A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat értékelve, téves gazdasági döntésekhez vezethet. Ma a környezeti javak teljes értékének legelfogadottabb definíciója szerint egy természeti jószág teljes gazdasági értékét az alábbi összetevőkre vezetjük vissza: teljes gazdasági érték = használati érték + opciós érték + kvázi opciós érték + létezési érték + + hagyatéki érték A használati érték azt a hasznosságot fejezi ki, amit az emberek az adott természeti érték használatából nyernek. A használat lehet aktív vagy passzív. Egyes szerzők a passzív használati érték kifejezést a nem használati érték helyett használják, míg mások az olyan használattal kapcsolatosan alkalmazzák, amikor az nem eredményezi a környezeti jószág egységeinek elhasználását, mint például egy tájban történő gyönyörködés esetében. A nem használati értékek közé tartozik a létezési érték, amely azt fejezi ki, hogy az emberek hasznossági érzetét növeli csupán annak tudata is, hogy az adott természeti érték valahol létezik. A hagyatéki érték abból származik, hogy sokak számára megelégedést jelent az, hogy tudják, hogy a természeti érték a jövő generációk számára is fennmarad. Az opciós érték fejezi ki azt, hogy az emberek értékelik, ha fennmarad annak lehetősége, hogy egy természeti jószágot a jövőben használjanak, még akkor is, ha a jelenben ezzel a lehetőséggel nem élnek. A kváziopciós érték azzal függ össze, hogy a természeti javakkal kapcsolatosan nem rendelkezünk tökéletes információval, ezért, főleg egy irreverzibilis döntés meghozatala esetében érdemes lehet a döntéssel várni, amíg pontosabb információ nem áll rendelkezésre arról, hogy az adott jószág hogyan hasznosítható, milyen funkciókat lát el az ökoszisztémában. 2. Az első kárbecslés a Duna elterelésével kapcsolatban (1998) Az itt ismertetett számítás a Szlovákia által Magyarországnak a Duna egyoldalú elterelése által okozott károk mértékére vonatkozik. A számítások a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen készültek 1997 és 1999 között. Ez a fejezet Kerekes és munkatársai tanulmányának fő megállapításait idézi és foglalja össze (Kerekes et al, 1998). 91
Hangsúlyozni kell, hogy a károk felmérése ebben az esetben nem teljes körű, csak a természeti tőke értékcsökkenését tartalmazzák, s adott esetben azokat sem teljes körűen. A jelen felmérés nem tartalmazta az egyoldalú elterelés következtében szükségessé vált kárenyhítő intézkedések költségeit vagy az ország szuverenitásának megsértéséből fakadó nem vagyoni károkat. Azt is hangsúlyozni kell, hogy egyes esetekben a számítások módszertana tovább finomodott az azóta eltelt hat esztendő során is. Szintén pontosabb információk állnak rendelkezésünkre egyes esetekben a kárszámítás alapját jelentő természetben bekövetkezett változások tendenciáiról és értékeiről. Mivel azonban nem akartuk az 1999-ben egységes szerkezetben elkészült értékelést megbontani, illetve különböző évekből származó adatok bevitelével inhomogénná tenni, ezért ott is az eredeti 1999-es értékelést tartottuk meg, ahol a későbbi ismeretek alapján bizonyos pontosítások elvégezhetők lennének. Fontos azonban kiemelni, hogy sem a módszertani, sem az adatgyűjtésbeli bizonytalanságok nem változtatnának lényeges, nagyságrendi mértékben az eredményeken. 