Felügyeleti Tanács elnöke TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyminiszter részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2008. I. félévi tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható tapasztalatairól BUDAPEST 2008. július
Tartalomjegyzék I. A FELÜGYELT SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 3 II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI 6 A. Prudenciális felügyelés 6 1. A Felügyelet 2008. évre meghirdetett vizsgálati prioritásai 6 2. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok 7 A CRD implementálás és az ezt segítő Validációs Kézikönyv, SREP módszertani útmutató 8 Engedélyezett minősítési rendszerek 10 Befektetési szolgáltatások vizsgálata a bankoknál 11 Biztosító egyesületek 14 B. Piaci folyamatok felügyelete 15 1. Engedélyezési tevékenység 15 Kiadott jelentősebb engedélyek 16 2. Piacfelügyelet 17 Hatósági szerződések, jelentősebb határozatok 17 3. Fogyasztóvédelem és panaszkezelés 18 Egyéni nyugdíjszámító program 18 4. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés 19 5. Felügyeleti intézkedések és bírságok 20 C. A felügyelet további tevékenységei 21 1. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések 21 2. Felügyeleti kommunikáció 22 III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE 22 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése 22 Ajánlás a japán jen alapú hitelezésről 22 Vezetői körlevél a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók vezetői részére 24 2. A hatékony Felügyelet megvalósításának lépései 25 A nemzetközi felügyeleti szervezetek sztenderdjei alapján végzett önértékelések 26 3. Belföldi együttműködési megállapodások és konferenciák 26 4. Nemzetközi együttműködési megállapodások és konferenciák 27 5. Humánpolitika 28 A kompetencia alapú teljesítményértékelési rendszer működése 28 6. Szakmai ellenőrzés 29 7. A Felügyelet gazdálkodása 29 8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos belső ellenőrzések 31 9. További adatok 31 2
A 2007. évi CLXXVII törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban: a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács elnöke félévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatokról. I. A FELÜGYELT SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 2008 első felében a magyar pénzügyi szektor működésének külső körülményei vegyesen alakultak, de a változások egyenlegét tekintve összességében tovább romlottak. Egyrészt kedvező fejlemény, hogy ütemesen folyik és nagyjából a folyamat utolsó harmadába ért az észak-amerikai jelzálogpiaci és értékpapírosítási válság elsődleges veszteségeinek feltárása és feldolgozása, miközben az amerikai pénzügyi rendszer folyamatos működését sikerült fenntartani, és számos ilyen értelmű piaci jelzés ellenére mindeddig az amerikai gazdaság sem csúszott recesszióba. Másrészt kedvezőtlen, hogy a változatlanul túlfűtött ázsiai gazdaságok és a globális méretekben laza monetáris politika miatt fokozódott az inflációs veszély, amely a várható monetáris szigorításra való tekintettel a részvény- és kötvénypiacok erőteljesen negatív irányzatához vezetett. Harmadrészt ugyancsak kedvezőtlen, hogy az európai gazdasági konjunktúra ütemesen lassul, három európai gazdaság (az Egyesült Királyság, Spanyolország és Írország) ingatlan- és jelzáloghitel-szektora pedig a piaci buborékokat követő nagyarányú korrekcióra kényszerült. A hazai pénzügyi szektor az említett körülmények között is, jelentősebb zavarok nélkül működött. Az elsősorban fenyegetett helyzetű bankrendszer számára a korábban jellemző anyabanki támogatás változatlanul rendelkezésre áll, a külföldi tőkepiacot megcélzó forrásszerző akciók pedig mindeddig sikeresek voltak. Változatlanul úgy tűnik, hogy a magyarországi leánybankok anyaintézményei nem tartoznak a kedvezőtlen globális pénzügyi folyamatok által erősen sújtott intézmények közé. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a likviditás a korábbiaknál jóval drágább és szűkebb, az elérhető lejáratok jellemzően rövidebbek, az eredményességi kényszer növekszik, az anyabankok tőkeemelési képessége és készsége az új helyzetben kipróbálatlan, és változatlanul reális veszély, hogy a tőkepiacok és/vagy az anyabankok helyzete a közeljövőben tovább romolhat. A környezeti tényezők között külön figyelmet érdemel két olyan fejlemény, amely a hazai pénzügyi szektor teljesítményét és kockázatait érdemben befolyásolja. A magyar lakáspiac aktivitása 2008 első felében jelentősen csökkent különösen nagy visszaesés következett be az új lakások értékesítési forgalmában. E jelenség jelentős részben egyfajta nemzetközi fertőzési hatásnak tulajdonítható, a hazai lakáspiacról kieső brit, spanyol és ír befektetőkkel összefüggésben. Az említett fejlemény további menete a hazai hitelpiaci intézmények szempontjából mindenesetre különös jelentőségű, tekintettel az építőipar és lakásfinanszírozás, valamint a jelzáloghitelek fedezetéül lekötött lakásállomány kitüntetett szerepére. A másik említésre méltó tényező a forint kötvénypiacnak a korábbi várakozásokkal szemben emelkedő hozamszintje. Ez közvetlenül és jelentősen sújtja a valós értékelést és aktív kereskedést folytató szolgáltatók jövedelmezőségét, illetve az alapszerű befektetési konstrukciók hozamteljesítményét, részint pedig az utóbbi esetek némelyikében különösen a pénztárak teljesítményével összefüggésben számottevő reputációs kockázat forrása lehet. 3
A pénzügyi szektort aktuálisan fenyegető kockázatok aránytalanul nagymértékben a hitelpiaci szolgáltatók körében jelentkeznek. Utóbbiakon belül a hitelintézetek állományi üzletméretének növekedésében az utóbbi fél év során nem következett be érdemi változás, vagyis folytatódott az eszközállomány dinamikus, évi 20% körüli ütemű növekedése, s ezzel együtt az eszközpenetrációs ráta gyors emelkedése. A teljes mérlegen belül azonban a hitelállomány növekedése gyorsult, különösen tranzakciós alapon, vagyis a forint időközbeni felértékelődéséből származó negatív árfolyamhatást figyelmen kívül hagyva. Figyelemre méltó a háztartások részére és magyarországi bankok leánybankjai révén külföldre nyújtott hitelek folytatódó és lendületes térnyerése, ami a lakosság magas és gyorsan növekvő adósságszolgálati rátáját, valamint a középkelet-európai régió kockázatait figyelembe véve külön figyelemre érdemes. A gyorsuló ütemű hitelexpanzió, illetve banki kockázatvállalás magyarázatát a kereslet tekintetében az alacsony devizahitel-költségekben, a kínálati oldalt illetően pedig a bankok növekvő eredményességi kényszerében látjuk. Az elmúlt hónapok minden bizonnyal legjelentősebb változása a banki eredmény és tőkejövedelmezőség (ROE) folytatólagos és számottevő csökkenése. 