PEDAGÓGIAI PROGRAM ZALAVÁRI ÓVODA 2013.
TARTALOM BEVEZETÉS... 2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1 ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA... 4 1.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI... 4 1.2 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 4 1.3 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA... 6 2 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI... 7 2.1 ÓVODAI NEVLÉSÜNK CÉLJAI... 7 2.2 ÓVODÁNK NEVELÉSI ELVEI... 7 3 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP... 9 3.1 GYERMEKKÉPÜNK... 9 3.2 ÓVODAKÉPÜNK... 9 4 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 11 4.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM... 11 4.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS... 21 4.3 AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA... 23 5 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 25 5.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEINK... 25 5.2 TÁRGYI FELTÉTELEINK... 27 5.3 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 27 5.4 PEDAGÓGIAI DOKUMENTUMAINK, A NEVELÉS FEJLESZTÉS TERVEZÉSE ÓVODÁNKBAN... 31 6 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 32 6.1 JÁTÉK... 32 6.2 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 34 6.3 VERSELÉS, MESÉLÉS... 38 6.4 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC... 40 6.5 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA... 43 6.6 MOZGÁS... 46 6.7 MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 49 6.8 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS... 51 7 GYERMEKVÉDELEM... 53 8 A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 56 9 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE... 59 9.1 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, HABILITÁCIÓS, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK... 59 9.2 KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK... 62 10 NEMZETISÉGI NEVELÉS... 63 11 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE... 66 12 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 68 12.1 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 68 12.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK... 69 13 ÓVODÁNK KAPCSOLATAI... 70 13.1 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA... 70 13.2 ÓVODA ISKOLA KAPCSOLATA... 74 13.3 TOVÁBBI KAPCSOLATAINK... 74 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 76 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 77 MELLÉKLETEK... 78 1. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MEGVELÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK:... 78 2. FELHASZNÁLT IRODALOM... 85 1
BEVEZETÉS unkat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit szem előtt tartva, az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. (XII.17.) sz. Korm. rendelet) alapján készítette óvodánk nevelőtestülete. A Program elkészítése során figyelembe vettük a helyi társadalmi környezetünk elvárásaiból felmerülő feladatokat, valamint megfogalmaztuk az óvodánkban folyó nevelőmunka eddigi eredményeire építve: - a jövőbeli céljainkat, feladatainkat, - azt a formát, amelyben óvodánk teljesíteni kívánja az Óvodai nevelés országos alapprogramját, - mindazokat az elvárásokat, amellyel szemben a fenntartó kötelezettséget vállalt, illetve megfogalmazott az óvodai nevelést illetően. Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Csináljon bármit, Ami nyitogatja szemét és eszét, Szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik. De mi tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, Eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle! (Varga Domonkos) 2
A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Alapító Okirat A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 363/2012.(XII.17.) sz. Kormányrendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 3
1 ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA 1.