2005. október 2006. október

2005. október 2006. október A ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 számú támogatási szerződés keretében megvalósult Távmunkában történőfoglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben projekt egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma.

A ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 számú támogatási szerződés keretében megvalósult projekt egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma Projekt címe: Távmunkában történő foglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben Szerkesztette: Forgács Tamás, Magyar Távmunka Szövetség (Helyzetelemzés, Operatív Program) Pötzl Viola, Stratégiakutató Intézet Kht (Stratégia) Együttműködőpartnerek: Bori Attila, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Csorba Éva, Stratégiakutató Intézet Kht Forgács Miklós, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Földvári Gábor, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Kökényesi Hajnalka, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Kuti Zsolt, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Ludman Lajos, Pest Megyei Munkaügyi Központ Paprika Márk, Access Value Kft Tóth Cecília, Mobiltás Varga Csaba, Stratégiakutató Intézet Kht Projekt célkitűzése A stratégia célja, hogy a távmunka, mint új munkaszervezési mód és foglalkoztatási forma a munkaadói, munkavállalói és gazdaságpolitikai előnyök optimális kihasználása révén növelje a térségben élők foglalkoztatottságát, csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség életszínvonalát és versenyképességét. Kezdés: 2005. szeptember Lezárás: 2006. október Kapcsolat: info@nagykata-tavmunka.hu, +36/30/960-7858 A tanulmány szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat is tartalmaz, emiatt annak részleges vagy teljes felhasználásához kérjük vegye fel a kapcsolatot a szerzőkkel! 2005. szeptember 2006. október 2. oldal, összesen 251

1 TARTALOMJEGYZÉK Fejezetek tartalomjegyzéke 1 TARTALOMJEGYZÉK... 3 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 3 HELYZETELEMZÉS... 9 4 STRATÉGIA... 107 5 OPERATÍV PROGRAM... 193 6 PARTNERHÁLÓZAT... 226 7 IRODALOMJEGYZÉK... 230 8 MELLÉKLETEK... 233 Részletes tartalomjegyzék 1 TARTALOMJEGYZÉK... 3 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 3 HELYZETELEMZÉS... 9 3.1 ÁLTALÁNOS GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉS... 9 3.1.1 A munka világának globális átalakulása... 9 3.1.2 A távmunka típusai... 13 3.1.3 A távmunka indikátorai... 14 3.1.4 A távmunka indikátorok hatáselemzése... 16 3.1.5 Gazdaságpolitikai körkép... 23 3.1.6 A távmunka mikrogazdasági elemzése... 24 3.1.7 A távmunka makrogazdasági elemzése... 27 3.1.8 A távmunka regionális aspektusai... 32 3.2 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE... 34 3.2.1 Az országos fejlesztéspolitikai koncepció... 34 3.2.2 Közép-magyarországi régió gazdasági elemzése... 35 3.2.3 Közép-magyarországi régió társadalmi helyzetképe... 40 3.2.4 Közép-magyarországi régió infokommunikációs helyzete... 44 3.2.5 A Közép-magyarországi régió települései... 45 3.2.6 A Közép-magyarországi régió közlekedése... 47 3.2.7 A Közép-magyarországi régió operatív programja (2007-2013) a távmunka vonatkozásában... 49 3.3 NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE... 50 3.3.1 A tápió-vidék gazdaságfejlesztési programjának helyzetértékelése... 50 3.3.2 A tápiómenti kistérség területfejlesztési koncepciója... 56 3.3.3 A tápióment területfejlesztési társulás informatikai startégiája... 74 3.3.4 Nagykáta térségben történt beiskolázások... 76 3.3.5 Nagykáta kistérségben működőteleházak és civil szervezetek... 77 3.4 TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELMÉRÉSEK... 77 3.4.1 A pricewaterhousecoopers távmunka felmérése... 77 2005. szeptember 2006. október 3. oldal, összesen 251

3.4.2 A magyar távmunka szövetség felmérésének eredményei... 82 3.4.3 A pályázathoz kapcsolódó munkaadói felmérés eredményei... 83 3.4.4 A páylázathoz kapcsolódó munkavállalói felmérés eredményei... 90 3.4.5 A kis- és középvállalkozók és a távmunka egy nemzetközi összehasonlítás... 94 3.4.6 Munkáltatói vélemények a távmunka bevezetésének előfeltételeiről és gyakorlatáról... 96 3.4.7 A távmunka páylázatok nyertesei... 97 3.5 KÖVETKEZTETÉSEK... 98 3.5.1 Swot analízis... 98 3.5.2 Problémafa... 105 3.5.3 Célfa... 106 4 STRATÉGIA... 107 4.1 GLOBÁLIS VÍZIÓ AZ INFORMÁCIÓS KORRA... 107 4.1.1 Az információs kor jellemzése, új fogalmak, új kihívások... 107 4.1.2 Jövőképünk: a fenntartható információs társadalom és távmunka kistérség létrehozása... 110 4.2 AZ EURÓPAI JÖVŐVÍZIÓ... 112 4.2.1 eeurope 2000... 112 4.2.2 e-europe 2002 Akcióterv (2002)... 114 4.2.3 eeurope+ 2003 Akcióterv (2001)... 115 4.2.4 eeurope2005... 119 4.2.5 Wim Kok jelentés (2005)... 123 4.2.6 i2010 az új stratégia... 127 4.2.7 econtent stratégia, tartalomfejlesztés (2001-2005)... 129 4.2.8 econtetplus (2005-2008)... 130 4.2.9 Az Európai Unió távmunkát segítőprogramjai... 131 4.3 MAGYAR KORMÁNYZATI JÖVŐKÉP... 135 4.3.1 II. Nemzeti Fejlesztési Terv... 135 4.3.2 III.2. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció... 137 4.3.3 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008)... 138 4.3.4 Magyar kormányzati stratégia (MITS, 2003)... 141 4.4 REGIONÁLIS STRATÉGIÁK... 144 4.4.1 A Közép-magyarországi régió operatív programja (2007-2013) a távmunka vonatkozásában.. 145 4.4.2 Közép-Magyarországi Régió Információs Társadalom Stratégia (RITS)... 146 4.5 KISTÉRSÉGI TERVEZÉS... 153 4.6 KORÁBBI KISTÉRSÉGI STRATÉGIÁK JÖVŐKÉPE... 158 4.6.1 A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás informatikai stratégiája... 158 4.7 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJÁNAK CÉLRENDSZERE:... 161 4.7.2 A stratégia célrendszere:... 164 4.7.3 A prioritások bemutatása... 168 5 OPERATÍV PROGRAM... 193 5.1 AZ OPERATÍV PROGRAM HÁTTERE... 193 5.2 A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS OPERATÍV PROGRAM, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ÉS AZOK KIFEJTÉSEI 194 5.3 PROJEKTEK KIFEJTÉSE... 195 5.3.1 Kutatás, felmérés... 195 5.3.2 Információ... 201 5.3.3 Oktatás, képzés... 209 5.3.4 Intelligens közösségi terek... 213 5.4 AJÁNLÁSOK... 218 5.5 AZ OPERATÍV PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK HATÁSELEMZÉSE... 222 5.6 AZ OPERATÍV PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK ÜTEMEZÉSE... 224 6 PARTNERHÁLÓZAT... 226 7 IRODALOMJEGYZÉK... 230 2005. szeptember 2006. október 4. oldal, összesen 251

