Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft Baross Gábor Bilingual Technical Secondary School of Economics 9024 Győr, Bem tér 20-22. Internet: www.barossgyor.hu OM-azonosító: 030722 A BAROSS GÁBOR KÖZGAZDASÁGI ÉS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010
Tartalomjegyzék 1. KÜLDETÉS...5 2. BEVEZETÉS...6 2.1. Az intézmény adatai... 6 2.2. Az intézmény rövid története... 7 2.3. Az iskolaépület, az oktatás tárgyi feltételei... 8 2.4. Arculati jegyeink... 9 3. AZ IMIP ELKÉSZÍTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK...11 3.1. Jogszabályi háttér... 11 3.2. ÖMIP: a fenntartó minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó fejezete... 13 3.3. Az intézményi minőségirányítási program elkészítésének alapjai... 14 4. MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A KÖZOKTATÁSBAN...15 4.1. Alapfogalmak, minőségpolitikánk elemei... 15 4.2. A minőség kérdése az oktatásban... 16 4.3. Az emberi tényező szerepe a minőségpolitikában... 17 4.4. A vezetés elkötelezettsége... 17 5. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA...19 5.1. Minőségpolitikai nyilatkozat... 19 5.2. Minőségpolitikánk megvalósítandó céljai... 20 5.3. Sikerkritériumok... 22 6. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER...24 6.1. Jogszerű működés, az IMIP és egyéb tanügyi dokumentumok kapcsolata... 24 6.2. Intézményünk jogi dokumentumainak kidolgozásáért és módosításáért felelős személyek... 26 6.3. A vezetési modell... 26 6.4. Az IMIP jelenlegi szervezeti rendszere... 28 6.5. A minőségbiztosítási vezető feladatai, hatásköre... 30 6.6. Tervezés... 30 6.6.1. Stratégiai tervezés... 30 2
6.6.2. Éves tervezés... 31 6.7. Vezetői ellenőrzés, mérés és értékelés... 32 6.7.1. A mérési elemzési folyamat legfontosabb területei... 33 6.7.2. A vezetői ellenőrzés és értékelés célcsoportok szerint... 34 6.8. Partnerkapcsolatok irányítása... 35 6.8.1. Partnerazonosítás, partneri elégedettség mérése... 35 6.8.2. Tanulói elégedettségmérés kérdőíve... 37 6.8.3. Szülői elégedettségmérés kérdőíve... 39 6.8.4. Tanulói-szülői kérdőívek kitöltésének és értékelésének menete... 41 6.9. A partneri kommunikáció szabályozása... 41 6.9.1. Pedagógusok... 41 6.9.2. Nem pedagógus dolgozók... 42 6.9.3. Diákok... 42 6.9.4. Szülők... 42 6.9.5. Fenntartó... 43 6.9.6. Kollégium... 43 6.9.7. Közvetett partnereink... 43 6.10. A minőségügyi dokumentáció és dokumentálás folyamatának bemutatása... 46 6.11.Szervezetfejlesztés, intézkedési terv... 51 7. TANULÓI ÉRTÉKELÉS...52 7.1. A teljesítményértékelés alapelvei... 52 7.2. Teljesítményértékelés... 52 8. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGÉNEK, NEVELŐTESTÜLETÉNEK ÉS ADMINISZTRATÍV-TECHNIKAI DOLGOZÓINAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE...57 8.1. Az intézményi teljesítményértékelés célrendszere... 57 8.2. Alapelvek... 57 8.3. Elvárások... 58 8.4. Értékelés szempontrendszere... 58 8.5. Az értékelési feladatok meghatározása... 58 8.6. Lebonyolítás... 59 8.7. Az értékelés módszerei... 60 8.8. Dokumentáció, selejtezési szabályzat... 61 8.9. A vezetőség teljesítményértékelése... 62 8.9.1. Kérdőívek, összesítő értékelés... 62 8.10. A pedagógusok teljesítményértékelése... 77 8.10.1. Kérdőívek, összesítő értékelés... 78 8.11. Adatgyűjtés a vezetők és pedagógusok teljesítményértékeléséhez... 87 3
8.12. Adminisztratív és technikai feladatokat ellátó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése... 104 8.12.1. Értékelés menete, hatáskörök, határidők... 104 8.12.2. A teljesítményértékelés célja... 105 8.12.3. Folyamat szabályozása, értékelő lapok, dokumentáció... 105 8.12.4. Kérdőívek, összesítő értékelés... 106 8.13. Indikátorok... 111 8.13.1. Külső indikátorok... 111 8.13.2. Belső indikátorok... 111 8.13.3. Adatelemzés... 111 8.14. Visszacsatolás... 112 9. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS...113 9.1. Összetevők... 113 9.2. Az intézményi önértékelés eljárásrendje... 115 9.3. Az intézményi önértékelés előkészítése, levezénylése... 116 9.4. Az intézmény önértékeléséről készített jelentés felépítése... 119 9.5. Intézményi önértékelő kérdőívek... 121 9.5.1. Az intézményvezetés értékelése... 121 9.5.2. Stratégiai és operatív tervezés... 122 9.5.3. A dolgozók irányításának értékelése... 123 9.5.4. Erőforrások értékelése... 124 9.5.5. A folyamatok és szabályozottságok értékelése... 125 9.5.6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje... 126 9.5.7. A szervezeti kultúra értékelése... 127 10. HUMÁN ERŐFORRÁS...129 10.1. Pedagógus továbbképzések... 129 10.1.1. Jogszabályi háttér... 129 10.1.2. A beiskolázási terv elkészítésének elvei... 132 10.1.3. Finanszírozás... 133 10.1.4. Helyettesítésre vonatkozó alprogram... 134 10.2. A nevelőtestület dokumentációs és sajátos feladatai... 134 10.2.1. Szaktanárok dokumentációs feladatai... 135 10.2.2. A munkaközösség-vezetők feladatai... 135 10.2.3. Az osztályfőnökök kiválasztásának szempontjai... 136 10.2.4. Az iskolai könyvtáros tanár feladatai a minőségbiztosítás területén... 137 10.2.5. Az iskolai honlap szerkesztőjének feladatai a minőségbiztosítás területén... 137 10.2.6. Munkaköri leírások... 137 10.3. Gyakornoki szabályzat, mentori rendszer... 143 11. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJAI...144 12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...145 4
