TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI... 10 ALAPELVEINK:...10 AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA...10

TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA ADATAI... 4 HELYZETKÉP... 5 HITVALLÁS:...5 AMIRE BÜSZKÉK VAGYUNK:...5 HAGYOMÁNYAINK közé tartoznak:...6 SZEMÉLYI FELTÉTELEK...6 TÁRGYI FELTÉTELEK...7 AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI... 10 ALAPELVEINK:...10 AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA...10 AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI... 11 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA...11 ÉRZELMI, erkölcsi és közösségi nevelés...19 ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS...27 ANYANYELVI NEVELÉS...27 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 37 NAPIREND...37 HETIREND...37 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 38 JÁTÉK...38 VERSELÉS, MESÉLÉS...47 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, gyermektánc...55 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA...65 MOZGÁS...70 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE...75 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK...79 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGJELENŐ TANULÁS...83 AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI... 87 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLÁSA... 89 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA...90 HELYZETKÉP...95 NEVELÉSI CÉLOK...96 FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG TERÜLETE ÉS TARTALMAI...96 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉRŐL, FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ DOKUMENTÁCIÓK..103 AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE...104 AZ INTEGRÁLT NEVELÉS VÁRHATÓ ELŐNYEI...107 AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE... 108 ÓVODA - CSALÁD...108 ÓVODA - BÖLCSőDE...110 ÓVODA - ISKOLA...110 ÓVODA - KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK...111 ÓVODA - EGÉSZSÉGÜGY...112 ÓVODA - PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEK...112 2. oldal

ÓVODA - GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNYEK...113 A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 114 AZ ÓVODA SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI... 118 AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 120 AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...120 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...120 ZÁRADÉK... 121 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR...122 FELHASZNÁLT IRODALOM...123 IDÉZETEK JEGYZÉKE...123 a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK...124 3. oldal

Az Intézmény OM azonosítója: 034551 AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda neve, címe (székhely): HERMINKA ÓVODA 1143 Budapest Ida u. 6. Tel. 383-0940 Tel./Fax: 273-0429 E-mail: ovoda@herminka.zuglo.net Telephely címe: 1145 Budapest Erzsébet királyné útja 17. Tel.: 460-0969 Tel./Fax: 460-0970 Az óvoda fenntartójának és működtetőjének neve, címe: Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata 1145 Budapest Pétervárad u. 2. Tel.: 8729-100 Alapító okirat száma: 1097/2012. (XII. 06.) Az óvoda gyermekcsoportjainak száma: 8 Felvehető maximális gyermeklétszám: 220 fő (székhelyen 137, telephelyen 83 fő) Az óvoda közfeladata, alapfeladata: Óvodai nevelés Az óvoda szakfeladata: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. 25. pontja szerint integrált nevelés keretében: Kiemelt területek: anyanyelvi nevelés irodalmi nevelés zenei nevelés Intézményvezető neve: Berek Sándorné nagyothalló és gyengénlátó gyermekek integrált nevelése, fejlesztése. egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermekek nevelése A programot a Herminka Óvoda nevelőtestülete készítette. 4. oldal

HELYZETKÉP A Herminka Óvoda közös vezetés alatt két épületben működő intézmény. 1986 óta dolgozunk a mai struktúrában. 2003-ban vettük fel ünnepélyes keretek között a Herminka Óvoda nevet. Székhely az Ida utca 6. szám alatt, a telephely az Erzsébet királyné útja 17. szám alatt található. Óvodáink Zugló zöldövezetében, a Városliget szélén helyezkednek el. Városiasilletve villanegyedek által körülvett, jól megközelíthető, központi fekvésű körzetben működnek. Ezt a lehetőséget kihasználva gazdag, tapasztalatszerző programokat, kirándulásokat tudunk szervezni óvodásainknak (múzeumok, Állatkert, Bábszínház, Városliget, Margitsziget, Gellérthegy, stb.). Az IDA U. 6. sz. alatti óvodát 1953-ban alapították. A több mint 100 éves épület egy műemlék jellegű oktatási komplexum része, melyben még általános iskola és gimnázium is található. Eredetileg nem óvodának épült, de az évek során egyre inkább ennek a funkciónak megfelelően alakították át. Öt (osztott) csoporttal működik. Egyik csoportunk speciálisan hat-hét éves gyermekek fejlesztésére szerveződött. Intézményünkben a férőhelyek száma: 137 - a fenntartói 20%-os létszámtúllépés engedéllyel növelten -. Körzetünkből hozzánk kerülő gyermekek többsége átlagos polgári családból kerül ki, de szélsőségek pozitív és negatív irányban is előfordulnak. Egyre több a nehezen kezelhető gyermek, a hátrányos helyzetű gyermekek száma átlagban a gyermeklétszám 10%-a. Sajátosságunk, hogy több szülő is idejárt óvodába. Az ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA 17. sz. alatti, 1959-ben épült óvoda önálló villaépületben található, melyet nagy területű udvar ölel körbe. Az épület belső adottságai igen kedvezőek. Az óvodában három (osztott) csoport működik. Az óvoda - a fenntartói 20%-os létszámtúllépés engedéllyel növelten -: 83 gyermek befogadására alkalmas. Gyermekeink többsége átlagos polgári - többnyire értelmiségi - családból, társasházi környezetből kerül hozzánk. HITVALLÁS: A gyermek mindenek felett! AMIRE BÜSZKÉK VAGYUNK: Nevelőtestületünk eredményességét, az újra való fogékonyságát, nyitottságát, kísérletező kedvét bizonyítják a következők: szakmai versenyeken több évben dobogós helyezést elért csapatok díjnyertes pályázatok óvónőképzős hallgatók több évtizede folyó óvodai gyakorlatának irányítása testületünk több éve (10-20-30 ) együtt dolgozó, összetartó kollektíva 5. oldal

