SZAKDOLGOZAT Balogh Nikoletta 2009

SZAKDOLGOZAT Balogh Nikoletta 2009

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és TQM szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány Nők-a karrier és a család közötti egyensúly Budapest, 2009

Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés...4 1.1 A kutatás célja...4 1.2. Kérdések...5 2. A kutatás módszere...7 3. Globális foglalkoztatási tendenciák:...8 3.1 A női foglalkoztatottság...8 3.2 A férfiak és a nők munkaerő-piaci részvétele közötti különbség...13 3.3 A nők szektoronkénti foglalkoztatása...15 3.4 Részmunkaidős foglalkoztatás...18 3.5 Bérek és fizetések...21 4. Nők a vezetésben...25 4.1 Az üvegplafon- effektus...25 4.2 A női vezetők helyzete...26 5. Empirikus vizsgálatok...29 5.1. Kérdőívek kiértékelése...30 5.1.1. Általános adatok...30 5.1.1.1 A minta jellemzői:...30 5.1.1.2. Családi állapot szerint:...31 5.1.1.3 A kívánt gyermekek számának megoszlása szerint:...32 5.2. A képzettség...33 5.2.1. A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége...33 5.2.2 A megkérdezettek édesanyjának a legmagasabb végzettsége...34 5.3 A nők foglalkoztatottsági szerkezete...35 5.3.1 A megkérdezett nők foglalkozás szerkezete...35 5.4 Mi az egyensúly?...37 5.5 Eredmények:...38 5.6 A minta jellemzői-értékelés:...44 5.6.1. Kor szerinti megoszlás:...44 5.6.2 A kívánt gyermekek számának megoszlása:...45 5.6.3 Munka, karrier, család...45 5.6.4 A multinacionális cégek...46 5.7 A kérdőív összefoglalása:...47 6. Interjúk értékelése:...48 6.1 Személyes adatok:...48 6.1.2 Képzésük alakulása...50 6.1.3. Munka, karrier...52 6.2 Következtetések:...57 7. Egyensúly...59 8. Összefoglalás:...61 9. Bibliográfia:...64 10. Mellékletek:...67 10.1 Kérdőív...67 10.2 Interjúkérdések...70 10.3 Ábrajegyzék...72

1. Bevezetés 1.1 A kutatás célja A legelső kötelességed, hogy megalkosd saját boldogságodat. Csak ha boldog vagy, leszel képes másokat is boldoggá tenni. (L. Feuerbach) A fenti idézet betekintést nyújt a szakdolgozatom témájába. Nagyon sokan keresik, mi az igazi siker titka, milyen recept van arra, hogy elérjük az egyensúlyt, avagy a boldogságot. Arra vállalkozom, hogy ebben a tanulmányban választ adjak ezekre a kérdésekre, majd az utolsó fejezetben egy átfogó képpel össze is foglalom a lényeget. Kutatásom célja, hogy bemutassam, hogy mi is az egyensúly. Főként a nők esetében fogom szemléltetni, hogyan lehetne a munka és a család közötti egyensúlyt elérni. A téma ötletét Dr. Ternovszky Ferenc: Egyensúly című könyve adta. Középpontba a magyarországi, valamint nemzetközi viszonylatban is a nők társadalmi, gazdasági helyzetét állítom. Magyarország lakossága - hasonlóan az EU legtöbb országáéhoz - egyre inkább elidősödik. A várható életkor kitolódik, a születendő gyermekek száma pedig csökken. Ez a folyamat meghatározó hatást gyakorol a munkaerő mennyiségére. A nők és a karrier sokunkat foglalkoztató kérdés. Többek között amiatt, hogy mennyi előnyük és mennyi hátrányuk származik női mivoltukból, amikor munkát vállalnak. Milyen esélyeik vannak férfitársaikkal szemben, főként családdal, gyermekkel maguk mögött? A munkaerő-piac nemi eltéréseivel, az azt befolyásoló tényezőkkel, a nők karrier lehetőségével, a karriertípusok előnyeivel, hátrányaival foglalkozik. A téma feltárásában a szakirodalomra, az előzetes kutatási anyagokra és a primer kutatásaimra támaszkodtam. A vizsgálatok szerint a család rovására kell megfizetniük a karrier árát. Ezt mutatja az a tény, hogy ma minden ötödik fiatal nő inkább nem vállal gyermeket, illetve akik mégis a család mellett döntenek, azok is egyre későbbi időpontra halasztják el a gyermekszülést, hogy így minél előbbre juthassanak a ranglétrán. A következő 4

