Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát MISKOLC
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2011 Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: borsodkh-mk@lab.hu Honlap: http://www.munka.hu
T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETÉS 4 A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 5 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 8 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011. IV. NEGYEDÉVBEN 10 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. SZEPTEMBER VÉGÉN 13 A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI 15 MÓDSZERTAN 16 MELLÉKLETEK 19 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján (a 10 főnél nagyobb létszámot érintő) FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 6. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN 5. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 6. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3
BEVEZETÉS 2011. októberében huszonhatodik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, négy kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első három kérdése a létszámmozgásra, a negyedik negyedévente változó kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. október 10-21. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2011. szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A kérdőív ez év második felétől változott egészen pontosan egy új alkérdéssel egészült ki, melynek eredményeképp az adatközlő munkáltatók által alkalmazott közfoglalkoztatottak jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói is megjelennek a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 3,6%-os, míg egy év távlatában 2,4%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 4
A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint 2011. II. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.269,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 17,3 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 55,6%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.808,8 ezer fő volt, mely 29,9 ezer fővel, 0,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, miközben a munkanélküliek száma 12,6 ezer fővel, 460,7 ezer főre csökkent, így arányuk 10,8% lett, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.406,7 ezer fő volt, 29,3 ezer fővel mérséklődött 2010. második negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2011. II. negyedév Megnevezés 2011. II. negyedév Magyarország Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Változás 2011-2010. II. negyedév 2011. II. %-ban, illetve negyedév ezer főben %-pontban Változás 2011-2010. II. negyedév 2011. II. %-ban, illetve negyedév ezer főben %-pontban Változás 2011-2010. II. negyedév ezer főben %-ban, illetve %-pontban Foglalkoztatottak ezer fő 3 808,8 29,9 0,8 385,1-7,5-1,9 218,5 0,8 0,4 Munkanélküliek ezer fő 460,7-12,6-2,7 76,3 1,2 1,6 44,6-1,9-4,1 Gazdaságilag aktívak ezer fő 4 269,5 17,3 0,4 461,4-6,3-1,3 263,1-1,1-0,4 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 3 406,7-29,3-0,9 442,7-5,2-1,2 251,1-5,5-2,1 15-74 éves népesség ezer fő 7 676,2-12,0-0,2 904,1-11,5-1,3 514,2-6,6-1,3 Aktivitási arány % 55,6-0,3 51,0 - -0,1 51,2-0,5 Foglalkoztatási ráta % 49,6-0,4 42,6 - -0,3 42,5-0,7 Munkanélküliségi ráta % 10,8 - -0,3 16,5-0,5 17,0 - -0,6 *A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Az észak-magyarországi régióban 2011. II. negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma, 461,4 ezer fő, aránya 51,0% az egy évvel korábbihoz képest épphogy csökkent, az inaktívak létszáma pedig 5,2 ezer fővel 442,7 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 385,1 ezer fő volt, 7,5 ezer fővel, 1,9%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 42,6%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 76,3 ezer főt tett ki, aránya pedig 16,5%-nak felelt meg. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2011. II. negyedévében a 15-74 évesek 51,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 17,0% volt, ami magasabb az észak-magyarországi régió átlagánál, s a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az - uniós viszonylatban egyébként nagyon alacsonynak számító - országos arányszámoktól is. 5
jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 15 munkaügyi kirendeltsége 2011. október végén 63 635 regisztrált álláskeresőt tartott nyilván, melynek az előző hónaphoz képest mért alig kétszáz fős (191 fős, 0,3%-os) emelkedése lényegében stagnálásnak minősül. Éves összehasonlításban is hasonló mértékű, de ellentétes irányú változás volt megfigyelhető, idén 149 fővel (0,2%-kal) süllyedt a tavalyi létszámszint alá az állástalanok száma. Az elmúlt hónapokban a megye munkaerőpiacán élénkülés volt tapasztalható, hiszen a pályakezdő fiatalok munkaerőpiacra lépése, az álláslehetőségek bővülése, különösen a közfoglalkoztatással összefüggő munkaalkalmaké, erre az időszakra esett. A munkaerő-kereslet bővülésében, illetve a nyilvántartott álláskeresők számának csekély mértékű változásában az is szerepet játszott, hogy szeptember-október hónapban rendezte meg a munkaügyi szervezet a megyében három helyszínen (Miskolc, Sárospatak és Kazincbarcika) az immár több éves múltra visszatekintő állás- és képzési börze-sorozatot, amelyre több figyelem irányul a munkavállalókat kereső cégek részéről is. A belépők (8288 fő) létszáma a múlt hónaphoz képest kevéssel (247 fővel, 3%-kal) volt több, míg éves összehasonlításban mintegy 1,7 ezer fővel (26%-kal). A beáramlók között most is azok részaránya a döntő (93%), akik korábban már szerepeltek az álláskereső-nyilvántartásban (7746 fő), míg a munkaügyi nyilvántartási rendszerbe első alkalommal belépő állástalanoké 7% (542 fő). A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009. január - 2011. október 100 000 95 000 90 000 85 000 80 000 fő 75 000 70 000 65 000 60 000 55 000 50 000 2009 2010 2011 A megyében a regiszterbe belépők legtöbbje (79%-a, 6,6 ezer fő) változatlanul munkaviszonyának - leggyakrabban közfoglalkoztatási jogviszonyának - megszűnése miatt kérte kirendeltségeinken nyilvántartásba vételét, létszámuk szeptemberhez képest 285 fővel több volt. A nyilvántartásba történő belépés második leggyakrabban előforduló oka továbbra is a nappali tagozatos hallgatói jogviszony megszűnése volt, ilyen okból lényegében ugyannyian (1082-en, 13%) kérték regisztrációba vételüket ebben a hónapban is, mint szeptemberben. 6
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2011. október végén 7658 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztalthoz képest csökkenést mutatott (2,8%-os, 221 fős). Éves összevetésben a fiatal pályakezdők 155 fővel (2,1%) többen voltak. Országosan az előző hónaphoz viszonyítva hasonló arányban (3%-kal, 1666 fővel) kerestek kevesebben álláshelyet a pályakezdő fiatalok közül (53 301 fő), míg az egy évvel korábbi állapothoz képest országosan fogyás volt kimutatható (3,3%-os, 1803 fős). Az előző hónapokhoz képest, ebben a hónapban 8,1 ezren kerültek ki - elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból - a nyilvántartásból, közel 2 ezer fővel kevesebben, mint egy hónappal ezelőtt. A csökkenés legfőképp a közfoglalkoztatásban történő elhelyezések mérséklődésére vezethető vissza. Az éves összehasonlításban mért növekedés 18%-os (1,2 ezer fő), ami az ugyanilyen jellegű közfoglalkoztatás idei bővülésével, különösen az ún. Startmunka-programok erre a hónapra eső indulásával hozható összefüggésbe. Októberben a megye 15 körzetének nagyobbik felében együttvéve 591 fővel csökkent ugyan a nyilvántartott álláskeresők létszáma, de a másik hét körzetben összességében ezt meghaladóan (782 fővel) emelkedett, s így végeredményként, ha csak minimálisan is, de növekedést eredményezett a hónap végi zárólétszámban. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány B.-A.-Z. megyében 21,5%-os, amely az országos ugyanilyen jellegű mutatót változatlanul nagymértékben, 9,5%-ponttal haladja meg. Az egyes körzetek közti területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 12,4-16,7% közötti. A többi körzetben meghaladja a 20%-ot (öt körzetben a 30%-os aránytól, illetve Gönc térségében a 40%-tól is magasabb). Borsod-Abaúj-Zemplén megye kirendeltségei 2011. októberben összesen 5893 fő felvételére vonatkozó új munkaerőigény-bejelentést fogadtak, s az előző hónap végéről még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 11 322 álláshelyre közvetíthettek. A hónap folyamán szeptemberhez képest 5%-kal (278 fővel) több munkaerő-igényt regisztráltak kirendeltségeink. A bővülést teljes egészében a támogatási igénnyel társuló