A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Litér, 203

Tartalomjegyzék Intézményi adatok / 3. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai / 4 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok / 5 III. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok / 9 IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység / 22 V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység / 24 VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok / 26 VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program / 27 VIII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység / 30 IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke / 32 X. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei / 5 XI. Az iskola egészségnevelési programja / 54 XII. A környezeti nevelés programja / 56. XIII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések / 56 Az Égigérő fa óvoda-iskola közötti átmenetet segítő személyiségfejlesztő program leírása / 64 2

Intézményi adatok Az intézmény neve: Litéri Református Általános Iskola Székhelye és címe: 896 Litér, Petőfi Sándor utca 8. Telephelye: 896 Litér, Petőfi Sándor utca 2. Alapítója: Litéri Református Egyházközség Litér, Dózsa György u. 47. Intézmény alapításának éve: 732 Intézmény típusa: általános iskola Alapító okirat száma, kelte: 202. május 25. Fenntartója: Litéri Református Egyházközség, Litér, Dózsa György u. 47. Felügyeleti szerve: Litér Község Önkormányzatának jegyzője Egyházi felügyeleti szerv: a Litéri Református Egyházközség presbitériuma Az intézmény OM azonosító száma: 20743 Az intézmény szakágazati (TEÁOR) beosztása: 85200 Az intézmény bankszámlaszáma: 748007-2086564-00000000 Az intézmény adószáma: 829382-2-9 Intézmény gazdálkodásának jellege: önállóan gazdálkodó Intézmény jogállása: önálló jogi személy Működő évfolyamok száma: 8 évfolyam Iskolai tanulócsoportok: 8 évfolyamon osztály (ebből 2 egész napos oszt.) 2 napközis csoport (3-4. osztály) tanulószobai csoport (felső tagozat) Maximális létszám: 76 fő Az intézmény igazgatója: Magasabb vezető. A vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bízza meg. Az intézmény munkáltatói jogkörének gyakorlója. Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés és oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása Alaptevékenységen belül további tevékenységek: Napközi otthoni ellátás Tanulószobai ellátás Iskolások étkeztetése Helyiségek, eszközök bérbeadása Fejlesztő pedagógiai és logopédiai tevékenység gyógypedagógus alkalmazásával 8. évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása Táncoktatás Angol nyelvi előkészítő csoportbontással 2. osztályban Nyelvi előkészítő a 3. osztályban Az informatika teremben tanórán belüli és kívüli tevékenységek igények szerint Szakköri foglalkozások Sporttevékenység 3

Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. (Lukács 8, 6) Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Küldetésnyilatkozat A Litéri Református Általános Iskola nyolc évfolyamos, világnézetileg a keresztyén értékek mellett elkötelezett, általános alapképzést nyújtó oktató-nevelő intézmény. A gyermeket adottságával együtt Isten ajándékának tekintjük. A nevelés elsődleges színtere a család, az iskola másodlagos szerepet tölt be. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeiket. Munkája hatékonyabb, ha nevelési céljainak, módszereinek megválasztásában, megvalósításában együttműködik a szülői házzal. Az iskola olyan hatályos jogszabályok alapján működő, közösség által fenntartott, a család által választott intézmény, amely: a gyermek fejlettségét a hosszú távú érdekeit figyelembe veszi, meghatározott célrendszer jegyében kiválasztott, kipróbált művelődési anyagot követi, személyiségfejlesztésre irányulóan, rendszeresen, módszeresen, folyamatosan készíti fel a gyermeket az életre, a gyermeki világ védettségének megőrzése érdekében igyekszik megóvni a külvilág ártalmas hatásaitól A református iskola célja a keresztyén szellemiségű (ökomenikusan nyitott) nevelés. Sajátos értékrendjével, kiegészítő tananyagával, tantervi-óratervi hangsúlyeltolódásaival és módszereivel elősegíti, hogy a gyermekből egészséges, jellemes, művelt keresztyén ember váljék. Boldog ember az, aki megtalálja a bölcsességeket, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint ezüstnek és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. (Péld.3,3-4) Különös hangsúlyt kap munkánkban az esélynyújtásra, a képességek személyre szabott fejlesztésére, a korkövetelményként felmerülő idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretek nyújtására való törekvés. 4

Kiemelten kezeljük a tanulók kreativitása fejlesztésének valamennyi lehetséges területét, az önképzésre történő serkentésüket, igényt támasztva személyiségükben a humán értékek elsajátítására, megbecsülésére. Az iskolánkba járó tanulókat oly módon szeretnénk megtanítani minden szükséges ismeretre, eljuttatni a kellő jártasság- és készségszintekre, hogy a falusi iskola hátrányai ne érvényesülhessenek, csak az előnyei: a családias, odafigyelő légkör, a szeretetteljes bánásmód és az egymás iránti tisztelet. Az iskolai élet jó légkörével, környezeti adottságaink tudatos kihasználásával, lehetőségeink fejlesztésével biztosítani kívánjuk a jó közérzetet, a motiváltságot. Azt szeretnénk, ha tanulóink fogékonyak lennének az új ismeretek befogadására, ha nyitottak lennének egymás és nevelőik iránt. Feladatunk olyan erkölcsi nevelést adni, ami segít megkülönböztetni a jót a rossztól. Pedagógiai hagyományaink és értékelési rendszerünk gyakorlata lehetőséget biztosít számunkra, hogy fejlesszük a gyermekek optimizmusát, pozitív világlátását, hogy személyiségük az emberi értékek számára nyitott, alkalmazkodó-képes, együttműködésre, a másság elfogadására hajlandó, szeretetet, emberi érzéseket adni és elfogadni tudó emberekké serdüljenek. 5