fejezetekben a fent említett kérdéskört részletesen elemezem, majd a primer kutatás segítségével személyes felméréseim eredményét teszem közre. Ez a téma sokrétű és szerteágazó, azonban igyekszem átfogó képet mutatni a magyar nők helyzetéről (olykor nemzetközi viszonylatban is), a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából. A kérdéskör kifejtéséhez a legfrissebb kimutatásokat, illetve gazdasági, statisztikai diagramokat használom fel állításaim alátámasztására. Ahogy a címben is szerepel, témám a nők, a karrier és a család közötti egyensúly. Ez a tanulmány azonban nemcsak a nőkről és nőknek szól, mivel az aktuális demográfiai, illetve gazdasági kérdések keretében ugyanúgy a férfiakra is kiterjed az írásom, ezen kívül mindenki törekszik az egyensúly elérésére, ami már szoros párhuzamban áll a boldogság fogalmával. Mielőtt feltennénk magunkban azt a kérdést, hogy miért a nőket állítom a középpontba, miért nem a férfiakat - ez egy feminista tanulmány lenne? le szeretném szögezni, hogy azért ők állnak a középpontban, mert az ő munkájuk után elindul a második műszak terhe is: a család - illetve a háztartás vezetése. Ezen kívül érdekesnek tartom a nők multifunkcionalitását, hogy egyszerre milyen sok dologgal tudnak foglalkozni. Szerepet kapott több olyan tényező is, melyeket majd a következő fejezetekben fejtek ki. 1.2. Kérdések Több kulcsfontosságú kérdésre szeretnék választ adni a primer, illetve a szekunder kutatási részben. Elsőként a vidéki és a fővárosi nők helyzeti különbségére, továbbá arra, hogy nemzetközi viszonylatban milyen a nők lehetősége a munkaerőpiacon. A globális foglalkoztatottságot számos diagrammal fogom elemezni. A legfrissebb adatok alapján meghatározom, hogy a nők hogyan helyezkednek el a munkaerőpiacon. Itt fontos kérdés, hogy miként érvényesül az üvegplafon effektus. Következő kérdéskör: hogyan tudják a nők megvalósítani a karrier és a család közötti egyensúlyt? Ez a rész azonban mindenkét nemre vonatkozik. A kérdőívemben, illetve a mélyinterjúkban ezt kulcsfontosságú helyen szerepeltettem. A kérdésfeltevésnél nem adtam meg szigorú keretet, hiszen mindenki más és azt szerettem volna elérni, hogy válaszuk az éppen aktuális helyzetüket tükrözze - legyen az a karrier vagy a család. 5

Választ keresek arra is, hogy csökken-e a különbség a női és a férfi foglalkoztatottsági arány között, valamint van-e különbség a jövedelmükben? Eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakhoz - valamint az európai országokban élőkhöz képest? Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta? Hogy tudják megtalálni a harmóniát? Az ILO és az OECD adatai alapján diagramok segítségével mutatom be az aktuális helyzetet. Érdekelt, hogy a különbség csökkentésére milyen felzárkóztató programok, előírások és tevékenységek alakultak ki. Nemzetközi viszonylatban írok erről a kérdésről, hogy kiderítsem, hasonló értékek uralkodnak-e a különböző országokban. Ugyanolyan természetes-e a fejlődő országokban, hogy karriert és a családot is kialakítanak a nők. Törekszenek-e egyáltalán arra, hogy menedzserek legyenek. A karrier és a család sikeres összeegyeztetése sok lemondással járhat, hiszen a nőknek nem olyan töretlen a pályájuk, mint a másik nemé. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az az országoknak és a cégeknek más a gazdasági fejlettsége illetve a támogatása a gyermekes anyák-családok esetében. Ha megoldható lenne a megfelelő életminőség biztosítása a lakosok számára, akkor törekednének arra is, hogy támogassák a családanyákat, hogy még több részmunkaidős vagy távmunkát biztosítsanak a számukra. Összegezve a következő kérdésekre keresek választ: Milyen a nők lehetősége a munkaerő-piacon? Csökken-e a különbség a női és a férfi foglalkoztatottság között? Eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakhoz - valamint az európai országokban élőkhöz képest? Milyen a vidéki és a fővárosi nők helyzete a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából? Nagyon sok cégnél nincs lehetőség a részidős, illetve a távmunkára a kismamák számára. Mikor alakul ez ki a hazánkban, van-e lehetőség, hogy ez hatékonyan működjön? Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta? Mi az egyensúly? 6