munkaalkalmak 635 fős emelkedéséből fakadt, melyet a normál állásbejelentések csökkenése 357 fővel mérsékelt. Az új munkaerő-igények ebben a hónapban még nagyobb részben (93%-ban) a támogatási igénnyel társuló állásajánlatokhoz voltak köthetőek, s összességében 5501 fő foglalkoztatására irányultak, míg a nem támogatottak 392 főre (részesedésük 7%). A megye nyolc munkaügyi körzetében (Kazincbarcika, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Tokaj, és Gönc) 5-60%-kal mérséklődött, a többi hét térségben (Miskolc, Encs, Ózd, Sárospatak, Szikszó, Putnok és Mezőcsát) pedig 2-142%-kal bővült az állásajánlatok száma. A változást mindkét irányban a támogatott, azon belül is főként a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó állásbejelentések alakították. 7
A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2011. október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében munkaügyi szervezetünk 15 kirendeltségi területén működő 629 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (2011. október - december, illetve 2012. szeptember) vonatkozó létszám terveikről. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérdőívünkre 490 szervezet, a megkeresett munkáltatók 77,9%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás 126 25,7 655 2,1 Kisvállalkozás 218 44,5 4927 15,6 Középvállalkozás 122 24,9 13452 42,5 Nagyvállalkozás 24 4,9 12604 39,8 ÖSSZESEN 490 100,0 31638 100,0 Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 44,5% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 25,7%-a a mikro-, és 24,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 4,9%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2011. szeptember 30-ra vonatkozó létszáma 31.638 fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján 2011. I. félévében a megyében alkalmazásban állók létszámának 1 23,9%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása 2 szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben válaszadói kör B.-A.-Z. megye 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Építőipar Gazdasági szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás Közösségi és személyi szolgáltatás 1 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 2 Az egyes nemzetgazdasági ágak összevonásával, nevének rövidítésével kapcsolatos leírás a módszertani összefoglalóban található. 8
A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipari, a mezőgazdasági, a közösségi és személyi szolgáltatás, illetve a kereskedelem, javítás gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg a gazdasági szolgáltatás és a szállítás-raktározás tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro-, és kis vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 70%-ot is meghaladja, miközben ez az arány az országban (3,8%-ponttal) alacsonyabb. A 2011. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási mérésben résztvevő munkaadók területi megoszlása Kirendeltség/Megye bevont munkaadók száma kitöltött adatlapok száma* db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 40 6,4 40 7,9 Ózdi Kirendeltség 57 9,1 33 6,5 Kazincbarcikai Kirendeltség 97 15,4 90 17,7 Szerencsi Kirendeltség 33 5,2 28 5,5 Sárospataki Kirendeltség 81 12,9 50 9,8 Edelényi Kirendeltsége 42 6,7 27 5,3 Tiszaújvárosi Kirendeltség 74 11,8 61 12,0 Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége 34 5,4 32 6,3 Encsi Kirendeltsége 49 7,8 35 6,9 Mezőkövesdi Kirendeltség 46 7,3 40 7,9 Szikszói Kirendeltsége 20 3,2 20 3,9 Tokaji Kirendeltsége 20 3,2 20 3,9 Mezőcsáti Kirendeltsége 10 1,6 9 1,8 Putnoki Kirendeltsége 9 1,4 9 1,8 Gönci Kirendeltsége 17 2,7 15 2,9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 629 100,0 509 100,0 * 19 db adatlap hibásan, vagy a rögzítési határidő leteltét követően került kitöltésre, ezért nem vesz részt a mérésben A munkáltatók legtöbbje a Kazincbarcikai (17,7%), a Tiszaújvárosi (12,0%), a Sárospataki (9,8%), a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ, valamint a Mezőkövesdi Kirendeltség (egyaránt 7,9%) munkaerő-piaci körzetéhez tartozik. 9