1. KÜLDETÉS Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) A Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Győr városának egyik legrégibb, évszázados múlttal rendelkező, biztos alapokon álló szakképző intézménye. Olyan iskola, mely a hagyomány és innováció egyensúlyára épít: büszke a múltjára, s annak vívmányaira alapozva mindig nyitott az újra, alakul, formálódik, fejlődik, választ ad a kihívásokra, befogadni képes. A klasszikus pedagógiai módszereket az új kompetencia-alapú oktatással s a modern technikai vívmányokkal ötvözve országosan elismert, a szűkebb régióban megbecsült gyakorlatorientált szakképzést, valamint az érettségire magas színvonalú felkészítést biztosít tanulóinak. Névadójának, Baross Gábornak szellemiségét szem előtt tartva diákjait a magyar állam tevékeny, hasznos állampolgáraivá szeretné nevelni, akik toleránsak, nyitottak, ugyanakkor kritikusak a társadalmi folyamatokra. Az idegen nyelvek és kultúrák megismerésével tudatos európai, ill. világpolgárrá válhatnak anélkül, hogy elfelejtenék múltjukat, gyökereiket. Napjaink információs társadalmának rendkívüli ütemben bővülő ismeretanyaga elengedhetetlenné teszi az egész életen át tartó tanulásra, a folyamatos képzésre való képesség kialakítását. Az iskola olyan tudás és értékrend közvetítését szorgalmazza, amely hatékonyan szolgálja tanulói személyes fejlődését, mindazon készségek erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására. Ily módon - a családdal közösen - fontos szerepet vállal abban, hogy a rá bízott diákok sikeresen állják meg helyüket az életben, a munka világában. Az iskola egyik legfőbb értéke a diákok és tanárok összetartozása. Ennek szellemében őszinte, becsületes, művelt, dolgos embereket szeretne nevelni, akik hosszú évek múlva is büszkék lesznek arra, hogy egykor barossos diákok voltak. 5
2. Bevezetés Iskolánk, a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 2007-ben ünnepelte fennállásának 110. évfordulóját. A városnak és vonzáskörzetének minden időben egyik meghatározó intézménye volt, ami adódik a képzés jellegéből, de az itt folyó munka minőségéből is. Intézményünk lényegében egy tiszta profilú közgazdasági középfokú szakképzést folytató iskola. A változások az országos képzési rendszer átalakulásából, valamint abból adódtak, hogy az oktatóközösség mindig igyekezett a kihívásoknak megfelelni, elsőként lépni azokban a folyamatokban, amelyeket a gazdasági-társadalmi változások megköveteltek. Jelenleg a kétszintű érettségi vizsga és a szakmacsoportos képzés időszakában a közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoportba tartozó közép és emelt szintű szakmákra készítjük fel az tanulóinkat. Így lehetőségük van az érettségi után magyar vagy külföldi egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, vagy tanulmányaik folytatására intézményünkben szakképző évfolyamon. 2.1. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft Baross Gábor Bilingual Technical Secondary School of Economics Az alapítás éve: 1897 OM-azonosító: 030722 Az intézmény székhelye: 9024 Győr, Bem tér 20-22. Az intézmény honlapja: www.barossgyor.hu Jogszabályban meghatározott közfeladata, típusa: közoktatási intézmény, szakközépiskola Szakágazati besorolása: 853200 szakmai középfokú oktatás Az intézmény fenntartója: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Képzés: Az intézmény nappali tagozaton szakközépiskolai oktatást-képzést folytat. 6
szakközépiskolai érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó képzés 2 osztályban négy évfolyamon ügyviteli és közgazdasági szakmacsoportos területen 9. évfolyamon nyelvi előkészítő képzés egy osztályban, mely a 13. évfolyamon érettségi vizsgával zárul 9-13. évfolyamon egy osztályban két tanítási nyelvű képzés, fél csoportban Magyarnémet speciális közgazdasági, fél csoportban Magyar-angol általános tantervű közgazdasági szakközépiskolai képzés, mely a 13. évfolyamon érettségi vizsgával zárul a szakképzés 13. évfolyamon kezdődik és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejeződik be 2 éves akkreditált felsőfokú szakképzés a Széchenyi István Egyetemmel kötött szerződés alapján, melynek kimenete Számviteli szakügyintéző (OKJ: 55 34301 Üzleti ügyintéző, 55 3401 0010 5506 Számviteli szakügyintéző elágazással) Szakközépiskolai, szakmai képzés, nevelés és oktatás felnőttoktatás keretében szervezhető esti és levelező tagozatos képzés formájában Működő alapítvány: Baross Gábor Középiskolai Közhasznú Alapítvány címe: 9024 Győr, Bem tér 20-22. adószáma: 18526884-1-08 bankszámlaszáma: OTP 11737007-20546205 Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója 2.2. Az intézmény rövid története 1897. április 23.: Győr város közgyűlése elhatározza az iskola jogelődjének, a Felső Kereskedelmi Iskolának a megalapítását 1900: az első érettségi vizsga 1919: miniszteri rendelet négy évre emeli az képzés tanulmányi idejét 1952: a felnőttoktatás kezdete 1952: az addig tiszta fiúiskolában beindul az első lányosztály 1964: az iskola megkapja a Bem téren felépült új épületet 1969: kereskedelmi szakközépiskolai osztállyal bővül a képzés 7
1982: a kereskedelmi osztályokat átveszi a Kereskedelmi Szakiskola, ezzel iskolánk lényegében egy tiszta profilú közgazdasági középfokú szakképzést folytató iskola lett és maradt máig 1990: az intézmény felveszi az egykori győri képviselő és gazdasági kérdésekkel intenzíven foglalkozó közlekedési miniszter, Baross Gábor nevét 1993: létrejön a Baross Gábor Középiskolai Alapítvány 1996: a Győri Öreg Keristák Egyesületének (GYÖKERE) megalapítása 1997: az iskolaalapítás 100. évfordulójának megünneplése 2001: akkreditált felsőfokú szakképzés keretében kétéves felsőfokú számviteli szakügyintéző osztály indítása 2001: egyetlen magyar iskolaként bekapcsolódás egy osztrák-magyar iskolakísérletbe, ezzel megkezdődik a két tanítási nyelvű üzleti képzés 2004: a nyelvi előkésztő évfolyam indítása német és angol csoporttal 2007: az intézmény neve módosul: Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 2010: a magyar-angol két tanítási nyelvű közgazdasági képzés indulása 2.3. Az iskolaépület, az oktatás tárgyi feltételei Az új iskolaépület 1964-ben került átadásra. Azóta a szakképzésben mennyiségi és minőségi fejlődés történt, ami messze túlhaladta azokat az igényeket, amelyek kielégítésére az alapépület megfelelő volt mintegy negyven évvel ezelőtt. Az osztályok számának emelkedése, 1 a szakmai képzés teljes átalakulása szükségessé tette az épület bővítését. A 70-es években egy udvar felőli új szárny jött létre négy nagy tanterem kialakítását biztosítva. A 90-es években egy aulával (Baross-terem) bővült iskolánk, ami közösségi rendezvényeinknek nyújt otthont. 