Épületek gázellátása A gázkészülékek elhelyezésének szempontjai ízellátás, csatornázás, gázellátás I. 2011. november 9. 1
A gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozó általános elıírások GOMBSZ: az 58 kw egység- és 116 kw összteljesítményt meg nem haladó teljesítményő készülékek elhelyezésére a következı általános követelmények vonatkoznak: a gázkészüléket úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy a készülék hozzáférhetı, üzembiztosan kezelhetı és javítható, karbantartható legyen, a készülék környezetét a fejlıdı hı ne veszélyeztesse, a készülék légellátása és égéstermék-elvezetése, valamint a helyiség szellıztetése megfelelı legyen, az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói elıírások betarthatók legyenek. 2
GMBSZ: a gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozó elıírások GMBSZ: Az egyes készüléktípusokra (A, B, C) vonatkozó elıírások az alábbiak szerint épülnek fel: általános, a típusra vonatkozó, illetve az egyes készülékfajtákra vonatkozó elıírások. Külön pontban kapnak helyet a légellátásra és az égéstermékelvezetésre vonatkozó elıírások. 3
A GMBSZ 2008 általános elıírásai Korlátozások a (nyílt) égésterő gázfogyasztó készülékek lakótérben való elhelyezésére. A típusú készülékek: nem helyezhetık el épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal belsı összeköttetésben lévı helyiségekben. Különösen nem szerelhetık fel az alábbi helyiségekben: alvás céljára szolgáló helyiség (a nappali helyiség, vagy a nappalival közös légteret képezı étkezıkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek), testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, nevelési, oktatási építmények legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségeiben, a taneszköznek minısülı, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, valamint közvetlen természetes szellızés nélküli helyiségekben. A gázfogyasztó készülékek égésilevegı-ellátására szolgáló légtérbıvítés sem nyílhat a felsorolt helyiségekbıl 4
Kivételek E feltételek alól kivételt képez: a konyhában, vagy konyha-étkezı-nappali rendeltetéső helyiségben elhelyezett tőzhely, ha: égésbiztosítóval rendelkezik, a helyiségben külsı térbe szellızı gépi elszívó berendezés üzemel, a helyiség levegı-utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított, a tervezı nyilatkozik arról, hogy a gépi elszívás B típusú készülék égéstermék-elvezetésére nincs káros hatással. az idıszakos használatú létesítmények, vagy melléképítmények félig nyitott a szabad légtérrel korlátlan összeköttetésben lévı helyiségében elhelyezett tőzhely és vízmelegítı, valamint minden olyan eset, ahol az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (konyha, mőhely, mezıgazdasági állattartó épület stb.). 5
A GMBSZ 2008 általános elıírásai B csoportba sorolható, a helyiség légterétıl nem független égésterő gázfogyasztó készülékek épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévı mellékhelyiségekben csak az alábbi feltételek betartásával helyezhetık el: a B11, B12, B13, B14, B21, B41, B42, B43, B44, B51 típusú készülékek épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér összeköttetésben lévı mellékhelyiségekben nem helyezhetık el, sıt a gázkészülék helyisége légtér összekötetéssel sem kapcsolódhat alvás céljára is szolgáló, belsı fekvéső, illetve A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekhez. 6
A GMBSZ 2008 általános elıírásai a B22, B23, B32, B33, B52, B53 típusú készülékek ezzel szemben az alvás céljára is szolgáló helyiségek, valamint az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek kivételével elhelyezhetık épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben, ha differenciál presszosztáttal rendelkeznek. 7