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011. IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. Az elmúlt negyedévben változott az NMF mérés kérdőíve, amely - két ponton is - kiegészült a közfoglalkoztatással kapcsolatos adatszolgáltatással. A válaszadó munkáltatók így már nemcsak a jelenlegi, hanem a 3-hónap múlva várható statisztikai állományi létszámról, ezen belül a közfoglalkoztatott létszámról is tájékoztatást nyújtanak. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: 10% felett Mezőkövesd Tiszaújváros 5-10% között 5% alatt 0% NÖVEKEDÉS Mezőcsát 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett 2011. IV. negyedévben a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 31 638 fő volt, ebből közfoglalkoztatás keretében 2021 főt (6,4%) foglalkoztattak. A korrigált - közfoglalkoztatás nélküli - statisztikai állományi létszám 29 617 főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma a IV. negyedév végére várhatóan átlag 3,6%-kal csökken (országosan ennél kisebb mértékű csökkenés várható). Mindez - a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak létszámmozgását külön nem vizsgálva - 3,9%- os létszám-felvétellel és 7,5%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 11,4%- át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1226 fős létszámfelvétel és 2377 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 3603 fő munkavállalót fognak érinteni. 10
Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2011. szeptember 30-án összesen 30 487 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, melyből 4,2% (1349 fő) a közfoglalkoztatottak létszáma, ami a 2011. szeptember 30-ai közfoglalkoztatási bázisadatához képest 33,3%-os (672 fős) csökkenést jelent. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy - 3 kivétellel - Borsod-Abaúj- Zemplén megye valamennyi kirendeltségi területéről kisebb-nagyobb csökkenést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a legjelentősebb: Ózd (-559 fő; -11,1%), Kazincbarcika (-248 fő; -7,4%), Sárospatak (-90 fő; -3,9%) és Edelény (-73 fő; -4,6%). A putnoki körzetben szintén csökkenést prognosztizálhatunk, az itt kialakult 20,5%-os csökkenés, abszolút értékben magas, 59 fő kilépését jelenti. Három kirendeltség területén (Gönc, Mezőcsát, Sátoraljaújhely) december végén is a szeptemberi létszámszinten illetve 1-10 fővel felette alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A foglalkoztatottak létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú csökkenésre a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol mintegy 5%-kal (33 fővel) csökken a létszám az elkövetkező három hónap során. Abszolút számokban viszont a legnagyobb kilépés a közép- és a nagyvállalkozások esetén prognosztizálható, előbbi 544 utóbbi, 489 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 3,9 és 4,0% csökkenést jelent. A felmérésben részt vett kisvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 85 fővel csökken a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 18 14,3 100 79,4 8 6,3 126 100,0 Kisvállalkozás 47 21,6 132 60,6 39 17,9 218 100,0 Középvállalkozás 39 32,0 45 36,9 38 31,1 122 100,0 Nagyvállalkozás 11 45,8 6 25,0 7 29,2 24 100,0 ÖSSZESEN 115 23,5 283 57,8 92 18,8 490 100,0 A vállalkozások 57,8%-a három hónapon belül stagnálással számol, 23,5%-uk létszámcsökkenést, és mindösszesen 11,8%-uk jelez növekedést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben sem várható számottevő elmozdulás. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 55,0%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 24,2% növekedést, 20,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. 11
A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel - nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat -14,3-12,7 1,6 Bányászat, kőfejtés -5,6-4,6 1,0 Feldolgozóipar -2,0 1,0 3,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás -12,3-6,8 5,4 Építőipar -9,9-4,4 5,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás -1,9-0,1 1,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -5,3-2,8 2,5 Szállítás, raktározás -1,6-0,5 1,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 1,7 1,7 Ingatlanügyletek -3,6 0,0 3,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység -5,2-4,3 0,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység -11,0-10,2 0,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít -34,6-18,4 16,1 Oktatás -9,4-8,2 1,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás -1,6 2,4 0,8 Egyéb szolgáltatások -5,3-2,5 