PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító 201394 2013. p.h. Készítette: Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető Cím: 2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zs. u. 33.
Tartalomjegyzék Törvényi hivatkozások, rendeletek... 3 BEVEZETŐ... 4 2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK... 8 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 11 3.1 Általános feladatok... 11 3.2 Az egészséges életmód alakítása... 12 3.3 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása... 16 3.4 Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása... 20 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 24 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 30 6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN... 113 7. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI AZ ÓVODAI NEVELÉS SORÁN... 115 8. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS... 123 9. GYERMEKVÉDELEM... 124 10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 128 11. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE... 129 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 133 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 134 2
Törvényi hivatkozások, rendeletek Alapító okirat 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 255/2009.(XI.20) Kormány Rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása 1989. évi ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól Helyi rendeletek Képviselőtestületi határozatok Fenntartói elvárások 3
Szentnek kell tartanunk a gyermekek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik. (Kodály Zoltán) BEVEZETŐ Változó világunkban olyan emberekre van szükség, akik képesek megújítani tudásukat, alkalmasak az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtésére. E képességek, készségek megléte vagy hiánya döntő módon meghatározhatja egyéni boldogulás esélyeit. Ezért kell már óvodáskorban alapozni azokat az örök érvényű, az emberiség által kialakított etikai, műveltségi és tudásbeli értékeket, amelyek segítenek eligazodni a családban és a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetben. 2009. szeptemberében óvodánk egyik csoportjában bevezettük a kompetencia alapú óvodai nevelést. Nyertünk a TÁMOP 3.1.4-09/2-2009-0013 Kompetencia alapú oktatás. egyenlő hozzáférés Piliscsaba Napsugár Óvodájában c. pályázaton, ezért programunkat a pályázatnak megfelelően kiegészítettük, a kompetencia alapú programot részben adaptáltuk. Miben más a kompetencia alapú programcsomag? - a 4 alapelem (levegő, tűz, víz, föld) köré szervezi a feldolgozandó témákat - elemenként és nevelési területenként sokszínű módszertani ajánlást kínál - fokozottan hangsúlyozza a differenciált fejlesztést - kiemelten kezeli az óvoda-iskola átmenet problémakörét - nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok ápolására - biztosítja a program megvalósításához szükséges segédanyagot. Mit jelent a kompetencia alapú program A gyerek számára: Önfeledt, boldog gyerekkort, amelyben - kedvük, igényeik, vágyaik szerint játszhatnak - átérezhetik a hagyományok üzenetét - változatos, színes élményeket szerezhetnek az őket körülvevő világról. A szülők számára: Biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy - a program középpontjában a gyerekük áll - gyermekének olyan értékeket közvetít, amelyek örökérvényűek - a program alkalmazása eredményeként gyermekük az iskolára alkalmas lesz. Az óvodapedagógusok számára: Lehetőséget ad - az óvoda iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére - az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére - céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka megélésére. 4
A fenntartó számára: Bizonyságot nyerhet afelől, hogy - a fenntartása alatt működő óvoda alap- és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja - az általa elfogadott és támogatott óvodai helyi pedagógiai program a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal kiegészülhet és átalakulhat Az óvodai nevelés országos alapprogramja a folyamatosan fejlődő gyermeki személyiségből indul ki, amely egyszerre egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény. Pedagógiai programunk kidolgozásánál figyelembe vettük a gyermekek, szülők, óvodapedagógusok jogait, kötelezettségeit, kívánalmait, elvárásait, érdekeit. Szem előtt tartottuk a több év gyakorlatában kialakított értékes pedagógiai elveinket, tapasztalatainkat és eredményeinket. Nevelőtestületünk a következő erkölcsi ideológiát közvetíti neveltjei felé: egymás megbecsülése, tiszteletben tartása, a másság elfogadása, az agresszivitás elítélése, az egymás iránti toleranciára nevelés. Igyekszünk megfelelni az új társadalmi igényeknek, innovatív és minőségi változásokat kezdeményezünk. A társadalmi és gazdasági környezet gyors változásai nyomán egyre több elvárás fogalmazódik meg az intézményes neveléssel szemben. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi hatásokat az óvoda kevéssé tudja befolyásolni, ezért azokra a nevelési területekre tesszük programunkban a hangsúlyt, melyeken belül úgy érezzük, hogy komplex nevelő hatást tudunk kifejteni a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére. Óvodánk nevelőtestülete tevékenységével, az egyenlő hozzáférés biztosításával és az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével enyhíteni igyekszik a társadalmi különbségeket. Az intézményes keretek között folyó nevelésünk legfőbb célja, az élet szeretetére, és annak minél teljesebb megélési képességére nevelni a gyermekeket. Fontosnak tartjuk olyan kompetenciák kialakítását óvodásainknál, amelyek képessé teszik őket arra, hogy megértsék a nemzetközi közösségekben meglévő sokszínűséget és a különbözőséget, miközben megtanulják egyben kezelni is ezeket. Az óvodai tevékenységrendszerünk, szokásaink, ünnepeink lehetővé teszik más kultúrából érkező gyermekek együttnevelését, differenciált személyiségfejlesztését. Értékként kezeljük a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket. A kultúra őrzését, átörökítését emberi jognak tekintjük. Kötelezőnek tartjuk magunkra nézve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartását. A nevelés eszközei közül a játék tevékenységet részesítjük előnyben, mert ez a gyermek pszichés szükségletének alapja, illetve a gyermeki megismerés kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenysége. Ezen keresztül tudjuk leginkább elsajátíttatni az alap kompetenciákat. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere a megfelelő tárgyi környezet meglétével együtt elősegíti a környezettudatos magatartás mihamarabbi kialakulását az óvodásokban. Mindezek mellett értékrendünkben a család kiemelt jelentőséggel bír. Sajátos életünk eseményeivel, befolyással lehetünk a családok nevelési gyakorlatára, értékrendjére és szokásaira. Belső fejlesztési munkánk a hatékony óvoda modelljét célozza meg. Nevelési célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Abban a reményben bocsátjuk útjára programunkat, hogy a benne megfogalmazott gondolatok segítik céljaink megvalósulását. 5
1. HELYZETELEMZÉS Napsugár Óvoda, Piliscsaba Intézményünk adatai, feladatai Piliscsaba Napsugár Óvodájának feladata biztosítani a gyermekek óvodai nevelését 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. A feladatból adódóan alaptevékenységi körében megalapozza a gyermekek személyiségének és képességeinek fejlődését és biztosítja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Óvodáink: Napsugár Óvoda székhely: Piliscsaba, Bajcsy Zs. u. 33. Benedek Elek Óvoda telephely: Piliscsaba, Egyetem u. 5. Klotildligeti Óvoda tagóvoda: Piliscsaba, Szent László király útja 28. Hétszínvirág Óvoda tagóvoda: Piliscsaba, Levente u. 13. Az óvoda csoportjainak száma: 10 Pedagógus álláshelyek száma: 21 Intézményünk érték és célrendszere Intézményünk a piliscsabai óvodások nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az általunk közösen meghatározott zsinórmérték azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni. Ezért értékegyeztető folyamatokon alapulóan, szakmai párbeszédeken keresztül határozzuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet nevelőtestületünk szakmai felelősséggel felvállal. Nekünk minden gyermek fontos Értékazonosság és megtartás, folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben. A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a piliscsabai óvodai nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes területe többlet tartalmakkal valósulhat meg. A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben az, hogy a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását saját eszközein keresztül. 6
A pedagógiai értékelemek egyeztetése: Pedagógiai értékelemek Érzelmi nevelés, szocializáció Játék és tevékenységben történő tanulás-szervezés Egészséges életmódra nevelés Célrendszer Érzelmileg gazdag, pozitív beállítódású, magabiztos gyermek Nyitott, motivált, érdeklődő gyermek, aki az iskolai életre alkalmassá válik A kulturált, egészséges életvitel igénye gyermekeink benső értékévé váljon Környezettudatos magatartás váljon minden dolgozó és gyermek belső igényévé A működési értékelemek megvalósítása: Működési érték elemek Azonos értékrend Együttműködés Szakmai felelősség Célrendszer Intézményünk nevelőtestülete és alkalmazotti köre fordítson nagy gondot arra, hogy közösen egyeztetett és elfogadott értékrend alapján végezze napi munkáját Az értékegyeztetés és értékmegtartás folyamatában tartsuk tiszteletben tagóvodáink eltérő pedagógiai gyakorlatát. Célunk, hogy a tagóvodák egymás eredményét megismerjék, a tapasztalataikat átadják. Fontos, hogy a külön egységek érezzék, hogy együtt eredményesebbek lehetnek. A szakmai felelősséget felvállalva őrizzük meg a tagóvodák szakmai autonómiáját. Az önértékelés, önelemzés, önfejlesztés folyamatos gyakorlásával, belső továbbképzésekkel biztosítsuk, hogy az esetleges problémák megoldódjanak, és a fejlődés élő igény legyen intézményünkben. 7
2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK Óvodánk gyermekközpontú, befogadó szemléletű. Nevelőtestületünk egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik. Olyan pedagógiai környezet működik, ahol a befogadó attitűd természetes mind az óvodapedagógusok, mind a nevelőmunkát segítő munkatársak, valamint a szülők, gyermekek számára egyaránt. Az Alapprogram alapelveinek megfelelően, a kompetencia alapú nevelés módszereivel, eszközeivel is bővítjük nevelési lehetőségeinket. Példaadással, gyakorlatra orientált pedagógiával, tevékenység központúsággal, élethelyzetből adódó munkavégzéssel nevelünk. Az óvodai élet tevékenységei együttesen fejtik ki nevelő hatásukat, valamennyi képességet komplexen kívánunk fejleszteni. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Az együttnevelés hatékonysága érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Értelmezésünkben a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja, a szocializációs folyamat eredménye. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljaiknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét (testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.) A gyermekek folyamatos megismerése, másképpen kifejezve a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelésünket, kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. Munkatársaink megértő, nyitott viselkedést tanúsítanak a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. Minden gyermek a saját képességei és környezeti feltételei figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Fejlődését meghatározzák genetikai adottságaik, eltérő érési ütemük, és a különböző környezeti hatások. Így az óvodás korú gyermek szomatikus, mentális, szociális fejlődése egyénenként és életkoronként változó. Az óvodáskor szenzitív-érzékeny, fogékony időszak a különbözőségek elfogadására. A játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé válik, a különbözőségekkel természetes módon él együtt, empatikus, szociális játszótárs. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Ennek tudatában szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvodai életet teremtve próbáljuk kielégíteni testi-lelki-szellemi szükségleteit: - nagyfokú mozgásigényét - csillapíthatatlan játékigényét, tevékenységvágyát - gyermeki kíváncsiságát, tudásszomját - esztétikum (mese, zene, környezet) iránti fogékonyságát - szeretetre való igényét. Az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítővé válik. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Óvodáskorban az értékeket a felnőttek közvetítik a gyermekek számára, ezért a gyermekismeretre és módszertani szabadságra alapozott szakmai tudást folyamatosan és kreatív módon megújítva kell fejleszteni az óvodai nevelési feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében, 8
Nevelőmunkánk célja a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A pedagógiai alapelvek érvényesítése során figyelembe vesszük: - a magyar nemzeti kultúra hagyományait - a magyar pedagógia eddigi progresszív eredményeit - az ONOAP irányelveit - a fejlődéslélektan tudományos megállapításait - az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, - a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét - a gyermek fejlődésének nyomon követését, - az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit Programunk alapján olyan óvodát szeretnénk, ahol gyermekeink, egészséges, boldog, alkotóképes, kitartó, akarattal rendelkező, koncentrációra képes, segítőszándékú, kudarctűrő, emberekké váljanak! A gyermeket értő, elfogadó, bizonyos kereteket, elvárásokat közvetítő, biztonságot adó, egészséges környezetben kívánjuk nevelni harmonikus személyiséggé, a játék és a különböző műveltségtartalmak segítségével. Pedagógiai alapelveink: - Óvodai nevelőmunkánknak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. - A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom kell, hogy övezze. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. - Óvodánkban különösen fontosnak tartjuk a gyermekközpontú nyugodt, otthonos légkör megteremtését. - Az óvodás gyermek meghatározó tanulási formája az utánzás és a szociális tanulás, amelyben - az óvodapedagógus modell értékű befogadó attitűdje mellett -, tág teret biztosítunk a gyermekek egymástól való tanulásának is. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda a családdal együtt, a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Célunk az inkluzív nevelés értékeinek közvetítése, a családi nevelés segítése, erősítése. - Valljuk, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy olyan rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni képességeihez, sajátos fejlődési üteméhez. Mindezekre építve jutunk el a műveltségtartalmak megalapozásához. - Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (rendszeres életritmus, megfelelő napirend) - Az óvodás gyermek legelemibb szükséglete, létformája a játék. A szabad játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit. Különös hangsúlyt fektetünk a nyugodt, elmélyült játék feltételeinek megteremtésére. - Fontos, hogy minél több tapasztalathoz juttassuk a gyermekeket, kielégítsük természetes kíváncsiságát. A játékba integrált önkéntes cselekvés a fejlődés és fejlesztés legjobb eszköze. A gyermek érdeklődésére, előzetes tapasztalataira építjük az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységi rendszert. - A gyermeki gondolkodást a világ komplex megismerése útján fejlesztjük, melyhez segítséget nyújtanak az óvodai hagyományőrző tevékenységek is. - Kiemelten fontosnak tartjuk az anyanyelvi nevelést, mert önmagát kifejezni és a világot megérteni tudó gyermeket szeretnénk nevelni. 9
- Hisszük, hogy a környezet tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, és megalapozni a gyermekek környezettudatos viselkedését. - Arra törekszünk, hogy óvodánk pedagógiai környezetében a gyermekek természetesen éljék meg a másságot, elfogadják sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a multikulturális szemléletmód megismerésével együtt szocializálódjanak. - Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, fejlesztőhatású környezetben éljen, fejlődjön. Olyan környezetet alakítunk ki, melyben a gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, gyengébbekhez közeledés és a segítőkészség természetes számukra. - Óvodánkban a nevelési feladatok megvalósítása során kiemelt figyelem irányul mindazon kompetenciák fejlesztésére, amelyek az iskolakészültség elérése szempontjából nélkülözhetetlenek. - A nevelés során alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermeki személyiséghez igazodnak, gondoskodva a szükségletek kielégítéséről. A pedagógusokkal szemben támasztott elvárások: Fontosnak tartjuk, hogy nevelőtestületünket az új módszerek kutatása, a folytonos megújulásra törekvés jellemezze, ezért állandóan törekszünk saját személyiségünk és pedagógiai, pszichológiai, módszertani kultúránk fejlesztésére. Érvényre juttatjuk az óvoda helyi pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat. Olyan pedagógiai módszerek működtetése a célunk, amely alkalmazkodik az óvodáskorú gyermek egyéni sajátosságaihoz, hogy a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztatva biztosítsuk fejlődésüket. A gyermek egyéniségét mindenkor tiszteletben tartjuk. Minden egyes gyermekkel törődünk, differenciált bánásmódot alkalmazunk, de kerüljük a diszkriminációt. Nem engedünk a játéktevékenység elsődlegességét veszélyeztető kívánságoknak. Biztosítjuk a gyermekek mozgás- és pihenésigényét, és figyelünk a személyes kapcsolat iránti egyéni szükségleteikre. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megtapasztalják a nyitottságot, hogy érezzék, bizalommal lehetnek irántunk, mert gyermekük jó kezekbe került. Törekszünk az együttnevelésre. A munkánk során szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban a titoktartási kötelezettségnek eleget teszünk. Aktívan részt veszünk intézményünk szervezeti kultúrájának fejlesztésében. Építünk a különböző személyiségek, egyéniségek hangulatformáló, közösség alakító szerepére, az óvónők/dajkák rugalmasságára, alkalmazkodó képességére és kreativitására az óvodai élet minden területén. Pedagógusképünk: - Emberileg, szakmailag jól felkészült, pedagógiai optimizmussal, hivatástudattal, humanizmussal rendelkező. - Közösen tud alkotni a gyermekekkel. - Személyiségének pozitív vonásai által mintát, modellt jelent gyermek, szülő számára egyaránt. - Szülőkkel, megértő, együtt érző, toleráns, elfogadó. - Gyermekszerető, harmonikus, segítőkész és képes minden neveléssel kapcsolatos új befogadásra, az óvodai arculat fejlesztésére. - A személyes érdek háttérbe szorításával önzetlenül erősíti a közösséget. - A gyermekek érdekeit, jogait mindenekfelett érvényre juttatja. 10
A nevelő munkát segítő munkatársak: Napsugár Óvoda, Piliscsaba - Gyermekszerető, megértő, elfogadó, toleráns, harmonikus személyiség. - Az óvodapedagógusok munkáját mindenben támogató, szakképzett munkatársak, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az óvodai nevelés eredményességéhez. - Az óvoda környezetében tisztaságot, rendet tartó, környezettudatos magatartása példaértékű. Óvodatitkár: - Személyisége pozitív, elfogadó segítőkész a szülőkkel, alkalmazotti közösséggel, gyermekekkel egyaránt. Új kollegáktól való elvárás: - Ismerjék meg és érezzék sajátjuknak, fogadják el az intézményünk Pedagógiai Programját, annak pedagógiai hitvallását, szemléletét, óvodánk arculatát. Az intézményünkbe lépő új kolléga beilleszkedésének és feladatvégzésének segítése, a közvetlenül munkakapcsolatban lévő kollegák kötelessége. Az óvodai nevelésünk eredményességéhez nélkülözhetetlen az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája. 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1 Általános feladatok - Az óvoda feladata a 3-7 éves korú gyermek harmonikus, sokoldalú fejlődésének elősegítése, testi és lelki szükségleteinek kielégítése. - A társadalmi gyakorlatra való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. - A gyermeki játék - mint a legfontosabb gyermeki tevékenység -, tiszteletben tartása. - A megnyugtató harmónia megteremtése mind a tárgyi, mind a személyi környezetünkben. - Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés megvalósítása az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésével. - A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. - A gyermekek egymáshoz és a felnőttekhez fűződő -, együttműködési és érintkezési képességeinek fejlesztése; alkalmassá tenni őket arra, hogy az iskolában adottságaiknak megfelelően teljesítsenek. - A kisebbségi nevelés feladataiból adódóan megfelelő nyelvi környezet kialakítása az egész nap folyamán. Ezen belül: 1. az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 11
3.2 Az egészséges életmód alakítása Napsugár Óvoda, Piliscsaba Cél: A gyermekek egészséges életvitel-igényének megalapozása, testi fejlődésük elősegítése, az eltérő fejlettségi ütem és az egyéni képességek figyelembevételével az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. Az egészséges életmód, életvitel megalapozása egészséges életstílusok, életmodellek megismertetése, közvetítése által. Feladat: A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Személyi és környezethigiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése Balesetmegelőző nevelés Egészséges életrend, napirend Stressz-elhárítás A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: Az óvodai felvételi után a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. Az egy csoportban dolgozó óvónők - az azonos gyakoroltatás érdekében -, a dajkák bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében. Kiemelt feladatunk a kapcsolatépítés lehetősége a gondozási feladatok végzése közben. A gondozás, egészséges életmód alakítás tartalma: - Életritmus, - Táplálkozás, - Testápolás, - Öltözködés, - Mindennapi szabad mozgás, - Pihenés / alvás. Személyi és környezethigiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); személyi higiéniára nevelés: általános testápolási, öltözködési teendők (bőr, haj, köröm, száj higiénés- és fog-prevenció, fogápolás, ruházkodás); a kulturált étkezés formáinak biztosítása és gyakorlása; korszerű étkezési szokások megalapozása, alakítása a szülők bevonásával (nyers gyümölcsök, zöldségek, magvak, csírák fogyasztásának jelentősége); szakemberek meghívásával előadások, "életmód-napok" közös programok szervezése; fektetők kezelése, tárolása; higiénikus, esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezet folyamatos biztosítása, karbantartása; a környezet-, természet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. 12
