hírlevél CIB befektetési alapok 2010. III. negyedév - ôsz Lezárva: 2010. szeptember 30.

hírlevél CIB befektetési alapok 2010. III. negyedév - ôsz Lezárva: 2010. szeptember 30.

cib befektetési alapok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Tôkevédett Alapok CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Indexkövetô Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja Kockázat CIB LIKVIDITÁSI ALAPOK CIB PÉNZPIACI ALAPOK CIB RÉSZVÉNY ALAPOK CIB INGATLAN ALAPOK CIB KÖTVÉNY ALAPOK CIB TÔKEVÉDETT ALAPOK CIB NYERSANYAG ALAPOK Hozam Lezárva: 2010. szeptember 30.

Aktualitások Piaci körkép Új tôkevédett alap: CIB Euró Tripla Profit Alap* Mit kínál az alap? Lejáratkor tôkevédelmet a befektetési jegyek névértékére Háromszori hozamfizetést a futamidô során, euróban Kedvezô részvénypiaci környezetben részesedést nyolc közismert, innovatív multinacionális vállalat részvényének árfolyamemelkedésébôl Egy speciális hozamfizetési modellt, melynek segítségével az alap akár negatív részvénypiaci teljesítmény esetén is fizethet hozamot Jegyzést diszkont árfolyamon Futamidô: 2010. november 22. 2013. november 22. A CIB Euró Tripla Profit Alap befektetési jegyek 2010. november 5-ig jegyezhetôk a CIB Bank Zrt. fiókhálózatában. * Az alap származtatott alap, a szokásostól eltérô kockázattal jár. Kérjük, hogy az alap befektetési politikájáról, valamint a befektetés kockázati tényezôivel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódjon az alap tájékoztatójából! Az alap tájékoztatóját, portfóliójelentését, éves, féléves jelentéseit forgalmazási helyeinken és a www.cib.hu, illetve a www.cibalap.hu internetes oldalainkon tesszük elérhetôvé. Kötvénypiac Amerikai és európai kötvénypiac A 2009. év végi 2010. év eleji lendületes felívelése után a világgazdaság lassulni látszik. Valószínûleg sikerül majd elkerülni az úgynevezett újabb visszaesést és a deflációs veszélyeket, de az amerikai növekedés csak mintegy 2 2,5 százalék lehet, míg a globális növekedés is legfeljebb 3 3,5 százalék körül alakulhat. Valószínûleg a FED-nek továbbra is folytatnia kell a kvantitatív lazítás politikáját, ami további nyíltpiaci vásárlásokat jelenthet, többek között az amerikai állampapírpiacon is. Az amerikai államnak tehát továbbra is élnie kell a bankóprés eszközével a trend feletti növekedés biztosítása és a defláció elkerülése érdekében. A következô években általánosságban is jellemzô kép lehet, hogy míg a fejlett piacokon trend körüli növekedés lehet, addig a trend feletti növekedés csak a fejlôdô piacokra lesz jellemzô. Az amerikai fogyasztói árindex az utóbbi idôszakban visszakorrigált a 0 körüli szintjérôl az 1 százalékos tartományba, igaz ez jórészt szezonális hatásoknak tudható be. Elsôsorban a nyersanyagárak visszaesése és az energiaárak az okai az alacsony szinten stagnáló inflációs adatoknak. Az alacsony kibocsátási rés miatt az infláció még egy ideig nem fog fejfájást okozni a FED-nek, ezért nyugodtan folytathatja az extrém laza monetáris politikát. Az amerikai állampapírpiacon a 10 éves államkötvények hozama 2% körüli szintre csökkent, a piacok tehát a növekedési kilátásokat mérsékelték, és tartósan alacsonyabb hozamokra számítanak a következô idôszakban. Az EKB (Európai Központi Bank) az elmúlt idôszakban nem változtatott kamatszintjén. A közös európai jegybank továbbra is enyhe és bizonytalan bôvülést valószínûsít. Európában is végrehajtották a banki stressz-teszteket, amelyek többé-kevésbé megnyugtató eredményekkel zárultak. Fôképp az ír bankok esetében szükséges tôkepótlás, aminek a cselekvési tervét az ír kormánynak kell kidolgoznia a következô idôszakban. A fentiek alapján továbbra sem számíthatunk az idén változtatásra az irányadó rátában. Mind az USA-ban, mind Európában a 0 és 1 százalékos alapkamat tehát még hosszú idôn át szinten maradhat. Az alacsony kamatkörnyezet kedvezô klímát jelent mind a fejlett, mind a fejlôdô piaci kötvényeknek a továbbiakban is.

Magyar kötvénypiac A kormány minden eszközt bevet, hogy tartani tudja az idei 4% körüli hiányt és a jövôre tervezett 3% alatti deficitet. Ezért elkerülhetetlennek tûnik a bankadó, és bizonyos megszorításokra is számítani lehet. A kommunikációs stratégia hatására a befektetôi bizalom erôsödött, és a piac kamatemelésre vonatkozó várakozásai csökkentek. Mindez egy olyan idôszakban játszódott le, amikor Európa kettészakadt, és a periférián lévô országok (pl. Görögország, Portugália) 10 éves futamidejû kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Magyarország most közel olyan áron tudja finanszírozni adósságát, mint Portugália. A fentihez kapcsolódik az a hír is, hogy kilenc európai állam, köztük Magyarország a nyugdíjreform költségeinek elszámolhatóságát kérte az Európai Bizottságtól. Bár az ötlet már korábban is felmerült, most Brüsszel hajlandó volt foglalkozni az egyébként jogos felvetéssel. A jelenlegi megoldástervezet szerint a nyugdíjreform költségeit figyelembe vennék a túlzottdeficit-eljárás indítása esetén, de csak akkor, ha az említett reform miatt haladja meg egy országban a hiány a GDP 3%-át, vagy adóssága emiatt csúszik a GDP 60%-a fölé. Ez alapján a magyar kormány mozgástere néhány tized százalékponttal javulhatna jövôre. A beszámítás lehetôsége mindenképpen pozitív az ország megítélése szempontjából, és a befektetôi hajlandóságot növelheti. A tervezetet egyébként ebben a formájában Lengyelország elutasítja. Sem Magyarországon, sem Európában nincs erôteljes áremelkedésre utaló jel. A KSH legutóbbi közleménye szerint a magyar éves fogyasztói árnövekedés 3,7%-ra csökkent, az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció pedig éves szinten 1,5% lett. A gazdasági növekedés szerencsére Magyarországon is túljutott a mélyponton és lassú növekedésnek indult. A növekedés hajtómotorja az export, miközben a háztartások fogyasztása továbbra is csökken. A legutolsó adatok szerint az elôzô év azonos idôszakához képest 1%-kal nagyobb a bruttó hazai termék, miközben az EU 27 államának átlaga 1,9%. Magyarországon alacsonyabb lesz a növekedés és hosszabb ideig tart majd a recesszióból való kilábalás, mert az ország adósságának lefaragása a növekedés rovására megy. Szeptemberben nem változtatott az alapkamat szintjén az MNB Monetáris Tanácsa (5,25%). A tagok csak a tartásról és a 25 bázispontos csökkentésrôl szavaztak, vagyis a korábban még emelésre szavazó tagok is a tartás mellett voksoltak. Kilátások, kockázatok Az önkormányzati választásokat követô hetekben minden bizonnyal nyilvánosságra kerülnek a jövô évi költségvetés részletei. Amennyiben a kormány vállalja a 3%-os hiánycél tartását, az tovább erôsítheti a hazai eszközök iránti bizalmat. Ennek ellenére továbbra is óvatosságra int, hogy a jelenlegi mérsékelt nemzetközi optimizmus bármikor pesszimizmusba csaphat át. Összességében rövidtávon változatlan irányadó kamatszint valószínûsíthetô. Elemzôi várakozások Reuters átlag Gazdaság 2010 E 2011 E GDP növekedés 0,8% 2,4% Ipari termelés növekedése 8,5% 5,7% Infláció (éves átlag) 4,8% 3,3% Államháztartás Központi költségvetés hiánya a GDP arányában -4,0% -3,3% Kötvény és devizapiac 10 éves állampapír hozama (év végén) 6,7% 6,4% Jegybanki alapkamat (év vége) 5,3% 5,5% HUF/EUR árfolyam 276,5 276,0 részvénypiac Forrás: Reuters, HUF/EUR Bloomberg 2010. III. negyedévében a japán Topix index kivételével minden jelentôsebb piac pozitív hozamot tudott elérni. A második negyedéves gyorsjelentési szezon pozitív eredménnyel zárult. A vállalati eredmények szintjén látszólag minden rendben a fejlett gazdaságokban. Azonban a makrogazdasági adatok az ipar további gyengülését és a munkanélküliség magas szinten ragadását mutatják. A gazdaság további támogatására a jegybankok folytatják a monetáris lazítás politikáját. A japán jegybank már a további lazítás mellett döntött, a FED valószínûleg novemberi ülésén jelenti be a második ilyen jellegû programját, az ECB pedig elôreláthatólag még hosszú ideig nem készül a pénzügyi kondíciók szigorítására. Lezárva: 2010. szeptember 30.