.2. Az intézmény múltja.2 Helyzetelemzés 732-ben telepedtek le Litéren az olaszfalusi reformátusok preoráns tanítójukkal együtt. Az iskola alapításának ez az év tekinthető. Tanítókról 87-től van feljegyzés. 938. dec. 8-ig csak református iskola működött Litéren, melyet Kayos Gábor kántortanító vezetett. 928-ban 56 katolikus és 55 református tanítványa volt. 938. december 8-án Bali István tanító átvette az 56 katolikus tanulót. 948 májusában államosították az iskolákat, ekkor Állami Általános Iskola lett a neve, igazgatójának Kayos Gábort nevezték ki. 952-53-tól folyamatosan érkeztek a pedagógiai főiskolákon frissen végzett szaktanárok (matematika-fizika, magyar, földrajz-biológia), ezzel párhuzamosan a helyi tanítók közül többen végezték levelező tagozaton a főiskola különböző szakjait (magyar, történelem, ének, orosz, földrajz, biológia). Így a felső tagozat szaktanári ellátottsága hamarosan kiépült. Az 950/5-es tanévben összesen 7 fő pedagógus tanítja a 324 tanulót. A tanítás váltott műszakban folyt délelőtt-délután 4 különböző helyen. Az 970-es évek végéig 9- fő a pedagóguslétszám. Az intézmény az 960-70-80-as években a Balatonfűzfő nagyközségi oktatásügy egyik intézményeként működött jó szakmai hírnevet szerezve magának. 990 óta működik a község önkormányzatának fenntartásában. Árpád Fejedelem nevét 997-ben vettük fel. 99-ben felépült a tornaterem épülete, amely még 3 tanteremnek is helyet ad. Így minden osztály kerítésen belülre került. 200-ben a kastély épületét sikerült felújítani, illetve akadálymentesíteni az összes épületet. 202-ben Litér Község Önkormányzata úgy döntött, hogy az iskola fenntartását a Litéri Református Egyházközségre bízza..2.2 Litér Litér Árpád-kori falu, mely a török időkben elnéptelenedett. 732-ben az Olaszfaluból kitelepült reformátusok építettek itt új települést, s vették használatba a türelmi rendelet után az akkori templomromot. Ennek kapuzata a Chartres-i stílusú oszlopszobros kaputípus egyedüli magyarországi példája. A korábban nagyobbrészt református lakosságú településen a balatonfűzfői ipari üzemek munkássága talált otthonra. A falu lakosságának nagy részét ezen üzemek ipari munkássága tette ki, ami megváltoztatta a vallási arányokat is. Ma a község két harmada vallja magát katolikusnak, 990-es években épült a modern stílusba katolikus templom. A privatizáció és a létszám-leépítések miatt nagyon sok litéri vált a rendszerváltás után munkanélkülivé, vagy máshol keresett munkát. Helyükre újak költöztek. Ma Litér fejlődő település, a két felekezet templomával, a kastéllyal és udvarával mely iskolánknak ad otthont, a Csivitelő Óvodával, az Önkormányzat épületével, az Alkotmány Művelődési Házzal, Közparkkal, pezsgő közösségi életével, táncos hagyományaival. 6

.2.3 Arculatunk Elődintézményünk az Árpád Fejedelem Általános Iskola szakmai-pedagógiai örökségét folytatjuk a következő területeken: Égigérő fa Saját fejlesztésű, országos elismertségű, kisiskolás átvezető program az. és a 2. osztályban. A Meixner-módszer olvasástanítása, a késleltetett írástanítás, képességfejlesztő kisfoglalkozások, a különböző problémákkal küzdő tanulóinknál a fejlesztő pedagógus munkája mutatja az egyéni fejlesztésre való törekvésünket. (A tanulás tanítása program módszereit alkalmazzuk oktató munkánk során. ) Idegen nyelv Az iskolában angol nyelvet oktatunk. A 2. osztályban az idegen nyelv megszerettetése érdekében kiscsoportos foglalkozásokat tartunk, 3. osztályban pedig nyelvi előkészítő segíti az idegen nyelv elsajátítását. Felvételi felkészítés Továbbtanulásra való felkészítésünk fontos eleme, hogy a megfelelő pályaorientáción túl versenyképes tudást is nyújtsunk diákjainknak. Ennek koncentrált formája, hogy a 7 8. osztályokban felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar és matematika tantárgyakból. Ez a felkészítő időszak hivatott a rutin és jártasság kiépítésére, kompetencia alapú feladatsorokkal, a teljesítmény folyamatos mérésével és értékelésével. Infokommunikációs technikák, médiaismeret Jól felszerelt informatika teremben, osztálybontással ismerkedhetnek tanulóink az infokommunikációs technikákkal. Alsó tagozat 3 4. osztályában szakköri keretben, felső tagozatban csoportbontással tanórákon tanulják az informatikát diákjaink. Kihasználjuk a világháló adta lehetőségeket más tantárgyakban is, és egyre nagyobb teret adunk az önálló és csoportos munkának. A tantárgyi szemléltetést, feladatmegoldást interaktív táblákkal, az egyéni és csoportos munkát tanulói tabletekkel segítjük. Minden tanítónak és tanárnak iskolai laptopja van. Igyekszünk a médiaismeret tantárgyat a gyakorlat oldaláról elsajátítani. Népi hagyományok ápolása, iskolai hagyományaink, tánc Nemzeti örökségünk, népi hagyományaink ápolására nem csak a tantárgyak keretében kerül sor, hanem iskolánkból kiinduló nemzetközi hírű Zöldág táncegyüttes munkájának bázisát is iskolánk tanulói adják. Emellett saját hagyományunkban kialakult ünnepeink, rendezvényeink erősítik tanulóink identitását. Sport Iskolánk nagy udvara, sportpályái sokféle lehetőséget teremtenek a sportolásra, mindennapos testedzésre. Kiemelten foglalkozunk kézilabda, röplabda, futball és atlétika felkészítéssel. A 7

versenyek során diákjaink kiváló eredményekkel, sok győzelemmel öregbítik iskolánk hírnevét. Szakköri rendszer, délutáni elfoglaltságok A gyermekek igényeihez és teherbírásához igazodva szakköri kurzusokat indítunk, melyek önálló szakköri tervvel, gyermekek számára meghirdetve, általában egy évnél kisebb időszakot átfogva, koncentrált formában ismertetik meg a gyerekeket egy-egy tudományággal, kulturális területtel, tevékenységgel vagy művészeti formával. 8

