/2008. (II.22.) sz. Ökt. határozat melléklete Települési Környezetvédelmi Koncepció Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Kazincbarcika, 2008. február 22.
BEVEZETÉS A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban KT) határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei biztosításának. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához a KT előírja az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) kidolgozását és ezzel összhangban helyi környezetvédelmi programok készítését. Kazincbarcika Város a KT elfogadását követően foglalkozott a Környezetvédelmi Koncepcióval és Környezetvédelmi Programmal, azonban elfogadásra ezidáig egyik sem került. A jelen települési környezetvédelmi koncepció az alábbi dokumentumok figyelembe vétele mellett került megfogalmazásra: - A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, - A a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított 1995. évi LIII. törvény, - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, - A Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára, (2003-2008) elfogadott 1117/2001. (X. 19.) Kormány határozatot, - Az Észak-Magyarországi Régió Környezetvédelmi Programja, - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Programja, - Kazincbarcika Város Önkormányzata által az elmúlt időszakban tárgyalt környezetvédelmi program tervezete és a programhoz kapcsolódóan az elmúlt esztendőkben tárgyalt önkormányzati előterjesztések, határozatok. A koncepció elkészítése során a lehetőségekhez mérten bevontuk az érintett szakmai szervezeteket (Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, Hivatásos Tűzoltóság, Polgármesteri Hivatal). A program szerkezetét tekintve, a fejezetek az alábbi megosztás szerint épülnek egymásra: 0) Bevezetés 1) Az elvek meghatározása, összefüggések ismertetése 2) A környezet állapotának általános bemutatása és speciális területek megjelölésével 3) Önállóan kezelt hatótényezők állapot felmérése és értékelése helyzet elemzéssel kiterjedve a speciális területekre is 4) Önállóan kezelt hatótényezőkkel kapcsolatos célok meghatározása, intézkedések kitűzése (6 évre, illetve távlati célok meghatározással) A program készítésekor a KT. 47. -ában meghatározott elemeket vizsgáltuk, - mint önállóan kezelt hatótényezőket - kiegészítve két olyan szorosan kapcsolódó területtel (természetvédelem és környezeti nevelés), amelyek nem kötelező tartalmi elemek, 2
de a koncepció készítőiként is fontosnak és kezelendőnek tartjuk. A vizsgált hatótényezők így a következők: a) Települési környezet tisztasága, b) Csapadékvíz elvezetés c) Szennyvízkezelés, elhelyezés,- ártalmatlanítás, d) Hulladékkezelés, e) Zaj- és rezgésvédelem, Légszennyezés elleni védekezés, f) Közlekedésszervezés, g) Ivóvíz ellátás, h) Zöldterület gazdálkodás, i) Természetvédelem és tájvédelem, j) Környezeti nevelés, k) Havária. A célok, valamint a feladatok meghatározásánál megpróbáltunk tekintettel lenni a város anyagi és természetbeni lehetőségeire és speciális adottságaira. A feladatok megvalósításához, pedig igyekeztünk megjelölni azokat a jelenleg működő állami és egyéb forrásokat, amelyek bevonása biztosíthatják a financiális alapot (részben, vagy egészben). A koncepcióhoz környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését javasoljuk, valamint a "Nemzeti Természetvédelmi Alaptervbe" foglalt program végrehajtását a kétéves időintervallumonkénti felülvizsgálattal szükséges segíteni. A környezetvédelmi állapot felméréseknek ki kell terjedni az illetékességi területen lévő működő - és létesítendő új beruházásokra, illetve a szomszédos települések felőli környezetterhelő tényezőkre is. Erre szükség van az esetleges rövid-távú feladatok korrekciója miatt és az áthúzódó feladatok elvégzése miatt is, hiszen azok megvalósítása jelentős mértékben külső tényezőktől is függ. Itt feltétlen meg kell jegyezni, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de nem garantálható. A készítendő intézkedési tervnek mindezek összefüggésében kell vizsgálni a környezetvédelmi hatástanulmány eredményeként kialakuló program anyagának tartamát is. A helyzetelemzés során a speciális környezeti probléma feltárás és annak értékelése is feldolgozásra kell, hogy kerüljön az általános, illetve a helyi adottságokkal együtt. 3
1. ELVEK MEGHATÁROZÁSA, VÉGREHAJTÁSÁNAK KERETEI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az EU csatlakozásból eredő követelményeket nemzeti, vagy esetünkben települési szinten kell tudjuk teljesíteni, a különleges kezelést igénylő területekre vonatkozó tematikus akcióprogramot, mely (környezet,- természetvédelem,- valamint a vízügyi,- és egyéb ) átfogó komplex területein meghatározzák a specifikus és operatív célokat, illetve intézkedéseket is. A környezetpolitikai stratégiai célként kell meghatároznunk, hogy a különleges kezelést igénylő területekre vonatkozó akcióprogram ágazati és környezetvédelemben élenjáró települések sorához kell felzárkóznunk, s céljainkat és intézkedési elveinket is e szerint kell meghatároznunk, hogy a program ágazati és regionális integrációjának erősítésével a Nemzeti Környezetvédelmi Program előrehaladását, védelmét és az intézkedések végrehajtását célozzuk meg. Az adott helyi települési program elveinek minden esetben és minden területen a kistérségi,- a megyei,- és az országos programba illeszkedően kell felépülnie és a célkitűzéseket azzal összhangban kell alkalmazni. 1.1 Az egzakt megismerés elve Igazából megbízhatóan csak akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha minél több, egzakt paraméterrel jellemezni tudjuk azt. A megfigyeléseket hosszú távon kell végezni és egységes, korszerű módszerekre kell hogy alapuljanak helyi környezetre is kiterjedően, azon speciális területekre vonatkozó egyedi előírások, állapot felmérési és adatgyűjtési és elemzéseinek felhasználásával. Az illetékességi területeken és a környező érintett szomszéd településekkel szoros együttműködésben kell az alapelveket, intézkedéseket megvalósítani és alkalmazni. Az egzakt megismerés feltétele az időszakos, illetve a folyamatos állapotfelmérés, azok helyzetelemzése majd a változással kapcsolatos időszerű intézkedések módosítása válhat szükségessé. Tehát ezeknek a méréseknek a periodikus elvégzést és az adatok értékelését nevezzük környezeti monitoringnak. A monitoring kialakításának első lépése annak meghatározása, hogy a környezet mely elemeit, azokon belül is mely paramétereket kívánjuk mérni. A megfelelő paraméterek kiválasztásánál igyekezni kell a szükséges és elegendő elv betartására. Meghatározandó a legfontosabb elemek köre, melyek nélkül nem lehetséges valódi kép kialakítása, ugyanakkor a mérőműszerek és mérési tevékenységek nagy költségigénye miatt kerülni kell a felesleges paraméterek vizsgálatát. A monitoring eszközei között megkülönböztethetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. A legutóbbi módszer használata élőlények reakcióira alapul, így ezekkel kapható a legkomplexebb kép a környezetről. Ma még sajnos nem megfelelően széles körben elterjedt ez a módszer. 1.2 Az élet tiszteletének és védelmének elve A környezetvédelem alapvető célja az élet komplex védelme, pusztulástól való széleskörű megóvása. Az igazi környezetvédelem az ember belsőjéből származik, 4
