PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.

Pedagógiai program 2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE... 5 2.1. Az intézmény alapító okirata... 5 (lásd mellékletben)... 5 2.2. Az intézmény működésének egyéb jogi vonatkozásai... 5 2.3. Az intézményt segítő alapítványok, alapok... 6 2.3.1. Illyés Gyula Gimnázium Alapítványa... 6 2.3.2. Szakképzési alap... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. ALAPELVEK AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA... 7 3.1. Az illyési örökség... 7 3.2. Az 1991-es iskolai program alapelvei... 7 3.3. A tantestület által 1996-ban megfogalmazott vezérértékek... 7 3.4. Pedagógiai kihívások az ezredfordulón a XXI. sz. iskolája:... 7 3.5. Az iskola gyerekképe és ebből fakadó feladatai... 8 4. AZ ALAPELVEKBŐL KÖVETKEZŐ CÉLOK, MEGÁLLAPÍTÁSOK... 8 4.1. A képzés rendje... 8 4.2. Tehetséggondozás... 8 4.3. Esélyegyenlőség... 8 4.4. Az önállóság, önbecsülés és konfliktusmegoldó képesség kialakítása... 9 4.5. Vállalkozás, kreativitás... 9 4.6. Közösségi életforma, állampolgári felelősségtudat, hagyományápolás... 9 4.7. Versenyszellem... 9 5. A KÉPZÉS RENDJE... 9 5.1. Hatévfolyamos középiskolai osztály... 10 5.2. Ötévfolyamos középiskolai osztály... 11 5.3. Szakképzés... 12 6. AZ ISKOLA NEVELÉSI RENDSZERE... 13 6.1. Az iskola gyerekképéből adódó feladatok... 13 6.2. Az iskola nevelési eljárásai... 13 6.2.1. Az oktatás-támogató nevelési eljárások... 13 6.2.2. A tanulók személyiségének kibontakoztatása... 14 Önismereti foglalkozások... 14 Értékfeltáró foglalkozások... 14 Drámajáték, drámapedagógia... 14 Konfliktuskezelés... 14 Kommunikáció... 14 Az önkifejezés a készségtárgyakban... 15 Közösségi normák elsajátíttatása... 15 Az osztályfőnöki órák, életvitel tantárgyak szerepe... 15 6.3. Komplex egészségnevelési program... 15 6.3.1. Egészségfejlesztés... 15 Mi az egészség?... 15 Mi az egészségfejlesztés?... 16 Egészségnevelés... 16 6.3.2. Az Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI tanulóinak mentálhigiénés ellátása... 16 Ifjúsági orvos és védőnő:... 16 Szemészeti szűrés:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fogászati szűrés:... 17 Iskolapszichológus:... 17 6.3.3. Az iskolai dolgozók egészsége... 17 6.3.4. A tanulók étkezési szokásai... 18

Pedagógiai program 3 6.3.5. Fizikai aktivitás, mindennapos testnevelés... 18 6.3.6. Dohányzás, alkohol, drog... 19 6.3.7. Egészséges életmódra nevelés céljai:... 19 6.3.8. Az egészségnevelés iskolai területei... 20 6.3.9. Iskolai programok, iskolai feladatok... 20 Az egészségvédelmi és környezetvédelmi nevelés néhány lehetősége a kémia tanításában. 20 Biológia... 21 Testnevelés... 21 Gyógytestnevelés... 21 A földrajz tantárgy és az egészségnevelés kapcsolata... 21 Osztályfőnöki... 21 6.3.10. Az uszoda jelentősége az egészségnevelésben... 22 6.3.11. Tanórán kívüli foglalkozások... 22 Az egészségnevelési program könyvtári támogatása... 22 Egészség Nap... 22 Tájékoztató fórumok... 22 6.4. A környezeti nevelés programja... 23 6.4.1. A környezeti nevelés alapjai... 23 6.4.2. Helyzetkép... 23 6.4.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 25 6.4.4. Minőségfejlesztés... 32 6.4.5. Pedagógus-továbbképzés... 32 6.4.6. Mellékletek... 32 6.4.7. Munkaterv elkészítésekor ajánlott tevékenységek... 32 6.5. A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek... 32 6.6. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 33 6.7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 34 6.8. Önállóság, önbecsülés, konfliktusmegoldás... 35 6.9. Az osztályközösség kialakításával kapcsolatos tevékenység... 35 6.10. Az állampolgári felelősségtudat kialakításának eszközei... 36 6.10.1. Diákönkormányzat... 36 6.10.2. Hagyományok ápolása... 36 Illyés Napok... 36 Ballagás... 36 "Bolond" ballagás... 36 Szalagavató bál... 36 Gólyabál... 36 Terítési verseny karácsonyi klub... 36 Iskolai ünnepélyek... 37 Gólyatábor... 37 Vízitábor... 37 Tantárgyi hagyományok, tanulmányi versenyek... 37 Vándordíjak... 37 "Tiszteletbeli diák" cím adományozása... 37 Ezüstgyűrű... 37 6.10.3. Külkapcsolatok... 37 Többoldalú kapcsolatok... 37 Paneurópai diákcsere program... 37 Kárpát-medence program... 38 Drámaprogram... 38 Európa-program... 38 Kétoldalú kapcsolatok... 38 Bretzfeld... 38 Königs-Wusterhausen... 39 Waldshut... 39 6.11. A versenyszellemet erősítő tevékenységek... 39 6.11.1. Iskolai szinten... 39 6.11.2. Osztályok szintjén... 39 6.9.3. Az egyes tanulók szintjén... 39 6.11.4. Diákönkormányzati választásokon... 39 7. AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI RENDSZERÉNEK SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA... 39

Pedagógiai program 4 8. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT... 42 8.1. Az iskolai élet jellemzői... 42 8.1.1. Világos célok... 42 8.1.2. Tervszerűség... 42 8.1.3. Rugalmasság, változásra való képesség... 42 8.1.4. Beszámoltathatóság, értékelés... 42 8.1.5. Elkötelezettség... 42 8.1.6. A büszkeség kultúrája... 43 8.1.7. Csapatmunka... 43 8.1.8. Fegyelem... 43 8.2. Az iskola élet és munkarendje... 43 8.2.1. A működés rendje, nyitvatartás... 43 8.2.2. A létesítmények és helyiségek használati rendje... 44 8.2.3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 44 8.2.4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása... 44 8.2.5. Házirend... 45 8.3. Gyermek- és ifjúságvédelem... 45 8.3.1. A családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszere... 45 8.3.2. A diákönkormányzat... 46 8.3.3. Jóléti intézkedések... 46 8.3.4. A segélyek és támogatások rendszere... 46 Étkezési hozzájárulás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tankönyvtámogatás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tanévkezdési segély... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Rendszeres szociális segély... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Egyéb segély... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. AZ ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA TANULÓI ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE... 48 9.1. Az értékelési rendszer célja és alapelvei... 48 9.2. A tanulók értékelésének színterei, formái... 49 9.3. A motiváció fejlesztése, értékelése... 50 9.4. Kimenet-eredmények... 50 9.5. Mérés/értékelés/felülvizsgálat eljárásrend... 52 9.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya... 52 9.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 53 9.8. Az Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI vizsgarendszere... 53 10. A KÖZÖSSÉGI ISKOLA... 56 11. FELTÉTELEK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 11.1. Személyi feltételek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11.2. Tárgyi feltételek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11.2.1. Helyiségek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11.2.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 56