HAGYOMÁNYAINK KÖZÉ TARTOZNAK: közös családi programok ünnepélyek (Mikulás, Karácsonyvárás, Farsang, Nőnap, Március 15-e, Húsvét, Anyák napja, Apák napja, Kihívás napja, Gyermeknap, Nagycsoportosok búcsúztatása) több évtizede karácsonyi műsorral köszöntjük a nyugdíjasokat gyermekek születésnapjának megünneplése kulturális programok szervezése (színházi előadás az óvodában, táncház, múzeum-, színházlátogatás) barangolás a természetben, élményszerző kirándulások (Margitsziget, Gellérthegy, Városliget, Állatkert, almaszüret, Mogyoróhegy) szülőkkel közös zenélések, munkadélutánok rendezése április hónapban tájékoztatót tartunk az óvodánk iránt érdeklődő szülőknek ismerkedési délután a leendő kiscsoportosok részére, anyás beszoktatás SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánkban többségében nagy szakmai gyakorlattal, pedagógiai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok és dajkák dolgoznak (10-20-30 éve a pályán). A főiskolai végzettség mellett egy óvónőnknek mozgásfejlesztő kiegészítő képesítése is van. Ezen kívül többen komoly hangszeres tudással rendelkeznek (hegedű, gitár, citera, zongora), néptánc-és népi játék, kézműves, anyanyelv művelése, drámajáték, személyiségfejlesztő tanfolyamot végeztek, alapfokon beszélnek idegen nyelvet. Óvodánk dolgozóira jellemző a gyermekközpontúság, hivatástudat, szakmai megújulásra való törekvés, önképzés. Folyamatosan részt veszünk továbbképzéseken, mind fővárosi, mind zuglói szervezésű rendezvényeken. A MOE területi körének résztvevői vagyunk. A szerzett ismereteket, tapasztalatokat átadjuk kollegáinknak, ezzel is színesítjük pedagógiai munkánkat. A két óvoda eltérő adottsága ellenére egységes szakmai kép kialakítására törekszünk. Dajkáink valamennyien szakmunkás bizonyítványt szereztek, partnerek a nevelőmunkában. Tevékeny résztvevői a csoportok napi életének, a különböző programoknak (ünnepi készülődés, kirándulások, családlátogatás, stb.). A kiscsoportban dolgozók a beszoktatás időszakában az egész napjukat a gyermekcsoportban töltik. A többi dajka váltott műszakban dolgozik. Alkalmanként megbeszélést tartunk a tartalmi munka kiértékelésére. Fontosnak érezzük, hogy az egy csoportban dolgozók szakmailag és emberileg kiegészítsék egymást a gyermekek fejlődése, fejlesztése érdekében. Nevelési évenként változó óraszámban, rászorultságtól függően épületenként 1-1 fő logopédus dolgozik a szakszolgálat kihelyezett logopédusaként. Jelenleg csak a nagyon rászoruló, iskola előtt álló gyermekekkel tudnak foglalkozni. A többi korcsoportban is szükség lenne a beszédhibás gyermek ellátására, de ők csak nagyon komoly beszédhiba esetén kerülnek be a foglalkozásra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a beszédhiba mellé gyakran társul beszédészlelési, - megértési probléma, dyslexia veszélyeztetettség. 6. oldal

Óvodánkban óvodavezető, épületenként 1 vezető-helyettes és csoportonként 2 óvónő (hetenkénti váltásban) dolgozik. A törvény által deklarált átfedési idő biztosított. A két épületben működő óvodában a gazdasági tevékenységet egy óvodatitkár végzi. 2013 szeptemberétől megkapjuk a több éve megigényelt 0,5 gazdasági ügyintéző státuszt, és 3 pedagógiai asszisztens - ebből egy félállásban - is segíti a nevelőmunkánkat. A székhelyen és a telephelyóvodában fő-, illetve részmunkaidőben 1-1 fő kertész, 1-1 fő konyhai dolgozó, és az Ida utcai óvodában (a nagyobb épületben) 1 fő takarító is segíti munkánkat. Óvodánkban összesen 35 fő dolgozik. Az óvoda dolgozói Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka Óvodatitkár Gazdasági ügyintéző Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak (konyhai dolgozó, kertész) Egyéb munkakörben foglalkoztatott rész-, félállásúak (kertész, konyhai dolgozó, takarító) Jelenleg A program megkívánta módosítás 17 17 3 3 8 8 1 1 1 1 2 2 3 3 TÁRGYI FELTÉTELEK IDA U. 6. sz. alatti óvoda Óvodánk udvara a gyermek létszámhoz képest kicsi, de a kiscsoportosok részére külön területet tudunk biztosítani, ahol zavartalanul játszhatnak. 2009-ben megvalósult a több éve feladatként jelentkező udvari játékok EU szabványnak való megfeleltetése, balesetveszély elhárítása, új játékeszközök, gumitégla telepítése az önkormányzat által biztosított külön keretből. Az akácból készült régi játékok közül a zömét át lehetett alakíttatni, szabványosítani, így nem kellett elbontani. Játékaink biztonságossá, udvaraink esztétikusabbá váltak. A két homokozó lehetőséget biztosít a szabadban történő manipulációs készségek fejlesztésére. A gyermekek egészségének megőrzése érdekében a homokozók felett árnyékolók vannak. 7. oldal