2. A kutatás módszere Feltevéseim igazolására a következő kutatási módszereket alkalmaztam: irodalomelemzés dokumentumelemzés makrostatisztikai adatok elemzése kérdőíves vizsgálatok mélyinterjú készítése Az elméleti háttér megalapozásához ebben a témában írt könyveket, tanulmányokat, folyóiratokat használtam fel. Többször is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet International Labour Organization (ILO) adataira támaszkodva tudom megindokolni a feltevéseimet. A legfrissebb adatokhoz pedig az Internet segítségével jutottam hozzá. A források segítségével reális képet alkothattam a férfiak és a nők munkaerő-piaci elhelyezkedéséről hazánkban és a nemzetközi viszonylatban. A dolgozat második felében a teljesebb eredmény érdekében pedig az empirikus vizsgálatokat: kérdőív, mélyinterjú módszereit vettem igénybe. A kutatás során a kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A kérdőíveket 60 %-ban személyesen töltettem ki, így biztos lehettem abban, hogy megkapom a választ. A kitöltésben valamennyi korosztály női képviselője készségesen állt rendelkezésemre. Az információgyűjtés helyszíne: főként Tolna megye: Szekszárd kistérsége (50 fő) és Budapest (50 fő). A kérdőívet négy részre lehet tagolni: a személyes adatok, a képzettség, a munkásságkarrier valamint az egyensúly kérdését foglalja magába. A mélyinterjúknál is a kérdőív struktúráját használom fel a témakör még intenzívebb és mélyebb megismeréséhez. Négy olyan nővel készítettem interjút, akik a korosztályukat jól reprezentálják és szemléltetik a kor sajátosságait is. 7

3. Globális foglalkoztatási tendenciák: Napjainkban az egyik leglátványosabb jelenség, hogy a nők egyre növekvő számban léptek be a munkaerőpiacra. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kihasználják képességeiket és ezáltal gazdasági függetlenséget érjenek el. Az utóbbi tíz évben nemcsak az EU országokban, hanem világ szerte az összes foglalkoztatottak közül a nők aránya kevéssel 50% fölé emelkedett. 1 A következőekben három mutató segítségével: foglalkoztatottság, szektor és fizetés szerint elemzem a nemenkénti munkaerő-piacon való elhelyezkedést. A Victoria folyóirat cikke is hangsúlyozza azt a tényt, hogy a nők gyakrabban találnak munkát a feketegazdaságban, mint a férfiak. Inkább kerülnek a legális és szabályozott kereteken kívülre, ahol csak kevés, vagy semmilyen szociális védelem nincs, vagy juttatásban sem részesülnek, ezért rendkívül kiszolgáltatottak. 3.1 A női foglalkoztatottság A férfi és női dolgozók arányok közelítésének azt is kellene eredményeznie, hogy valódi gazdasági egyenlőség jöjjön létre a nők számára. A következő diagram is azt szemlélteti az 1996-os és 2006-os szerinti adatokkal, hogy milyen a munkaerőpiacon a részvétel országonként, nemekre lebontva. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy nem egységes a nők foglalkoztatási aránya, hiszen nagymértékű különbség figyelhető meg. A fejlett országokban a férfiak 70 %-a, a nőknek pedig kicsivel az 50%/a vesz részt a munkaerőpiacon, Közép- és Észak Európában is ez az elhelyezkedési arány. Észak- Ázsiában ezzel szemben a férfiak 83%-a és a nők 69 %-a foglalkoztatott. Ázsia déli részén a férfiak aránya még mindig 81%, azonban a nőké a csendes-óceáni térségekben már 60 % és Dél-Ázsiában, pedig 37 %. A latin-amerikai és a karib téréségekben a férfiak foglalkoztatottsági aránya kis mértékben csökkent 81-ről 80%-ra, valamint a nőknél 47%-ról 52%-ra növekedett. Afrikában az északi és a déli részeken a férfiak 80%-a, a nőknek itt a 30%-a dolgozik. Afrika középső-szahara részén a nők kétszerese, vagyis a 61 %-a, a férfiaknak pedig a 88%-a vesz részt a munkaerőpiacon. 1 Victoria folyóirat 2004/II. 10-29 oldal alapján 8