8 MELLÉKLETEK... 233 8.1 I. MELLÉKLET: ELÉRHETŐSÉGEK... 234 8.2 II. MELLÉKLET:KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TELEHÁZAK LISTÁJA... 235 8.3 III. MELLÉKLET: AZ EURÓPAI TÁVMUNKA MEGÁLLAPODÁS... 237 8.4 IV. MELLÉKLET: A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE A TÁVMUNKÁRÓL... 242 Ábrajegyzék ÁBRA 1 A MUNKASZERVEZÉS HATÁSA A MUNKAFELADATOKRA ÉS A VEZETŐI IRÁNYÍTÁSRA... 10 ÁBRA 2 A MUNKASZERVEZÉS OPTIMÁLIS KÖLTSÉGE A KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ALAPJÁN... 11 ÁBRA 3 RUGALMASABB VEZETÉSI GYAKORLAT A TÁVMUNKA ÜZLETI MODELLJÉBEN... 12 ÁBRA 4 A VÁLLALATI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE... 17 ÁBRA 5 A VÁLLALATI INDIKÁTOROK SÚLYOZÁSA... 17 ÁBRA 6 A MUNKAVÁLLALÓI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE... 18 ÁBRA 7 A MUNKAVÁLLALÓI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE... 18 ÁBRA 8 A MAKROGAZDASÁGI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE... 19 ÁBRA 9 A MAKROGAZDASÁGI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE... 20 ÁBRA 10 A HATÁSELEMZÉSEK ÖSSZESÍTÉSE... 20 ÁBRA 11 AZ INDIKÁTOROK MEGOSZTLÁSA... 21 ÁBRA 12 AZ INDIKÁTOROK ÉS TÁVMUNKA MODELLEK... 21 ÁBRA 13 A TÁVMUNKA MODELLEK SÚLYOZÁSA... 22 ÁBRA 14 A TÁVMUNKA ELTERJEDTSÉGE EURÓPÁBAN ÉS AZ USA-BAN... 23 ÁBRA 15 AZ IRODAI ÉS TÁVMUNKA KÖLTSÉGEI 50 ÉS 80 TÁVMUNKÁS ESETÉBEN (PWC-CEMS TANULMÁNY).. 25 ÁBRA 16 EGY TÁVMUNKAHELY MEGVALÓSÍTÁSI ÉS FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEI... 26 ÁBRA 17 A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSOK MAKROSZINTŰMODELLJE 7 ÉVRE VETÍTVE... 27 ÁBRA 18 A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSOK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA... 28 ÁBRA 19 A TÁVMUNKA HATÁSA A VÁLLALAT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEIRE... 29 ÁBRA 20 A TÁVMUNKA HATÁSA A GDP ALAKULÁSÁRA... 30 ÁBRA 21 TÁVMUNKÁVAL HATÁSAINAK KOMPLEX MAKROGAZDASÁGI MODELLEZÉSE... 31 ÁBRA 22 IPARÁGI MEGOSZLÁS KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN... 36 ÁBRA 23 A KUTATÓ-FEJLESZTŐHELYEK ADATAI 2002... 38 ÁBRA 24 A RÉGIÓ VÁLLALATAI IPARÁGI MEGOSZLÁSBAN... 39 ÁBRA 25 REGFIONÁLIS MUNKAÜGYI STATISZTIKA... 42 ÁBRA 26 ATTITÜDÖK VÉGZETTSÉG SZERINT... 45 ÁBRA 27 A TÁPIÓ-VIDÉK TELEPÜLÉSEI... 51 ÁBRA 28 A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA... 53 ÁBRA 29 MUNKANÉLKÜLISÉG A TÁPIÓ-VIDÉKEN... 54 ÁBRA 30 MUNKANÉLKÜLISÉG VÉGZETTSÉG SZERINT... 54 ÁBRA 31 MUNKANÉLKÜLISÉG KORCSOPORTOK SZERINT... 54 ÁBRA 32 MUNKANÉLKÜLISÉG ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINT... 55 ÁBRA 33 MUNKANÉLKÜLISÉG REGISZTRÁCIÓ HOSSZA SZERINT... 55 ÁBRA 34 VÁLLALKOZÁSOK A TÁPIÓ-VIDÉKEN... 60 ÁBRA 35 MŰKÖDŐTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATÁS SZERINT... 60 ÁBRA 36 AZ 50 FŐNÉL NAGYOBB ALKALMAZOTTAL ÉS 2 MILLIÓ EURONÁL NAGYOBB ÉVES ÁRBEVÉTELT ELÉRŐ CÉGEK... 61 ÁBRA 37 MŰKÖDŐTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA ÁGAZAT SZERINT... 62 ÁBRA 38 ALKALMAZANDÓ TÁVMUNKA STRATÉGIÁK... 62 ÁBRA 39 VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA ÁGAZATONKÉNT... 63 ÁBRA 40 A PWC MUNKAADÓI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI... 81 ÁBRA 41 A MAGYAR TÁVMUNKA SZÖVETSÉG MUNKAVÁLLALÓI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI... 83 ÁBRA 42 ICT NEHÉZSÉGEK... 84 ÁBRA 43 MUNKAKÖRÖK TÁVMUNKA LEHETŐSÉGEI... 85 ÁBRA 44 A TÁVMUNKA NEGATÍV MEGÍTÉLÉSNEK OKAI... 86 2005. szeptember 2006. október 5. oldal, összesen 251