2 Nevelési program 2.. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 2.. Alapelveink A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzethűséges és önzetlen, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni és továbbadni; református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Felekezeten kívüli tanulóit erkölcsös életre, elfogadó magatartást tanúsító személyiséggé nevelje Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. A keresztyén nevelés lényege a szeretet. Munkáját megbecsülő, kitartó munkára képes, abban örömét lelő, családjának örömet adó, hazáját értékelő fiatalságot szeretnénk nevelni. o Egyrészt az iskolai nevelést átható kultúrával, hangulattal, o másrészt a szabadidős, közösségi tevékenységek sokszínű lehetőségeivel biztosítjuk. Szűkebb és tágabb környezetünk történelmi, kulturális értékeinek, hagyományainak megismerésére, ápolására törekszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók differenciált oktatása, a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. Motivációra, következetességre, bizalomra épül nevelési-, oktatási tevékenységet szeretnénk folytatni. A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Alapvető követelmény, hogy az iskola tanulói legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra és kifejezésre, tudják véleményüket, érveiket kifejteni, értelmezni, 9 2..2 A műveltségi területek oktatásának közös követelményei Kommunikációs kultúra

megvédeni, vagyis sajátítsák el a jó kommunikációs készséget. Az egyén tudjon alkalmazkodni a közösséghez, becsülje meg, értse meg, fogadja el társát. Napjainkban az információ egy része mesterséges közvetítő rendszerekkel jut az egyénekhez, ezért az iskola feladata, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik az új audiovizuális környezetet értik, szelektíven használják, fogékonyak az új technika iránt. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Óvják az iskola épületét és a hozzá tartozó parkot, tartsák feladatuknak a környező erdők védelmét, óvják a Balaton-felvidéket, a Balatont, a természetvédelmi területeket, a Mogyoróst, a Nyerges-hegyet, vegyenek részt a már hagyománnyá vált falusi szemétgyűjtésben, tudatosuljon bennük a Föld napjának jelentősége. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Hon- és népismeret Az iskola feladata, hogy minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében, ismerjék a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Ismerjék az iskola hagyományait és vegyenek részt bennük, mint például az akadályversenyen, a Mikulás-napi ajándékozáson, a különböző ünnepi műsorok készítésében (évnyitó, okt. 23., karácsony, márc.5., ballagás, évzáró), az Árpád-napi vásáron, a farsangon, a diáknapokon. Követelmény, hogy a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat körülvevő országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. 0

Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) főleg Magyarországot közelebbről érintő problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Az iskola és tanulói törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Törekedni kell arra, hogy az iskola a falun keresztül a testvértelepülésekkel tartsa a kapcsolatot. Testi és lelki egészség Az iskolai feladataink közé tartozik a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Ezt olyan tevékenységek biztosításával érhetjük el, melyek a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálják. Iskolánkban a sportszakkörrel, a napköziotthonos foglalkozásokkal, az évfolyamonkénti heti három testnevelésórával, tömegsport és természetjáró szakkör szervezésével biztosítjuk a tanulók részére a mindennapos testedzés lehetőségét. Tanulóink részt vehetnek a Zöldág Táncegyüttes munkájában is. Megismertetjük tanulóinkat a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének lehetőségeivel. Támogatást igyekszünk nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) kialakulásának megelőzésében. A krízishelyzetbe jutottakon osztályfőnöki, ifjúságvédelmi szinteken igyekszünk segíteni, ha kell pszichológus vagy ifjúságvédelmi szakember bevonásával. Szexuális felvilágosítással, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel, családi életre neveléssel igyekszünk megalapozni a jövő nemzedék életét. Hitbeli nevelés Általános és tantárgyi célok: Egy református oktatási intézmény elsődleges célja a keresztyén értékrend megismertetésén túl a hiteles keresztyén élet megismerése, megismertetése. Elsődlegesen ennek meg kell nyilvánulnia a nevelői közösség szeretetteljes légkörében és a folyamatosan növekvő tudásban, ismeretben. Ez arculatot nyer ünnepeinkben, heti rendünkben. Ünnepek A hagyományos iskolai ünneplés kiegészül a keresztyén ünnepkör, az egyházi év eseményeivel. A korábbi iskola adventi hagyományaira épülve minden hét kezdetén, hétfői napon iskolai áhítatot tartunk, melyen az egész tanulóközösség részt vesz, pedagógusaikkal együtt. Az egyházi év ünnepei az adventi időszak megülése után a Karácsony, mint Jézus Krisztus születése, a Nagypéntek mint a kereszt ünnepe, a Húsvét a megváltás és Urunk feltámadásának ünnepe, a Mennybemenetel Ünnepe (Áldozó Csütörtök), Pünkösd, a Szentlélek ünnepe, a Reformáció Emléknapja.