nem pedig a külső szankcióktól való félelem tükröződik benne. A valódi környezettudat kialakításához megfelelő szocializáció szükséges minden életkorban. Az élet tisztelete kell, hogy tükröződjön az ember cselekedeteiben, ami alapját jelenti egy környezeti etika kialakításának. Egy, a környezeti etika intézményesítésére tett 1991-es javaslat szerint egy világszervezet kellene, hogy gondoskodjon a környezeti világerkölcs formálásáról. A következő lépésben a szervezet kidolgozna egy nemzetközi nyilatkozatot, amelyhez csatlakozó országok garantálnák, hogy beépítik az új etikát nemzeti joganyagukba. Magyarországon sajnos ez az etika még a társadalom igen kis részét érintette meg, de törekedni kell az állapot fenntartására, illetve annak fejlődését elősegítő tevékenységgel kell erősíteni. 1.3 A károk megelőzésének és megszüntetésének elve Jogilag három eset különböztethető meg az emberre, vagy környezetre veszélyes tevékenység végzése esetén. Az első esetben az adott tevékenység még kezdeti stádiumban van, ilyen esetben a megelőző munkálatok mellett a fejlődés feltételes eszköze az adott településre és illetékességi területre vonatkozó egyedi környezeti hatásvizsgálat készítése, melyben utalásnak kell lenni a környezetben meglévő és új beruházásként várható speciális jellegű létesítményekre és területekre vonatkozóan is. Magyarországon a környezeti hatásvizsgálat bármely beruházás elengedhetetlen törvényi feltétele. A második esetben az adott tevékenység éppen folyamatban van, így azt kell eldönteni, hogy a tevékenység okozott-e kárt. Ettől függően lehet eldönteni, hogy folytatható-e a tevékenység, vagy éppen le kell állítani. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatnak, vagy állapotfelmérésnek (auditálás) nevezzük. A harmadik esetben az okozott kár megszüntetéséről beszélhetünk csak, ilyenkor valamilyen eszközzel rá kell venni a károkozót, hogy megszüntesse a károkat. Ebben a fázisban is beszélhetünk megelőzésről, hiszen az alkalmazott szankció elrettentő hatással lehet a következő lehetséges elkövetőre is. 1.4. A visszaforgatás (Recycling) elve Ez az elv azt jelenti, hogy az anyag- és energiaátalakítási folyamatokban keletkező hulladékokat különböző, speciális technológiák segítségével igyekszünk visszavezetni a termelésbe. A visszaforgatásnak három típusa van. Az egyik, amikor ugyanabban a formában, ugyanabba a termelési folyamatba vezetjük vissza a hulladékot. Ez jár a legnagyobb környezeti haszonnal, hiszen gyakorlatilag nem kell új adag energiát belefektetni a folyamatba. Erre jó példa lehet az üres üvegek újrafelhasználása begyűjtés, majd újratöltés révén. A második fajta a közvetlen visszaforgatás, vagy direct recycling, amely a hulladékok közvetlen visszaforgatását jelenti a termelési folyamat valamelyik fázisába. Természetesen ez már nagyobb energiainputot igényel, erre legjobb példa az üvegtörmelék újraolvasztása lehet. 5
A harmadik típus a közvetett visszaforgatás, vagy indirect recycling, melynek során a keletkezett hulladékok nem ugyanabba a termelési folyamatba kerülnek visszavezetésre, amelyben keletkeztek. Általában ez a módszer jelenti a legkisebb környezeti hasznot, de alkalmazása gyakran indokolt lehet. 1.5 A takarékosság elve Energia- és nyersanyagforrásaink egy része nem megújuló, belőlük csak véges nagyságú készlet áll rendelkezésünkre. Ezek megőrzésének legjobb módja a takarékosság, amely egyben a környezet fokozott védelméhez is hozzájárul. A termelésnek és a fogyasztásnak a takarékosság elve szerinti megszervezése természetesen rendkívül összetett feladat, de a fenntartható növekedés egyik alapfeltétele ennek az elvnek a társadalomban és a gazdaságban való gyökeres megvalósítása. 1.6 Az elővigyázatosság elve Számos környezeti rendszer jelenleg még nem teljes mértékben feltárt, de törekedni kell a teljességre, így viselkedésüket nem tudjuk nagy biztonsággal előre jelezni. Legmegfelelőbb, ha ilyen esetekben a legrosszabb szcenárió bekövetkezésére készülünk fel, hiszen így nem érhet bennünket meglepetés. 1.7 Az alkalmazkodás elve Dacára a legkorszerűbb technikai, technológiai vívmányoknak, megállapíthatjuk, hogy az emberiség korántsem ura a természetnek. Számtalan példa mutatja, hogy a környezeti adottságokat nem megfelelően figyelembe vevő fejlesztések visszaütnek a társadalomra. Időleges sikerek ellenére a végeredmény a környezeti károkon túl felesleges anyag- és energia befektetést, emberi elnyomorodást jelent. Sokkal célszerűbbnek látszik a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetőségek környezetbarát felhasználása. 1.8 A fenntartható fejlődés elve Az 1970-es években kibontakozó különböző világmodellek alapján megállapítható, hogy a kizárólagosan csak a növekedést célzó modellek tarthatatlanok. A Római Klub jelentése alapján elkezdtek a növekedés határairól beszélni. Napjainkban egyre inkább a harmonikus fejlődés, fejlesztés elve válik uralkodóvá. Ez alapján csak olyan fejlődést szabad serkentenünk, amely a természet értékeinek rombolása nélkül megvalósítható, illetve ha ezzel nem sértjük az elkövetkező nemzedékek fejlődési esélyeit. Fontos továbbá az ökológiai határok megtartása, a megújuló energia- és erőforrások a megújulás mértékét túl nem haladó, azokat ki nem zsákmányoló kiaknázása. 6