2.1 A flóra és a fauna értékelésére alkalmazott módszerek A szigetközi flóra és fauna értékcsökkenésének becslése igen sok bizonytalanságot hordoz magában, ezért a Szigetközben, mint természeti erőforrásban a C variáns hatására bekövetkezett változásokat és ennek értékét több módszerrel is megkísérelték megbecsülni. Az egyes módszerek eltérő feltételezéseken alapulnak, és ebből kifolyólag némileg eltérőek a számítások alapjául szolgáló alapadatok is. A többféle számítási mód eredménye lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző alternatív értékcsökkenés meghatározások eredményeinek összevetésével csökkentsük a probléma jellegéből adódó bizonytalanságokat, illetve több oldalról is alátámasszuk számításainkat. A számítások egyikénél a szakértők a nemzetközi irodalomban megjelent tanulmány (Costanza, Nature folyóirat, 1997) összefoglaló értékbecslését alkalmazták a szigetközi élőhelyek értékszámításához. Ebben a módszerben nem lehet a flóra és a fauna értékét elkülöníteni, hiszen a kettő ugyancsak szerves egészet alkot, és együtt jellemzi az adott területet. Az alkalmazott másik számítás egy ugyancsak nemzetközi irodalomból merített módszertani megfontoláson alapul. Az úgynevezett benefit transfer segítségével egy Ausztriában hasonló döntési helyzetben elvégzett fizetési hajlandóság vizsgálat eredményeit ültették át a magyarországi Szigetközre úgy, hogy a legfontosabb eltérésekkel korrigálták. A flóra és fauna értékváltozására vonatkozó becslések kiindulópontjaként a növénytársulások illetve a területre jellemző fauna átalakulását, degradációját használták. Az utóbbi néhány évtizedben nagyon sok tanulmány jelent meg, amelyek az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások széles skáláját értékelték. Egy nemzetközi kutatócsoport ezen már meglévő szakirodalomra támaszkodva próbálta meg a Föld különböző ökoszisztémáinak értékét meghatározni. A meghatározás alapját az egyes ökoszisztémák által nyújtott javak és szolgáltatások jelentették. Az elemzésben 17 fő csoportba sorolták az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ezen szolgáltatások értékének becslését használták fel a különböző biomok értékének számításánál. A Szigetköz élőhelyei, növénytársulásai a Constanza et al. (1997) által alkalmazott csoportosítás szerint az alábbiakba sorolhatók be: 92
ártéri vizes élőhelyek (wetlands, swamps/floodplains) füves, gyomos társulások (grass/rangelands) szárazságtűrő erdők (temperate forests). A módszer alkalmazásával a különböző csoportba tartozó ökoszisztémák területváltozása alapján a változás értéke kiszámítható. A kár ez esetben azzal következik be, hogy egy terület átalakul kevésbé értékes ökoszisztémájú területté. A Szigetköz értékcsökkenésének becslésére alkalmazott másik módszer az úgynevezett benefit transfer. A benefit transfer módszer lényege a következő: meglévő elemzések eredményeit ülteti át egy olyan területre, amely hasonlónak tekinthető ahhoz, amelyre az eredeti elemzések vonatkoznak. Ezzel lényegében azt feltételezzük, hogy a meglévő eredmények a vizsgálni kívánt terület jellemzőinek valamiféle becslését adják. Ehhez a módszerhez azokban az esetekben érdemes fordulni, amikor nincs lehetőség egy komplett elemzés elvégzésére, de szükséges az adott pl. természeti érték monetáris formában való értékelése. A módszer alkalmazása során nagy körültekintéssel szükséges eljárni, hogy az átültetni kívánt eredmények alapját képező problématerület és a vizsgálni kívánt terület közötti kapcsolat feltételezése valódi hasonlóságon alapuljon, illetve hogy a meglévő hasonlóság a vizsgálat szempontjából legfontosabb sajátosságokban mutatkozzon meg. 1993-ban került sor Ausztriában egy vizsgálatra, amelyben osztrák állampolgárok fizetési hajlandóságát mérték fel egy Duna-menti nemzeti park létrehozására vonatkozóan. Ausztriában a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán található Európa egyik legnagyobb folyóparti vizes területe, amely több veszélyeztetett és különleges faj számára