2,8-40,0-35,0-30,0-25,0-20,0-15,0-10,0-5,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 % Létszámcsökkenés Létszámfelvétel Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a létszámnövekedések, illetve -csökkenések egyenlegét vizsgálva a negatív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom átlagot (-6,3%-ot) meghaladó létszámcsökkenést okoz várhatóan a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-18,4%); a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-12,7%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-10,2%); valamint az oktatás (-8,2%); nemzetgazdasági ág(ak)ban. Pozitív, létszámbővítést eredményező egyenleget a pénzügyi, biztosítási tevékenység (1,7%); a feldolgozóipar (1,0%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (0,8%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője kiugró a szakképzettséget nem igénylő munkakörök, nevezetesen az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatások (-1134 fő); a szemétgyűjtő, utcaseprő (-241 fő); illetve az egyéb takarító és kisegítő (94 fő) foglalkozási csoportban. Ezen felül az erdészeti foglalkozású (-130 fő) munkakörök vonatkozásában várható jelentősebb létszámleépítés, ez viszont már a magasabban kvalifikált szegmenst is érinti. Nagyobb létszámmozgás várható az egyéb termék összeszerelő; az intézményi takarító és kisegítő; a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó; a kárpitos és a bolti eladó foglalkozási csoportok esetében is, ugyanakkor ezen munkakörökben a létszámfelvétel és elbocsátás volumenének pozitív (3-45 fős) egyenlege várható. 12
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható a közfoglalkoztatási állományúak létszámadatait is tartalmazzák. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok Szikszó Sárospatak Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: 10% felett Tiszaújváros 5-10% között NÖVEKEDÉS Mezőkövesd 5% alatt 0% Mezőcsát 5% alatt 5-10% között CSÖKKENÉS 10% felett A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2011. szeptember 30-i bázis időszaki létszámhoz képest 2012. szeptember végére 2,4%-al csökken az alkalmazásban állók száma, míg országosan stagnálásra számítanak 2012. III. negyedév végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 751 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Ebben az előrejelzésben nagy szerepe lehet annak, hogy a válaszadók az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását is. A munkáltatók által jelzett várakozások elég borúlátóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetéből, mindösszesen hat kirendeltség jelzett kisebb-nagyobb mértékű növekedést. Legnagyobb létszámbővülést a kazincbarcikai (61 fő), a sátoraljaújhelyi (40 fő), illetve az encsi (19 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. Kilenc körzetben a munkáltatók létszámcsökkenést jeleztek 2012. szeptember végére, ezek közül a legnagyobbat Miskolc és Edelény (előbbi 500, utóbbi 100 fő felettit), míg 25-75 fő közöttit Szikszó, Tiszaújváros, valamint Gönc körzetéből. 13
A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 6,9%-ra (45 fő) a 10 fő alatti létszámú mikro-vállalkozásoknál számítanak. A kisvállalkozások esetében szintén létszámnövekedéssel számolnak, de ennél jóval alacsonyabb 0,7%-os mértékben. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében nagyobb arányú leépítésre 831 főt érintően a nagy-, és a középvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. A nagyvállalkozások -4,7%-os (589 fős), míg a középvállalkozások -1,8%-os (242 fős) csökkenést prognosztizálnak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 10 7,9 93 73,8 23 18,3 126 100,0 Kisvállalkozás 47 21,6 115 52,8 56 25,7 218 100,0 Középvállalkozás 48 39,3 37 30,3 37 30,3 122 100,0 Nagyvállalkozás 11 45,8 3 12,5 10 41,7 24 100,0 ÖSSZESEN 116 23,7 248 50,6 126 25,7 490 100,0 A vállalkozások 50,6%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 25,7%-uk növekedést, 23,7%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok valamivel kedvezőbben alakultak, ugyanis : a vállalkozások 47,7%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 30,5% növekedést, 21,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. Gazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (253 fő, 2,3%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (140 fő 8,7%); valamint az építőipar (49fő, 3,9%) területén foglalkozó szervezeteknél. Létszámcsökkenést 2012. III. negyedévének végére a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (910 fő, 31,5%); a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 fő, 5,6%), illetve az oktatás (104 fő, 6,6%) területen tevékenykedő munkáltatók jeleztek. Miután ezekben az ágazatokban idén is számottevő a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás, ezért az általuk előre jelzett nagyarányú létszámapadást ennek a területnek a tervezési nehézségei is magyarázhatják. 14