2008 első negyedében a bankrendszer összes adózás előtti eredménye éves összevetésben egyharmaddal csökkent, nagyrészt a forintkötvény-állomány leértékelődése, illetve a kötvényforgalomban realizált veszteségek miatt. Az utóbbi tétel árfolyam-összetevője nem tartós veszteség túlnyomó része a MAX-index második negyedévi emelkedéséből ítélve már kompenzálódott is a jövedelmezőség csökkenésének azonban egyértelműen vannak tartós elemei is. Ezek közül egyrészt a kamatmarzs folytatólagos, a dráguló likviditással és a fokozódó piaci versennyel összefüggő szűkülését, másrészt a jutalékmarzs éves összevetésben egyötödnyi csökkenését szükséges említeni. Utóbbi főként a növekvő arányú ügynöki értékesítés költségeivel függ össze. A piaci volatilitással magyarázható elemeket kiszűrve a ROE éves csökkenése 2-2,5%-pontra tehető. Ebből kiindulva reálisnak tűnik az a kilátás, hogy a rendszer átlagos tőkejövedelmezősége 2008 egészében 13-15% körüli szintre eshet vissza. Az eredmény alakulásával kapcsolatban kedvező, hogy az említett romló irányzathoz a portfolióminőség alakulása nem járult hozzá. Az eszközállományhoz viszonyított fajlagos értékvesztés 2008 első negyedében enyhén csökkent. Ez önmagában véve arra utal, hogy a hitelkockázatok banki kezelése szilárd alapokon nyugszik. A kilátásokat tekintve ugyanakkor nem feledtetheti azt a tényt, hogy főként a háztartások eladósodottsága magas és gyorsan növekszik, és hogy teljes körű lakossági hitelnyilvántartás hiányában az átlagos hitelteher egyéni megoszlása tökéletesen nem megismerhető. A hitelpiacon kívüli szektorok helyzete változatlanul szilárd, az üzleti dinamika és a jövedelmezőség pedig a pénzügyi szektor átlagát meghaladó szintű. A befektetési vállalkozásokat nagymértékben segíti a hazai értékpapírpiac mélyülése, vagyis a gyorsan növekvő forgalom, a biztosítókat, befektetési alapokat és pénztárakat pedig a folytatódó erőteljes dezintermediáció, vagyis az alapszerűen kezelt befektetéseket a bankbetétekkel szemben előnyben részesítő fogyasztói magatartás. A befektetési vállalkozások és biztosítók átlagos tőkésítettsége magas szintű, bár az átlag mögött a szóródás jelentős. Az említett területeken a meghatározó súlyú bankszektornál jellemzően kisebb súlyú kockázatok látszanak. A befektetési szolgáltatók esetében 2008-ban a legfontosabb kockázati tényezőnek az erősen kedvezőtlen tőkepiaci trendek és kilátások tűnnek. Ezek prudenciális következményeit a befektetési vállalkozások esetében a megbízásos kereskedelem magas aránya, a biztosítók esetében pedig az erős likviditási helyzet és a biztosítási kötelezettségeket fedező befektetések 4
valós értékelésének hiánya csökkenti. A reputációs kockázat azonban számottevő, különösen a pénztárak esetében, amelyek éves hozamrátája 2008-ban akár negatív értéket is felvehet. Ez főként a magánpénztárak esetében nagy jelentőségű, ahol 2008 a teljes felhalmozott vagyon mintegy fele tekintetében a választható portfóliós rendszer első éveként jön számításba. Az önkéntes pénztáraknál egy esetleges kedvezőtlen éves befektetési eredményt nagyobb arányú visszavonások is követhetnek, mely okból a jelentési időszakban a pénztárak likviditása különösen fontos felügyeleti szempont lehet. Mind a hitelek, mind a befektetési és biztosítási termékek terén gyorsan növekszik az ügynökök általi értékesítés aránya. E jelenség sajátos és jelentős működési kockázattal jár, ami az ügynökök ellenőrzésének és felügyeletének növekvő fontosságára hívja fel a figyelmet. 5
II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI A Felügyelet 2008 első félévében összesen 2390 a pénzpiaci, tőkepiaci, biztosítási és pénztári szektorhoz tartozó intézményt, jogi személyiségű céget felügyelt illetve tartott nyilván. A felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények számának megoszlását és változását a melléklet tartalmazza. A. Prudenciális felügyelés 1. A Felügyelet 2008. évre meghirdetett vizsgálati prioritásai A Felügyelet transzparens működéséhez hozzátartozik, hogy az egyes évekre meghatározott prioritásokat nyilvánosságra hozza. Az integrált felügyelés elvének megfelelően a prioritások az összes felügyelt szektorra vonatkoznak. A 2008 évre meghatározott prioritások az alábbiak: Likviditás A likviditás kiemelt kezelését nemzetközi oldalról a 2007-ben elkezdődött subprimeválság és annak közvetett és közvetlen hatásai; a közelmúlt nagy bankbotrányai (Northern Rock); hazai oldalról pedig a lakosság növekvő eladósodása indokolja. A Felügyelet értelmezésében a likviditási kockázat annak veszélye, hogy az intézmény nem tudja kellő időben teljesíteni esedékes kötelezettségeit a bejövő és a kimenő cash flow időbeli és mennyiségi összeegyeztetésének hiányossága miatt, illetőleg kötelezettségeinek teljesítése érdekében gazdaságilag irracionális (veszteséget, eredményelmaradást okozó) állományátcsoportosításokra kényszerül. A likviditási kockázat a mérleg lejárati összhangjától, a mérlegállományok összetételétől, a mérlegállományok rugalmasságától függ, a mérleg eszköz oldalának mobilizálhatóságát, illetőleg a források megújíthatóságát, a pótlólagos forrásbevonás lehetőségét minősíti (strukturális likviditás). Más oldalról a likviditás a fizetőképesség folyamatos fenntartásának követelményét jelenti, vagyis azt hogy az intézmény esedékességkor mindig és teljes mértékben eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, illetve, hogy képes legyen új tranzakciókat elvégezni a hitelkereslet függvényében, vagy más kedvező befektetési lehetőségek esetén (operatív likviditás). Kockázati transzferek A kockázati transzfereket megtestesítő termékek nagyarányú elterjedése a magyar pénzügyi szektorban az utóbbi években indult el. A befektetési egységekkel kombinált biztosítások, a kombinált bankbetétek, a lakáshitelekkel kombinált életbiztosítások, stb. száma folyamatosan növekszik, a banki refinanszírozású pénzügyi vállalkozások 6
által kihelyezett egyre kockázatosabb ügyfélkihelyezések növekedése és a csoporton belüli kockázati transzfer alkalmazás is egyre gyakoribb, ezért tartja a Felügyelet fontosnak az ilyen konstrukciókban, tevékenységekben rejlő kockázatok kiemelt kezelését. Felügyeleti értelmezésben a kockázati transzfer valamely pénzügyi pozíció valamely kockázatának másik fél részére, értékesítés vagy fedezeti ügylet útján történő áthárítása. Az értékesített kockázat fajtája szerint egyaránt lehet hitel-, piaci-, eseménykockázat, stb. A kockázati transzfert megvalósító termék ugyanakkor lehet pénzügyi garancia, biztosítás, származtatott termék, illetve értékpapírosított kockázati termék. Belső irányítás szervezeten belüli és szervezetközi döntési, beszámoltatási, ellenőrzési rendszerek megbízható és átlátható működése. A Felügyelet értelmezésében a felelős belső irányítás megvalósítását az intézmény a megfelelő szervezeti felépítés, szervezet, testületi rendszer kialakításával és működtetésével, irányítási (management) és felügyelési (supervision) funkciók gyakorlásával biztosítja. A felelős belső irányítás (internal governance) a felelős vállalatirányítás (corporate governance) részeként értelmezendő, és annyiban szűkebb annál, hogy nem fedi le a tulajdonosokkal és az intézmény egyéb partnereivel való kapcsolatokat. 2. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok A felügyelt intézményekről negyedévenként kockázatértékelés készül. Az egyes intézménycsoportok kockázati átlagértékeit, amelyeknél a prioritásokat külön is figyeljük, 2007. I., IV. és 2008. I. negyedévére az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Az új tőkekövetelmény szabályozás (CRD), illetve a CRD-vel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség (COREP- Common Reporting) változás miatt a 2008 első negyedévi kockázatértékelés során a hitelintézeteket érintően még nem álltak rendelkezésre az objektív értékelés alapjául szolgáló mutatószámok. (A kockázatokat továbbra is öt fokozatban mérjük, ahol az alacsony kockázatot 1, míg a nagy kockázatot 5 értékkel jelöljük, és három főcsoportba soroljuk.) A pénzügyi szektor összesített kockázati mutatói folyamatosan mérsékelt, illetve közepes értékűek. 1. tábla: Az egyes intézménycsoportok kockázati átlagértékei Kockázati csoport Személyi Működési Üzleti 2007Q1 2007Q4 2008Q1 2007Q1 2007Q4 2008Q1 2007Q1 2007Q4 2008Q1 Pénzügyi csoportok N/A 2,0 N/A N/A 2,5 N/A N/A 2,7 N/A Univerzális bankok 2,1 2,0 N/A 2,4 2,3 N/A 2,4 2,4 N/A Kereskedelmi bankok 2,3 2,3 N/A 2,8 2,7 N/A 2,6 2,7 N/A Szakosított hitelintézetek 1,5 1,8 N/A 2,0 2,3 N/A 1,6 2,0 N/A Szövetkezeti hitelintézetek 2,5 2,9 3,2 3,1 3,2 3,5 2,8 3,7 3,8 Pénzügyi vállalkozások 2,1 2,0 1,8 2,4 2,4 2,1 2,6 2,6 2,3 Befektetési vállalkozások 2,7 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,1 Biztosítók 2,0 2,1 2,1 2,5 2,3 2,4 2,6 2,6 2,5 Pénztárak 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 7
A felügyelés hatékonyságának javítása érdekében 2006. január 1-jétől az erőforrások ésszerű elosztását figyelembe vevő rendszer kialakítására került sor, melynek keretében a felügyelői szakértői munkaórák és erőforrások a kockázatok alapján kerültek elosztásra. 2. tábla: A helyszíni vizsgálatokra fordított szakértői kapacitások vizsgálati szakaszonkénti megoszlása 2007 2008. I. félév Szakértői Szakértői százalékban órában órában százalékban Vizsgálat előkészítése 6 601 10% 3 697 15% Vizsgálat elvégzése 27 711 40% 10 437 43% Jelentés írása 20 263 29% 6 617 27% Vizsgálat lezárása 14 784 21% 3 573 15% Összesen 69 358 100% 24 324 100% A fenti táblázatból látható, hogy 2008. I. félévében a helyszíni vizsgálatokra fordított kapacitások mennyisége az előző évhez képest időarányosan 30%-kal csökkent. Ennek oka alapvetően az, hogy a Felügyelet a korábbiakban jogszabályi kötelezés alapján bizonyos időszakonként végzett átfogó vizsgálatokról, áttért a minden szempontból hatékonyabb, a kockázatokra koncentráló felügyelés megvalósítására. Ennek okán bizonyos intézménytípusok (pénzügyi vállalkozások, pénztárak, biztosító egyesületek) esetében átalakult a felügyelés módszertana, bevezetésre került a tematikus felügyelés módszere. A hangsúly a helyszíni vizsgálatokról, azaz az ad hoc helyszíni információgyűjtésről átkerült a felügyelt intézményekkel való állandó kapcsolattartás keretében történő információgyűjtésen alapuló folyamatos felügyelésre, a kockázatok folyamatos értékelésére. 2008. első félévében összesen 90 vizsgálat zajlott (előző félév adata: 148), amelyeknek 85%-a cél-, 12%-a tematikus-, 13%-a pedig utóvizsgálat volt. A megkezdett vizsgálatok 83 %-a helyszíni, 17 %-a helyszínen kívüli vizsgálat volt. A tematikus vizsgálatok nagy száma miatt a vizsgálatba bevont intézmények száma 150 volt. Az intézményi vizsgálati témakörök meghatározása alapvetően a 2008-ra előírt vizsgálati prioritások (likviditási helyzet vizsgálata, belső-, vállalatirányítás, kockázati transzferek) alapján történt, de végeztünk külső indíttatású, a piaci körülmények változásaira reagáló vizsgálatot is. A CRD implementálás és az ezt segítő Validációs Kézikönyv, SREP módszertani útmutató A CRD implementálását követően 2007 decemberében került sor az első engedélyező határozatok kiadására. Az eddigi prevalidálási és validálási tapasztalatok egyik legfontosabb üzenete, hogy a CRD nem csupán egy szofisztikált, és a működési kockázatokra kiterjesztett tőkeszámítási módszer, amelynek révén optimalizálni lehet a tőkeszükségletet, de egyúttal kulturális váltást igénylő, az intézmény egészét érintő eszköz- és feltételrendszer. A szektor felkészülése összességében pozitív képet mutat. A Felügyelet és az intézmények között kialakult egy olyan szakértői szintű szakmai párbeszéd, amelyre a Felügyelet támaszkodhat a problémák megoldása vagy feloldása során. A több országot átfogó csoportok esetében a Felügyelet igyekszik a szabályozási arbitrázsból fakadó pozíciók lehetséges kiegyenlítésére. A tapasztalatok 8
folyamatos gyűjtése azt is célozza, hogy kezdeményezzük a jogszabályok kiigazítását, pótlási, harmonizációs és pontosítási céllal. Az intézmények felkészülését a 2006-ban elkészített Validációs Kézikönyv közreadásával segítette a Felügyelet, a Kézikönyv első kiadására vonatkozó joganyag implementációját megelőzően került sor. Erre, valamint az időközben felhalmozódott validációs tapasztalatokra, a nemzetközi együttműködés tapasztalataira alapozva szükségessé, egyúttal lehetségessé vált a Kézikönyv kiegészítése, átdolgozása, frissítése. A CRD és a Hpt. is rendelkezéseket tartalmaz a tőkehelyzet felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozóan annak megválaszolására, hogy az alkalmazott stratégia, szabályzatok, kialakított folyamatok, eljárások és mechanizmusok alapján elegendő tőkével rendelkezik-e az intézmény kockázatai fedezésére. Ezzel összefüggésben 2008. júniusában hozta nyilvánosságra a Felügyelet honlapján a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatra (SREP - Supervisory Review and Evaluation Process) vonatkozó módszertani útmutatót. Az útmutató részletesen bemutatja a 2008-2009 folyamán kiemelten kezelt kockázatvállalásokat, kockázatos portfoliókat, amelyek tekintetében a Felügyelet az intézmények belső tőkeszükségletének számításakor többlet tőkét vár el, illetve amelyek vonatkozásában a SREP során ezt fokozott figyelemmel ellenőrizni fogja. Az útmutató mellékletében ilyen kockázatnak minősítette a Felügyelet a jen hitelezés bővülését. 2008. I. félévében is tovább folytatódtak a pénzügyi csoportok és hitelintézetek esetében a validációs vizsgálatok. A folyamatban lévő, illetve az év során megtörténő engedélyezési eljárások mellett mind az intézményeknek, mind a Felügyeletnek a II. pillér kialakítására kell fókuszálni. 2008. áprilisban a banki hitelállomány 12-havi növekedése 27%-os, az összes eszközé 23%-os, az ügyfélbetét-állományé pedig mindössze 12%-os volt. Az említett arányokkal összhangban egyrészt csökkent a meglévő likvid állományok súlya, másrészt a finanszírozási rés bővülésével összhangban tovább nőtt a hazai bankok ráutaltsága a tőkepiaci, illetve anyabanki forrásokra. A bankszektor tőkehelyzete változatlanul megfelelő, de mind a tőkemegfelelési mutató (TMM) folyó szintje, mind a belső tőkésítési képesség tekintetében szűkösebb, mint a korábbiakban. Az átlagos TMM 2008. március végi állapot szerint egy év alatt háromnegyed százalékpontnyit esett, bár még így is 10,4%-ot tesz ki. Itt természetesen figyelembe kell venni az új európai tőkekövetelmény szabályozás (CRD) idei bevezetésének a tőkekövetelményre gyakorolt hatását is. E tekintetben a márciusi jelentések azt jelzik, hogy az új rendszer decemberhez képest hajszálnyival szigorított, amennyiben a piaci és működési kockázatra az első pillér alapján képzendő tőkekövetelmény egy kissé magasabb, mint amennyivel az egységnyi hitelállományra eső követelmény csökkent. Ezt figyelembe véve az új és a régi TMM a kiinduló helyzetben összehasonlíthatónak tűnik. A tőkehelyzet dinamikus vizsgálata ennél kedvezőtlenebb képet mutat. A tőkejövedelmezőség fent említett csökkenése, valamint a bankok kockázatvállalásának gyors expanziója között 9