Bibliai üzenet megismerése, megértése, az iskolai áhítatok feladata. Istentisztelet Szorgalmazzuk, de nem kötelezzük az iskolában a felekezeti hovatartozás szerinti templomba járást. Iskolai programjaink, melyek a szabadidő értelmes, közösségi eltöltését erősítik, szintén tartalmaznak missziós jellegű alkalmakat. Ezek lehetnek csendesnapok, táborok, vetélkedők, előadások, művészeti jellegű vagy kézműves alkalmak. Hittan, egyházi ének Tantárgyi szinten bevezetésre került a hittan illetve etika oktatása. Az 8. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan, legalább heti 2 órában kötelező, azok nem pótolhatóak, illetve nem vonhatók össze áhítattal, vagy más közösségi alkalommal. Az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti órában kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze. A magyar történelmi egyházak, illetve felekezetek a felekezetükhöz tartozó diákokat hit- és erkölcstan oktatásban részesíthetik. Ez községünk adottságaiból következőleg a reformátussal párhuzamosan katolikus hitoktatást jelent. Az etika tantárgy Egyházi iskolánk lelkiségének és az egységes nevelési elvek érvényesülésének értelmében célunk, hogy a gyermekek minél nagyobb része ismerje meg hitoktatás keretében is a keresztyén értékrend, a hit világát. Amennyiben ezzel a gyermeket beírató szülő nem tud azonosulni, választhat etika tantárgyat. Etika tantárgyról hittanra az átjelentkezés az aktuális tanév első hónapjában szülői kérésre megengedhető. A két felekezet hitoktatásában szintén lehetséges ebben az időszakban átjelentkezés. Hittan tartárgyat választó viszont nem léphet vissza etika csoportba. A hit- és erkölcstan, illetve az etika, valamint az egyházi ének értékelése bekerül a bizonyítványba. Tanulás A pedagógusok feladata, hogy a gyermekeket tanítsa meg tanulni. A tanulók vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában, élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Iskolánkban a második év első félévéig szöveges értékelés, a második félévtől kezdve osztályozás az értékelés meghatározó formája. Ezzel szeretnénk biztosítani a gyermek és a szülő felé is az egyértelmű, átlátható, könnyen értelmezhető visszajelzési feladatot. Ugyanakkor azt vettük észre, hogy a gyermekek számára az osztályozás, mint a teljesítmény értékelésének 2

formája motiváló hatású. Ennek részleteit, követelményrendszerét megtaláljuk az iskola helyi tantervében. Pályaorientáció, felvételi előkészítés Iskolánk feladata, hogy segítse diákjait a helyes önértékelés kialakításával, megfelelő tanulási módszerek és tudás birtokában, a pályaválasztásban. A munkaerőpiac folyamatos változásával ma már nem életre szóló szakmát választanak az iskola végzősei, hanem a kiválasztott középiskolában szakmai orientációkat, ahol a középiskolai tanulmányok során szilárdul majd meg a felsőfokú továbblépés vagy a szakmai vizsga lehetősége. Nem mindegy tehát, milyen iskolát választ a végzős diák. Célunk, hogy olyan középiskolába juttassuk tanulóinkat, amelyik képességeiknek, irányultságuknak a legmegfelelőbb. A központi felvételi vizsgára való felkészülés indirekt formában már korábban, a hagyományos tanulmányi versenyekre való felkészítéssel megkezdődik matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Konkrét formájában a 7. évfolyam második félévében, majd a 8. év első félévében folytatjuk magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Heti egy-egy órában felvételi felkészítést, konzultációs lehetőséget tartunk, amit kiegészít a gyermekek folyamatos felkészülése házi feladatok, tesztlapok, feladatsorok megoldásával, kiértékelésével. 7. évfolyamon az addig megszerzett ismeretek összefoglalása, átismétlése, rendszerezése folyik. Ehhez feladatlapokat használunk, illetve igénybe vesszük az informatika adta lehetőségeket is. Magyar nyelvtanból a helyesírás, szövegértés, matematikából az alapműveletek, függvények gyakoroltatására különösen alkalmas számítógépes programokat vezetünk be. A tehetséggondozó iskolák felvételi gyakorlatában megjelenő szóbeli felvételit pedig szóbeli vizsgahelyzetekkel gyakoroljuk. Nyolcadik évfolyam első félévében a felvételi előkészítőkön vizsgaszituációt teremtünk. 45 perc alatt kell a tanulóknak az előző évek feladatsorait megoldani. A szaktanár a feladatlapokat kiértékeli. Az értékelés alapja a központilag meghatározott követelmény. A tanulók és a szülők ezek alapján nyomon követhetik a gyermek fejlődését, teljesítményét. Ez a munkamódszer nemcsak abban segít, hogy a tanuló felkészüljön a felvételi vizsgára, hanem kialakítja a helyes önértékelést is, amely a megfelelő iskola kiválasztásának alapja. Tanulók tanulócsoportok Tanulócsoportok: Egész napos, 2 tanítós: 2 Hagyományos osztály: alsós 2 felsős 4 Napközis csoport: 2 Felsős tanulószoba: Összesen: Tárgyi feltételek Épületállomány: 3

Az intézmény az ún. technikaépület kivételével egy tömbben, kb. 5.000 m 2 bekerített területen, parkosított udvarral, sportpályákkal egybeépülve, a község csekély forgalmú helyén fekszik. A beépített összterület kb..200 m 2, amely egy tanulóra vetítve 7,2 m 2 /fő tágasnak nevezhető elhelyezési körülményeket biztosít. Mindazonáltal épületeink nem voltak korszerűek, az új épület kivételével nem iskolai céllal épültek, többszöri átalakításuk után nyerték el struktúrájukat. 200. nyarán a kastélyépület külső és belső felújítása megtörtént. Négy tantermet és egy fejlesztő szobát alakítottak ki, ahol két osztályban csoportbontásra is lehetőség nyílik. Ezzel megvalósult az alsó tagozat ideális elhelyezése. Iskolánk többi belső épülete is akadálymentesítésre került. Iskolánk helyiségei: Főépület: - osztályterem 4 - fejlesztő szoba - fiú-lány WC 2 - akadályment. WC - tároló helyiség - pince Napközi épülete: - osztályterem - tanári - igazgatói -titkári szoba - szertár - ebédlő 2 - melegítő konyha, mosogató, elők.: Tornaterem épülete - osztályterem 3 - tornaterem - fiú-lány öltöző 2 - szertár - akadályment. WC Számítástechnika épülete: - számítástechnikaterem - fiú-lány WC 2 - műhely Külső épület - tanterem 2 - szertár - fiú-lány WC 2 4

