PÁLYÁZAT A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA 2016. Szerencs, 2016. június 10. Készítette: Néposzné Gombás Katalin okleveles mezőgazdasági mérnöktanár
A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM VEZETÉSI PROGRAMJA Készítette: Néposzné Gombás Katalin Munkahely: Bárczay János Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 3881 Abaújszántó, Kassai út 22-24. A pályázatot meghirdető szerv: Földművelésügyi Minisztérium 2
3
Tartalomjegyzék Vezetői elképzeléseim... 6 Az iskola rövid története... 7 Az intézmény jelenlegi helyzete... 8 Az intézmény működésének feltételei... 9 Személyi feltételek... 9 1, A nevelőtestület... 9 2, A tanulók... 10 3, A technikai személyzet... 12 Az Intézmény oktató-nevelő munkájának egyéb tevékenységei... 13 Kollégiumi ellátás... 13 Gyakorlati oktatás, tanüzemi gazdálkodás... 14 Vezetői feladatok, az iskola működése... 16 Gazdasági elképzelések... 16 Szervezetfejlesztési elképzelések... 18 A tárgyi, műszaki feltételek... 20 Összegzés... 21 4
Az igazgatói állásra pályázóként Feladatomnak tartom: Jól gazdálkodni az eddig felhalmozott örökséggel, építkezni egy biztos alapra, tökéletesíteni a már meglévő nevelési rendszert, egyensúlyt teremtve a központilag lehetséges és a helyileg szükséges között. Célkitűzésem: A vezetői programban megfogalmazásra kerülő feladatok megvalósítása során arra kívánok törekedni, hogy olyan vezető legyek, aki képes a közösség összefogására, egyre színvonalasabb szolgáltatási kultúrával rendelkező iskola kialakítására, a racionális gazdálkodás követelményeinek megvalósítására. 5
Vezetői elképzeléseim A mezőgazdasági szakképzésen belül versenyképes iskola fenntartása, fejlesztése, az eddigi eredmények megőrzése. A társadalom változó kihívásaira csak szakmailag jól felkészült, rugalmas, önmagát folyamatosan megújítani képes iskola tud válaszolni. Az iskolának egyre inkább be kell tölteni szolgáltató funkcióját. Erősíteni kell a kapcsolatokat a szülőkkel, szakmai szervezetekkel, termelő üzemekkel, gazdálkodókkal, társintézményekkel belföldön és külföldön egyaránt. Az iskola működését átláthatóbbá kell tenni az iskola partnerei számára. A versenyképes iskola jellemzői : az iskolahasználók megelégedésére működik, dinamikus kapcsolatban áll a környezetével, értelmes rend, fegyelem és komfortérzés uralkodik benne, saját önfejlesztő minőségirányítási programja alapján dolgozik, gazdag, sokszínű tevékenységrendszerrel működik. 6
Az iskola rövid története Az iskola építésének gondolata Bárczay János nevéhez fűződik, aki az 1930-as években az abaújszántói járás országgyűlési képviselője volt. A tanítást 1943. szeptember elsején kezdték az Állami Gazda és Gazdasszonyképző Iskolában. Emellett az iskola mezőgazdasági szaktanácsadó állomásként is tevékenykedett. 1945. szeptember 1-jétől a képzés négyéves kereskedelmi középiskolai képzéssel bővült. 1949. A kereskedelmi képzés fokozatosan megszűnik és először mezőgazdasági gimnázium, majd növénytermesztési technikumi képzés folyik. 1955-től két éves mezőgazdasági szakiskolai képzés is indul a négyéves mezőgazdasági technikus mellett. 1957-59. között Téli Mezőgazdasági Iskola néven Aranykalászos gazdákat képeznek. 1960-1992. között levelező középfokú technikus képzés, növénytermesztő és állattenyésztő képzés ( szarvasmarha, sertés ) állattenyésztő és növénytermesztő szakközépiskolai képzés szakmunkáscélú középiskolai képzés szarvasmarha-tenyésztő szakon. mezőgazdasági áruforgalmi képzés 1966-ban átadják a 120 férőhelyes kollégiumot; megszűnik a technikum tangazdasága. 