ugyanis növekvő mértékű feszültség van kialakulóban. A minimális szabályozói tőkekövetelmény növekedésének előrejelzése ugyan a CRD-rendszerben nem könnyű feladat, de a hitelállomány növekedése alapján szinte bizonyosra vehető, hogy a bankrendszernek 2008-ban saját nettó eredményén felül érdemi mértékű külső tőkeinjekcióra lesz szüksége. Ez a körülmény nem mentes a kockázatoktól, hiszen a jelenlegi globális pénzügyi helyzetben a banktőke kínálata meglehetősen szűkös. Engedélyezett minősítési rendszerek Az Erste Bank 2008. április 1-jétől alkalmazhatja a belső minősítési rendszeren (IRB) alapuló megközelítést a hitelezési kockázat szabályozói tőkekövetelményének számítására. A 2007. január 29-én és a 2008. március 28-án kelt Joint Decision alapján az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) által kiadott határozat értelmében az Erste Bank Hungary Nyrt. és az Erste magyarországi bankcsoportja a nem lakossági portfoliók tekintetében az alap IRB, a lakossági portfoliók tekintetében az IRB megközelítést alkalmazhatja. A törvényi kötelezettségeknek megfelelően az engedély kiadásának tényét a Felügyelet a honlapján közzétette. Az FHB csoport 2007 júniusában nyújtotta be IRB kérelmét, az első validációs vizsgálatra 2007 szeptemberében került sor, ennek eredményeként a Bank feltételes engedélyt kapott. Az engedély 2008. július 1-jei indulásra vonatkozott, amennyiben a Bank a feltételeket elsősorban az intézményi minősítő rendszer belső minősítési rendszerré alakítását, valamint a viselkedési scoring bevezetésének megkezdését teljesíti, erről a Felügyelet helyszíni vizsgálat keretében győződött meg. A Bank a legfontosabb feltételeket teljes egészében, a további feltételeket részben teljesítette, így az engedélyt megkapta, néhány kisebb súlyú feltétel zömében megkezdett, de nem teljesen befejezett feladatok - előírásával. Az ING Bank validációja lezárult, az ING N.V. csoport, és annak tagjaként az ING Bank Zrt. is 2008. január 1-től alkalmazhatja a fejlett IRB megközelítést a hitelezési kockázatok tekintetében. A működési kockázatok vonatkozásában a csoport AMA, a magyar leányvállalat BIA megközelítést alkalmaz, az erre vonatkozó engedély szintén 2008. január 1-jével került kiadásra. A WestLB AG által a WestLB csoportra vonatkozóan benyújtott kérelem alapján a német felügyeleti hatóság (BaFin) határozatával engedélyezte 2008. január 1-jétől a WestLB Hungaria Bank Zrt. számára a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározására az IRB módszer használatát, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel (AMA) történő számítását. 2008 áprilisában lezajlott az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) és a Felügyelet közötti éves kétoldalú felügyeleti találkozó, amelynek keretében többek között az osztrák székhelyű bankcsoportokkal kapcsolatos egyeztetésre is sor került. Ennek keretében az FMA ismertette véleményét a magyar leányvállalattal rendelkező osztrák bankcsoportok likviditási helyzetéről. Az FMA értékelése szerint bár a válságot ezek a bankcsoportok is megérzik, és a kifutást is a következő évre teszik, lényeges likviditási probléma nem látszik. 10
Befektetési szolgáltatások vizsgálata a bankoknál A Felügyelet 2008. februártól témavizsgálatot folytatott az MKB Banknál, az OTP Banknál, a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál. A Felügyelet azt vizsgálta, hogy a tőkepiacon jelentős szerepet betöltő univerzális bankoknál a befektetési szolgáltatási tevékenység gyakorlás során az érintett piaci szereplők betartják-e a határidős ügyletek letéti követelményeire, az azokhoz kapcsolódó nyilvántartások megfelelőségére, illetve az ügyfélkövetelések védelmére vonatkozó jogszabályokat. A Felügyelet tételesen ellenőrizte a bankok által egy meghatározott időszakban a Budapesti Értéktőzsdén, illetve a tőzsdén kívüli kereskedésben lebonyolított határidős devizaügyletek meghatározott értéknapra vonatkozó bizonylatait. A vizsgálat kiterjedt a banki belső ellenőrzési, compliance officer-i, kockázatkezelési rendszerek, és a belső szabályozó dokumentumok, valamint a határidős ügyletkötést érintő panaszügyek áttekintésére is. A vizsgálat valamennyi vizsgált banknál a tőkepiaci törvény (Tpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.) alapvető követelményeit sértő működési gyakorlatot, illetve hiányosságokat tárt fel. A megállapított súlyosabb szabálysértések a határidős ügyletek letéti tőkekövetelményének érvényesítése kapcsán az ügyfélkövetelések védelmére és a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságára, a saját és ügyfél tulajdonú befektetési eszközök, tőzsdei termékek elkülönített kezelésére és kimutatására, illetve a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt fedezetek összhangjára, valamint az engedélyezett tevékenység jellemzőinek és kockázatainak megfelelően az üzleti döntések, jogosultságszerzések, kötelezettség és kockázatvállalások kellő módon történő figyelemmel kísérését és ellenőrzését lehetővé tevő működési, eljárási és nyilvántartási rend alkalmazására vonatkoztak. A Felügyelet - a jogszabályoknak megfelelő működésre való felszólítások, rendkívüli adatszolgáltatások elrendelése mellett - a vizsgált intézményeket (az UniCredit Bank kivételével) felügyeleti bírsággal is sújtotta. A Raiffeisen Bank esetében 8,5 millió, az OTP Bank esetében 6,5 millió, az MKB Bank esetében pedig 4,5 millió Ft összegű bírság kiszabásánál a Felügyelet a jogszabályi előírások mellett a Felügyelet új intézkedési politikájának előírásait is figyelembe vette; a bírság mértékénél mindhárom érintett bank esetében magasabbra szabta ki, tekintettel arra, hogy a piacon jelentős súlyú intézményről van szó. A szövetkezeti hitelintézeteknél a szektor átlagos kockázatosságának változásáról a rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt időszakban lényeges elmozdulás nem történt. 2008. I. negyedévére vonatkozóan húsz szövetkezeti hitelintézet egyedi kockázatértékelését végezte el a Felügyelet. (Ebből tizenöt szövetkezeti hitelintézet kiválasztását a közepesnél erősebb hatású besorolásuk indokolta, további öt szövetkezet pedig magas kockázatossága miatt került be az egyedileg értékeltek körébe.) A teljes szektorral szemben az egyedileg értékelt intézmények körében átlagosan emelkedett mind a személyi, mind a működési, mind pedig az üzleti kockázatok szintje. Az üzleti kockázat egyes tényezői közül a likviditás és az eszközminőség romlott lényegesebben, miközben az átlagos tőkehelyzet és a jövedelmezőség csak kismértékben módosult. Az értékelt intézményi körben az üzleti kockázatot tekintve a nagy kockázatú és kockázatos besorolást kapott szövetkezetek száma a legutóbbi negyedévben változatlan (11 darab) maradt. Ezek többsége a 11