2000-2001-ben edzőterem kialakítására került sor. 2002-ben lezajlott egy emeletráépítés, ami 3 tanteremmel, egy igényes, multimédiás eszközökkel is felszerelt könyvtárral és olvasóteremmel gazdagította iskolánkat, bővítette lehetőségeinket. A diákok által használt termek, helységek: Osztálytermek száma: 19 Számítógépes termek száma: 5 Multimédia-terem (nyelvi labor): 1 1 A 2009-2010-es tanévben 17 érettségire felkészítő, 3 érettségi utáni szakképzésben részt vevő és 2 levelező tagozatos osztállyal (érettségi utáni szakképzés, pénzügyi-számviteli ügyintéző) működik az intézmény. Nappali tagozatos tanulóink száma meghaladja a 600 főt, a levelező képzésben több mint 60 fő vesz részt. 8
Baross-terem (aula, közös iskolai ünnepélyek, diákprogramok helyszíne 448 m 2 ) Multimédiás könyvtár internet-lehetőséggel 10 számítógépen, külön klubteremmel, fénymásolási lehetőséggel Tornaterem, sportpályák Konditerem Ebédlő Büfé Diákönkormányzat irodája Orvosi szoba A szülőkkel, diákokkal történő osztályfőnöki, ifjúságvédelmi felelősi beszélgetésekre kialakítottuk 2007 őszén a tárgyalótermet, mely tanítási óra alatt is igénybe vehető (II. emelet) Az oktatás tárgyi feltételei kiválóak. Technikai felszereltségünk: 188 számítógép internet-hozzáféréssel Mobil internet, mely lefedi az egész épületet (2009 ősze) számítógépes termekben beépített projektor, laptop 5 nagyteremben beépített projektor, laptop, vetítővászon (2008-2009) több garnitúra hordozható projektor laptoppal, ill. vetítővászon interaktív tábla (2009) televízió, DVD-, ill. videó-lejátszók flipchart-tábla a Baross-teremben beépített vetítővászon, innen indulva 2009-ben teljesen felújított hangosító-rendszer, minden teremben, ill. a folyosókon kialakított hangosítás CD-s magnók 2.4. Arculati jegyeink Képzési struktúránkból, az oktatott szakmák jellegéből adódóan iskolánkban kiemelt helyet kap - három osztálytípusban idegen nyelven is - az informatika elméleti és gyakorlati képzése, valamint a tanulók idegen nyelv-tudási színvonalának emelése, hiszen ezek nálunk képzési követelményként is megjelennek. Minden diákunk két idegen nyelvet tanul, az angolt és a németet. A beiskolázás színvonalát és a kompetencia-alapú oktatást figyelembe véve folyamatos módszerbeli megújulást igényel, hogy eredményesek maradhassunk. Ennek érdekében az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk a technikai feltételek továbbfejlesztésére, emellett tanáraink 9
rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, tankönyvbemutatókon, de szervezünk iskolai informatikai tanfolyamokat is. A tanulók szocializáltsága évről-évre egyre nagyobb hiányosságokkal jellemezhető. E tény is igazolja tantestületi közösségünk azon véleményét, hogy a nevelési feladatokat előtérbe kell helyeznünk, hiszen csak ez alapozhatja meg az eredményes szakmai tudást, valamint önmagában is fontos kritériuma a kvalifikált munkaerő elhelyezkedésének. Jó kapcsolat kiépítésére törekszünk a szülőkkel és a gyermekvédelemi intézményekkel a hatékony ifjúságvédelmi munka érdekében. A diákjainkat veszélyeztető negatív társadalmi folyamatok tudatosítása, a megelőzés az egészséges ifjúság felnevelésének záloga. A közgazdasági-ügyviteli szakma pontos munkavégzést, precizitást, a team-munka ismeretét, folyamatos önképzést, az emberekkel való jó kapcsolattartási képességet igényel a magas színvonalú naprakész szakmai ismeretek mellett. A szakmai tudás elsajátítatása és a személyiségjegyek kialakítása kell, hogy áthassa oktatónevelő munkánk mindennapjait. A közösséggé formálódásában az elkötelezett vezetésnek és a tantestületnek nagy szerepe van, hiszen ez napjainkban alapvető hatékonysági kritériummá is válik. Ennek érdekében több programot szervezünk, év eleji csapatépítő kirándulások elmaradhatatlanok, csakúgy, mint a pedagógusnap közös megünneplése, a nyugdíjas kollégákkal és az öregdiákokkal való folyamatos kapcsolattartás, a karácsonyi ebédek. Küldetésnyilatkozatunknak megfelelően igyekszünk a nyitottságot, az innovációt és emellett a hagyományőrzést, az alapvető erkölcsi értékek megtartását egyszerre biztosítani munkákban. Ebben a munkaközösség-vezetőknek szakmai oldalról, az osztályfőnököknek nevelési oldalról szánunk kiemelt szerepet. Az egyre növekvő versenyhelyzet motiválta az iskolavezetést arra, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen az iskola partnereivel való kapcsolattartásra, véleményükre az intézmény működésének hatékonyabbá tételére. Különösen a két legfontosabb iskola felhasználó, a szülők és a tanulók esetében végzünk rendszeresen felméréseket. Ezek eredményeit mindig figyelembe vesszük a következő tanév feladatainak kijelölésében. Az intézményben folyó munkáról, eredményeinkről, programjainkról az érdeklődők tájékozódhatnak iskolánk naprakész információkat adó, folyamatosan bővített és aktualizált híreket adó honlapjáról: www.barossgyor.hu. 10
3. Az IMIP elkészítését befolyásoló tényezők 3.1. Jogszabályi háttér Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői 11
szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 2 A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. 3 2 Pedagógusok jogi értesítője - 2009. szeptember-október-november 3 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0200003.om 12
