Az Államreform operatív program keretében megvalósuló ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú Adjunk esélyt mindenkinek! projekt Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata 1
Tartalomjegyzék Bácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve... 1 Bevezetés... 4 A Bácsalmási Járás bemutatása... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása 6 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása... 7 2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal... 7 2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 9 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet... 9 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció... 11 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 19 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete... 20 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 20 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 22 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 24 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)... 24 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése... 32 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 36 2
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 38 5. Nők helyzete, esélyegyenlősége... 40 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége... 40 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)... 41 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 42 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 43 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)... 43 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete... 46 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 47 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 48 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 49 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái... 49 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei... 50 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés... 51 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 52 Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 53 Partner Önkormányzatok... 53 Járási szintű partnerek... 54 Együttműködő civil szervezetek... 54 3
Bevezetés A Kormány az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról, szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozatában nevesítette a Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban egyfordulós pályázati konstrukciót. A tárgyban megjelent Államreform Operatív Program (továbbiakban ÁROP) 1.A.3 nyílt pályázat egyik alapvető célja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Járási tv.) rendelkezéseinek megfelelően a szükséges változások felmérésének, megtervezésének, megvalósításának és az eredmények visszacsatolásának támogatása. Másrészről a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi középpontba, amelynek részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, befogadó és költséghatékony szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a közszolgáltatások minőségének javítása. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok együttműködésének támogatását célozza a költséghatékonyság és magasabb színvonalú problémakezelés érdekében a megváltozott feladat-ellátási rendben és az új típusú finanszírozási környezetben. Bácsalmás Városi Önkormányzata pályázatának sikeres elbírálását követően, az ÁROP 1. prioritásának megfelelően olyan tevékenységeket kíván végrehajtani, amelyek eredményei valós igényeket elégítenek ki, és az eredményesebb és hatékonyabb problémakezelés megvalósulását teszik lehetővé. Ennek érdekében készítette el Bácsalmás Járás Esélyteremtő Programtervét, melyben a szakterületek problémáit kívánta feltárni és együttműködésen alapuló és azt igénylő megoldási javaslatokat, jövőbeni intézkedési terveket megfogalmazni. A Bácsalmási Járás bemutatása A Bácsalmási Járás Bács-Kiskun Megyéhez tartozik, 2013-ban jött létre, területe 522,54 km 2. A Járást egy város, mint Járás székhely és a korábban területfejlesztési szempontból a 4
Bácsalmási és Bajai Kistérséghez tartozó kilenc község alkotja. 1 Elhelyezkedését az alábbi térkép szemlélteti. A Járás népessége jelenleg 20844 fő, népsűrűsége pedig 37 fő/km 2. A Járáshoz tartozó népesség települések szerinti bontásban- a Járás megalakulásának időpontjában az alábbiak szerint alakult. Állandó népesség száma 2013 (fő) A település területe 2013 (hektár) A település területe 2013 (km 2 ) A település népsűrűsége 2013 (fő/km 2 ) Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszőlős Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza 7019 2855 1249 367 879 2059 1630 2990 532 1264 20844 10832 6393 7752 3883 2584 7109 3372 4931 2793 2610 52259 108,32 63,93 77,52 38,83 25,84 71,09 33,72 49,31 27,93 26,1 522,59 65 45 16 9 34 29 48 61 19 48 37 Járás 1 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete 5
1. Jogszabályi háttér Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 6
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Bácsbokod Nagyközség Önkormányzatának 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) Önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(I. 28.) önkormányzati rendelete Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2014.(I.28.) önkormányzati rendelete Madaras Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007. (II.06.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal Módosított Társulási Megállapodás többcélú kistérségi társulás létrehozására Egységes szerkezetben 7