A gumiőrleménnyel borított focipályánkat a gyermekek közösen használják. Mellette egy kicsi raktárépület áll, ahol az udvari játékeszközöket és bútorokat tároljuk. Az óvoda udvara a korábbi években egészségtelen, nagyon poros volt a napi többszöri locsolás ellenére is. A pormentesítést gumitégla lerakásával tudtuk megoldani. Így udvarunk talajának nagy részét már gumitégla borítja, a fennmaradó részen földes homok van. Az udvaron öreg gyümölcs- és egyéb fák, illetve díszcserjék és bokrok találhatóak, melyek biztosítják az árnyékot és az egészségesebb levegőt. A növények folyamatos cseréje szükséges. Óvodánkban 5 csoportszoba található. Négy a hosszú folyosóról nyílik. Két csoport használ közösen egy mosdót. Az egyik mosdóban elkülönítve működik a mosókonyha. Egy csoport rendelkezik külön mosdóval és öltözővel. A többiek a folyosón öltöznek. A ruhákat fogasra akasztott zsákokban, a kabátokat állványon tudtuk eddig elhelyezni. 2013-ban elkezdtük korszerűsíteni az öltözés feltételeit a fogasok lecserélésével. A hosszú folyosón 4 csoport részére egyedileg gyártott öltözőszekrények készültek. Ezzel a ruhák tárolása praktikusabbá, a környezet esztétikusabbá vált. Az 5. csoport öltözőszekrénye 2014-ben fog elkészülni. Az irodahelyiségünkben a vezetői és gazdasági tevékenység együtt zajlik. A konyhánk melegítő konyha, mivel közétkeztetésben veszünk részt. Az épületen belül található még tisztítószer-, tisztasági raktár és egy igen kicsi irattár. A foglalkoztató termeket és a hosszú folyosót az utóbbi években folyamatosan felújíttattuk, és ezzel egy időben a bútorzat cseréjére is sor került. A megszűnő gyermekfogászat helyiségeit megkaptuk, így 2009-ben önkormányzati beruházás keretében a tornaszoba, a hiányzó kiszolgáló helyiségek kialakítása és az óvoda, illetve a bejárat akadálymentesítése megtörtént. Rendelkezünk mozgássérültek számára használható mosdóval is. Az átalakítás kapcsán kiépítésre került az óvoda tűzvédelmi rendszere és kibővült a riasztó rendszer is. A csoportszobák világításának korszerűsítése, egy csoport lambériázása, a folyosón a radiátorvédők cseréje, a mosdók és a konyha felújítása is megtörtént. A termekben a radiátorvédők cseréje, valamint bukóablak kialakítása szükséges. A nyílászárók cseréje az épület egyik oldalán - hosszú folyosó, konyha, I. csoport - önkormányzati beruházás keretében 2010-ben elkezdődött. A másik részen - csoportszobák, nevelői szoba, és az újonnan kialakított helyiségek - is nagy szükség lenne erre, mert ablakaink nagyon rosszul zárnak, illetve az újonnan kialakított részen már korhadnak is. Az óvodában található még fogadószoba, orvosi szoba, tornaszoba, egy speciális foglalkoztató helyiség, ahol a logopédus foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel. Az óvónőknek és a dajkáknak közös öltöző áll rendelkezésre. A nevelői szoba ad otthont a szertárnak, és a könyvtárnak, valamint a minőségfejlesztési csoport is ebben a helyiségben működik. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra folyamatosan szükség lesz. Az óvoda komfortfokozata nagyon jó. 8. oldal

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA 17. sz. alatti óvoda Óvodánk igen jó környezeti feltételekkel és adottságokkal rendelkezik. Az épületet két oldalról nagy udvarrész veszi körül. Talaja részben füves, illetve gumitéglával borított. 2009-ben megvalósult a több éve feladatként jelentkező udvari játékok EU szabványnak való megfeleltetése, balesetveszély elhárítása, új játékeszközök, gumitégla telepítése az önkormányzat által biztosított külön keretből. Az akácból készült régi játékok közül a zömét át lehetett alakíttatni, szabványosítani. Játékaink biztonságossá, udvaraink esztétikusabbá váltak. Balesetveszélyes állapota miatt viszont le kellett bontani az első udvaron a hintaállványt, a hátsó udvaron pedig a csúszdás tornyot, a fém babaházat és a buszt. Helyükre új kisház, csúszdás vár lett telepítve, illetve saját költségből egy 72 m 2 -es gumiőrleményes focipályát is ki tudtunk alakíttatni. Az első udvaron a labdázó gyermekeknek egy nagyobb területet tudtunk gumitéglával lefedetni. Udvaronként egy-egy babaház biztosítja, hogy a gyermekek kellemesebb környezetben tudjanak tevékenykedni (festeni, gyurmázni, stb.). Az udvaron árnyékolók és gyümölcsfák védenek az erős napsugárzás ellen. A gyümölcsfák újra telepítésre szorulnak, a meglévők kellemes árnyékot biztosítanak. Az ízlésesen kialakított virágos kertek, cserjék növelik az udvar esztétikáját. Óvodánk épületének külső tatarozása (homlokzat, tető, nyílászárók) már nagyon esedékes. Saját költségvetésünkben az anyagi feltételeink nem biztosítottak, ezért ez a munka csak önkormányzati beruházás keretében kivitelezhető. Óvodánk három csoportos. Minden csoportszobához külön mosdó- és öltözőhelyiség tartozik. Az épület felső szintjén egy konyha + előkészítő, felnőtt öltöző, orvosi elkülönítő, iroda, előtér található. A nagyon szűkös öltözőben kapott helyet a szertár. Az irodában rendeztük be a könyvtárat, és itt dolgozik a logopédus is. Az alagsorban van a tornaszoba, a raktár és a kazánház. A konyhánk melegítő konyha, mivel közétkeztetésben veszünk részt. A csoportszobák tárgyi feltételeiben sok fejlesztés történt, a világítás korszerűsítése, a karnisok, radiátorvédők cseréje már megvalósult. Az ablakok sötétítése megoldott, egy csoportban a redőny felújítása szükséges. Az alagsori rész is felújításra szorul, a nyári felújításban mindig betervezzük, de sajnos eddig még nem valósult meg. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra folyamatosan szükség lesz. Az óvoda komfortfokozata jó. 9. oldal

AZ ÓVODA NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI ALAPELVEINK: Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a szülők, a családok tisztelete. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, családias, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása. A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. A gyermek személyiségében rejlő lehetőségek kibontakoztatása, jogainak tiszteletben tartása az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyerek feltétlenül kielégítendő szükséglete a játék, a mese, a vers, az ének, a zene, az ábrázolási lehetőségek. Az óvónő mintát jelent a gyermekek számára. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLJA A családi nevelést kiegészítve a 3-6-7-8 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása Érzelmi biztonságot nyújtó, családias, szeretetteljes légkörben a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejődési ütem figyelembevételével, beleértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket. Környezetükben jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, egymásra figyelő, a különbözőséget elfogadó, tiszteletben tartó gyermekek nevelése. A sikeres iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, lelki, szociális érettség kialakítása. Az anyanyelvi műveltség megalapozása a játékon és a mesén keresztül. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása az irodalom, a zene és az ábrázolás eszközeivel. 10. oldal

AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI Az óvodás korú gyermekek egyénenként változó testi és lelki szükségleteinek kielégítésére - a gyermekek legalapvetőbb megnyilvánulási módjára a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva - az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk: egészséges életmód alakítása érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg lelkileg egészséges legyen: meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát: optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes és hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. Célunk: A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek testi-lelki egészségének egyensúlyban tartása, biztosítása. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, a környezet harmóniájának megteremtése. A helyes életritmus kialakítása a gyermekek testi fejlődésének elősegítése érdekében. Feladatok: A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos, esztétikus környezet biztosítása. A gyermekek gondozása (testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés), szokásrendszer kialakítása. A gyermekek edzettségének biztosítása, mozgásigényének kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzés, az egészséges életvitel igényének kialakítása, az életmód formálása a család együttműködésével. Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával -a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve- prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 11. oldal

* Az egészséges, biztonságos, esztétikus környezet biztosítása A gyermekek egészséges életmódjának szintjét befolyásolja óvodánk feltételrendszere. Lehetőségeinkhez mérten egy olyan esztétikus tárgyi környezetet igyekszünk kialakítani, amely megfelel az egészségügyi előírásoknak, és kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges fejlődését. Óvodánkat a nevelési-fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével esztétikusan rendeztük be. A helyiségek padló- és falburkolatának anyaga jól tisztítható, fertőtleníthető, nem okoz allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, pasztellszínűek, ötévenként a festésüket szükségesnek tartjuk. A nagy ablakok a természetes fény besugárzását szolgálják, és lehetővé teszik a nap folyamán a többszöri levegőcserét. A foglalkoztató termek több funkciót látnak el. Rossz idő esetén az egész napos játék, valamint az étkezés és az alvás színterei. A berendezés otthonos, barátságos, a gyermekek méretéhez igazodó, mely előfeltétele óvodásaink jó közérzetének, kiegyensúlyozottságának. A többféle játéktevékenységhez elkülönített részeket, kuckókat alakítottunk ki. A gyermekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon találhatók. A meghibásodott tárgyakat, eszközöket megjavítjuk, megjavíttatjuk, illetve a használatból kivonjuk a testi épségük megóvása érdekében. Lehetőségeinkhez mérten minden csoportban kialakítottunk természetsarkot, ahol elhelyezzük a séták, kirándulások alkalmával talált kincseket, a csíráztatott magvakat, hajtatott ágakat. Egy csoportban van akvárium, melynek tisztántartásában, és a halak etetésében a gyermekek is aktívan részt vesznek. IDA ÓVODA Egy csoportnak van külön öltözője, a többiek a hosszú folyosón A gyermekek öltözőszekrényben tárolják ruhájukat, melynek van cipőtároló rekesze. Egy csoport külön mosdó-helyiséggel rendelkezik A többi mosdót két-két csoport használja, ahol a napirendhez igazodva egyszerre csak egy csoport tartózkodik. Két mosdóban zuhanyzó is van. ERZSÉBET ÓVODA Minden csoport külön öltözővel rendelkezik. A gyermekek a fogasokon zsákokban tárolják ruháikat. Minden csoportnak van gurulós kabáttárolója és cipőtartó szekrénye. Minden csoportnak van külön mosdója, az egyikben zuhanytálca is található A berendezési tárgyak és eszközök megfelelő méretűek, elérhető magasságban vannak. Minden gyermeknek külön - jellel ellátott - fogmosó felszerelése, fésűje és törülközője van. Higiéniai meggondolásból folyékony szappant használunk. Körömkefe is rendelkezésükre áll. A WC-ket egymástól válaszfal és függöny választja el, ezzel biztosítva az intimitást. A tornaszoba berendezésénél figyeltünk a balesetmentes környezet kialakítására A tornateremhez gyermek WC, zuhanyzó és öltöző biztosított. 12. oldal

Az óvodánk udvara - lásd a "TÁRGYI FELTÉTELEK" címszó alatt. * Gondozás, szokásrendszer kialakítás Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyerekek testi komfortérzetének kielégítése alapvető feltétele az egészséges, harmonikus fejlődésnek. Fontos a higiénés szabályok betartása, mint a gyakori szellőztetés, portalanítás, fertőtlenítés, környezet tisztán tartása, valamint sok zöld növény elhelyezése. A gyermekek testi szükségletének kielégítése során a szokások kialakításához fontos az óvónők, dajkák és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Az érzelmi biztonság segíti az önkiszolgáláshoz szükséges készségek kialakulását. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások helyes sorrendjét. A teendőket, a műveletek technikáját a gyermekekkel együtt végezzük, építve utánzó hajlamukra. Fontos a felnőttek állandó segítőkész jelenléte. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket az egyéni és az életkori sajátosságaiknak megfelelően, differenciált bánásmódot alkalmazva. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, egészségügyi szokásainak megalapozását, a tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénikkel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. A gyermekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. A testápolási tevékenységeket (mosdó- és WC-használat, fésülködés, zsebkendőhasználat) bármikor szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik. A papírzsebkendőt minden csoportban a gyermekek számára elérhető helyen tároljuk, ügyelünk a helyes orrfújási technika kialakítására. A gyermekek főétkezések után fogat mosnak. Megismertetjük velük a körömkefe helyes használatát. A törülközők mosását az óvodán belül oldjuk meg, az ágyneműk mosására csak a székhelyóvodában van lehetőség, a telephelyóvodában a szülők gondoskodnak az ágyneműk tisztításáról. A növekedés és az egészséges fejlődés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő táplálkozás. A tápanyagok biztosítják a játékhoz, mozgáshoz, illetve más tevékenységhez szükséges energiát és a növekedéssel, fejlődéssel járó testépítést. Az óvodában napi háromszori étkezést biztosítunk. A reggeli és az uzsonna folyamatos, az ebéd kötött időtartamú, figyelembe véve a gyermekek egyéni igényét, tempóját. A központi étrendet minden nap kiegészítjük a gyermekek által hozott zöldségekkel, gyümölcsökkel, ezzel is hozzájárulunk a szervezet napi vitaminszükségletéhez. Rágásra buzdítjuk őket. Étkezés közben vagy azon kívül annyi folyadékot ihatnak, amennyit kívánnak. A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban tapasztalható különbségeket tapintattal kezeljük. Ösztönözzük, de nem kényszerítjük őket az étel elfogyasztására. Fontos a személyes példaadás, a derűs légkör, a kulturált étkezési szokások betartása. Az étkezés feltételeit önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósítjuk meg. 13. oldal

Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, egyúttal a gyermek önállóságát, ízlését fejleszti. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk, valamint felhívjuk a szülők figyelmét az alul-, illetve túlöltöztetés veszélyeire A gyermekeknél fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat, sorrendet. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. Szükségesnek tartjuk, hogy legyen a gyermekeknek váltóruhájuk (póló, rövidnadrág vagy szoknya, bugyi, zokni) az esetlegesen előforduló "balesetek" miatt. A higiénikus környezet illetve saját egészségének érdekében fontos a megfelelő váltócipő használata, amely nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. A gyermekek alvásigénye kielégítésének egy része az óvodára hárul. A nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket biztosítjuk (szellőztetés, sötétítés, csend, nyugalom). Csoportjainkban már új, korszerű ágyak vannak. Az óvónő halk, megnyugtató hangja jelzi a tevékenység másságát. Mindig egy mesével, altatóval nyugtatjuk meg, csendesítjük el a gyermekeket. Az otthonról hozott kedvenc játék, személyes tárgy erősíti biztonságérzetüket. Figyelembe vesszük a gyermekek különböző alvásszükségletét, és lehetővé tesszük, hogy folyamatosan felkelhessenek, csendben tevékenykedhessenek nem zavarva még pihenő társaikat. Fontosnak tartjuk az elhasználódott ágyneműk, lepedők, takarók folyamatos cseréjét. * A gyermekek edzettségének biztosítása, mozgásigényének kielégítése Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet. A jó levegő, a napfény és a víz a gyermekek edzését segítik. Minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn - jó idő esetén naponta két alkalommal is -, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak, futkározhatnak figyelembe véve mozgásigényüket, növelve ellenálló képességüket. Udvarunk a székhelyóvodában kicsi, ezért gyakran megyünk a Városligetbe, sokat játszunk a szabadban. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat az udvaron tartjuk. Télen az időjárás nyújtotta lehetőségeket kihasználjuk (hógolyózás, szánkózás, csúszkálás, hóember készítés). Nyáron, meleg időben pancsolhatnak, sarazhatnak. A vízzel való játék kihagyhatatlan a gyermekek fejlődése, fejlesztése szempontjából. Udvari zuhany, illetve medence kialakítása nem megoldható, ezért ebéd előtt minden gyermeket lefürdetünk a fürdőszobai zuhanyzóban, ezzel is biztosítva jó közérzetüket. A víz megszerettetését a nagycsoportosok részére szülői igények alapján szervezett vízhez szoktatással is segítjük, melyet a szülők finanszíroznak. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, belső igénye, melyet felszabadultan, örömmel végez. A gyermekek mozgásigénye eltérő, melynek kielégítését változatos tevékenységek szolgálják (lásd Mozgás c. fejezet), lehetőséget biztosítva a mindennapi mozgásos tevékenységekre. A természetes mozgásigény kielégítésére olyan szervezeti kereteket (napirendben, hetirendben rögzítve), formákat biztosítunk, amelyek az egészséges életmód kialakulását szolgálják. 14. oldal

Naponta szervezünk mozgásos tevékenységeket, valamint alkalmanként sétákat, melyek hozzájárulnak a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Kihasználjuk a tornaszoba adta lehetőségeket. Rendszeresen szervezünk kirándulásokat, melyek a mozgásigény kielégítésén kívül együttes élményt is jelentenek a csoport számára. Hagyomány óvodánkban őszre, illetve tavaszra egy-egy hétvégére szervezett családi kirándulás. Minden évben a nagyobbakkal részt veszünk a sportnapon, ezzel is az egészséges életvitelre szoktatva a gyermekeket. * Egészségvédelem, betegségmegelőzés, egészséges életvitel igényének kialakítása, életmódformálás a családdal együttműködve Az óvodában megbetegedett gyermekeket lehetőségeinkhez mérten elkülönítjük. Fokozott gondoskodással, megkülönböztetett gyengédséggel, türelemmel vesszük őket körül. Szüleiket értesítjük. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, saját tisztálkodási eszközök használatával, szabadban folyó tevékenységekkel, edzéssel, helyes öltözködéssel próbáljuk elkerülni. Minden csoportszoba rendelkezik levegőtisztító berendezéssel. A 3-4 éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy bepisilnek. Ezt tapintattal kezeljük, a szülőkkel közösen igyekszünk megkeresni és megszüntetni az okokat. A baleset-megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket. Az eszközök és a használati tárgyak állapotára és a hibaforrások megszüntetésére figyelmet fordítunk. Fokozottan figyelünk a gyermekek cipőjére, ruházatára, fülbevaló használatára, mint baleseti forrásokra. Gyűrűt, láncot nem engedünk az óvodában hordani. A gyermekek egészségének védelme érdekében naponta locsoljuk az udvart, ezzel is védjük őket az egyre jobban elterjedő allergia és asztma ellen. A nap káros sugarainak kiszűrésére a homokozók fölött árnyékolókat használunk. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a 26/1997 (IX. 3.) NM rendelet szerint az óvodába járó orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján. Évente egy alkalommal a fogorvos minden gyermeket megvizsgál, és szükség esetén kezelésre rendel be. Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdése. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött idejét folyamatosan szervezzük, melyre a napirend rugalmassága és kötetlensége jellemző. Az óvodába lépéskor igyekszünk rövid idő alatt megismerni a gyermekeket. A családlátogatások alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről. Ez fontos a helyes életvitel kialakításakor, mert a helyes életritmust az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együtt alakítjuk ki. A családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására törekszünk. Az egészséges életrend érdekében megkeressük a családdal az együttműködési formákat. 15. oldal