1970-ben az iskola felveszi a szakíró és tanár Gyárfás József nevét, a diákotthon kollégiumi rangra emelkedik. 1981-1994. közötti képzések: áruforgalmi szakközépiskolai-és technikus állattenyésztő-állategészségügyi technikus középfokú mezőgazdász 1992. Süveges tanya visszavásárlása tanüzemi célokra. 1995 szeptemberétől az iskola új neve Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1998. az iskola felújítása; az állattenyésztő-állategészségügyi technikus kétéves képzés lett 1999. indul a felnőttoktatás az ezüstkalászos - aranykalászos gazda tanfolyammal,napjainkban is tart a képzés mezőgazdasági vállalkozóval kiegészülve. 2002 2005. a tanüzem kétszer is megkapja a Bronzkoszorús minősített tanüzem kitüntetést. 2005. nappali tagozaton mezőgazdasági vállalkozó képzés indul. 2008. iskolánk a Zempléni TISZK tagja lett. 2008. az életbelépő új OKJ miatt gazda képzés indítása a szakképzésben. 7
2011-2013. Az iskola a B-A-Z. Megyei Önkormányzat Váci Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Mezőgazdasági Szakképző Tagiskolája lett 2013. január 01- június 30. Fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2013. augusztus 01. Fenntartó a Vidékfejlesztési Minisztérium, az iskola neve Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és kollégium 2013. november az iskola felveszi alapítójának, Bárczay Jánosnak a nevét Az intézmény jelenlegi helyzete Az iskola a szántói teki - szép környezetben helyezkedik el a város szélén, egy nagy parkkal körülvéve. Külsőleg és belső tereiben esztétikus, sajátos hangulatú épület. Az intézmény jelentős munkáltatónak számít a városban, ami jelzi, hogy a térségben jelentős a munkanélküliség, kevés a helyi vállalkozás. Az iskola elismertsége jó, a hagyományosan magas színvonalú mezőgazdasági szakképzés a változó kihívásokkal megbirkózik, oktató-nevelő munkájának színvonalát megtartotta a mai napig. Az iskola központi programokra épülő helyi tanterv szerint tanít. A szakgimnáziumi és a szakközépiskolai szakképzési rendszerhez a 2016/2017. tanévhez el kell készíteni a szükséges szakmai programokat. Az intézmény képzési szerkezete: A nappali képzési szerkezet: Szakközépiskolai / szakgimnáziumi képzés Mezőgazdasági Szakmacsoport: OKJ 54 621 01 Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Szakiskolai/szakközépiskolai képzés Mezőgazdasági szakmacsoport: OKJ 34 621 01 Gazda OKJ 34 621 02 Állattartó szakmunkás OKJ 35 621 02 Biogazdálkodó OKJ 34 622 01 Dísznövénykertész OKJ 35 521 02 Mezőgazdasági gépjavító OKJ 35 622 02 Zöldség-és gyümölcstermesztő 8
Az intézmény működésének feltételei Személyi feltételek 1, A nevelőtestület Az oktatás közügy. A pedagógus munkája közérdeket szolgál, a munkáját élénk figyelem kíséri, a társadalmi kapcsolatai szerteágazóak. Az utóbbi évek társadalmi átalakulása az oktatási rendszer átalakulását is eredményezte. Az átalakulás mélyen érintette a pedagógusok munkáját, változott az őket körülvevő kulturális, szociális és technológiai környezet. A pedagógiai munkában a minőséget a pedagógus emberi minősége adja. A közoktatásban a célkitűzéseket a legértékesebb erőforrással a munkaerővel, tehát a pedagógussal lehet elérni. Az iskolában 19 pedagógus dolgozik jelenleg. A testületre nem jellemző a nagy fluktuáció, a tanárok többsége több éve a testület tagja. A tanári kar megoszlása: 1. végzettség szerint: egyetemi végzettség: 11 fő főiskolai végzettség: 8 fő 2. nemek szerint : nő: 9 fő férfi: 10 fő 3. életkor szerint : 30-40 év : 4 fő 50-60 év : 8 fő 41-50 év : 4 fő 61 év felett: 2 fő Az átlagéletkor 47 év, tehát az életkor szerint tapasztalt tanárokból tevődik össze a tantestület, valamint látható, hogy arányaiban több férfi tanít az iskolánkban, mint az országos átlag. Az iskola profilja lehetővé teszi, hogy bizonyos munkakörök főiskolai végzettséggel is elláthatók. Ez vonatkozik a testnevelő tanárokra, gyakorlatvezetőkre, kollégiumi nevelőkre. 9