személyi és/vagy működési kockázat tekintetében is kockázatos vagy nagy kockázatú besorolást kapott. A nagy kockázatú vagy kockázatos besorolású intézmények tevékenységét a Felügyelet fokozott figyelemmel kíséri. A korábbi tájékoztatókban már bemutatta a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek követelésvásárlási (faktoring) tevékenységének következményeit, illetve a Felügyelet e tárgyban tett intézkedéseit. Bár a tőkehelyzetükben a követelésvásárlási tevékenységen elszenvedett veszteségek miatt megrendült intézmények többsége már megtalálta a helyzet rendezésének útját, de továbbra sem minden érintett intézménynek sikerült végérvényesen úrrá lenni a kritikussá váló tőkehelyzetén. Ezeknél az intézményeknél a tőkehelyzet rendeződését folyamatosan figyelemmel kíséri a Felügyelet. 2008. I. félévében összességében továbbra is dinamikusan növekedett a szektor által nyújtott deviza ügyfélhitel állomány. A deviza ügyfélhitelek finanszírozását az érintett szövetkezetek jellemzően bankoktól felvett devizahitelekkel biztosítják. Terjedő jelenség, hogy a devizahitel nyújtáson kívül egyéb deviza-szolgáltatásokat (pl. számlavezetés, deviza betétgyűjtés) is kínálnak ügyfeleiknek. A saját jogon nyújtott devizahitelekkel kapcsolatos speciális kockázatok kézben tartására, kezelésére fokozott figyelmet fordít a Felügyelet. Továbbra is nagy számban vannak jelen a szektorban a relatíve kis saját tőkével rendelkező szövetkezeti hitelintézetek, ami - a romló piaci konjunktúra és az élesedő verseny viszonyai között - azt a veszélyt hordozza, hogy saját tőkéjük összege a törvény által előírt minimumösszeg (250 millió forint) alá csúszhat. Két szövetkezet saját tőkéje pedig 250 millió forint alá esett. A helyzet megfelelő összegű részjegy jegyzés következtében - már mindkét szövetkezet esetében rendezettnek tekinthető. A 2008. májusi adatszolgáltatás szerint a szövetkezetek szavatoló tőkéje egy kivétellel meghaladta a kockázataik fedezéséhez szükséges mértéket. A szükséges mértékű szavatoló tőkével nem rendelkező takarékszövetkezet beolvadása egy másik takarékszövetkezetbe várhatóan még a nyár folyamán megtörténik. A pénzügyi vállalkozások közül 2008. I. negyedévében 32 összevont felügyelet alá tartozó társaság, valamint további 34 egyedileg értékel társaság kockázatértékelésére került sor. A személyi kockázatok megítélésénél a felügyelői értékelés két társaságot ítélt kockázatosnak, egy társaságot pedig nagy kockázatúnak. A működési kockázatnál négy pénzügyi vállalkozás kockázatos, egy pedig nagykockázatú minősítést kapott. Tőkehelyzet szempontjából 27 intézmény kockázatos, míg 14 nagy kockázatú besorolást kapott. A tőkehelyzet miatt a 2008. I. negyedévi adatszolgáltatást követően az előző időszakok gyakorlatának megfelelően három pénzügyi vállalkozást határozatban szólított fel a Felügyelet a rendezésre. A többi kockázatos és nagy kockázatú minősítést kapott intézményeket a megelőző kockázatértékelések folyamán már felszólított a Felügyelet, vagy működésük megkezdése óta nem telt el egy év, illetve a törvényi előírástól való eltérés csekély mértéke miatt ebben a negyedévben intézkedés még nem volt indokolt, de folyamatos monitoringjuk működik. Likviditási szempontból 48 társaság kapott kockázatos, 24 pedig nagy kockázatú besorolás. A Felügyelet a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások likviditási kockázatának felmérésére, több pénzügyi vállalkozást, fióktelepet és bankot érintő témavizsgálatot indított. A befektetetési vállalkozásoknál az értékelt időszakban a kockázatok átlagos szintjében lényeges elmozdulás nem volt. A személyi kockázatok továbbra is jellemzően a közepes és a mérsékelt, a 12
működési kockázatok a közepes, az üzleti kockázatok (néhány kockázatosra értékelt üzleti kockázatú társaság mellett) többségében szintén a közepes értéket kapták. A 2008. I. félévében végzett vizsgálatok témakörei a Felügyelet vizsgálati prioritásaihoz igazodtak. A befektetési vállalkozások esetében általánosságban elmondható, hogy fokozott működési kockázatot hordozó, igen súlyos jogszabálysértésre nem került sor, alapvetően a jogszabályi követelményeket szem előtt tartó, prudens üzleti működés volt jellemző. Emellett azonban több vizsgált intézmény esetében került sor különféle, eltérő jellegű és kockázatú jogszabálysértés megállapítására, s emiatt felügyeleti intézkedések, bírság szankció alkalmazására. A MiFID előírások betartásával kapcsolatban említjük meg, hogy az előírt, 2008. június 30-ig teljesítendő induló tőke és szavatoló tőke követelmény miatt több, jelenleg a tőke szükséges mértékével nem rendelkező befektetési vállalkozás figyelmét felhívtuk a jogszabályi változásokra, illetve arra, hogy legkésőbb a fenti időpontig rendelkezniük kell az előírt tőkével, amennyiben a korábban a Tpt. alapján engedélyezett tevékenységüket az említett időpontot követően is végezni kívánják. 2008. I. félévében a bankok befektetési szolgáltatási tevékenysége és a befektetési vállalkozások esetében is általánosítható tapasztalat volt, hogy a súlyosabb szabálysértések a saját és ügyfél tulajdonú befektetési eszközök, tőzsdei termékek elkülönített kezelésével és kimutatásával, a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt fedezetek összhangjával, a határidős ügyletek letéti követelményének érvényesítése során az ügyfélkövetelések védelmével és a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságaival kapcsolatban merültek fel. A befektetési alapkezelőknél a kockázatok, valamint a vizsgálatok és a felügyelés tapasztalatainak általános értékelése alapján nem mutatható ki szignifikáns elmozdulás a korábbi időszakhoz képest. 2008. I. félév során - hasonlóan az előző évihez - felügyelés kiemelt témaköre volt az alapkezelők által kezelt alapok tekintetében a kezelt portfóliókon elért teljesítmény bemutatása és közzététele során követett gyakorlat, valamint az esetleges limitsértések, piaci áraktól eltérő tranzakciók és az alapkezelők adatszolgáltatásának vizsgálata. A félév során figyelemmel a befektetővédelmi szempontokra is helyszínen kívüli eljárásban áttekintette a Felügyelet az alapkezelők által kezelt ingatlanalapokkal kapcsolatos, Tpt-ben előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Ennek során több alapkezelőnél kiderült, hogy a kötelező tartalmi elemek közül nem tettek közzé több, az alapok éves jelentésének részét képező információt, így jellemzően az ingatlanalapok esetében az ingatlanokra vonatkozóan előírt adatokat, vagy egyes esetekben az alapok teljesítménybemutatáshoz kapcsolódóan öt évre visszamenően közzéteendő hozamadataikat. Az alapkezelők eddigi visszajelzései alapján a Felügyelet megkeresését követően a hiányzó adatok pótlását megkezdték, illetve megerősítették a közzétételi kötelezettségek teljesítése során az ellenőrzési pontokat. A befektetési alapkezelők esetében általános tapasztalatként elmondható, hogy egyes intézményeknél továbbra is előfordult a kezelési szabályzatban foglalt limitek be nem tartása, limittúllépés. A biztosítók 2008. I. negyedéves kockázati főcsoportonként történő értékelése nem mutat lényeges eltérést az előző negyedévihez viszonyítva. A működési és az üzleti kockázatok esetében alacsony kockázatú besorolást egy-egy intézmény kapott. Az értékelés során két 13