ÁBRA 45 MUNKAADÓI JELLEMZŐK... 87 ÁBRA 46 HAJLANDÓSÁG A TÁVMUNKA BEVEZETÉSÉRE... 88 ÁBRA 47 ÁTKÉPZÉSI KÖLTSÉGEK VÁLLALÁSA... 89 ÁBRA 48 JÖVEDELEM ELOSZLÁS... 90 ÁBRA 49 A MUNKAVÉGZÉS HELYSZÍNE... 91 ÁBRA 50 INGÁZÁS ÉS A TÁVMUNKA... 92 ÁBRA 51 TÁVMUNKÁVAL KAPCOSLATOS ATTITÜDÖK... 93 ÁBRA 52 A TÁVMUNKA PÁLYÁZATOK NYERTESEI SZEKTOROK SZERINT... 98 ÁBRA 53 PROBLÉMAFA... 105 ÁBRA 54 CÉLFA... 106 ÁBRA 55 STRATÉGIA CÉLJAI, PRIORITÁSAI, INTÉZKEDÉSEI... 164 ÁBRA 56 AZ OPERATÍV PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 194 ÁBRA 57 A KUTATÁS ÉS FELMÉRÉS PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA... 200 ÁBRA 58 AZ INFORMÁCIÓS SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA... 208 ÁBRA 59 AZ OKTATÁSI SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA... 212 ÁBRA 60 AZ INTELLIGENS KÖZÖSSÉGI TEREK SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA... 217 ÁBRA 61 AZ AJÁNLÁSOK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA... 221 ÁBRA 62 AZ OPERATÍV PROGRAM PROJEKTJEINEK ÉS A STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TÁMOGATOTTSÁGÁNAK ERŐSSÉGE... 222 ÁBRA 63 A STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TÁMOGATOTTSÁGA AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÁLTAL... 223 ÁBRA 64 AZ OPERATV PROGRAM SZAKASZAINAK ERŐSSÉGE A PROJEKTEK ALAPJÁN... 224 ÁBRA 65 AZ OPERATÍV PROGRAM PROJEKTJEINEK ÜTEMEZÉSE... 225 2005. szeptember 2006. október 6. oldal, összesen 251

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2005 szeptemberében a Tápió-vidéken egy kutatás és stratégiakészítés kezdődött, amelynek eredményeképpen javulhat a térség foglalkoztatási helyzete. Az elkészülőstratégia célja, hogy a távmunka, mint új foglalkoztatási forma növelje a térségben élők foglalkoztatottságát, és csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség versenyképességét is. A távmunka egy speciális munkaszervezési mód. A tanulmányban a munkavégzésnek azt a formáját nevezzük távmunkának, ahol a munkaadó lehetőséget biztosít a munkavállalónak, hogy az elvégzendőmunkát a telephellyel nem megegyezőhelyszínen végezhesse el. A távmunka elterjedése előnyt jelenthet mind mikro, mind makro szinten. Mikro szinten a távmunka alkalmazásával a vállalatok jelentős költségeket takaríthatnak meg (üzemeltetési költségek 10-50%-át), amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. A hatékonyabb szervezés és működés jelentősen segítheti a vállalat növekedését. A növekedés további munkaerők foglalkoztatását igényelheti. A foglalkoztatás növekedése és a távmunkahelyek létrehozására fordított beruházások makro szinten is jelentős előrelépést jelenthetnek, mind a foglalkoztatásra, mind a GDP növekedésére vonatkozóan. A távmunka elterjedése, a munkaszervezési mód jellegéből adódóan, csökkenti a foglalkoztatott munkaerő lakóhelyének szerepét a telephelyválasztás során. Ennek megfelelően a tudásalapú, elsősorban tercier ágazatban tevékenykedővállalatok számára lehetőség nyílik hogy más, költséghatékonysági szempontok alapján válasszák meg telephelyüket. Ez a jelenlegi regionális különbségek figyelembe vételével elsősorban az alacsonyabb munkabéreket és ingatlanköltségeket támasztó régiók számára lehet előnyös. Ilyen a jelen stratgia fókuszában levőnagykátai kistérség is.. A szolgáltató vállalatok telephelyének függetlenítése a munkaerőelhelyezkedésétől, valamint a természeti adottságoktól, nagyban javíthatja a regionális különbségeket, a humán erőforrás képzettségi szintjét, a projektalapú munkaszervezés pedig segítheti a távmunkát alkalmazó vállalatok felzárkóztatását és versenyképesebbé tételét. A távmunka munkaszervezése miatt szétválik munka és a hely, azaz ún. helyfüggetlen munkavégzésről beszélhetünk. Ezt a helyfüggetlen munkavégzést nemzetközi viszonylatban is értelmezhetjük. A térségi távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által távolságfüggetlenné tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka is. A nemzetközi vállalatok kistérségi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a kistérségiben munkahelyek jönnek létre, azaz nőa foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése a kistérség bérszínvonalának emelését is kiválthatja, ezzel javítva a lakosság életszínvonalát. A stratégiakészítés elsőlépéseként helyzetekelmezés készült, amely feldolgozta a Közép- Magyarországi, valamint a Kistérségi kapcsolódó koncepciókat, stratégiákat, irányelveket. A 2005. szeptember 2006. október 7. oldal, összesen 251