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda neve : Zalavári Óvoda címe : 8392 Zalavár, Dózsa Gy. u. 61. Telefon/fax. : 83 / 354 018 OM azonosító : 202638 Fenntartó : Zalavár Községi Önkormányzat címe : 8392 Zalavár, Dózsa Gy. u. 1. Telefon : 83/ 354 001 Az óvodai csoportok száma: 2 Férőhelyek száma: 35 Az óvodai nevelés nyelve: magyar Alapító okirat száma, kelte: 42/2013. (V.30.) sz. Képviselőtestületi határozat 1.2 ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk Zala megyében, a Kis-Balaton szomszédságában, Zalavár községben található, melyet természeti és történelmi kincsekben gazdag környezet, többek között a Kis-Balaton növény- és állatvilága, szigetei- köztük a kedvelt kirándulóhely, Kányavár-, a Kis-Balaton Emlékház, a Cirill-Metód Emlékoszlopok, a Szent István Emlékmű és Kápolna, a IX. századi bazilika romjai vagy a Sármellék-Zalavár repülőtér övezi. Óvoda már 1953-tól működik a településen. Az akkori épület eredetileg is óvodának épült a falu lakosainak összefogásával. Jelenlegi óvodánk az 1992-ben átalakított régi iskola épületében kapott helyet. A községünkben lakó óvodáskorú gyermekeken kívül szívesen fogadjuk az itt dolgozó, ill. a környező településeken élő, dolgozó szülők gyermekeit is. Óvodánk két óvodai csoportban tudja a kisgyermekek nevelését-fejlesztését biztosítani. Csoportszobáink alapterülete 30-30 m2. Többfunkciósak: a játékra, a különféle tevékenységekre, és az étkezésre, szolgálnak. Bútorzatuk felújított, a gyermekek méretéhez, számához megfelelő. A csoportszobák esztétikusak, egyediek, tükrözik az ott dolgozók egyéniségét. A gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak. Természetes anyagokat felhasználva rendeztük be csoportszobáinkat, ahol a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön kialakított helye van. Játékszereink mind mennyiségben, mind minőségben megfelelnek, az elhasználódott játékokat folyamatosan cseréljük. 4
A 2006-ban hozzáépítéssel kialakított tornaszoba alapterülete 49 m2, amely a mozgásos tevékenységek végzésére, mozgásfejlesztésre és a délutáni pihenésre, illetve óvodai rendezvények tartására szolgál. Eszközökben jól felszerelt. Fejlesztési eszközeink száma jelentős, melyek minőségben is megfelelőek. Nevelő-oktatómunkánkat egyéb eszközök (TV, videó, magnós rádió, CD-lejátszó, diavetítő, projektor, írásvetítő, számítógép, laptop) segíti. A gyermekek ruháinak, cipőinek tárolására szolgáló, egymástól elkülönített öltözőpadok, fogasok, valamint a jellel ellátott, egymástól elkülönített törölköző és fogmosó-felszerelés tartók a folyosón találhatók. A két csoportnak egy közös gyermekmosdó-wc áll a rendelkezésére. Egyéb helyiségek: fejlesztő szoba az egyéni fejlesztéshez és a logopédiai foglalkozásokhoz, iroda, felnőtt öltöző - mosdó helyiség. Az óvoda udvar területe kb. 800 m2, fűvel borított, napos és árnyékos részei vannak, zöld növények veszik körül. Udvari játékaink, fejlesztő eszközeink többsége fából készült jogszabályi előírásoknak megfelelőek, folyamatosan szükséges a karbantartásuk. Az étkeztetéshez az ételt az önkormányzati főzőkonyháról kapjuk. A szállítást az önkormányzat biztosítja, az étel óvodai kiosztását a dajkák végzik. A melegítő konyha felszereltsége a HACCP előírásoknak megfelelő. Óvodai csoportjainkat vegyes életkorú gyermekek alkotják. Óvodásainkat 5 fős személyzet látja el: 3 fő óvodapedagógus és 2 fő dajka. Óvodapedagógusaink megfelelő képzettséggel, szakértelemmel, több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Szakmailag nyitottak, innovatívak, tájékozottak és alapos, elmélyült pedagógiai, pszichológiai ismereteik vannak. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok állandó továbbképzését, a módszertani, pszichológiai ismeretek folyamatos korszerűsítését. Továbbképzési programunkban továbbra is szorgalmazott a helyi nevelési gyakorlatokhoz szükséges ismeret és tudás megszerzése, a megfelelő szakmai, módszertani kultúra gyarapítása. Dajkáink szakképzettek, több éve óvodánk dolgozói. Nevelési céljainkkal, elveinkkel teljes mértékben azonosulnak, megfelelnek a szakmában olyan általánosan elfogadott elvárásoknak, mint tolerancia, nyitottság, innovatív szemlélet, elfogadó attitűd, szeretetteljesség, következetesség stb. Mindketten aktív segítői az óvodapedagógusoknak. A nevelő-oktató munka segítése mellett ők látják el a melegítőkonyhai teendőket is. 2009-ben a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében mindkét csoportunkban bevezetésre került a Kompetencia alapú óvodai nevelés, amelyet a helyi nevelési gyakorlatunkkal összhangban alkalmazunk. Környezeti nevelőmunkánk elismeréseként óvodánk immár két alkalommal (2009- ben és 2012-ben) nyerte el a megtisztelő Zöld óvoda címet. 5
1.3 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA Cél, feladat rendszer A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztő program Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés A tevékenységek kerete - környezeti nevelés - Tevékenységformák - Játék - A külső világ tevékeny megismerése - Verselés, mesélés - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - Mozgás - Munka jellegű tevékenység - Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai élet megszervezése Feltételrendszer Gyerekvédelem Sajátos feladatok Kapcsolatok A fejlődés jellemzői 6