Pedagógiai program 5 1. Bevezető Az a főváros nyugati kapujában, Budaörsön, rendkívül szép környezetben fekszik. Budapest felől megközelíthető a Móricz Zsigmond körtérről induló piros 240-es BKV autóbusszal (kb. 20 perc), Kamaraerdő és Törökbálint felől a 88-as BKV autóbusszal (kb. 15 perc), Biatorbágy, Etyek, valamint Budakeszi felől távolsági autóbuszokkal (kb. 15-20 perc). Intézményünk jogutódja a Művelődésügyi Minisztérium által alapított Általános Iskola és Gimnáziumnak, valamint az 1980. július 1-től önállóan működő Budaörsi Gimnáziumnak. Az 1986-tól közgazdasági szakközépiskolai osztállyal is bővülő iskola 1988. november 1-jén vette fel az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola nevet. Jelenlegi fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budakeszi Tankerülete. Az 1989-ben átadott korszerű épület megfelelő hátteret biztosít iskolánk sokszínű programjának megvalósításához. Az informatikai képzés két, korszerű gépekkel felszerelt számítástechnikai gyakorlati teremben történik. Az iskolai könyvtár a hagyományos és a legkorszerűbb információhordozókkal egyaránt forrásközpontként segíti a tanulók és pedagógusok önálló ismeretszerzését. A hatékony természettudományos képzést szakelőadótermek (biológia, fizika, kémia) segítik, és az ének-zene, a rajz tantárgyak is rendelkeznek szaktanteremmel. A közgazdasági szakmai képzést korszerű gyakorló iroda segíti. A tornacsarnok, a 25 m-es tanuszoda, a szabadtéri sportlétesítmények amellett, hogy ideális feltételeket biztosítanak tanulóink testneveléséhez, sportolásához, sok budaörsi lakos hasonló igényeit is képesek kielégíteni. Az iskola "közélete" a hatalmas aulában zajlik, amely csakúgy, mint az amfiteátrum előadások, bálok, ünnepségek rendezésére is alkalmas. Intézményünkbe az általános-, illetve középiskolák 6. és 8. évfolyamos tanulói jelentkezhetnek. A bekerülés feltételeit, a felvételi eljárás pontos menetét minden tanév elején ismertetjük. Programunk a gimnáziumi és közgazdasági szakközépiskolai irány mellett speciális emelt szintű képzések (idegen nyelvi, matematika, természettudomány) indításával, valamint széles körű fakultációs és szakköri (művészeti, természettudományos, társadalomtudományi, számítógép-kezelői) kínálattal nagyon széles választási lehetőséget kínál tanulóinknak. Arra törekszünk, hogy tanulóink ne csak azt érezzék, hogy programunk elsősorban az ő boldogulásukat célozza, hanem azt is, hogy csak velük együtt tudjuk elérni közös céljainkat. Programunk egyik sarkköve, hogy minden diákunknak segítsünk feltárni és kibontakoztatni egyéni tehetségét, megfogalmazni egyéni életcélját. Olyan fiatalokat szeretnénk "útjukra bocsátani", akik eligazodnak társadalmi környezetükben, képesek alakítani azt, akik megtanulják kezelni és megoldani az őket érő konfliktusokat, kihívásokat. Iskolánk légkörének, szellemiségének kialakításában meghatározó szerepet tölt be az a sokszínű kulturális és sportélet, amit az "Illyés Napok" egész tanévet átszövő rendezvényei mellett a különböző fesztiválokon, bajnokságokon, pályázatokon való eredményes részvétel is jellemez. Önálló, egészséges önbecsüléssel és fejlett felelősségtudattal rendelkező fiatalokat szeretnénk nevelni, akiknek meghatározó élményt jelent az "Illyés" közösségi élete, hagyományai. 2.1. Az intézmény alapító okirata (lásd mellékletben) 2. Az intézmény jogi helyzete 2.2. Az intézmény működésének egyéb jogi vonatkozásai Az intézmény képzési ideje, a képzés szakaszai, szerezhető végzettségek: a hagyományos gimnáziumi képzés 5 évig tart 9/Ny (nyelvi előkészítő) -9.-10.-11.-12. évfolyam, szakmai képzéssel (13-14. évfolyam), a hatévfolyamos középiskolai képzés 6 évig tart (7.,8.,9.,10.,11.,12. évfolyam) a közgazdasági szakközépiskolai képzés a kimenő rendszerben 14-15. évfolyamon (2017-től 13-14. évfolyamon) történik az OKJ-ben foglaltak szerint (10-11., ill. 2013-tól 9-10.) évfolyam: szak-

Pedagógiai program 6 mai orientáció; 12-13., ill. 2015-től 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás szerepelhet a képzésben). Hatévfolyamos képzés esetén értelemszerűen a szakmacsoportos alapozó képzés a 11. és 12. évfolyamon történik. 2013. szeptemberétől egy hatévfolyamos, és két ötévfolyamos gimnáziumi osztály indul, utóbbi 2 angol nyelvi és 2 német nyelvi csoporttal. 2015. szeptemberétől a 11. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó (közgazdasági) képzést egy tehetséggondozó gimnáziumi képzés váltja fel. Amennyiben (2015. szeptembertől) a mindenkori 11. évfolyamon az érvényes osztálylétszám előírások ezt lehetővé teszik (az osztálylétszámok átlagát számítva), a tehetséggondozó gimnáziumi képzés oktatásszervezési szempontból maximálsan indokoltan - külön osztály keretében történik, vagyis az osztályok száma a jelenlegihez képest nem változik. Diákjaink érdeklődése, a jelenlegi felsőoktatási keretszámok és a munkaerő-piaci paraméterek ma a természettudományi tehetséggondozó képzési profilt indokolják. A tehetséggondozó képzési profil módosítását a tantestület kezdeményezheti 33%-os támogatottsággal. Az ötévfolyamos kimenő rendszerben 12. és 13. (2015-től, ill. a hatévfolyamos képzés esetén 11. és 12.) évfolyamtól intézményünk a közép és emelt szintű érettségire készít fel. A 12. vagy 13. évfolyam végén középiskolai érettségi, a 13., 14. vagy 15. végén szakmai képesítő vizsga tehető (a felsorolt vizsgák mindegyike önkéntes). A megszerezhető képesítések OKJ (Országos Képzési Jegyzék) szám szerint: I. Művészeti jellegű képzések OKJ száma és ágazati besorolása 1. Mozgókép- és animációkészítő: 54 213 Hang-, film- és színháztechnika 2. Fotográfus és fotótermék-kereskedő: 54 810 01 Optika 3. Kerámiaműves: 54 211 05 Képző- és iparművészet 4. Grafikus: 54 211 04 II. Informatikai képzés 1. IT mentor: 54 481 01 Informatika 2. Informatikai rendszergazda: 54 481 04 Informatika III. Üzleti-gazdasági jellegű képzések 1. Turisztikai szervező, értékesítő: 54 812 03 Vendéglátóipar 2. Idegenvezető: 54 812 01 Vendéglátóipar 3. Ügyviteli titkár: 54 346 02 Ügyvitel 4. Nonprofit menedzser: 54 345 04 Közgazdaság A megszerezhető képesítések a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően rugalmasan változhatnak. 2.3. Az intézményt segítő alapítványok, alapok 2.3.1. Illyés Gyula Gimnázium Alapítványa Az 1990. január 16-án létrehozott alapítvány célja: az iskolarendszer hatékonyságát növelő pedagógiai tevékenységek támogatása, Budaörs város és vonzáskörzetébe tartozó településekre kiterjedő tehetségkutatás és -gondozás, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, elsősorban a tanulók nyelvtanulásának segítése céljából, az hagyományrendszerének kialakítása, ápolása, Budaörsön és körzetében működő vállalatok, vállalkozások igényeinek az iskola képzési rendszerébe történő beépítése, az iskolai diák- és szabadidősport szervezése, az iskolai diák-sportegyesület támogatása. Az alapítvány számlaszáma: OTP Fiók Budaörs 11742173 20011208 Az alapítvány adószáma: 19177029-1-13