Részvénypiaci teljesítmények A legjobban teljesítô piac az EMEA régió volt az elmúlt negyedév során: az MSCI EMEA ex Jo&Mo index 21,3% hozamot ért el dollárban, míg az MSCI GEM index 17,2%-ot emelkedett. Az egyedüli negatív hozamot ebben a negyedévben is a japán tôzsde érte el, a Topix 1,4%-ot esett. A BUX index az elôzô negyedéves rossz teljesítményét korrigálva 10,4%-ot emelkedett. A világ fejlett piacait magában foglaló MSCI World index az elmúlt negyedéves teljesítményével ismét pozitív tartományba került az idei évet nézve. Ezen idôszak alatt a forint 3,16%-ot erôsödött az euróval, míg 13,09%-ot az amerikai dollárral szemben. Az EURUSD keresztárfolyam az idôszak eleji 1,22-es szintrôl az idôszak végére 1,36 felé emelkedett, így az euró 11,41%-ot erôsödött a dollárhoz képest. A devizahitelesek számára jó hír, hogy a svájci frank a forinttal szemben is gyengülni tudott: az árfolyam 4,69%-kal került lejjebb a negyedév során, ám az idôszak alatt volt, hogy 224 forintot kellett fizetni egy frankért. Fejlett részvénypiacok A fejlett részvénypiacok az elmúlt negyedévet emelkedéssel tudták zárni. Az S&P500 index 10,72%-ot, a DJIA 10,37%-ot, az európai Eurostoxx50 6,09%-ot, a DAX index 4,42%-ot emelkedett. Az indexek jó teljesítményei elsôsorban a dinamikus szeptemberi emelkedésnek köszönhetôek. A negyedév elsô felét a világgazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak határozták meg. Habár a második negyedéves amerikai jelentési szezon jó eredményeket hozott, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai gazdaság jelentôs lassulás elé néz a következô fél egy év során. Az S&P500 egészen 1020 pontig esett és újra felerôsödtek a double dip (egy újabb visszaesés) bekövetkeztével kapcsolatos aggodalmak. Egyes elemzôk egy újabb nyílt recesszió bekövetkeztének valószínûségét 25 30%-ra tették, teszik. Fejlôdô részvénypiacok A fejlôdô részvénypiacokra az elmúlt negyedév során folytatódott a tôkebeáramlás. Ez azonban elsôsorban a globális fejlôdô piacokat (BRIC-országok) érintette (+37,6 milliárd USD YTD), de az EMEA régióba is érkeztek friss pénzek (+3,7 milliárd USD YTD). Ennek és a szeptember hónapban kialakuló pozitív hangulatnak köszönhetôen szépen teljesítettek a régiós részvényindexek: a BUX index 9,5%-ot, a lengyel WIG20 index 15,2%-ot, a cseh PX index 3%-ot emelkedett. A magyar CDS felár az idôszak eleji 370 bázispontról 270 bázispontra csökkent, miközben a forint is erôsödött az euróval és a dollárral szemben. A magyar eszközök iránti keresletet elsôsorban az új kormány kommunikációja alapozta meg, amivel bejelentették, hogy tartani kívánják az idei 3,8%-os és a jövô évi 3% alatti hiánycélt. Ezzel Magyarország végre kikerülhetne az ellene több éve folyó túlzott deficiteljárás alól. Vállalati fronton a bankadó elsô részletét, közel 100 milliárd forintot a vártnak megfelelôen átutalták a pénzintézetek. A magyar és uniós példán felbuzdulva a régió többi országa is hasonló adó bevezetését tervezi. Az adó mértéke azonban valószínûleg jelentôsen kisebb lenne. A magyar bankok jelenleg a teljes eszközállományuk 0,5%-át fizetik be különadóként, míg például a Lengyelországban tervezett adó mértéke csak a teljes eszközállomány 0,07%-a lenne. A kormány szándékai szerint a jövô évi hiánycél teljesülésében jelentôs szerepet játszana ez az adó, a MOL-ra korábban kivetett 35 milliárd forintos bányajáradékot jövôre is beszednék. Elképzelhetô továbbá a gyógyszeripari (Egis, Richter) és a telekommunikációs cégek (Magyar Telekom) megadóztatása is. Kilátások Ami a részvénypiaci kilátásokat illeti, a fejlett részvénypiacok eredmény-elôrejelzései nem módosultak, a konszenzus dinamikus V alakú fellendülést tükröz. Ezt alátámasztják a negyedéves eredmények is, az S&P500 Index esetében a második negyedéves eredmények ismét pozitív meglepetést okoztak. Az elsô fecskének számító ALCOA már közzétette III. negyedéves számait, mely általában meghatározza a jelentési szezon indulásának hangulatát. A cég 22%-kal jobb eredményt tett közzé, mint az elemzôk által várt adat. A következô hetek érdekesek lesznek ebben a tekintetben. Amennyiben a cégek jobb eredményekkel rukkolnak elô, egy újabb recesszió lehetôsége tovább csökken. A fejlôdô piacokon az eredmények tekintetében szintén pozitív a jövôkép, itt szintén V alakú visszapattanás várható az elemzôk szerint. Az elmúlt idôszak részvénypiaci emelkedése nem módosította érdemben azt, hogy az értékeltségek a historikus átlag közelében mozogjanak (MSCI EM). A fejlett piacokhoz képest a diszkont mindössze 6%, az MSCI EM és 12% a CEE régiók esetében. A befektetôk a gazdasági növekedési és kockázati megítélés tükrében differen-