A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése: - Az anamnézis felvétele közben felderített betegségeket regisztráljuk és figyelemmel kísérjük. - Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat ellátjuk. - Az óvodában megbetegedett gyermek szüleinek értesítéséről haladéktalanul gondoskodunk. - A friss levegőt gyakori szellőztetéssel biztosítjuk. - Naponta legalább egy alkalommal kint tartózkodunk a szabadban. - A balesetek megelőzése érdekében nemcsak mindennap felhívjuk a gyermekek figyelmét a szabályokra, hanem betartását folyamatosan ellenőrizzük is. - A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozásával, környezettudatos magatartás megalapozásával a gyermekek egészségét óvjuk és védjük. Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése: A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között. Fokozatosan vezetjük be a gyermeket az óvoda helyiségeinek, eszközeinek megismertetésébe. Azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek otthon hiányoznak, mindaddig nem várjuk el, amíg hangjukat, méretüket meg nem szokják. A gyermekek beilleszkedését könnyítjük meg az eltérő étkezési szokásokhoz történő alkalmazkodással. Azokat a gyermekeket, akiknek gondjaik vannak az evőeszközök használatával, fokozatosan igyekszünk ehhez hozzászoktatni. Táplálkozás: Célunk és feladatunk: - A család ismerje az óvoda étrendjét (heti étlap a faliújságon). - Megismerni és feltérképezni a családok étkezési szokásait. - Az óvoda, mint modell nyújtson példát az egészséges táplálkozási szokások kialakításában. - Ismerni a gyerekek kedvenc és nem kedvelt ételeit. - Helyes táplálkozás, kulturált étkezési szokások kialakítása az életkornak megfelelő szinten. - Az étkezési szokások alakulásának, fejlődésének a figyelemmel kísérése. - Biztosítani a nap bármely szakában a folyadék pótlását (csoportszobában víz és jellel ellátott pohár biztosítása). - A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése, gyakorlása. - Az esztétikus terítésre és tálalásra való képességek kialakítása (dupla tányér használata). - Az étkezések helyes tempójának és nyugodt hangulatának a biztosítása, a várakozási idők lecsökkentése. Pihenés, alvás: Az óvodáskorú gyermek alvásigénye napi 12-13 óra, melynek kielégítéséről, az egyéni eltéréseket is figyelembe véve, részben a nap folyamán kell gondoskodnunk. Az elegendő, pihentető, nyugodt alvás a gyermek szomatikus, pszichés fejlődésének egyik feltétele. 13
Célunk, feladatunk: - Az alvás és pihenés szükségletének a kielégítése (az alvásigény kielégítése és az idegrendszer regenerálása érdekében). - Az alvás, pihenés napirendben való legideálisabb elhelyezése (fokozatosság elve). - A gyermek pihenési szokásainak a megismerése, eltérő alvási igényeikhez való alkalmazkodás. - A csoportszoba szellőztetése pihenés előtt. - A csend és nyugalom biztosítása a pihenési időszak alatt, a nyugtalan gyermekek megnyugtatása. - Gondoskodunk arról, hogy kényelmes legyen a gyermek fekhelye. Mozgás, edzés: A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség, melyet a programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró-képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek változtatásával a testi képességek fejlődését segíthetjük. A mindennapos torna és a játékos mozgások az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Célunk, feladatunk: - A megfelelő feltételek megteremtése (hely, idő, eszköz). - Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. - A szervezet teherbíró-, ellenálló- és alkalmazkodó képességének a fejlesztése. - Jó levegőjű, tiszta, biztonságos, mozgást inspiráló környezet biztosítása. - A gyerekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére való építés. - Egyéni képességek figyelembevétele, differenciálás (felzárkóztatás, tehetséggondozás). - Prevenció (mezítlábas torna, mindennapos mozgás, levegőn tartózkodás). - A gyermekek felfokozott mozgásigényének kielégítése, természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Célunk: Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja, a környezet védelmét, megóvását. 14
Feltételrendszer: - Biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. - Óvodánk udvarán lehetőség szerint árnyékos és napos, valamint füves és homokos játszórésszel, homokozókkal és változatos, mozgásra késztető játékokkal teremtjük meg az egészséges játék feltételeit a gyermekek számára. - Az óvoda épületét esztétikusan rendezzük be. - A több funkciót is betöltő csoportszobáinkat alkalmassá tesszük a különböző tevékenységek végzésére. - Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatót biztosítunk. - A tűző nap ellen redőnyt illetve függönyt használunk. - A csoportszobában és az öltözőben egyaránt biztosítjuk minden gyermeknek a külön tároló helyet. - A zsebkendőt állandóan jól elérhető helyen tartjuk. - A mosdóban minden gyermeknek elkülönített fogmosó-felszerelése és törülközője van, és megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Válaszfallal és függönnyel ellátott WC biztosítja az intimitásra nevelést. - Az öltözőben esztétikus hirdetőtábla biztosítja a szülők tájékoztatását az aktualitásokról és az elmúlt hét tevékenységeinek tartalmáról. Balesetmegelőző nevelés személyi, tárgyi feltételek biztosítása; az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése és karbantartása, hibaforrások megszüntetése; óvodán belüli és óvodán kívüli balesetek megelőzésére irányuló törekvés (baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakorlása, balesetveszélyt okozható eszközök helyes használata). Egészséges életrend, napirend Az intézményes nevelés a gyermek életének céltudatos megszervezését igényli. Ezt szolgálja az életrendet, időbeosztást tartalmazó napirend. Óvodánk napirendje rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermek személyiségfejlesztését szolgáló események, programok beépítésére. A folyamatos játéktevékenységben, azonos időpontokban ismétlődnek az étkezések, a mindennapi szervezett mozgásos tevékenység, az udvari játék, a levegőzés, a mese, a pihenés. Mindezzel az óvodáskorú gyermek számára élettanilag oly fontos állandóságot kívánjuk biztosítani. Stressz-elhárítás Stressz-elhárításon az óvodában a félelmek, szorongások feloldását, kudarcok eredményes kezelését, pszichés feszültségek oldását értjük. mindezek érdekében a gyermekek önismeretének, önbecsülésének kialakítása; minimálisra kell csökkenteni azokat a szituációkat, melyben a gyermek félelmet, kudarcot él át; közösségre és egyénre szabott elvárások, korlátok beépítése a nevelés folyamatába; a fokozatosság, kivárás, türelem jellemezze a pedagógiai munkát. 15