Pedagógiai program 7 3. Alapelvek az iskola pedagógiai hitvallása Intézményünk programja, filozófiája három pillérre épül: az illyési örökségre, iskolánk korábbi programjainak alapelveire és a rendszeres intézményi (ön)értékelések tanulságaira. 3.1. Az illyési örökség Nevelő-oktató munkánk során arra a morális igényességre törekszünk, amely iskolánk névadója, Illyés Gyula műveit jellemzi. Életművét amelyben egyaránt ötvöződnek népi, nemzeti és egyetemes értékek az a felelősségtudat hatja át, amelyet mind a magunk, mind diákjaink számára példaértékűnek tekintünk. 3.2. Az 1991-es iskolai program alapelvei A program olyan erkölcsi értékeket és erkölcsi normákat állított előtérbe, amelyek nélkül nem képzelhető el beilleszkedésünk a 21. század Európájába, amelyek elengedhetetlenek az önálló döntéshozatal és a tisztességes érdekérvényesítés képességének elsajátításához. Ilyen értékek az állampolgári felelősségtudat, a vállalkozás, a kreativitás, a közösségi életforma és a versenyszellem. 3.3. A tantestület által 1996-ban megfogalmazott vezérértékek Iskolánk öndiagnózisa a tantestület, a diákok, a szülők, a környezet és a fenntartó véleménye, igényei alapján a következő alapelveket rögzíti: Iskolánk olyan légkört kíván megteremteni, amelyben a diákok a tanárokkal együtt képesek és akarnak dolgozni. Ennek legfőbb záloga az igényes és következetes tanórai munka, amely szándékunk szerint a tanulók döntő többségének intellektuális kihívást kell, hogy jelentsen. Programunk összeállításánál meghatározó szempont volt, hogy a minket választó tanulók minél több területen kipróbálhassák képességeiket, minél hatékonyabban fejleszthessék tehetségüket. Ebben jelentős szerepet játszik az egyre értékesebb teljesítményre sarkalló egészséges versenyszellem. A tanítás-tanulás folyamatában csak az a diák válhat intellektuális partnerré, aki egészséges személyiséggel, kellő önállósággal és önbecsüléssel rendelkezik; az, aki meg tudja oldani konfliktusait, akinek kreatív válaszai vannak az élet kisebb-nagyobb kihívásaira. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a hozzánk járó fiatalok mintákat, útmutatásokat, támpontokat kapjanak saját sorsuk és közösségük alakításához. Ehhez az egyik legfontosabb eszköz a felelősségtudat, a döntéshozatali képesség kialakítása, fejlesztése. A közösséghez tartozás, a hagyományok ápolása egyrészt önmagában is érték, másrészt segít önmagunk megformálásában, az önmegvalósításban is. A másság elfogadása, a szolidaritás a rászorulókkal, a tolerancia a másképp gondolkodókkal szemben, segít megtalálni helyünket a társadalomban. A fenti értékek elsajátítása csak testileg-lelkileg egészséges fiatalokkal és tanárokkal lehetséges, ezért nagyon fontosnak tartjuk az egészséges életmód igényének egy egész életre szóló kialakítását. 3.4. Pedagógiai kihívások az ezredfordulón a XXI. sz. iskolája: Az iskola egyre kevésbé tudja hosszú távon érvényes tudással ellátni tanulóit. A legfontosabb tudás, amelyet gyermekeinknek, tanítványainknak átadhatunk a folyamatos (élethoszszig tartó) tanuláshoz szükséges kompetenciák minél hatásosabb köre. Annak a meggyőződésnek a kialakítása, hogy tanulni, tudni jó! Ehhez olyan kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése szükséges, amelyre az egyénnek szüksége van - a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez - az aktív állampolgári léthez - a társadalmi beilleszkedéshez és munkához azaz egy sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban.

Pedagógiai program 8 3.5. Az iskola gyerekképe és ebből fakadó feladatai Tanulóink életkor-pszichológiai és szociológiai (társas viszonyok, kapcsolatok, függőség, csoportképzés jellemzői, domináns csoportok, értékek, stb.) jellemzői nem térnek el a XXI. század elejének Magyarországán élő városi gyerekekéitől. Ezeknek az általános sajátosságoknak a részletezésénél fontosabbnak tartjuk összefoglalni azokat az értékeket, amelyek elfogadását diákjaink számára nagyon fontosnak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy "a gyerek" a tanár számára az a társ, akit hivatása szerint igyekszik hozzásegíteni személyisége, képességei és tehetségei kifejlesztéséhez, hogy a felnőtt társadalomba illeszkedve minél harmonikusabb és tartalmasabb életet élhessen. Az iskola alapvető feladata a használható tudás és képességek fejlesztése mellett az egészséges, harmonikus személyiség kialakítása. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az intézményben tanuló 12-21 éves korosztálynak megfelelően a prepubertás, a serdülőkor és az ifjúkor általános sajátosságainak, pszichikai jellemzőinek figyelembevételével a tanulók egyéniségét előtérbe helyezzük. Ezen a téren a fiatalok személyiségét formáló valamennyi pedagógus közös gondolkodására és kooperációjára van szükség. A hatékony pedagógiai munkához ismernünk kell a tanulók személyiségét, ezért a belépő évfolyamokon diákjainkkal egy személyiségre kérdező tesztet végeztetünk el. Ez a teszt szándékaink szerint méri a közösségi értékek iránti fogékonyságot; nyitottságot, toleranciát és szolidaritást; önállóságot, kreativitást; konfliktusmegoldó képességet, felelősségtudatot; értékrendszert, problémaérzékenységet; érdeklődési kört, szabadidő eltöltésének módját; ismeretszerzés igényét. 4. Az alapelvekből következő célok, megállapítások 4.1. A képzés rendje Iskolánk legfontosabb célkitűzései közé tartozik egy olyan képzési struktúra kialakítása, amely révén diákjaink érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően tudnak választani a különböző tantárgyak, irányok között, továbbá amely a tantárgyi prioritásokon keresztül valós társadalmi igényeket elégít ki. Különös súlyt fektetünk az info-kommunikációs technológia eredményei napi alkalmazás szintű használatának elsajátítására - a nem természettudományos tantárgyak területén is. Ennek elérése tanárainktól is megköveteli az új technikák elsajátítását. 4.2. Tehetséggondozás Az egyéni képességek kibontakoztatását segíti elő és támogatja a tehetséggondozás. Diákjainknak segítünk megtalálni, felfedezni azt a területet, ahol képességeiket leginkább kifejleszthetik, ahol mind a saját maguk, mind a közösség számára a leghasznosabb, legértékesebb teljesítményt tudják nyújtani., tevékenyen részt veszünk felkészítésükben, orientálásukban nemcsak a kötelező tanórákon, hanem fakultatív, nem kötelező iskolán kívüli foglalkozásokon is. A 2015 szeptemberétől 11. évfolyamos diákjaink természettudományi tehetséggondozó képzési profilt is választhatnak (lásd a 2.2. pontot). 4.3. Esélyegyenlőség A magyar közoktatás megújulásának egyik szükséges feltétele, hogy csökkenjenek az iskolák közötti hatalmas különbségek. Ugyancsak a legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy az iskola tegyen meg minden, tőle elvárhatót azért, hogy az egyazon intézménybe járó tanulók közötti különbség természetesen az eredményesség javulása révén csökkenjen.