A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. A 4. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 11,6 43,6 44,8 Pályázatokkal 9,1 38,7 52,1 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 61,1 34,7 4,2 Informális csatornákon keresztül 26,0 57,7 16,4 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 1,9 8,2 89,9 Interneten keresztül 2,5 21,1 76,4 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 9,6 45,5 44,9 Gyakran Alkalmanként Soha * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült A fenti - halmozott sáv - diagramból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, és munkaerő-igényét leginkább a munkaügyi központ, illetve a területileg illetékes kirendeltségei segítségével elégíti ki. Közel ugyanennyien informális csatornákon keresztül töltik be üres álláshelyeiket, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, több mint kétszerese azokénak, akik ezt a formát választják. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a munkaügyi kirendeltségek, az informális csatornák, valamint a külsőbelső hirdetések által kínált lehetőséget választják. A munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé ismert vagy kedvelt változó. Egyetlen változásként a pályázatok szerepének növekedését (14,5%-ponttal), és Internetes álláshely betöltés (-40,4%-ponttal) térvesztését rögzíthetjük, amely részint adódhat abból is, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást. 15
MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérés lényege A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 16
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: 17
Ágazat Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése betűjele (rövidített változat) A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat mezőgazdaság B bányászat, kőfejtés C feldolgozóipar ipar D villamosenergia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás E vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F építőipar G kereskedelem, gépjárműjavítás H szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I szállítás, raktározás J információ, kommunikáció K pénzügyi, biztosítási tevékenység L ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatások M szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás közaigazgatás P oktatás oktatás Q humán-egészségügyi, szociális ellátás humán-egészségügyi, szociális ellátás R művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, S számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.) egyéb szolgáltatások T háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U területen kívüli szervezet 18
MELLÉKLETEK (táblázatok, grafikonok, kérdőív) 19
T Á B L Á Z A T O K 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Kirendeltség/Megye/Régió/Ország válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 90 9 142 9 138-4 0,0 8 531-611 -6,7 Encsi Kirendeltség 26 1 113 1 108-5 -0,4 1 132 19 1,7 Kazincbarcikai Kirendeltség 49 3 329 3 081-248 -7,4 3 390 61 1,8 Tiszaújvárosi Kirendeltség 30 2 327 2 292-35 -1,5 2 295-32 -1,4 Mezőkövesdi Kirendeltség 25 1 765 1 721-44 -2,5 1 784 19 1,1 Ózdi Kirendeltség 61 5 089 4 530-559 -11,0 5 067-22 -0,4 Sárospataki Kirendeltség 40 2 324 2 234-90 -3,9 2 295-29 -1,2 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 27 1 708 1 709 1 0,1 1 748 40 2,3 Szerencsi Kirendeltség 35 1 305 1 294-11 -0,8 1 302-3 -0,2 Edelényi Kirendeltség 40 1 579 1 506-73 -4,6 1 458-121 -7,7 Szikszói Kirendeltség 17 516 488-28 -5,4 489-27 -5,2 Tokaji Kirendeltség 20 278 266-12 -4,3 284 6 2,2 Putnoki Kirendeltség 6 288 229-59 -20,5 233-55 -19,1 Gönci Kirendeltség 9 188 198 10 5,3 200 12 6,4 Mezőcsáti Kirendeltség 15 687 693 6 0,9 679-8 -1,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 490 31 638 30 487-1 151-3,6 30 887-751 -2,4 Észak-Magyarország 937 69 996 68 789-1 207-1,7 69 883-113 -0,2 Magyarország 6 553 531 815 524 816-6 999-1,3 531 556-259 0,0 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT 2. számú melléklet Vállalati méret válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás 126 655 622-33 -5,0 700 45 6,9 Kisvállalkozás 218 4 927 4 842-85 -1,7 4 962 35 0,7 Középvállalkozás 122 13 452 12 908-544 -4,0 13 210-242 -1,8 Nagyvállalkozás 24 12 604 12 115-489 -3,9 12 015-589 -4,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 490 31 638 30 487-1 151-3,6 30 887-751 -2,4