A pedagógusok két munkaközösségben dolgoznak: közismereti munkaközösség, gazdász /szakmai tanárok/ munkaközösség A tantestület pedagógusai elhivatottak, a jól meghatározott, értelmes célokért szívesen dolgoznak. A pedagógus közösségekre jellemző, hogy hasonló végzettségű emberek dolgoznak egymás mellett, a személyes kapcsolatok befolyásolják az egész közösség munkájának színvonalát. A személyes konfliktusok a pedagógiai munka színvonalát ronthatják. Az iskola eredményességi vizsgálatok, tanulmányok alátámasztották azt, hogy az oktatás színvonalára a legnagyobb hatást a tanárok felkészültsége jelenti, majd ezt követi a diákok képessége. Ez azt is jelenti, hogy egy iskola minősége az iskolán belül dől el. 2, A tanulók Az iskolai oktatás színvonalát a pedagógusok mellett a diákok határozzák meg, az ő felkészültségük legalább olyan meghatározó, mint a tanáraiké. A mezőgazdasági iskolákra így a miénkre is - jellemző általában, hogy tanulóik a közepes és a gyenge közepes tanulók közül kerülnek ki. A szükséges tanulói létszámot kitartó beiskolázási munkával tudjuk évek óta biztosítani. Az adatok mutatják, hogy kis létszámú iskola vagyunk. Más európai országban is hasonló, vagy még kisebb létszámú gazdász iskolák működnek. Az iskolai létszám várhatóan hasonló marad a következő években is. A tanulói létszám alakulása 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. Tanulói létszám 207 207 205 208 203 A tanulói összetétel rendkívül vegyes. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulótól a jó körülmények között lévő tanulókig mindenki jelen van. Ennek megfelelően nagy módszertani és pedagógiai felkészültségre van szüksége a tanároknak. 10
A hátrányos helyzet okai: szegénység, munkanélküliség hiányos gondoskodás, több gyerek alulképzett szülők elvált szülők gyermeke alkoholizáló szülők egészségügyi problémák Az elmúlt években jelentősen megnőtt a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Éves átlagban 20-25 diáknak van szakértői véleménye. A tanulók egy része nem tanul, sokat hiányzik - sokszor igazolatlanul -, nem vonható be délutáni foglalkozásokba, nem jár el a felkészítőkre, felzárkóztatókra. Sajnos többen vannak, akik a felkínált segítséget, lehetőséget sem fogadják el. Egyre nő azon diákok száma, akik magatartása sérti az órai munkát, bántóak társaikra nézve a megnyilvánulásaik. A kezelhetetlen, neveletlen tanulók száma aránylag csekély, de az országos tendenciát látva, és a helyi viszonyok változását érzékelve, fel kell készülni a pedagógusoknak az erőszakos viselkedés jelenlétére és kezelésére. A társadalmi változások egyik következménye, hogy nőtt az egyéni nevelési problémával küzdő diákok száma az iskolában. Az iskolák tudatában vannak a családi, szociális gondokkal küszködő családok, diákok problémáival, de csak azok kezelésére vállalkozhatnak, és nem a megoldásukra. Emiatt alapvető fontosságúnak tartom: - A munkatársak erkölcsi és anyagi motiválását, a pedagógusok továbbképzésének és önképzésének támogatását. - Az elvégzett munka mennyiségi, minőségi értékelését, dokumentálását és visszajelzését, a feladatok megosztásának egyensúlyát. - A munkakapcsolatok figyelemmel kísérését, a jelentkező konfliktusok feloldását. - A pedagógusi műhelymunka erősítését, az egységesebb csapatszellem formálását. - A vélemény-nyilvánítás egyéni és közösségi lehetőségét. - Az érdekelt munkaközösségekkel, azok vezetőivel az őket, vagy az egész testületet érintő döntések előtt a vélemények bekérését. - Az iskola nevelési funkciójának erősítését, az osztályfőnöki munka jelentősebb elismerését. - Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus, osztályfőnökök továbbképzésének biztosítását. 11