2 AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI 2.1 ÓVODAI NEVLÉSÜNK CÉLJAI Az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságok, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése, játékba ágyazott tevékenykedtetésen alapuló képességfejlesztés, környezeti és környezettudatosságra nevelés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás, inkluzív nevelés. Értékek, amelyek közvetítését vállaljuk céljaink elérése érdekében: - Szeretet - Biztonság - Elfogadás, tisztelet és bizalom - Erkölcsi normák - Egészséges életmód - Anyanyelvi kultúra - Tudás - Viselkedés kultúra - Rendszeretet - Esztétikai érzék - Természetvédelem-környezettudatosság - Környezetünk természeti és kulturális értékei - Hagyományaink 2.2 ÓVODÁNK NEVELÉSI ELVEI - A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. - Alapvető követelmény a kisgyermekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása. A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak. - A gyermekek védelme, esélyegyenlőség biztosítása, jogaik érvényre juttatása a nevelés és a törvények adta eszközökkel. Egyenlő hozzáférés biztosítása minden gyermek számára. - Kompetencia alapú pedagógiai szemlélet. - Pedagógiai programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra és a külső világ tevékeny megismerésére épít. Óvodai nevelésünk tartalma a környezetünkből származó ismeret, élmény, tapasztalat. - Innovatív pedagógiai törekvések érvényesítése a gyermekek érdekében. 7
- A differenciált bánásmód, a gyermekek egyéni adottságainak, képességeinek, fejlettségi szintjének figyelembe vétele. A gyermek önmagához képest való fejlesztése. - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. - Gondoskodunk az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. - Megismertetjük óvodásainkat lakóhelyünk és szűkebb-tágabb környezetünk természeti és történelmi kincseivel, természetvédelmi értékeinkkel, néphagyományainkkal, megalapozzuk a természet szeretetének és védelmének igényét. - Ápoljuk és erősítjük a nemzetiséghez tartozók identitástudatát, biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - Lehetőséget biztosítunk a reális szülői igények megvalósítására. - A hatékony és eredményes nevelőmunka érdekében fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. - A pedagógiai etika elveit figyelembe véve biztosítjuk a szülőket a titoktartásról és tiszteletben tartjuk a családok belső szokásait, ügyeit. - Óvodánk dolgozói együttműködve, egymást erősítve, kiegészítve, segítve végzik nevelő-fejlesztő munkájukat. Személyiségük, magatartásuk, tevékenységük modellt nyújt a gyermekek számára. - Az óvodai nevelés kulcsszereplője az óvodapedagógus, de munkája csak a dajkák segítő közreműködésével lehet eredményes. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, valamint törekszünk szakmai ismereteink folyamatos bővítésére. 8
3 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 3.1 GYERMEKKÉPÜNK Az óvodáskor az alapvető beállítódások kora. Ebben az életszakaszban minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be. Az óvodás gyermekfejlődő, egyéni, sajátos személyiség, akinek világra rácsodálkozó szeme csupa kérdés, csupa érdeklődés, amely által tájékozódó-kutató tevékenysége kerül előtérbe. Elsősorban arra figyel, ami érzelmileg megragadja, ami számára érdekes. Erre emlékszik, ez foglalkoztatja képzeletét, ezen gondolkodik. Életkori sajátosságaiból adódó nagyfokú érdeklődésére, kíváncsiságára, megismerési vágyára, gazdag érzelemvilágára alapozva, fontos a gyermeki cselekedtetés, élmény- és tapasztalatszereztetés, amelyek megteremtik a személyisége fejlesztésének lehetőségeit. Erre legjobb eszköz a játék, amely ennek az életszakasznak a legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége. Ha hagyjuk eleget és elmélyülten játszani, akkor fejlődése biztosított. Alapfeltétel a gyermekközpontú, befogadó, jó hangulatú, oldott légkör, kellemes közérzet megteremtése, szerető és értő figyelem, amely a gyermeket óvodába lépésének első percétől kezdve körül kell, hogy vegye. A gyermek ilyen környezetben, személyiségének tiszteletben tartása mellett, az egyenlő hozzáférés biztosításával olyan gyermekké válik, aki - alapvetően vidám, kedves és kiegyensúlyozott - nyitott a környezete által nyújtott információk befogadására - érzelmi megnyilvánulásaikor őszinte - képes saját maga és mások megbecsülésére - képes a helyzeteknek megfelelő kommunikációra, együttműködésre - életkorának megfelelő fejlettségű esztétikai érzékkel, önfegyelemmel, szabálytudattal ás a társadalmi normákhoz való alkalmazkodó képességgel rendelkezik - korának megfelelő szinten képes az önmegismerésre, önmagáért való felelősségre, önállóságra. 3.2 ÓVODAKÉPÜNK A gyermeki tulajdonságok, készségek és képességek alakítása optimális feltételekkel, vidám, boldog, örömteli, szabad, játékos, bizalmas óvodai életben valósulhat meg, minden esetben igazodva a gyermek személyiségéhez, szükségleteihez, képességeihez. Az óvoda három főszereplője, a gyermek, az óvodapedagógus, a szülő. Az óvoda kiegészíti a család nevelési feladatainak ellátását. 9