ciálnak a fejlôdô piacok között, így a kelet-európai és EMEA régiók jelentôsebb diszkonttal forognak. Értékeltség alapon az MSCI EM országok nincsenek sem túl-, sem alulértékelve, a befektetôk beárazták a dinamikus eredménybôvülési ütemet. Összességében a fundamentumok jelentôsen javultak, de még mindig nagyon sok a kockázat a V alakú fellendüléssel kapcsolatban. A makrogazdasági mutatók nem olyan ütemben javulnak, mint azt a befektetôk várnák, de a fejlett gazdaságok, fôképp Amerika nagy összegeket pumpálnak a gazdaságba és számos fiskális és monetáris ösztönzô rendszer lépett életbe a közelmúltban. Egyes intézkedések visszavonása, kifuttatása folyamatban van, de a likviditásbôség még mindig tart. A nagyszabású monetáris és fiskális intézkedések java még életben van, visszavonásuk ütemezése eltérô Amerikában, illetve Európában. Utóbbi már megkezdte a fiskális szigorítást, az ebbôl adódó növekedéslassulást a finanszírozási gondok elhárulása enyhítheti. Bár az elemzôk által várt EPS becsléseket optimistának véljük, az ehhez párosuló értékeltségi szinteket a diszkontok fényében fairnek gondoljuk. Egy kisebb korrekciót nem tartunk kizártnak, de a hangulat gyökeres fordulását nem indokolják a fundamentumok. Ázsiában és Észak-Amerikában elôbb áradások, majd szárazság csökkentette a betakarítható mennyiséget. A készletek szintje ezért mélybe zuhant és az árak emelkedni kezdtek. Ezzel szemben az energia szektorban nem látható készletezési probléma, legalábbis az amerikai piacon. A kôolajból, finomított termékekbôl és földgázból is megfelelô készletek állnak rendelkezésre. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az OECD más területein a készletek jóval szûkösebbek. Kilátások A nyersanyagpiacon a IV. negyedév pozitív kilátásokkal kecsegtet. Az USA folytatja a növekedést ösztönzô lépéseket, ami a nyersanyagok iránti keresletet erôsíti. Valószínûleg a dollár gyenge marad az euróhoz és a feltörekvô piaci valutákhoz képest, ami a pénzügyi piacok oldaláról ad támaszt a nyersanyagok árának. A globálisan várhatóan rossz termés pedig tovább csökkentheti a mezôgazdasági készleteket, és árfelhajtó tényezô lesz a következô hónapokban. Az elôrejelzések szerint az arany ára 1300 dollár/uncia felett lesz az év vége felé, a kôolaj pedig 85 dollár körüli áron fejezi be az évet. Nyersanyagpiac Bár tavaly ilyenkor nagy várakozásokkal tekintettünk a nyersanyagpiaci befektetések felé, várakozásainkat keresztülhúzta Görögország adósságválsága, a vártnál valamivel lassabban beinduló amerikai növekedés és a befektetôi bizonytalanság. Ezért a második félévre várt áremelkedés késve, csak a nyár vége felé indult be jóval alacsonyabb szintrôl. Egyedül a nemesfémek (arany, ezüst) váltották be a hozzájuk fûzött reményeket és szinte töretlenül emelkedtek az év folyamán. Áruk éppen a kockázatkerülô befektetôi hangulat miatt erôsödött. Azonban 2010. III. negyedévében felerôsödött az árupiaci termékek iránti befektetôi kereslet. Augusztus közepétôl szinte mindegyik termékkategóriában áremelkedés indult be. A legnagyobb sajtóvisszhangja az aranynak volt, amely elôbb átlépte az 1200-as, majd szeptember végén az 1300-as lélektani határt. A Bloomberg továbbá arról tudósított, hogy a hedge fundok spekulációs vételi pozíciója következtében a kôolajra újból magasba szökött, ami további áremelkedést sejtet. A kínálati oldalon leginkább a gabonákat érintô rossz hírek láttak napvilágot. Oroszországban a termést óriás tüzek pusztították, míg Lezárva: 2010. szeptember 30.

CIB Hozamgarantált Betét Alap Az alap Hozam/Kockázat szerinti besorolása Likviditási alap Garantált hozam lekötés nélkül! Minden hónapban garantált minimum hozam, melynél az alap csak többet hozhat. A CIB Hozamgarantált Betét Alap lekötés nélkül, a betéti kamatokkal konkuráló, tetszôleges futamidejû akár 1-2 napos, alacsony kockázatú befektetési lehetôséget kínál. Rugalmassága és költséghatékonysága révén a vállalati likviditáskezelés ideális eszköze. Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 2010. szeptember 30. 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 Indulástól 1,07% 2,19% 5,25% 6,62% 8,42% 7,70% 7,01% 5,44% 6,50% Portfólió összetétel befektetési politika Az alap alacsony kockázatú, nagy likviditású befektetési eszközökbe, elsôsorban pénzpiaci betétekbe és rövid futamidejû állampapírokba fektet. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges, akár 1 2 nap. Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 0,0102% 0,0109% 0,0137% 0,0176% 0,0207% 0,0201% 0,0167% 0,0129% 0,0173% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 91 769 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,4229 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 100 Pénzügyi elszámolás (nap): T Indulás dátuma: 2005. 02. 28. Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2010. szeptember 30. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2010. szeptember 30. Lekötött bankbetétek 94,89% Nettó eszközérték (Milliárd forint) Egy jegyre jutó eszközérték Államkötvények 0,41% Diszkont kincstárjegyek 1,76% Vállalati kötvény 3,30% 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2005. 08. 31. 2005. 11. 30. 2006. 02. 28. 2006. 05. 31. 2006. 08. 31. 2006. 11. 30. 2007. 02. 28. 2007. 05. 31. 2007. 08. 31. 2007. 11. 30. 2008. 02. 29. 2008. 05. 31. 2008. 08. 31. 2008. 11. 30. 2009. 02. 28. 2009. 05. 31. 2009. 08. 31. 2009. 11. 30. 2005. 02. 28. 2005. 05. 31. 2010 02. 28. 2010. 05. 31. 2010. 08. 31. 1,45 1,42 1,39 1,36 1,33 1,30 1,27 1,24 1,21 1,18 1,15 1,12 1,09 1,06 1,03 1,00

CIB Pénzpiaci Alap Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Pénzpiaci alap Alacsony kockázatú, kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci befektetés. Az alap hozama a lekötött betéti kamatokkal versenyképes, idôbeli kötöttségek nélkül. Portfólió összetétel befektetési politika Az alap portfóliójában rövid futamidejû, kiszámítható árfolyam-alakulással rendelkezô állampapírok, diszkont kincstárjegyek, kisebb részben az állampapírokénál magasabb hozamot kínáló vállalati és hitelintézeti kötvények találhatók. Ajánlott befektetési idôtáv: minimum 3 hónap. Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Pénzpiaci betét 26,48% Államkötvények 61,71% Változó kamatozású vállalati kötvények 9,88% Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2010. szeptember 30. Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 2010. szeptember 30. 6 hónap 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 2005 Indulástól CIB Pénzpiaci Alap 1,87% 5,68% 6,66% 9,36% 6,81% 6,46% 5,68% 6,37% 7,63% Benchmark 2,49% 6,59% 7,92% 10,52% 8,43% 7,69% 6,94% 7,62% 8,92% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 0,0509% 0,0433% 0,0670% 0,0813% 0,1128% 0,0315% 0,0216% 0,0201% 0,0513% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 34 060 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,1543 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 100* Pénzügyi elszámolás (nap): T Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: RMAX index Indulás dátuma: 2000. 05. 11. * A CIB Pénzpiaci Alap befektetési jegyek vásárlását (Tárgynapot) követô öt naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízás esetében az árfolyamértékre, azaz a visszaváltott összegre vetített 0,5% mértékû kiegészítô visszaváltási jutalék kerül felszámításra. Államkötvények 61,71% Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (Milliárd forint) Egy jegyre jutó eszközérték Lekötött betét 26,48% Lezárva: 2010. szeptember 30. Likvid eszköz 1,49% Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesítô ép. (tőzsdére bevezetett) 9,88% Kincstárjegyek 0,44% 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 2004. 09. 30. 2005. 01. 31. 2005. 05. 31. 2005. 09. 30. 2006. 01. 31. 2006. 05. 31. 2006. 09. 30. 2007. 01. 31. 2007. 05. 31. 2007. 09. 30. 2008. 01. 31. 2008. 05. 31. 2008. 09. 30. 2009. 01. 31. 2009. 05. 31. 2009. 09. 30. 2010. 01. 31. 2010. 05. 31. 2010. 09. 30. 2,20 2,16 2,12 2,08 2,04 2,00 1,96 1,92 1,88 1,84 1,80 1,76 1,72 1,68 1,64 1,60 1,56 1,52 1,48 1,44

CIB Euró Pénzpiaci Alap Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Euró Pénzpiaci Alap Az euróban történô hatékony likviditáskezelés eszköze. A folyószámlához hasonló likviditás mellett a lekötött euró betétek kamataival versenyképes hozamot kínál minimális kockázati szintek mellett. Azon ügyfelek számára nyújt kiemelkedôen jó lehetôséget az alap, akik euró megtakarítással rendelkeznek, és az euróbevezetésre gondolva addig is egy lejárat nélküli befektetésben szeretnék szabad pénzeszközeiket tudni. Portfólió összetétel befektetési politika Döntô részben rövid futamidejû, kiszámítható teljesítménnyel rendelkezô pénzpiaci betétek alkotják az alapot. Az alap befektetései között európai állampapírok is szerepelhetnek. Ajánlott befektetési idôtáv: tetszôleges. Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Az alap teljesítménye hozamok éves szinten, kivéve az éven belüli periódusok nominális hozamait 1 2010. szeptember 30. 3 hónap 6 hónap 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 Indulástól 0,44% 0,73% 1,41% 2,38% 1,67% 3,98% 3,24% 1,69% 2,37% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 0,0047% 0,0040% 0,0038% 0,0083% 0,0054% 0,0105% 0,0089% 0,0062% 0,0083% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (Ezer EUR): 56 096 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (EUR): 0,01124593 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (EUR): 0,5 Pénzügyi elszámolás (nap): T Min. befektethetô összeg (EUR): nincs korlátozva Indulás dátuma: 2005. 09. 26. Pénzpiaci betét 100,18% Likvid eszköz 0,18% Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2005. október 2010. szeptember 30. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2010. szeptember 30. Pénzpiaci betét 100,18% 81 000 71 000 61 000 51 000 41 000 31 000 21 000 11 000 1 000 2005. 09. 30. Nettó eszközérték (ezer euró) Egy jegyre jutó eszközérték (euró) 2006. 01. 31. 2006. 05. 31. 2006. 09. 30. 2007. 01. 31. 2007. 05. 31. 2007. 09. 30. 2008. 01. 31. 2008. 05. 31. 2008. 09. 30. 2009. 01. 31. 2009. 05. 31. 2009. 09. 30. 2010. 01. 31. 2010. 05. 31. 2010. 09.30. 0,0113 0,0112 0,0111 0,0110 0,0109 0,0108 0,0107 0,0106 0,0105 0,0104 0,0103 0,0102 0,0101 0,0100

CIB Kincsem Kötvény Alap Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Hosszú kötvény alap Az államkötvények, illetve vállalati kötvények és bankbetétek kombinációjából alkotott, diverzifikált portfólió. Magyarország gazdasági fejlôdésével és az infláció mérséklôdésével párhuzamosan az állampapír-piaci kamatok csökkenhetnek. A csökkenô kamatkörnyezetben az alap hozama meghaladhatja a kötvényhozamokat. Portfólió összetétel befektetési politika Az alap portfóliója döntô részben magyar állampapírokból áll, melyet vállalati és hitelintézeti kötvények, illetve pénzpiaci kihelyezések egészítenek ki. Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év. Az alap teljesítménye hozamok éves szinten 1 2010. szeptember 30. 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 2005 Indulástól CIB Kincsem Kötvény Alap 8,94% 3,99% 7,36% -3,06% 4,11% 4,36% 5,23% 8,44% Benchmark 7,52% 7,78% 13,97% 2,58% 6,22% 6,71% 8,80% 8,56% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 0,4667% 0,6315% 0,8480% 0,9821% 0,2337% 0,2773% 0,2177% 0,4395% Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Államkötvények 84,65% Vállalati kötvény 12,90% Likvid eszköz 2,45% Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2010. szeptember 30. Államkötvény 84,65% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 2 781 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,9399 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 500* Min. befektethetô összeg (Ft): Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 nincs korlátozva Benchmark: MAX index Indulás dátuma: 1997. 06. 05. * az 500 Ft-os visszaváltási díj mellett további 1% (árfolyamértékre számolt) visszaváltási díj kerül felszámításra abban az esetben, ha a vásárolt befektetési jegy teljesülését (T+2.nap) követô 15 naptári napon belül teljesülô visszaváltási megbízást ad Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. október 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (Milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték Lezárva: 2010. szeptember 30. Likvid eszköz 2,45% Vállalati kötvény 12,90% 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 2004. 09. 30. 2004. 12. 31. 2005. 03. 31. 2005. 06. 30. 2005. 09. 30. 2005. 12. 31. 2006. 03. 31. 2006. 06. 30. 2006. 09. 30. 2006. 12. 31. 2007. 03. 31. 2007. 06. 30. 2007. 09. 30. 2007. 12. 31. 2008. 03. 31. 2008. 06. 30. 2008. 09. 30. 2008. 12. 31. 2009. 03. 31. 2009. 06. 30. 2009. 09. 30. 2009. 12. 31. 2010. 03. 31. 2010. 06. 30. 2010. 09. 30. 3,00 2,90 2,80 2,70 2,60 2,50 2,40 2,30 2,20 2,10 2,00

CIB Ingatlan Alapok Alapja Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Ingatlanforgalmazó Alap Alapok alapja típusú ingatlanforgalmazó alap, amely eszközeit ingatlanforgalmazó befektetési alapokba fekteti be. Portfólió összetétel befektetési politika Az alap jelenleg a hazai ingatlanpiachoz kapcsolódó befektetési alapok jegyeibôl áll. Az alap befektetési politikája lehetôvé teszi a hazai ingatlanalapok mellett külföldi ingatlanalapok befektetési jegyeinek vásárlását is. Ajánlott befektetési idôtáv: 2 év. Az alap összetétele 2010. szeptember 30. Folyószámla: 52 549 932 1,43% CIB Hozamgarantált Betét Alap: 1 494 313 358 40,80% Likvid eszköz összesen: 1 546 863 290 42,24% FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat: 973 154 000 26,57% Biggeorge s-nv 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap: 1 142 250 000 31,19% Ingatlan befektetési jegyek (tôzsdén kívüli) összesen: 2 115 404 000 57,76% Befektetési eszközök összesen: 3 662 267 290 100% Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2010. szeptember 30. 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 2005 Indulástól CIB Ingatlan Alapok Alapja 2,30% 0,03% 14,81% 0,08% 7,01% 6,55% 8,02% 2,96% Benchmark 10,75% 7,45% 0,50% -0,16% 7,87% 7,52% 9,10% 10,86% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 0,1394% 0,3641% 0,7784% 0,1964% 0,0158% 0,0175% 0,0242% 0,3066% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 3 659 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,2298 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): jutalékmentes Pénzügyi elszámolás (nap): T+90 Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: BIX index Indulás dátuma: 2003. 09. 03. Kötelezettségek: 3 620 520 Nettó eszközérték: 3 658 646 770 Likvid eszköz összesen 42,24% Ingatlan befektetési jegyek (tőzsdén kívüli) Összesen 57,76% Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december 2010. szeptember 30. 60 50 40 30 20 10 0 Nettó eszközérték (milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2003. 11. 30. 2004. 02. 29. 2004. 05. 31. 2004. 08. 31. 2004. 11. 30. 2005. 02. 28. 2005. 05. 31. 2005. 08. 31. 2005. 11. 30. 2006. 02. 28. 2006. 05. 31. 2006. 08. 31. 2006. 11. 30. 2007. 02. 28. 2007. 05. 31. 2007. 08. 31. 2007. 11. 30. 2008. 02. 29. 2008. 05. 31. 2008. 08. 31. 2008. 11. 30. 2009. 02. 28. 2009. 05. 31. 2009. 08. 31. 2009. 11. 30. 2010. 02. 28. 2010. 05. 31. 2010. 08. 31. 1,55 1,50 1,45 1,40 1,35 1,30 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00

Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeibôl áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfóliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az ingatlanalapokkal járó fôbb kockázatokra, melyek áttételesen éreztethetik hatásukat a CIB Ingatlan Alapok Alapjával kapcsolatban is. 1. Likviditási kockázat 2. Eszközkockázat 3. Piaci kockázat 4. Jövedelmezôségi kockázat 5. Az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat 1. Likviditási kockázat Mivel az ingatlanalapok portfóliójában jellemzôen nagy értékû ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb más befektetési formákénál, azaz nagymértékû tôkekivonásnál csak hosszú idô alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet azokat értékesíteni, ezért ez az egyik legfontosabb kockázati tényezô. A tôkekiáramlás hasonló súlyú problémát jelent. Az alapok likvid eszközeinek értékét meghaladó befektetésijegy-visszaváltás az ingatlanok kényszerértékesítéséhez vezethet, amely akár komoly veszteséget okozhat a befektetési jegyeket vissza nem váltó befektetôknek, egyrészt a feltételezhetôen nyomott értékesítési ár, másrészt az ingatlanbefektetéseknél alacsonyabb hozamú likvid eszközök újbóli jelentôs állománynövekedése miatt. 2. Eszközkockázat Tekintettel arra, hogy egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és idôigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré, az alapkezelôk az ingatlanalapokba rövid idô alatt beáramló vagyont csak lassan tudják ingatlanokba fektetni. Egyes esetekben hónapok is eltelnek, míg megfelelô befektetési lehetôséget, ingatlant találnak, és a tranzakció lebonyolítása fokozott körültekintéssel kell eljárni a jogi kockázatok optimalizálása miatt is hosszadalmas folyamat. Így elôfordulhat, hogy a befektetô befektetése huzamosabb ideig nem ingatlanban, hanem egyéb értékpapírban van. 3. Piaci kockázat A befektetési alapok is ki vannak téve a piac mindenkori változásából eredô kockázatoknak. A portfólió értékét alapvetôen befolyásolják az ingatlanok értékében bekövetkezett változások. Megjelenik devizakockázat is, különös tekintettel arra, hogy a hazai ingatlanpiacon a bérleti díjakat jellemzôen euróban számítják, a befektetôk viszont forintban várnak megtérülést. Az ingatlanfejlesztô és ingatlanforgalmazó alapok devizakockázatait befolyásolja továbbá az alapok által felvett devizahitelek forint ellenértékének alakulása. Mindezek mellett befolyásoló tényezô lehet a portfólióba bevonható ingatlanok rendelkezésre állása az adott piacon. 4. Jövedelmezôségi kockázat Az ingatlanalap jövedelmezôségét az alap hozamának alakulása jelenti. Ezt befolyásolhatja az eszközök allokációja, a választott pénzügyi eszközök, az alap által fizetendô költségek, díjak és azok elszámolása. 5. az alapban lévô ingatlanok és az azok értékelésébôl fakadó kockázat Az ingatlanpiacon nincsen nyíltpiaci árképzés, amely jelentôsen befolyásolhatja az ingatlanok értékét. A CIB Ingatlan Alapok Alapjának portfóliójában található ingatlanbefektetési alapokat érintô ingatlanpiaci kockázatról, az alap értékelési szempontjairól, fôbb jellemzôirôl kérjük, tájékozódjon az ingatlanalapokat kezelô alapkezelôk alábbi elérhetôségi helyein: FirstFund Intézményi Ingatlanbefektetési Alap A sorozat Alapkezelô: FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelô Zrt. Cím: 1032 Budapest, Bécsi út 165. Telefon: +36 (1) 880-1800, fax: +36 (1) 880-1809 E-mail cím: info@firstfund.hu, honlap: www.firstfund.hu Biggeorge s-nv 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap Biggeorge s-nv Ingatlan Befektetési Alapkezelô Zrt. Cím: 1036 Budapest, Lajos u. 48 66. B/4. Telefon: + 36(1) 225-2525, fax: +36 (1) 225-2521 E-mail cím: info@alapkezelo.biggeorges-nv.hu Honlap: www.biggeorges-nv.hu/alapkezelo Az ingatlanalapokkal kapcsolatos kockázati tényezôk az alapok tájékoztatójában találhatók meg. Az alapok tájékoztatóit, portfóliójelentéseit, éves, féléves jelentéseit az alapkezelôk forgalmazó helyein és a honlapjukon teszik elérhetôvé. Lezárva: 2010. szeptember 30.

CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvénytúlsúlyos alap Az alap hatékonyan diverzifikált portfóliót kínál 23 fejlett ország több száz vállalatának tôzsdén jegyzett részvényeibôl kedvezô tranzakciós költségek mellett, forintban. Portfólió összetétel befektetési politika Egy globális részvényportfólió, mely a részvénypiacok széles spektrumát lefedi, Amerikától Japánig. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 97,65%-ban, az alap euró devizapozícióját átlagosan 97,82%-ban fedeztük. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év. Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2010. szeptember 30. 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 2005 Indulástól CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja 6,00% 0,65% 42,13% 40,35% 4,70% 11,34% 17,78% 0,11% Benchmark 7,94% 13,64% 25,18% 44,13% 7,69% 9,96% 22,81% 10,22% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 0,8073% 1,1340% 1,0857% 1,9218% 0,7446% 0,6455% 0,4014% 1,0127% Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)* 85,64% Likvid eszköz 9,66% Származékos (határidôs forward) ügyletek 4,70% * Exchange Traded Fund Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 1 872 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,0141 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 1000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: 90% MSCI World Index+10%ZMAX Indulás dátuma: 1999. 05. 03. Részvények országok szerinti megoszlása 2010. szeptember 30. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. december 2010. szeptember 30. 6.5 6.0 5.5 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 2003. 11. 30. 2004. 03. 31. Nettó eszközérték (Milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2004. 07. 31. 2004. 11. 30. 2005. 03. 31. 2005. 07. 31. 2005. 11. 30. 2006. 03. 31. 2006. 07. 31. 2006. 11. 30. 2007. 03. 31. 2007. 07. 31. 2007. 11. 30. 2008. 03. 31. 2008. 07. 31. 2008. 11. 30. 2009. 03. 31. 2009. 07. 31. 2009. 11. 30. 2010. 03. 31. 2010. 07. 31. 1,25 1,20 1,15 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60

CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvénytúlsúlyos alap Az alap vagyonát a világ legdinamikusabban fejlôdô térségeinek részvénypiacain fektetjük be, de a legismertebb Kína, India, Brazília, Oroszország mellett további 21 kelet-közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai ország több száz vállalatának részvényeit is tartalmazza a portfólió. Portfólió összetétel befektetési politika Egy globális részvényportfólió kiváló eleme, a világ legnagyobb növekedési potenciálját hordozó térségeinek vállalatait teszi elérhetôvé az ön számára, egyszerûen és hatékonyan. Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötöttünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 97,08%-ban fedeztük. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év. Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Részvény (ETF)* 85,71% Likvid Eszköz 7,33% Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten* 2010. szeptember 30. 1 év 2009 Indulástól CIB Feltörekvô Részvénypiaci Alapok Alapja 17,88% 67,36% 0,57% Benchmark 10,88% 67,95% 0,17% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 1,4761% 2,2164% 2,7638% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 2 968 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,0165 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 1000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: 90% MSCI EM Index+10% ZMAX Index Indulás dátuma: 2008. 03. 25. Származékos ügyletek 6,96% * Exchange Traded Fund Részvények országok szerinti megoszlása 2010. szeptember 30. Lezárva: 2010. szeptember 30. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december 2010. szeptember 30. 3 500 3 300 3 100 2 900 2 700 2 500 2 300 2 100 1 900 1 700 1 500 1 300 1 100 900 700 500 300 100 2008. 03. 25. 2008. 05. 25. Nettó eszközérték (Millió forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2008. 07. 25. 2008. 09. 25. 2008. 11. 25. 2009. 01. 25. 2009. 03. 25. 2009. 05. 25. 2009. 07. 25. 2009. 09. 25. 2009. 11. 25. 2010. 01. 25. 2010. 03. 25. 2010. 05. 25. 2010. 07. 25. 2010. 09. 25. 1,10 1,05 1,00 0,95 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40

CIB Közép-európai Részvény Alap Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Részvénytúlsúlyos alap A régió vállalatainak további dinamikus fejlôdésében bízó befektetôknek kínáljuk ezt az alapot, ha költséghatékonyan és a deviza tranzakciók megkötése nélkül szeretnének regionális részvénybefektetéseket eszközölni. Portfólió összetétel befektetési politika Elsôsorban cseh, lengyel és magyar részvényekbôl alakítunk ki egy portfóliót, forintban, ahol az egyes részvények regionális jelentôségüknek megfelelô arányban szerepelnek, de az összetételt piaci várakozásainkhoz igazítjuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év. Az alap jelentôs befektetései a befektetési eszközök százalékában Részvény 79,42% Likvid eszköz 20,58% Az alap teljesítménye hozamok éves szinten 1 2010. szeptember 30. 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 2005 Indulástól CIB Közép-Európai Részvény Alap 14,83% 0,92% 34,42% 43,64% 7,87% 17,40% 36,75% 6,13% Benchmark 28,73% 4,25% 34,47% 38,28% 10,58% 19,34% 39,12% 3,03% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 1,0698% 1,3991% 1,5910% 2,0383% 0,8856% 1,0727% 0,8855% 1,0603% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 1 503 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 2,0903 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 1000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Benchmark: 80% CETOP20 index+20%zmax Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Indulás dátuma: 1998. 05. 08. Részvények országok szerinti megoszlása 2010. szeptember 30. Lengyelország 41,63% Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2003. május 2010. szeptember 30. Horvátország 2,87% Szlovénia 3,10% Magyarország 20,51% Csehország 31,88% 3 000 2 750 2 500 2 250 2 000 1 750 1 500 1 250 1 000 750 500 250 2003. 04. 30. 2003. 08. 31. Nettó eszközérték (Millió forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2003. 12. 31. 2004. 04. 30. 2004. 08. 31. 2004. 12. 31. 2005. 04. 30. 2005. 08. 31. 2005. 12. 31. 2006. 04. 30. 2006. 08. 31. 2006. 12. 31. 2007. 04. 30. 2007. 08. 31. 2007. 12. 31. 2008. 04. 30. 2008. 08. 31. 2008. 12. 31. 2009. 04. 30. 2009. 08. 31. 2009. 12. 31. 2010. 04. 30. 2010. 08. 31. 2,5 2,2 1,9 1,6 1,3 1,0 0,7