helyzetelemzés a távmunka regionális és kistérségi SWOT elemzéssel, problémafával és célfával zárul. Erre építve került kidolgozásra a Stratégia, amely figyelembe vette, az európai, országos és kistérségi stratégiákat, célkitűzéseket, irányelveket. A stratégia céljaira és prioritásaira építkezvel készültek el az Operatív Program projektjei és ajánlásai, amelyek konkrét lépéseket tartalmaznak, és mintegy akciótervként szolgálnak a kistérségi távmunka stratégia megvalósításához. 2005. szeptember 2006. október 8. oldal, összesen 251

3 Helyzetelemzés 3.1 Általános gazdaságpolitikai elemzés 1 3.1.1 A munka világának globális átalakulása Világszinten azt mondhatjuk, hogy a XVIII. század közepe-vége és a XIX. század első felében a céhes rendszerek már eltűnőfélben voltak, egyidejűleg a mezőgazdaságban a háztartás és házkörüli munkának az uralkodó jellegét is felváltották az ipari forradalommal megjelenőnagyvárosi kapitalista gyárak, üzemek. Megjelent a két független individuális főszereplő a munkáltató, és a munkavállaló velük együtt a gépek, üzemi-munkaszervezeti egységek. Az üzemi problémák állandó jellege mellett végül kialakult a XX. század első felére a gazdaságnak a több száz, több ezer munkavállalót foglalkoztató intézménye. Korunk egyik jellemző vonása a tudományos-technikai forradalom kibontakozása. A felhalmozott és egyre gyarapodó emberi tudás máris olyan eszközök birtokában van, amelyekkel soha nem látott mértékben válik képessé a társadalom anyagi alapját adó munka termelékenységének emelésére. A lehetőség valóra váltásának azonban igen sok feltétele van. A tudományos és a technikai eredmények gyakorlati felhasználásának ütemét, hatékonyságát egyebek között éppen az határozza meg, hogy milyen fokot ért el, hogyan fejlődik a munka társadalmi méretűés vállalatokon belüli szervezettsége. A szervezés javítása révén érhetjük el a legkisebb ráfordítással a termelékenység növekedését, és ez a tény különösen napjainkban kap nagy jelentőséget, amikor átmenetileg csökkennek a fejlesztési lehetőségek. Szervezés alatt olyan céltudatos tevékenységet értünk, melynek során - egy előre meghatározott cél elérése érdekében - úgy kapcsoljuk össze a rendelkezésre álló erőforrásokat és az emberi munkát, hogy azok kedvezőösszhangban legyenek. A szervezés a gyakorlatban egyidejűa munkamegosztással. Mindenütt ahol munkamegosztás van, szükséges a feladatok megosztása is, és így fennáll a szervezőtevékenység szükségessége. A munkafeladatok megosztása elsősorban azok pontos körülhatárolását és felelőshöz rendelését feltételezi. 1 A fejezet forrása: Forgács Tamás, PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (2005) 2005. szeptember 2006. október 9. oldal, összesen 251

Ábra 1 A munkaszervezés hatása a munkafeladatokra és a vezetői irányításra A távmunka munkaszervezési modellje valójában nem kíván többet, mint amit már 1911-ben Frederick W. Taylor (1856-1915) is megfogalmazott, ahol az egyes munkafolyamatokat olyan kisebb munkafeladatokra darabolja, amelyek elvégzésének legoptimálisabb folyamata meghatározható és ezeknek az egyszerűbb és szabályozott munkafeladatoknak az elvégzése oktatás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátítható. Ezzel az ún. taylori munkaszervezési módszerrel a termelés hatékonyságát többszörösére növelték. Egy svájci gombostűkészítőmanufaktúrában például a munkások a tűkészítés összes műveletet egyedül végezték és így naponta 20 db tűt készítettek. Az taylori munkaszervezés időelemzés és munkamegosztás alapú átszervezése után egy munkás naponta 4.800 db tűt volt képes elkészíteni. Ez gyakorlatilag a teljesítmény 240-szerezése. (Adam Smith, 1786). Hasonlóan kiemelkedőeredményt ért el a jénai Zeiss-Művek vezetője, Ernst Abbe (1840-1905). A munka tanulmányozása során a munkások teljesítményének alakulását vizsgálta. Munkamódszere alapján sikerült 12 óráról 8 órára csökkenteni a munkaidőt úgy, hogy a napi teljesítmény nem csökkent. Elton Mayo (1880-1940) szerint a nagy ipari rendszerek mindinkább kiszorítják a humán elemeket, ezért a racionalizálást elősegítő(taylori) szervezés eredményei nem maradandóak. Előremutató felismerése volt, hogy az ember helyzetétől, viselkedésétől, elvárásaitól elkülönülve eredményes szervezőmunkát nem lehet folytatni. Mayo koncepciójának lényege az, hogy maga a munka, a termelési folyamat, és annak pusztán fizikai követelményei viszonylag kisebb jelentőségűek, mint a munkás társadalmi és pszichológiai helyzete a termelési folyamatban. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a távmunka az egyéni igények megvalósulását biztosíthatja a munkakörnyezetben és az időbeosztásban, ezzel támogatva a hatékonyság növelését. A munkafeladatok hatékonyan történő folyamatos szervezése időbeli és pénzbeli ráfordításokat is igényel. Az optimális munkaszervezésre fordított kiadás meghatározható annak a kiadás és bevételre gyakorolt hatásáról rajzolt grafikonról. 2005. szeptember 2006. október 10. oldal, összesen 251