- A sajátos nevelési igényű, tanulási-beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók ellátásához fejlesztő pedagógus alkalmazását. - A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók családjával, gondozóikkal folyamatos kapcsolattartást. - A tanulók és a szülők tájékoztatása szakképzett rendvédelmi előadókkal a fiatalokat érintő veszélyekről, osztályfőnöki órákon, kollégiumi foglalkozásokon, szülői értekezleteken. 3, A technikai személyzet Az intézményben a tanárok mellett technikai munkatársként tízen dolgoznak, akik segítik az iskola, kollégium és a tanüzem működését A gondnok-gépkocsivezető- takarítónők-portás feladata az iskola, a kollégium épületében a folyamatosan felmerülő karbantartási, beszerzési feladatok megoldása, az épület állagának megóvása, a tisztaság biztosítása, a tanulók szállítása a szakmai gyakorlatok helyszínére. A tanüzemi munkák mezőgazdasági munkavégzést jelentenek, aminek jellemzője a szezonalitás, a szaktudás igénye. Ebben 2 dolgozó vállal feladatot. Az iskolában dolgozók munkáját, magatartását a tanulók folyamatosan látják, értékelik, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy milyen viselkedési kultúrát, mintát látnak tanulmányi időszakban, a kollégiumban, illetve egy működő tanüzemben. Az iskola önállóan gazdálkodik, de a könyvelési-számviteli feladatokat a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium gazdaságvezetője fogja össze, akivel napi kapcsolatban vagyok az iskolában dolgozó könyvelőkön keresztül. 12
Az Intézmény oktató-nevelő munkájának egyéb tevékenységei Kollégiumi ellátás Az iskolával együtt közös igazgatású kollégium - 110 férőhely - áll azon tanulók rendelkezésére, akiknek szülei ezt az elhelyezést választják a távolság, a bejárás nehézségei, vagy az otthoni rendezetlen családi viszonyok miatt. A tanulók fele lakik kollégiumban, és úgy tűnik ez a létszám jellemzi majd a következő éveket is. Ennek okai összetettek: - nő a helyi és a környékbeli tanulók száma, - nem szeretik a tanulók a kollégiumi élet közösségi szabályok kötöttségeit, - anyagi nehézséget okoz a családoknak az étkezési költségtérítés - a kollégiumi élet már nem nyújt több lehetőséget a tanuláshoz, mint az otthoni. Nagyon sajnálatos, hogy ez így alakul, mert sok tanuló szociális háttere, családi helyzete meg sem közelíti a kollégiumi ellátás színvonalát / pl. számítógép-internet, sportolási lehetőség, egészségügyi ellátás, stb. /. Miért választják mégis a tanulók a bejárás töredelmét néha a szülő ellen hadakozva -, mert több órán keresztül így nincsenek felügyelet alatt, és szabadon mehetnek a saját fejük után, sokszor meggondolatlan, veszélyes helyzeteket okozva ezzel maguknak, családjuknak. Feladatok: - A kollégiumi élet vonzóbbá tétele családiasabb közösségek kialakításával. A szülőknek nagyobb betekintést engedni az itt folyó munkáról, lehetőségekről. - Az összeférhetetlen diákok korai kiszűrése, a családdal, gondozóval a kapcsolat felvétele, a szorosabb, együttműködő kapcsolat fenntartása. - A kollégiumi életet színesebbé tevő eszközök számbeli fejlesztése; az eszközök állagvédelmének kidolgozása, biztosítása. 13