3.2. ÖMIP: a fenntartó minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó fejezete Iskolánk fenntartója a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiakban fogalmazta meg általános elvárásait intézményünkkel kapcsolatban: Az oktatás minőségének megóvása mellett az iskolázottsági, a képzettségi szint emelése, kvalifikált, korszerű, piacképes szakemberképzés. Humánus, tanulásközpontú, képességfejlesztő iskolai oktatás. A tananyag hatékony tevékenységorientált módszerekkel történő feldolgozása. A nevelési-oktatási intézményekben biztosítani kell a lehetőséget a rendszeres sportolás iránti igény kielégítésére az egészséges életmód s a szabadidő eltöltésének fontos részeként. Szükséges, hogy a testmozgás különböző formáira fordított idő a jövőben sem csökkenjen. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, a magatartás- és környezetkultúra, a kommunikáció, az identitástudat műveltségelemeinek fejlesztésére. Középiskola (Gimnáziumok, Szakközépiskolák) Szorgalmazzuk a változásokra gyorsan reagáló, könnyen konvertálható, tudásigényes általános képzést, mely alapjául szolgálhat az életen át tartó tanulás folyamatának. Az érettségiző tanulók esetében emelkedjen a középszintű nyelvvizsgát eredménnyel teljesítők száma. Az eredménnyel működő speciális (emelt óraszámmal tanító, pl.: testnevelés, idegen nyelvi stb. osztályok) osztályok működését az Önkormányzat továbbra is támogatja. Emelni szükséges azon tanulók számát, akik a középiskolai tanulmányaik alatt informatikai lehetőség szerint elsősorban ECDL Start, illetve ECDL végzettséget szereznek. Szorgalmazzuk, hogy a tanulók középiskolai tanulmányaik alatt B kategóriás autóvezetői jogosítványt szerezhessenek. Az intézmények biztosítsák az önkormányzati célkitűzéssel összhangban az általánosan képző szakaszban az átjárhatóságot, valamint a szakközépiskolai és szakiskolai szakirány közötti átlépés lehetőségét, s a gyakorlatban is dolgozzák ki annak feltételeit. Emelkedjen az OKTV és az OSZTV versenyeken résztvevők száma. 13
A gimnázium elsődlegesen a felsőoktatásban való eredményes továbbtanulásra készítsen fel, ugyanakkor adjon biztos alapot a sikeres karriertervezés érdekében a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Szakképző iskolák (szakiskola, érettségi utáni szakképzés) A szakközépiskola adjon széles körű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Szorgalmazzuk a modul rendszerben történő szakmai oktatást, mely lehetővé teszi a másodszakma rövidebb idő alatti eredményes elsajátítását. Továbbra is támogatjuk az akkreditált felsőfokú szakmai képzés különböző formáit, a felsőoktatási intézményekkel közös szakmai műhelyben kidolgozott projektek alapján. Felnőttoktatás A felnőttoktatás továbbra is segítse hozzá a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. A felnőttképzés vállaljon szerepet a munkaerő-piaci igények rugalmas kielégítésében, a munkanélküliség csökkentésében. 4 3.3. Az intézményi minőségirányítási program elkészítésének alapjai A Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola a törvényi rendelkezéseknek és az ÖMPI elvárásainak megfelelően megalkotta minőségirányítási programját, mely tartalmazza az intézmény minőségfilozófiáját, minőségpolitikáját és a minőségfejlesztési rendszert, az alapinformációkat, módszereket, elvárásokat, terveket, amelyek alapján a minőségirányítás célkitűzései, feladatai, folyamatai minden érdekelt számára érthetőek, nyomon követhetőek, ellenőrizhetőek, az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket, az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, a tervezési, az ellenőrzési, a mérési és az értékelési feladatok végrehajtását. 4 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó Önkormányzati Minőségirányítási program 14
4. Minőség és minőségbiztosítás a közoktatásban 4.1. Alapfogalmak, minőségpolitikánk elemei A minőség elvárást, igényt jelent az intézmény szolgáltatásaival szemben. Az iskolahasználó a minőséggel a szolgáltatás megfelelőségéről, igényességéről alkot véleményt. A minőség négy összetevője: az előírásoknak való megfelelés, használatra való alkalmasság, megfelelés az iskolahasználók megnyilvánuló igényeinek, megfelelés az iskolahasználók várható igényeinek. A minőség kialakítása három fokozatban lehetséges: 1. A valós igények felmérése. 2. A követelmények szükséges mértékű megfogalmazása. 3. A hibátlan megvalósítás. Elemek: Minőségpolitika: az intézménynek a minőségre vonatkozó, a vezetés által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségbiztosítás: a minőségügyi rendszer tevékenysége, amellyel bizalmat kelt arra, hogy az intézmény teljesíti a minőségi követelményeket. Minőségtervezés: célok kitűzése, erőforrás biztosítása. Minőségszabályozás: olyan operatív módszerek és tevékenységek összessége, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. Minőségfelügyelet: a folyamatok, feltételek állapotának folyamatos figyelése és igazoló ellenőrzése, a feljegyzések ellenőrzése és előírásokkal való összehasonlítása a minőségi követelmények teljesítése végett. Minőségfejlesztés: A minőségirányítás azon része, amely a minőségi követelmények teljesítésére vonatkozó képesség növelésére összpontosít. Tevékenységek, folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelése. Minőségellenőrzés: valamely termék, szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése és a mérési eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel, az előírásoknak való megfelelőség biztosítása céljából. 15