Ha szükséges elbeszélgetünk a szülőkkel a gondozási szokások jelentőségéről, fontosságáról (naponkénti fürdés és ruhaváltás, köröm- és hajápolás, kényelmes, célszerű öltözet). Felhívjuk figyelmüket, hogy a gyermekek fogainak romlását elsősorban az édességek túlzott fogyasztása, az intenzív rágás hiánya és a fogápolás mellőzése okozza. Próbáljuk meggyőzni őket, hogy ne rövidítsék meg a gyermekek éjszakai alvásának idejét (esti nyugtalanító filmek). Az óvónő mintát ad a gyermekeknek a megjelenésével, az öltözékével és a segítségnyújtásával. Az együttnevelés érdekében folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az egészséges életmód szokásalakításairól (étrend, testnevelések napja, kirándulások, stb.) a csoportok előtt elhelyezett faliújságokon. * Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, környezettudatos magatartás megalapozása A globális felmelegedés korában nagy jelentősége van a környezet védelmének, megóvásának. Már ebben a korban el kell kezdenünk a környezettudatos magatartás kialakítását. Felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy a víz milyen nagy kincs, milyen fontos az életünk során. Ezért ne pazaroljuk itt az óvodában sem, és otthon sem, óvjuk a tisztaságát a tavaknak, folyóknak, patakoknak. A levegő tisztasága, tisztítása érdekében ne bántsák a fák, bokrok leveleit, amik nagyon fontos szerepet töltenek be a levegő tisztításában. Földünk szennyezésének megfékezése érdekében arra buzdítjuk a gyermekeket, hogy a háztartásukban, ill. itt az óvodában keletkező szemetet szétválogatva szelektíven gyűjtsék. Erre itt az óvodában is lehetőséget biztosítunk. A szokások kialakításához minden lehetőséget kihasználunk, ami a nap folyamán adódik. Az óvodapedagógus környezethez való viszonya minta a gyermekek számára. Lásd még A külső világ tevékeny megismerése című fejezetnél. * Megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag tartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgás iránti igény kifejlesztése segít a gerincdeformitások megelőzésében. Természetesen mindezt játékos formában valósítjuk meg. Az arra rászoruló gyermekek az alapellátás keretében heti 2 alkalommal gyógytestnevelés foglalkozáson vesznek részt a szülők beleegyezésével. A gerincoszlop és a mozgásszervek elváltozásainak megelőzése érdekében ügyelünk arra, hogy a gyermekek megszokják a helyes testtartást. A hanyag tartás a mozgásszegény életmód következménye is lehet. Fejlesztő mozgással a testtartás javítható. Javasoljuk, hogy a gyermekek megfelelő cipőben töltsék napjukat az óvodában. A cipők ne zártak legyenek a gombás fertőzések megelőzése érdekében. 16. oldal

Fontos, hogy a cipőnek sarka legyen és tartsa a bokájukat a későbbi gerincdeformitások ill. lúdtalp megelőzése érdekében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgásokkal a lúdtalpas gyermekek lábtartása javítható. Egyik munkatársunk az IDA óvodában rendelkezik mozgásfejlesztő óvodapedagógusi oklevéllel, így a gyógytestnevelővel konzultálva ötleteket, segítséget tud adni a kollégáknak a mozgásanyag kiválasztásában a prevenció érdekében. Ismereteit, tudását nevelési értekezleten ill. házi bemutatón megosztja kollegáival. A gyermekek egészséges személyiségfejlődéséhez fontos, hogy testileg és lelkileg is kiegyensúlyozottak legyenek. A gyermekek idejük nagy részét az óvodában töltik, bizalommal fordulnak hozzánk, megosztják velünk örömüket, bánatukat. Amennyiben érzelmileg valamilyen trauma éri őket, az viselkedésük változásában jelentkezhet. Az óvodapedagógus együttműködik a szülőkkel az okok feltárásában. Szükség esetén szakember bevonásával próbálunk segíteni. Az egészségvédelmi program Az egészség a testi jóléten kívül a szellemi épség, az egészséges lelkivilág, és a társadalomba, a közösségekbe való beilleszkedést, elhelyezkedést, mint a harmonikus személyiségfejlesztés lényeges alapját jelenti. A WHO Zöld könyve szerint a mentális egészség a jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni, és hozzá tud járulni a közösségének életéhez. A pozitív mentális egészség olyan személyiségműködési folyamat, illetve olyan készségek, képességek megléte, amelyek egyéni képességeinek és társas kapcsolatainak kibontakozásával biztosítják a személy kiteljesedését. Az életmód viselkedési minták összegzése, amelyek annak a csoportnak a szociális és kulturális normáival vannak szoros kapcsolatban, amelyhez az egyén tartozik, vagy tartozni szeretne. Tudományos felmérések bizonyítják, hogy baj van a felnövekvő generációk egészségével. Ennek egyik oka az, hogy a gyermekek körében is elterjednek az egészséget is megkárosító szokások, illetve az életmódváltozásokkal együtt járó jelenségek, a mozgásszegénység, a nem megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés erősítik ezt a tendenciát. Alapvető cél: az örömre és szeretetre nyitott harmonikus, érzelemgazdag, önálló, egészséges, aktív, a közösséget vállaló ember nevelése. Az egészségvédelem pozitív hatásrendszere elsődlegesen az egészség megőrzésére, megerősítésére, az alkalmazkodóképesség fokozására irányul. Az egészségmegőrzés az adott (optimális állapot) megőrzésére irányuló folyamat, amelynek célja minden embert segíteni abban, hogy egészségét maga határozza meg, és képessé váljon egészsége megerősítésére. Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy! 17. oldal

Az egészségvédelmi program tartalma Az egészséges táplálkozás lásd egészséges életmód kialakítása A mindennapos testnevelés, testmozgás lásd mozgás A testi és lelki egészség fejlesztése lásd egészséges életmód kialakítása A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Tudják önállóan használni a mosdót, ügyelnek rendjére, tisztaságára. A fogápoló szereket tisztán tartják. Felszólítás nélkül kezet mosnak, törölköznek, használják a körömkefét, fogat mosnak, fésülködnek, amikor szükségesnek érzik. Önállóan használják a WC-t, a WC-papírt. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, kifújják az orrukat. Esztétikusan terítenek. Vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Helyesen használják az evőeszközöket (kanalat, villát, kést), és felszólítás nélkül a szalvétát. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Helyes testtartással ülnek. Ismerik és alkalmazzák az étkezéssel kapcsolatos udvariassági formákat. Önállóan, igényüknek megfelelően szednek az ételből, öntenek kancsóból folyadékot. Tudnak helyes sorrendben öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki- és begombolni, cipőjüket bekötni. Ruhájukat, ágyneműjüket összehajtva teszik a helyére. Segítenek az ágyak hordásában, a terem átrendezésében. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Kialakul bennük önmaguk és környezetük tisztaságának és esztétikájának igénye. Az ajtókat csendesen nyitják illetve csukják. Testi szükségleteik kielégítését képesek szándékosan irányítani. 18. oldal

ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A legnagyobb ajándék, amit embertársadnak adhatsz az, ha őszinte szívvel figyelsz rá." /Dr. Richard Moss/ Célunk: A gyermekek egyéni szükségleteinek tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása az érzelmi biztonságot nyújtó közösségen belül. Személyiségük fejlődésének elősegítése. Feladatok: Olyan érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése, amely végigkíséri a gyermekeket a beszoktatástól az óvodáskor végéig Pozitív érzelmekre épülő gyermek-gyermek; felnőtt-gyermek; felnőtt-felnőtt kapcsolat kialakítása a gyermekek szükségleteinek megfelelően. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képesség formálása, erősítése a társas kapcsolatok érdekében. A szocializáció szempontjából a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A reális énkép, a tolerancia, a különbözőség elfogadásának, tiszteletének kialakítása, a tradicionális értékek megismertetése, a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása, bővítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei esetében (migránsok) a kulturális szokásaik (étkezés, ünnepek) tiszteletben tartása. * Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, családias légkör megteremtése Az óvodás korú gyermek jellemzője, hogy magatartását az érzelmek vezérlik, ezért tartjuk fontosnak a biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtését. Ebben a légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése és bizalma társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre ösztönöz. A kisgyermekkori érzelmi biztonság megadásával kezdődik tehát az érzelmi intelligencia kibontakoztatása, és folytatódik a szabad játékban, és a mesehallgatásban. A gyermekek érzelmi biztonságához szükség van arra, hogy óvodába érkezéstől hazamenetelig elfogadó, szeretetteljes légkör vegye őket körül, az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozzon velük. A korán érkező és a későn távozó gyerekek érezzék a személyes törődés, a figyelem, a kedvesség jeleit a felnőtt részéről. A magyar óvodák nagyszerűen működnek. Érzelmi biztonságot, szeretetet nyújtanak a kicsiknek, és nem kényszerítik őket mindenáron teljesítményekre. /Magyar Bálint/ 19. oldal

Az első találkozás az óvodával, annak személyi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Különböző érzelmekkel fogadhatják az óvodát, ezért figyelembe vesszük, hogy még a legjobban előkészített, az óvodát és pajtásait váró gyermeket is megzavarhatja az új környezet. Ebben az időszakban természetesnek vesszük a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat. A családból közvetlenül óvodába kerülő gyermekekkel először otthonukban találkozunk, ezzel megalapozva a kapcsolat kialakulását. A gyermek megismerését segíti a családi körülmények ismerete. A bölcsődéből érkező gyermekeket meglátogatjuk a bölcsődében. A gyermek óvodai beilleszkedéséhez nagyfokú nevelői tapintat szükséges, bármely életkorban is történik a beszoktatás. A beszoktatás kettős feladat. Egyrészt a gyermekeknek segítünk az új környezet megismerésében, másrészt a szülőket próbáljuk megnyerni az együttműködésre. A szülők segítsége szükséges ahhoz, hogy gyermekük megtalálja helyét az óvodában. Ebben segít az első szülői értekezlet is, ahol ismertetjük az óvoda működését, a beszoktatás menetét, megbeszéljük a legfontosabb tudnivalókat. A nevelési év kezdete előtt ismerkedési játékdélutánt szervezünk, ahol oldott légkörben pozitív benyomásokat kapnak a gyermekek és a szülők egyaránt, és érdeklődéssel várják a majdani közös élményeket. Óvodánkban a beszoktatás folyamatosan, fokozatos időcsökkentéssel, a szülőkkel együtt történik. Ilyenkor a szülőknek lehetősége nyílik, hogy a csoportban együtt játszhassanak, tevékenykedhessenek gyermekükkel. Ez az átmeneti időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, amíg a gyermeknek erre szüksége van. A beszoktatás első hetében mindkét óvónő és a dadus néni is a csoportban tartózkodik egész nap. Törődő, tapintatos, türelmes magatartással segítik a gyermekeket az átállás nehéz időszakában. A sok érdekes játék mellett az óvónő ölbeli játékokkal, dallal, mondókával, mesével teremti meg a személyes kapcsolatot, segíti a beilleszkedést. Különös gyengédséggel, szeretettel vesszük körül az új gyermekeket a délutáni lefekvésnél. Mesével, altatóval nyugtatjuk meg őket, simogatással, mellettük ülve próbáljuk meg eloszlatni félelmeiket. Az otthonról hozott kedvenc játék, személyes tárgy erősíti biztonságérzetüket. Egyéni elalvási szokásaikat megértéssel kezeljük. Az otthonosság érzését segíti az is, hogy a gyermekeknek tároló helyet biztosítunk a saját játékaik számára. Megfelelő biztonság mellett a gyermekek meghatározott céllal, de önállóan mozoghatnak a csoportszobákban, mellékhelyiségekben, az udvaron. Már a beszoktatás ideje alatt a csoport szokásrendszerének megfelelően - sok-sok érzelmi megerősítéssel - végezzük a tevékenységek. A csoportszobákat igyekszünk úgy berendezni, hogy azok derűs, kedves légkört árasszanak, ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat. Olyan kuckókat, bensőséges zugokat alakítunk ki, - ahol módjuk van akár félrehúzódni, akár közösen tevékenykedni -, amelyek a csoportszoba családias jellegét, intimitását növelik. A termek dekorációjánál törekszünk az egységes stílusra, figyelembe véve az esztétikai, hangulati tényezőket. 20. oldal