biztosít élőhelyet. A fizetési hajlandóság vizsgálatát a feltételes értékelés módszerével hajtották végre és arra vonatkozott, hogy három különböző terv megvalósításával kapcsolatban mekkora az osztrák állampolgárok fizetési hajlandósága. A szakértők véleménye szerint az ausztriai vizsgálat eredményei átültethetők benefit transfer módszerrel a Szigetköz értékelésére, mégpedig a következő okok miatt: a Duna mentén elhelyezkedő, európai viszonylatban kiemelkedő jelentőségű vizes terület (wetland) értékeléséről van szó, amely jellegzetességei alapján nagyon hasonló a Szigetköz wetland élőhelyeihez; az ausztriai felmérés éppen azt vizsgálta, hogy a wetland terület nemzeti parkként való megőrzéséért mennyit lennének hajlandóak fizetni (vagyis a megőrzési funkció az elsődleges); mivel Ausztriában is vízierőmű építésével párosul a probléma, ezért a magyar döntési helyzethez hasonlónak tekinthető; a felmérés időpontját tekintve (1993) közel áll a jelenhez; az ausztriai gazdasági mutatók valószínűleg közel állnak a magyar viszonyokhoz. Fenti okok miatt az ausztriai felmérés eredményeit ültették át a Szigetköz esetére a benefit transfer módszerével. 93
2.2 A felszín alatti vízkészlet értékváltozásának becslése A felszín alatti vízkészlet értékváltozásának becslése a víz tisztítási költségeinek növekedésén alapul, amely költségnövekedés a felszín alatti vízkészletek várható elszennyeződésének következménye. Az eredeti állapottal megegyező minőségű víz nyerése folyamatos védekezést (az adott esetben a kivett víz tisztítását) tesz szükségessé. Ezért a tisztítási költségek növekedéséből számolt örökértékkel történik az értékváltozás becslése. A tározók állóvíz jellege miatti iszapképződés következtében a felszín alatti dinamikus vízkészlet vízkémiai viszonyai távlatilag megváltozhatnak. E változás miatt az oxigéntartalom csökkenni fog, ami többek között a vizek vas- és mangántartalmának növekedésével járhat. Ezért idővel szükséges lehet például az üzemelő vízbázisokon a vizek egyes nem kíváantos komponenseinek kiszűrését lehetővé tevő berendezések felépítése és folyamatos működtetése. Ezen beruházási és üzemeltetési költségtöbblettel egyenlő a kár nagysága. 2.3 A felszíni vízkészlet értékváltozásának becslése Abban az esetben, ha egy folyó két ország területén is áthalad, akkor a felvízi ország által végrehajtott fejlesztések érinthetik az alvízi ország folyószakaszának vízmennyiségét vagy minőségét, ily módon előnyösen vagy károsan befolyásolhatják ezen szakasz használattal összefüggő természeti értékrészét. A Duna elterelése miatt a Magyarország számára hasznosítható folyóvíz készlet csökkenése a magyarországi Duna-szakasz értékében is csökkenést okoz, amelynek léteznek számszerűsíthető és nem számszerűsíthető elemei is. A számítások alapját az adta, hogy 39 km hosszon elterelte Szlovákia a Dunát, így Magyarország számára 1992. október 24-től csökkent a hasznosítható vízkészlet mennyisége. Ez a változás 39 km-t vagyis a magyarországi Duna-szakasz hosszának kb. 10%-át érinti, így a magyarországi Duna szakasz természeti tőkéjének is kb. 10%-ában történt értékváltozás. A számítások során felhasznált adatok a magyar környezetvédelmi szabályozáson alapultak. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon is létezik egy ún. vízkészletjárulék, amely a víz mint korlátozott természeti erőforrás értékét hivatott kifejezni. A Duna elterelése Magyarország szempontjából vízkivétellel járó közcélú hasznosítás elvesztésének tekinthető. Ezzel a Duna saját céljainkra történő hasznosítása 39 km-en lehetetlenné vált, s ennek értéke jelenik meg az 1. táblázat megfelelő sorában. 