Ábra 2 A munkaszervezés optimális költsége a kiadások és bevételek alapján A gazdaság folyamatosan alakul, a piaci szereplők gyorsan kell, hogy reagáljanak a piaci változásokra. A globalizációs folyamat révén az egyes multinacionális vállalatok egyre több országban jelennek meg, telephelyeik száma rohamosan szaporodik. Ahhoz, hogy minél teljeskörűbben tudják kiszolgálni ügyfeleiket, nélkülözhetetlen számukra nem csak a jelenlét, hanem a helyi piac ismerete, és a sajátosságok figyelembevétele, valamint ezek beolvasztása működési stratégiájukba. Ennek köszönhetően, ugyanaz a szolgáltatás egyes országokban gyakran különbözőféleképpen kell hogy működjön, gondoljunk csak a helyi adózási szabályokra, amely szinte minden országban, de gyakran országon belüli régiókban is eltér. Ezek a nagyvállalatok tehát a helyi prioritások szerint akarnak működni és terjeszkedni, mindazonáltal az információkat egységesen akarják látni. Napjaink fejlett informatikai háttere nélkül ez már elképzelhetetlen lenne. A gazdaság változásai és az informatikai megoldások fejlődése szoros kapcsolatban van. Elképzelhetetlen lett volna a mai modern gazdaság az Internet, a vállalatirányítási szoftverek (ERP - Enterprise Ressource Planning), a kommunikációs technológiák kialakulása nélkül. Ezeknek a technológiai fejlődéseknek köszönhetően napjainkban gyakori, hogy egyes vállalatok a napi szintű koordinációjukat más országból vezénylik (lásd: indiai távmunkahelyek, amerikai központtal). A munkaszervezés és a technológia tehát az egyes munkafeladatokat azok elvégzésének térbeli helyétől függetlenül is képes munkafolyamatokká építeni. 2005. szeptember 2006. október 11. oldal, összesen 251

A távmunka alapját az 1970-80-as évek információs társadalom és technológia feltételei nyitották meg. Megjelennek a modern gazdasági világra jellemzőegységek kihelyezése az outsourcing, az alvállalkozók megjelenése a nagyvállalatok hátterében. A munkafeladatok tovább bontásával ugyanis, az egyes lokációk, munkafeladataik egy részét erőforrás kihelyezés formájában alvállalkozónak adhatják ki. Ilyenkor úgynevezett szolgáltatásszínt szerződésekben (SLA Service Level Agreement) határozzák meg az egyes munkafeladatok elvégzési módját, feltételeit, kontroll kritériumait. A távmunka hasonlóan igényli a munkafeladatok pontos megfogalmazását azzal, hogy rugalmasságot biztosít az egyes feladatok végrehajtására vonatkozó vezetési gyakorlatban. A munkafeladatok elvégzésére vonatkozó utasítások ugyanis az outsourcing szerződésekkel szemben rugalmasabban alakíthatók a változó körülményekhez. A távol dolgozó munkavállaló vezetője ugyanis továbbra is ugyanaz a munkaadó lesz, ellentétben az outsourcing esetén belépővállalkozásra, ahol saját szervezeti struktúra található. Ábra 3 Rugalmasabb vezetési gyakorlat a távmunka üzleti modelljében Maguk a munkavégzők ebből a gazdasági és technikai fejlődésből annyit tapasztalnak, hogy munkavégzésük egyre nagyobb részben már csak informatikai és kommunikációs más néven infokommunikációs eszközökön történik, a műveletek gyakran automatizáltak, és azokat inkább már csak ellenőrizni, vezényelni kell. A munkakörök egyre nagyobb része szellemi tevékenység irányába tolódik el. Az átalakulás ellenére, a munkavégzőtovábbra is minden reggel bemegy a munkahelyére, majd nap végén hazatér. Egyes nagyvárosokban ez naponta 1-3 órát is igénybe vehet. Éves szinten ez 10-31 napnyi utazást jelent, de ha munkaidőként tekintünk rá, úgy 31-93 extra munkanapot jelent, amit akár szabadságként, nem pedig egyfajta önkéntes, ingyenes munkavégzésként töltene el a legtöbb ember. Hisz ez az idő legtöbbször nem hasznos sem a munkavállalónak, sem a munkaadónak, de mégis kizárólag a munka miatt töltjük utazással az időnket. Ennek a holtidőnek a felszabadítása az egyik fontos eleme a távmunkavégzés munkavállalói előnyeinek. 2005. szeptember 2006. október 12. oldal, összesen 251