Helyiségeink gáz központi fűtésesek, illetve gáz helyi fűtéssel ellátottak. A testneveléshez kapcsolódó zuhanyzó-mosdó lehetőségeink elegendőek. WC-ellátottság: összességében elegendő számú, azonban blokkosított elhelyezésű, nem minden épületben található. Az oktató munka eszközállománya Az alapvető szemléltetőeszközökkel rendelkezünk, de eszközállományunkat folyamatosan fejlesztjük. Az eszköztár további bővítése érdekében különböző pályázatokon indulunk. Könyvtár: Az állomány alapját a kötelező és ajánlott olvasmányok alkotják. Vásárlásoknál figyelembe vesszük a tanulók érdeklődési körét, kívánságait. Igyekszünk beszerezni az éppen aktuális sikerkönyveket, hogy tanulóink minél szélesebb körét nyerjük meg az olvasás számára. Biztosítjuk a pedagógusok önképzéséhez szükséges szakirodalmat is. 20/-es tanévtől könyvtárunkat osztályteremben tudtuk elhelyezni a kastély épületében. Videotár: A tananyagok illusztrálásához sok videofilmmel rendelkezünk. A hagyományos VHS rendszerű kazetták mellett DVD alapú hordozókra, illetve internetes videótárak használatára is fel vagyunk készülve. CD- tár: Az alapokat leraktuk, bővítése folyamatos. Számítástechnikai berendezések Hardver: Korszerű, duplamagos processzoros, szemet kímélő képernyőkkel ellátott, hálózatba kötött géptermünkben jelenleg a legkorszerűbb technológiákat tudjuk alkalmazni. Gépeink multimédiás alkalmazásra, két gépünk filmvágásra is alkalmas. Digitális videokameránk, fényképezőgépünk, modern nyomtatóink vannak. Öt termünkben van digitális tábla. Iskolánk 00%-ban wifi internetes hálózattal lefedett. Pályázati lehetőségek felhasználásával az intézmény 5 termét interaktív táblával látjuk el. 3 teremben interaktív tábla-kiegészítő berendezéssel dolgozhatunk. 27 db tanulói Android táblaszámítógéppel rendelkezünk. Központi szerver is működik adataink megőrzése és belső intranetes hálózat kiépítése céljából. Szoftverállomány Célunk az informatikai eszközöket gyakorlatiasan használó gyermekek nevelése. Ezért géptermi gépeinken nem csak hagyományos operációs rendszer, hanem ennek szabadszoftveres alternatívája is megtalálható. Szeretnénk nyitni a gépek multimédiás felhasználása felé, ezért grafikai programokat, videóvágó szoftvereket is használunk. Oktatásban használható multimédiás anyagokkal rendelkezünk, de keressük ezek szabadszoftveres megoldásait és internetes adatbankok, videótárak anyagait is felhasználjuk oktatásunkban. 5

Egyéb berendezések állapota: Sportpályák: db műfüves futballpályánk van és egy aszfaltozott kosárlabdapálya. Játszótér: 400 m 2 területen fajátékokkal, mászóvárral. 6

2.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos. pedagógiai feladatok A személyiség általános emberi és egyedi tulajdonságok összessége, amelyek jellemzik az egyént, és meghatározzák társadalmi környezetéhez, az azt felépítő, egymásba kapcsolódó kisebb és nagyobb közösségekhez fűződő viszonyát. A személyiségfejlődés az a folyamat, ami az embert az erények gyakorlásával társadalmi környezethez való egyre jobb alkalmazkodásban, és a közösség normáihoz, szokásaihoz való igazodásban, ezeknek megtanulásában, interiorizálásában nyilvánul meg, párhuzamosan az önismeret és énkép fejlődésével. A személyiségfejlesztést olyan komplex feladatnak tekintjük, amely csak személyre szóló lehet; a meglévő tapasztalatokra, képességekre, adottságokra épül; a gyermek iskolai és iskolán kívüli tanulása és egyéb tevékenységei során valósul meg; az iskolai élet minden megnyilvánulásában, szellemiségében, tevékenységében jelen van. Nevelőmunkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek értékrendjét, személyiségvonásait, családi körülményeit, társaik, osztálytársaik között elfoglalt helyzetüket, folyamatosan nyomon követjük mindezek változását, együttműködünk a szülőkkel. Olyan gyermekközösség kialakítására törekszünk, melyben az egyén is optimálisan fejlődik. A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A helyi tantervben képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésé-re, amelyek összhangban állnak a mai kor és az erényes ember követelményeivel. A személyiségfejlesztés főbb területei:. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése 2. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása, értelmi nevelése 3. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok 4. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása, közösségi, erkölcsi nevelés. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Emocionális nevelés: Nevelési cél: Élményeik értékelésére nevelés Érzelmi sokrétűség felismerése, érzelmi reakcióik kontrolálása, Önismeret, önkontroll kialakítása 7

Élő és élettelen környezet jelenségeinek megismerése és megértése, pozitív kötődés kialakítása Együttérzés, önzetlenség gyakorlása Akaraterő és kitartás fejlesztése, ami a tevékenységeik sikerének kritériuma Feladat: Élményközpontú nevelés és oktatás, előtérbe kerülve a tapasztalatszerzés: cselekedtetésre, próbálgatásra, felfedezésre irányuló módszerekkel Iskolán kívül szerzett élményeik, tapasztalatok aktivizálása a munka során Adjunk lehetőséget, és fejlesszük kommunikációs képességüket, mely élményeik, belső történéseik kifejezéséhez, egyben megértéséhez szükséges Helyes mintát adjunk tanulóinknak Énkép Nevelési cél: Önismeretük fejlesztéséhez minta és segítő irányítás az alábbiakban: Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatók, rendszerességre törekvők Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyenek képesek önmaguk menedzselésére. Kiemelt feladat az -4. évfolyamon: A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy) A képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás) Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: A motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény) A képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás) 2. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása, értelmi nevelése Nevelési cél: Értelmi képességek fejlesztése Önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, A világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése Sokoldalú tevékenység és érdeklődés jellemezze a tanulókat A tanulók nemzeti nevelése A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Alakítsuk ki és szilárdítsuk meg az adott képességek fejlesztéséhez szükséges ismereteket Változatos módszereket, tanulási utakat, eljárásokat mutassunk Tegyük képessé tanulóinkat az információk felkutatására és szelektálására Ismertessük meg a szülőhely és a haza múltját, jelenét, a nemzeti hagyományokat 8