GMBSZ 2008: Légtér összeköttetés Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthetı összeköttetésben lévınek, ha közöttük nyílás van, és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. 8
A GMBSZ 2011 a B csoportú készülékek elhelyezésérıl Új építéső ingatlan esetén, annak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévı mellékhelyiségekben csak zárt égésterő ( C típusú) főtı- és vízmelegítı gázkészülék helyezhetı el. Jelen Szabályzat hatályba lépését követıen létesülı gázfogyasztói berendezések esetén B típusú, a helyiség légterétıl nem független üzemő gázkészülék lakóépületek, lakások, és kommunális épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtérösszeköttetésben lévı mellékhelyiségeiben nem helyezhetı el. B típusú, a helyiség légterétıl nem független üzemő gázkészülék meglévı, gázfogyasztói berendezéssel rendelkezı lakó épületek, lakások, és kommunális épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévı mellékhelyiségeiben már üzemelı, B típusú készülék helyére, a Jelen Szabályzat 3.1.3. pontja szerinti, nem tervköteles készülékcserével építhetı be, mely esetben a készülék égéstermék elvezetését és légellátását méretezéssel ellenırizni kell. 9
Gázfogyasztó készülékek cseréje a GMBSZ 2008 szerint A GMBSZ 2008 1. fejezete szerint a legfeljebb azonos teljesítményő, azonos mőködési elvő, azonos rendeltetéső, és a készülékek osztályozása szerint azonos alcsoportba gázfogyasztó készülékek cseréje során tervdokumentáció készítése nem szükséges, de a légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét arra jogosult szakembernek ellenırizni kell. Nem a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék-elvezetı berendezéssel rendelkezı készülék esetén a meglévı égéstermék elvezetı berendezés új gázfogyasztó készülékhez való alkalmasságának igazolásához a kéményseprı-ipari közszolgáltató mőszaki felülvizsgálati jegyzıkönyvét az építtetınek be kell szerezni. A készülék cserét végzı szakember a területileg illetékes elosztói/ forgalmazói engedélyest a cserérıl köteles tájékoztatni 10
Egyszerősített készülékcsere a GMBSZ 2011 szerint Egyszerősített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetén a pébégáz forgalmazó minıségirányítási rendszerében elıírtak alapján feljogosított gázszerelı végezhet. Ennek személyi feltétele, hogy a gázszerelı rendelkezzen mester-vizsgával és mőszaki-biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. Egy meglévı gázfogyasztó készülék cseréje egyszerősített eljárással az alábbi feltételek egyidejő fennállása esetében végezhetı: ha az új készülék legfeljebb 36 [kw] hıterheléső, az új készülék hıterhelése nem nagyobb a meglévı készülék hıterhelésénél; a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával; az új készülék MSZ CEN/TR 1749 szerinti besorolása (típusa) megegyezik a meglévı készülék besorolásával (típusával), és az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezetı berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által elıírt követelményeknek az A típusú gázfogyasztó készülék kivételével, a kéményseprı közszolgáltató megfelelıségi tanúsítványa a készülék égéstermék elvezetı rendszerérıl rendelkezésre áll, vagy ha az új készüléket kizárólag a vele együtt tanúsított égéstermék-elvezetı és égési levegı hozzávezetı rendszer elemeivel a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegıtıl független üzemmódban helyezik 11 üzembe.
A gázkészülék légellátása A GOMBSZ szerint: Az égéstermék elvezetés nélküli (A típusú) gázkészülékek esetében: mivel a gázkészülék üzeme során keletkezı égéstermék a helyiség légterében marad, arról kell gondoskodni, hogy az égéstermék egészségre káros alkotóinak koncentrációja ne nıjön az egészségügyi határérték fölé, sıt lehetıleg kellemetlen hatású koncentráció se alakuljon ki. A nyitott égésterő, kéménybe kötött (B típusú) gázkészülékek esetében a gázkészülék helyiségének légellátását úgy kell megoldani, hogy pótolja a szükséges égési levegı térfogatáramot és az áramlásbiztosítón keresztül távozó helyiséglevegı-térfogatáramot. 12