biztosító kapott több kategóriában is kockázatos besorolást, egy intézményt pedig mindhárom főcsoportban nagykockázatúnak értékelte a Felügyelet. Biztosító egyesületek A 2008. április 3-i határozatával a Felügyelet elutasította a MÁV Általános Biztosító Egyesület által benyújtott pénzügyi tervet. A Biztosító kgfb termékének terjesztését 2008. április 8-a napjától visszavonásig a Felügyelet felfüggesztette és kötelezte az egyesületet tartalékhiányos kgfb állománya átruházásának előkészítésére. (A kgfb tevékenység felfüggesztését és a kgfb állomány átruházásának előkészítésére való kötelezést az egyesületnél meglévő állomány tartalékhiánya indokolta, amely hosszú távon veszélyeztetette az intézmény biztonságos működését. A tartalékhiány megszüntetésére előzőleg az egyesület nem tudott a Felügyelet által elfogadható pénzügyi tervet bemutatni.) A Felügyelet honlapján 2008. április 11-én sajtóközleményt tett közzé, amely szerint azonnali célvizsgálatot rendelt el a Biztosítónál a Vám- és Pénzügyőrségtől kapott hivatalos tájékoztatás alapján. A vizsgálat keretében - közbenső intézkedésként a Felügyelet a 2008. április 11-i határozatával felügyeleti biztosokat rendelt ki a Biztosító folyamatos, törvényes működésének és pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében, valamint a korábbi határozatában foglaltak teljesítése céljából. Az Egyesület állományátruházásának sikertelensége esetén a piac biztonsága érdekében a tevékenységi engedély visszavonására kerül sor. A TIR Biztosító Egyesület több kockázati alcsoportban kockázatos, illetve nagy kockázatú, valamint az üzleti kockázatok és tényezők főcsoportban összességében is kockázatos megítélésű. A Felügyelet a 2006. évi auditált éves beszámoló beküldése után pénzügyi terv benyújtására kötelezte az egyesületet. A pénzügyi tervet a Felügyelet elfogadta, azon kötelezés kitételével, hogy a 2007. év végére vállalt tőkemegfelelést az egyesület az auditált éves beszámoló beküldésével igazolja. Az auditált éves beszámoló és a kapcsolódó dokumentumok beérkeztek, ennek értékelése folyamatban van. A pénztári szektorban nagy kockázatú és kockázatos besorolást egyetlen intézmény sem kapott egyik kockázati főcsoportban sem. A személyi és a működési kockázat főcsoportban is nagyobb arányban az alacsony, kisebb arányban a mérsékelt kockázati besorolás a jellemző. Az üzleti kockázat főcsoportban nagyobb arányban mérsékelt kockázatúak a pénztárak, kisebb arányú az alacsony besorolású pénztárak száma. Mindhárom kockázati főcsoportban emellett néhány pénztár kapott közepes besorolást. A pénztári szférában a személyi kockázatok területén általánosan jelentkező kedvezőtlen tendenciát, nagy kockázatra utaló jeleket nem tapasztaltunk. A pénzügyi csoporthoz tartozó pénztáraknál mérsékelt kockázatot jelent az alapítói, támogatói háttér, a függőségi viszony. A működési kockázatok területén továbbra is elsősorban a kisebb önkéntes pénztáraknál észlelte a Felügyelet a belső ellenőrzési rendszer hiányát, az ellenőrző bizottság nem megfelelő, vagy nem megfelelően dokumentált működését. A félévben több alkalommal került sor prudenciális megbeszélésekre a pénztárak vezetőivel legtöbbször a Felügyelet kezdeményezésére, esetenként pedig a pénztárak kérésére. A megbeszélések célja az volt, hogy csökkenjenek a szolgáltatóváltásból, a nyilvántartási rendszer 14
hibáiból adódó adatszolgáltatási, a szervezeti változások (beolvadás, végelszámolás) által okozott, valamint az egyes pénztárak szervezete által előidézett kockázatok. 2008. első negyedévében indult el 31 nyugdíjpénztár (18 magánnyugdíjpénztár és 13 önkéntes nyugdíjpénztár) 72 portfoliójára vonatkozó tematikus vizsgálat. A vizsgálat célja a vagyonkezelői tevékenység eredményességének megítélése volt. Az elemzésbe bevont pénztárak vagyona a nyugdíjpénztárak összvagyonának 89,3%-a. A pénztári vagyonkezelés elemzése során megállapítottuk, hogy a vagyonkezelők csak kis mértékben tértek el a számukra meghatározott eszközstratégiai összetételtől, így a benchmarkokhoz mért teljesítményük nem maradt el attól, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a rendelkezésükre álló mozgásteret nem használták ki. A pénztárak stratégiai eszközösszetételének hozamát meghaladó tényleges hozam a vagyonkezelők tevékenységének és a pénztári vezetők döntésének együttes hatása. A pénztári vezetők által kialakított eszközstratégiai összetétel összességében átlagosan évente 3,44 %-kal kedvezőbbnek bizonyult, mint az átlagos infláció, tehát a pénztári vezetők döntései a hozamok kedvező alakulását segítette elő. A vagyonkezelők hozzájárulása a hozamokhoz az elemzett időszak átlagában éves szinten 0,28 % volt, amelyben az eszközök alul/felül súlyozásának hatása -0,76 %, míg az értékpapír kiválasztás hatása 1,04 % volt. 2008. I. negyedévében valamennyi egészség- és önsegélyező pénztárnál tematikus vizsgálat keretében elemezte a Felügyelet a 2007. évi jogszabályváltozások egészség- és önsegélyező pénztárakra gyakorolt hatását. Az egészségpénztáraknál a bevételek összességében meghaladták a 2006. évi szintet, amit a pénztárak erőteljes tagszervezési tevékenységgel értek el. Az önsegélyező pénztáraknál a bevételek csökkenése jelentős mértékű volt. A működési tevékenység eredménye az egészségpénztáraknál szektorszinten pozitívan alakult, az önsegélyező pénztáraknál nem. Az önsegélyező pénztárakat nemcsak a bevételkiesés sújtotta, hanem a szolgáltatások feltételeiben és tartalmában bekövetkező változások is. A kettő eredőjeként a szektor minden tekintetben elmaradt a 2006. évi eredményektől. B. Piaci folyamatok felügyelete A Felügyelet tevékenységében az intézményi (prudenciális) felügyelet mellett ugyanilyen súllyal szerepel a piaci folyamatok ellenőrzése. Ennek keretében történik többek között az engedélyezési, piacellenőrzési tevékenység, a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, a pénzügyi visszaélések elleni fellépés. 1. Engedélyezési tevékenység Két univerzális bank egészítette ki engedélyét a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés kiegészítő szolgáltatással, míg a június 30-i, szigorúbb jogszabályi követelményeknek való megfelelési határidőre tekintettel két befektetési tanácsadó cég kivonult a piacról. A június 30-án még engedéllyel rendelkező egyes befektetési tanácsadók és tőkepiaci ügynökök részére 15