2.4 Halászat és horgászat A Duna 1992. októberi elterelése tömeges halpusztulást eredményezett, mivel a főmeder vízhozama a középvíz 10%-ára csökkent, a mellékágak pedig kiürültek. Az 1992. őszi és téli halállomány-pusztulást 150-200 tonnára becsülték. 1993-ban és 1994-ben a halászat halvisszapótlási célú állami támogatásban részesült, jelenértékét tekintve összesen mintegy 18 millió forint értékben. 1994-ben további 15 tonnás halpusztulás következett be. 1995-ben a Duna medrében megépített fenékküszöb segítségével megoldhatóvá vált a mellékágrendszer vízpótlása. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy a főmeder és a mellékágak túlnyomó részének átjárhatóságát megszüntették, nehogy a víz visszaáramoljon az alacsonyabban fekvő Dunamederbe. Az ágrendszer legfőbb halászati értéke vagyis a halak korlátlan közlekedési lehetősége és ezáltal a változatos élőhelyek felkeresése így megszűnt, a korábbi tagoltsággal együtt. A halfogási statisztikák alapján a szakértők 1992 óta tartósan legalább 100 tonnás (egyes számítások szerint ennek akár a kétszeresére is becsült) éves termelési kiesést 94
tulajdonítanak az elterelésnek. A csökkenő értékesítésből származó elmaradó haszon számítása mindazonáltal csak igen szűk korlátok között lehetséges. A halászat a fentebb említettek szerint veszteséges tevékenység, ezért haszon legfeljebb a nagy- illetve kiskereskedelmi értékesítés során merül fel; ez az árrés viszont jó esetben is csak semlegesíti a veszteségeket. A halállomány-csökkenés a halászaton kívül a horgászatot is érzékenyen érintette. 2.5 A mezőgazdasági termelés helyzetének alakulása Tekintettel arra, hogy a Duna elterelése miatti, a mezőgazdasági termelés eredményességét negatívan befolyásoló, jelenleg kimutatható, becsülhető változások lényegében a Középső- Szigetközben keletkeztek, a további vizsgálatok ezzel a térséggel foglalkoznak. A megfigyelt kultúrák terméseredményei az 1980/93-as időszakhoz képest csökkentek. A csökkenés mértéke jelentős, esetenként az 1993/97-es évek átlaga a 20%-ot is meghaladja. A termésátlag növekedés (burgonya, silókukorica, cukorrépa) a talajvízszint miatt szükségessé vált öntözés hatására következett be. Az öntözési feltételek szempontjából is a legkedvezőtlenebb a helyzet a Középső-Szigetközben. A Szigetközben a talajok átlagos aranykorona értéke 21,1 AK. Az üzemi szakemberek tapasztalatai szerint a közvetlenül nedvesített (2 m-nél közelebb volt a talajvíz) terület, mérések és számítások alapján 2000 ha termelési értékének vesztesége a 20%-ot biztos eléri. A közvetetten nedvesített terület (a fedőréteg mélyebb rétegét nedvesíti a talajvíz) vesztesége (2200 ha) 5-10% körül alakul. A Középső Szigetköz 4200 ha területén így 1-4 AK értékcsökkenés lehetséges. Az értékcsökkenés számításakor a fenti változások megfelelő piaci értéke került megállapításra. 2.6 A Szigetközi természeti tőke értékváltozása A következő táblázat a szigetközi teljes gazdasági érték tényezőinek összefoglaló eredményeit mutatja: 95
1. táblázat A Szigetköz teljes gazdasági értékének csökkenése a Duna egyoldalú elterelése következtében (milliárd Ft-ban, 1998-as árakon számítva): A teljes gazdasági érték összetevői a C variáns megvalósításával Szigetközben bekövetkezett értékcsökkenés 2 %-os diszkontláb 3.5 %-os diszkontláb Flóra és fauna (hozamkülönbség alapján) 712-758 407-433 Flóra és fauna (benefit transfer alapján) 168-252 96-144 Felszín alatti vízkészlet 7,3-111,3 4,7-66,7 Felszíni vízkészlet 105,5 60,3 Mezőgazdasági változások 0,15-6 0,085-3,4 Halászat és horgászat ** ** Erdőgazdálkodás 7,1 4,3 Vadgazdálkodás 0,37-0,6 0,2-0,35 Görgetett hordalék 1,65-4,4 