Pedagógiai program 9 A pedagógiai program számos pontjában kitérünk az esélyegyenlőség biztosítására, javítására, emellett lásd még az Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Esélyegyenlőségi Terve, Programja c. dokumentumot. 4.4. Az önállóság, önbecsülés és konfliktusmegoldó képesség kialakítása A magyar közoktatás egyik nagy kihívása, hogy a tanulók egészséges önbizalmát, az őket érő kudarcok, konfliktusok megoldásának képességét legalább tárgyi tudásuk szintjére fejlessze. A társadalomba beilleszkedni képes, alkotó, egészséges szellemiségű, kulturált emberré válás igényének kell kialakulnia diákjainkban. Ez megkívánja a logikus és eredeti gondolkodásmód, értelmező készség; a szabatos szóbeli és írásbeli előadás, illetve a kulturált véleményütköztetés; a pontos, kitartó, önálló és fegyelmezett munkavégzés; az alkotó magatartás; az önművelési, önfejlesztési igény; a környezet iránti felelősségérzet; a különböző társadalmi csoportok, értékek iránti tisztelet, tolerancia; a kulturális és nemzeti identitástudat; valamint az önismeret fejlesztését. Ezeknek az értékeknek a kialakítása és fejlesztése nemcsak az egyes tantárgyak oktatásában jelenik meg, hanem az egész pedagógiai folyamatot áthatja, éppen ezért kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a példamutató tanári magatartást. 4.5. Vállalkozás, kreativitás A vállalkozás egyaránt szellemi és erkölcsi érték. Általában vagy egy új társadalmi igényt elégít ki, vagy egy már meglevőt, de új módon. A vállalkozás először is olyan lehetőségek észrevételét jelenti, amely mások figyelmét elkerülték, másodsorban pedig a lehetőségek kihasználásához szükséges készségek és képességek gyakorlását. Az iskolai vállalkozásokon tanulói kezdeményezéssel és/vagy részvétellel létrejövő gazdasági jellegű vállalkozásokat értünk, amelyek amellett, hogy elősegítik az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek megvalósítását, működésükkel szimulálják a valódi vállalkozások struktúráját mindennapos technikáit. A kreativitást, melynek mozgató ereje a találékonyság, a felfedezés, a vállalkozás, az oktatás nevelés számos területén támogatjuk. A kreativitás fejlesztése két területen történhet. Egyrészt a tanórákon itt is hivatkozhatunk az együttműködő tanulásra különböző módszerekkel, másrészt az iskola különféle öntevékeny csoportjaiban. 4.6. Közösségi életforma, állampolgári felelősségtudat, hagyományápolás Iskolánk fontos értéknek tartja a különböző szinteken szerveződő közösségeket, amelyek a 10., illetve 11. évfolyam végéig az osztályok, a 11., illetve 12. évfolyamtól az azonos érdeklődés és hasonló célok alapján szerveződött csoportok. Ebben a közegben jöhet létre a nyíltság, a szolidaritás, a baráti együttműködés. Ösztönözzük és támogatjuk az egyesületek, önképzőkörök, amatőr társulatok, sportköri szakosztályok létrejöttét is. 4.7. Versenyszellem Véleményünk szerint a XXI. század polgári értékei között fontos helyet foglal el a versenyszellem. A versenyszellem őrzi a tisztességet, védelmet nyújt az összejátszás, a visszaélés ellen. A verseny a mi értelmezésünkben nem a másik minden áron való, legyőzését jelenti, hanem az egyéni képességek lehető legteljesebb kibontakoztatását, önmagunk reális értékelését: önmagunkkal és másokkal való állandó összevetéssel, azaz az igényesség és a minőség garanciáját. 5. A képzés rendje Intézményünk a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek mellett 1 hatévfolyamos, 2 ötévfolyamos (nyelvi előkészítő évfolyamos) középiskolai osztály, valamint a 14-15. évfolyamon (hatévfolyamos képzés esetén a 13-14. évfolyamon) egy - egy szakképzési csoport képzésével számol.

Pedagógiai program 10 5.1. Hatévfolyamos középiskolai osztály A hatévfolyamos középiskolai osztály tanterve azon tanulók számára készült, akik már tizenkétéves korukban intellektuális kihívásnak tekintik az új tudás megszerzését,, szeretnek tanulni és ez sikerélményt jelent a számukra. A tanulók központi felvételi vizsga után kerülhetnek be ebbe az osztályba, s vállalniuk kell a kerettantervi követelményeket meghaladó tananyag elsajátítását.. A matematikából és/vagy idegen nyelvből emelt szintű képzést választók heti óraszáma magasabb a törvényben meghatározott értéknél (lásd helyi tanterv). A felvehető tanulók száma 28-30. A hatévfolyamos középiskolai osztály általánosan képző szakaszának (7-10. évfolyam) célja: a kerettantervi követelmény és az érettségi követelmény időarányos részének teljesítése magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, fizika tantárgyból; a kerettanterv szerinti ismeretszerzés lezárása a kémia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgyakban; a személyes adottságok, tehetségek kibontakoztatása; a speciális felkészítő szakaszra (11-12. évfolyam) való orientálás: a kreativitás fejlesztése; az általános műveltség közvetítése. A Nat 2012-ben meghatározott legfontosabb kulcskompetenciák fejlesztése. A hatévfolyamos középiskolai osztályban a tanulók egyik fele a kerettanterv követelményeit meghaladó emelt szintű matematikai képzést kap, továbbá az idegen nyelvi képzés minden tanuló számára emelt óraszámú (az osztály egyik fele az angol nyelvet, a másik fele a német nyelvet tanulja). Az idegen nyelvi képzés nem kezdő szintről indul, a csoportba kerülés előfeltétele a kerettanterv szerint oktatott 6. évfolyam végére előírt követelmények teljesítése.. A fenti két tárgyon kívül a 7. és 8. évfolyamon az osztályt kétfelé bontjuk a magyar nyelvi, valamint a 10. évfolyamig az informatika órákon. A 2. idegen nyelv a német, angol, francia, spanyol, olasz vagy az orosz lehet, amelyet csoportbontásban tanulnak. A második idegen nyelv választásánál figyelembe vesszük lehetőség szerint a tanulók (szülök) igényeit, de az elsődlegesek az iskola pedagógiai és szervezeti felépítéséből következő szempontok. A tanulók számára megszervezzük a mindennapos testnevelést, a tantervben szereplő öt testnevelési óra mellett, a hét többi napján uszodai, tömegsport vagy sportköri (sportegyesületi) foglalkozásokat tartunk. Tanulóink már a 9. évfolyamtól kezdődően minden információt megkapnak, hogy a 10. évfolyam végére megfelelően választhassanak a 11. és 12. évfolyamon választható irányok és tantárgyak közül. A 11. és 12. évfolyamon történő képzés elsődleges célja a közép-, illetve emelt szintű érettségire, és ezen keresztül az egyetemre-főiskolára való felkészítés. Ebben a szakaszban nagy hangsúlyt kap a képző, valamint az érték- és normaközvetítő funkció. Normaközvetítésen elsősorban tudományosszakmai normaközvetítést értünk (pl. közgazdasági szemlélet, természettudományos megismerési módszerek, egyéni forrásgyűjtés, forrásfeldolgozás stb.). A létszámkeretek engedte határig a tanulók szabadon választhatnak, hogy a 11. évfolyamtól milyen irányban és mely tantárgyakban szeretnék elmélyíteni tudásukat, mely képességeiket szeretnék elsősorban fejleszteni. Az érettségi vizsga kötelezően közép- vagy emelt szinten 5 vizsgatárgyból áll: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott idegen nyelv és egy kötelezően szabadon választható tárgy (lehet a második idegen nyelv is). A kötelezően szabadon választható vizsgatárgyakból abban az esetben tudjuk biztosítani az emelt szintű érettségire való felkészülést, amennyiben átlagosan minimum 10 fő jelentkezik. A 11. évfolyamon választható tantárgyakat, és az azokat tanító tanárok nevét az iskola a 10. évfolyamon legkésőbb március 31-ig nyilvánosságra hozza a szokott módon. A 12. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Lehetőség van érettségizett tanulóink számára a 12. évfolyam elvégzése után (minimum 10 fő jelentkezése esetén) szakközépiskolai közgazdasági szakirányú OKJ-s képzésben részt venni.