2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Társult önkormányzatok: Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6430 Bácsalmás, Gr. Teleki u. 4-8 - Bácsszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6425 Bácsszőlős, Kossuth u. 16 - Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6454 Petőfi u. 3. - Bácsbokod Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6453 Gróf Széchenyi I. 80. Csikéria Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6424 Csikéria, Kossuth u. 114 Katymár Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6455 Katymár, Szent István király u. 28 Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6435 Kunbaja Rákóczi u. 16 Madaras Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6456 Madaras, Báthory u.1 Mátételke Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6452 Mátételke Kossuth u. 2. Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6451 Tataháza, Kossuth u. 60. A Bácsalmási Járáshoz tartozó mind a tíz település közösen valósítja meg a Járási Esélyegyenlőségi Program Tervet. A fenti cél érdekében megtartott járási szintű fórumokra minden település képviseltette magát. Állandó résztvevők voltak azok a szakemberek, akik a helyi esélyegyenlőségi programokat írták, a szociális és oktatási területen dolgozó további szakemberek mellett. Esetenként részt vettek még a települések vezetői, a településeken szociális tevékenységéhez kapcsolódó intézmények, és oktatási intézmények vezetői, a kisebbségi önkormányzat képviselői. A megtartott fórumokon az interaktív jelenlét volt a jellemző, melynek eredményeként megfogalmazódtak az esélyegyenlőséggel érintett célcsoportok járási szintű legfőbb problémái és az ezekre tett megoldási javaslatok, melyeket jelen Esélyegyenlőségi Programterv intézkedési tervvel összefoglalva tartalmaz. 8
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység meghatározására számtalan fogalom létezik a mindennapokban. A következőkben a szegénységgel kapcsolatos legfontosabb meghatározásokat mutatjuk be és használjuk jelen Program Terv elkészítésekor. Abszolút szegénységben az él, aki a létminimum alatti életszínvonalon kénytelen tengődni. A relatív szegénység azt jelenti, hogy az ide tartozók erősen el vannak maradva az adott társadalom átlagos viszonyaitól. De hol van a szegénység küszöbe? Ennek megállapítását jövedelemhez kötik: kiszámítják a létminimum eléréséhez szükséges összeget, és azok a személyek vagy háztartások tartoznak a szegények körébe, akik nem tudják előteremteni ezt a vagyonmennyiséget. A szegénység egyik leggyakoribb előidéző körülménye a rendszeres foglalkoztatásból való kiesés. A szegénység összetett jelenség, melynek okai társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi viszonyok jellemzik. A létminimum kiszámításának nemzetközileg elfogadott tematikája van. Magyarországon az un. normatív számítást alkalmazzák, amely azt jelenti, hogy számítás alapja az élelmiszerfogyasztás értéke. Magyarországon az élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár. A létminimum, az élelmiszernormatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának, havi átlagos értéke. A létminimum alakulása az elmúlt években a következőképpen alakult: 2006-ban 60.128 Ft 2007-ben 66.271 Ft 2008-ban 71.736 Ft 2009-ben 75.024 Ft 9
2010-ben 78.736 F 2011-ben 83.941 Ft 2012-ben 85.960 Ft 2013-ban 87.510 Ft A mélyszegénység egy viszonylag gyakran emlegetett fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és szinte esélye sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kilépjen. Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely e személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja. A térségben élő roma lakosság nagy hányada halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az mélyszegénységben élő családok bevételeinek nagy része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A társadalmi polarizáció, a gazdagok és szegények közötti jövedelemkülönbség, világméretben növekszik. Általános probléma, hogy az egyes társadalmi rétegek 10
foglalkoztatási lehetőségekhez, erőforrásokhoz, különböző szolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátáshoz, kultúrához, oktatáshoz való hozzáférési esélyeiben egyre nagyobb különbségek mutatkoznak. A romák helyzetén túl jellemző a Bácsalmási Járásra a német és a horvát kisebbség jelenléte is. A járáshoz tartozó településeken a német kisebbségek jelenlétével kapcsolatban egységes a vélemény abból a szempontból, hogy szükséges a hagyományok ápolása és megőrzése. A horvát kisebbségekkel kapcsolatban ez szintén fennáll, azonban azokon belül a személyes és nemzetiségi esetekben bunyevác nemzetiséggel szembeni ellentétek miatt több estben megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok. A kulturális sokszínűség megőrzése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a nemzetiségi nyelvek oktatására és a hagyományok ápolására az oktatási intézményeken belül és kívül is. Megoldásként fogalmazódott meg olyan személyek meghívása a közösségi programokra, amelyek e nemzetiségi nyelvek ismeretével értek el sikereket. A roma nemzetiség ápolása ugyanolyan fontos területe a hagyományőrzésnek, mert közösségformáló ereje van a hagyományok ápolásának. A mélyszegénységben élőkről nem áll rendelkezésre megbízható adat, ennek érdekében egy széleskörű felmérésre lenne szükség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az inaktív emberek többsége alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák, mely a munkaerő-piacra jutásuk fő akadályai. A bácsalmási járás a komplex programmal fejlesztendő járások közé tartozik a 290/2014. (XI.26.) Korm. Rendelet alapján. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népességből 6,8%. Ezen tény alapjaiban befolyásolja a térségben élők jelentős részének jövedelmi és vagyoni helyzetét. a.) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az elmúlt öt évet vizsgálva nagymértékű csökkenés állapítható meg a regisztrált munkanélküliek számát illetően a Bácsalmási Járásban. Az adatokat az alábbi diagram szemlélteti. A járásban érintett szakemberek szerint a közfoglalkoztatás növekedésével 11