Gyakorlati oktatás, tanüzemi gazdálkodás A gyakorlati oktatás az iskolai munka egyik erősségének számít évtizedek óta. A gyakorlatok szervezése az intézmény tanüzemében teljes egészében megvalósítható. A tárgyi felszereltsége, a szakemberek felkészültsége megfelel a követelményeknek. A szakmai oktatásban résztvevő tanárok iskolai végzettség szerint: 3 fő okl. mezőgazdasági mérnöktanár 1 fő okl. mg-i kertész mérnöktanár 4 fő mg-i mérnöktanár 1 fő mg-i mérnök 1 fő szakoktató A tanárok mellett 2 fő technikai személyzet segít a tanüzemi munkákban, főként az éjszakai és a hétvégi műszakok munkáinak elvégzésében. A tanüzem a jelentősebb gazdasági állatfajok tenyésztésével foglalkozik. Szarvasmarhából magyar tarka, sertésből magyar nagy fehér és hibrid, a juhoknál fésűs merinó az állomány jelentős része. A szarvasmarhatartás tejelő hasznosítású. A tej értékesítésre kerül, de az értékesítési ár az önköltség alatt van jelenleg, emiatt a hasznosítási irányt megváltoztatjuk. Anyatehén tartásra állunk át, arra számítva, hogy a jelenlegi támogatási rendszer fennmarad. A tanterv szakmai gyakorlati követelményeinek megfelelően biztosítjuk a gépi fejés gyakorlását és a 3-4 fejt tehén tejét az iskola tej-automatájából értékesítjük a helyi lakosoknak. A jelentős állatlétszám mellett csak 29 ha szántó területen gazdálkodunk, takarmányt termelünk, de ez nem tudja biztosítani teljes egészében a felmerülő takarmányigényt. A 2015/2016. évi vetésszerkezet a következő : 16 ha lucerna, 2 ha borsó 11 ha árpa A szemestakarmányok egy részét és a koncentrátumot vásároljuk, és saját készítésű tápot etetünk. A kertészeti termeléshez tartozik 3000 m 2 gyümölcsös (9 faj, 29 fajta), 3500m 2 szőlő (21 fajta), 500 m 2 zöldségtermelés. A tanüzem életében meghatározó szerepe van a tanulóknak, a folyamatos üzemi munka biztosítása az ő segítségükkel valósul meg. A munkáltató gyakorlatok teljesítése során értéket is termelnek a gyakorlás mellett. 14
A tanüzem mellett a gyakorlati oktatáshoz az iskola területén négy laboratórium is található, de ezek felszereltsége elavult, fűtésük megoldatlan, emiatt használatuk az utóbbi években háttérbe szorult. A tanüzem a jelenlegi képzésnek megfelelően - a gazda, állattartó szakmunkás, állattenyésztő és állategészségügyi technikus képzésre rendezkedett be, ami növénytermesztési, kertészeti, gépészeti gyakorlatokat is jelent, nemcsak állattenyésztést. A szakmai képzésben változás, hogy a 2016/2017-es tanévtől szakgimnáziumi, szakközépiskolai osztály indul, felváltva a jelenlegi szakközépiskolai és szakképző osztályokat. Az intézményünk tárgyi felszereltsége megfelel az OKJ képzés feltételeinek, de folyamatosan pótolni kell a kézi szerszámokat, kerti eszközöket, kisebb értékű fogyóeszközöket, a kertészet öntözőrendszerének korszerűsítése pedig a termésbiztonságot segítené. Feladatok: - A tanüzem állatállományának tervszerű szelekciója, a termelési színvonal emelése. - A tenyésztői munka színvonalának emelése, kertészeti termelés színvonalának javítása. - A termesztő-ház üzemeltetése a felszereltségének megfelelő növényekkel. - A korszerű, környezetkímélő kertészeti technológia megvalósítása. - A traktorvezetői jogosítvány megszerzéséhez a feltételek biztosítása. - A környék gazdáinál tanulószerződéssel szakmai gyakorlatok szervezése. - Az intézmény gyakorlatvezetőinek biztosítani a mezőgazdaságban alkalmazott korszerű technológiák megismerését, bemutatók, kiállítások látogatását, A felnőttoktatás 1999-ben indult a felnőttképzés az iskolában