CIB Indexkövetô Részvény Alap Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Tiszta Részvény Alap A BUX Index összetételét követô alapunkkal a hazai részvénypiacon az egyes vállalatok gazdasági jelentôségének megfelelô súlyozású portfóliót kínálunk, alacsony tranzakciós költségekkel, egyszerûen. Portfólió összetétel befektetési politika Az alap hatékony eszköz mindazok kezében, akik a hazai részvénypiacot kívánják egyszerûen leképezni, akár a hosszú távú befektetés, akár spekuláció a céljuk. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év. Az alap jelentôs részvénybefektetései a befektetési eszközök százalékában Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2010. szeptember 30. 1 év 5 év 2009 2008 2007 2006 2005 Indulástól CIB Indexkövetô Részvény Alap 12,40% 1,53% 68,75% 53,58% 3,42% 18,22% 38,88% 9,18% Benchmark 6,99% 4,28% 73,40% 53,19% 6,12% 19,55% 41,56% 6,33% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 1,8016% 1,9710% 2,2937% 2,6819% 1,1652% 1,5440% 1,4223% 1,8588% Részvény 97,65% OTP 27,55% MOL 29,41% Magyar Telekom 13,68% Richter 20,18% EGIS 4,57% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 1 980 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 1,6999 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 1000 Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 Min. befektethetô összeg (Ft): nincs korlátozva Benchmark: BUX Indulás dátuma: 2004. 08. 31. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2010. szeptember 30. Magyar Telekom 13,68% Egis 4,57% Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2004. december 2010. szeptember 30. OTP 27,55% Richter 20,18% Likvid eszköz 1,01% Egyéb 3,6% Lezárva: 2010. szeptember 30. MOL 29,41% 7 6 5 4 3 2 1 0 2005. 02. 28. 2005. 05. 31. 2004. 11. 30. Nettó eszközérték (Milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2005. 08. 31. 2005. 11. 30. 2006. 02. 28. 2006. 05. 31. 2006. 08. 31. 2006. 11. 30. 2007. 02. 28. 2007. 05. 31. 2007. 08. 31. 2007. 11. 30. 2008. 02. 29. 2008. 05. 31. 2008. 08. 31. 2008. 11. 30. 2009. 02. 28. 2009. 05. 31. 2009. 08. 31. 2009. 11. 30. 2010. 02. 28. 2010. 05. 31. 2010. 08. 31. 2,3 2,1 1,9 1,7 1,5 1,3 1,1 0,9 0,7

CIB Nyersanyag Alapok Alapja Az alap hozam/kockázat szerinti besorolása Nyersanyag Alapok Alapja Az alap a világgazdaság fejlôdéséhez elengedhetetlen energiahordozókból, nyersanyagokból, valamint az élelmiszerekbôl összeállított portfóliót kínál, forintban, költséghatékony és egyszerû megoldásként azoknak, akiknek ez a szektor sem hiányozhat a befektetéseik közül. Az alapot elsôsorban kockázatvállaló portfóliók elemeként, diverzifikációs eszköznek ajánljuk az árupiac részvény- és kötvénypiacoktól eltérô tendenciáiban rejlô lehetôségek kihasználására. Portfólió összetétel befektetési politika Az alap a világ kiemelkedô árutôzsdéin fektet be, a fejlett piacokon jól ismert és közkedvelt speciális, tôzsdére bevezetett indexkövetô alapok (úgynevezett ETF-ek) jegyein keresztül. Az alap a leglikvidebb nyersanyagok körét reprezentáló nyersanyagindexet követi. A portfóliót a négy legfontosabb nyersanyagszektor alkotja: Energiahordozók (kôolajszármazékok) Nemesfémek (arany) Színesfémek (alumínium) Mezôgazdasági termékek (gabonafélék) Az alap tôkeáttétele egyszeres. Az alap kezelése során származtatott ügyleteket kizárólag deviza fedezeti céllal kötünk. Az aktuális negyedévben az alap dollár devizapozícióját átlagosan 98,7%-ban fedeztük. Ajánlott befektetési idôtáv: legalább 2 év. Az alap portfóliójának összetétele a befektetési eszközök százalékában 2010. szeptember 30. Az alap teljesítménye a hozamok éves szinten 1 2010. szeptember 30. 1 év 2009 2008 2007 Indulástól CIB Nyersanyag Alapok Alapja 8,77% 18,37% 31,56% 24,85% 3,52% Benchmark 4,78% 15,80% 26,87% 8,91% Hozamok szórásadatai 2 (napi szórásadatok) 2010. szeptember 30. 1,1233% 1,6603% 1,8469% 0,7446% 1,3576% Az alap fôbb adatai 2010. szeptember 30. Nettó eszközérték (M Ft): 5 068 Egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft): 0,8571 Vétel: jutalékmentes Visszaváltási jutalék (Ft): 1000 Min. befektethetô összeg (Ft): Pénzügyi elszámolás (nap): T+2 nincs korlátozva Benchmark*: Indulás dátuma: 2006. 06. 12. 90%DBLCDBCT Index + 10% ZMAX Index *2007. július 1. és 2010. május 25. között az alap benchmarkja a DBLCI (Deutsche Bank Liquid Optimum Yield Total Return Commodity Index) +10% ZMAX Index volt. Korábban az alap nem rendelkezett benchmarkkal. Az alap árfolyama és nettó eszközértéke 2006. június 2010. szeptember 30. Mezőgazdasági termékek 20,8% Nemesfémek 10,6% Energia 45,5% Likvid eszközök 10,6% Ipari fémek 12,5% 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2006. 06. 12. 2006. 09. 12. Nettó eszközérték (Milliárd forint) Egy jegyre jutó nettó eszközérték 2006. 12. 12. 2007. 03. 12. 2007. 06. 12. 2007. 09. 12. 2007. 12. 12. 2008. 03. 12. 2008. 06. 12. 2008. 09. 12. 2008. 12. 12. 2009. 03. 12. 2009. 06. 12. 2009. 09. 12. 2009. 12. 12. 2010. 03. 12. 2010. 06. 12. 2010. 09. 12. 1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60