1.9 A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztéssel elengedhetetlen a környezetvédelem tervszerű alakítása. Ez a tervszerűség meg kell, hogy jelenjen országos, regionális és helyi szinteken is. A tervszerű környezetvédelem együtt kezelendő a terület- és gazdaságfejlesztéssel, településrendezéssel. Természetesen megfelelő környezetvédelmi tervezés végrehajtásához elengedhetetlen a megfelelő környezeti politika megléte, amelynek legfontosabb dokumentumai a hosszú távú környezetpolitikai koncepció és a középtávú nemzeti környezetvédelmi program. Ezekre épülhetnek azután a regionális és helyi sajátosságoknak megfelelő, de a központi forrással kompatíbilis területi programok. 1.10 Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Természetesen a környezetvédelem nem tekinthető csupán állami feladatnak, de alapvetően fontos szerepet kell, hogy vállaljon a különböző szinteken. Elsődlegesen a környezetvédelmet saját állami érdekként kell felfogni, így az állam kell, hogy legyen a legfőbb irányító a környezetvédelmi tevékenységek rendszerében. Erre az irányítási funkció betöltésére ki kell alakítani egy különleges, elkülönült szervezetrendszert, amely jogi alapjának megteremtése ugyancsak állami feladat. A gazdasági szabályozás feladatkörének betöltése, a környezetvédelmi kutatások finanszírozása, irányítása ugyancsak elsősorban állami feladat kell, hogy legyen. A környezetvédelmi információs rendszer kialakítása és menedzselése is állami feladat, ahogyan az ilyen irányú oktatás és ismeretterjesztés is. Végül, de nem utolsósorban a különböző anyagi-információs támogatások folyósításán túl a nemzetközi együttműködés szervezése és koordinálása is elsősorban állami feladatnak minősíthető. Mindezeken túl az állam felelősséget és kötelezettséget is kell, hogy vállaljon a környezetvédelemért. 1.11 Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezeti károk általában egész emberi közösségeket érintenek egyszerre. A káros hatások felmérése, elhárítása legnagyobb sikerrel úgy remélhető, ha a folyamatokba bevonjuk az érintett területek lakosságát egyénenként, de csoportonként is. A közösség részvétele nagyban javíthatja a hatásfokot bármilyen környezetvédelmi probléma megoldásánál, hiszen a helyi döntések mindig jobban érintik a lakosságot, mint az országos szintűek. 1.12 Az együttműködés elve Ez az elv felfogható két értelemben is. Először meg kell emlékezni az állam, a környezetet használó és a társadalom közötti partnerségről. A környezeti problémák 7
akkor legjobban megoldhatók, ha az érdekelt felek összehangoltan cselekednek. A másik felfogás szerint a környezeti szektor rendkívül összetett, számos szereplőt, társadalmi szférát érint. Ez az összetettség párhuzamosságot eredményezhet, melynek következtében a hatások sorra kiolthatják egymást. Ennek elkerülése érdekében az érdekelt felek, szervezetek, gazdasági egységek együttműködése javallt. Ennek jegyében az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezetvédelmi stratégiájában megállapította: A környezetvédelem nem tekinthető külön szektornak, hanem integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységbe. Ezért a társadalom valamennyi szektorának részt kell vállalnia a környezet iránti felelősségből. 1.13 Az életminőség javításának elve A társadalmi fejlődés leginkább úgy értelmezhető, hogy elsősorban az egészséges életre kell lehetőséget adni, másodsorban az emberi igényeket igyekszünk minél magasabb szinten kielégíteni, a társadalom tagjai számára jobb életminőséget biztosítani. Az alapvető élelmiszereken és egészséges ivóvízen túl a teljes emberi élet részét képezik az egészségügyi, a kulturális, oktatási igények is, amelyeknek biztosítása csakis a környezettel harmóniában lehetséges. 1.14 A távlati gondolkodás elv Sajnos jelenleg áthidalhatatlannak tűnő szakadék feszül a környezeti problémák és a társadalmi-politikai döntéshozatali folyamatok időtávlata között. A politikusok általában rövidtávon, négy évre, a következő választásokig terveznek, míg a környezeti problémák több évtizedes tervezést tesznek szükségessé. Megállapítható, hogy valószínűleg generációváltás szükséges a megfelelő mentalitás meghonosításához a döntéshozó körökben. Kérdéses és éppen ezért nyugtalanító azonban, hogy az egyre sürgetőbbé váló környezeti gondok hagynak-e elegendő időt erre a természeténél fogva lassú változásra. 1.15 Az információk szabad áramlásának elve A Riói konferencián elfogadott 10. elv szerint a társadalom tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek mindazon információkhoz, amelyekkel a hivatalos szervezetek rendelkeznek. Ez a passzív részvétel azonban nem elég, beleszólást kell, hogy kapjanak a döntéshozatali folyamatokba is. Sajnos egy meglehetősen alacsony szintű környezettudattal rendelkező lakosság esetén ez az elv csak nehezen érvényesíthető. Megállapítható, hogy igazából ez az elv csak megfelelő nevelésioktatási tevékenységgel együtt valósítható meg. Az információk szabad áramlásának egy másik oldala a különböző kutatóintézetek közötti együttműködés, információcsere megkönnyítése, a mérési adatok megosztása, így szélesebb körű analízis lehetővé tétele. 8
1.16 A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve A legtöbb környezetvédelmi elv csak akkor érvényesíthető megfelelően, ha fogékony társadalommal és benne megfelelően művelt egyénekkel találkozik. Ezért kiemelt fontosságú az intézményes nevelés-oktatás környezeti szempontokra fogékonyabb átszervezése. 9
2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Sajó-völgye éghajlata jóval hűvösebb és csapadékosabb az országos átlagnál. Az év leghidegebb hónapja általában a január, a legmelegebb a július. A csapadék megyei átlaga évi 550 600 mm. A csapadék évi járására a júniusi csapadékmaximum a jellemző. A tél száraz, különösen a január és a február szegény csapadékban. A hótakaró átlagos vastagsága a Sajó-Hernád völgyében 5 cm. A napfényben legszegényebb hónap a december, a napsütésben leggazdagabb hónapja július. Az évi napfénytartam átlag 1900 óra. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül változatos, ami a tagolt domborzati felület következménye. Az észak-északkeleti szelek a leggyakoribbak. A völgyek irányába eső, szélcsatornaszerű áramlás a legjellemzőbb. Az Északi-Kárpátok szélvédő és szélirány-eltérítő hatása erősen érvényesül. Környezetünk az ország egyik nehézipari központja volt. A rendszerváltás után jelentős átalakuláson ment keresztül. Jelenleg a hőerőművek, a nehézvegyipari üzemek, az építőanyag-ipari üzemek, a régi nagyvállalatokból alakult különböző Kft-k tartoznak a jelentősebb cégek közé. Az ipari üzemek jelentős része a Sajó-völgyi agglomerációban van. A koncentrált ipartelepítés következtében az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége alakult ki. Legkedvezőtlenebb helyzetben az Ózd - Sajószentpéter - Miskolc ipari tengely mentén elhelyezkedő települések voltak és vannak. Kazincbarcikán található az ország egyik legjelentősebb vegyipari centruma. Emellett a Berente külterületén üzemelő erőmű adja a környék ipari kibocsátásának jelentős százalékát. Általánosságban hazánkra, de globálisan is elmondható, hogy míg a környezetvédelem eszközrendszere és jelentősége szemmel láthatóan növekszik, addig magáról a környezet állapotáról ugyan ez nem mondható el. Közép-Kelet-Európai sajátosság, hogy az 1990-es évek elején a gazdasági szerkezet váltásnak köszönhetően több mutatót tekintve javultak hazánk környezeti mutatói. Kazincbarcika tipikusan ipari város, de ennek ellenére a környezetvédelem erősödő hatása városunkban is nyomon követhető volt. Az elmúlt időszakban a vonatkozólag kijelölt célok, feladatok megvalósításában mind a hivatal, mind az önkormányzat Képviselő-testülete sikeresen vizsgázott, hiszen a kijelölt feladatok közül számos esetben mint ahogy az egyes elemeknél kibontásra kerül sikerült számottevő eredményeket felmutatni, illetve az előkészületeket sikeresen zárni. 2.1 Környezeti elemek állapota 2.1.1 Levegő A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell vennünk az országhatárokon kívülről jövő levegő állapotát, a 10
termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. A Környezetvédelmi Programhoz a Közlekedés eredetű légszennyezések t/év mértékegységben a szükséges az alábbiak vizsgálata: szilárd SO2 CO NOX A Kommunális tüzeléstechnikai eredetű légszennyezés t/év mértékegységben a szükséges vizsgálni: szilárd SO2 CO NOX korom Az Ipari eredetű légszennyezés t/év mértékegységben a hasonlóan az előzőhöz: szilárd SO2 CO NOX korom A BorsodChem Zrt. vélhetően, további feladatot jelenthet még, más szennyezőanyagok vizsgálatára vonatkozóan. A rendelkezésre álló adatok szerint, Kazincbarcikán ipari légszennyező forrást a BorsodChem Zrt, AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű, a Framochem Kft. és a Kazincbarcikai Fűtőmű jelenti. Részletes mérési adattal csak az alábbi két cég esetében rendelkezünk. Telephely neve Kibocsátás [t/év] Nitrogén-oxidok Szilárd /nem /mint NO2/ toxikus/ por Kibocsátás %-ban Nitrogén-oxidok Szilárd /nem /mint NO2/ toxikus/ por BORSODCHEM ZRT. 16,99, 23,07 0,1983 0,6574 AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű 1288,58 1281,91 15,0410 36,5276 A város levegőminőségére vonatkozó adatokat az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete ellenőrzi. A szálló por terhelés legmagasabb értékei a tél végi, tavaszi hónapokra esnek. A városban egy állandó megfigyelő állomás működik az Egressy B. u. 1 szám alatt, mely a levegő SO2, CO, NO, NO2, O3, PM10 tartalmát és Meteorológiai adatokat szolgáltat A 26 sz. közút közlekedési eredetű légszennyezését a járműforgalmi adatok és a fajlagos kibocsátási jellemzők ismeretében számíthatjuk ki, erre vonatkozóan részletes méréseket kell végezni. A levegőben "szennyeződésként" értelmezhető a allergén pollenek megjelenése is. A környezeti terheltség növekedése okozza az immunproblémákat, melyek egyik 11
formája a pollenallergia. Már történtek ez irányban kezdeményezések és felmérések, melyek ezek mennyiségét csökkenthetik megfelelő beavatkozással. 2.1.2. Vizek állapota A felszíni vizek Természetes vízfolyások: Kazincbarcika közigazgatási területén a Sajó folyó - a terület leghosszabb és legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező természetes vízfolyása is egyben - gyűjti össze a vizet. A várost keresztülszelő Tardona patak gyűjti össze a vizeket, mely a Sajóba torkollik. A tisztított szennyvizet a Sajó folyóba engedik. Csatornák: A város területén több csatorna is található. Állóvizek: A terület tavakban nem gazdag. Természetes vizek tulajdonképpen néhány tavat látnak el (Csónakázó, Herbolyai I-II), melyek vízhozama a tavaszi és téli csapadéktól függnek. Mesterséges tó ezek közül a Csónakázó tó, amely egyben horgásztó is. Vízutánpótlása a Tardona patakból biztosított. A vízfolyásokba "bekerülő" tisztítatlan szennyvizek miatt azok minősége kifogásolható, jelentős a vizekbe jutó szerves anyagok és azok bomlásából származó anyagok mennyisége. A felszín alatti vizek Kazincbarcika sérülékeny vízbázis területén helyezkedik el. A felszín alatti vizek életfeltételeink biztosítása szempontjából nélkülözhetetlenek, ugyanis kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban. Igaz, hogy jelenleg kitermelés már nem folyik, azonban a vízbázis védelmét nem szabad elhanyagolni, bár a szennyeződése folyamatosan nő, a kitermelő kutak leállítása is részben ezzel függ össze. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. Mennyiségi szempontból a bányászati vízelvételek megszűnésével a regenerálódás megkezdődött. Minőségi szempontból a felszín alatti vizek szennyeződése a rendszeresen mért komponensek körében elsősorban a nitrátosodásban mutatkozik meg. Vízminőségi problémákat okoz a bányászati tevékenység, ahol fennáll a közvetlen szennyeződés veszélye; a szennyezőanyagok, hulladékok szakszerűtlen szállítása, elhelyezése, tárolása és a már nem üzemelő, ellenőrizhetetlen hulladéklerakók léte. Az ivóvízbázisok esetében a vízminőségvédelem legfontosabb eszköze a védő-területek és védőidomok kialakítása lenne. Meg kell akadályozni az engedély nélküli felszín alatti vízkitermeléseket. 12