1. ábra: Munkaerő-piacon való részvétel-nemekre és területekre lebontva 1996-2006 (Fejlett országok és az EU, Közép- és Észak Európa, Ázsia, Latin-Amerika, Afrika) Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2006. A következő diagram: a világ, a fejlődő országok, Közép-és Kelet Európa, Észak- Ázsia, Dél-Ázsia, Latin Amerika, Közép és Kelet- Észak Afrika országaiban a nemenkénti munkanélküliségi rátát mutatja be. Megállapíthatjuk, hogy manapság még mindig van különbség a férfi és a női foglalkoztatottság között, főleg Közép és Kelet- Észak Afrikában. Összességében a férfiak 6 %-os a nőknek pedig 7 % a munkanélküliségi rátája. Afrikában figyelhető meg a legnagyobb különbség, hiszen a nők 17 %, a férfiak pedig 10 % a rátája. 2. ábra: A világ és a területenkénti munkanélküliségi rátája nemenként,2006 Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2006. 9

Manapság egyre több nő dolgozik világszerte, azonban a női munkanélküliség folyamatosan emelkedik, miközben az iskolából kimaradók többsége is lány. Eközben nőnek a különbségek a férfi és a női bérek között is, még a tipikus női szakmákban is kevesebbet keresnek a hölgyek. Forrás: www.fn.hu(allas)2007.03.07 Az elmúlt évtizedekben megváltozott a magyar lakosság munkához való viszonya. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelensége. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességben a fejlett országok nagy többségében a nők körében magasabb, mint a férfiak között. 1998-ban az Európai Unióban a nők munkanélküliségi rátája átlagosan 11,5 százalék volt, a férfiaké csak 8,7 százalék; ugyanekkor az összes OECD-ország átlagában a nők rátája 7,4, a férfiaké 6,3 (OECD, 1999). Viszonylag kevés országra jellemző a magasabb férfi munkanélküliség; ilyen volt 1998-ban Európában Írország, Svédország és az Egyesült Királyság, az Európán kívüli OECD-országok közül Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. Magyarországon a nők munkanélküliségi rátája a tömeges munkanélküliség megjelenése óta folyamatosan alacsonyabb, mint a férfiaké. 2 A legfrissebb (OECD -2009) adatai szerint a nők munkanélküliségi rátája 7,6 %, a férfiaké pedig 7,1 %. A világ szinte mindegyik régiójára igaz, hogy az összes munkaerő arányát tekintve több nő, mint férfi esetén lehet tapasztalni azt, hogy bár keres munkát, mégsem képes elhelyezkedni. Az álláskeresés nehézségei még szembeszökőbbek a 40 feletti nők esetén. Ha valaki nő és ráadásul idős, az dupla diszkriminációforrást jelent. A legnagyobb nehézséggel néznek szembe, ha munkába akarnak állni, vagy megőrizni állásukat a gazdasági recesszió idején. A világon mindenhol mindkét nem esetében magasabbak a 40 év feletti korosztály munkanélküliségi rátái. 3 2 Nagy Gyula : A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon, A nők és a férfiak esélyegyenlősége 23.old. 3 Forrás: Global Employment Trends Model, 2009 10

3.ábra: A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése % 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00-0,50-1,00 A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése Országok Törökország Lengyelország Csehország Szlovákia Svédország USA Magyarország Japán Dánia Svájc Egyesült Királyság Brazilia OECD összes Norvégia Ausztria Korea Izland Oroszország Németország Franciaország Portugalia Finnország Kanada Új Zéland Ausztrália EU15 összes Mexikó Belgium Luxembourg Hollandia Olaszország Görögország Irország Spanyolország 4 forrás: http:// www.oecd.org -OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-64-04054-4 - OECD 2008 A családi kötelezettségek még mindig legnagyobb részt a nőkre hárulnak. Amikor a gyermeknevelési tevékenységeket összhangba kell hozni a munka által támasztott követelményekkel, a nőktől elvárják, hogy megoldást találjanak ennek a két szerepnek az összehangolására. Ez a szerep-összeférhetetlenség különbözőképpen jelentkezik az alkalmazottak és a vállalkozók számára. Az ábra is azt mutatja, hogy a nők 75 %-a alkalmazotti pozícióban van és csak a 25 %-a vezető beosztásban. Itt helyet kap már az a nézet, hogy általában a kevésbé felelősségteljes pozíciókban találhatjuk meg a nőket és a menedzsment csak egy kis részében képviselteti/ képviseltetheti magát. 4 Forrás: www.oecd.org, http://ocde.p4.siteinternet.com/publications/doifiles/06-01-01-g3.xls 11