határozattal állapította meg a Felügyelet ezen tevékenységek folytatására vonatkozó jogosultságuk megszűnését. A tőkepiaci szektorban a korábbi évekhez képest a kockázati tőkealap-kezelők részére kiadott tevékenységi engedélyek számának folyamatos növekedése tapasztalható, öt ilyen cég kapott működési engedélyt az I. félévben. Két új befektetési vállalkozás és két befektetési alapkezelő alakult és további három befektetési vállalkozásnál engedélyezte a Felügyelet a tevékenységi kör bővítését. Folyamatban van a tőkepiaci szektorban egy új intézménytípus, a központi szerződő fél (a Tpt. vonatkozó definíciója szerint: a tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság ), továbbá két befektetési vállalkozás, két befektetési alapkezelő és egy kockázati tőkealap-kezelő alapítása. Továbbra is jelentős számot képeznek a határon átnyúló szolgáltatók, valamint a függő ügynökök bejelentési eljárásai. Kiadott jelentősebb engedélyek A félév egyik legjelentősebb eseménye, hogy a Felügyelet engedélyezte egy új bank az SPE Bank Zrt. megalapítását, illetve egy pénzügyi vállalkozás (az UNIQA Vagyonkezelő Zrt.) pénzügyi vállalkozássá (UNIQA Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) és befektetési vállalkozássá (UNIQA Befektetési Szolgáltatási Zrt.) történő szétválását. A félév folyamán három takarékszövetkezet (HBW Express Takarékszövetkezet, Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet, Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet) nyújtott be bankká történő átalakulás iránti kérelmet, három új hitelintézeti fióktelep megalakulására és két-két takarékszövetkezet (Esztergomi Takarékszövetkezet és a Halászi Takarékszövetkezet, valamint a Bokod és Vidéke Takarékszövetkezet és a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet) egyesülésére is sor került. Továbbra is nagyszámú a pénzügyi vállalkozások alapítása. A félév során: - Engedélyezte a Felügyelet, hogy az OTP Garancia Biztosító Zrt-ben a Groupama International S.A. 100 %-os mértékű, közvetlen, és a Groupama S.A. 100 %-os mértékű, közvetett befolyásoló részesedést szerezzen. Fenti részesedésszerzésre vonatkozó engedély alapján nem került sor a részvények tényleges átruházására, a részesedés megszerzésére várhatóan azonos tartalommal, de a korábbi átruházási tervezettől eltérő módon kerül sor a közeljövőben. - Az ERGO Austria International AG és az ERGO International AG kérelmére engedélyezte a Felügyelet, hogy az ERGO Austria International Aktiengesellschaft Magyarországon ERGO Életbiztosító Zrt. néven életbiztosítót alapítson. A tevékenység végzésének engedélyezésére előre láthatólag a második félévben kerül sor. - A CIG Közép-európai Biztosító Zrt. által beadott tevékenységi engedély iránti kérelem alapján engedélyezte a Felügyelet a biztosító működésének megkezdését. A biztosító június 20-án kérelmet nyújtott be nem-életbiztosító alapításának engedélyezése iránt. - A ProACTIV Vermögensverwaltungs-AG engedélyt kapott, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben 66,925%-os mértékű, közvetlen, valamint a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben 66,925%-os mértékű, közvetlen befolyásoló részesedést szerezzen. 16
- Egy önkéntes egészségpénztár- (Netklinik Egészségpénztár), illetve egy önkéntes nyugdíjpénztár kapott tevékenységi engedélyt (Egészségért Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár). - Továbbra is magas a végelszámolások száma az önsegélyező pénztári szektorban, ezen pénztártípusnál csak megszűntetések vannak folyamatban. - Újabb önkéntes nyugdíjpénztár kapott engedélyt választható portfoliós rendszer működtetésére (Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár). A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazat működtetésére kapott működtetési engedélyt, a III. negyedévben kívánja a pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani. 2. Piacfelügyelet A piacfelügyeleti tevékenység igen szerteágazó. Ebbe a kategóriába tartoznak az engedély nélküli tevékenységekkel, a piaczavaró magatartásokkal, a nyilvános vállalatok piaci működésével kapcsolatos felügyeleti feladatok. A korábbi tapasztalatainktól eltérően az első félévben több, befektetési szolgáltatási tevékenységet jogosulatlan végző személlyel, társasággal kapcsolatban indult eljárás. Hatósági szerződések, jelentősebb határozatok A Felügyelet hatósági szerződéseket kötött az Euro Credit Consulting Kft-vel illetve a Common Based Kft-vel. (A hatósági szerződés amelyre a Felügyelet státusztörvénye biztosít lehetőséget a hatóság és a felügyelt intézmény megállapodása, melyben utóbbi önként vállalja, hogy a szerződésben megfogalmazott kötelezettségeknek eleget tesz.) Az Euro Credit Consulting Kft. 2003-ban, míg a Common Based Kft. 2004-ben kezdte meg fogyasztói csoportszervező tevékenységét, amelyekkel kapcsolatban a Felügyelet határozatokban állapította meg, hogy a társaságok jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásokat végeznek, mivel a csoporttagokkal kötött szerződéseikben vállaltakat gyakorlatban nem teljesítették mindenre kiterjedően. A 2007-ben indított felügyeleti utóvizsgálatok célja annak ellenőrzése volt, hogy a társaságok kijavították-e a Felügyelet által kifogásolt jogszabálysértő gyakorlatukat. A társaságok ezt megtették, így a tevékenységük nem minősül engedély nélküli pénzügyi szolgáltatásnak. A Felügyelet az utóvizsgálatok során azonban olyan kockázatokat tárt fel működésük kapcsán, amelyek kiküszöbölésére hatósági szerződések megkötése vált szükségessé. Ezek keretében a társaságok vállalták, hogy további működésük során átalakítják a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos gyakorlatukat. Az előző társaságokhoz sok szempontból hasonló konstrukciót kínált a Lyoness elnevezésű nemzetközi vásárlói klub. A Lyoness Holding Europe AG egy svájci bejegyzésű anyatársaság, melynek Európa számos országában, így Magyarországon is van leányvállalata. A Lyonessrendszer a széles vásárlói kör erejével elérhető és a termékpartnereknél történő vásárlásért nyújtott közvetítői jutalék törzsvásárlók részére történő visszajuttatására épül. A Felügyelet egy 17
beérkezett panaszbejelentés alapján az abban leírt előleg befizetés részletes kivizsgálására piacfelügyeleti eljárást indított. Az eljárást hatósági szerződés megkötésével zárta le a Felügyelet. A legjelentősebb jogosulatlan tevékenység vizsgálatára folytatott eljárás az EDBUSY a.s. magyarországi működése okán indult, ügynökhálózat kiépítésének szándékával. A Felügyelet eljárása során felvette a kapcsolatot mind a cseh, mind a szlovák társhatóságokkal és gyors intézkedésének köszönhetően a társaság magyarországi működését még azelőtt beszüntette, hogy károkozás valósult volna meg. Az érintett külföldi felügyeletekkel való együttműködés eredményeként összehangolt adminisztratív- és büntetőeljárással élve az eddigi információk alapján sikerül a társaság tevékenységét az érintett tagállamokban mindenhol visszaszorítani. Hasonlóképpen kiemelendő a 2007. december végén indult piacfelügyeleti eljárás, ahol 3 magánszemély esetleges engedély nélkül végzett pénzkölcsön-nyújtási tevékenységét vizsgálja a Felügyelet. A Buda-Cash Brókerház Zrt. és Concorde Értékpapír Zrt. esetében célvizsgálat kapcsán vizsgálta a Felügyelet azon megbízásokat, amelyeket a befektetési szolgáltatók külföldi értékpapírok adásvételére azon belül is a fejlődő piacokon, egzotikus termékekre hajtottak végre. A Felügyelet a tudomására jutott adatok, információk alapján megállapította, hogy megvalósult a Tpt.-ben leírt és tiltott bennfentes kereskedelem. Az eljárás ügyfelét a Felügyelet a felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. 3. Fogyasztóvédelem és panaszkezelés A THM rendelet 2008. február 1-től hatályba lépett módosulása nyomán különösen felértékelődött a Felügyelet folyamatos piac monitoring (hirdetésfigyelési) tevékenysége, melynek keretében tájékoztatja a hirdetőket, ha nem tartották be a Hpt. erre vonatkozó rendelkezéseit. A tárgyfélévben is folyamatosan frissültek a termék-összehasonlító táblák, elkészült a Startszámlákat ( babakötvény ) szemléltető tábla, valamint elkezdődött az Adósságrendező hiteleket bemutató új tábla kidolgozása. A Magyar Nemzeti Bank a Felügyelettel és a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködve a Pesti Est Kiadó lapjaiban pénzügyi termékeket ismertető cikksorozatot jelentet meg a pénzügyi kultúra fejlesztése és terjesztése céljából. A kéthetente megjelenő cikkek a mindennapi élet során leggyakrabban felmerülő pénzügyi termékek olyan fő jellemzőit, előnyeit, kockázatait és használatuk során mérlegelendő szempontokat foglalják össze, amelyekre érdemes figyelni. A cikkek elektronikus formában a Felügyelet honlapján is megjelennek. Egyéni nyugdíjszámító program Az Egyéni Nyugdíjszámító Program 2008. évi aktualizált változata, 2008-v1 verziószámon április 22-étől lett ismét elérhető a Felügyelet honlapján. Az aktualizált változat tartalmazza a 2008-as jogszabályváltozások hatásait: a személyi jövedelemadó számítása, a társadalombiztosítási nyugdíjak számítása, változások a nyugdíjjogosultság területén, valamint a Pénzügyminisztérium által kidolgozott makrogazdasági paraméterek ( makropálya ). 18