2.1.3. A föld A földvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel a talaj -, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és ásványok, ezek természetes és átmeneti folyamatai védelmére. A talaj természetes tisztuló, és átmeneti tározó képessége jelentősen hozzájárul a felszín alatti vizek védelméhez. A várost körülvevő talajok túlnyomó többsége elfogadható mezőgazdasági tulajdonságú és termőképességű. Kazincbarcika közigazgatási területén a talajok adottságai igen változatosak. A terület erdősültsége meghaladja a 45 %-ot, ezzel a megyében első helyen áll. Igen alacsony a szántóterület aránya, alig éri el a 20 %-ot, hasonló nagyságú területen találunk gyepeket is. 2.2. A települési és az épített környezet állapota 2.2.1. A települési környezet A települési környezet az ember által kialakított anyagi rendszer, melynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az ember biológiai léte, az élethez szükséges feltételeinek biztosítása olyan mellékterméket állít elő, melyek az ember számára feleslegesek, közvetlenül nem hasznosíthatók. A települési környezet állapotát jellemző tényezők: a, az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete b, az iparból és közlekedésből adódó légszennyezés c, a közterületek állapotának elhanyagolása pénz hiányában, d, a települési zöldfelület aránya 2.2.2. Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje, valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg. 2.2.3. Épített környezet Kazincbarcika közigazgatási területén belül az épített környezet védelméről elsősorban a város belterületén beszélhetünk, de figyelembe kell venni a zártkerti területeket is, hiszen a város ez ad lehetőséget a város továbbterjeszkedéséhez. A "belterületi" épített környezet védelméről a Helyi Szabályozási Terv, szabályozási, tilalmi előírásokkal, továbbá a védettségek rögzítésével rendelkezik. Alapvetően meghatározható, a város településszerkezete, amelynek védelme, megóvása kiemelt 13
feladat, városrendezési elképzeléseknél, módosításoknál külön kezelve a településszerkezet megőrzése érdekében meghatározott szabályozási irányelveket. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák: a, a lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány) b, a középületek, közterek, autóbuszmegállók állagromlása (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák, viselkedéskultúra) (közlekedés) c, a reklámfelületek számának elszaporodása, a reklámok és plakátok illegális kihelyezésének növekedésének negatív tendenciája, várhatóan a hasznosításba adás ezen kedvezően fog változtatni 14
3. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE 3.a. A települési környezet tisztasága Egy település köztisztasága magába foglalja az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását. A köztisztasági feladatokat a Arborétum Kht. végzi a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának együttműködésével. A településkép megjelenése akkor nevezhető esztétikusnak, ha az rendezett, gondozott, fenntartásáról folyamatosan gondoskodnak. Az egységes települési környezetre gyakorolt hatások alapján, mint fontos környezetvédelmi eszköz, ezért megtartása, fejlesztése teljes egészében a környezetvédelem tevékenységi körébe tartozik. Az elmúlt néhány esztendőben Kazincbarcika számos pozitív változáson ment keresztül, így a település környezetének tisztasága is sokat javult. Azonban jó néhány feladat áll a város előtt. Ilyen megoldásra váró probléma az illegális hulladéklerakók számának drasztikus emelkedése, melynek megoldásában a Közterület-felügyeleti ellenőrzéseknek és a szervezett hulladékgazdálkodási programnak nagy jelentősége van. A problémát sajnos mind külterületen, mind a városon belül nagy számban lehet észlelni, ezért ennek felszámolását illetve megelőzését prioritásként kell kezelni. Szükségszerű a város közterületein az elmúlt években kihelyezett hulladéktároló edényzetek minőségi, mennyiségi felülvizsgálata, hiszen némely a város frekventált területén található hulladéktároló igen rossz állapotban van. Kazincbarcika zöldfelületeinek köztisztasága kielégíthetőnek mondható, bár időszakosan itt is jelentkezhetnek problémák. Megállapíthatjuk, hogy településünk köztisztasági problémája minden évszakban más és más. Az őszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, melyre fokozottabb figyelmet kell fordítania a város vezetésének. A téli síktalanítást és a hó eltakarítását a frekventált területeken túl tovább szükséges bővíteni, mind a városon belül, mind kívül. A nyári hónapok egyik fontos feladata az útburkolatok locsolása, ami városunk tekintetében kielégíthetőnek mondható, azonban a peremkerületek locsolása bővítést kíván. Ez fontos a szálló por mennyiségének csökkentése érdekében. 3.b. Csapadékvíz elvezetés Kazincbarcika város területét az ország más városaihoz viszonyítva meglehetősen jó morfológiai viszonyok jellemzik. A terepet egyenletes, viszonylag nagy mértékű- 1%- DK-ÉNY irányú esés jellemzi. A térségre - a nagy terepesés miatt - elsősorban a terepen való lefolyás volt a jellemző, illetve a közterületeken ma is gyakori jelenség, amit az aránylag ritka csatornahálózat is igazol. A nagy terepesésnek és a jó vízgazdálkodású talajnak köszönhetően korábban a városra belvízi problémák nem voltak jellemzőek. Időszakos vízállások ott keletkeznek, ahol a lefolyó víz útját mesterséges létesítmény zárja el (pl. a Miskolc - Ózd vasútvonal töltése). Az utóbbi évek szélsőséges időjárása megmutatta, hogy a városterület nagy részére kiterjedő, rendkívüli csapadékmennyiség esetén, az egyébként többé-kevésbé megfelelő 15
mérettel megépült csapadékvíz elvezető hálózat is túlterhelt állapotba kerülhet. Ilyenkor a víz kilép a terepre, s esetenként épületkárokat, elöntéseket okozhat. A város jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszere a település morfológiai helyzetének, beépítettségének, a burkolt felületek arányának megfelelően spontán fejlődés útján alakult ki. A terepviszonyokból adódóan többnyire nyílt, felszíni, sok esetben burkolattal ellátott csatornarendszer jellemzi a csapadékvíz elvezető rendszert. Jellemzőek az utak mindkét oldalán hosszan futó kis beágyazottságú nyílt árok. Azonban a város csapadékvíz elvezető rendszere korántsem elégíti ki maradéktalanul az igényeket, a zárt csapadékcsatorna alap, illetve gerincvezetékei az egykori városterület vízgyűjtő területére lettek méretezve. A város fejlődésével, növekedésével újabb és újabb területek lettek rákapcsolva a korábbi hálózatra, ami esetenként túlterhelést okozhat, melynek fejlesztése szükségszerű és elkerülhetetlen. Csapadékvíz elvezető csatornák Befogadók: A város vízgyűjtő területén keletkezett csapadékvizek befogadója a Sajó folyó. Kazincbarcika város területén a keletkezett csapadékvizek túlnyomó részét a Tardona patak fogadja be, illetve gyűjti össze és vezeti a Sajó folyóba. A város nyugati részén kiépített övárok a hegyoldalról lefolyó felszíni vizeket fogja össze és vezeti a