Nyitottak vagyunk: - a szülők felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl a Szülői Szervezet működtetésével, - a szakmai szolgáltató szervezetek felé, amelyek nevelő-fejlesztő munkánkban segítséget nyújtanak óvodánknak, - az integrált nevelés biztosítására, - a nevelés-fejlesztés változásaira, társadalmi környezetünk kihívásaira. Az óvodánk dolgozói, az óvodapedagógusok és a dajkák is megtalálják az óvodások fejlesztésének szépségét, egyediségét, valóra tudják váltani emberi és pedagógiai törekvéseiket, valamint átlátják a nevelés távlati céljait is. Nevelőtestületünk szakmai tudására, saját emberi erőforrására, adottságára, végzettségére támaszkodva, a mai kor társadalmi igényeinek megfelelően korszerű, a nevelés távlatait is figyelembevevő óvodai nevelőmunkát végez. Azt a lehetőséget választottuk, hogy saját ot írunk, melyben részletesen kifejtjük konkrét nevelési elképzeléseinket. Óvodánk az Alapító Okiratában és az Országos Óvodai Alapprogramban meghatározott alapvető óvodai funkciók ellátását valósítja meg: - óvó védő, - szociális, - nevelő és személyiségfejlesztő funkciók. Óvodánkban sok szeretettel, barátságos légkörben, életkoronként differenciáltan, az egyéni testi-lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat. Kiemelt figyelmet fordítunk a külső világ tevékeny megismerésére, megismertetésére, az egészséges életmód szokásainak megalapozására. Mindennapjainkat igyekszünk változatos élmények biztosításával megszervezni. Ünnepeink során gyermekeinket megismertetjük néphagyományaink szépségeivel. Célunk, hogy minden szülővel elfogadtassuk nevelési értékeinket: egyéni bánásmód, tolerancia, erkölcsi normák, szeretet, biztonság. Az óvoda közvetlenül segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A migráns és a nemzetiségi gyermekek nevelése esetén biztosítja az önazonosság megőrzését és ápolását, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integrációját. Óvodánkban a nevelés-fejlesztés rugalmasan alkalmazkodik partnereink igényeihez. Ezen belül elsősorban a szülői, gyermeki, a fenntartói igényekhez. Igényeljük, hogy közvetlen partnereink véleménynyilvánítással segítsék nevelőfejlesztő munkánkat és lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt céljaink megvalósításában. Folyamatosan keressük a jobbítás, a minőségi munka megvalósításának lehetőségét. 10
4 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Alapvető feladatunk az óvodás gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. 4.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM Cél: Egyéni szükségleteik kielégítésével a gyermekek növekedésének, fejlődésének elősegítése, egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. Az óvodás korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve a gondozási tevékenységek, a mozgásigény-kielégítés feltételeinek, az egészség védelmének tervezése. Az egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változásának elősegítése. Környezettudatos magatartás megalapozása. Alapelvek: - a gyermek eredményes gondozása érdekében együttműködés a családdal, szakemberekkel - következetesség a gondozási szokások kialakulása, rögződése érdekében - a gyermekek tevékenységének rendszeres ellenőrzése, értékelése - egyéni sajátosságok, szükségletek figyelembe vétele - balesetek megelőzése, elkerülése Feladatok - biztonságos, egészséges környezet biztosítása; - a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása, helyes higiéniai szokások kialakítása; - harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése; - a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, alkalmazkodó képességének kialakítása; - testi képességek fejlesztése; - egészséges életvitel megalapozása; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a helyes étrend kialakításához tanácsadás a szülőknek, élelmezésvezetőnek; - a nyugodt alvás, pihenés feltételeinek megteremtése; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása; - szükség szerint speciális gondozó, prevenciós, korrekciós testi nevelési feladatok ellátása szakember bevonásával; 11