Pedagógiai program 11 5.2. Ötévfolyamos középiskolai osztály Az ötévfolyamos középiskolai osztályokba a 8. évfolyamon sikeresen végzett tanulók jelentkezhetnek. A felvételik során legjobban szerepelt tanulók közül évente 60-65 tanulót veszünk fel. Az ötévfolyamos középiskolai osztály 9/Ny évfolyamán idegen nyelvi és informatikai előkészítés folyik. Célja: a tanulók a C típusú középfokú nyelvvizsga szintjére (B2) történő eljuttatása; az ECDL informatikai vizsga mind a hét modulja követelményeinek teljesítése; a tíz ujjal, vakon történő gépírás elsajátíttatása; a magyar nyelvi készség fejlesztése; alapvető tanulási készségek kialakítása; az egészség- és környezettudatos életmód, a mindennapos testnevelés iránti igény kialakítása. Az ötévfolyamos középiskolai osztály általánosan képző szakaszának (9-10. évfolyam) célja: a kerettanterv követelményeinek és az érettségi követelményének időarányos részének teljesítése magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem tantárgyból; a személyes adottságok, tehetségek, feltárása, kibontakoztatása; a speciális felkészítő szakaszra (11-12. évfolyam) való orientálás: a kreativitás fejlesztése; az általános műveltség közvetítése. A Nat 2012-ben meghatározott legfontosabb kulcskompetenciák fejlesztése. Kétfelé bontjuk az osztályt az informatika, matematika, idegen nyelvi és lehetőség szerint magyar nyelvi (9-10. évfolyamon) órákon. A 2. idegen nyelv a német, angol, francia, spanyol, olasz vagy az orosz lehet, amelyet kezdő szintről indítunk. A második idegen nyelv választásánál figyelembe veszszük lehetőség szerint a tanulók (szülök) igényeit, de elsődlegesek az iskola pedagógiai és szervezeti felépítéséből következő szempontok. Az tantervét tanulóink csak a kerettantervi kötelező heti óraszámon felüli óraszámban tudják elsajátítani. A tanulók számára megszervezzük a mindennapos testnevelést, ami azt jelenti, hogy a tantervben szereplő két testnevelési órán túl további 1 órát az órarendbe építünk, a hét többi napján uszodai, tömegsport vagy sportköri (sportegyesületi) foglalkozásokat tartunk.. Tanulóink már a 9. évfolyamtól kezdődően minden információt megkapnak, hogy a 11. évfolyam végére megfelelően választhassanak a 11. és 12. évfolyamon választható irányok és tantárgyak közül. A 11. és 12. évfolyamon történő képzés elsődleges célja a közép-, illetve emelt szintű érettségire, és ezen keresztül az egyetemre-főiskolára való felkészítés. Ebben a szakaszban nagy hangsúlyt kap a képző, valamint az érték- és normaközvetítő funkció. Normaközvetítésen elsősorban tudományosszakmai normaközvetítést értünk (pl. közgazdasági szemlélet, természettudományos megismerési módszerek, egyéni forrásgyűjtés, forrásfeldolgozás stb.). A létszámkeretek engedte határig a tanulók szabadon választhatnak, hogy a 11. évfolyamtól milyen irányban és mely tantárgyakban szeretnék elmélyíteni tudásukat, mely képességeiket szeretnék elsősorban fejleszteni. Az érettségi vizsga kötelezően közép- vagy emelt szinten 5 vizsgatárgyból áll: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott idegen nyelv és egy kötelezően szabadon választható tárgy (lehet a második idegen nyelv is). A kötelezően szabadon választható vizsgatárgyakból abban az esetben tudjuk biztosítani az emelt szintű érettségire való felkészülést, amennyiben átlagosan minimum 10 fő jelentkezik. A 11. évfolyamon választható tantárgyakat, és az azokat tanító tanárok nevét az iskola a 10. évfolyamon legkésőbb március 31-ig nyilvánosságra hozza a szokott módon. A 13. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Érettségizett tanulóink bekapcsolódhatnak a szakközépiskolai OKJ-s szakképzésbe.

Pedagógiai program 12 5.3. Szakképzés Iskolánk a tanulói és szülői igények és a saját intézményünkre jellemző sajátosságok figyelembe vételével alakítja ki és működteti szakképzését. Az OKJ-ben szereplő szakmák közül elsősorban a művészeti jellegű, informatikai és gazdasági orientációjú szakmák oktatásával foglalkozunk, de ezen kívül még több képzési területen is képesek vagyunk oktatási szolgáltatást nyújtani, attól függően, hogy hogyan változik a gazdasági, társadalmi környezetünk. Az művészeti vagy művészeti jellegű szakmai képzést folytató egységét Illyés Művészeti Szakképző Akadémia néven illetve illyesakademia domain névvel működteti. Az intézmény az érettségivel rendelkező jelentkezők számára, érettségi utáni OKJ-s képzéseket folytat az iskola alapító okiratában szereplő szakmacsoportokban Szakképző évfolyam 1/13, 2/14 Szakmacsoportok szerint: Kimenő rendszerben: 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 54 211 05 Kerámiaműves V 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő VI 7. Informatika 54 481 02 Gazdasági informatikus XIII 54 482 01 IT mentor XIII 54 481 04 Informatikai rendszergazda XIII 15. Közgazdaság 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző XXIV 54 345 02 Nonprofit menedzser XXIV 16.Ügyvitel 54 346 02 Ügyviteli titkár XXV 54 346 01 Irodai asszisztens XXV 18. Vendéglátás-turisztika 54 812 01 Idegenvezető XXVIII 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő XXVIII 19. Egyéb szolgáltatások 54 810 01 Fotográfus és fotótermék kereskedő XXIX Közgazdasági szakmacsoport: 9. évfolyamon nyelvi előkészítővel induló, 10-13. évfolyamokon szakmai orientációs és alapozó képzés Érettségi utáni OKJ szerinti képzések 1/13. és 2/14. évfolyamon. 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport 54 213 03 0000 0000 Mozgóképi animációkészítő 19. Egyéb szolgáltatások szakmacsoport: 52 810 01 0000 0000 Fényképész és fotótermék kereskedő Az OKJ-s szakmai képzések irányítása az OKJ képzési vezető feladata, Az érettségi utáni szakképzés felelős vezetője az OKJ képzési vezető, a gazdasági illetve a nem gazdasági szakmacsoportokban a képzéseket egy-egy (gazdasági illetve művészeti) tagozatvezető irányítja. A tanulók felvétele A köznevelési intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni: augusztus 20-ig történő előzetes jelentkezés után felvételi vizsgát tartunk a művészeti szakokon.