Minőségirányítás: a vezetés olyan irányító tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célokat, feladatköröket, és biztosítja ezek végrehajtásának eszközeit (kiépíti a minőségügyi rendszert). Magában foglalja: o a minőségpolitika és a minőségcélok kialakítását, o a minőségtervezést, o a minőségszabályozást, o a minőségbiztosítást o és a minőségfejlesztést. Teljes körű minőségirányítás (TQM): a szervezet olyan irányítási elgondolása, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely az összes tagjának részvételén alapul a hosszú távú sikerek elérése céljából. 5 4.2. A minőség kérdése az oktatásban A minőség és az értékelés témája a hetvenes évek közepe óta a legtöbb fejlett országban folyamatosan az állami oktatáspolitika figyelmének előterében van. Az oktatás értékelése és minőségének javítása kiemelt oktatáspolitikai prioritássá vált. Az oktatás minőségét a középpontba helyező gondolkodás mögött meghúzódik egy olyan szemlélet, amely az oktatás szolgáltatás jellegét hangsúlyozza különösen fontos célnak tekintve a szolgáltatás igénybevevőinek (azaz az iskolahasználóknak : szülőknek és diákoknak) elégedettségét. Ez a szemlélet nem csupán a nemzeti és egyetemes kultúra továbbadását vagy a gyermekekben rejlő képességek kibontakoztatását várja az iskoláktól, hanem azt is, hogy az iskola használója, azaz a fogyasztó elégedett legyen. Mit is vár az iskolától a fogyasztó, például a szülő? Azt, hogy a gyermeke örömmel menjen oda, azt hogy szellemben, testben és lélekben, erkölcsben és ízlésben gyarapodva lépjen ki onnan. A fogyasztó nem vár mást, mint amit a pedagógusok maguk is fontosnak tartanak. Ezért módot kell adni arra, hogy igényeit megfogalmazza és érvényesítse, ezáltal intézményünk hatékony eszközt állítunk azoknak a céloknak a szolgálatába, amelyeket el szeretnénk érni. 6 5 http://www.standard-team.hu/marketing-minoseg.html 6 Halász Gábor: Minőség és minőségbiztosítás a közoktatásban: oktatáspolitikai megfontolások c. tanulmánya alapján 16
4.3. Az emberi tényező szerepe a minőségpolitikában Egyetlen tökéletesen felépített, zavarok nélkül működő minőségirányítási rendszer sem képes önmagában a minőséget biztosítani. A vezetőség, a tantestület, az adminisztratív és technikai dolgozók szemléletmódja, motiváltsága, elkötelezettsége nélkül a rendszer működésképtelen. A minőségirányítási rendszer folyamatainak beépítése a napi gyakorlatba sok munkát és a szemlélet megváltoztatását kívánja az összes érintettől. Alapvető elem a csapatmunka: Több ember Együttes Akarata Messzebbre visz. Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kicsi ugrással nem jutunk át a szakadékon. (David Lloyd George) 4.4. A vezetés elkötelezettsége A minőség elérésében az iskolavezetésnek kulcsszerepe van. Ha nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek nincs esélye eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minőségfejlesztési munka során a vezetés felelőssége, hogy nevelési, év végi és munkaközösségi értekezleteken, a Közalkalmazotti Tanáccsal (melyben jelenleg az adminisztratív-technikai munkatársak képviselője is helyet kapott) és a Szakszervezet képviselőjével folytatott személyes beszélgetéseken rámutasson a problémás területekre, láthatóvá tegye az esetleges kudarcok, illetve a sikerek okait. Ezért a minőségfejlesztési rendszer elsőszámú működtetője az intézmény vezetője. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Tudatosítja, hogy a folyamatok javítása az intézmény közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. Intézményünk vezetése elkötelezett a minőség és a minőségfejlesztési rendszer működtetése iránt. Ennek megvalósulása érdekében: a partneri igényeket és elvárásokat tudatosítja az intézmény minden szintjén; az intézményt jogszerűen működteti, 17
beépíti a minőségfejlesztést tervezési folyamataiba, elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, a szervezeti minőségcélok alapján értékeli a szervezet minőségügyi helyzetét, biztosítja és menedzseli a rendszer működtetéséhez szükséges humán erőforrásokat, rendszeresen ellenőrzi a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, betartását, elérését; kezdeményezi a szükséges beavatkozásokat. Ezen feladatokat intézményünk éves munkatervei, az intézkedési tervek és az intézményi szabályzatok tartalmazzák. 18
5. Az intézmény minőségpolitikája 5.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk minőségirányítási rendszerének alapjait az előző pontokban megfogalmazott filozófia határozza meg. Alapvető szempont az iskolahasználók elégedettsége. Elsősorban a tanulók igényeinek kívánunk megfelelni, de ez hosszú távon összekapcsolódik a társadalmi-, gazdasági- és munkaerő-piaci elvárásokkal. Minőségpolitikánk megvalósításával küldetésnyilatkozatunknak megfelelően - azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Ez egyben feltételezi a szülőkkel és külső partnereinkkel való jó együttműködést is. Mind belső, mind külső tevékenységünkben partnereink elvárásait minél teljesebb körben törekszünk kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az iskolát érintő kihívásokhoz. Ennek elérése érdekében a lehető leghatékonyabb módon használjuk fel a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrásokat. Az oktató-nevelő munka érdekében meghatározó a szervezet működésének folyamatos fejlesztése. A minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a tárgyi feltételek megteremtésén túl a tanári önképzés és a képzés. Az iskolavezetés elkötelezett minőségirányítási rendszerünk működtetésében, és biztosítja a hatékony megvalósítás feltételeit. Fontos az oktatott szakmastruktúra rugalmas illesztése az elvárásokhoz. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy képzési profilunkon belül a közgazdasági-ügyviteli szakképzés palettáján megtaláljuk a számunkra versenyelőnyt jelentő különbözőségeket, amely egyben jövőnk záloga. Iskolai közösségünk vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és újabb partnerek megnyerése céljából. Kinyilvánítjuk, hogy tevékenységünk minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Az intézmény munkatársai - a minőségfejlesztési munkával megbízottak kiemelten felelősséget vállalnak a minőségpolitika megvalósításáért, a minőségi cél eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. 19
Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola vezetősége, tantestülete és dolgozói 5.2. Minőségpolitikánk megvalósítandó céljai A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola elsődleges célja az iskola tanulóinak fizikai, szellemi, valamint szakmai felkészítése annak érdekében, hogy mind iskolai idejük alatt, mind későbbi munkájuk során felhasználható ismeretanyaggal gyarapítsák tudásukat, felkészültségüket. Közvetítjük a felelős cselekvés képességét, megtanítjuk diákjainkat a józan, kritikus és önálló gondolkodásra. Fontosnak tartjuk, hogy értékeink közvetítése a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történjen. A fent meghatározott célokat oktatási tevékenységeinkre vonatkozó belső szabályozórendszer kialakításával és minden pedagógus általi következetes működtetésével kívánjuk elérni. Ennek érdekében az alábbiak megvalósítását határozzuk meg: Teljes körűen bevezetjük és működtetjük az oktatási tevékenységeinkre vonatkozó belső szabályozórendszert. Az iskolaélet minden területén az eddigi gyakorlatnak megfelelően a törvényességi keretek maradéktalan betartását, a jogszabályokban meghatározott kritériumoknak megfelelő működést alapvető feladatnak tekintjük. Az intézmény dokumentációs rendszerét, iratait a törvényeknek és a fenntartói elvárásoknak megfelelően aktualizáljuk, kiegészítjük, módosítjuk. Oktatási tevékenységeink színvonalának folyamatos emelése érdekében az oktatás megfelelő személyi- és tárgyi feltételeit megteremtjük, folyamatosan fejlesztjük. Szaktárgyi tanmenetek alapján színvonalas képzésre törekszünk, melynek eredményeként a tanulók tudásszintje legyen alkalmas a felsőfokú intézmények (magyar és külföldi egyetemek, főiskolák) követelményeinek teljesítésére. Az intézményi munka minden fázisában érvényesüljön a gyermek-középpontúság elve. Az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk, kizárjuk a hátrányos megkülönböztetés, vagy az elvtelen kedvezés minden formáját. 20
Az intézmény működését meghatározó kulcsfolyamatok mindegyikénél érvényesíteni kívánjuk a partnerközpontúság elvét. Az iskola a diákok és szüleik, a pedagógusok véleményfelmérésével és annak elemzésével igyekszik feltárni a számukra lényeges igényeket, majd az ezeknek megfelelő tevékenységekkel igyekszünk elérni elégedettségüket és folyamatosan figyeljük a hatékony működés további lehetőségeit. A régió munkáltatóival olyan folyamatos kapcsolattartásra, véleménygyűjtésre törekszünk, amely alapján szakmai képzésünk folyamatos fejlesztésével tanulóink képesek lesznek a munkáltatói igényeknek megfelelni. Az önkormányzattal, szakmai felügyeleti szerveinkkel, partner intézményekkel kiegyensúlyozott, hosszú távú kapcsolat kiépítésére törekszünk, rögzítjük véleményeiket, észrevételeiket, vizsgáljuk megelégedettségüket. A Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola vezetése és minden alkalmazottja, pedagógusa felelős saját munkája minőségéért és szakmai megfelelőségéért, a belső szabályozások előírásainak betartásáért. Az iskola vezetése a pedagógusok folyamatos szakmai és egyéb képzéséről gondoskodik, hosszú távú továbbképzési tervet készít, melyet évente felülvizsgál. Nyomon követjük tanulóink elhelyezkedését és továbbtanulását, arról minden évben statisztika készül. Továbbra is tartjuk színvonalas szereplésünket az ügyviteli és közgazdasági szakmacsoportos (SZÉTV) versenyeken. Az OKTV-n egyre több diákot szeretnénk indítani, különös tekintettel az idegen nyelvekre, a matematikára. Az érettségi utáni szakképzés OKJ-s versenyein évről-évre kimagasló eredményeket értünk el. Fontos cél e hagyomány továbbvitele, országos versenyek döntőjének megrendezési jogának kivívása. Külföldi kapcsolataink (Kladnó - Csehország, Krumbach - Németország, Róma - Olaszország), valamint partneriskoláink (Eisenstadt, Wiener Neustadt - Ausztria) révén nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítunk tanulóink számára. Célunk e kapcsolatok elmélyítése, további partneriskolák felkutatása. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy minden évben legalább egy diákvállalkozással vegyenek részt a Young Achievement programban. Fejlesztési és működési költségeink kiegészítésére pályázatok útján kívánunk anyagi forrásokhoz jutni. 21
5.3. Sikerkritériumok Az intézményben folyó oktató-nevelő, valamint irányító tevékenységek és beiskolázási programunk eredményeképpen a 9. évfolyamra megfelelő számú jelentkező legyen. A bukott diákok aránya iskolai szinten ne haladja meg az 5%-ot. A sikertelenül érettségiző diákok aránya iskolai szinten ne haladja meg a 3%-ot. A sikertelen szakmai vizsgát tevők aránya ne haladja meg a 15%-ot. Az országos kompetencia mérések eredményei mindkét területen múlják felül az adott szakmacsoport eredményeinek országos átlagát. Az iskolánkban töltött tanulmányi idő alatt minden diák magas szintű számítástechnikai ismeretszerzésének eredményeképpen a tanulmányaik befejezéséig a tanulók legalább 25%-a tegyen ECDL Start vagy ECDL-vizsgát. Szorgalmazzuk a nyelvi előkészítő osztályunkban is, hogy egyre több diák tegyen idegen nyelven érettségi vizsgát informatikából, elméleti gazdaságtanból. Így lesz a nyelv eszköz, a szakmai alapok idegen nyelven való elsajátítása előnyévé válhat minden továbbtanulni szándékozó diákunknak. Érettségizett tanulóink 95%-a szakképzési évfolyamokon szerezzen OKJ-s vizsgát, vagy tanuljon tovább felsőfokú oktatási intézményben. A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az iskola vezetése szerezzen költségvetésen felüli forrást az intézmény számára (szakképzési hozzájárulás, saját bevételek, alapítványi támogatások, pályázatok). A szülői elégedettségmérés minden kérdésben legalább 3,75 értéket mutasson iskolaátlagban. A tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 3,75 értéket mutasson iskolaátlagban. A vezetőség teljesítményértékelése érje el az alkalmas 4,00 szintet. A pedagógusok teljesítményértékelése érje el az alkalmas 4,00 szintet. Az adminisztratív-technikai dolgozók teljesítményértékelése érje le az alkalmas 4,00 szintet. Az 1 főre jutó igazolatlan hiányzások száma ne emelkedjen, átlagosan az 1 főre jutó ne haladja meg az 3 órát. Az 1 főre jutó hiányzások ne növekedjenek, mértékük átlagosan ne haladja meg a két tanítási hét óraszámát. 22