Az egészségfejlesztést segítő tevékenységek: Testápolás tisztálkodás (kéz- és körömápolás, arcmosás, szappan, körömkefe, törölközőhasználat), WC-használat, hajápolás (hajkefe- és fésűhasználat), fogmosás (megfelelő fogkefehasználat), helyes orrfúvás és zsebkendőhasználat), testápolás során használt eszközök tisztán tartása A napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamat során megismertetjük óvodásainkat a helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását. A ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektetünk. A megvalósításban fejlettség szerint segítséget nyújtunk, miközben fokozatosan kialakítjuk az önállóságot. Táplálkozás kulturált étkezés szabályai, evőeszközök és edények használata (kanál, villa, kés, pohár, tányérok, szalvéta), önkiszolgálás étkezésnél (ételszedés, terítőhasználat, folyadéköntés, étkezési eszközök és edények asztalra, étkezés után a kijelölt helyre helyezése) Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrendösszeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Önkormányzati Konyha vezetőjével havonta egyeztetünk az étlap összeállításáról, az ANTSZ ajánlás figyelembe vételével. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszercsoportok között a következőket tartjuk számon: 12
(1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. A helyzet javítása érdekében az óvodapedagógus és a dajka kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. A táplálék-érzékeny gyermekek diétáját a család biztosítja. Óvodai napirend keretében ismertetik meg a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához. A szülőkkel, támogatókkal közösen hetenként egy-két gyümölcs- és zöldségnapot szervezünk. Szülői fórumokon tanácsot adunk, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: - Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. - Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. - Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. Játékos alkalmat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás). Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Készítenek gyümölcscentrifuga segítségével különféle ivóleveket zöldség és gyümölcs felhasználásával. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvodapedagógusok. Tejtermékekkel is ismerkednek. A boltokban kapható tejtermékeket az óvodában kóstolják végig. Beszélgetnek a tej fontosságáról, hogy miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Öltözködés - ruha felvétele-levétele szükségletnek megfelelően, sorrendre ügyelve - gombolás ki-be - cipő felhúzása, levetése, befűzése, cipőfűző megkötése 13
- sálak, szalagok megkötése - ruhájuk, holmijuk, ágyneműjük rendben tartása, cipőjük letisztítása Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekek számára az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcukon. A megfelelő viselet kiválasztásában az óvodapedagógus összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan alakítja ki az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot teszünk. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása. Környezet rendben tartása (a környezet tisztántartása, a rend megőrzése) - játékszerek, különféle eszközök használat utáni helyre tétele - rendtartás maguk körül - fogasuk, polcuk rendben tartása - udvar rendben tartása - ajtók csendes nyitása, csukása - lábtörlőhasználat Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekekkel. Mozgás, edzés - különböző mozgásos játékok - séták, kirándulások - légfürdőzés - vizes edzés (fürdés, permetező zuhany, lábfürdő) - mozgáskoordinációt fejlesztő különféle tevékenységek (labdázás, szánkózás, csúszkálás a jégen stb.) A változatos napi- és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Az óvodapedagógusok minden nap szerveznek mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezetnek. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítanak. Megtervezik a helyet, időt és a mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő- és napfényedzést biztosítunk, a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építjük. 14