Termék születik Egyszer egy termékfejlesztô azt a feladatot kapta, hogy egy olyan terméket találjon ki, ami számos egymásnak ellentmondó tulajdonsággal rendelkezik. Lehessen akár magas hozama, de ne kelljen a tôkét kockára tenni. Fizessen esetleg valamekkora fix hozamot is. Legyen lehetôség a visszaváltására és lehessen belôle a futamidô alatt vásárolni. Egészítse ki a meglévô termékkínálatot, ráadásul legyen a megtakarítók számára érdekes. Legyen ötletes, ugyanakkor legyen könnyen átlátható, követhetô és bizalomgerjesztôen egyszerû is egyben. Sokat gondolkodott a megoldáson, végül a kitûzött határidôre egy új termékkoncepció állt össze, melyet egy értekezleten mutatott be munkatársainak. A prezentáció 10-kor kezdôdött. Azt hiszem, kitaláltam valamit kezdte a termékfejlesztô. Hallgassátok meg, mire gondoltam, nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre. A megtakarítási termék egy olyan befektetési alap lenne, aminek a futamideje határozott, és a futamidô végén, a lejáratkor garantálná a befektetett tôke visszafizetését. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy a befektetôk által elhelyezett megtakarítások oroszlánrészét kamatozó eszközökbe tesszük, melyek a futamidô végére biztosítják a tôke meglétét. Ezek az eszközök jellemzôen betétek lehetnek, hogy ne legyen tôkekockázat. A befektetési portfólió másik részébôl, annak érdekében, hogy a kockázat behatárolható legyen, egy opciót kellene vásárolni egy olyan befektetési eszközkosárra, aminek nagy a potenciális hozama az adott idôszak alatt, például részvényekre, nyersanyagokra, ingatlanokra vagy ezek kombinációjára. Ezekben nagy hozamlehetôség van, de nagyon változékony is az értékük alakulása, így opción keresztül megvásárolva viszont nem mehet mínuszba a befektetô, mert legrosszabb esetben az alap elveszíti az opciós díjat, de a vesztesége ennél nem lehet magasabb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a futamidô alatt nem lehet alacsonyabb az árfolyama a befektetési jegyeknek a névértéknél, amennyiben a piacon negatív folyamatok zajlanak, ám ha menet közben le is csökken az árfolyam, a végén legrosszabb esetben is megkapja a tôkét. Nos? Mit szóltok? Jól hangzik, de milyen további elônyt tudunk még biztosítani a befektetôknek a tôkegarancián túl? Magának nem tud akárki egy ilyen portfóliót kialakítani? kérdezte az üzletkötô. Elég nagy összeg kell ahhoz, hogy költséghatékony legyen ez a konstrukció, és az is fontos, hogy az opció eszközkosara úgy legyen kialakítva, hogy legyen benne hozamlehetôség, ehhez nem árt alaposan körüljárni a konstrukciót. Egyszóval matekozni is kell azért vele, hogy jó legyen, ebben rejlik a vagyonkezelô hozzáadott értéke. Ráadásul a piacon egyéni befektetôként a legtöbb ilyen opció nem elérhetô. Mindezeken felül egyes esetekben egy garantált minimumhozamot is bele lehet szerkeszteni az alapba, de ez már az aktuális piaci helyzettôl is függ. Miben nyilvánul meg az aktuális piaci helyzet hatása? hangzott a hátsó sorból. A szóba jöhetô mögöttes piacok meghatározásában és a lehetôségek behatárolásában, hiszen egyrészt kecsegtetônek kell lennie a mögöttes piacnak, másrészt minél jobb paramétereket szeretnénk kínálni az ügyfeleknek, hiszen az a közös érdekünk, hogy minél jobb hozamot érjenek el vele és minél elégedettebbek legyenek. A hozamból a bank vagy az alapkezelô is részesedik? érdeklôdött a kontroller. Nem, a hozamból a befektetési jegy tulajdonosok részesednek, aszerint, hogy mennyi befektetési jegyük van. A bank és az alapkezelô jellemzôen nem tulajdonosok, így a hozam elsôdlegesen az ügyfelek elégedettsége miatt fontos mindkettônek. Elôfordulhat az is, hogy több évnyi futamidô végén hozamot nem is tud fizetni ez a befektetési alap? Amikor egy befektetési célterület kiválasztásra kerül, vagyis a befektetési eszközkosarat kiválasztjuk, akkor rengeteg számítást tudunk végezni, de csak múltbeli adatokon. Ez azt jelenti, hogy arra törekszünk, hogy legyen hozam, de nem lehet kizárni annak a lehetôségét, hogy a kiválasztott eszközök gyengén teljesítenek. Ez minden befektetés esetén így van, ha nem lenne így, akkor a betéti kamatnál vagy a Diszkont Kincstárjegy hozamánál nem lehetne magasabb hozamot elérni. A magasabb hozam a kockázat vállalásáért jár. Ez a kockázatvállalás azonban egy ilyen befektetési alapnál csak a kockázatmentes hozam meg nem keresésének a kockázata. A befektetett tôke védve van, vagyis, ha egy befektetési döntés utólag nem bizonyul gyümölcsözônek, akkor a tôke újbóli befektetésével ki lehet köszörülni a csorbát. Ezzel azt akarod mondani, hogy a befektetéseknél az a legnagyobb baj, ha a tôke is odalesz? Pontosan! Ha a tôke megmarad, akkor az eredeti tôkét újra be lehet fektetni, adott esetben akár ugyanabba az eszközbe, de alacsonyabb piaci árak mellett, vagy bármibe, ami az adott pillanatban kecsegtetôbbnek tûnik. Ezáltal a következô befektetési idôszakban kompenzálni lehet a korábbi kiesô hozamokat. És mi van, ha jó a piaci teljesítmény? Kifizetjük és kész? kérdezi egy kötekedô hang. Természetesen. Alapvetôen az a termék fô célja, hogy jó hozama legyen, ha ezt sikerül elérni, annak örül mindenki a legjobban, minden más termékparaméter a biztonságot szolgálja. Ez a változat tetszik nekem mondta az értékesítési vezetô remélem, ha megismerik az elônyeit, akkor megkedvelik majd az ügyfelek is. Lezárva: 2010. szeptember 30.

CIB tôkevédett befektetési alapok A tôkevédett befektetési alapok közkedveltségüket annak köszönhetik, hogy kiemelkedôen magas hozampotenciállal rendelkezô befektetési lehetôségeket kínálnak ügyfeleiknek, miközben a befektetési jegyek névértékére tôkevédettséget biztosítanak a futamidô végén. Az alap Hozam / Kockázat szerinti besorolása A tôkevédett alapok fôbb adatai: Az alap neve: Indulása: Lejárata: Alaptermék jellege: Névérték: Pénzügyi elszámolás (nap): CIB Tôkevédett Származtatott Alap* 2005.04.11. 2010.06.25. BNP Paribas Millenium 10 Europe Excess Return Index, ami egy abszolut hozamú termék és a részvény, nyersanyag, deviza valamint ingatlan piacon nyit short és long pozíciókat 10 000,- Ft T + 2 CIB Profitmix 2 Alap* 2006.01.09 20012.03.02 Nyersanyagok. (energiaszektor, fémek, nemesfémek, mezôgazdasági termékek, élôállat) 10 000,- Ft T + 2 CIB Alternatív Energia Alap 2007.12.10 2010.12.10 Az alap a világ 15 vezetô alternatív energia hasznosítással foglalkozó társaságának részvényeibôl képzett DAXAEP index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot. Az alap negyedévente veszi figyelembe az aktuális hozamot, majd a negyedéves hozamok átlagából képzett hozamértéket fizeti ki a futamidô végén, így a tizenkét periódus átlagolása kiküszöböli, hogy egy esetleg pont a lejárat elôtt bekövetkezô hozamesés miatt a befektetési jegy tulajdonosok elessenek a hozamtól. 10 000,- Ft T + 2 CIB Új Perspektíva Alap 2008.05.05 2011.05.06 kínai, indiai, brazil, orosz részvénypiac 10 000,- Ft T + 2 CIB Dupla Profit Alap 2010.08.30 2015.12.31 Az alap a legjelentôsebb feltörekvô országok, Brazília, Oroszország, India és Kína részvénypiacain fektet be, kedvezôtlen részvénypiaci folyamatok esetén pedig, az árfolyamveszteségminimalizálása érdekében amerikai állampapír-piaci befektetésekkel kerüli el a jelentôsebb hozameséseket. Az alap a BNP Paribas Flexinvest BRIC HUF Hedged Index teljesítményének alakulása alapján fizet hozamot. 10 000,- Ft T + 2 CIB Euró Tripla Profit Alap** 2010.11.22 2013.11.22 8 kiemelkedôen innovatív vállalat részvényei: Apple, Danone, Michelin, Moet Hennessy Louis Vuitton, Reckitt Benckiser, Roche, Philips Tesco 0,01 Eur T + 2 *A CIB Profitmix 2 Alap valamint a CIB Tôkevédett Alap (korábbi nevén CIB Tôkegarantált Származtatott Alap) futamideje meghosszabbításra került. Ezen alapok esetében a befektetési politika által biztosított tôkevédettség a befektetési jegyek akciós forgalmazási idôszak végén érvényes árfolyamértékének visszafizetését jelenti a lejáratkor. **2010. november 5-ig jegyezhetô a CIB Bank Zrt. Fiókhálózatában.