fordított arányban csökken a regisztrált munkanélküliek száma, ez azonban nem tükrözi az ennek következtében fokozódó helyi problémákat, azok megoldatlanok maradnak. 2 500 Nyilvántartott álláskeresők száma 2 000 1 500 1 000 500 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő) Lineáris (Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő)) - Bácsalmási Járás 2009 Bácsalmási Járás 2010 Bácsalmási Járás 2011 Bácsalmási Járás 2012 Bácsalmási Járás 2013 b.) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Annak kimutatására, hogy milyen mértékben kerül sor az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatására figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat azt a módszert alkalmazzuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának bontását mutatjuk be iskolai végezettség szerint, összehasonlítva ezt az országos és megyei adatokkal. Ezekből megállapítható, hogy a Bácsalmási Járásban magasabb az általános iskolai végzettségű, vagy általános iskolai végzettséget el nem érő álláskeresők száma mind az országos, mind pedig a megyei átlagnál. Ebből levonható az a következtetés, hogy nem vagy csak nagyon kis részben tudnak elhelyezkedni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Megoldásként lehetőséget kell biztosítani az általános iskola elvégzésére, befejezésére felnőtt korban is. Az alábbi diagramok szemléltetik az álláskeresők iskolai végzettség szerinti bontásának arányait. 12
Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Magyarország Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 27% Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 26% Egyetemi végzettségű nyilvántartot t álláskeresők száma 2013 (fő) 2% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 5% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 34% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 4% Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bács-Kiskun Megye Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 31% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 4% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 34% Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 25% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 3% Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 1% Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2% 13
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 18% Az alacsony iskolai végzettségűek számára az elmúlt években folyamatosan voltak képzések, de a gyakorlat szerint ezzel az a probléma merült fel, hogy mivel OKJ-s végzettséget adnak, a közfoglalkoztatás keretein belül nem adható érte magasabb bér, a képzéseket elvégző személyek csalódottak, és utólag értelmetlennek tartják ezeket a képzéseket. Ennél sokkal nagyobb előnyt jelente valódi szakmunkás képző iskolák általuk történő elvégzésének támogatása, akár levelező tagozaton is, a képzésekhez hasonló támogatás mellett. Ezzel valódi esélyük lenne a hiányszakmákban elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A munkanélküliség leküzdése érdekében a szociális kompetenciafejlesztő képzéseknek van gyakorlati haszna, amelyeket a jövőben is szükséges lenne tartani, hiszen sokkal hatékonyabban tudnak elhelyezkedni az ezeket a képzéseket elvégző személyek. További szempont a képzésekkel, illetve oktatással kapcsolatban, hogy hatékonyabbak lennének akkor, ha térség specifikusan kerülnének meghirdetésre. Állandó igény van jelen a hátrányos helyzetű lakosság körében a jogosítvány megszerzésére, melyhez elengedhetetlen az általános iskolai végzettség megszerzését támogató felzárkóztató képzések tartása a jövőben is. Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bácsalmási Járás Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 33% Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 3% Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 5% Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 39% Szakmunkás Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma 2013 (fő) 2% végzettségű nyilvántartot t álláskeresők száma 2013 (fő) 0% 14
Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva 1,77% Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva Lineáris (Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva) 2,38% 2,06% Bácsalmási járás 2013 BKK megye 2013 Magyarország 2013 15
Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva Lineáris (Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva) 41,23% 50,50% 49,93% Bácsalmási Járás 2013 BKK megye 2013 Magyarország 2013 A tartós munkanélküliek száma annak ellenére emelkedik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma csökken. A tartós munkanélküliséghez kapcsolódóan felmerült problémaként a szenvedélybetegek helyzete, ők ugyanis sok esetben képtelenek a saját ügyeik önálló vitelére, szükség lenne pszichológus, addiktológus bevonására ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg is képessé tegyék őket a munkahely szerzésére és megtartásra egyaránt. Fenti helyzete nehezíti a kormányhivatalok centralizációja, amely nem csak a munkaügyi hivatalnak, önkormányzatoknak, hanem a klienseknek is hátrányt jelent. Így az ügyintézés nem személy közeli, nincs bizalmi kapcsolat kialakítására lehetőség az egyébként is hátrányos helyzetű lakosság számára. A tartós munkanélküliek részére további segítséget jelenthet, hogy amennyiben képessé válnak egy új munkahelyen megállni a helyüket, Bácsalmás jó példát szolgáltat a munkahelyteremtés területén a közeljövőben létrehozni kívánt tojásüzem létrehozásával. Ez hetven és száz személynek jelenthet tartós munkahelyet, ahol mind a betanított, mind pedig a diplomás foglalkoztatottakra szükség lesz. Lehetőséget kapnak a térségben élők a tojás 16