4. ábra: Foglalkoztatottsági ábra Forrás: Global Employment Trends, 2008-as adatai alapján Foglalkoztatottsági ráta 80 70 60 % 50 40 30 alkalmazott vállalkozó 20 10 0 férfi nő összes Sajnos, sok fejlődő gazdaságnak nincs hiteles adata a foglalkoztatási státuszok nemenkénti megoszlásáról. Ahol vannak rendelkezésre álló adatok, azok arra utalnak, hogy a világ legszegényebb régióiban a teljes foglalkoztatást tekintve a nők részvétele a családi gazdaságokban sokkal magasabb, mint a férfiaké, és hogy sokkal kevesebb a bérből és fizetésből élő nők száma, mint a férfiaké. Főként a gazdasági krízishelyzetek és recessziók idején a nők az elsők, akik elhagyják a fizetett munkákat. Azután pedig rákényszerülnek, hogy vállalkozóként vagy nem fizetett családi gazdálkodóként belépjenek a feketegazdaságba. 5 Arra a nagyon fontos tényezőre szeretném felhívni még a figyelmet, miszerint nagy számú nőt találunk a világ dolgozó szegényei között, ezt a Global Employment Trend Model, vagyis a Globális foglalkoztatottsági model jelentése is alátámasztja. Ezek az emberek dolgoznak ugyan, de nem keresnek eleget ahhoz, hogy magukat és családjukat a napi 1 dolláros szegénységi minimum felett tartsák. A világ kb. 550 millió dolgozó szegénye között 2004-ben 330 millió nő található - ez 60%-os arányt jelent. Ha a 330 millió női szegény dolgozó számát hozzáadjuk a 77, 8 millió 5 Victoria, 2004-II. Szám 16.oldal alapján 12

munkanélkülihez, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy legalább 400 millió megfelelő munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy munkahely iránti igényüket ki lehessen elégíteni. 6 Az Európai Unióban így Magyarországon is a nőknek körülbelül ötven százaléka vállal munkát, míg a férfiak körében ugyanez az arány hatvanöt százalék körül mozog. Ebben a tekintetben tehát nem üt el az európai átlagtól. Forrás: http://nft352.apertus.hu/index.php/news/newspage?news_id=28 3.2 A férfiak és a nők munkaerő-piaci részvétele közötti különbség A munkaerő-piaci részvételi arány (MRA) azt fejezi ki, hogy mekkora a dolgozók és a munkanélküliek aránya a teljes keresőképes népességgel összehasonlítva. Az utóbbi 10 évben minden területen csökkent a különbség a férfiak és a nők MRA-ja közt. 5. táblázat: MRA- a munkaerő-piaci részvételi arány Női és férfi munkaerő részvételi arány % Férfiak MRA % Nők MRA % 100 férfira jutó gazdaságilag aktív nők száma Világ 79,4 53,9 68 Közép-Kelet és Észak Afrika 76,8 28,2 36 Dél Ázsia 81,1 37,4 44 Latin-Amerika,Karib térség 80,5 49,2 64 Fejlett gazdaságok 70,3 50,5 76 Átmeneti gazdaságok 65,7 53,1 91 Dél-Kelet-Ázsia 82,9 60,5 75 Közép-afrikai-térség 85,3 63,2 77 Kelet-Ázsia 85,1 73,1 83 Forrás: Victoria folyóirat, ILO Key Indikátor adatai alapján Kelet-Ázsiában 100 férfi mellett 83 a nők aránya, valamint az összes régióban még mindig 80-nál is kevesebb a gazdaságilag aktív nők száma 100 férfihez képest. Közel Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is minden 100 férfire kb. 40 gazdaságilag aktív nő jut a munkaerőpiacon. 6 Forrás: Global Employment Trends, January 2008, 13