A gázkészülék légellátása a GOMBSZ szerint A fajlagos légtérterhelésen alapuló ellenırzés lényege: az adott helyiségben üzemelı gázkészülék okozta fajlagos légtérterhelés:. e Q H Az egyidejőséget kifejezı szorzótényezık értéke: az összes kéménybe kötött készülék: 1,0 1 fızıhelyes gázfızı: 1,0 2 fızıhelyes gázfızı és sütıs tőzhely: 0,65 3 4 fızıhelyes és sütıs tőzhely: 0,50 10,5 kw hıterhelésőnél kisebb, kéménybe nem kötött kisvízmelegítı: 0,65 13
Ellenırzés fajlagos légtérterhelésre Az így kiszámított fajlagos légtérterheléssel a megfelelı légellátás a következı feltételek szerint ellenırizhetı: Kéménybe kötött kéménybe nem kötött Alaplégtér: az a helyiségtérfogat, amelynél a fajlagos légtérterhelés legfeljebb 3140 W/m 3 590 W/m 3 Összeszellıztetés szükséges, ha a fajlagos légtérterhelés 1750 3140 W/m 3 350 590 W/m 3 Nem kell összeszellıztetés sem, ha a fajlagos légtérterhelés kisebb, mint 1750 W/m 3 350 W/m 3 és a helyiségnek van 1,3 m 2 -nél nagyobb szabadba nyíló ajtaja, illetve ablaka, vagy ilyen helyiségbıl nyílik. 14
Az összeszellıztetés feltételei Kéménybe kötött Kéménybe nem kötött A szükséges kiegészítı intézkedések: két 150 150 cm 2 szabad keresztmetszető szellızınyílás egymástól min. 180 cm távolságra; az együttes fajlagos légtérterhelés az összeszellıztetett helyiséggel együtt nem nagyobb 1250 W/m 3 245 W/m 3 a helyiségeknek együttesen legalább 1,3 m 2 felülető szabadba nyíló ablaka, ajtaja van felszerelik a szellızınyílás eltakarását tiltó táblát 15
Egyéb megkötések A gázkészülék az alaplégtérnél kisebb helyiségben általában nem helyezhetı el, illetve meglévı helyiségek esetében ezt a gázszolgáltató engedélyezheti, ha a helyiséget legalább 400 cm 2 szabad keresztmetszető alsó-felsı szellızıvel más helyiséggel összekötve összefüggı légteret alakítanak ki. Gázvízmelegítı csak legalább 8 m 3 térfogatú helyiségben helyezhetı el. A más helyiséggel (helyiségekkel) kialakított összeszellıztetés céljára lakószoba csak akkor vehetı igénybe, ha az összeszellızött helyiségek egyikében sincs gázmérı, illetve égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék. Gázmérıt tartalmazó helyiség lakószobával csak akkor szellıztethetı össze, ha a gázmérıt a helyiség légterétıl elválasztó és kiszellıztetett szekrényben helyezik el. 16
További megkötések GOMBSZ II. fejezet 83. : (1) Gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve részt vevı nyílászárók légzáró kivitelőek nem lehetnek. (2) Pótlólag semmiféle légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvı (fa, fém, mőanyag stb.) felületeinek gyártási tőrésbıl eredı légréseit csökkenti, vagy eltömíti, nem alkalmazható GOMBSZ II. fejezet 77. : Mesterséges szellızés létesítésekor a következı biztonsági alapkövetelményeket kell betartani: elszívásos (depressziós) szellızés csak kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén alkalmazható; 17
A terveken fel kell tüntetni: A terveken minden olyan adatot fel kell tüntetni, ami a helyiség légellátásának GOMBSZ szerinti megítéléséhez szükséges, így: a készülék hıterhelését, a helyiség térfogatát, a fajlagos légtérterhelés értékét, a szabadba nyíló ablakok, ajtók méretét, az összeszellıztetés tényét és helyét. utalni kell arra, hogy a gázkészülék légellátásában részt vevı nyílászárók nem lehetnek légzáró kivitelőek, és nem is tehetık légzáróvá. 18