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Napsugár Óvoda, Piliscsaba - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, zsebkendőjüket önállóan használják - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, azokat a helyükre teszik. - Szokássá válik a rendszeres tisztálkodás és az önálló WC- használat. - Helyesen használják az evőeszközöket. - Esztétikusan terítenek, étkeznek, étkezés közben halkan beszélgetnek. - Önállóan öltöznek, vetkőznek, öltözködésben képesek megválasztani a helyes sorrendet, ruhájukat rendben összehajtva a polcukra helyezik. - A környezetük tisztaságára és rendjére vigyáznak. - Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. 3.3 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján, a gyermek iskolai életre alkalmassá tétele. A gyermek érzelmi biztonságának megalapozásával a szocializálódás elősegítése, a jellem formálása. Önbecsüléssel és reális önismerettel a megfelelő önbizalom kialakítása. A gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés ) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. Iskolába lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak az iskolai élethez. Feladat: Az érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációjának segítése. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. Alakuljon, fejlődjön a gyermek erkölcsi normákhoz, értékekhez való viszonya: alapvető udvariassági szokások területén (kulturált viselkedési szokások, szabályok kialakítása); viselkedési szabályok elfogadása, gyakorlása, tudatosítása; kölcsönös tisztelet az eltérő gondolkodásmódú és különböző személyiségű emberekkel szemben; együttérzés képessége. Fejlődjön a gyermek közösségben elfoglalt helye: interperszonális kapcsolatok terén; kontaktusteremtő- és megtartó képesség terén; együttműködési képesség terén; kommunikációs, nyelvi kifejező képesség terén; tevékenységhez kötődő együttműködési formákon keresztül; közös élményekre épülő tevékenységekben. 16
Fejlődjön a gyermek tevékenységhez való viszonya: eredményre való törekvés szempontjából; kudarc- és siker, tűrés-levezetés szempontjából; konfliktus-megoldó képesség szempontjából; alkalmazkodó képesség szempontjából; szervezőkészség szempontjából. Fejlődjön a gyermek "én-képe": testséma ismeretének tudatosítása; önértékelése, önbizalma, önfegyelme és önérvényesítési módja. A tehetséges gyermekek számára megfelelő fejlesztés biztosítása. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs légkör megteremtése: - A csoport mindkét óvodapedagógusa felvétel után otthonában meglátogatja a gyermeket, így képet kaphatunk a szülők nevelési kultúrájáról, megfigyelhetjük a gyerek otthoni megnyilvánulásait. - Minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, ezzel is mélyítve a gyermekek összetartozását. - Minden gyermeknek van külön tároló helye, ahová saját eszközeit, játékait önállóan elhelyezheti. - A társas érintkezés szabályait példamutatással vagy verbális közléssel tanítjuk (pl. kérés, köszönés, bemutatkozás formulái). - A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához fűződő érzelmi kötődését. Az óvodába lépő gyermek fogadása nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván mind az óvónőktől, mind a dajkáktól. Már ebben az időszakban is a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a tevékenységeket, amit a gyermekek egyéni képességeihez, tempójához, szokásaihoz igazodva sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk. - Lefekvéskor a gyermekeket különös szeretettel vesszük körül. Az alváshoz szükséges nyugalmat mesével, altatódalokkal teremtjük meg. - A csoport életének változásával, a gyermekek fejlődésével a szokások is változhatnak. Egy-egy szokás átalakulását nem feltétlenül kötjük az új nevelési év kezdéséhez, inkább a gyermekek igényeihez (pl. az évszakváltás, alvásigény csökkenése). - A derűs légkör, a gazdag, tevékenykedtető óvodai élet megteremtésével elősegítjük a gyermekek természetes társas kapcsolatainak alakulását. Modellértékű befogadó attitűddel a különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelünk Az egyéni örömök mellett egyre inkább szerepet kapnak a közösen megélt örömök is (ünnepek, kirándulás, rendezvények, születésnap stb.). Ezekre az eseményekre közösen készülődve növeljük az összetartozás élményét. Az ismétlődő közös örömteli tevékenységekre épül a csoport hagyományrendszere. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása: - A gyermekek neveléséhez megteremtjük a bizalmon alapuló jó kapcsolatot a családdal. - Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását. Teret engedünk önkifejező-önérvényesítő törekvéseiknek. - A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. - Olyan óvodai életet szervezünk, amely segíti a gyermekek segítő magatartásának (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (pl. önállóság, 17
önfegyelem, kitartás), valamint munkaszokásainak (pl. feladattudat, szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozását. - A bizalom és biztonság kialakulásában a felnőtt közösségé a felelősség. Kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban az óvodapedagógusoknak, akik úgy irányítják csoportjaik életét, hogy a gyermekek bizalommal legyenek mind a társak, mind a felnőttek iránt. - A gyermekeket nyitottságukra építve megismertetjük szűkebb és tágabb környezetükkel. Megalapozzuk környezettudatos magatartásukat az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. - Mivel viselkedésünk modell értékű, a gyermeki magatartás szempontjából meghatározó az óvodapedagógusok és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja. - Szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével kívánjuk elősegíteni a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek fejlődését. A hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának segítése: Célunk: multikulturális szemlélet kialakítása, multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel másság tisztelete esélyegyenlőség elősegítése a tudáshoz való jog érvényesítése Feladataink: védőnőkkel való folyamatos kapcsolattartás szülőkkel való tervezett és tudatos kommunikáció figyelembe véve a cigány családok kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése művészeti tevékenységekben teret engedünk kreativitásuknak, sajátos élményeiknek helyes viselkedésmintákat kell kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy nehezen viselik a megszégyenülést. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése: - A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük meg az egyéni fejlesztési programot - Figyelembe vesszük az egyéni érési folyamatot - A fejlesztés során nem feledkezünk el a gyermek elemi pszichikus szükségletének kielégítéséről, a játékról, a játékba integráljuk a nevelés többi eszközét is - Előkészítjük a gyerekeket az iskolai élet megkezdésére, - Felelősen, szakmailag kompetens módon döntünk az egyes gyerek iskolai alkalmassága felől. 18
Az óvoda-iskola átmenet alapja a képességfajták szerinti fejlesztés: Szociális képességek: - kritikai gondolkodás - akaraterő, kitartás - kreativitás, problémamegoldó gondolkodás - konfliktuskezelés, szabálytartás - empátia, tolerancia, nyitottság - együttműködő-készség, szervezőkészség - önállóság, önismeret, önbizalom - metakommunikáció, egyes társas helyzetekben adekvát viselkedés Értelmi képességek: - pontos vizuális észlelés - a látott, hallott információk összekapcsolásának képessége - rövid idejű vizuális, verbális memória - szándékos figyelem - környezettudatos magatartás - kreativitás fejlesztése (rugalmasság, nyitottság, eredetiség) - problémakezelés Nyelvi, kommunikációs képességek: - Szóbeli kommunikáció - Beszédbátorság - Helyes beszédtechnika (beszédlégzés, artikuláció, hangsúly) - Magabiztos, kreatív önkifejezés - szókincsbővítés A felnőtt-gyermek kapcsolatára jellemzők: - A felnőtt ismerje és értse meg a gyermeket, tolerálja eltérő fejlődését. Tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot. - Legyen képes váltani, ha a nevelési taktika nem vezet eredményre. - Segítse a gyermekbarátságok kialakulását és a közösség többi tagjához való kapcsolódást. - A gyermekek érzésvilágát a mindennapok konfliktusaiban szerzett saját élmények feldolgozásával és a magatartási szokásrendszer erősítésével alakítjuk. A beavatkozás elmaradása révén lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy megtapasztalják, mikor célszerű engedni, vagy mikor szükséges lemondani a saját elgondolásaikról. - Bátorítjuk a gyermekek kezdeményezéseit, hogy belső elégedettségük, pozitív énképük kialakulhasson. Örüljön a kisebb előrelépésnek is. Vegye észre a sikert, a sikertelenséget segítse elviselni. - A felnőtt példakép a társas viselkedés alakulásában. - A kapcsolatépítésben felhasználjuk a humort. A verbális közlés mellett élünk a metakommunikáció eszközeivel. Így a gyermek megtanulja értelmezni, később maga is használni tudja a nonverbális jeleket - A következetesség, a bizalom, az elismerés fontos nevelési eszköz, amely formálja a gyermeket és általa az egész csoportot is. - A pedagógiai tapintat alkalmazásával elfogadjuk és a gyermekközösséggel is elfogadtatjuk az eltérő fejlődésű és hátrányos helyzetű gyermeket. 19
Feltételrendszer: - Fontos feladatunk olyan környezet kialakítása, melyben a gyerekek biztonsággal mozoghatnak. - A csoportszoba berendezésekor figyelembe kell vennünk az életkort, nemek szerinti összetételt. - Biztosítanunk kell a játékhoz és a mozgáshoz is a megfelelő helyet, eszközt és időt. - Lehetőséget kell biztosítanunk a közös élmények, tapasztalatok szerzésére. - Fontos a felnőttek pozitív, határozott mintaadása. Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok az érzelmi nevelés és szocializáció területén: - A gyermek empátiás képességékre alapozva pillanatnyi lelki állapotának, igényének megfelelő harmonikus alaphangulat biztosítása. - A befogadó közösségben olyan érzelmi légkör kialakítása, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. - Személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a különbözőség tolerálása. - Differenciált fejlesztés: közösségi nevelés, kooperáció, szociális beilleszkedés, önértékelés, motiváció. Nevelésünk eredménye: - A befogadó közösség tagjai természetesnek veszik, hogy a teljesítmény nem befolyásolja az emberi értékeket. - Természetessé válik számukra a rászoruló embertársaknak nyújtott szükségszerű segítségadás. - Megbecsülik, értékelik saját épségüket, ezáltal fejlődik én-képük, személyiségük. - A sajátos fejlődési szinttel rendelkező gyermek megtanulja értékelni saját meglévő képességeit, azokat teljes mértékben kihasználni. - Érzi a közösség segítő erejét, biztonságban mozog társai között. - Egyéni vágyait, akaratát képességeihez mérten igyekszik alárendelni a közösség érdekeinek. - Az elért eredmények által fejlődik érzelmi élete, személyisége, én-tudata - A gyermek rendelkezik azokkal a személyiségjegyekkel, melyek - figyelembe véve saját személyiségét, - lehetővé teszik, hogy önmagához képest sikeresen vegyen részt a közösségi életben. 3.4 Anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció formáinak alakítása az óvodai nevelés egészében kiemelt jelentőségű valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért az óvodának szociális és nevelési funkcióját tekintve szoros, egymást segítő, támogató kapcsolatot kell fenntartania a családdal. Különösen fontos, mert a tömegkommunikációs eszközök térhódítása mellett, a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt minimálisra csökken a családokban a beszélgetésre fordított idő. Az óvodába kerülő gyermek kezdetben csak azokat a verbális és nonverbális ismereteket, készségeket mozgósítja, amelyeket korábbi tapasztalatai során megszerzett. 20