A következő diagram is igazolja, hogy Magyarország korfája egyre inkább elöregedik. A statisztikai hivatal adatai szerint jelenleg 10 050.22 ember él Magyarországon, az OECD adata alapján 2050-ben ez a létszám: 9 575.856. Kamarás Ferenc demográfus szerint az elmúlt évben közel 32 000-rel haladta meg a halálozások száma a születésekét. A mostani helyzet nem jó, hiszen a '90-es évek végén még nagyobb ütemben fogyatkozott a népesség. A klasszikus korfának piramis alakúnak kéne lenni,olyannak, aminek az alja, az alapja a széles, és ahogy fölfelé haladunk az életkorral, egyre inkább keskenyebb lesz. Ezzel szemben a magyar népesség korfája egy hagyma alakú korfa, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 10-15 évet tekintve a született nemzedékek létszáma egyre kevesebb és alacsonyabb. 40-55 évesek csoportja egyre nagyobb lesz illetve a 60 éven felüliek száma is emelkedik. 6.ábra: Magyarország korfája Férfiak nők szerinti korcsoportos megoszlása (%) 2000 2050 MEN HUNGARY 2000 2050 WOMEN 85+ 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4,10,8,6,4,2,0,0,2,4,6,8,10 in 2000: 10.2 Total population (in millions) in 2050: 8.7 Forrás: http://www.oecd.org - OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-64-04054-4 - OECD 2008 14

3.3 A nők szektoronkénti foglalkoztatása A szektoronkénti adatok elemzése további bizonyítékát adja annak, hogy a női munka nem ad igazán lehetőséget arra, hogy státuszt vagy jogokat érjenek el. Nagyobb arányban vesznek részt a mezőgazdasági munkákban: Ázsiában, a közel-afrikai térségekben, a Közel- Keleten, Észak Afrikában, és Latin-Amerika és a Karib szigetek néhány gazdaságában, főleg azokban, ahol alacsony az egy főre jutó jövedelem aránya. Minden fejlődő régióban igaz, hogy a nők részvétele az iparban alacsonyabb, mint a férfiaké, bár az export-orientált ipar kifejezetten női munka-igényes, különösen a fejlődő országok exportra dolgozó zónáiban. 7 A szolgáltatóiparban a nők még mindig azokban a szektorokban koncentrálódnak, amelyeket hagyományosan összekapcsolnak női szerepükkel: a közösségi, a szociális és a személyes szolgáltatások területén. A férfiak ezzel szemben a jobban fizetett szektorokban találnak állást. Ilyen például a pénzügy, az üzlet és az ingatlan-eladás. A foglalkozások nemek szerint elkülönülése változik ugyan, de csak lassan. A női szerepkör sztereotípiái, mint a gondoskodó, a készséges ápoló és az otthoni munkát végző kategóriák még mindig erősek. 7. ábra: szektoronkénti foglalkoztattság Szektoronkénti foglalkoztatottság 100% 80% % érték 60% 40% 20% 0% nő férfi összes szolgáltatás ipar mezőgazdaság nem Forrás: Global Employment Trend alapján 7 Victoria, 2004-II. Szám 22.oldal alapján 15

Az EU-ban elindult egy folyamat, az úgynevezett lisszaboni stratégia, amely mintegy mesterségesen próbálja növelni ezeket a számokat: a tervek szerint 2010-ig a férfiak foglalkoztatási arányát hetven, a nőkét pedig hatvan százalékra szeretnék növelni a kormányszervek. 8 Magyarországon ennek eredménye a családbarát munkahely program meghirdetése. 8 http://nft352.apertus.hu/index.php/news/newspage?news_id=28 16

8. ábra: Aktivitási ráta nemenként (2006) (EUROSTAT, 2007) A demográfiai változások mellett a munkaerőpiac keresleti oldala is radikálisan megváltozott. A rendszerváltást megelőzően kellő hangsúlyt kapott a megfelelően értékelt és versenyképes szaktudás, napjainkra azonban értékelhetetlenné vált, ezért nagyszámú idősebb korosztály kényszerült nyugdíjba menni, ilyen formában a munkaerőpiacról kivonulni. Bár más és más körülmények között és mértékben, hasonló változás az egész Európai Unióban megfigyelhető. Mindezek miatt az idősebb, 45 év feletti emberek foglalkoztatása kiemelt szerepet játszik az Unió foglalkoztatáspolitikájában. Az Európai Bizottság 2000-es lisszaboni tanácskozásán megfogalmazott nyilatkozatban, illetve annak 2003-as, majd 2004-es felülvizsgálatában összefoglalóan a Lisszaboni Programban a következőképpen értékeli: a foglalkoztatáspolitika hatékonysággal felelt meg az Unió, és egyben a hazai gazdasági helyzet által támasztott követelményeknek az idősebb emberek foglalkoztatása terén. A 45-54 év közöttiek 17