és a képzés nagyon népszerű lett, mivel a mezőgazdasági termelést segítő pályázatok előírták a szakmai végzettség meglétét. Gyorsan ki is derült, hogy milyen nagy számban gazdálkodnak az emberek alapvető gazdálkodási ismeretek nélkül, és legalább ilyen sokan mezőgazdasági végzettséget igazoló bizonyítvány nélkül. Az elmúlt években ezernél is több gazdálkodó végzett a különböző tanfolyamokon. A tanfolyami képzés saját bevételt jelentett az intézménynek, de mellette azzal, hogy színvonalas szakmai munka folyt és folyik, az itt tanuló felnőttek tovább növelték iskolánk hírnevét, és segítették a nappali beiskolázást is. 2013-2015. között pályáztunk a TÁMOP 15
2.1. Újra tanulok című kiemelt projekt mezőgazdasági tanfolyami képzéseire, ahol a szakképzetlen felnőtteket tanítottunk. Regionálisan, iskolai szervezésben 43 helyszínen képeztek mezőgazdasági és állattartó munkásokat. Jelenleg a GINOP 5.1. Út a munkaerőpiacra pályázati projektben indulnak tanfolyamaink. Ezek a tanfolyamok a munkaerő kínálat fejlesztését célozzák meg, javítják a szakképzetlen lakosság elhelyezkedési esélyeit, egyben az iskolánk számára nagyon jelentős bevételi forrást jelentenek. Feladatok: - A kiválasztott mezőgazdasági képzések programjainak elkészítése az OKJ szerint. - A felnőttképzés marketing munkájának javítása, a szakmai hírnév öregbítése. - A képzésben résztvevő, termeléssel foglalkozó gazdák adatainak nyilvántartása, a gyakorlatok szervezésénél ennek a lehetőségek szerinti felhasználása /pl. érdekes növények termesztése, drága, nehezen tenyészthető állatok tartása /. Vezetői feladatok, az iskola működése Gazdasági elképzelések Az oktatás növekvő költségei jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az oktatás szolgáltatássá váljon. Az intézményektől alkalmazkodást vár el és azt, hogy növekedjen a hatékonyság, az elszámolhatóság. A gazdálkodás terén a fenntartó van döntési pozícióban. A törvényi előírások, kötelezettségek mellett meghatározza az általa fenntartott intézmény éves költségvetését, szabályozza gazdálkodását. Az intézményi költségvetés jelentős részét - 80-85 % - a pedagógusbérek és járulékaik teszik ki. A bérek többnyire a KJT által előírt minimumot jelentik, az igazgatónak tehát minimális lehetősége van arra, hogy a minőségi munkavégzést anyagilag ösztönözze. Az intézményi költségvetés fennmaradó része pedig döntő többségben a működési költségekre fordítódik. Az igazgató tényleges döntési lehetősége tehát a teljes költségvetés csupán néhány százalékára terjed ki. Az igazgató nem a költségoldalon tud elsősorban hatást kifejteni a szervezet hatékonyságára, hanem a források felhasználásával, az azok segítségével elérhető eredmények révén. 16
A vezetésnek a forrásbővítés területén lehet szerepe, ami nem fenntartói támogatás, hanem a saját bevételek növelését jelenti. Ezek a lehetőségek: - a pályázatok írása, - a felnőttoktatásban való részvétel, - az infrastruktúra bérbeadása. A pályázati lehetőségek jelentenek még bevételi forrást az iskola számára, ezek figyelemmel kísérése folyamatos feladat. Az elmúlt években pályáztunk az iskolai profilnak megfelelő projektekre, és nyertünk az Ökoiskola pályázaton, a TÁMOP-3.1.4.C-14 Innovatív iskolai pályázaton, a TÁMOP 3.3.17-15/1 a Tudás Kertje pályázaton. Ez segítette a tanulók környezeti nevelését, a környezettudatos magatartás kialakulását, az iskolai költségvetést is támogatta a pályázathoz szükséges eszközök, anyagok beszerzésével. A felnőttképzések szervezésének folytatása szükséges. A képzések számának növelését fontosnak tartom, ehhez