Tekintettel, hogy a munkavégzés egyre több munkakörben és a nap egyre jelentősebb részében szinte csak infokommunikációs eszközökön történik, gyakorlatilag lehetővé vált, hogy ne csak a telephelyek legyenek szétszórtan a Világban, hisz ugyanaz a munkaszervezési logika és technológia teszi lehetővé azt is, hogy a munkavállalók bárhonnan elérhessék a központi rendszereket. Ugyanazok a számítógépek 1-2 egyszerűszoftver felinstallálásával, (pl. VPN kliens) technikai szempontból gyakorlatilag azonnal távmunkára alkalmassá tehetik a munkavállalót. 3.1.2 A távmunka típusai A távmunka jellegéből adódóan, nehéz pontosan meghatározott iránymutatásokat alkotni a távmunkavégzés szabályozásával és típusaival kapcsolatosan. Mutatja ez azt is, hogy sem a távmunka keret-megállapodás 2, sem a magyarországi távmunka törvény 3 nem tett kísérletet a távmunkavégzés helyének és rendszerességének részletesebb szabályozására. A legtöbb felmérés és tanulmány e kérdések vizsgálatakor a munkaszervezés jellegére hivatkozik, azaz távmunkának tekinti azokat a munkavégzési formákat, ahol a munkaszervezés lehetővé teszi az egyes munkafeladatok helyfüggetlen elvégzését. A munkavégzés helyére és a távoli munkavégzés rendszerességére vonatkozóan az esettanulmányok alapján a szakirodalomban mégis kialakult egyfajta csoportosítás, amelyet itt kívánunk bemutatni. Távmunkavégzést a munkavégzés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: otthoni távmunka a munkavégző otthonából látja el feladatait (pl. programozó, adatrögzítő), mobil távmunka a munkavégzőotthonán és munkaadó telephelyén kívül látja el feladatait (pl. értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók), távmunka centrum vagy szatellit iroda a költségcsökkentési lehetőségek és a munkaerőpiac rendelkezésre állása alapján regionális irodákban látják el a munkavállalók a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó, vagy egy harmadik fél is (pl. call-centerek, könyvelés, adatrögzítés). A telephelytől távol végzett munka rendszeressége alapján az alábbi csoportosításokat különböztethetjük meg: alkalmi távmunka a munkavégzőegyes távmunkára alkalmas munkafeladatokat távmunkában láthat el. Ezek rendszeressége azonban a munka jellegénél fogva nincs meghatározva (pl. ajánlatok és szerződések készítése, marketingakciók előkészítése, kutatások), részleges távmunka a munkavállaló előre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját távmunkában (pl. heti 1-2 nap, heti 2-3 nap), folyamatos távmunka a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait (pl. call center, adatrögzítés, monitoring feladatok) 2 http://ec.europa.eu/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf 3 2004. évi XXVIII törvény 2005. szeptember 2006. október 13. oldal, összesen 251

3.1.3 A távmunka indikátorai A távmunka meghatározása megkíván olyan indikátorokat, amely révén mérhetővé válhat a távmunka hatása a gazdasági mikro és makro környezetre. A távmunka esetében ezek a távmunkát alkalmazók költséghatékonyságát mérővállalati indikátorok, a távmunkát végzők előnyeit mutató munkavállalói indikátorok, valamint a távmunkavégzés gazdaságpolitikára gyakorolt hatását mérőmakrogazdasági indikátorok lehetnek. Az alábbiakban ezeknek a főbb indikátor csoportoknak néhány jelentősebb eleme kerül áttekintésre, valamint egyes felmérések bemutatásával néhány rájuk vonatkozó statisztika is ismertetésre kerül. 3.1.3.1 A távmunka vállalati indikátorai A távmunka alkalmazásával a vállalatok költségcsökkentést és hatékonyságjavulást érhetnek el. A vállalatok által elérhetőköltségcsökkentés elsősorban az alábbi területeken jelentkezhet: Ingatlanköltségek csökkenése az otthoni és a mobil távmunka révén jelentős mennyiségűirodahely szabadulhat fel, míg a távmunka centrumok lehetővé teszik a munkavégzés áthelyezését egy költséghatékonyabb régióba, Munkaerő-felvételi és megtartási költségek csökkenése a távmunka révén tágul a munkaerőpiac, ezáltal lerövidül a munkaerő-felvételi idő, továbbá a távmunka által jelentkező munkavállalói előnyök nagyban hozzájárulnak a munkaerő megtartására fordított költségek csökkentéséhez is (pl. motiváció, munka-magánélet összehangolása), Rezsiköltségek csökkenése a távmunka révén csökkenek a telephelyen jelentkező rezsiköltségek (pl. fűtés, áramellátás, takarítás, irodaszerek), Utazási költségek csökkenése a munkavállalók utazástatásának csökkenése jelentősen csökkentheti az utazási költségeket, Javuló termelékenység a folyamatok javuló hatékonysága a tervezhető, projektalapú munkavégzés és dokumentáltság, valamint a munkakörnyezet személyre szabottsága révén lehetővé teszi az egyes munkafeladatok azonos minőségben és mennyiségben, de rövidebb időalatt történőellátását. A munkaszervezés kiemelten jelentős hatását a termelékenységre a taylori munkaszervezési modell kapcsán már említettük (lásd: svájci gombostűgyártó manufaktúra és Zeiss-Művek példája). A távmunka a költségcsökkentésen túlmenően a működési hatékonyság és versenyképesség növelését is elősegítheti, többek között az alábbi területeken: Dokumentáltság javulása a távmunka munkaszervezési módjának jellegéből adódóan növekszik az egyes munkafeladatok dokumentáltsága, ezáltal átláthatóbbá válnak az üzleti folyamatok, valamint visszakereshetővé válnak az információk, Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele a távmunka jellegéből adódóan, szükséges az egyes munkafolyamatok megfogalmazása, kontrollálásának és mérhetővé tételének kialakítása, ezáltal előtérbe helyezve a projektalapú munkavégzést, és lehetővé téve az egyes munkafeladatok mérését, szervezési hatékonyságának növelését. 2005. szeptember 2006. október 14. oldal, összesen 251

3.1.3.2 A távmunka munkavállalói indikátorai A munkavállaló részére a távmunka elsősorban az alábbi előnyöket tartalmazza: Felszabadult idő a nagyvárosokban általában napi 1-2 órát töltenek a munkavállalók közvetlen munkavégzés céljából utazással. Ennek az időnek a felszabadulása, jelentős szabadidőtöbbletet biztosít a távmunkásnak (napi 1 óra felszabadulása = évente 264 óra = 11 nap), Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás a távmunka révén növekszik a családdal töltött idő, amely elősegítheti a gyermekvállalást a távmunkában végzett munkafeladatok rugalmasabb szervezésével, Egyénre szabott munkakörnyezet a távmunka lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a számára legkedvezőbb munkakörnyezetet alakítsa ki, amely nagyban növeli a koncentrációképességet, ezáltal az egyes munkafeladatok elvégzésének hatékonyságát, Otthoni életszínvonal növelése a távmunkavégzéshez szükséges infrastruktúra a munkavállaló otthonában kerül kiépítésre (pl. számítógép, irodai felszerelés, irodaszerek), amelyek növelik a munkavállaló és családja életszínvonalát. 3.1.3.3 A távmunka makrogazdasági indikátorai Makrogazdasági szempontból a távmunka elterjedése az alábbi hatásokkal bír: Vidéki foglalkozatás növekedése az otthoni távmunka és a távmunka centrumok jelentősen növelik a vidéki foglalkoztatást azáltal, hogy egy régió települései egyes iparágra specializálódott szellemi operációs és tudásközpontokká válhatnak (pl. könyvelés, adatrögzítés, programozás, értékesítés, stb.). Vállalatok versenyképességének növelése a távoli munkavégzés során a munkatársak közötti személyes kapcsolat hiánya rákényszeríti a vállalatokat a projektszerű és folyamatorientált munkaszervezésre és működésre. Ezáltal nőa versenyképességük mind a hazai mind a nemzetközi piacokon. Infokommunikációs ellátottság növelése az otthoni távmunka és a regionális távmunka központok létrejötte elősegíti az infokommunikációs ellátottság növekedését. Forgalmi dugók számának csökkenése a távmunka során csökken a munkába való utazás, ezáltal a közúti forgalom. A részleges távmunka is már felére csökkenti a távmunkások munkába való utazásainak számát. Légszennyezés csökkenése A forgalom csökkenése során csökken a levegőbe kibocsátott gázok mennyisége is. Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése a távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által távolságfüggetlenné tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka. A jelenlegi légiforgalmi sűrűség és árak mellet Európa legtöbb nagyvárosa 1-2 óra alatt elérhető, ezáltal akár a heti többszöri találkozó is lehetséges, míg a munkadíjak Magyarországon az informatikában például mintegy 50%-al alacsonyabbak. A nemzetközi vállalatok magyarországi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a munkavállaló országában (jelenleg Magyarországon) munkahelyek jönnek létre, azaz nő a foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése továbbá az iparág bérszínvonalának emelését is kiválthatja. 2005. szeptember 2006. október 15. oldal, összesen 251

Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban a távmunka elterjedése több kiemelt foglalkoztatási csoportnak is kedvező o Csökkent munkaképességűek a folyamatos távmunka, valamint a regionális távmunka centrumok lehetővé teszik a csökkent munkaképességűek speciális munkakörülményeinek biztosítását, továbbá központi forrásokat szabadíthat fel, o Kismamák az otthoni távmunka és a rugalmas munkaidőlehetővé teszi a kismamák számára a rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatást, ezzel felszabadítva központi forrásokat (pl. GYED), valamint elősegítve a kismama visszatérését, o Felsőoktatásban tanulók a mobil távmunka és a rugalmas munkaidő lehetővé teszi az egyetemista hektikus időbeosztásához való igazodását a munkának. Ezáltal bérkülönbségre és szellemi értékre alapozva a munkaadók számára kedvezőfoglalkoztatási mód kihasználásával nőhet a felsőoktatásban tanulók rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatása. Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás a távmunkavégzés egyik alapvető oktatási és információközlőeszközei a távoktatási anyagok, valamint a böngészőalapú alkalmazások és intranet oldalak. Ezáltal terjed az internet használat és a távoktatási anyagok használatának készségszintűelsajátítása. 3.1.4 A távmunka indikátorok hatáselemzése A fentiekben ismertetett indikátorok, a távmunka hatásainak kulcstényezőit tartalmazzák. Az alábbiakban ezen tényezők hatásának erősségét próbáljuk súlyozni gyenge (X), közepes (XX) és erős (XXX) hatásokkal szemléltetve. Ezeket a hatásokat a távmunkavégzés típusai és a rendszeressége alapján külön vizsgáljuk. A súlyozás alapján, az X-eknek 1-et megfeleltetve pontszámot rendelhetünk az egyes indikátoroknak. Megvizsgálhatjuk továbbá az egyes távmunkahely típusok és távmunkavégzés rendszerességek összpontszámát is, amely által lehetőség van hatáserőség szerinti sorrendbe rendezni az egyes távmunka modelleket. Az alábbi elemzésben tehát kísérletet teszünk meghatározni egy lehetséges sorrendjét azon távmunka modelleknek, amelyek a legtöbb indikátorra pozitív hatást tár, azaz minden félt a leginkább támogat. A távmunka modell meghatározása a távmunkahely típusa, és távmunkavégzés rendszeressége alapján kerül meghatározásra. A munkafeladatok ezen alapú meghatározása hozzájárulhat a távmunkásítható munkafeladatok, ezáltal a munkakörök kiválasztásához (pl. rendszeres otthoni távmunka alkalmas lehet programozói munkakör ellátására). Fontos megemlíteni, hogy az elemzés értékelése változhat az indikátorok számának változásával, valamint a hatáserősségek erősségének változtatásával. A jelen értékek a szakértői (pl. programozók) és adminisztratív munkát ellátó (pl. adatrögzítők) távmunka hatásait vette alapul. 3.1.4.1 A vállalati indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a vállalati indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat. 2005. szeptember 2006. október 16. oldal, összesen 251

