A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági adatok vizsgálata, a gazdasági adatok területi szintű vizsgálata Tárgya: a gazdaság általános törvényszerűségeinek, térbeli érvényesülésének vizsgálata, a térben létező gazdaság mozgástörvényeinek feltátása. Összetett tudomány: elveket, törvényszerűségeket fogalmaz meg (gazdasági egységek, közintézmények, üdülőterületek, ellátó létesítmények esetén is) A növekedést térben és időben is vizsgálja Aktív tér vizsgálata Tudományterületi elhelyezkedése Alkalmazott tudományok közé tartozik A közgazdaságtudománnyal van legszorosabb kapcsolatban. A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők főbb összefüggései Határtudomány, mert a gazdaságtudományok és a földrajztudományok között helyezkedik el. Tényezőellátottság szerepe a regionális gazdaságtanban A gazdaság fejlődését befolyásoló tényezők Régiók nem zárt egységek Az egyes tényezők (termelési tényezők, megtermelt javak, szolgáltatások) áramlása teremt kapcsolatot a különböző területek, régiók között Az egyes tényezők a legmegfelelőbb hely -et keresik működésük számára Az idő múlásával, a változásokkal a legmegfelelőbb hely változhat 1
Népesség mérése, jellemzése Lakosság száma Születések és halálozások száma Bevándorlás, elvándorlás Korszerkezet, demográfiai összetétel Munkaképes korú lakosság Foglalkoztatottak száma, aránya Munkanélküliségi mutatók Képzettségi mutatók MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerő (mennyiség, képzettség, ár) Fogyasztó (m.bér, igényszint) Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális (régiók közötti) áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Képzés van Migráció (munkaerő vándorlás) Migráns népesség: azok a költözők, akik egy régió határát átlépve új munkahelyet és lakhelyet keresnek. Vándoringázás: lakhelyet nem változtat, de a lakhely és a munkahely nagy távolsága miatt ideiglenes lakóhelyet kénytelen fenntartani. Ingázás: a migráció azon formája, amikor lakhelyet nem változtat a személy, de munkája miatt naponta utazik Mobil népesség: (szélesebb kör) Földrajzi mobilitás: lakhelyét elhagyva, egyik településről a másikba költözik, akár azonos kistérségen belül Lakásmobilitás: településen belüli költözők A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás főleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása főleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezők Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény A migráns személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot! 2
Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelemmegélhetési költségek A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek Tőkeállomány mérése, jellemzése Reáltőke és pénztőke jelenléte Álló és forgótőke mutatói Pl. épületek, gépek, berendezések értéke, vállalkozás saját tőkéje, beruházások nagysága, térségbe beáramló és kivitt tőke mennyisége, térség tőke ellátottsága stb. Műszaki infrastruktúra állapota Közlekedési kapacitások pl. autóút, autópálya hossza, gépjárművek száma, vasúti pályák hossza, minősége, vízi közlekedés mutatói stb. Telekommunikáció Távközlési kapacitások Lakásállomány Közműellátottság Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság Elérhetőség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök Távközlés Gyorsforgalmi utak Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet VASÚT 3
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erőforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő Természeti tényezők mérése, jellemzése Termőföld nagysága Termőföld minősége Terület művelési ágainak vizsgálata Erdőállomány megléte, összetétele Folyók hossza, vízhozama Állóvizek felülete, mennyisége Nyersanyagvagyon Pl. fosszilis energiahordozók, ércek, gyógy és termálvizek stb. Táji adottságok Pl. természetvédelmi terület, hegyvidék, dombvidék, alföld, tengerpart stb. gyep 16% szőlő 2% Magyarország földterülete művelési ágak szerint (forrás: KSH, 2010) 1950 erdő 13% gyümölcsös kert nádas 0% halastó 0% Művelés alól kivett terület 8% erdő 20% gyep 1 szőlő szántó 59% halastó 0% Művelés alól kivett nádas terület 17% gyümölcsös kert 2010. szántó 48% A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj megközelíthetőség (input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár nagy területigény, 1ha on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR MC) nem ad társadalmi optimumot intervenció: engedélyek, támogatások, adók... Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezőgazdaság napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógy- és termál vizek Mo-on. 4
Fosszilis energiahordozók Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! Technikai, technológiai haladás, innovációk (Legnehezebben számszerűsíthető mutatók) Bejegyzett szabadalmak száma Alap és alkalmazott kutatások eredményei Főként bonyolult képletekkel kiszámítható mutatók jellemzik pl. Lengyel Imre, Bajmócy Zoltán, Lukovics Miklós: Innovációs képesség vizsgálatok, versenyképesség mérések Nem vagy nagyon nehezen mérhető számszerűen: Új technológiák, innovatív elemek bevezetése a termelésbe, Térség innováció befogadó képessége Információ áramlási képesség Régiók szakosodása A régióközi kereskedelem volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg. Ok: adott régió termelési tényezői nem teszik lehetővé a teljes önellátást Önellátásra képes régió termelési tényező ellátottsága elősegíti a gazdasági előnyszerzést. Gazdaságpolitikai intézkedés gátolja a szakosodásban rejlő lehetőségeket más régióban (kvóta, vám, környezetvédelmi előírás stb. Abszolút előnyök szerinti szakosodás (Smith): Minden régiónak azt a terméket kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb termelékenységgel,hatékonysággal tud előállítani. Komparatív előnyök szerinti szakosodás (Ricardo): Abban az esetben is érdemes szakosodni, ha valamely régió minden terméket hatékonyabban tud előállítani, mint a másik régió. Ilyenkor a kevésbé hatékony régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben lemaradása a legkisebb (ebből un. Komparatív előnye van), az abszolút előnnyel rendelkező régió pedig termeli a többi terméket. Heskscher-Ohlin elmélet: (termelési tényező ellátottság alapján szakosít) A régió olyan termékeket exportál, amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel állnak rendelkezésre, és azokat importálja, amelyekhez szükséges erőforrások szűkösek. Kompetitív előnyök (Porter) szerinti szakosodás, mely szerint egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, amelyek versenyelőnyként jelentkezhetnek egy adott országban. Mobil és immobil javak Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok: nem szállítható, helyhez kötött erőforrások, ill. javak. Pl. földművelés, építőipar Transzferálható (áthelyezhető, szállítható) inputok és outputok: gazdaságossági megfontolás alapján választható a telephely Térbeli mozgás szerinti jószágok Nem transzferálható (lokális, Immobil) Input, Output Transzferálható (Mobil) Helyi keresletre alapozott helyi termelés Input Output Input orientált: Nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés történik Bányászat, mezőgazdaság Output Input Piacorientált,: A helyi fogyasztókhoz telepítjük szolgáltató szektor elemei Input, Output A telephely bárhol lehet Üdítő gyártás, alkatrész gyártás 5
Tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható erőforrás (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit, kőolaj), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő, különleges erőforrás (pl. uránérc, termálvíz). A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erőforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre Köszönöm a figyelmet! 6