beszállítására és bizonyos mértékben lehetőség nyílik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására is. a.) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan nőt, amely betudható az aktív foglalkoztatáspolitikának, melynek célja a munkanélküli személyek visszajuttatása az elsődleges munkaerő piacra. A közfoglalkoztatott személyekkel kapcsolatban felmerült a közvetett hátrányos megkülönbözetés fogalma is, hiszen lényeges nagyobb arányban érinti az egyéb tulajdonságai miatt hátrányos helyzetű lakosságot, az egyenlő bánásmód követelményének való látszólagos megfelelés ellenére. A közfoglalkoztatottak egyébként is alulértékelt és alábecsült embereknek minősülnek a társadalom szemében, sokszor felmerül az értelmetlen munkavégzés, a megbecsülés hiánya, amelyet a kívülálló személyek nem is tapasztalnak. A közfoglalkoztatottakkal együtt dolgozó szakemberek szerint tájékoztatni lenne szükséges a lakosságot, hogy a közfoglalkoztatás keretében elvégzett feladatok mennyire szükségesek és értékesek is tudnak lenni. Az elvégzett munka értékelése, a visszacsatolás minden ember számára alapvető szükségletként jelenik meg, hiszen elismerésre mindenkinek szüksége van az életben. 17
Közfoglalkoztatottak átlag létszáma országosan 2015 - Augusztus 2015 - Július 2015 - Június 2015 - Május 2015 - Április 2015 - Március 2015 - Február 2015 - Január 2014 - December 2014 - November 2014 - Október 2014 - Szeptember 2014 - Augusztus 2014 - Július 2014 - Június 2014 - Május 2014 - Április 2014 - Március 2014 - Február 2014 - Január 2013 - December 2013 - November 2013 - Október 2013 - Szeptember 2013 - Augusztus 2013 - Július 2013 - Június 2013 - Május 2013 - Április 2013 - Március 2013 - Február 2013 - Január Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan Lineáris (Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan) 248 649 228 839 219 958 209 864 192 498 145 281 175 013 180 136 162 417 152 378 170 304 208 925 187 459 174 223 134 361 113 683 231 269 207 124 218 126 185 937 215 638 160 254 157 157 160 891 159 421 158 485 158 671 145 824 105 331 23 973 25 984 48 387 Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács- Kiskun Megyében Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács- Kiskun Megyében Lineáris (Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács-Kiskun Megyében) 2015 - Augusztus 2015 - Július 2015 - Június 2015 - Május 2015 - Április 2015 - Március 2015 - Február 2015 - Január 2014 - December 2014 - November 2014 - Október 2014 - Szeptember 2014 - Augusztus 2014 - Július 2014 - Június 2014 - Május 2014 - Április 2014 - Március 2014 - Február 2014 - Január 2013 - December 2013 - November 2013 - Október 2013 - Szeptember 2013 - Augusztus 2013 - Július 2013 - Június 2013 - Május 2013 - Április 2013 - Március 2013 - Február 2013 - Január 1 386 1 415 1 652 10 255 9 073 8 413 8 019 7 600 5 858 5 661 6 007 5 527 5 001 6 496 9 372 8 743 7 803 6 696 5 895 10 428 9 015 8 801 7 830 8 382 7 018 6 648 7 118 7 042 6 799 6 695 6 527 5 740 18
e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A célcsoport specifikus foglalkoztatási támogatások jelenleg is elérhetőek, melynek keretében a 25 év alatti személyek foglalkoztatásának támogatására is lehetőség van, ilyenek például az EFOP, GINIOP és TÁMOP programok. Emellett azonban mivel a Bácsalmási Járás egy szabad vállalkozási zónába tartozik, szükségesek lennének a vállalkozások támogatásai. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció f) eladósodottság A járási lakásviszonyok jellemző problémája a közműdíj-hátralékok felhalmozása, illetve azok újratermelődése. Jó gyakorlatnak számít a feltöltő kártyás módszer a villamos energia szolgáltatás területén, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott segítség a díjhátralékkal rendelkezők számára. Fontos a térségben a hátrányos helyzetű lakosság tájékoztatása a védett fogyasztóvá válásról, valamint a feltöltő kódhoz való hozzáférés lehetőségéről. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A tanyagondnoki szolgálat jó példaként van jelen, de fejlesztés és bővítése további előnyöket hozhatna a külterületen lakó hátrányos helyzetű személyek számára. 19
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A szegregátum kérdése, minden településen jelen van valamilyen szinten, összefügg a társadalmi összetétellel. A cigány kisebbség által lakott lakóházak minősége és állapota nagymértékben elmarad az átlagostól. Az elöregedő lakosság és a megüresedett házak nagymértékű romlása mellett, folyamatos problémát jelent a házak lebontása és a romok hátrahagyása is. Ezek a bontások nem követhetőek, nem tilthatóak, az önkormányzatok kezében nincs eszköz ennek a problémának a kezelésére. Szükséges lenne jogszabályban rögzíteni az ilyen típusú bontások jogkövetkezményeit, illetve amennyire lehetséges szociális területen kezelni ezt a problémát. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban több probléma is felmerült. Első ilyen akadály az, hogy nem az orvos dönti el, hogy orvos-szakmailag mi számít sürgős esetnek. A területi egyenlőtlenségek jellemzik ezekhez a szolgáltatásokhoz a hozzáférést, amelyet nagymértékben befolyásol az adott rászoruló tartózkodási helye. Súlyos nehézségeket okoz a Bácsalmási Járásban az, hogy tíz háziorvos lát el tizennégy körzetet, melynek következtében ebből hét háziorvos folyamatosan helyettesít, mely rendkívül megterhelő a számukra. Az ügyeleti ellátással kapcsolatban megkérdezett dr. Faragó Zsuzsanna háziorvos véleménye szerint nyolcvan százalékos a lefedettség, itt is jellemző a hozzáférésre a területi hovatartozás. Ez az egyenlőtlen esélyű hozzáférés nem csak a betegek, hanem az orvos számára is jelentős terhet jelent, hiszen a mentők kiérkezéséig a beteg életéért az orvos felel. Mivel az egész térségben egyetlen orvos látja el az ügyeletet, ő vonul ki sürgős esetekben a betegekhez, ha 20
több eset van, a sorrendet neki kell meghatároznia. Így a betegek hátránya abból adódik, hogy amikor telefonálnak az orvos éppen bent van-e az ügyeleten vagy egy másik esetnél dolgozik éppen vidéken. Fentieknél is nagyobb prioritást élvez a felszerelt mentőautók hiánya, ami körülbelül 10 Millió forintba kerülne. Ezt a Bácsalmási Járásnak összefogva, mindenképpen be kellene szereznie, mert lehetetlen tartani a mentők számára előírt 15 percen belüli helyszínre érkezést, ha az egész területen egy mentőautó és egy Bajáról induló eset-kocsi az, amire számítani lehet. Ehhez kapcsolódik még az a probléma, hogy mivel a gyakorlatban sok esetben nem elegendő a Bácsalmási Járáson található egy mentőautó jelenléte, a Bajáról hívott mentőautó pedig később tud a helyszínre érkezni és a hozzáérkezett hívás a bajai statisztikát növeli, nem mutatható ki ennek kapcsán a Bácsalmási Járásban ez a nagymértékű szükségesség. A gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartásával kapcsolatban pedig problémaként fogalmazódott meg, hogy forráshiánnyal küzdenek, ezért sok esetben nincs készleten az éppen szükséges gyógyszer, erre a betegeknek egy napig várnia kell. Ezért szükséges lenne a betegek tájékoztatása arról, hogy milyen gyógyszereket tartsanak otthonaikban, ennek a kellemetlenségnek az elkerülése érdekében. A fogorvosi ellátással kapcsolatban felmerült, hogy nincs a Bácsalmási, de még a Bajai Járásban működő állandó ügyelet sem, azok csak meghatározott időszakon belül elérhetőek a hétvégi napokon, mivel ez nem egy ügyeletben kötelezően ellátandó feladat. Ezzel a problémával kapcsolatban esélyegyenlőség akkor lenne elérhető, ha a hátrányos helyzetű településeken praktizáló fogorvosok magasabb társadalombiztosítási támogatást kapnának, és fenn tudnák tartani a vállalkozásukat az ilyen típusú járásokban is. A Bácsalmási Járás székhelyen működő egészségügyi központban működő labor nem végezhet például TSH szűréseket, ezért ezeket a vizsgálatokat szívességből a Bajai Kórház laborja végzi el. Erre a problémára jó megoldást jelentene, ha egy adott napon itt végeznék el a járás lakosainak az ilyen típusú szűrését és nem kellene szívességi alapon folytatni ezeket a vizsgálatokat. 21
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az egészségügy területén pozitív diszkriminációnak értékelhető az orvos-betegkapcsolati szoba, ahol meghatározott időben egyedül van az orvos, aki szeretne vele egyedül beszélni, megteheti. További pozitív diszkriminációnak számít például, hogy dr. Kőhidi Csabának és feleségének saját eszközparkja van, amely rendkívül megnöveli az életmentő beavatkozások sikerességét sürgős esetekben. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. beazonosított problémák jelenleg nem áll rendelkezésre részletes, minden területre kiterjedő felmérés a mélyszegénységben élőkről kulturális sokszínűség megszűnésének veszélye magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatási esélyek az alacsony státuszúak körében, melynek hátterében az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya áll fejlesztési lehetőségek információbázis létrehozása a mélyszegénységben élők számáról, demográfiai, szociális jellemzőikről, szükségletek, igények, problémás területek pontos felmérése nagyobb hangsúlyt kell fektetni hagyományok ápolására meg kell fontolni a nemzetiségi nyelvoktatást a térségben nemzetiségi nyelvvel sikereket elért személyek bemutatása a társadalom számára személyes példájuk ismertetése szociális kompetenciafejlesztő tréningek tartása elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedés elősegítése érdekében szakmunkás végzetségek 22
megszerzésének támogatása hiány szakmákban és térség specifikusan jogosítvány szerzés támogatása tartós munkanélküliek száma emelkedik pszichológus, addiktológus bevonása, a személyek képessé tételében a munkára közfoglalkoztatottak megbecsülésének hiánya, szinte közvetett hátrányos megkülönböztetése a társadalom tájékoztatása, figyelmének felhívása a munkájuk eredményéről, jogszabály módosítás az anyagi megbecsülés elérhetősége érdekében 25 év alatti munkanélküliek sorsa (külföldre vándorlás ) TÁMOP, EFOP, GINOP programok megvalósítása eladósodás, közüzemi díjhátralékok megjelenése és felhalmozása feltöltő kártyás módszerről tájékoztatás, Máltai Szeretetszolgálat általi támogatásokról tájékoztatás tanyás körzetek nem egyenlő esélyű hozzáférése a szolgáltatásokhoz lakóházak romos állapota, bontása tanyagondnoki szolgálat fejlesztése a bontások jogkövetkezményeinek jogszabályban rögzítése egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, nem teljes ügyeleti lefedettség szakember hiány miatt legfontosabb és kiemelt problémát a felszerelt mentőautó hiánya jelenti orvosok anyagi megbecsülésének növelése 10 Millió forintos támogatás megszerzése erre a célra vagy egy felszerelt mentőautó átadása a 23