0,9-2,5 Lebegtetett hordalék - - Összesen 290-992 167-570 ** Itt a változás periódusa csak 5-10 év, így ez az érték nem összeadható a többivel. A C variáns miatti egyszeri károk 0,06-0,07 Mrd Ft-ra tehetők. Összességében megállapítható, hogy a természeti tőke értékváltozása a C variáns jogtalan üzembehelyezése miatt 2%-os diszkontrátánál: 290-992 milliárd Ft, 3,5%-os diszkontrátánál: 167-570 milliárd Ft nagyságrendű, örökértéken számítva, 1998-as árakon. Miután számításaink a természeti tőkének csak a leglényegesebb és csak a használattal összefüggő értékrészére tértek ki, a teljes tőke értékváltozás biztosan nagyobb a felső becslésre adott értéknél is. 3. A Szigetköz gazdasági értéke empirikus vizsgálati eredmények alapján A Magyar Környezetgazdaságtani Központ kutatói 2001 óta dolgoznak a Szigetköz, illetve a Dunakanyar gazdasági értékének meghatározásán (lásd pl: Fucskó J. et al, 2001). Az alábbiakban ezen kutatások eddigi eredményeit ismertetjük. A feltételes értékelés lényege, hogy egy hipotetikus piacot állít fel, ami abból áll, hogy leír egy környezeti jószágot, és az ez iránti fizetési hajlandóságot próbálja kideríteni. Ezt egy szcenárió felolvasásán és a fizetési hajlandóság kérdőíves lekérdezésén keresztül éri el. Ez a módszer a természeti tőke értékelés egyik leggyakrabban használt változata, széleskörűen használják a gazdaságilag fejlett államokban, a Világbank és az EBRD által támogatott beruházások esetében. Két különböző forgatókönyv környezeti hatásait értékeltük. Egyik értékelendő forgatókönyv szerint a magyar és szlovák felek közötti vízmegosztás olyan módon változna meg, hogy a magyar fél a jelenleginél több vizet kapna a régi Duna mederbe. A másik forgatókönyv a Pilismaróti vízlépcső megépítése és a Gabcikovoi erőmű csúcsrajáratása volt. A Dunakanyarban a Pilismaróti gát 96
megépítése érződne, de a vízmegosztás megváltozása nem. A Szigetközben mindkét szcenáriónak lennének hatásai. A feltételes értékelés országos szintű felmérésen alapult. A Dunakanyar esetében ez azzal indokolható, hogy az a nemzet kultúrájának, történelmének részét alkotja, és a látképe is ismert. A Szigetköz esetében is országos felmérés készült, de mivel a Szigetköz talán kevésbé ismert országosan, és a lakosság szemében inkább helyettesíthető, ezért azt a többi vizes élőhely és természetvédelmi terület kontextusába helyezve értékelték, top-down módszer alkalmazásával. A kérdőív lekérdezése során a települések véletlenszerű kiválasztása rétegzett mintavétellel történt, hogy biztosítva legyen a településnagyság szerinti reprezentativitás. A településeken belüli címek is meghatározásra kerültek, a mintavételnek ezt a lépését a Szonda-Ipsos végezte. Annak érdekében, hogy képet kapjanak arról, hogy a Szigetközben eddig bekövetkezett környezetminőség romlás milyen értékű, valamint arról is, hogy egy további romlásnak mekkora értéke lenne, megvizsgáltuk a jelenlegi helyzethez képesti környezetminőség javulása iránti fizetési hajlandóságot, valamint a jelenlegi helyzethez képesti további romlás esetét is. Ennek megfelelően 4 szcenáriót vizsgáltunk a Szigetköz értékeléséhez: 2. táblázat Vizsgált forgatókönyvek Top-down Standard Javulás Top-down romlás szcenárió Standard romlás szcenárió Romlás Top-down javulás szcenárió Standard javulás szcenárió Top-down romlás szcenárió A válaszadóknak 7 db vizes élőhelyet mutatott be a szcenárió, ahol a vizes élőhelyek a magyar Ramsari jelentés szerint veszélyeztetve vannak, valamint a Szigetközt. Ezeken a vizes élőhelyeken a környezetminőség romlásának megakadályozása iránti fizetési hajlandóságra kérdezett rá a kérdőív. Ezt követően a