A két tannyelvű képzésben részt vevő tanulók érettségi teljesítménye érje el a felsőfokú nyelvvizsga követelményszintjét. A nyelvi előkészítő osztályokban a tanulók legalább 70%-a tegyen emelt szintű érettségi vizsgát a választott idegen nyelvből. A hagyományos 4 évfolyamos osztályainkban a tanulók legalább 80%-a válassza a szakmacsoportos szakmai előkészítő tantárgyakat 5. szabadon választott érettségi tantárgyként. 23
6. Az intézményi minőségirányítási rendszer 6.1. Jogszerű működés, az IMIP és egyéb tanügyi dokumentumok kapcsolata Az iskola tevékenysége szempontjából kulcsfontosságú folyamatok azonosításával és részleges szabályozásával rendelkezünk. Az Intézményi Minőségirányítási Program az egyéb oktatásügyi dokumentumokkal való kapcsolódási pontokra egyértelmű utasításokat tartalmaz, de nem törekszik azok befoglalására, helyettesítésére. Intézményünk jogszerű működését a következő dokumentumok biztosítják: Alapvető általános dokumentumok 1. Alapító okirat 2. Szervezeti és Működési Szabályzat 3. Házirend Alapvető szakmai dokumentumok 1. Nevelési-pedagógiai program a törvény szerinti kiegészítésekkel 2. Továbbképzési program és beiskolázási terv 3. Intézményi éves munkaterv, beszámolók 4. A felnőtt tagozat működésére vonatkozó szabályok Az intézményi ügyintézés dokumentumai 1. Ügyintézési, iratkezelési szabályzat 2. Jegyzőkönyvek, határozatok, értesítések 3. Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok 1. Munkaköri leírás 2. Közalkalmazotti szabályzat 3. Kollektív szerződés A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok 1. Számviteli szabályzat 2. Leltározási szabályzat 3. Selejtezési szabályzat 4. Bizonylati szabályzat 5. Pénzkezelési szabályzat 24
6. Belsőellenőrzési szabályzat 7. Gazdasági szervezet ügyrendje Védelmi jellegű szabályzatok 1. Munkavédelmi szabályzat 2. Tűzvédelmi szabályzat 3. Számítástechnikai és szoftver-védelmi szabályzat Az érdekvédelmi szabályzatok 1. Kollektív szerződés 2. Közalkalmazotti szabályzat 3. A Diákönkormányzat működéséről szóló szabályzat 4. Fegyelmi szabályzat 5. Szülői szervezetek működéséről szóló szabályzat Az intézmény minden alapdokumentuma az irattárban megtalálható. Az iskola könyvtárában kerülnek elhelyezésre: A. Alapvető általános dokumentumok (mindhárom) B. Alapvető szakmai dokumentumok közül a Pedagógiai program egy példánya C. Érdekvédelmi szabályzatokból: kollektív szerződés, diákönkormányzat működéséről szóló szabályzat A gazdasági iroda irattárában: A. Alapvető általános dokumentumok B. Alapvető szakmai dokumentumokból a továbbképzési program és beiskolázási terv C. Munkaügyi dokumentumok D. A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok E. Védelmi jellegű szabályzatok F. Érdekvédelmi szabályzatokból: Kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat Iskolatitkárnál: A. Intézményi ügyintézés dokumentumai (mindhárom) az irattártól függetlenül is Az iskola adminisztrátoránál: A. Alapvető általános dokumentumok (mindhárom) B. Alapvető szakmai dokumentumokból: a) Nevelési-pedagógiai program a törvény szerinti kiegészítésekkel b) Továbbképzési program és beiskolázási terv A szakszervezeti bizalminál: kollektív szerződés 25
6.2. Intézményünk jogi dokumentumainak kidolgozásáért és módosításáért felelős személyek Minden dokumentumért alapvetően az intézmény igazgatója felelős. Az alapvető általános és alapvető szakmai dokumentumok jogszerűségéért, felülvizsgálatáért és átdolgozásáért felelnek: az igazgatóhelyettesek saját területükre vonatkozóan Az intézményi ügyintézés dokumentumaiért felelős: az iskolatitkár. A munkaügyi dokumentumokért, a gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumokért, a védelmi jellegű szabályzatokért jogszerűség, átdolgozás felelős az intézmény gazdasági vezetője. Az érdekvédelmi szabályzatok jogszerűségéért, módosításáért, nyilvántartásba vételéért felelős a szakszervezeti bizalmi, DÖK tanárfelelőse, valamint az ifjúságvédelmi felelős(ök). Az Intézményi Minőségirányítási Program kidolgozásáért, felülvizsgálatáért a minőségbiztosítási vezető felel, munkáját az igazgató felügyeli. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, továbbá a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, Azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és tartsák be. A szabályzatok ismerete és betartása minden pedagógus és dolgozó felelőssége. 6.3. A vezetési modell A hatáskörök és felelősségi körök pontos elhatárolását összegzi az iskola szervezeti rajza. 26
IGAZGATÓ Szakmai igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Iskolatitkár Adminisztrátor Gazdasági vezető Gyakorlati oktatásvezető, minőségbiztosítási felelős Könyvtáros Munkaközösség-vezetők: Szakmai alapozó tárgyak, szakmai tárgyak (szakképző évfolyam), matematika-fizika, számítástechnika munkaközösség Felnőttoktatás beosztott pedagógusai Oktatás technikus Rendszergazda A munkaközösségekbe beosztott tanárok + a munkaközösségbe nem tartozó tanárok Ifjúságvédelmi felelős Szabadidő szervező Közismereti Munkaközösség-vezetők: nunkaközösségek magyar, történelem, idegen nyelvek, két tannyelvű, vezetői osztályfőnöki munkaközösség vezetői Iskolaorvos Diákönkormányzatot segítő tanár Beosztott pedagógusok Védőnő Házfelügyelő Takarítók Könyvelő Gazdasági ügyintéző Konyhai alkalmazott Hivatalsegédek Portás Karbantartó 27