viszont időben össze kell gyűjteni az igényeket. Az indítandó képzéseket széles körben terjeszteni kell, a reklámnak meg kell találni a megfelelő módját, mert a gyorsaság nagyobb eredményt hozhat. Rendszeresen pályáztunk és pályázunk tanfolyami képzésekre. A kollégium felesleges kapacitásának bérbeadása, bekapcsolódás a falusi turizmusba a nyári időszakokban. Hasonló iskolákkal felvenni a kapcsolatot, cserekirándulások szervezésére. A tanüzemi gazdálkodás, ami a szakmai gyakorlati oktatáshoz szervesen kapcsolódik, az elmúlt évek átlagában 7-8 millió forint bevételt produkált. A tanulószerződések megkötésével a tanüzem fejlesztési pénzforráshoz jut, aminek összegével a termelés szervezése biztosabbá válik, kisebb fejlesztésekre is lehetőség lesz. Biztonságos gazdasági hátteret szeretnék kialakítani, amit jellemez a racionális tervezés, a pályázati források megszerzése, a saját bevételek igen átgondolt felhasználása, a takarékos gazdálkodás megvalósítása. 17
A tárgyi, műszaki feltételek, fejlesztési feladatok Az intézmény tárgyi feltételei összességében lehetővé teszik a feladatok megoldást, de mindent lehet jobban és szebben, olcsóbban. Az iskola költségeinek jelentős részét a fűtési költségek teszik ki, a korszerűtlen, technikailag rosszul kialakított gázfűtésnek köszönhetően. Mezőgazdasági iskolaként környezetkímélő fűtési rendszert kellene kialakítani, vagy a jelenleginél korszerűbb kazánokat felszerelni. A szaktantermek felszereltsége megfelelő, de a régi asztalokat és székeket több teremben is korszerűbbre kellene cserélni, a régi parkettát felújítani. A számítástechnika teremben a gépek 5-10 év között vannak, elavultak, ezeknek a cseréje, korszerűsítése időszerű lenne. A tantermeket a felnőttképzésben is használjuk a saját tanfolyamok szervezésénél, de bérbe is kiadjuk délutáni foglalkozásokhoz, tanfolyamok szervezéséhez. A testnevelés és a sport tevékenységhez egy átalakított tornaszoba áll rendelkezésre. A testnevelési órák száma miatt több alkalommal is előfordul a párhuzamos óratartás, ami nagyon megnehezíti a tanári munkát. Az önkormányzattal együtt szeretne az iskolánk pályázatot benyújtani egy sportcsarnok létesítésére. Ez délelőtt és délután is segítené az iskolai foglalkozásokat, a városi sportköröknek, egyesületeknek helyet biztosítana, illetve versenyek szervezését segítené. A közös szándék megvan, a helyszín az iskola sportpályáján adott, a vázlatos terv már elkészült. Azt gondoljuk, hogy közös erővel, összefogással sikeresebbek lehetünk. A szakmai képzéseinkhez a szakmai vizsgára bocsátás feltétele a traktoros jogosítvány megszerzése. Ehhez az iskola rendelkezik oktató traktorral és vizsgahellyel, de nincs oktatási engedélyünk, nem vagyunk oktatóhely. Ez évente többszázezer forint kiadást jelent az intézménynek. Költséget csökkenthetnénk azzal, ha saját autósiskolánk lenne, nem kellene emiatt külső szolgáltatót igénybe venni. Szervezhetnénk B és T kategóriás jogosítványok megszerzéséhez tanfolyamokat a saját diákjaink és külső érdeklődők számára, bekapcsolódhatnánk a felnőttképzésbe is ehhez kapcsolódó tanfolyamok szervezésénél. 18