Pedagógiai program 13 A felvételi augusztus 20-31 között történik, műveltségi teszt kitöltésével, kreatív feladat megoldásával, portfolió bemutatásával és szóbeli elbeszélgetéssel a felvételi feladatok elkészítése a szakvezető feladata. a felvételi vizsgát az intézményvezető által megbízott oktatókból álló bizottság előtt kell tenni. 6. Az iskola nevelési rendszere 6.1. Az iskola gyerekképéből adódó feladatok Az oktatás és nevelés folyamatát iskolánk vezérértékei határozzák meg. A tanórák felépítése, a közösségi és szabadidős tevékenységek szervezése, a tanároknak a diákokkal és egymással való kapcsolattartása egyaránt ezen értékek alapján kell hogy történjék. Az egyes tantárgyak tanterveiben és az alkalmazott tanítási módszerekben érvényesülnie kell az önálló és kreatív gondolkodást, illetve a szabatos és kulturált véleményütköztetést fejlesztő eszközöknek. A diákok (is) különböznek egymástól, kognitív, affektív és pszichomotoros jellemzőikben egyaránt. Az Illyésben zajló tanítási-tanulási-pedagógiai folyamat sikeressége nagymértékben a legkülönbözőbb területeken történő indokolt és szakszerű differenciáláson is múlik. A szellemi megterhelésnek kiegyensúlyozottnak és arányosnak kell lennie. A tanulók életkori és egyéni sajátosságainak ismeretében a pedagógusnak hatékonyan kell fejlesztenie a tanulók tanulási képességeit, és el kell érnie a különböző tanulási formák, módok elsajátítását. A tanulási képességek felmérésének és fejlesztésének meg kell jelennie az osztályfőnöki órák tematikájában is (7. ill. 9. évf.). Az önismeret, a helyes önértékelés és az önnevelés fejlesztéséhez segítséget, támpontokat, módszereket kell nyújtani diákjainknak. A versenyszellem, valamint az önállóság és a felelősségtudat erősítésének érdekében alapvető a követelményszintek és az értékelés kritériumainak pontos kidolgozása és nyilvánossága. Igen fontos a pályaválasztási érettség kialakítása, hiszen ennek zavarai nyomasztó terhet, komoly feszültségforrást jelenthetnek. Ez a munka osztályfőnöki és szaktanári feladat, amelyet már a 9-10. évfolyamon, a fakultációs, ill. tagozatválasztások előtt meg kell kezdeni, együttműködve a szülőkkel is. Az iskolapszichológusi és a szociálpedagógusi tevékenységnek is fontos része a pályaorientációs tevékenység támogatása. Harmonikus személyiségfejlődés csak jó közösségben mehet végbe, ezért is fontos az iskolai hagyományok ápolása és a jó (osztály)közösségek kialakítása. A jó iskolai légkör összetevőiként a diákok által felsorolt jellemzők: intenzív diák- és közösségi élet - sok programmal; demokratikus légkör, működő diákönkormányzat; segítőkész és megértő tanárok, jó diák tanár kapcsolat. Az iskolai közösség(ek) összetartó erejének erősítése, valamint a szolidaritáson és a tolerancián alapuló légkör segíthet abban, hogy diákjaink a szocializációs folyamatban az európai humanizmuson alapuló értékrendet sajátíthassanak el, egy olyan életkorban, amikor erősödő önállósodási igényük következtében egyre több káros szellemi hatásnak vannak kitéve. A család atmoszférája igen nagy jelentőségű a harmonikus személyiség kialakulásában. Fontos tehát ismernünk a családi hátteret, ezért nagy hangsúlyt kell helyeznünk a szülőkkel való kapcsolattartásra és a tanulókkal folytatott informális beszélgetésekre. 6.2. Az iskola nevelési eljárásai Iskolánknak a tanítás-tanulás komplex folyamatában csakúgy, mint minden más iskolában több, egymást sokrétűen átható funkciója van: képző, készség- és képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő, szocializáló, valamint szolgáltató. Ezek mindegyike rendelkezik, különböző mértékben, a hagyományos szóhasználattal élve "nevelési" és "oktatási" jegyekkel egyaránt. Programunkban nem törekedtünk a fenti öt funkció elkülönítésére, de megpróbáltuk nevelési rendszerünket a hagyományostól eltérő módon körvonalazni, a tanórai foglalkozások körébe is beépíteni. Ebből a megközelítésből nevelési rendszerünknek kettős célja van. Egyrészt az oktatás (tantárgyi képzés) támogatása, másrészt a tanulók személyiségének kibontakoztatása. 6.2.1. Az oktatás-támogató nevelési eljárások Az oktatás támogatása tantervi szinten a tanulásmódszertan tantárgy keretében valósul meg. E tantárgy célja hatékony tanulási elvek és módszerek kialakítása és az általános képességfejlesztés. A

Pedagógiai program 14 belépő évfolyamokon (7. és 9.) epochális rendszerben 7 héten keresztül összesen 35 órában (naponta egy), a 8., illetve 10. évfolyamokon pedig összesen 5 órában történik a tanulási stratégiák kialakítása. Szintén az oktatást támogatja a pályaorientációs és továbbtanulási tanácsadás. Ezen foglalkozások célja a helyes pályairány megtalálása. Azon túl, hogy a 11. és 12. évfolyamok tantervébe évi 5 pályaorientációs órát építünk, heti egy alkalommal délutáni időpontban a diákok ha szükségesnek érzik egyéni beszélgetések keretében segítséget kaphatnak a szociálpedagógustól (esetleg a pszichológustól) a helyes pályaválasztási, továbbtanulási döntés kialakításához. Közvetve ide tartoznak a 12. évfolyamos tanulók számára szervezett önkéntes részvétellel foglalkozások, amelyek az álláskeresési technikák önéletrajz, interjú, önmenedzselés elsajátítását segítik elő. A könyvtár szerepe abban nyilvánul meg, hogy rendelkezésre bocsássa a szakirodalmat a tanórai szaktárgyi felkészüléshez, a versenyekre, a vetélkedőkre. Hagyományosan a könyvtár támogatásával működik a magyar, a történelem és a biológia tantárgy. Az oktatás hatékonyságát jelentősen befolyásolja a fegyelem és a tanulók aktivitása. A szűkebben értelmezett fegyelem erősítése tanórákon a testnevelés tantárgy keretében (rendgyakorlatok, a 7-12. évfolyamokon összesen 15 óra), valamint minden évben az összes tantárgy első óráján (követelmények ismertetése) is megvalósul, de alapvetően az egyes szaktanárok feladata, akik az iskolai házirend előírásainak betartatásával az iskola nevelési elveinek megfelelően követelik meg a tanórai munkához és az iskolai élethez szükséges fegyelmet. 6.2.2. A tanulók személyiségének kibontakoztatása Önismereti foglalkozások A serdülők körében óriási igény van arra, hogy magukról beszéljenek, rendezzék az Én és a Külvilág viszonyát. Erre a tanítási órák nem adnak megfelelő lehetőséget. Az ilyen jellegű foglalkozásokon azonban megtehetik ezt egy védett környezetben, ahol sajátos szabályok uralkodnak (titoktartás, "szólásszabadság"), ezzel is erősítve a közösségi érzést, a toleranciát, de legfőképpen esélyt kapnak önmaguk megismerésére és korrigálására. Az önismereti órákat epochális rendszerben a 9. évfolyamtól kezdődően minden évfolyamon félévenként összesen 4 órában tartja a szociálpedagógus (esetleg iskolapszichológus). Ezenkívül heti két alkalommal tanórán kívüli keretben is biztosítunk önismereti foglalkozásokat. Értékfeltáró foglalkozások Ezeknek a foglalkozásoknak a célja a társadalmi értékekhez való viszony tisztázása, kiérlelése, a személyes értékorientáció kialakítása. A 8. évfolyamtól kezdődően minden évben 2 tanórát használunk fel erre a célra, továbbá fakultatív módon a tanulók heti egy alkalommal vehetnek részt értékfeltáró foglalkozásokon. Drámajáték, drámapedagógia Ezek a foglalkozások a dráma sajátos eszközeit használják fel a képesség- és személyiségfejlesztésre. Tanórai keretben a nyolcadik évfolyamon ismerkednek meg e sajátos foglalkozással a tanulók évi 6 órában, továbbá heti egy alkalommal a tanórán kívüli tevékenységek keretében is módjuk van drámajátékon részt venni. A drámajáték, drámapedagógia ezen túlmenően mint együttműködő tanulási forma számos tantárgynál alkalmazható módszertani eszközként. Konfliktuskezelés A konfliktuskezelés célja az egyén kudarctűrő és konfliktuskezelő képességének fejlesztése, valamint a hatékony konfliktuskezelő technikák elsajátíttatása és alkalmazása. Minden évfolyamon epochális rendszerben évente 5 tanórát, valamint heti két tanórán kívüli foglalkozást biztosítunk e tevékenység számára. Kommunikáció Tanórai keretben a 8-10. évfolyamokon összesen 10-12 órát biztosítunk e tevékenység számára, ahol az emberi kommunikáció szabályszerűségeinek felismertetése, a nyelvi kommunikációs készség javítása, valamint a szociálpszichológiai jelenségek törvényszerűségeinek megismertetése a cél. A kommunikáció ezen kívül a magyar tantárgy tantervében is szerepel.