válaszadók információt kaptak a Szigetközben esetleg bekövetkező környezetminőség romlásának hatásáról. Az összes vizes élőhelyre adott fizetési hajlandóság módosítására kapott lehetőséget követően a kérdőív arra kérdezett rá, hogy annak az összegnek mekkora részét szeretné a válaszadó a Szigetköznek allokálni. A válaszadóknak a személyes, havi fizetési hajlandóságára kérdezett rá a kérdőív. Top-down javulás szcenárió A válaszadóknak 6 db vizes élőhelyet mutatott be a szcenárió, ahol a vizes élőhelyek környezetminősége a magyar Ramsari jelentés szerint romlott, valamint a Szigetközt. Ezeken a vizes élőhelyeken a környezetminőség javulása iránti fizetési hajlandóságra kérdezett rá a kérdőív. Ezt követően a válaszadók információt kaptak a Szigetközben esetleg bekövetkező környezetminőség javulás hatásáról. Az összes vizes élőhelyre adott fizetési hajlandóság módosítására kapott lehetőséget követően a kérdőív arra kérdezett rá, hogy annak az összegnek mekkora részét szeretné a válaszadó a Szigetköznek allokálni. A válaszadóknak a személyes, havi fizetési hajlandóságára kérdezett rá a kérdőív. Standard romlás szcenárió A romlás szcenárió direkt kérdezett rá a Szigetközben a környezetminőség romlásának elkerülése iránti fizetési hajlandóságra, a romlás hatásainak 97
bemutatását követően. A környezetminőség romlását a Dunakanyarban építendő vízlépcső, és az erőmű csúcsrajáratása eredményezné. Fizetésre azért lenne szükség, hogy az erőmű csúcsrajáratása hiányában az elektromos áram iránti szükségleteket egy másik, drágább áramtermelési megoldással ki tudjuk elégíteni. A kérdőív a havi háztartási fizetési hajlandóságra kérdez rá. Standard javulás szcenárió A javulás szcenárió direkt kérdezett rá a Szigetközben a környezetminőség javítása iránti fizetési hajlandóságra, a javulás hatásainak bemutatását követően. A környezetminőség javulását a Szigetközben létrehozandó meanderező főág eredményezné, a vízmegosztás javulásával együtt. A kérdőív a havi háztartási fizetési hajlandóságra kérdez rá. Mindegyik szcenárió használt képeket és térképeket a válaszadók informálása érdekében. A top-down és standard megközelítések együttes lekérdezésének célja az volt, hogy egy alsó és felső becslést is meghatározzunk a Szigetköz környezetminőség változásának az értékére. A cél a kérdőíveknek egy 1200 fős mintán való lekérdezése volt, szcenáriónként 300 elemű mintával. A standard szcenáriók esetében ezen a módon becsült teljes éves aggregált értéke a Szigetközben a környezetminőség javításának, vagy a környezetminőség romlása elkerülésének 25,5-68,3 milliárd Ft/év között van. A top-down szcenáriók esetében az aggregált fizetési hajlandóság 10,4-42,1 milliárd Ft/év közötti értéknek adódik. A Dunakanyar kérdőív esetében, a Szigetközzel ellentétben, csak egy szcenárió volt, amely segítségével a Dunakanyar környezetminőségének romlásának elkerüléséért való fizetési hajlandóságot kívánták meghatározni. A Dunakanyar esetében vizsgált szcenárió az erőmű csúcsrajáratása esetében bekövetkező állapotot tükrözte. A szcenárióban megfogalmazott hatások a Dunakanyar környezetminőségének romlása volt, esztétikai értelemben a gát megépítése miatt, valamint a partmenti ökoszisztémák károsodása a gát feletti szakaszon, és bizonyos történelmi lelőhelyek potenciális károsodása. Az országos szintű aggregált fizetési hajlandóság a Dunakanyar környezetminőségének romlásának elkerülésére 20,1 milliárd Ft/év. A szcenáriók a Szigetköz és Dunakanyar esetében is leegyszerűsítettek voltak, inkább leíró jellegűek, számszerűsített hatásokat nem nagyon említettek, a hatásokat nem bontották le szezonálisan. Emellett