Vállalati indikátorok Ingatlanköltségek csökkenése Rezsiköltségek csökkenése Utazási költségek csökkenése Munkaerőfelvételi és megtartási költségek csökkenése Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele Dokumentáltság javulása Folyamatok hatékonysága javul Mobil távmunka Távmunkahely típusa Otthoni távmunka Távmunka centrum Távmunkavégzés rendszeressége Alkalmi Részleges Folyamatos XX XXX XX X XXX XXX 16 X XXX XX X XX XXX 12 X XXX XXX - XX XXX 12 XX XXX XX X XX XXX 15 X XXX XX X XX XXX 12 X XXX XX X XX XXX 13 X XXX XX X XX XXX 12 Összesítés 9 21 15 6 15 21 Ábra 4 A vállalati indikátorok hatáselemzése A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes vállalati indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Vállalati indikátor Pontszám 1 Ingatlanköltségek csökkenése 16 2 Munkaerő-felvételi és megtartási költségek csökkenése 15 3 Dokumentáltság javulása 13 4 Rezsiköltségek csökkenése 12 4 Utazási költségek csökkenése 12 4 Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, 12 folyamat mérhetővé tétele 4 Folyamatok hatékonysága javul 12 Ábra 5 A vállalati indikátorok súlyozása 2005. szeptember 2006. október 17. oldal, összesen 251

A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a vállalati indikátorokra. 3.1.4.2 A munkavállalói indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a munkavállalói indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat. Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Munkavállalói Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos indikátorok távmunka távmunka centrum Egyénre szabott munkakörnyezet X XXX XX X XX XXX 12 Otthoni életszínvonal X XXX - XX XXX XXX 12 növelése Felszabadult idő XX XXX XX X XX XXX 13 Munka-magánélet összhang, X XXX XX X XXX XXX 13 gyermekvállalás Összesítés 5 12 6 5 10 12 Ábra 6 A munkavállalói indikátorok hatáselemzése A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes munkavállalói indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Munkavállalói indikátor Pontszám 1 Felszabadult idő 13 1 Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás 13 2 Egyénre szabott munkakörnyezet 12 2 Otthoni életszínvonal növelése 12 Ábra 7 A munkavállalói indikátorok hatáselemzése A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a munkavállalói indikátorokra. 2005. szeptember 2006. október 18. oldal, összesen 251

3.1.4.3 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a makrogazdasági indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat. Makrogazdasági indikátorok Forgalmi dugók számának csökkenése Légszennyezés csökkenése Vidéki foglalkozatás növekedése Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban Csökkent munkaképességűek Mobil távmunka Távmunkahely típusa Otthoni távmunka Távmunka centrum Távmunkavégzés rendszeressége Alkalmi Részleges Folyamatos X XXX XX X XX XXX 12 X XXX XXX - XX XXX 12 XXX XXX XXX X XXX XXX 19 XXX XXX XXX X XXX XXX 16 X XXX XX - XX XXX 11 Kismamák X XXX XX X XX XXX 12 Felsőoktatásban tanulók XXX XX XX X XXX XXX 14 Vállalatok versenyképességének növelése XX XXX XXX X XX XXX 14 Infokommunikációs ellátottság növelése X XXX XX XX XXX XXX 14 Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás X XXX XX X XX XXX 12 Összesítés 17 29 24 9 24 30 Ábra 8 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes makrogazdasági indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Munkavállalói indikátor Pontszám 1 Vidéki foglalkozatás növekedése 19 2 Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése 16 3 Felsőoktatásban tanulók (Esélyegyenlőség) 14 2005. szeptember 2006. október 19. oldal, összesen 251

3 Vállalatok versenyképességének növelése 14 3 Infokommunikációs ellátottság növelése 14 4 Forgalmi dugók számának csökkenése 12 4 Légszennyezés csökkenése 12 4 Kismamák (Esélyegyenlőség) 12 4 Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás 12 5 Csökkent munkaképességűek (Esélyegyenlőség) 11 Ábra 9 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a makrogazdasági indikátorokra. 3.1.4.4 Hatáselemzések összesítése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek egyes indikátorokra való hatáserősségeinek összpontszámát összegeztük. Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos Indikátorok távmunka távmunka centrum Vállalati 9 21 15 6 15 21 87 Munkavállalói 5 12 6 5 10 12 50 Makrogazdasági 17 29 24 9 24 30 133 31 62 45 20 49 63 Ábra 10 A hatáselemzések összesítése A kékkel jelölt oszlopban összegeztük az egyes indikátorokra gyakorolt hatáserősségeket. Ez alapján megálapítható, hogy a távmunka elterjedése az egyes területekre (vállalati, munkavállalói, makrogazdasági) milyen hatással van. Másképp szólva az, hogy a távmunkával elérhetőösszes számításba vett előnyökből mely terület milyen nagyságrendben profitálhat. Az öszsefüggést az alábbi grafikon ábrázolja. 2005. szeptember 2006. október 20. oldal, összesen 251