6.4. Az IMIP jelenlegi szervezeti rendszere A 2007-2008-as tanév nagy változásokat hozott mind az iskolavezetésben, mind a minőségirányítás területén. A korábbi igazgató nyugdíjazásával új vezetőség állt fel, a minőségbiztosításért felelős személyek is távoztak iskolánkból. A tanévkezdéskor indított új folyamat célja a személyi és tárgyi előfeltételek a megteremtése volt. Az igazgató leválasztotta a minőségbiztosításról az egyik kulcsterületet, a kompetenciamérést és értékelést. Így az iskolavezetőségen belül külön kézbe került a tényleges minőségbiztosítási program, ill. a kompetenciamérés irányítása. IGAZGATÓ minőségbiztosítási vezető kompetenciamérés és értékelés vezetője minőségbiztosítási felelős kompetenciamérések felelőse A kompetenciamérés és értékelés leválasztásának helyességét, a vezetőség intenzívebb bevonását a minőségirányítás átdolgozásának rendszerébe igazolták az eltelt tanévek. Fontos feladat volt, hogy minőségirányítás és a kompetenciamérés megbízott vezetői és felelősei továbbképzéseken bővítsék ismereteiket, a megbízottak a MPI által szervezett 30-30 órás tanfolyamokon vettek részt. Emellett minőségirányítási szakkönyvekkel bővítettük könyvtárunk, valamint több konferencián is részt vettünk. Munkamegosztás a minőségfejlesztésért felelősök között A minőségpolitika végrehajtásával, a minőségfejlesztési rendszer működtetésével kapcsolatos minden feladatban a kijelölt személyek hatáskörrel, megfelelő kompetenciával rendelkeznek. Utasításukat a kollégák kötelesek betartani. Szervezeti kommunikáció belső kapcsolattartás A vezetőség heti egy alkalommal az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart, melyek biztosítják az információcserét minden, a minőségirányítási rendszert érintő kérdésben. Az ülések tantestületi tagokat közvetlenül érintő kérdéseiről feljegyzés készül, melyet tantestületi megbeszéléseken (heti gyakorisággal) kerülnek nyilvánosságra. A munkatársak közötti, illetve a
munkatársak és a felső vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés, valamint a legfontosabb kérdésekről előre kiírt nagyszüneti megbeszélés. Havi programunk ismerete és betartása mindenkire nézve kötelező. A munkatársak joga és kötelessége a felmerült problémák azonnali jelzése a munkaköri leírásban szabályozott módon. A megfelelő hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik a megoldás érdekében. Elismerés, támogatás Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit (minőségi bérpótlék kiosztása, Baross-érem, pedagógus teljesítményértékelés) és rendjének szabályozását. A döntés a vezetőség hatásköre. Véleményezési joggal bír a gazdasági vezető; a Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagjai; a szakszervezeti bizalmi. Az adatokkal is alátámasztott objektívabb döntés érdekében szeptember közepére elkészül tanári leterheltséget mérő adatlap, melynek kitöltéséért a minőségbiztosítási vezető és az összes munkatárs felelős. TANÁRI MEGBÍZATÁSOK ISKOLAI LETERHELTSÉG MÉRÉSE - -s tanév Név Tanított tantárgyak Osztályai Óraszám Megbízások, továbbképzések Érettségi, OKJ-vizsga Megjegyzések A táblázatban jelölni kell a csoportbontásos órákat, az idegen nyelven tanított tantárgyakat, iskolai megbízatásokat (pl. pályaválasztási felelős, Vöröskereszt-tanárelnök), az adott tanévben érettségi, ill. OKJ-s vizsgáztatásra vonatkozó megbízatásokat. 29
6.5. A minőségbiztosítási vezető feladatai, hatásköre Az intézmény igazgatója a minőségirányítási rendszer kiépítésére és működtetésére minőségbiztosítási vezetőt nevezett ki. aki a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a minőségirányítási rendszert a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse, kidolgozza és a vezetőség elé tárja az évi minőségi tervet, biztosítsa a minőségpolitikában és a minőségi célban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását, megelőzze a nem megfelelő szolgáltatások kialakulását, koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait, beszámoljon az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a minőségirányítási rendszer működéséről, hatékonyságáról. Auditor-rendszer Az igazgató a minőségirányítási vezető javaslatára a munkatársak közül belső auditori feladatok ellátására kollégákat nevez ki. Az auditorok megfelelő ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy a minőségirányítási rendszer működését tárgyszerűen vizsgálják, és a vezetésnek információkat szolgáltassanak a folyamatos minőségjavítás hatékonyságának megítéléséhez. 6.6. Tervezés 6.6.1. Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés lényegében az intézmény hosszú távú dokumentumainak elkészítését jelenti. A Pedagógiai Program általános részeinek elkészítése az iskolavezetés feladata. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, gazdasági vezető. A Nevelési Program elkészítése az általános igazgatóhelyettes feladata, aki a nevelési kérdésekért felelős. Segítői: az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az ifjúságvédelmi felelős(ök), a szabadidő-szervező, a diákönkormányzat munkáját összehangoló pedagógus, az ODK tanár-felelőse, a Diáksportért felelős kollégák valamint az iskola vezetősége. Az önálló részként szereplő Környezet-egészségnevelési Program összeállítása egy kijelölt munkacsoport feladata. Vezetője: az osztályfőnöki munkaközösség-vezető az ifjúságvédelmi felelősökkel közösen. A munkacsoport tagjai még: a szabadidő-szervező, a témával összefüggő tantárgyakat tanító kollégák. (kémia, biológia, földrajz, testnevelés) 30