alacsony aktivitása miatt kieső munkaerő - kínálat férfiak esetében magasabb, és mértéke emelkedő, míg a nők esetében az 55-64 évesek inaktivitása okoz lényegesen nagyobb mértékű veszteséget a hipotetikus aktivitási szinthez képest. Az idősebbek alacsony inaktivitása azonban részben alacsonyabb iskolázottságukból adódik. 9 3.4 Részmunkaidős foglalkoztatás Sok országban a közszektor sokkal nyitottabb a nők felé, mint a versenyszféra. Hazánkban már-már mindegy, hogy a nők a köz-vagy a magánszektorban dolgoznak: a karrierjük során a férfiakéhoz képest hasonló bérkülönbségeket tapasztalnak mindkét szektorban. Még rosszabbul járnak azok a nők, akik részmunkaidőben dolgoznak. Az ő bérük 25, 1%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, szemben a teljes munkaidőben dolgozók 17 %-ával. 10 A férfiak és a nők bére közötti átlagos magyarországi differencia 17 %. 9. ábra: A részmunkaidős foglalkoztatottsági ráta ( %) Forrás: http://www.oecd.org-oecd Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-64-04054-4 - OECD 2008 9 A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában- Galasi Péter Nagy Gyula :A nők és férfiak egyenlőségének előmozdítása cikk alapján- KÉ-12350/2004 azonosítójú, nyílt közbeszerzési pályázata keretében készült az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében.Kutatásvezető: Köllő János 10 http://www.berbarometer.org.hu/main/genderpaygap_report_folder/genderpaygap_report.html 18

A kereskedelem (8, 4 %) valamint az egészségügy és a szociális szolgáltatások (4,4 %) azok a területek, ahol a bérdifferencia nagyon csekély. Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy e két szektort nemigen választják a férfiak. A Munkaügyi Szemle, 2005. 10. Szám, Dr. Ternovszky Ferenc cikke alapján (21. oldal) és a kutatásom alapján állíthatom, hogy a nők munkavállalásában lényeges szerepet játszik az anyagi kényszer. Sok nő, ha megtehetné, akkor otthon maradna a családjával, és nem menne el dolgozni. 1978-ban a gyermekes nők 37%-a is azt állította, hogy ha a férje el tudná tartani a családot, akkor otthon maradna, addig 1991-ben 33%-uk vélekedett ugyanígy. Ez tehát azt jelenti, hogy az anyák 2/3-a anyagi kényszer nélkül is fontosnak tarja a háztartáson kívüli munkavállalást. (Pongrácz 2002) A más országokban megfigyelhető tendenciákhoz hasonlóan a nőkre nemcsak az alacsonyabb foglalkoztatási ráta, hanem már a részmunkaidős foglalkoztatás is jellemző. Mindkét jellegzetesség a nemek közötti családi munkamegosztással, ezen belül is a gyermekellátással hozható összefüggésbe. Így a különbségek mérséklődhetnek, ha megfelelő a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások állnak rendelkezésre. Ez egyébként nemcsak az EU, hanem az ILO célkitűzései között is szerepel. Pontosan olyan intézkedésekről van szó, amelyek leginkább a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nők számára könnyítenék meg a munkaerőpiacra való visszatérést. A nemek közötti esélyegyenlőség nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország jogrendjének is az egyik legfontosabb, a társadalom és a gazdaság fejlődését jelentősen befolyásoló demokratikus alapelve. A nők hátrányos megkülönböztetésének a munka világában és azon kívül is sajnálatosan mélyen gyökerező hagyományai vannak. A magyar jogi szabályozás papírforma szerint összhangban áll ugyan az európai gyakorlattal, a létező jogszabályok ellenére azonban a nemek közötti esélyegyenlőség nem valósult meg, a pozitív intézkedéseket támogató politikák bevezetése sem hozott jelentős eredményeket. 11 11 http://nft.apertus.hu/index.php/news/newspage?news_id=28 alapján 2009. 01. 16 19