A kollégium tárgyi felszereltsége két szinten megfelelő, de két emeleten az ágyak cseréjére lenne szükség, valamint az ágynemű selejtezésére. A diákok vagyontárgyainak elhelyezésére biztonságosabb szekrényeket kellene vásárolni. Az épületet korszerűsítették, új ablakokat kapott és szigetelték a falakat, a belső berendezés azonban 20 éve nem sokat változott. A kollégium négy emeletes, de ebből két emelet, amit a diákok elfoglalnak, és nem is igen várható, hogy ebben nagy változás lesz a következő években. Az önkormányzat és a városi sportegyesületek kibérelnék a szobákat dolgozók, valamint sportolók részére, de ehhez átalakításokra lenne szükség, valamint arra, hogy a sportcsarnok felépüljön. Ezzel csökkennének a kollégiumi fajlagos költségek és bevétel is keletkezne. A süvegesi tanüzemi kollégium épülete megfelel az igényeknek, az étkező berendezését kellene korszerűbbé, higiénikusabbá tenni, valamint az öltözők szekrényeit, a selejtezett ágyakat kicserélni és így bekapcsolódhatnánk az olcsóbb falusi turizmusba, főiskolásokat fogadhatnánk szakmai gyakorlatra. A tejtermelés mennyisége lehetővé és szükségessé teszi egy mini sajtkészítő üzem kialakítását, mivel ez biztosítaná a megmaradt és hétvégi tej mennyiségének a felhasználását. Vannak ismereteink a gomolya készítésben, de legalizálni kell a piacra jutását a terméknek, valamint ezzel növekedne a bevétel is. Az intézmény gyakorlati oktatásának szervezése, végrehajtása nagyrészt a tanüzemben történik, ennek távolsága az iskolától 7 km. A tanulók szállítása költségkímélőbb lenne 9 személyes autóval, mert ehhez nem kell személyszállító jogosítvány, így a gyakorlatot vezető tanárok is szállíthatnák a tanulókat. Ez egyszerűsítené a délutáni műszak szervezését és csökkentené a technikai dolgozók munkaidejét. Az iskolai buszok közül az egyiket ilyen személyszállító járműre kellene cserélni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükség lesz a vagyonvédelem, a biztonság és ellenőrizhetőség miatt az iskola, a kollégium, az iskolaudvar és a tanüzem egyes helyeinek kamerás ellenőrzésére, biztonsági rendszer kialakítására. 19
Szervezetfejlesztési elképzelések Az eredményes oktatáshoz nem elég a pedagógusok kiváló egyéni teljesítménye, szükséges hozzá a csapat is. Az iskola tantestülete akkor eredményes munkájában, ha maga is rendelkezik a jó közösség jellemzőivel. A hatékony iskola alapvető feladata, hogy a pedagógusok ismerjék saját tevékenységük hatásfokát, tudják azt, hogy az emberformálásban jelentős szerepük van. Támogatni szeretnék minden olyan továbbképzési formát, ami a módszertani kultúrát fejleszti, emeli a szakmai munka színvonalát, és a pedagógusokat kedvezőbb anyagi helyzetbe hozza. Az igazgató elsődleges feladata, felelőssége úgy szervezni a mindennapi életet, hogy nyugodt légkörben, szabályozott keretek között, kiegyensúlyozott munka folyhasson. A döntésekben a párbeszéden alapuló összhangot szeretném továbbra is megvalósítani, de ez nem jelenthet véget nem érő vitákat. A szülők rendszeres és megfelelő tájékoztatása, a szülő-pedagógus szoros kapcsolatának kialakulása segíthet az iskolai munka szervezésében. 20
Összegzés Egy iskola fontos szerepet tölt be egy adott közösség életében. Értékrendje tükrözi az ott élő emberek értékrendjét: a munka, a teljesítmény, a tehetség, a személyiség tiszteletét. A jövő szempontjából kulcsfontosságúnak tartom az eszközök hatékonyságát, ezen belül is a legfontosabb, a humánerőforrás hatékony alkalmazását, mert ez meghatározó költségtényező. A pedagógusok munkája az eredményesség legfőbb alakítója, általuk valósul meg az intézmény egyik fő értéke az együttműködési készség. A vezetői programomban megfogalmazott gondolatok megvalósítása során arra kívánok törekedni, hogy olyan vezető legyek, aki képes a közösség értékes tapasztalatainak az összefogására, a színvonalas szolgáltatási kultúrájú iskola kialakítására, az elért eredmények őrzésére, fejlesztésére. Szerencs, 2016. június 10. Néposzné Gombás Katalin 21