Pedagógiai program 15 Az önkifejezés a készségtárgyakban Nevelési rendszerünkben sajátos helyet kapnak a vizuális kultúra és az ének-zene tantárgyak, ahol tantárgyi keretben valósul meg az önkifejezés, esetenként az érzelmi nevelés. (Lásd a fenti tantárgyak tanterveit és tanmeneteit.) Közösségi normák elsajátíttatása Az iskola nevelési célkitűzései között jelentős hangsúlyt kap a közösségi életforma, a közösségi normák elsajátíttatása. Az iskola hagyományrendszerében szereplő programok (osztálykirándulások, Ilylyés Napok stb.) lehetőséget adnak az osztályfőnökök számára a közösségek formálására, kialakítására. Tanórai keretben közvetlenül az osztályfőnöki tantervekben jelenik meg a közösségi értékek megismertetése. Az osztályfőnöki órák, életvitel tantárgyak szerepe Az osztályfőnöki és életvitel tantervekben közvetlenül jelenik meg a szocializációra való nevelés, valamint az erkölcsi normák megismertetése. 2008. januárjától minden hónapban +1 (fakultatív) osztályfőnöki órát iktattunk be programunkba. Ennek keretében lehetőség van nem feltétlenül az osztály egészét érintő projekt- ill. team munkákban résztvevők ill. kisebb csoportok megbeszéléseire. Az alábbiakban közöljük a szociálpedagógus általunk optimálisnak tartott óratervét. Ez az óraterv a mindenkori tanulói igényeknek, valamint az iskolai célkitűzéseknek megfelelően változhat. Tantárgyak 7.évfolyam 8 évfolyam 9.évfolyam 10.évfolya m 11. évfolyam 12.évfolya m 13.évfolya m összesen Tanulásmódszertan 6 évfolyamos 3 5 5 előkészítő 3 5 előkészítő 3 5 előkészítő 3 5 előkészítő 6 évfolyamos 3 5 5 5 Pályaorientáció 15 10 12 12 20 8 8 25 25 Önismeret 6 6 6 6 6 6 6 8 8 8 6 6 6 4 4 4 8 8 Önismeret of-i órán 2 4 2 2 2 2 2 2 4 4 2 2 2 2 2 2 2 2 42 Értékfeltárás 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 34 Drámajáték 2 1 5 17 Konfliktuskezelés 4 5 4 4 4 4 5 5 5 4 4 4 5 4 4 5 5 75 Kommunikáció 2 2 4 4 4 5 3 3 4 4 4 3 3 45 Összesen 4 5 3 3 2 2 4 9 4 9 4 9 4 9 36 28 28 29 29 29 37 24 24 45 45 65 0 1. sz. táblázat A szociálpedagógus óraterve 6 évfolyamos 6 évfolyamos 19 0 13 5 11 2 6.3. Komplex egészségnevelési program 6.3.1. Egészségfejlesztés Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség

Pedagógiai program 16 pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokba. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít, az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásba. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. 6.3.2. Az Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI tanulóinak mentálhigiénés ellátása Rendkívül fontos értéknek tekintjük az egészséget, amely a derűs, harmonikus személyiség alapja. Az egészség megőrzésének leghatékonyabb eszköze a rendszeres mozgás, ehhez iskolánk biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét. Ugyanakkor ki kell alakítanunk tanulóinkban azt a tartós, egész életre szóló igényt, melynek következtében elemi szükségletként élik meg saját testi és lelki higiéniájuk fenntartását, környezetük megóvását, az egészség és az életvidámság megőrzését és az ezt szolgáló módszerek megismerését. Meggyőzéssel, felvilágosítással és szigorú rendszabályokkal egyaránt megpróbáljuk elérni, hogy diákjaink mentesek legyenek az olyan káros szenvedélyektől, mint a kábítószer, alkohol és dohányzás. Ifjúsági orvos és védőnő: Az intézmény egészségügyi ellátásának feladatait ifjúsági orvos és védőnő látja el meghatározott rendelési, tanácsadási időben.erről minden év elején tájékoztatjuk a szülőket is. A rendelési idő alatt történnek a részletes osztályvizsgálatok (7-11. évfolyamok), szakmai alkalmassági vizsgálatok (13.,14.évfolyam), elsősegély jellegű betegellátás, valamint az akut panaszok orvoslása. A rendelést követően a védőnő tanácsadás keretében várja a hozzá fordulókat. Ilyenkor lehet leadni a leleteket, zárójelentéseket és egyéb személyes megbeszélést igénylő gonddal a védőnőhöz fordulni, tanácsot kérni. Az osztályvizsgálatok szeptember végén, október elején kezdődnek az új diákokkal, tavasszal fejeződnek be a 12. évfolyamosokkal. Az orvosi vizsgálat alkalmával a tanulók személyére szabott tanácsokat kapnak egészségük megőrzése, a talált elváltozások mielőbbi korrekciója érdekében, ez ugyan jelentősen megnöveli az osztályvizsgálatra fordított időt, de alaposan megtérül: a tanulók átérzik, megértik saját és ezen keresztül mások egészségének fontosságát, felismerik saját felelősségüket egészségük megőrzésében

Pedagógiai program 17 Az osztályvizsgálaton kiszűrt elváltozásokat az egészségügyi törzslapon rögzítjük, szükség esetén további vizsgálatokra utaljuk a tanulót, melynek végeredményéről háziorvosát értesítjük. A diagnózistól függően a gyógyítás, rehabilitáció folyamatát figyelemmel kísérjük, a tanulót gondozásba vesszük. Iskolánkban csak az a tanuló lehet testnevelés alól felmentett, aki a felmentésre, könnyítésre vonatkozó szakorvosi javaslatát az iskola orvosával is láttamoztatja, legkésőbb okt.15-ig. Nyári táborokhoz, üdüléshez szükséges orvosi igazolásért a tanév végén szintén orvosi rendelőnkbe jöhetnek a tanulók. Tanítási órák keretében (biológia, osztályfőnöki) az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése érdekében a védőnő - évfolyamonként egymásra épülő tematikával - foglalkozásokat tart. Itt a diákok aktív részvétele mellett nyílik lehetőség az egészségnevelésre. Rendelési időben készséggel állunk a szülők rendelkezésére is, amennyiben gyermeküket érintő gondjaikat velünk is meg kívánják beszélni. Fogászati szűrés: Az iskolafogászati tevékenységet a Budaörsi Egészségügyi Központ ifjúsági fogszakorvosa látja el. A fogorvos évente két alkalommal végzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra irányítja a rászorulókat. Munkáját fogászati aszszisztens segíti. A tanulókat a szűrővizsgálat időpontjáról az ellenőrző útján egy héttel előre értesítjük. Iskolapszichológus: Intézményünkben főfoglalkozású iskolapszichológus dolgozik. Ő végzi a bejövő és kimenő tanulók mérését: intelligenciavizsgálat, teljesítmény motiváció, személyiségtesztek. Segítséget nyújt a diákok tanulási nehézségeinek, beilleszkedési zavarainak leküzdéséhez, kamaszkori konfliktuskezelési problémáinak megoldásához. A 18. életévüket betöltött tanulóknak speciális segítséget nyújt a sikeres vizsgák letétele érdekében. A tanulókat és a szülőket előzetes megbeszélés alapján fogadja. 6.3.3. Az iskolai dolgozók egészsége Az iskolai dolgozók vizsgálatát az 33/1998. NM rendelet szabályozza. Ez alapján - Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően - Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni az intézmény szakképző (13.-14.) évfolyamára jelentkező valamennyi tanulónál - Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. évente: az uszodagépész gondnok oktatástechnikusi munkakörben foglalkoztatottaknak kétévente: a többi dolgozónak Időszakos szakmai alkalmassági vizsgálaton kell részt venni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából a szakképzés 13.-14. évfolyamán tanuló valamennyi diáknak évente Soron kívüli munkaköri vagy szakmai vizsgálatot kell végezni: Ha a munkavállaló, a tanuló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására A munkavállaló, tanuló rosszulléte esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza 30 napos keresőképtelenséget követően ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi okból - 6 hónapot meghaladóan szünetel A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezheti: a foglalkozás-egészségügyi orvos, az iskolaorvos, az intézmény vezetője, a munkavállaló vagy a tanuló. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a Budaörsi Egészségügyi Központ foglalkozás-egészségügyi szakrendelésének alapszolgáltatást nyújtó orvosa, a tanulók előzetes és időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatát első fokon az intézmény iskolaorvosa végzi. Az a munkavállaló, tanuló, aki az előzetes-, időszakos- soron kívüli munkaköri, illetve szakmai, alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető.