A nők munkaerő-piaci hátrányait tovább fokozza a háztartási és családi kötelezettségek egyenlőtlen megoszlása is, valamint az a tény, hogy Magyarországon a nőknek csak kis hányada dolgozik részmunkaidőben, és az egyéb rugalmas munkavégzési lehetőségek is ritkák. Hazánkban még nem annyira terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatottság, vagyis még mindig kevesebb a lehetőség erre, mint amennyire szükség lenne. Főleg a skandináv államokban, valamint a fejlett országokban már rájöttek arra, hogy a gyermekes nőknek biztosítani kell a részmunkát vagy a távmunkát. Mégis leggyakrabban a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nők esetében tapasztalható a hátrányos megkülönböztetés, valamint a 45 év feletti nőknél. Gyermekvállalás esetén a nők szempontjából a keresetkiesés mellett az sem elhanyagolható, hogy az otthon maradt anyák munkaerőpiac által értékelt humán tőkéje a feltételezések szerint devalválódik, hiszen az érintettek kiesnek szakmájukból. Ehhez járul hozzá az is, hogy a munkaadók nem szívesen foglalkoztatnak (kis) gyermekes anyákat, mivel feltételezéseik szerint családi kötöttségeik miatt gyakrabban hiányoznak, valamint a váratlan helyzetekhez, a túlórázással kapcsolatos igényekhez rugalmatlanabbul tudnak alkalmazkodni. A gyermekvállalás tehát a jövőbeli munkavállalás korlátját is jelentheti. 12 A statisztikai mutatók szerint a foglalkoztatott nők gyermekvállalási hajlandósága egyértelműen csökkent, ami arra utal, hogy a mai munkaerő-piaci körülmények között sokkal több a gyermekvállalás ellen ható tényező, mint a rendszerváltás előtt. A nők gyermek-vállalását egyre nagyobb valószínűséggel előzi meg egy stabil foglalkoztatottként eltöltött időszak. (Spéder 2002) Összefoglalva, a munkaerő-piacon különösen nehéz azoknak a nőknek a helyzete, akiknek kisgyermekük van, vagy még gyermekvállalás előtt állnak. Megoldásként erre a családbarát munkahelyek szolgálhatnak. Ezt nem elég csupán megalapítani, hanem a sikeres működés érdekében a munkáltatók szemléletének is ezzel párhuzamban változnia kell. A mostani helyzetben ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy a terhes nők előbb-utóbb elvesztik állásukat és a nők nagy részének döntenie kell a család és a karrier között. Pedig a kisgyermekes anyák is tudnának 12 www.te-is.hu/index_elemei/diszik_tan/tan alapján 2008.12.10 20

dolgozni, akár részmunkaidőben, akár távmunkában. Magyarországon egyelőre még egyik munkaformának sem alakult ki kultúrája. Az OECD legfrissebb adatai is alátámasztják, hogy 2007-ben a részmunkaidőben dolgozó alkalmazottak aránya mindössze 2,8 % volt, szemben az európai 15,4 %-os átlaggal. Távmunkában sajnos pedig csak közel 1% körüli az érték. A megoldáshoz még az alumni programok is nagyban hozzájárulnak. A felelősségteljes vállalatok nemcsak külföldön, hazánkban is megalapítják az ún. alumni programot. Az alumni kifejezés a latin alumnus valamely iskolát elvégzett, valamely iskolában tanult szó többes számú alakja. A modell az angolszász cégeknél már olyannyira elterjedt, hogy külön informatikai vállalkozások alakultak a működtetésének támogatására. Egyre több vállalat tartja a kapcsolatot volt munkatársaival alumni hálózatokon keresztül, mert így új üzleti lehetőségekre és tapasztalt munkatársakra tehet szert. Az ex-kollégák kapcsolati hálója különösen értékes az olyan speciális szaktudást megkövetelő szegmensekben, mint például a tanácsadás. A négy nagy könyvvizsgáló cég (Big Four) például világszerte tart fenn alumni szervezeteket. Forrás: http://www.fn.hu/hetilap/ceg_piac/20090210/ex_centrikus_korok/? cikk Alapján 2009. 02.10 3.5 Bérek és fizetések Elérhető-e a fizetések egyenlővé tétele? Rövidtávon nem kedvező a válasz. A nők mindenhol jellemzően kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez annak tudható be, hogy a nők alacsony szintű, alacsony bérű pozíciókat töltenek be tipikusan női foglalkozásokban. A rendelkezésekre álló adatok hat különböző foglalkozáscsoport esetén mutatják ki, hogy a legtöbb gazdaságban a nők még mindig a férfi munkatársak fizetésének 90%- át vagy annál kevesebbet kapnak. Egy tipikus férfi domináns szakmában, mint pl.: a fémipari hegesztőében a bérkülönbségek még magasabbak. A fejlett gazdaságokban a női hegesztők átlagosan 79%-át keresték annak, amit a férfi kollegáik, a fejlődő gazdaságokban kevesebb, mint 75%-át. Még a tipikusan női foglalkozásokban, például: az ápolás vagy a tanítás is, hiányzik a bérek nemi egyenlősége. Szingapúrban 21