fontos, hogy a becslések nem tartalmazzák azokat a hatásokat, amelyek piacosíthatóak, mint például a vízlépcső megépülése esetében a vízbázisok veszélyeztetése a Dunakanyarban, a Szigetközben a csökkenő fahozamok, esetleg csökkenő turizmus, stb. A fizetési hajlandóságok meghatározatlan időszakra szólnak, a meghatározott összeget havi rendszerességgel kellene fizetni. A nettó jelenérték kiszámítására különböző diszkontrátákat alkalmaztak, 3, 5, 10 és 12%-os nominális diszkontrátákkal. Az időtávnál mindkét szcenárió esetében a vízlépcső működtetésének időtávját vették, amit 25 évre becsültek. A Pilismaróti vízlépcső megépítésének és az erőmű csúcsrajáratásának teljes értékét a Dunakanyar kérdőív és a Szigetköz kérdőív romlás szcenáriója fizetési hajlandóságának összege jelenti. A Szigetköz állapotának javulásának értékét a Szigetköz javulás szcenáriója segítségével becsült fizetési hajlandóság fejezné ki. A különböző diszkontráták mellett becsült értékeket az alábbi táblázat mutatja be. 98
3. táblázat A MAKK empirikus vizsgálatának eredményei Diszkontráta Szigetköz állapotának javulása (50%-os Pilismaróti vízlépcső megépítése és Gabcikovoi erőmű vízhozam és meanderező főág) csúcsrajáratása Aggregált fizetési hajlandóság (1 hónapra vetítve) Aggregált országos fizetési hajlandóság, m Ft/hó Szigetköz állapotának javulása: 286,86-4.575,10 Szigetköz állapotának romlása: 3.130,21-4.705,69 Dunakanyar állapotának romlása: 1.674,93 Összesen: 4.805,14-6.380,62 Aggregált fizetési hajlandóság (millió Ft) 3% 1.129.919-1.803.819 1.894.502-2.515.681 5% 677.651-1.081.812 1.136.196-1.508.740 10% 340.729-543.945 571.290-758.607 12% 284.563-454.281 477.119-633.558 A táblázat alapján az aggregált fizetési hajlandóságok alsó és felső becslései között többszörös különbség lehet. A jelenlegi inflációs szintek mellett valószínűleg a magasabb nominális diszkontráták, vagyis a 10 és 12 %-os diszkontráták reálisabbak. Ez azt jelenti, hogy a becslések szerint a Szigetköz természeti értékében bekövetkező növekedés értéke a meanderező főág létrehozása esetén 285-544 milliárd Ft között van, a természeti értékekben bekövetkező veszteség a Gabcikovoi erőmű csúcsrajáratása és egy Pilismaróti vízlépcső esetén pedig 477-634 milliárd Ft között. Irodalom Bartus G.; Kis A.; Kék M.; és Puppán D.: The use of environmental resources in the crossfire of interests The case of Gabcikovo-Nagymaros Project Periodica Polytechnica Ser. Soc. Man. Sci. Vol. 8. No. 2. pp. 159-172, 2000. Fucskó J.; Garrod, G.; Powell, J. és Valené Kelemen Á.: A Szigetköz és a Dunakanyar természeti tőkéjének értékelése A Miniszterelnöki Hivatal részére készített tanulmány, Magyar Környezetgazdaságtani Központ, Budapest, 2001. Kerekes Sándor, Kindler József, Baranyi Árpád, Bisztriczky József, Csutora Mária, Kék Mónika, Kovács Eszter, Kulifai József, Nemcsicsné Zsóka Ágnes, Pál Gabriella, Szabó László, Szerényi Zsuzsa: A szigetközi térség természeti tőke értékváltozása. BKE Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszéke, Budapest, 1998. április, pp.73. Kerekes Sándor, Kindler József, Koloszár Miklós, Baranyi Árpád, Csutora Mária, Kovács Eszter, Péter Sándor, Zsolnai László: Economic Evaluation of the Szigetköz. Budapest, BKE Környezetgazdazdaságtan Tanszék, 1994. Szekeres Sz.: A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervének költség-haszon elemzése A Miniszterelnöki Hivatal részére készített tanulmány, iid Budapest Kft, Budapest, 1999 Szekeres Sz.: A szigetközi vízmegosztási alternatívák havi bontású költség-haszon elemzése A Miniszterelnöki Hivatal részére készített tanulmány, iid Budapest Kft, Budapest, 2000 99