Mentőszolgálat részéről gyógyszertári ügyelet hiánya fogorvosi praxisok hiánya a bácsalmási labor nem végez TSH szűrést a vérvételek alkalmával a sürgős és otthon tartani szükséges gyógyszerek listájáról tájékoztatás a lakosság számára, szemléletformálás a hátrányos településen nagyobb támogatás megítélése a praktizáló fogorvosok számára egy meghatározott napon a járás lakosságának ilyen típusú szűrését el kellene itt látni és nem szívességi alapon kérni ezt a Bajai Kórháztól 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek számának nagymértékű csökkenése látható az alábbi, országos adatokat ábrázoló diagramon. 24
780 000 14 év alatti gyermekek száma Magyarországon (fő) 760 000 740 000 720 000 700 000 680 000 660 000 Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma ) Ezzel összevetve a Bács-Kiskun Megyei adatokat, a gyermekek számának csökkenése még nagyobb intenzitást mutat, tehát a megyében még inkább csökken a születendő gyermekek száma, melyet az alábbi diagram szemléltet. 25
41 000 40 000 39 000 14 év alatti gyermekek száma Bács-Kiskun Megyében (fő) Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma 38 000 37 000 36 000 35 000 34 000 BKK Megye 2009 BKK Megye 2010 BKK Megye 2011 BKK Megye 2012 BKK Megye 2013 Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma ) Mind a megyei, mind pedig az országos értékek alatt marad a Bácsalmási Járásban születendő gyermekek számának alakulása. Ez a tendencia is fokozatos csökkenést mutat, de kedvezőbb mértékben, mind a fenti területeken vizsgált esetekben. Az alábbi diagram a 14 év alatti gyermekek számát mutatja meg nemek szerinti bontásban, amely állandónak mondható arányban kevéssel több férfit, mint nőt ábrázol. A születésszám szabályozásának jó gyakorlatát képezhetné a Bácsalmási Járásban a letelepedési támogatás nyújtása, melynek a megvalósítása együttműködésben megvitatható lenne a térségi települések között. 26
1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200-14 év alatti gyermekek száma a Bácsalmási Járásban (fő) Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma ) Lineáris (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma ) a.) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A fentiekben bemutatott a Bácsalmási Járásban kedvezőbb gyermekszámhoz viszonyítva a veszélyeztetett gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, amelyet az alábbi diagram tartalmaz. 27
260, Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban 250, 240, 230, 220, 210, Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december Lineáris (Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december ) 200, 190, 2009 2010 2011 2012 A fenti diagram, amely a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenését írja le sajnos nem a javuló helyzetre utal, ha figyelembe vesszük párhuzamosan az alábbi diagram által kimutatott értékeket a védelembe vett gyermekek számára vonatkozóan. Ez utóbbit a szakemberek is megerősítették, mely szerint a kevés születéshez képest is gyakran, már a szülést követően a gyermek védelembevételére kerül sor. Ezeken a területeken a szociális munkások jelenlétére fokozottabb szükség lenne, akiket illetően a foglalkoztatása és a képzése is pályázati forrásokból valósulhatnak meg. Ezen kívül nagy jelentősége lenne a koragyermekkori programok (Biztos Kezdet Gyerekházak, Baba-mama klubok) bevezetésének, amelyekben már a gyermek születése előtt a várandósság ideje alatt is szakemberek foglalkoznának a kismamákkal, leendő családokkal. Védőnői szolgálattal együttműködve egy bizalmas légkörben kerülne sor szemléletformálásra, hatékony segítségnyújtásra. 28
90, Védelembe vett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban 80, 70, 60, 50, 40, 30, 20, Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december Lineáris (Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december ) 10,, 2009 2010 2011 2012 b.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A gyermeke számának csökkenése mellett a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermekek száma egyre nő, amely a gyermekek körében növekvő hátrányos helyzetre utal. A szakemberek elmondása alapján hiányzik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása az oktatás területén, meggyengült a visszajelzés az önkormányzatok és a KLIKK által működtetett iskolák között, különösen nem működik jól a kapcsolat az önkormányzatok és a középiskolák között. Fokozottabb együttműködésre lenne szükség ezen a területen. 29
18000, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő) 16000, 14000, 12000, 10000, 8000, 6000, 4000, 2000, Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő) Lineáris (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő)), 2009 2010 2011 2012 2013 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számának növekedéséhez hasonlóan nő a szociális étkeztetésre jogosult személyek száma is, melyet az alábbi diagram szemléltet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szinte minden gyermek ingyen eszik, de a szakemberek véleménye szerint ez nem jó. A szülők többségére jellemző érdektelenség miatt nem jelzik, hogy a gyermek hiányzik, ezáltal sok adag étel vész kárba. Megoldásként egy jelképes összeget javasoltak az étkezési kedvezményre jogosultakat érintően, illetve jelzési kötelezettség bevezetését, szigorítását, akár úgy, hogy mulasztás esetén visszafizetési kötelezettsége legyen az érintett családoknak. 30
700, Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) 600, 500, 400, 300, 200, Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Lineáris (Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)) 100,, 2009 2010 2011 2012 2013 e.) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A Bácsalmási Járásban felmerült problémaként a betelepült gyermekek állampolgárságának hiányával kapcsolatos probléma. Erre megoldást jelent a Kormányablakos ügyintézés során igényelhető állampolgárság, amely 14.000 Ft-ba kerül és amennyiben a meghatározott feltételekkel rendelkezik a gyermek, mint például a magyar volt a felmenője, illetve életvitelszerűen itt él, megkapja a magyar állampolgárságot. A fenti problémát a családsegítő szolgálat figyelemmel kísérhetné, hiszen egészségügyi kockázatot is jelent, ha a kötelező védőoltások nincsenek beadva a gyermeknek. Ugyanezen probléma felmerült annak a kapcsán, hogy előfordul az is, hogy a szülő nem egyezik bele a védőoltás beadásába. A hepatitis B fertőzésről szükséges lenne a tájékoztatás a szülők számára, hogy kihez fordulhatnak, amely megvalósítása szintén szakmaközi együttműködést feltételez. Ha a szakemberek nem tudnak döntést hozni a védőoltással nem rendelkező gyermek oktatási intézménybe történő felvétele tekintetében, akkor a jegyzőhöz szükséges segítségért fordulni. 31
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A Bácsalmási Járásban betöltött védőnői álláshelyek száma 2009-ben 9 fő, majd 2010-2013. között 11 fő volt. A védőnői ellátással járó problémák egy része a túlterheltségükből adódik, a sok és egyre bővülő adminisztrációs feladataik miatt, a jelenleg állandó helyettesítések miatt egyszerre akár négy körzetben is, mely szakember hiányra utal. A legújabb tervezet szerint kötelező feladatkörükbe fog tartozni a méhnyak-rákszűrés elvégzése, amelyhez nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. A szakterületükön igen nagy felelősség terheli őket, a várandóság ideje alatt sincs semmi a kezükbe, ha a kismama életmódja veszélyezteti a baba egészségét, mégis az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát élik meg, miközben megküzdenek a munkájuk során az alapfelszereltségek hiányával is. Mindezen okok együttesen vezetnek a pályaelhagyáshoz ezen a szakterületen is. 460, Állandó népességből a 0-2 évesek száma a Bácsalmási Járásban (db) 450, 440, 430, 420, 410, Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db) Lineáris (Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db)) 400, 390, 2009 2010 2011 2012 2013 A 3 év alatti gyermekek helyzetével kapcsolatban problémaként fogalmazódott meg az ingerszegény környezet és a szociokulturális hátrányok, melyek meggátolják a gyermekek 32
normál fejlődését. Bácsalmáson jó gyakorlatként megosztották a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát a működő intézmények között, annak érdekében, hogy meggátolják a szegregáció kialakulását az intézményeken belül. Probléma a gyermeklétszám rohamos fogyása, amely a kisebb településeken vélhetően az óvodák bezárásához vezet majd. Az ezzel járó pedagógusok sorsa és megüresedett épületek hasznosítása vélhetően további problémát generál majd. A pedagógusok továbbképzése szükséges lenne, mert hiány szakmák vannak jelen a gyógypedagógiai oktatás terén, mint például a látássérült vagy hallássérült gyermekek számára nincs megfelelő képzettségű pedagógus a megüresedett épületeket pedig az idősotthonok bővítésének adhatnának teret. Fenti korcsoport tekintetében jó gyakorlatként a Katymáron működő Biztos Kezdet Gyerekház van jelen járási szinten, amellyel kapcsolatban több település részéről is megfogalmazódott az igény további gyerekházak kialakítására. b.) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A Bácsalmási Járásban két gyermekorvosi praxis működik, melyben a gyermekek ellátása biztosítható, de ha szakellátásra van szükség, akkor már távolabbra kell utazni. Az iskola egészségügyi ellátás kötelező a védőnők és az orvosok számára is, amely rengeteg adminisztrációval jár és kisebb településeken értelmetlennek tartják a szakemberek. Ehelyett az egészségmegtartás érdekében szűrésekre lenne szükség, amelyre a gyermekek megjelenését a szülők kötelezése által is ki kellene kényszeríteni. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak számát az alábbi diagram szemlélteti, melyből látható, hogy számuk a gyermekszám csökkenéséhez képest nagymértékben nő. Ezt követően látható a családsegítő szolgáltatást igénybevevők számát tartalmazó diagram, amely szintén emelkedő tendenciát mutat. 33
400, 350, 300, 250, 200, 150, 100, 50,, A gyermekjóléti szolgáltatás által gondozott kiskorúak száma a Bácsalmási Járásban (fő) 2009 2010 2011 2012 2013 A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő) Lineáris (A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő)) 1200, A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma a Bácsalmási Járásban (fő) 1000, 800, 600, 400, A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő) Lineáris (A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő)) 200,, 2009 2010 2011 2012 2013 e.) gyermekvédelem A gyermekvédelemmel kapcsolatban a helyi szakemberek szerint problémát jelent, hogy nem egy ember kezében van az iskolán belül. Amióta minden osztályfőnök foglalkozik ezzel a saját osztályán belül, azóta nincs kellő adat a birtokában az esetleges egy háztartásban élő 34