* Pozitív érzelmekre épülő felnőtt - gyermek, gyermek gyermek, felnőtt felnőtt kapcsolat kialakítása Az óvodában új kapcsolatok várnak minden gyermekre. Az óvodapedagógusnak jelentős szerepe van abban, hogy ezt a váltást az érzelmi biztonság és a tevékenységszükséglet kielégítésével megkönnyítse a gyermekek számára. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, ez ösztönzi társas kapcsolataik alakulását. A felnőtt - gyermek kapcsolatban az érzelmeknek meghatározóbb szerepe van, mint a kortársi kapcsolatokban. Az óvónő a gyermekek közösségi életének irányítója, miközben maga is a közösség tagja. A gyermekek és köztünk létrejött érzelmi kötődés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Ezért fontos, hogy a gyermekek érezzenek bizalmat irántunk, és érezzék, hogy mi is bízunk bennük, eleve a jót feltételezve róluk. Az állandó személyes érintkezésnek, testi kontaktusnak, kommunikációnak kezdettől fogva jelentős szerepe van. A gyermekközeliség fizikai megvalósítására (lehajlás, guggolás, puha mozdulatok, karok szét, illetve gyermek felé tartása, kezek érintkezése, összeölelkezés) mellett az arc-szem-száj mimikájának is azonos érzelmeket kell tükröznie (mosoly, nevetés, szemek összekapcsolódása, meleg tekintet, lágy pillantások), a kimondott szavak tartalmával (örülünk, hogy itt vagy, szeretettel vártunk). Nem mindegy, hogyan beszélünk, mit mondunk, milyen metakommunikációs jeleket használunk. A pantomimika, a gesztusok szavak nélkül hordoznak információkat társaink számára. Minden kapcsolat felvételét nekünk, óvónőknek kell indítanunk, s az erre való igényünket minden oldalról mozgás, beszéd, illat, hang, tapintás meg kell erősítenünk. Ebben a kapcsolatban fejezzük ki vonzódásunkat, elfogadásunkat, bizalmunkat, szeretetünket a gyermek iránt. Ez mutat a gyermeknek példát, ad modellt saját érzelmeinek kinyilvánítására. Ezért fontos, hogy képesek legyünk tudatosan uralkodni mozgásunkon, a szituációknak megfelelően variálni a különböző mozdulatainkat úgy, hogy azok az adekvát érzelmeket megjelenítve jussanak el a címzetthez, a gyermekhez. Lényeges, hogy a közösségi értékekhez egyértelmű legyen a viszonyunk, a gyermekek érezzék, majd értsék, mit tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el. Mindez kifejezésre jut cselekedeteinkben, szavainkban. Így a gyerekek kezdetben érzelmileg, később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, melyet számukra mi közvetítünk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvónő viselkedése. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Fontos, hogy a gyermekekkel szembeni magatartásunk határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes és őszinte legyen. Megértésre és toleranciára törekszünk, ezzel is mintát adunk a gyermekek egymás iránti tűrőképességének kialakulásához. A szokások, szabályok a közös élet nyugalmának, a gyermekek védettségének biztosítékai. Követeléseinkben figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, igyekezetét, igyekszünk igazságosan, differenciáltan, az egyéni sajátosságokhoz igazodni. A hatékony nevelés érdekében az óvodánk minden dolgozójának azonos elvek alapján kell bánnia a gyermekekkel. 21. oldal

Az egységes szemléletet pedagógiai önállóságunkra épülve valósítjuk meg. A testületből sugárzó szeretetteljes légkör pozitív minta a gyermekek számára. Az óvoda felnőtt közössége teremtheti csak meg a gyermekközösséget. Az óvodai nevelésben szakképzett dajkáink a pedagógiai munka közvetlen segítői, aktív részesei az egész napi nevelésnek, a tevékenységeknek, ezért a nevelési folyamatban igen fontos szerepük van. Éppúgy, mint az óvodapedagógusok, magatartásukkal, teljes lényükkel, beszédstílusukkal, öltözködésükkel hatást gyakorolnak a kisgyermekre. A dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. A gyermek helye a csoportban, gyermek - gyermek kapcsolat. A gyermekek pozitív kapcsolatai csak akkor alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportjukban, és így lesznek a közösség aktív, kezdeményező tagjai. Ahhoz, hogy a gyermekek megtalálják helyüket a csoportban az óvónő közvetítése szükséges. Ezért fontos, hogy az egyes gyermekekkel személyes kapcsolatot alakítsunk ki. A gyermeknek tapasztalnia kell, hogy őt - ugyanúgy, mint a többieket - számon tartjuk. Örömmel üdvözlünk minden érkező gyermeket, a hiányzókat is figyelemmel kísérjük. A személyiség közösségi vonásait erősítjük. Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyermek helyzetébe. Ez elősegíti, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az én és a másik elkülönüljön. A gyermekek modellként nem csak felnőttet, hanem gyermeket is elfogadnak. Ezért a kiemelkedő szociális státuszú gyermekek fontos szerepet töltenek be, mert szokás-, hagyomány- és véleményformáló hatásukkal közvetítenek a felnőtt és a gyermekcsoport között. A kortársi kapcsolatok olyan tapasztalatokhoz juttatják a gyermekeket, hogy jó együtt lenni, tevékenykedni, és képessé válnak a kapcsolatok megteremtésére is. Így érhetjük csak el, hogy a gyermek a közösségnek határozott egyéniséggel, képességekkel rendelkező tagja legyen, aki számára öröm és büszkeség, ha képességeit a csoport érdekében is felhasználhatja. A gyermek és az óvónő közötti jó kapcsolat, az ebből adódó biztonságérzet egyengeti a gyermek útját a többi gyermek felé. Ébresztgetjük, fejlesztjük egymás iránti érdeklődésüket. Segítjük, támogatjuk az egymáshoz közeledő gyermekek együttes tevékenységét, mindenekelőtt játékukat. A visszahúzódó gyermekeket is igyekszünk közel hozni társaikhoz. Gondoskodunk együttes élményekről, örömökről, amelyek felébresztik egymás iránti rokonszenvüket. A kapcsolatok alakulását nem erőltetjük. Arra törekszünk, hogy lehetőleg maguk oldják meg egymás közötti konfliktusaikat, illetve megvigasztalják sírós, bánatos társaikat, szükség esetén segítsenek egymásnak. A konfliktus elhárítására, megoldására csak akkor vállalkozunk, ha sérelem vagy fizikai fájdalom veszélyezteti a gyermeket, és azt önmaga nem képes elhárítani. Fontos, hogy minden gyermek belátásból, érzelmi elfogadásból megtanulja saját akaratát alávetni másokénak. 22. oldal