A GMBSZ alapelvei A típusú nyitott égésterő, kéménybe nem kötött gázkészülék esetében ki kell számítani azt a szellızılevegı-térfogatáramot, amely mellett a helyiségben a károsanyag-koncentráció nem emelkedik az egészségügyi határérték fölé, B típusú nyitott égésterő, kéménybe kötött gázkészülék esetében meg kell határozni az égési levegı térfogatáramát, valamint az áramlásbiztosítóba belépı helyiséglevegı gyakran hígító levegınek nevezik térfogatáramát, amelyek összege adja a szellızılevegı-térfogatáramot, meg kell tervezni a szükséges szellızılevegı-térfogatáram beáramlását biztosító nyomáskülönbség létrehozásának módját, illetve méreteznie kell, vagy ki kell választania a levegı bevezetésre alkalmas elemeket. 19
A típusú gázkészülékek A GMBSZ szerinti feltételnek kétféle elrendezés felel meg: a helyiség központi elszívó rendszerre kapcsolódik és a levegı egy légszelepen keresztül távozik a helyiségbıl, vagy az elszívás általános helyzető, nem a gázkészülék felett elhelyezett elszívónyíláson keresztül valósul meg (a.) ábrarész), a gázkészülék felett szagelszívó készüléket helyeznek el (b.) ábrarész), ami a gáztőzhelyek esetén jellemzı kialakítás. 20
A típusú gázkészülékek A szellızılevegı-térfogatáram számításának lényege: a helyiségben adott a szennyezıforrásként üzemelı gázkészülék, amely üzeme során egészségre káros anyagot, elsısorban szén-dioxidot és nitrogén-oxidokat bocsát a helyiség légterébe. Ennek hatására a helyiségben a szennyezıanyag-koncentráció megnı. A növekedés mértéke a helyiség átszellıztetésével befolyásolható. 21
A típusú gázkészülékek A fenti elvek alapján a számítás a GMBSZ 2008 szerint: a szellızılevegı-térfogatáram meghatározása fajlagos érték alapján: a szellızılevegı térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejő hıterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m 3 /h/kw legyen, A gázfogyasztó készülék egyidejő hıterhelését (kw mértékegységben) az adattábla szerinti névleges hıterhelés (kw) és az alábbi egyidejőségi tényezık szorzataként kell meghatározni: 3-4 fızıhelyes tőzhely: 0,5 1-2 fızıhelyes gázfızı: 0,65 egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0 nem lakossági felhasználó készülékek: 1,0 22
B típusú gázkészülékek A kéményáramkör modell: 23
A légellátás fontos: A helyiség és a készülék levegı ellátásának kérdésére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert viszonylag nagy levegımennyiségekrıl van szó, a gázkészülékben kialakuló tökéletlen égési folyamat súlyos balesetek, sıt halálesetek okozója lehet, a gázüzemő készülékek használata széleskörő, ezért a lakosság igen jelentıs részét érinti, az elmúlt mintegy 50 év lakásépítési programjai a kis légterő lakások építését helyezték elıtérbe, ahol a gázkészülék égési levegı ellátásának biztosítása fokozott gondot jelent, az energiatakarékosság szempontjainak megfelelı, korszerő, nagy légzárású nyílászáró szerkezetek lehetetlenné teszik a gázkészülék természetes úton kialakuló égési levegı ellátását. 24
A szellızılevegı-igény összetevıi A gázkészülék üzemébıl adódó szellızılevegı-igény összetevıi : 25
A szükséges légmennyiség A szellızılevegı-térfogatáram két összetevı összege: & = & + & szell égési lev hígító lev 26
A térfogatáramok számítása Az égési levegı térfogatárama.. QH égési lev. = λ lev,elm gáz = λ lev,elm 3600, H. a 3 m /h Az áramlásbiztosítón keresztül távozó helyiséglevegı térfogatárama. hígító lev. 0,3[ ét,elm + ( λ 1) lev,elm. Q ] H H a 3600, m 3 /h 27
A GMBSZ 2008 más feltételt szab: A méretezés során az égéstermék-áramlásbiztosító utáni összes tömegáram nagysága ne legyen kevesebb, mint a készülékre számított elméleti égéstermék-tömegáram 2-szerese. Ez azt jelenti, hogy m & kev = m& ét + m& hig,lev = 2 m& ét,elm Ebbıl a hígító levegı tömegáram: m & & hig, lev = 2 mét,elm mét & 28
29 A szellızılevegı-tömegáram: gáz ét lev,elm ét ét,elm lev lev,elm gáz ét lev,elm ét ét,elm ét ét,elm lev lev,elm ét gáz lev,elm ét,elm ét gáz ét,elm lev gáz lev,elm ét ét,elm é,lev hig,lev é,lev szell ] 1) ( [ ] 1) ( 2 [ ] 1) ( [ 2 2 m m m m m m & & & & & & & & & & & + = = + = = + + = = + = + = ρ λ ρ ρ λ ρ λ ρ ρ ρ λ ρ λ ρ ρ λ
A számított szellızılevegı-térfogatáram bejuttatása A szellızılevegı-térfogatáram bevezetéséhez természetes vagy mesterséges úton nyomáskülönbséget kell létrehozni a helyiségben. A környezetinél kisebb nyomást a helyiségben elsısorban a kémény huzata hozhatja létre a helyiségben létrehozott szívás változó, azt az idıjárási feltételek, így a külsı hımérséklet és a szélnyomás befolyásolják. Tervezési érték: 4 Pa Mesterséges levegıbevitel esetén ügyelni kell arra, hogy a helyiségben így létrehozott depresszió ne rontsa a kémény üzemét és a szükséges munkapont biztosított legyen. A tervezett szellızılevegı-térfogatáramot olyan légbevezetı elemekkel kell bejuttatni a helyiségbe, amelyek légszállítása mérésekkel alátámasztott és megfelelı tanúsítvánnyal rendelkeznek. 30
GMBSZ 2011: A számított szellızılevegı-térfogatáram bejuttatása A szellızılevegı-térfogatáramot a következı módok valamelyikén kell a gázfogyasztó készülék helyiségébe juttatni: a gázfogyasztó készülék helyiségének külsı határoló szerkezetén elhelyezett levegı-bevezetı szerkezetekkel, amelyek a jelleggörbéjük alapján a tervezı által kiválasztott szerkezetek legyenek; a közvetlenül szomszédos helyiségen keresztül, ha annak külsı határoló szerkezetén a tervezı által kiválasztott levegı-bevezetı szerkezetek vannak, és ezt a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével összeszellıztetik. A gázfogyasztó készülék helyiségében az összeszellıztetı nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére. Ezt a tilalmat a tervben is elı kell írni; a szabadból nyíló légcsatornával, amelyen keresztül a tervezett szellızılevegı térfogatáram gravitációs vagy ventilátorral létrehozott nyomáskülönbség hatására a gázfogyasztó készülék helyiségébe áramlik. A légcsatorna szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen. Ha a szellızılevegı útvonalán a légcsatornában szabályozó- vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a gázfogyasztó készülék csak a szerkezet teljesen nyitott állapotában üzemeltethetı. Ha a szellızı levegı beáramlását ventilátor hozza létre, akkor annak üzemét a 31 gázfogyasztó készülék üzemével reteszelni kell.
A nyílászárók légzárása a szabvány szerint Az MSZ 9384-2:1989 számú, Ablakok és erkélyajtók. Mőszaki követelmények címő szabvány öt fokozatot különböztet meg: L1 Különleges légzárású 600 Pa nyomáskülönbségig vizsgálva, az ablak légáteresztése a 3. ábra szerinti L1 jelő területre esik L2 Nagy légzárású 400 Pa nyomáskülönbségig vizsgálva, az ablak légáteresztése a 3. ábra szerinti L2 jelő területre esik L3 Közepes légzárású 300 Pa nyomáskülönbségig vizsgálva, az ablak légáteresztése a 3. ábra szerinti L3 jelő területre esik. L4 Kis légzárású 200 Pa nyomáskülönbségig vizsgálva, az ablak légáteresztése a 3. ábra szerinti L4 jelő területre esik. L5 Légzárási igény nélküli (A szabvány meghirdetésének idıpontja 1989. december 1., 2009. március 1-én visszavonták) 1.sz. ábra 32
Nyílászáró légáteresztésének változása a nyomáskülönbség függvényében (mért adatok) 33
Mi történik, ha az égéstermék-elvezetés hatástalan, és visszaáramlás alakul ki? 34
A helyiséglevegı szén-dioxid-koncentrációja megnı, a gázkészülék szén-monoxid termelıvé válik. 35
A szénmonoxid hatása A szén-dioxid kis koncentrációban belélegezve nem fejt ki hatást. Növekvı koncentrációja a légzıközpontra hat, befolyásolja a vér anyagcserefolyamatát. A belélegzett levegıben 8 10 térfogat% koncentráció aránylag gyorsan öntudatlan állapotot, majd halált okoz [1]. A szén-monoxid erıs vérméreg, mert a tüdıbe jutva sokkal jobban kötıdik a vörös vértestekhez, mint az oxigén. Belélegzése a szakirodalom szerint elıször fejfájást, hányingert, légzészavarokat, majd egyensúly- és öntudatzavart okoz. Jellemzı az elhatározó képesség hiánya. Nagyobb koncentráció esetén öntudatlanság lép fel, majd beáll a halál.