Ismertessük az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket Műveltségi területek Anyanyelv, irodalom Élő idegen nyelv Ember és társadalom társadalmi, történelmi ismeretek Ember és természet: matematika, fizika, kémia, biológia Földünk és környezetünk Művészetek: ének-zene, vizuális kultúra, tánc Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat Életvitel és gyakorlati ismeretek: háztartástan, pályaorientáció Testnevelés és sport 3. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok Nevelési cél: A rendszeresség, pontosság igényének kialakítása (napirend, hetirend, különböző elfoglaltságok tervezése, az iskolai munka megtervezése, tanulási terv, házi munka, szabadidős, hétvégi programok, televíziós műsorok kiválasztása, színház, mozi, szórakozás stb. helyes tervezése, kiválasztása) A tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és pozitív beállítottságot, ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása Kiemelt feladat az -4. évfolyamon: (Napirendben, projektekben) Egészségvédő öntevékenység Befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség Környezettudatos viselkedés kialakítása Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: egészségvédő öntevékenység, önállósulás önismerő, önértékelő, önkifejlesztő képesség kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás) kreativitás, önkifejezés fejlesztése (műelemzés, műértelmezés) reális énkép (önbizalom, önbecsülés), öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése 4. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása, közösségi, erkölcsi nevelés Magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása Nevelési cél: A tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal járuljanak hozzá az intézmény jó hírnevéhez az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt Feladat: Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül egymással, tanáraikkal, az intézmény minden dolgozójával, az intézménybe érkező vendégekkel A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben a közösségfejlesztés érdekében 9

Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés kialakítása a konfliktushelyzetekben is Kiemelt feladat az -4. évfolyamon: Szociális érzékenység fejlesztése: kötődés, csoportképzés, hovatartozási kötődés szokásainak kialakítása, magántulajdon tisztelete Segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: meggyőződés, előítéletek legyőzése és a másság elfogadása empátia, tolerancia, érdekelemző szociális értékelő készség kialakítása konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggyőzés) formálása Közösségi nevelés Nevelési cél: A tanuló legyen képes önmaga és a közösség elvárásai között összhangot teremteni Társakkal, felnőttekkel való jó viszony kialakítása Feladat: Ismertessük meg az emberi együttélés szabályaival Alakítsuk ki a kulturált magatartási, kommunikációs formákat Az együttműködési készségeket alakítsuk, segítsük Erkölcsi nevelés Nevelési cél: Szilárd szokások, helyes realitásérzék, megbízható értékítélet, normakövető magatartás kialakítása Igazodás az időtlen erkölcsi normákhoz Feladat: Ismertessük meg az alapvető emberi és keresztyén értékekkel Problémahelyzetek megoldási lehetőségeit tudatosítsuk Drámajátékokkal sokféle szituációs beleélésre adjunk lehetőséget, mutassunk helyes viselkedési mintákat 20

2.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti. Az iskola hatékonysága, eredményessége alapvetően függ attól, hogy a tanulóknak milyen a közérzetük az iskolában. Mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezni saját életük alakulását. A tanulók érdekképviselete az iskola diákönkormányzata. 2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetséggondozás mellett az oktatás-nevelés folyamatában kiemelkedő jelentőségű az egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés, fejlesztőmunka. A különböző okok miatt létrejövő beilleszkedési zavar, tanulási képesség-zavar és/vagy magatartási rendellenesség a gyógypedagógiai nevelés és terápia eszközeivel, valamint a környezet támogató hatásaival eredményesen csökkenthető. Ennek érdekében elsődleges és legfontosabb feladatunk a pedagógiai diagnosztizálás, mely a tünetek pontos feltárását, az okok kutatását, valamint a jelenség elemzését jelenti. Beilleszkedési, magatartási nehézség bármely életkorban, bármilyen körülmények között élő, bármilyen képességű gyereknél jelentkezhet. A felmerülő problémákkal kapcsolatban a feladatink szintjei: a felderítés, - előzetes tájékozódás, óvodai szakvélemény, iskolaérettség, a régi és az új osztályfőnökök megosztják ismereteiket, tájékoztatják egymást. megelőzés: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekeket fokozottabban figyelemmel kísérjük. A prevenció célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának vagy hatásának megakadályozása, visszaszorítása. Feladatunk: az értelmi képességek fejlődési elmaradásának, tanulási kudarc következményeinek megelőzése, enyhítése. okfeltárás korrekció Ha gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadót keressük meg. Az ő kérésükre a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt arról, hogy a fenti probléma fennáll-e. Az ő szakvéleményük dönti el azt a lényeges kérdést is: mi áll a magatartási, tanulási zavar hátterében. A fő diagnózis azonosítása, a bizottság javaslata a kezelés hatékonyságát megnöveli. Ezen tanulóknak speciális, személyre szabott támogatásra van szükségük. Ehhez, kifejezetten e feladatokra képzett szakember szükséges. Ezért a saját alkalmazásban álló fejlesztőpedagógus-gyógypedagógus munkája mellett szükség esetén külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Például gyógytornász, pszichológus, hallássérültekkel foglalkozó szurdopedagógus. Tapasztalataink szerint az alsó tagozatos korosztályban nyílik a legnagyobb lehetőség a zavar felismerésére, a szülőkben és a gyerekekben itt van a legnagyobb fogadókészség a korrekció végrehajtására. A korai felismerés, a korai korrekció a magatartászavarok enyhítésére, a részképességek fejlesztésére eredményesen hat. A veszélyeztetettség gyors felismerése ami a 2