Pihenés, alvás - egyéni szükségleteknek megfelelően nyugodt alvás, pihenés biztosítása, társak zavarása nélkül - a zavaró belső és külső ingerek megszüntetése Ebéd után a csoportokat összevonva, a gyermekek szükségleteinek megfelelően biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. Ellenőrizzük a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülők gondoskodnak, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodunk az orvos, fogorvos, védőnő, szakszolgálatok segítségével. A logopédus hetente kétszer tart foglalkozásokat óvodánkban. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság szakemberei szükség szerint megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és a dajkáknak. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzésére szolgálhatnak a gyermekek önkéntes részvételén alapuló szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is. A dohányzás ártalmainak elemzésére szolgáló szabad beszélgetések kezdeményezésére alkalmasak pl. a kirándulási élmények feldolgozása, gyermeki vélemények a dohányzással kapcsolatos tapasztalataikról vagy média reklámban látottak, hallottak. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy beszélgessünk a dohányzás káros hatásairól, a dohányzással kapcsolatos tapasztalataikról, leszokásról, nem dohányzók védelméről, viselkedési szabályokról stb. 15
Lehetőségünk van az Óvodai Dohányzás Megelőzési Program alkalmazására is, melynek keretében játékos eszközök és módszerek segítségével a gyermekekben kialakul a dohányzás elutasításáért felelős attitűdváltozás, a dohányzás káros hatásaival kapcsolatos tudásbővülés, valamint a passzív dohányzás elleni fellépés képessége. A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek 16
érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek vagy előadások, megnyilvánulások formájában. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. 17
Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Az óvodapedagógusok balesetmegelőző munkáját segíti az OVI-Zsaru program is. Ezeken a foglalkozásokon bábok segítségével ismernek meg, sajátítanak el szabályokat a gyerekek. A gyermekekkel az óvodai nevelési év kezdetén, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kell kezelni, szükség esetén kezdeményezni kell a javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál. Sétán fel kell hívni a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. A kirándulásra szülői segítséget kérhet az óvodapedagógus. 18
Az óvoda berendezései, eszközei csak a baleset-megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a folyosón lévő szekrényben található. A környezettudatos magatartás megalapozása A környezettudatos magatartás kialakításának, megalapozásának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma, de benne rejlik valamennyi óvodai tevékenységben. Nevelőmunkánkat óvodánkban segíti a Flupi környezetvédelmi programcsomag használata is. A kis állatfigura, madár hal báb, videofilm, dominó, plakát segítségével ismerhetik meg a gyerekek a környezet (levegő, talaj, víz) szennyezésének káros hatásait. A környezettudatos magatartás megalapozásának, a fenntarthatóságnak az elvei, a környezet védelmének szabályai: - a környezet ismerete, megbecsülése, megóvása, - a természethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása - a tisztaság megőrzése - az élő környezet védelme: életfeltételekről való gondoskodás, ne rongáljanak és pusztítsanak - tiszteletet mind a természeti, mind a társadalmi környezet iránt - az élet tisztelete: minden élőlénynek joga van az élethez - növények és állatok óvása, védése, gondozása - tolerancia és segítő életmód - az idősek tisztelete, a kisebbek és a gyengébbek védelme - a felnőttek munkájának megbecsülése - mintaadó környezetvédő magatartás mind az óvodai dolgozók, mind a szülők részéről - tapasztalatok szereztetése a környezetkárosító jelenségekkel kapcsolatba - szemléletformálás - rendszerszemlélet - optimista életszemlélet - együttműködés szülőkkel, szakemberekkel Feladatok, tevékenységek: - a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismertetése, megismerése - értékőrzés, természetvédelmi feladatok - a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában - környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, 19
- lakó- és óvodai környezet közös megóvása - személyes higiéné elsajátíttatása - az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése - egészséges étkezés - anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és az óvodai dolgozók példamutatása - csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, - az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása Egészséget Mindenkinek! témahét Az egészséges életmód alakítását segíti óvodánkban a minden év november hónapjában az Egészséget Mindenkinek! témahét, melynek keretében mindennap más-más egészségnevelő programot szervezünk szülők, szakemberek bevonásával gyermekeknek és szülőknek egyaránt. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek - szokásává, természetes igényévé válik a tisztálkodás (kézmosás, fogmosás, körömtisztítás), melyet önállóan végez - rendben tartja a haját - önállóan használja a WC-t - helyesen fújja az orrát, a zsebkendőt megfelelően használja, szükségletének megfelelően - önállóan használja a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, tisztántartja azokat, használat után a helyére teszi, vigyáz a mosdó-wc rendjére - önálló az étkezésben, a kimerítendő étel mennyiségének megítélésében - biztonságosan, rendeltetésszerűen használja az evőeszközöket - (kanál, villa, kés) - elsajátítja a kulturált étkezés szokásait (pl. csukott szájjal rág, nem szórja le - az ételt, használja a szalvétát stb.) - étkezés előtt leteríti az asztalt, étkezés közben ügyel az asztal rendjére, étkezés után az evőeszközöket, tányért, poharat a kijelölt helyre teszi. - szükség szerint önállóan öltözik-vetkőzik, képes megválasztani a helyes sorrendet, ki-begombolja ruháját - gondosan bánik ruhaneműjével, vigyáz rá, rendben tartja - befűzi cipőjét, megköti a cipőfűzőt, a sálat, a szalagot - használja a lábtörlőt, szükség szerint letisztítja cipőjét, csizmáját - ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára, a rendetlenséget igyekszik megszüntetni - az ajtókat csendesen nyitja, csukja, csendben közlekedik - változatos mozgástevékenységeket végez egyéni teherbíró-képességének megfelelően - tekintettel van a még alvó, pihenni vágyó társaira, nem zavarja őket 20
4.2 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Cél: A gyermekek egyéni érdekinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. A szocializáció serkentése, önismeretük, önértékelésük kialakulásának segítése, önállóságra nevelés, akarati tulajdonságaik fejlesztése, döntésképesség megalapozása és a közösen átélt, együttes tevékenységek révén örömforrás biztosítása. Alapelvek: - a szülők szakmai segítése, pozitív irányú befolyásolása gyermekük nevelésében - a szülők egyéni és közös kéréseinek, javaslatainak figyelembe vétele - az önérvényesítő mechanizmusok ösztönzése (alku, elutasítás, kompromisszum készség) - a gyermekekben annak tudatosítása, hogy a türelem nem lemondás, csak a kívánt tevékenység késleltetése - differenciált értékelés a pozitív személyiségjegyek kiemelésével, a kevésbé elfogadhatóak háttérbe szorításával - elfogadó, segítő, megértő magatartás tanúsítása - életkori és egyéni sajátosságokhoz való alkalmazkodás Feladatok: - biztonságos, barátságos, derűs, otthonos, szeretetteljes, élményekben gazdag, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, amelyben a gyermek jól érzi magát, figyelmesség és segítségnyújtás veszi körül; - pozitív érzelmi attitűd, kapcsolat kialakítása az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az alkalmazottak között; - a nevelés folyamatában az óvodapedagógus, a dajka megnyilvánulásaiban, viselkedésében a modellhatás érvényesítése; - stabil szokásrendszer kialakítása, egyszerűbb illemszabályok elsajátíttatása; - a befogadás, a közösségbe történő beilleszkedés segítése, megkönnyítése, egyéni sajátosságok figyelembevétele; - körültekintő, türelmes, gyöngéd bánásmód; - a közösségi-erkölcsi igényekkel, kívánalmakkal való azonosulás segítése; - a baráti kapcsolatok, az egymáshoz közeledő gyermekek játékának támogatása; - közös élményekre épülő közös tevékenységek biztosítása; - az én-tudat erősítése, az én-kép differenciálódásának segítése reális önismeret alakulásának elősegítése; - a felnőttekkel, idősebbekkel, egymással, társaikkal szembeni tiszteletadás kialakítása; 21
- együttérzés, segítőkészség, szociális érzékenység kialakítása, a mások iránti figyelmesség, a segítségnyújtás, a tapintatos viselkedés gyakoroltatása; - a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés; - a gyermekek érzelmi-akarati tulajdonságainak fejlesztése; - a csoporttagok érzelmi értelmi - fejlődési eltéréseinek elfogadtatása a gyermekekkel; - kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel; - a természeti és társadalmi környezet megbecsülésének megalapozása (óvják, védjék az értékeket), hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés erősítése. A megvalósítást segítő tevékenységek: - Gondozás, egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés - Játék - Munkajellegű tevékenységek - Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Távlatok, a holnap örömei - Hagyományok - Ünnepek, ünnepélyek - Közös élmények A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek - igényévé válnak a szokások, amelyeknek természetes módon tesz eleget - tevékenységeiben önálló - aktívan