testvérek által hozott problémákról. A gyermekvédelmi felelős pozíciójának megszűnésével az osztályfőnökök feladata megnehezült. Sok családban szinte felesleges a gyermek, ezért sok a csellengő. Fenti problémákra jó megoldást nyújtana a szociális munkások alkalmazása az iskolákban, melyek foglalkoztatásának finanszírozására csak pályázati forrásból lenne lehetőség. Az iskolákat működtető KLIKK képviselője felé jelezni szükséges ezeket a problémákat és megoldási javaslatokat. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek esetében is problémát jelent a rehabilitációs ellátás igénybe vételének lehetősége, mert csak Baján és Szegeden van a Bácsalmási Járáshoz legközelebb erre lehetőség, de a Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra még itt is nehéz bejutni. Fejlődés neurológus javaslatára mehet a gyermek konduktív mozgásterápiára, de ezt nem gyakran adják ki az orvosok, a számukra meghatározott kvóták miatt. A gyermekek esélyegyenlősége szempontjából nagymértékben meghatározó, hogy földrajzilag hol születnek és élnek, mert sok esetben esélyük sincs ugyanazon ellátásokhoz való hozzáférésnek, mint amelyeket a városokban igénybe tudnak venni az ott élő gyermekek. Szintén probléma, hogy az iskolákban a nappali foglalkoztatás nem megoldott, a gyermekeknek elfoglaltságra, szabadidős tevékenyégre lenne szükségük, melyhez eszközök vásárlása elengedhetetlen. Ennek finanszírozásához pályázati forrásokra, tanoda programokra lenne szükség. A gyakorlatban például, amikor fogorvoshoz vagy úszni kell vinni a gyermekeket, szükséges lenne a szociális munkások jelenlétére, illetve a pedagógusok ez irányú továbbképzésére, például az úszás oktatás területén. Az ilyen jellegű pedagógusképzésekhez pedig az önkormányzatoknak támogatására van szükség. Jó gyakorlatként van jelen Bácsalmáson, hogy az óvoda fogadja a szünidőben a vidéki gyermekeket is. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) Az étkezéssel kapcsolatos másik problémát az jelenti, hogy sok hátrányos helyzetű gyermek a hétvégeken nem vagy csak nagyon kevés ételhez jut. A szakemberek véleménye eltérő volt 35
azon a területen is, hogy a nyári étkeztetés alkalmával haza vihetik-e a gyerekek az ételt vagy sem, a gyakorlat is eltérő ezen a területen a járáson belül. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív példaként került megfogalmazásra, hogy a nevelésbe vett gyermekek után nem kell az étkezésért fizetni a szülőknek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A fogyatékos gyermekek tekintetében nem a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az odajutás jelent járási szintű problémát. Erre mindenképpen jó megoldás lenne a járás települései által közösen fenntartott és akadálymentesített gépjárművek beszerzése, üzemeltetése, amely több területen is szükségesnek mutatkozott. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A szakemberek szerint a saját nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban az elmúlt tíz évben a szülők szemlélete pozitív irányban változott, amely a pozitív mintáknak és szemléletformálásnak köszönhető. A szenzomotoros problémákra van fejlesztés öt éve az iskolákban, a szülők szerint a fenti besorolás jó és sok kedvezménnyel is jár, de a bíráló bizottság egyre kevésbé adja ki ezt a határozatot. A fenti nehézségekkel küzdő gyermekek számára elengedhetetlenül fontos lenne a térségben megvalósítani a tanoda programokat, amely során szakemberek segítségével keresnének megoldásokat a tanulási nehézségek leküzdésére úgy, hogy eközben jó mintákat ismernének meg az apákról és édesanyákról is. Ugyan csak jó megoldás lehetne egy olyan típusú mentorház kialakítása, amely végig kíséri a gyermekek sorsát egészen az önállóvá válásig. Ezekben a programokban első számú célként a képessé tétel szerepel, mely a legnagyobb segítséget jelentené a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik számára. 36
Továbbá jó gyakorlatnak és fontos erőforrásnak számít ezen a területen, amikor például az óvodákba mennek be a szülők tanítani a gyermekeket, erre is van jó példa Bácsalmáson. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Kötelező az iskola pszichológus, de szakember hiány miatt még sincs. Ezért is jelentene jó megoldást a szociális munkások részvétele az oktatás területén a már fentebb részletezett formában. A közneveléssel kapcsolatban a Bácsalmási Járásban jelentős figyelmet kellene fordítani továbbá a nemzetiségi oktatásra, mivel jellemző a térségre a több nemzetiségi jelenlét. Ezen belül az egyik legfontosabb terület a nemzetiségi nyelvként való oktatás lenne. Járási szintű problémaként került megfogalmazásra, hogy a tehetséggondozó Arany János illetve Bursa Hungarica továbbtanulást támogató programok kapcsán nincs megfelelő nyomon követés a gyermekek sorsát illetően. Megoldási javaslatként az Eötvös program került említésre, amely nyomon követi a lemorzsolódott gyermekeket, tehát célszerű ezt a programot megismerni az oktatási intézményeknek. A fenti problémákat pedig az oktatási intézmények vezetőinek a járásban együttműködve a Emberi Erőforrás Minisztérium felé jelezni kellene. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A szakemberek beszámolása alapján a kompetenciamérés önálló munka ugyan, de nem egyformák az intézmények által támasztott feltételek a megírása során. Torzítja továbbá a kapott eredményeket, hogy nem az összes kitöltött teszt kerül értékelésre, hanem szúrópróba szerűen kiválasztott darabszámban értékelik ki a teszteket és általánosságban állapítják meg a tanulókra jellemző adatokat. Így e mutatók alapján a Bácsalmási Általános iskola eredményei az országos átlag felettiek, míg a térség többi iskolájának eredményessége alul marad az országos átlag alatt. Iskolák közötti tapasztalatcsere javasolt módszertani kérdések, gyakorlati megvalósítások, jó gyakorlatok megismerése vonatkozásában. 37