Cél: A teljes gyermeki személyiség, az érés, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével valósuljon meg a sokoldalú értelmi fejlesztés, amelynek eredménye az anyanyelvileg megfelelően fejlett, a környező világot megértő, önmagát kifejezni tudó gyermek. A 3-7 éves korú gyermek nyelvhasználatának fejlesztése - beszédmegértésének, beszédaktivitásának, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése - azért, hogy felnőtté válva tisztelje, ápolja magyarságának legfőbb kifejezőjét, szeresse a magyar nyelvet, a hazaszeretet egyik talpkövét. Beszédkultúrája által magabiztossá váljon. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az óvodába járó gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése, az alkotóképes kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása. Feladat: A gyermekek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása az eltérő életkori és egyéni sajátosságok ismeretében. Ismeretek elsajátítása, készségek, képességek, jártasságok kialakítása, gyakorlása cselekvésekben. Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése a változatos óvodai nevelési tevékenységben. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott szociális tanulás, tudásgyarapítás A 3-7 éves korú gyermek beszédfejlesztése, beszélő magatartásának kibontakoztatása, kommunikatív képességeinek megszilárdítása, metakommunikatív eszköztárának bővítése. A gyermekek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása az eltérő életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével: - A gyerekek óvodába lépése előtt anamnézist készítünk. - Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében külön hangsúlyt fektetünk a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, a kiemelkedő képességűek tehetséggondozására - A beszoktatási időszak után megfigyeléseinkről, tapasztalatainkról feljegyzést készítünk. - A gyermek fejlődésének alakulását a továbbiakban egyéni fejlődési lapokon rögzítjük, egyénre szóló fejlesztési tervet készítünk. Ismeretek elsajátítása, készségek, képességek, jártasságok kialakítása, gyakorlása cselekvésekben: - Megteremtjük a játékba integrált tanulás lehetőségét. - Az életkori sajátosságokra építve változatos tevékenységeket, tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítunk. - Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve differenciált fejlesztést végzünk. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára alapozott szociális tanulás, tudásgyarapítás: - Egész nap folyamán biztosítjuk az önkéntes tanulás lehetőségét; - A tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, bővítjük, a tanulás minden lehetséges formáját kihasználjuk (utánzás, modellkövetés); - A gyermekek kreativitásához a legmegfelelőbb játékeszközöket használjuk; - Az óvodai élet különböző tevékenységein keresztül fejlesztjük értelmi (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), motoros (nagymozgás, erő, gyorsaság, 21
állóképesség, szem-kéz, szem láb koordináció, finommotorika) és szociális (szabály- és feladattudat, kitartás, önfegyelem, együttműködés, kapcsolatteremtés) képességeit. Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése: Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai nevelőmunka egészét átöleli. A beszédkészség és a gondolkodás fejlődése összefügg; a gyermek beszéde a változatos tevékenységek során fejlődik. Feladat: - A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak kialakítása - Képessé kell tenni a gyermeket a feléje áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére. - A beszélő, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása. - Helyes mintaadás, és szabályközvetítés. - A nyelvi kifejezőkészség megalapozása - A gyermekek önálló dramatikus és bábos kezdeményezéseinek segítése - A gyermek óvodába lépésekor beszédfejlettségi szintjének megismerése, rögzítése a fejlődési lapon. A változások figyelemmel kísérése, szükség esetén szakember segítségének igénylése. - Törekvés a példaértékű mintaadásra, a világos érthető fogalmazásra, és a metakommunikáció eszközeinek egyértelmű használatára - Derűs légkör biztosítása, melyben a gyermek beszédkedve nő, közlési vágya, beszédkészsége, kommunikációs készsége fejlődik, beszédfegyelme javul - Minden tevékenységi formában beszélgetés kezdeményezése - Lehetőség teremtése az otthonról és a külső környezetből hozott élmények, tapasztalatok elmondására, kérdései feltevésére - A szülők figyelmének felhívása a gyermekkel való napi nyugodt beszélgetés, mesélés fontosságára. - A tervszerű anyanyelvi fejlesztés szempontjából fontos a folyamatosság, játékosság, komplexitás érvényesítése. Sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó feladatok az értelmi fejlesztés területén: - A tanulás során új tapasztalatok szerzésének biztosítása a társadalmi és természeti környezetről. - Az egyéni fejlődési szintet és ütemet figyelembe véve, a gyermek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszerek, tevékenységek és eszközök megválasztása, amelyek segítségével a külvilágból szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztő módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlődéshez. - Differenciált fejlesztés: egyensúly-, taktilis-, auditív-, vizuális-, észlelés funkció területén, a nagymozgások, a finommotorika, és a cselekvések tervezésének területén. Nevelésünk eredménye: - Fejlettségi szintjének, adott szinten lévő képességeinek megfelelően részt vesz, együttműködik mind az egyéni, mind a közösségi ismeretszerzési lehetőségekben. - Meglévő, sajátos szinten működő pszichikus funkcióit teljes mértékben kihasználja. - Képességeinek megfelelő szinten kommunikál, vesz részt a társakkal való interakciókban. Meglévő ismereteit hasznosítja a mindennapi tevékenységek során. 22