gyerek közelében levő felnőtt felelőssége segítheti, hogy a tanuló ne váljon tanulási zavarral és sok esetben emiatt magatartási zavarral küzdő gyerekké. A tanulási zavarok, részképesség-kiesések fokozatosan csökkennek, a tanulók nagyobb hányadánál enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, ha időben észrevesszük és a fejlesztő pedagógus segítségével kezeljük. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeink területei a következők: - ha a tanulót mentesítik tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól, iskolánk egyéni foglalkozás keretében, a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján nyújt segítséget a felzárkóztatáshoz. A fejlesztési terv melyet a fejlesztő pedagógus állít össze alapjául a szakértői vélemény szolgál. A tervszerű fejlesztést iskolánkban a fejlesztő pedagógus végzi. A szükséges időkeretet a NKT. 27. -ának (7) bekezdése biztosítja. Az egyéni foglalkozás tanórai foglalkozásnak számít. 2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Egyre hatékonyabban kell fejleszteni a tehetséges tanulókat azáltal, hogy minél nagyobb teret nyitunk aktivitásuknak és a közös feladatok, valamint az egyéni célok realizálásának. Az iskolai oktatás keretében és azon kívül közvetített információáradatban csak a lényegi tudást biztosító, rendszerező gondolkodás tud eligazodni, amely egyúttal képes az önálló ismeretszerzésre, új fogalmak és törvényszerűségek felfedezésére, valamint az ismeretek alkotó alkalmazására és problémák megoldására. A valóban fontos, a számunkra nélkülözhetetlen ismeretek megtanulása és rögzítése akkor lesz tartós, ha azokat alkalmazzuk, dolgozunk velük magasabb rendű, összetett műveletek elvégzése kapcsán. Az általános iskolában a tehetségeket széles körben kell keresni. A képességek személyre szabott fejlesztésével minden gyereknél eredményt tudunk felmutatni. A tanulási teljesítményeket: a tudást, az ismeretet, a megértést és alkalmazási készségeket, valamint a személyiségben végbement változásokat a tanulók saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. A tehetséggondozó munka céljai - az általános intellektuális képességek fejlesztése - a speciális képességek fejlesztése - a kreativitás fejlesztése - a motivációs tényezők megléte A tehetséges gyermekek fejlesztésének módjai: Gyorsítás, léptetés 22

Célszerű a gyermek által preferált tantárgy(ak)ból az egyéni haladás lehetőségével élni. A gyorsabb ütemű egyéni haladás miatt felszabaduló idő felhasználható az elmélyült alkotó munkára. Gazdagítás, dúsítás A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen kell nyújtanunk. Egyénre szabott ismeretelsajátítást, ún. felfedező, interdiszciplináris megközelítést kell alkalmazni. A képesség kibontakoztatásával kapcsolatos felelősségünk Az általános intellektuális képességek fejlesztése a központi feladat, hiszen ezek nélkül a speciális képességek sem fejlődnek magas szinten. Csak a fejlett pszichikus képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) általánosan jó színvonala mellett remélhetünk komoly és tartós eredményeket a speciális területeken. Eredményességünket az mutatja: ha tanulóinknál megjelenik a nagyfokú komplexitás, azaz a dolgok sokoldalú megközelítése, ami magasabb rendű gondolkodási eljárások alkalmazását követeli; ha tudnak az összefüggésekre koncentrálni; ha a gondolkodás fejlődésében eljutnak az elvont fogalmakkal való ismerkedésig, ami a kreatív és kritikai gondolkodás fejlődéséhez nyújt segítséget; ha tanulóink tanulmányi átlagai javuló tendenciát mutatnak; ha jól szerepelnek iskolai és iskolán kívüli tanulmányi versenyeken; ha a pályaválasztáskor a tőlük elvárt eredménnyel szerepelnek. A tehetségfejlesztés lehetőségei és színterei az iskolában -2. osztályban csoportbontásos tanóra (képességek szerinti differenciálás) -2. osztályban képességfejlesztő kisfoglalkozások a tanítási óra (differenciált tanulásszervezés) egyénre szabott házi feladat fakultációs programok (néptánc, sakk) szakkörök iskolai sportkör iskolai könyvtár házi versenyek (tanulmányi, kulturális, sport) pályázatok iskolai ünnepélyek levelező versenyek körzeti, megyei, országos versenyek szaktárgyi, tehetséggondozó táborok zeneiskola 23

2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben nyilvántartjuk a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű, valamint a magatartászavaros gyermekeket. Fejlődésük figyelemmel kísérése érdekében minden tanév elején az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztő pedagógus felmérést készít ezekről a tanulókról, javaslatokat dolgoznak ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. Fontos a minél korábbi problémafelismerés, így az egyénre szabott pedagógiai munkával a tanulók a képességeiknek megfelelő legoptimálisabb fejlődést érhetik el. Az iskolaorvossal, védőnővel együttműködve gondoskodnak az egészségileg károsodott gyermekek megfelelő foglalkoztatásáról, pályaválasztásuk elősegítéséről. Pszichológus foglalkozik a problémákkal küszködő gyerekekkel. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a polgármesteri hivatal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó dolgozóival, valamint a területileg illetékes családsegítő központtal, felvilágosító, megelőző előadások alkalmával a rendőrséggel. Amennyiben iskolánk pedagógusai a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudják megoldani, segítséget kérnek a gyermekjóléti szolgálattól. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával figyelemmel kíséri a beiskolázást, az iskolába járás alól felmentett gyermekek életét, a felmentett tanulók osztályzóvizsgára való felkészítését, az értelmi, testi fogyatékos gyermekek időben történő beiskolázását Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres nevelési segélyt folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb 8 osztályt végzett, melyről a jegyzőnek nyilatkozott is. 24

2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulói képességek fejlesztésénél az érintett tanulók egész személyiségét figyelembe kell venni. Mindegy, milyen korú a tanuló, a fejlesztés célja az, hogy milyennek szeretnénk őt látni. Fontos tudni, hogy az átlaghoz képest hol tart. Figyelembe kell venni a normális fejlődés ontogenetikusan érvényesülő fázisait, az egyes funkciók érési idejét, ütemét. A jó képességekre kell építeni, nem szabad sem alá, sem fölé menni a képességeknek. A feladat sikerélményt nyújtson a tanulóknak. Az ellenszenv oldása bizonyos tantárgyak iránt, barátságos, elfogadó viszonyulásunk a tanulóhoz segíti a gyenge képességek fejleszthetőségét. Ha egy tanulónál felmerül a tanulási képességek zavara, vélhetően tanulási nehézségekkel küzd (pl. betűt téveszt, szótagokat cserél fel, gyenge a finommotorikája, beszédhibás, koordinálatlan a mozgása), megkeressük a nevelési tanácsadót. Az ő kérésükre a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt arról, hogy a fenti probléma valóban fennáll-e (Kt. 30. (8) bekezdés). A tanulási zavar gyakran jár együtt magatartási zavarral és/vagy okozója annak. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a szakértői vélemény, a pontos diagnózis alapján, mielőbb egyénre szabott fejlesztési terv szerint foglalkozzunk ezekkel a gyerekekkel. A pontos célkitűzés, a folyamatos megfigyelés, az ellenőrzés, értékelés eredményhez vezethet. Vizsgálatnál a hiba minőségét, ne csak a mennyiségét figyeljük. Fontos tudni, mi az, amit már elértünk, mi az, amit még tenni kell. A tanulót addig kell fejleszteni, amíg önálló ismeretszerzésre alkalmassá válik. A családdal, más intézményekkel (óvoda 2. számú melléklet, családsegítő) való kapcsolat-tartás, nevelőtestületen belüli információáramlás, konzultáció kiemelt feladat kell, hogy legyen. A nevelés és a gyermek magatartása szorosan összefüggnek egymással. Az akarati tényezőket befolyásolják az érzelmi kötődések, a már említett, elfogadó, segítő környezet. A konkrét, egyénre szabott korrekció nélkül súlyos, másodlagos személyiségzavarok alakulhatnak ki, amelyek organikus károsodást okozhatnak. Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítik: fejlesztő pedagógia -8. osztályig a szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek részére csoportbontás -2. osztályban (naponta 3*30 perc időkeretben) korrepetálás 3-4. osztályban (heti tanóra) korrepetálás 5-8. osztályban napközi 3-4. osztály tanulószoba 5-8. osztály egyéni foglalkozás (heti 2 alkalommal) Ha az -4. évfolyamra járó tanulónk eredményes felkészítése szükségessé teszi,, hogy heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Iskolánk az egyéni foglalkozás lehetőségéről a tanulót (szülőjét) írásban értesíti, a tanuló választásától, hozzáállásától függ, hogy él-e vele. 25

Integrált oktatás Az integráció szükségessé teszi az általános iskolai pedagógusok és a gyógypedagógus együttműködését. Az integrált oktatás feltételei: a pedagógusok és a tanulói közösségek elfogadó légkört teremtsenek; a pedagógus folyamatosan alkalmazkodjon a tanuló korlátaihoz; speciális szabályok betartása a szemléltetés és számos didaktikai feladat megvalósítása során. Figyelembe kell venni: a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak a feladatvégzéshez több időre van szüksége legyen a tanulónak lehetősége speciális, egyéni eszközök használatára, pl. számológép, különböző szemléltető eszközök a feladatadás és az értékelés motiváló legyen Fejlesztő pedagógia Alsó tagozat A fejlesztésre javasolt gyerekeket a fejlesztő pedagógus heti rendszerességgel egyéni haladási terv alapján foglalkoztatja. A készségfejlesztés az aktuális algoritmusok begyakorlását és az egyéni feladatértést szolgálja, tantárgyakhoz kapcsolódik. Működése rendszeres és folyamatos. A tanítóktól kapott jelzések beépülnek a fejlesztési programba, illetve a gyerek teljesítményének azonnali visszajelzése is rendszeres. Felső tagozat A fejlesztésre járó csoport tagjai osztályfokonként azok a tanulók, akik az idegen nyelv tanulása alól fel vannak mentve. Vannak olyanok is, akik nincsenek felmentve, de szükségük van a differenciált, egyénre szabott fejlesztésre, korrepetálásra, szükség esetén fejlesztő pedagógiai tevékenységre. Alsó tagozat óta fennmaradó részképesség-zavaraik miatt szövegértésben, szókincsben, az olvasás technikájában folyamatos fejlesztést igényelnek a szaktantárgyak elsajátításához. Velük tanórák utáni időpontban foglalkozik a fejlesztő pedagógus. Cél: Kiscsoportos vagy egyéni fejlesztő foglalkozásokkal tanulási nehézség oldása, felzárkóztatás, részképességzavarok reedukációja, adott tanuló fejlesztési tervének kidolgozása, fejlődésértékelése önmagához viszonyítva. Feladat: Tudatosan tervezett egyéni foglalkozások vezetése a tanulási nehézség fennállása idején. Kapcsolattartás szülőkkel a tanulót tanító pedagógusokkal Tájékoztatás a gyerek állapotáról, fejlődéséről. Tanácsadás az otthoni foglalkozásokra vonatkozóan Idegen nyelv oktatása Írás és olvasás zavara esetén az oktatás kezdetben verbális szinten folyik. Lassabb haladási tempó. Több szóbeliség az órákon. Több ismétlés. Több, látott képhez rendelt hanganyag használata. 26