részt vesz a közös tevékenységekben - elfogadja a megkívánt magatartásformákat - tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, társaival, vigyáz munkájuk eredményére - örül a közösen elért sikernek, ébredezik benne a közösségi öntudat - együtt érez társaival, érdeklődik irántuk, megértő velük szemben - keresi a segítségnyújtás lehetőségeit, megfelelő formáit - bízik önmagában, társaiban és a felnőttekben - kísérletet tesz az óvoda közösségi életét zavaró megnyilvánulások megoldására - felfogja a metakommunikatív jelzéseket (elismerés, nemtetszés, öröm, biztatás, szomorúság stb.) - önként vagy kérésre a közösség számára hasznos feladatot végez - felelősséget érez a vállalt munkáért és azt felszólítás nélkül befejezi - elfogadja az együttműködés során a tennivalóktól függő alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat - szükség esetén képes saját kívánságait, törekvéseit módosítani, elhalasztani - vállalkozik az önálló véleményalkotásra, választ és dönt ismert helyzetekben - igazat mond - alakul a csoport közhangulata, közvéleménye. 22
4.3 AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Cél: A gyermekek önkifejezésének, gondolkodásának, a környezettel való kommunikációjának, beszédkészségének, anyanyelvi kultúrájának fejlesztése. Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, miközben fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességeik. Alapelvek: - minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzés, megfigyelési lehetőség biztosítása a természeti és társadalmi környezetből - az óvodapedagógus, a dajka beszéde mindig modell értékű, utánzásra méltó jó példa legyen a gyermek és a szülő számára egyaránt - a gyermekek egyéni képességeinek, beszédsajátosságainak figyelembe vétele, tiszteletben tartása - az anyanyelvi kultúra folyamatos fejlesztése Feladatok: - az anyanyelvi nevelés minden tevékenységben, konkrét cselekvés által történő megvalósítása; - az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, a nyelv kifejezőerejének, szépségének megéreztetése; - a családok anyanyelvi beszédkultúrájának, táj- és rétegnyelvi jellemzőinek megismerése; - beszédkedv fenntartása, gondolataik és érzéseik kifejezésére való ösztönzés; - kommunikációs képességek kialakítása, a kommunikációs helyzeteknek megfelelő hanglejtés, hangszín alkalmazása - beszédkedv, beszédviselkedés (mimika, pontomimika, vokális mimika, proxemika) és metakommunikáció fejlesztése, nyelvi játékok alkalmazása; - a beszédészlelés és a hallási diszkrimináció fejlesztése; - a beszédhibák folyamatos kiküszöbölése, a helyes artikuláció kialakítása szükség esetén szakember (logopédus) segítségével; - összefüggő beszéd gyakoroltatása, a helyes mondatszerkesztésre, árnyaltabb kifejezésformák használatára ösztönzés, párbeszédes helyzetek teremtése; - a kommunikáció különböző formáinak alakítása: mintaadás, szabályközvetítés (óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek, felnőtt-felnőtt között) 23
- értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése, önálló feladatmegoldásra késztetés; - fejlesztési feladatok meghatározása; - a gátlásos gyermekek bátorítása, aktivizálása - a szókincs folyamatos bővítése, gazdagítása - nonverbális kommunikáció fejlesztése A megvalósítást segítő tevékenységek: Minden szervezett és spontán adódó tevékenység, alkalom. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermek - elemi ismeretekkel rendelkezik az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket - probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik - képes időrendiséget felállítani - képes minden hangot helyesen képezni, tisztán ejteni - képes helyes szórendben mondatalkotásra, logikus és folyamatos, mások számára is érthető beszédre, kommunikációra - megérti mások beszédét - helyesen használja a névmásokat, névutókat, jövő idejű igeidőt, az igemódokat - végighallgatja az óvónőt, általában kivárja társa megnyilatkozását - beszéde megfelel anyanyelvünk követelményeinek, többnyire megfelelő tagoltsággal, hangsúlyozással, hanglejtéssel, hangerővel és sebességgel beszél - folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. - olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését - beszédét természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri - megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal megteremti és fenntartja a kapcsolatot a különböző beszédhelyzetekben - néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni - képről mondatokban beszél - képes egyszerű történetek elmondására, rövid szöveg visszamondására 24