A Felügyeleten megkezdődött a felkészülés az UCP-irányelv átültetése kapcsán elfogadott törvényből adódó hatósági feladatok ellátására. 2008. I. félévében 2007. II. félévhez képest jelentős panaszszám emelkedés állapítható meg: az összesen 51 %-os növekedésen belül valamennyi szektorban jelentős volt a panaszok számának emelkedése. A legjelentősebb mértékű panaszszám emelkedés a pénztári szektorban következett be, ahol a panaszok száma több mint háromszorosára növekedett. Kiemelkedőnek értékelhető a biztosítási szektort érintő panaszok számának növekedése is (+ 64,3%) a tárgyfélévben. 3. tábla: Panaszok szektoronkénti megoszlása 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. I. /2007. II. Szektor db % db % db % % Pénzpiac 1223 49,4 1475 55,7 1986 49,7 134,6 Tőkepiac 18 0,7 18 0,7 25 0,6 138,9 Biztosítás 1160 46,9 1099 41,5 1806 45,2 164,3 Pénztár 73 3,0 55 2,1 182 4,6 330,9 Összesen 2474 100,0 2647 100,0 3999 100,0 151,1 A tárgyidőszaki emelkedés egy évek óta jellemző trend folytatása. Az elmúlt négy év alatt jelentkező jelentős mértékű bejelentésszám-növekedés elsősorban a pénzügyi piacok dinamikus bővülésének, illetve az ott kialakult élesedő versenynek a következménye, amely kifogásolható értékesítési eszközök igénybevételét is jelenthette a szolgáltatók és ügynökeik részéről. Emellett az ügyfelek tájékozottságának növekedése, az intézmények és a Felügyelet panaszkezelésének egyre növekvő ismertsége is szerepet játszott a panaszok számának évről évre történő növekedésében. A pénzpiaci szektorral kapcsolatos panaszok több mint 60%-a valamilyen hiteltermékkel kapcsolatos. A szolgáltatásokat tekintve a legnagyobb számban az elszámolás, a megbízások teljesítésével kapcsolatos problémákat, a tájékoztatás hiányosságait, a jutalékok, költségek mértékét és a szolgáltatás minőségét kifogásolták az ügyfelek. A biztosítási szektorban a panaszok csaknem 70 %-a a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra irányult, ezen belül elsősorban az ügyviteli kérdések (pl. bonus-malus besorolás, kártörténeti igazolás), valamint a kárügyintézés elhúzódása, a kárigény elutasítása, illetve a kártérítés mértéke váltották ki a fogyasztói panaszokat. Ezek jelentős hányadban köthetők a MÁV ÁBE tevékenységéhez, és az egyik eleme volt a rendkívüli intézkedések elrendelésének. 4. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés Az összes felügyelt intézményre kiterjedően a Felügyelet felmérte a szolgáltatók által 2007-ben tett feljelentésekre nézve a bűncselekmények számát, minősítését, a cselekménnyel érintett esetleges kár összegét. A felmérés szerint a pénzügyi szektor ellen közel 22.000 regisztrált 19
bűncselekményt követtek el és az ezek kapcsán érintett kárérték a 30 milliárd forintot meghaladja. Bizonyos bűncselekményi kategóriákban megállapítható, hogy a szervezett bűnözői körök célzottan, a pénzügyi szektor belső viszonyainak teljes körű ismerete alapján tudatosan kidolgozott és válogatott módszerekkel sorozat jelleggel károsítják a pénzügyi szolgáltatókat, illetve azok ügyfeleit. Egyre nagyobb mértékben észlelhető a nemzetközileg szervezett bűnözők jelenléte, aktivitása. A remélhető magas haszon mellett a pénzügyi szektor a bűnözői körök számára azért is célterület, mivel az elkövetők lebukási kockázata csekély, a kettős zártság elfedi a támadások volumenét, struktúráját, kockázati súlyát. A pénzügyi intézmények kettős zártsága a szektor szemléletére (az ilyen jellegű esetek feltárása árt a megítélésnek) és a versenyhelyzetből fakadó információ visszatartásra vezethető vissza. Az elkövetett bűncselekmények 90 %-a a bankkártyákkal való visszaélésekhez kötődik. Kiugróan magas a csalások száma, amelyek jellemzően okirat hamisításokkal, ezen belül magánokirat hamisításokkal párosulva valósultak meg. Jellemző bűncselekmények még a hitelezési csalás, lopás, sikkasztás, hűtlen kezelés, rablás, rongálás és a hitelsértés. A Felügyelet tovább folytatatta a pénzintézeteket támadó adathalász jelenség visszaszorítás érdekében a pénzügyi szektor internet biztonságáért a tavalyi év során indított komplex tevékenységét. A kialakított incidenskezelés mechanizmus jól működik, az incidenskezelési munkacsoport ellátja feladatait. A pénzintézetek ma már szinte kivétel nélkül azonnal jelentik a Felügyelet által kialakított módon a támadást, aktívan segítik a kárelhárítási folyamatot. A Felügyelet 2008. I. félévében 1 kereskedelmi bank internetes szolgáltatásának biztonságára vonatkozó, illetve 2 szövetkezeti hitelintézet esetében folytatott célvizsgálatot. A Bank esetében a vizsgálat során megállapításra került, hogy nem mérték fel a szolgáltatással járó kockázatokat, nem dolgozta ki a szolgáltatás biztonságos üzemeltetéséhez tartozó eljárásrendeket, nem készült fel a szolgáltatással kapcsolatos incidensek kezelésére. A szükséges informatikai fejlesztéseket nem végezte el időben. Mindkét szövetkezeti hitelintézet esetében megállapítható volt, hogy a megrendült tőkehelyzetű szövetkezeti hitelintézetek ki vannak téve olyan befektetők befolyásszerzésének és az irányító testületekbe való bekerülésének, akik nem biztosítják a hosszú távú prudens működést, illetve a szövetkezeti törvényből fakadó önkormányzatiság elvének érvényesülését. 5. Felügyeleti intézkedések és bírságok A Felügyeleten az elmúlt félévben összesen 1480 határozat, illetve végzés született, amelynek 10 százaléka prudenciális, 81 százaléka piacfelügyeleti és 9 százaléka egyéb kategóriájú volt. A pénzpiaci szektorban kiadott 700 határozatok és végzések 5 százaléka prudenciális, 80 piacfelügyeleti és 15 százalék egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot 2 esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 1,2 M Ft volt. (Az itt feltűntetett bírságok csak a kivetett bírságösszegeket mutatják.) A tőkepiaci szektor összesen 48 határozata és végzése közül 25 százalék prudenciális, 63 százalék piacfelügyeleti, 12 százaléka pedig egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot kilenc esetben adott ki a Felügyelet, 38 M Ft-os bírságot kiszabva. A tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban összesen 412 piacfelügyeleti határozat került kiadásra. 20