Pedagógiai program 18 A vállalkozásban üzemeltetett büfé és konyha dolgozói a népjóléti miniszter 33/1998. ( VI. 24. ) NM rendelete alapján járványügyi szempontból kiemelt munkakört töltenek be. Így vizsgálatuk személyi higiénés vizsgálattal valamint a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott további vizsgálatokkal egészül ki. Munkába állásukkor Egészségügyi nyilatkozatot kötelesek adni. A törvény végrehajtásáért a vállalkozás vezetője a felelős. 6.3.4. A tanulók étkezési szokásai Az iskolán belül a tanulóinknak lehetőségük van igénybe venni mind a büfé, mind a menza választékát. A büfé kínálatában üdvözlendő módon immár tartósan jelen van a tejtermék, a gyümölcs és a melegszendvics. A menzán két menü közül választhatnak a tanulók. A büfé kínálatáról, az ebéd minőségéről, az adagok nagyságáról igény szerint, de tanévenként legalább egyszer véleményt mond a diákönkormányzat egy, az iskolavezetést, a diákönkormányzat vezetését és a büfé ill. a menza vezetőjét tömörítő kör ülésén, amely szándék és az eddigi gyakorlat szerint valamennyi érintett által elfogadott megállapodással záródik. Az önkormányzat szervezésében mód van egyes allergiás ill. a lisztérzékeny tanulók speciális étkeztetésére is. 6.3.5. Fizikai aktivitás, mindennapos testnevelés A tanulók számára biztosított a mindennapos testnevelés heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással, vagy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A tantervben szereplő öt testnevelési órán túl a hét többi napján egy - egy óra uszodai, tömegsport vagy sportköri (sportegyesületi) foglalkozáson biztosítunk sportolási, testmozgási lehetőséget. Az itt eltöltött 5-6 év alatt, ezeken az órákon megpróbáljuk több sportággal megismertetni őket és kialakítani bennük a mozgás iránti szeretetet. Célunk, hogy felnőtt korukra találjanak maguknak olyan mozgásformát, amelyet szabadidejükben hobbiként végezhetnek. A sportolás reményeink szerint későbbi életük részévé, életformájukká válhat, emellett közösségépítő, összetartó ereje sem elhanyagolható. Az órai testnevelésen kívül délutáni szakköreink is vannak: atlétika, röplabda, kosárlabda, labdarúgás. Ezekkel a csapatokkal nevezünk és indulunk a városi bajnokságokon is. Mindezek mellett évközben folyamatosan részt veszünk megyei-országos szervezésű bajnokságokon. különböző sportágakban. Ezek értékelése és eredményhirdetése a iskolagyűlésen történik. Részt veszünk a különböző iskolák által szervezett meghívásos kupákon is. Több fórumon hirdetjük az egyéb városi rendezvényeket a gyerekek körében. Nagy figyelmet kap év közben az Illyés Kupa versenysorozata (öttusa fiú és lány, atlétika, labdarúgás fiú, kosárlabda lány, úszás). Rendszeresen részt veszünk a Fut az Örs tömegfutóversenyen, sítáborokat, vízitábort, gyalog- és kerékpártúrákat egyaránt szervezünk. Tanulóink, városon belül a BSC és a BDSE szakosztályaiban sportolhatnak mind versenyi, mind szabadidős, egészségmegőrzési céllal. A BDSE szakosztályai: - atlétika - kosárlabda - röplabda - aerobik - ritmikus gimnasztika - úszás - természetjárás A szabadidő eltöltése nagyon lényeges momentuma ennek a korosztálynak, mivel itt már egy kicsit szabadabbak és csökken a szülői felügyelet is. Ezért lenne lényeges, hogy a szülők és a tanárok szorosabb összefogásával minél több hasznos és élvezetes időtöltést tudjunk biztosítani a gyerekek számára.

Pedagógiai program 19 A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata Az iskola a tavaszi időszakban tanévenként, valamennyi évfolyamra kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 6.3.6. Dohányzás, alkohol, drog Iskolánkban mindhárom élvezeti szer fogyasztása szigorúan tiltott. A tilalom vonatkozik az iskolán kívül tartott iskolai szervezésű foglalkozásokra, rendezvényekre is (kirándulás, színházlátogatás stb.). A dohányzás és alkoholfogyasztás szokása nagyon sokszor tizenéves korban alakul ki. Ezért osztályfőnöki órákon felvilágosító filmekkel, vitákkal, előadásokkal próbáljuk felhívni a figyelmet az ártalmakra. Orvosi, védőnői és meghívott szakemberek preventív előadásaival is igyekszünk felhívni a figyelmet a dohányzás és az alkoholfogyasztás veszélyeire. A drog lényegesen nehezebb probléma. Sokkal rejtettebb, kevésbé zajlik a szemünk előtt, mint pl. a dohányzás. Felmérések kimutatták, hogy a diákok közül nagyon sokan valamilyen úton már kapcsolatba kerültek a drogok különböző fajtáival. A probléma megoldására több módszert próbálunk alkalmazni. Kollegák vesznek részt továbbképzéseken, ahol ezen probléma kezeléséről és megelőzéséről hallgatnak előadásokat. Ezenkívül diákjaink közül néhányan a kortársképzésben is részt vesznek. Ezek a diákok mint korban közelebb lévők néha hatékonyabban részt tudnak venni a prevencióban. Különösen fontos szerepet tulajdonítunk a drogmegelőzésben az iskolapszichológusnak és a szociálpedagógusnak. Intézményünk a megalakulása óta részt vesz a Budaörsi Kábítószerellenes Fórum (KEF) munkájában. 6.3.7. Egészséges életmódra nevelés céljai: a tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességeinek erősítése és fejlesztése. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit. Az életkorral járó biológiai pszichohigiénés életmódi tennivalók megismertetése. Az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőinek (alkohol, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás, stb.) bemutatása, prevenció. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Személyiségfejlesztés életmód, szokások, értékek, életideál, preferenciák kialakítása, stb. Közösségfejlesztés kortárs csoport, fejlődési feladatának sikeres teljesítéséhez való hozzásegítése kommunikáció, interakció, egészséges és kiegyensúlyozott életvezetés, jól-lét. Eltérés a normától alkohol és drog egészségkárosító hatások, párkapcsolatokra gyakorolt hatás, függőség és következményei érzelmi, szellemi, testi biztonság megőrzése (önismeret, felelősségérzet), napos oldalon lét, deviáns karrier. Pályaválasztási döntési kompetencia tényleges késztetés és lehetőség a jó döntés feltételei (önismeret, jó illeszkedés), a környezet által kialakított kép ismerete. Szakképző évfolyamokon munkaegészségügyi feladatok ellátása: balesetmegelőzés, biztonsági előírások betartatása munkahelyi környezetben.

Pedagógiai program 20 6.3.8. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel öszszefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a testedzés, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezért Tájékozódunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség- zavarokról Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről Ügyelünk arra, hogy az osztálytermek berendezése megfeleljen az egészségügyi szempontoknak, megfelelő legyen a világítás, a számítógépek elhelyezése stb. 6.3.9. Iskolai programok, iskolai feladatok Az egészségvédelmi és környezetvédelmi nevelés néhány lehetősége a kémia tanításában A helyi tanterv témái Egészségvédelem 9. évfolyam - a háztartási kémiai anyagok hatásai - a szervetlen kémiai ismeretek felfrissítése - vegyszermérgezés - izotóp atomok - a radioaktív sugárzás élettani hatásai - oldatok - mit is iszunk mi? - kolloid rendszerek - iható ivóvíz - a kémiai reakciók hőhatásai - a bőr kémiája, bőrápolás - a reakciósebesség - veszélyforrások kísérletek végzése közben - a galvánelemek - az élelmiszerek tárolása, ételmérgezés 10. évfolyam - a túlzott szeszesital fogyasztás veszélyei - a földgáz és a kőolaj - a metilalkohol méreg! - az alkoholok - egészségtelen édességek - a szacharidok - a magas koleszterinszint veszélyei - a szintetikus mosószerek - az egészséges táplálkozás - zsírok és olajok - élettani jelentőségük, a fehérjéket károsító - szénhidrátok anyagok - az aminosavak és fehérjék - fagyasztás, tárolás, kábító hatású anyagok - gyógyszerek - táplálékok - vitaminok, rákkeltő adalékanyagok - műanyagok - globális problémák