vasúti töltésben elhelyezett árvíz zsilipen keresztül a befogadó Sajó folyóba. Azonos funkciót tölt be a Völgyparktól kiépített felszíni vízelvezető rendszer. A Tardona patakba a csapadékvizet túlnyomórészt a várostól nyugatra eső völgyekben keletkezett élő vízfolyások ( Völgy úti, Vécsetál tanya stb. ) a kiépített övárkok és zárt csapadék csatornák juttatják. Lakott területen felszíni vízelvezető árkok főként Herbolya városrészben és régi település részeken találhatók. Ugyancsak a Tardona patak a befogadója a Herbolya városrészben a spontán bányavíz fakadásokban keletkező burkolt árokban elvezetett vizeknek is. Belterületi csapadékvíz csatorna - hálózat: Az épülő város zárt csapadékcsatorna alap, illetve gerincvezetékei az akkori vízgyűjtő területnek megfelelően felszíni átfogó vízelvezetési koncepció alapján lettek megtervezve, illetve megépítve. A Tardona patak szabályozása, mederburkolása, a kiépült övárok rendszer és a Tardona patakba bekötő burkolt vízfolyások és a zárt csapadék csatornák biztosították a megfelelő felszíni vízelvezetést. A város fejlődése során a további beépített területek csapadékvíz elvezetése már láthatóan átfogó felszíni vízelvezetési koncepció nélkül készült el. Ennek következményei jelentkeznek a felszíni vízlevezetés üzemeltetése során. A jelentősebb csapadékvíz intenzitások felszínre hozták a vízelvezetés megoldatlan vagy csak részben megoldott problémáit. A családi házas területek útfejlesztéseivel együtt csak részben történt meg a korszerűsített utak felszíni vízelvezetésének rendezése. Városunk csapadékvíz elvezető rendszerének elvi működését a KEVITERV által készített tanulmánytervek határozták meg. A jelenleg üzemelő csatornahálózat, ezen tanulmányterv alapján tölti be funkcióját. 16
3.c. Szennyvízkezelés, elhelyezés, -ártalmatlanítás Kazincbarcika város területe alatt található talajvíz szennyezett. Ez egy folyamat eredménye, mivel a vízvezetékek építésének ütemét nem követte a szennyvízhálózat kiépítése. Több ütemben sikerült részben kiépíteni a város szennyvízhálózatát, így még az alábbi területek szennyvízcsatornázása vár megoldásra: Gorkij utca - Arany János út - Új élet út - Akotmány utca - Balassi út - Kölcsey út Adám völgy Vadvirág út - Margaréta út Aranyalma utca Herbolya- Régi telep - Herbolya Régi telep (Barak - Balázsvölgy Tervtáró ipari épületek és lakások Nyárfa utca. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztéseket a Képviselő- testület által jóváhagyott ütemterv szerint céltámogatásból, TEKI támogatásból, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból és saját erőből finanszíroztuk. A kiépített szennyvízcsatorna hálózat hossza gravitációsan: 75,72 km, nyomottan: 1,29 km hosszúságú. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 86%. A meglévő szennyvíztisztító kapacitása biztosítja a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát is. A szennyvíz tisztítás mechanikai. A tisztított szennyvíz a Sajó folyóba kerül elvezetésre. 3.d. Hulladékkezelés A nem megfelelő hulladékgazdálkodás komoly problémákhoz vezet, komoly szennyezéseket okozhat. Ezzel magyarázható, hogy a települések zömén próbálják helyes megoldásokkal megelőzni a problémákat, forrásokat teremtve rá. Városunkban, a legnagyobb mennyiségben jelentkező hulladék: a lakossági és ipari eredetű szilárd hulladék. Komm. hulladék megoszlása ( tömeg% ) Papír 18% Veszélyes 2% Mű a+papír 3% Fém 4% Textil 6% Üveg 5% Szerves 32% Mű anyag 12% Egy éb 18% 17
A hulladék összetételére vonatkozó országos átlag: Kevés az adat a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékokról (növényvédő szer maradványok, gyógyszerek, akkumulátorok, szárazelemek). Eddigiekben történtek kezdeményezések szárazelemek gyűjtésére, mely példaértékű. Nem teljeskörű a települési szilárd hulladékok gyűjtése, még alacsony fokú a szelektív hulladékgyűjtés, az alkalmazott eszközök műszaki színvonala és állapota rendkívül rossz, jelentős az olyan illegális lerakók száma, melyek jelenleg potenciális szennyezőforrások. 3.e. Zaj- és rezgésvédelem, légszennyezés elleni védekezés 3.e.1. Zaj- és rezgésvédelem A lakosság körében negatív hatással jelentkezik a zaj és a rezgés okozta hatás, mely nem feltétlenül egészségkárosító, határértéket nem meghaladó mértékben különböző pszichés zavarokhoz vezethet, károsan befolyásolja az emberek közérzetét és az életminőséget. A közlekedési rezgés épületkárokat is okoz. Megállapítható, hogy sajnos elég kevés adat áll rendelkezésre, valamint a rezgésekről, melyek a közlekedési utak mellett jelentenek problémát egyáltalán nincs adat, pedig ezen tényező hatása sem elhanyagolható. Legnagyobb zajforrás természetesen a közlekedés, mely főleg a nagyobb forgalmú utak mentén jelentkezhet károsító hatással. Település Mérés helye Mért érték (db) Irány érték(db) nappal/éjjel nappal/éjjel Kazincbarcika 26 sz. főút 63,6 / 57,5 60/50 Szintén nagyobb zajforrásnak tekinthetők a különböző ipari létesítmények, a szórakozóhelyek és vendéglátóipari egységek, melyekről nem áll rendelkezésünkre adat van. A meglévő hőellátási rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technológiával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket, vagy ennek hiányában a lehető legkisebb helyi szennyezéssel járó technológiákat lehet alkalmazni. 3.f. Közlekedés Általános ismertetés: Kazincbarcika Miskolctól 20 km-re, a Sajó völgyében fekszik, mint a térség vegyi üzemeinek központja. Kialakulását, ill. a mai kiépítettségét is az ide telepített vegyi üzemeknek köszönheti. A várost a fő forgalom a 26. számú Miskolc Bánréve fkl. úton tudja megközelíteni Miskolc ill. Ózd irányából. Észak irányból Múcsony Aggtelek, Déli irányból Tardona Eger útirányból érhető el. A vasúti közlekedésbe a Sajó völgyében közlekedő Miskolc Bánréve villamosított vasútvonallal kapcsolódik be úgy a tömegközlekedésbe, mint a teherszállításba. 18
A város úthálózata a forgalmi viszonyoknak és a terhelésnek megfelelően került kialakításra, így az osztott pályás úttesttől, a 6-8 m-es burkolatszélességű utaktól a felületileg alig kezelt, illetve kezeletlen földútig minden típusú út megtalálható. Közlekedés szervezés: Egyre sürgetőbb feladat a város főutcájában kialakult forgalmi helyzet megoldása. Az Egressy úton a fokozódó forgalmi igényeket már nem lehet kielégíteni és az út számottevő bővítésére sincs lehetőség. A városközpont közlekedési rendszerét az egész települést átfogó szemléletben kell vizsgálni és speciális funkcióihoz illeszkedően, azok ellátására kell kialakítani és szabályozni. Szükséges ezért egyrészt a forgalmi igények számbavétele és a létfontosságú forgalom lebonyolításának biztosítása. A központra vonatkozó közlekedéstervezési és forgalomszervezési elgondolás alapelveit a központ tehermentesítése, a gyalogosforgalom prioritása és a megmaradó forgalom feltételeinek megteremtése kell hogy alkossa. A figyelmet elsősorban a kiszolgálás megfelelő működésére kell fordítani, fő célnak a városközpont életképességének a fenntartását kell tekinteni. Ennek megfelelően kell meghatározni és alkalmazni a mozgó járműforgalom és a parkolás szabályozására vonatkozó intézkedéseket. Az elmúlt 12 esztendőben, több ízben volt napirenden a város közlekedésfejlesztését koncepcionálisan érintő előterjesztés, s ezekben a dokumentumokban a meghatározott célok alapvetően gondolták végig a közlekedésszervezés egészséges, a város igényének való megfelelést, ám alapvető változásokról nem lehet beszámolni. Gépjárműforgalom és útüzemeltetés: A növekvő motorizáció hatására a városiasodás negatív hatásai is érzékelhetők. Mindamellett, hogy a motorizációnak a zaj- és légszennyezésből fakadó káros kibocsátásaival kell számolni, az utak állapota és áteresztőképessége is kívánnivalót hagy maga után. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) alapján a közúthálózat országos-, és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. A Kkt. az alapvető közútkezelői feladatok és a felelősség tekintetében nem tesz különbséget országos-, és önkormányzati tulajdonú közút kezelője között, mert ez az egyenlőség fejezi ki legjobban a közúthálózat összefüggő rendszerét. Az úthasználók azonos igényeket támasztanak a közúthálózat egészével szemben, de a tulajdonforma különbözőségéből adódóan ezen elvárásoknak teljesen eltérő szervezeti rendszerben kell megfelelniük. Míg az állami közutak kezelését a miniszter által az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre alapított közhasznú társaság, vagyis külön e célra létrehozott szakapparátus végzi, addig a helyi közutak vonatkozásában e feladat, egy speciális önkormányzati szervezeti és felelősségi rendszeren keresztül kell, hogy megvalósuljon. Kazincbarcika városban a közúthálózat területe több mint 470 ezer m 2, míg a járdák 145 ezer m 2 -t tesznek ki. A folyamatos karbantartásra fordítható költségkeretről lehetőségeihez mérten Kazincbarcika Város Képviselő Testülete rendelkezik. 19
Az egész városra kiterjedő útjavítási költségigények nyilvánvalóan mindig messze meghaladják a reális pénzügyi lehetőségeket, ezért a feladatok elvégzésére fontossági rangsort kell felállítani. Ebben a javítási rangsorban természetesen első helyen szerepelnek a tömegközlekedési járatok és a nagy forgalmat bonyolító útvonalak és csak ezek után következhetnek az egyéb kategóriába tartozó lakó és kiszolgáló utak. Az elmúlt években pályázati forrás (NORDA TEUT) segítségével több - hálózatot alkotó - útszakasz burkolat felújítására kerülhetett sor. Több ütemben megvalósult a város főhálózati útjának, a Jószerencsét útnak és a gyűjtőutaknak a burkolat felújítása. A jövőben az elhasználódott lakó és kiszolgáló utak, járdák felújítását szükséges előtérbe helyezni, azokat a jogos igényeket, amelyeket a város úthálózatának fejlesztése követel. Az úthálózat üzemeltetésével összefüggő feladatokon túl, a biztonságos parkírozás lehetőségei sem kielégítők. Itt lehet kiemelni az Egressy út mellett az ún. Béke városrészt, ahol a városépítés kezdetén és azóta sem épült elegendő (helyenként egyetlen sem) számú parkoló. Kazincbarcika belterületi úthálózatán kívül jelentős külterületi úthálózattal bír, amelynek karbantartása jelentős terhet ró az önkormányzatra. Kerékpáros közlekedés: Dicséretes, hogy városunkban a kerékpározás elég népszerű. Ezzel szemben sajnálatos, hogy nem sikerült ennek biztonságosságát és komfortosságát segíteni az elmúlt időszakban. Bár engedélyezési tervek készültek, de pénzügyi fedezet hiányában nem bővült a városi kerékpárút hálózat. Jelenleg a 26. sz. fkl úttal párhuzamosan (BC IV. kapu Jószerencsét u. közötti szakasz) elhelyezkedve, mintegy 3,8 km hosszú kerékpárúttal rendelkezünk. A kerékpárút hálózat karcsúsága mellett az un. komfortosság tekintetében is érdemes jellemezni a hiányosságokat. A kerékpár tárolási kapacitás sok helyen megoldatlan, s ahol megoldottnak tekinthető, ott sem mindig éri el az esztétikai megfelelhetőség szintjét. Tömegközlekedés: A város tömegközlekedésére jellemző, hogy helyközi viszonylatban Miskolc mint megyeszékhely közelsége, annak ingázó vonzatával sokakat érint. Az autóbuszt, mint közlekedési eszközt igénybevevők száma jelentős. A személyszállítást közúton úgy a városon belüli, mint a távolsági járatokat, a BORSOD VOLÁN bonyolítja. A városban két autóbusz végállomás került kialakításra, az egyik a belvárosban, a másik a BorsodChem főbejáratánál. Ezen kívül a város Tardona felé eső végénél egy buszforduló is üzemel. 3.g. Ivóvízellátás Az Észak-magyarországi Régió vízháztartása éves átlagban nyereséges, mert a nagy területek csapadékosabbak az országos átlagnál. Az éghajlat-változással együtt jelentkezik az időszakos nagy nyári záporok hatása, mely rendkívüli nagy párolgást is okozhat, ezzel jelentősen meghaladva az országos átlag értéket. A vízfelesleg egy 20
része tehát lefolyik, nagyobb része azonban főként az enyhe lejtésű terepeken, illetve a felszínalatti víztartó rétegekben halmozódik fel. Hazánkban a felhasznált ivóvíz jelentős része hozzávetőleg 90 %-a - a felszín alatti rétegvizekből származik. A megye területe vízföldtani szempontból rétegvizek tekintetében kedvező adottságokkal rendelkezik. Talajvíz állapot A felszínalatti vízkészleteket leggyakrabban veszélyeztető szennyező források a következők: - Csatornázatlanság miatti szennyvízszikkasztás, - Ipari üzemek, valamint a kommunális és veszélyes hulladéklerakók csurgalékvize. A talajvíz általános jellemzése A korábbi évtizedekben Kazincbarcika ivóvízhálózatának bővítése rohamos ütemben nőtt, így a 90-es évekre a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma elérte a 98%-ot. Ezzel szemben a szennyvízhálózat kiépítése nem kellő ütemben fejlődött, aminek következtében a településre jellemző közműolló kitágult. A szennyvízhálózatra nem csatlakozott, de ivóvízzel vezetékesen ellátott kertes házakban a keletkező szennyvizet legtöbbször házi szennyvízszikkasztókban tárolják, majd annak megtelése esetén szippantó-autó segítségével a szennyvíztelepre szállítják. A módszer abban az esetben elfogadható lenne, ha a házi szennyvízszikkasztó oldal- és fenékfalának szigetelése vízzáró volna, ami megakadályozná a talajvízzel való hidraulikai kapcsolatot. Ez azonban az esetek döntő többségénél nem így van, vagyis a házi szennyvíz közvetlenül szennyezi a felszín alatti vizeket. A kommunális szennyvizek eredetéből és sajátosságaiból adódóan leginkább a nitrát, a nitrit, valamint a különböző foszforformák jelentik a veszélyt és okozzák a talajvíz használhatatlanságát. Ezáltal gátolva más célokra való felhasználását (öntözés, itatás). Talajvíz állapot Kazincbarcika belterületén Mivel adatokkal nem rendelkezünk, így csak általánosságban határozható meg, mely összetevők vizsgálatára kell nagy hangsúlyt fektetni a program elkészítésekor. A talajvíz szennyezettségről az alábbi paraméterek jelenlétének bemutatásán keresztül lehet reprezentálni az állapotot, amelyek jól jelzik annak minőségét: - nitrát (N mg/l), - összes foszfor (P mg/l), - összes sótartalom (mg/l), - ammónium (NH4 mg/l). 21
Nitrát Jellemző tendencia Magyarországon a talajvíz nitrát-szennyezettségének növekedése, amely leginkább a települések esetén a fenti okokra (nem megfelelő szikkasztók használata és az állattartás) vezethetők vissza. Veszélyessége elsősorban emberi fogyasztás esetén jelentkezik, nagy koncentrációban irritálja a belek nyálkahártyáját, illetve az emésztőrendszerben nitritté alakul, amely gátolja a vér oxigén-szállítóképességét, amely akut oxigénhiányhoz vezet. A talajvízre vonatkoztatott nitrit határérték (N-ben) 20-40 mg/l (megfelelő-tűrhető), míg egyedi kutas vízellátás esetén a tűrhető kategória enyhébb: 80 mg/l. A közel tíz éves távlatú kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a nitrát tartalom sok esetben messze a határérték fölötti (bizonyos esetekben 250 mg/l értéket is eléri), bér ez nem trendszerű, a téli hónapokban az értékek sok esetben a határérték közeliek, illetve alattiak is lehetnek. Összes foszfortartalom A foszfor a természetes felszíni vizekben többnyire csak nyomokban fordul elő, de hidrobiológiai szerepét tekintve igen lényeges elem a vízkémiában. A foszfátok főleg a szennyvizekből, vagy műtrágya-bemosódással kerülhetnek a felszín alatti vizekbe. Az összes foszfortartalom határértékei 0,5 mg/l-től (megfelelő), 5 mg/l-ig (tűrhető) terjednek. Összes só A talajvízben oldott sótartalom egyrészt a víztartóréteg tulajdonságaiból származtatható, másrészt a felszínről bemosódó szervetlen vegyületek, illetve ezek sói alkotják. Nagymértékben befolyásolja a talajvíz felhasználhatóságát, hiszen például öntözővíznek való felhasználása esetén meghatározó lehet az oldott sótartalom szikesedését okozó hatása miatt is. Állatok itatására kerülő vízzel szemben támasztott határérték összes sótartalomra vonatkoztatva 2.500 3.000 mg/l, míg öntözővízzel szemben támasztott igény 500 1.000 mg/l között van. Ammónium Az emberi beavatkozás a természetes nitrogénciklust megzavarja. Az emberi tevékenység révén kibocsátott bármelyik nitrogénforma környezeti problémákat okozhat. A kommunális szennyvizek nagy ammónia- és szerves nitrogén tartalmukkal növelik a rendszer nitrogéntartalmát. Tisztítatlan szennyvizek talajba kerülésekor ugrásszerűen nő a szerves nitrogén mennyisége, amely a természetes tisztulási folyamatok révén a vizek nitrát koncentrációját növeli. Az elpusztult élő szervezetek testében lévő szerves anyagok nitrogéntartalmát a különböző aerob és anaerob mikroszervezetek bontják le úgy, hogy először ammónium keletkezik. A természetes vizek NH 3 -tartalmának jelentősrésze e bakteriális tevékenység eredménye. A nitrogénciklus első lépéseként a fixálódott elemi nitrogén révén létrejött szerves nitrogén bomlása adja az ammóniumot. Ha e vizes rendszerekbe 22
szennyvízkibocsátás, vagy növényi részek bomlása révén ammónium jut, akkor amennyi elegendő oxigén áll rendelkezésre, az mindig oxidálódik nitritté és nitráttá. A talajvíz ammónium tartalmának határértéke 0,1-02 mg/l (megfelelő - tűrhető). A fentiekből leszűrhető következtetések alapján megállapítható e néhány paraméter vizsgálata alapján a város alatti vizek szennyezettségének mértéke. 3. h. Zöldterület gazdálkodás A város zöldfelülete 1.061.564 m 2, fenntartása folyamatos, melyet az Arborétum Kht. lát el. A jelenleg folyamatban lévő városközpont rehabilitációs pályázatok keretén belül a szűk belváros zöldfelületeinek átalakítása, gazdagabbá tétele a tervezés fázisában tart. 3.i. Természetvédelem A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény meghatározza az Önkormányzatok természetvédelmi feladatait. A törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is elláthatnak. A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító Önkormányzat köteles gondoskodni. A város helyi zöldfelületi és természeti értékvédelméről gondoskodni kell. Ehhez egyeztetéseket kell kezdeményezni a város területén feladatot ellátó Aggteleki és Bükki Nemzeti Parkkal is, különösen a Tardona vulkán területének, a Sajó völgy területének és a Herbolyai tölgyes tekintetében. 3.j. Környezeti nevelés Az oktatás, a nevelés és a tudatformálás, mint humáneszközök igénybevétele a program következetes végrehajtásához elengedhetetlen. S ehhez a programban megjelölt majd nem minden területen tudatosan tervezett felvilágosító munka kell, hogy kapcsolódjon nem csak a fiatalok, hanem a felnőtt lakosság körében is, amelyhez eszközöket és forrásokat kell biztosítani. A környezet védelmének szempontjából hosszú távon nem a kényszer, például a bírsághatásra történő, vagy gazdasági érdekből végzett cselekvések a legelőnyösebbek, hanem az a viselkedésforma, amely belső motiváltságon alapul, és olyan területeken is hat, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva. A belső motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkező tudatformálásnak a hatására alakul ki. A környezeti tudat kialakításában életkortól függően más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a: - családi nevelés - intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor) - média 23