3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 49 2 980 2 602-378 -12,7 2 813-167 -5,6 Bányászat, kőfejtés 4 196 187-9 -4,6 194-2 -1,0 Feldolgozóipar 145 10 788 10 896 108 1,0 11 041 253 2,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 1 34 34 0 0,0 34 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. 12 1 600 1 491-109 -6,8 1 740 140 8,7 Építőipar 42 1 268 1 212-56 -4,4 1 317 49 3,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 93 3 138 3 134-4 -0,1 3 128-10 -0,3 Szállítás, raktározás 11 861 857-4 -0,5 864 3 0,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 24 566 550-16 -2,8 561-5 -0,9 Információ, kommunikáció 1 9 9 0 0,0 9 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7 229 233 4 1,7 235 6 2,6 Ingatlanügyletek 2 55 55 0 0,0 55 0 0,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 13 116 111-5 -4,3 116 0 0,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 13 246 221-25 -10,2 255 9 3,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 23 2 885 2 353-532 -18,4 1 975-910 -31,5 Oktatás 10 1 577 1 448-129 -8,2 1 473-104 -6,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 20 3 860 3 892 32 0,8 3 852-8 -0,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4 124 124 0 0,0 124 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 16 1 106 1 078-28 -2,5 1 101-5 -0,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 490 31 638 30 487-1 151-3,6 30 887-751 -2,4
4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján - a 10 főnél nagyobb pozitív egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás 520-1134 -614 Egyéb termék-összeszerelő 101-56 45 Egyéb takarító és kisegítő 55-94 -39 Intézményi takarító és kisegítő 51-33 18 Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó 38 0 38 Szemétgyűjtő, utcaseprő 36-241 -205 Kárpitos 25-5 20 Bolti eladó 20-17 3 Hegesztő, lángvágó 18-11 7 Lakatos 14-24 -10 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 11-47 -36 Egyszerű ipari foglalkozású 11-15 -4 Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozás 11-14 -3 fő 5. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT Kirendeltség/Megye Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 22 17,5 38 17,4 20 16,4 10 41,7 90 18,4 Encsi Kirendeltség 7 5,6 13 6,0 6 4,9 0 0,0 26 5,3 Kazincbarcikai Kirendeltség 18 14,3 16 7,3 12 9,8 3 12,5 49 10,0 Tiszaújvárosi Kirendeltség 7 5,6 12 5,5 10 8,2 1 4,2 30 6,1 Mezőkövesdi Kirendeltség 4 3,2 13 6,0 7 5,7 1 4,2 25 5,1 Ózdi Kirendeltség 18 14,3 27 12,4 10 8,2 6 25,0 61 12,4 Sárospataki Kirendeltség 4 3,2 17 7,8 19 15,6 0 0,0 40 8,2 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 4 3,2 13 6,0 8 6,6 2 8,3 27 5,5 Szerencsi Kirendeltség 15 11,9 11 5,0 8 6,6 1 4,2 35 7,1 Edelényi Kirendeltség 7 5,6 23 10,6 10 8,2 0 0,0 40 8,2 Szikszói Kirendeltség 5 4,0 9 4,1 3 2,5 0 0,0 17 3,5 Tokaji Kirendeltség 8 6,3 12 5,5 0 0,0 0 0,0 20 4,1 Putnoki Kirendeltség 1 0,8 2 0,9 3 2,5 0 0,0 6 1,2 Gönci Kirendeltség 2 1,6 5 2,3 2 1,6 0 0,0 9 1,8 Mezőcsáti Kirendeltség 4 3,2 7 3,2 4 3,3 0 0,0 15 3,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 126 100,0 218 100,0 122 100,0 24 100,0 490 100,0
6. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4552 2980 65,5 B Bányászat, kőfejtés 329 196 59,6 C Feldolgozóipar 38053 10788 28,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 1189 34 2,9 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 3 067 1600 52,2 F Építőipar 6048 1268 21,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 9987 3138 31,4 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5732 566 9,9 I Szállítás, raktározás 3318 861 25,9 J Információ, kommunikáció 803 9 1,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 854 229 26,8 L Ingatlanügyletek 1432 55 3,8 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1672 116 6,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 4692 246 5,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 12285 2885 23,5 P Oktatás 17339 1577 9,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 18769 3860 20,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1398 124 8,9 S-T-U Egyéb szolgáltatások 1043 1106 106,0 A-U ÖSSZESEN 132562 31638 23,9 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 7. számú melléklet Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy ÖSSZESEN (TEÁOR '08) fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 33 5,0 564 11,4 1488 11,1 895 7,1 2980 9,4 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 52 1,1 144 1,1 0 0,0 196 0,6 Feldolgozóipar 108 16,5 1540 31,3 4429 32,9 4711 37,4 10788 34,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 0 0,0 34 0,7 0 0,0 0 0,0 34 0,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 9 1,4 76 1,5 587 4,4 928 7,4 1600 5,1 Építőipar 68 10,4 423 8,6 777 5,8 0 0,0 1268 4,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 209 31,9 1024 20,8 1303 9,7 602 4,8 3138 9,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 54 8,2 241 4,9 271 2,0 0 0,0 566 1,8 Szállítás, raktározás 22 3,4 119 2,4 405 3,0 315 2,5 861 2,7 Információ, kommunikáció 9 1,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 9 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 0,8 163 3,3 61 0,5 0 0,0 229 0,7 Ingatlanügyletek 0 0,0 55 1,1 0 0,0 0 0,0 55 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 65 9,9 51 1,0 0 0,0 0 0,0 116 0,4 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 23 3,5 147 3,0 76 0,6 0 0,0 246 0,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 17 2,6 103 2,1 1288 9,6 1477 11,7 2885 9,1 Oktatás 17 2,6 10 0,2 570 4,2 980 7,8 1577 5,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7 1,1 138 2,8 1019 7,6 2696 21,4 3860 12,2 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 1,4 0 0,0 115 0,9 0 0,0 124 0,4 Egyéb szolgáltatások 0 0,0 187 3,8 919 6,8 0 0,0 1106 3,5 ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 655 4927 13452 12604 31638 ÖSSZESEN (fő, sor %) 2,1 15,6 42,5 39,8 100,0
G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 250 15000 200 12000 db 150 100 9000 6000 fő 50 3000 0 Mikro Kis Közép Nagy 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT 6 3 3,1 4,0 4,4 3,3 0 % -3-8,1-5,0-5,7-1,7-8,4-4,0-3,9-7,2-6 -9 Mikro Kis Közép Nagy Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás
Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát 3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT 2011. dec. 31-ig várható létszámváltozás (%) 2012. szept. 30-ig várható létszámváltozás (%) 10 5 0 % -5-10 -15-20 -25 munkaügyi körzet 4. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN 3 2 2,6 1 0 % -1 1,1 0,1-0,3 B.-A.-Z. Heves Nógrád -2-2,4-3 -3,6-4 2011. dec. 31-ig várható létszámváltozás (%) 2012. szept. 30-ig várható létszámváltozás (%)
5. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Nincs válasz ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 41 8,4 154 31,4 158 32,2 137 28,0 490 100,0 Pályázatokkal 30 6,1 127 25,9 171 34,9 162 33,1 490 100,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 259 52,9 147 30,0 18 3,7 66 13,5 490 100,0 Informális csatornákon keresztül 95 19,4 211 43,1 60 12,2 124 25,3 490 100,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 6 1,2 26 5,3 284 58,0 174 35,5 490 100,0 Interneten keresztül 8 1,6 67 13,7 243 49,6 172 35,1 490 100,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 32 6,5 152 31,0 150 30,6 156 31,8 490 100,0 Soha 6. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Soha ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 41 11,6 154 43,6 158 44,8 353 100,0 Pályázatokkal 30 9,1 127 38,7 171 52,1 328 100,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 259 61,1 147 34,7 18 4,2 424 100,0 Informális csatornákon keresztül 95 26,0 211 57,7 60 16,4 366 100,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 6 1,9 26 8,2 284 89,9 316 100,0 Interneten keresztül 8 2,5 67 21,1 243 76,4 318 100,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 32 9,6 152 45,5 150 44,9 334 100,0 26
K É R D Ő Í V 1. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV