II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása
|
|
- Ottó Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MINISZTERELNÖKI HIVATAL MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA M E G Á L L A P O D Á S I. Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia között május 5- én, a stratégiai kutatások megvalósításáról aláírt Együttműködési Megállapodás első bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a Kormány programjából és kiemelt feladataiból, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete által elfogadott középtávú kutatási koncepcióból kiindulva, az Együttműködési Megállapodást végrehajtó Miniszterelnöki Hivatal, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Hivatala (a továbbiakban: a Felek), jelen Megállapodásban meghatározzák a 2004-es támogatási forrásokból elvégzendő fő feladatokat, és rögzítik a stratégiai kutatások célterületeit. A Megállapodás kiemelt figyelmet fordít az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követő társadalmi, gazdasági és technológiai felzárkózási ( illeszkedési ) folyamatokkal kapcsolatos stratégiai kérdésekre, a közötti EU költségvetésből várható támogatások sikeres megszerzését és hatékony befogadását elősegítő, valamint az EU lisszaboni céljainak elérését szolgáló kutatási tevékenységre és projektekre. A Megállapodás a támogatási keretek tudományterületek (társadalomtudományi, illetve természettudományi célfeladatok) közötti forrásmegosztását rögzíti. A konkrét projektek listáját és az egyes kutatási témákra nyújtandó támogatást a Felek a Megállapodás szerves részét képező Függelék ben határozzák meg. II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása A Miniszterelnöki Hivatal, forrásátadással 155 millió forintot biztosít a Megállapodásban rögzített területeken stratégiai kutatások megvalósítására és az eredmények publikálására. A fenti összegből 90 millió forint fordítandó társadalomtudományi és 60 millió forint természettudományi kutatásokra. A konkrét kutatási területeket és projekteket tartalmazó Függeléket a Felek, legkésőbb a Megállapodás aláírását követő egy hónapon belül elkészítik és aláírják. A 2003-as, illetve a 2004-es kutatások publikálására, valamint szakmai és sajtóbemutatójára - évenként egyenlő arányban - összesen 5 millió forint kerül elkülönítésre.
2 III. A társadalomtudományi kutatások célterületei 1. Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági illeszkedése az Európai Unióba között Magyarország számára a legfontosabb kihívás egy sikeres felzárkózási stratégia megvalósítása az Európai Unióban. Ennek alapja a politikai stabilitás, a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és az igazságosabb rendszeren nyugvó társadalmi konszolidáció lehet. Mindezekhez a kereteket a csatlakozáskor érvényes fő tendenciák, a társadalmi, politikai, gazdasági állapotok, valamint a 2007-es európai költségvetés idején kívánatos fő célok és az odavezető folyamatok adják. Közép-kelet európai regionális összehasonlításban is célszerű áttekinteni a főbb politikai összefüggéseket, a lehetséges gazdasági növekedési pályákat és a súlyosabb társadalmi konfliktusok esetleges forrásait. Főbb, vizsgálandó kérdések: Magyarország és a kelet-közép-európai csatlakozó országok politikai kultúrái, mozgásai; a magyar társadalom beágyazódása az Európai Unióba: kihívások, konfliktus-pontok; Magyarország illeszkedése a világpolitikai térbe. Gazdaságpolitikai kihívások: konvergencia és versenyképességi folyamatok; középtávú makrogazdasági prognózis, a magyar pénzintézeti rendszer illeszkedése az EU-ba: állapotjellemzők, lehetőségek, követelmények; a versenyszabályozás fő tendenciái között. Potenciális társadalmi konfliktus-területek: a magyar vidék, falu, agrárgazdaság helyzete az EU-ban; a roma kérdés, mint a jövő egyik lényeges társadalmi problémája, migrációs tendenciák 2004 után. 2. Globalizációs és információs társadalmi hatások a magyar társadalomszerkezetben A magyar társadalmat az elmúlt másfél évtizedben két meghatározó hatáscsomag érte. Az elsőbe a globalizáció kategóriájába sorolható hatásokat rendezhetjük. Ezek között vannak olyanok, amelyek a hidegháború végét követően a már meglévő nemzetközi munkamegosztási formák kiteljesedését jelentik. Mások a nemzetközi nagyvállalatok színre lépéséhez kötődnek. Igen sokfélék a külső kulturális hatások következményeként kialakuló új egyenlőtlenségek. Végül a szuverenitások átértékelésével és a nemzetállam szerepkörének újrafogalmazásával kapcsolatban jelentkeznek a közvetlen globalizációs hatások. A technológiai átalakulás, az információs és kommunikációs technológiák szerepeinek drámai felértékelése s ezzel kapcsolatban a tudásalapú gazdaság fontos sejtjeinek kialakulása Magyarországon is újrarendezte a munkavégzés rendjét, és új termelési paradigmákat szült. E két folyamat együtt nemcsak az ország intézményi rendjét, gazdasági szerkezetét és kulturális fogyasztási struktúráját alakította át, hanem jelentősen átalakította a magyar társadalom szerkezetét is. A vizsgálat célja ezen átalakulások és azok következményeinek, illetve összefüggéseinek feltárása. A magyar szociológia egyik legfontosabb hagyománya az egyenlőtlenségek kutatása volt és maradt. A társadalmi rétegződéskutatás hagyományos iskolái és azok megjelenési formái nálunk lényegében az átalakulások eredményeiként kialakuló egyenlőtlenségeket és az azokra ható alapvető makroszociológiai változók hatásait (pl. településszerkezet, vándorlás, családi meghatározottság) vizsgálták. Jelen kutatási célfeladat nem ezt a hagyományt követi, de nem is vitatkozik vele. A hangsúlyok máshova helyezendők: a magyar társadalmat elsősorban a fenti két nagy átfogó világtrend eredményeként átalakuló, változó entitásként célszerű kezelni, és tisztázni szükséges, hogy milyen új törésvonalak jelentkeztek a társadalomban ezek hatására. 2
3 3. A közszolgálati reform lehetőségei, dilemmái és fő kihívásai az EU-felzárkózás során Az elvégzendő feladat fontosabb célterületei: áttekinteni a radikális reform vagy a többlépcsős kiigazítás alternatíváit; a szakterületen érvényben lévő EU normákat és az EU-országok előremutató megoldásait. Megvizsgálandók a sikeres EU-megoldások hazai bevezethetőségének feltételei, az ezekhez szükséges lépések. A kutatási tevékenység térjen ki a reformprogresszió kérdéskörére, illetve az egyes reformkoncepciók (megoldások) mögött meghúzódó konfliktusok feltárására; konkrét alternatívák felvázolására és a reformok versenyképesség-barát (vállalkozásösztönző) hatásainak társadalomtudományi vizsgálatára. Kiemelt figyelem fordítandó az EU-csatlakozásból és felzárkózásból fakadó, a hazai közigazgatást közvetlenül érintő követelményekre az alábbi területeken: a) az intézményi kapacitások fejlesztése; b) az uniós szervezetekkel való kapcsolattartás; c) a szervezeti és eljárási feltételek kialakítása; d) a megfelelő jogharmonizáció: gazdaságjog, közigazgatásjog, magánjog; e) az uniós intézményrendszer változásait is követve a nemzeti adottságok és érdekek optimális érvényesítése. 4. A magyar választók és a politikai közömbösség A Közép- és Kelet-Európai országokban az 90-es években lezajlott demokratizálódási folyamatok részét képezték annak a nagy nemzetközi átalakulásnak, amit a demokratizálódás harmadik hullámának nevezhetünk. E folyamat során a nem-demokratikus rendszereket képviseleti demokráciák váltották fel. Az újonnan konszolidálódott demokráciáknak van egy olyan magatartásbeli problémájuk, amely ellentétes az új rendszerek többségi támogatottságával: az érdeklődés hiánya mutatkozik bennük a politika iránt, cinizmus mindennel szemben, aminek köze van a politikához, s az elidegenedettség érzése mindentől, ami a politikával kapcsolatos. Ezt a magatartás-szindrómát lehet politikai közönynek nevezni. Hasonló magatartásbeli vonások azonban a stabil nyugati demokráciákban is megfigyelhetők, ott is általános tendencia az 1960-as évektől, hogy jelentősen csökken az állampolgári részvétel szintje. A változások mélyén a polgárok és az állam közötti kapcsolati viszonyok rejlenek. Az, hogy az új és régi demokráciákban hasonló tünetek jelentkeznek, nem szükségképpen azt jelenti, hogy az okok is azonosak. A politikai közöny forrásai az új és a régi demokráciákban alapvetően különböznek egymástól. Az új demokráciák polgárai nem rendelkeznek azzal az újabb és hosszú tapasztalattal, amely képessé tenné őket arra, hogy értékeljék újonnan létrejött demokratikus intézményeik működését, teljesítményét és sikerességét. Átfogó elemző munkával választ kell keresni többek között azon kérdésekre, hogy milyen tényezők következménye a politikai közöny Magyarországon, mint új demokráciában; milyen hatások váltják ki és melyek formálják azt; mindez milyen társadalmi csoportokra jellemző? Megvizsgálásra vár, hogy az intézményi, gazdasági és kulturális változóknak milyen magyarázó erejük van e folyamatok alakításában, továbbá hogy milyen modellekben tudunk gondolkodni a politikai részvételt illetően? A kérdés elméleti és átfogó vizsgálatához szükséges a meglévő elméleti anyagok földolgozása és új hipotézisek megfogalmazása. Ezt kiegészítendő, el kell végezni a kérdéskörben az elmúlt évben készített adatfelvételek egységesítését. 5. A parlamenti napok politikai, szociológiai jellegzetességei A politikai kultúra vizsgálatának Magyarországon nemzetközileg is elismert, számon tartott előzményei, eredményei vannak. Az átmenet hosszú évtizedében a politikai kultúra szerkezete, tartalma, belső struktúrája alapvető pontokon változott meg, ezért kitüntetett 3
4 fontosságú kérdés az új minták születésének, terjedésének, hatékonyságának a vizsgálata után a politikai pluralizmus legfontosabb talapzatát a rohamos gyorsasággal kiépült többpártrendszer adta, illetve adja. A Parlamentbe bekerült pártok jelenítették meg a legfontosabb politikai alternatívákat, s a közöttük kibontakozó folyamatos polémia jelenti az átlagos magyar állampolgár számára a legfontosabb politikai tájékozódási lehetőséget a saját álláspontja kialakítása során. Itt termelik, finomítják, korrigálják a legfontosabb közéleti viselkedési normákat. Itt szülik meg azokat a szavakat, kifejezéseket, megközelítési módokat, amelyeket azután a média segítségével kénytelen elfogadni és felhasználni úgyszólván az egész civil Magyarország. A politikai kultúra változásaira az elmúlt évtizedben éppen ezért a parlamenti működés volt a legnagyobb hatással. Ezen belül is különös helyet foglal el a politikai vitanap intézményrendszere. A vitanapokon bemutatott magatartásminták elemzése semmi mással össze nem mérhető gazdagságú empirikus anyagot nyújt az új magyar politikai kultúra összetevőinek szerkezetéről. A vizsgálat halmaza : 1991 áprilisa és 2004 ősze között összesen 47 alkalommal tartottak a magyar parlamentben politikai vitanapot, amelyeknek már a tematikai megoszlása is számos tanulságot hordoz. Sőt az is, amiről nem tartottak vitát. A vizsgálat elvégzése nyomán egészen új szempontokkal lehet értékelni az eltelt tizennégy év parlamenti munkáját, és javaslatok fogalmazhatók meg e fontos politikai és jogintézmény továbbfejlesztését illetően. A problémakör vizsgálata során, illetve nyomán felvázolhatók az átmenet másfél évtizedének azon politikai kultúra-típusai, amelyeket az elitcsoportok felől mintaként a társadalom folyamatosan kap, és kapott, döntően befolyásolva a politikai kultúra egészének változásait. 6. Az EU lisszaboni céljai megvalósításához szükséges magyar kompetencia térkép megalapozása a kutatás-fejlesztés és az innováció területén A magyar innováció-politika elsődleges feladatai köze tartozik az európai kutatáspolitikában megfogalmazott lisszaboni kritériumok teljesítése, és a K+F ráfordítások az ország lehetőségein belüli jelentős növelése. Ez a ráfordítások megduplázását jelenheti a következő évtizedben, egy olyan megváltozott forrásszerkezetben, amelyben a versenyszektorból érkező finanszírozás a jelenlegi egyharmad alatti értekről legalább kétharmadra emelkedik. A viták eddig a kutatáspolitikában elsősorban a finanszírozás elképzelhető jellegéről és a források előteremtéséről folytak. Nem készültek még megközelítő munkaerő-előrejelzések sem a K+F szektor várható szükségleteiről, a kutatóállomány korösszetételéből következő változásokról, a nemzetközi mozgásból következő lehetséges veszteségekről és nyereségekről, ellen-braindrain programokról, bizonyos ipari területek változó igényeiről és a magyar doktori képzés lehetséges outputjairól, a nemzetközi vállalatok csúcstechnológiai szakértő igényeiről. Mindezek nélkül igazán azt sem tudjuk, a perspektivikus K+F források milyen rendszerben hasznosulnak majd. A projektrendszer és a pályázati mechanizmusok meghonosításának aktuális feladatai mellett-mögött elmaradt a gondolkodás az intézményépítés mikéntjeiről. Nem ismerjük igazából az idevonatkoztatható kutató munkaerő számításokat, előrejelzési módszereket. Mindeközben a képzés-ráképzés jellegéből következően idő kell a rendszer szerkezetváltozásaihoz. Megvizsgálandó a keresleti oldalon: a) a jelenlegi K+F állomány korösszetételéből következő pótlási igények; b) a különböző brain drain modellek elvándorlási arányai; c) az egységesülő európai K+F rendszer feltételezhető hatásai; d) néhány csúcstechnológiai területen a nemzetközi vállalatok innovációs tevékenységének idevonzásához elengedhetetlen kritikus szakember tömeg. Ezzel a kínálati oldalon szembeállítható: a) a doktori iskolák kibocsátó kapacitása; b) a külföldön kiképzett potenciális magyar K+F állomány visszatelepíthető része; c) a kelet- és közép-európai kutató és mérnök bevándorlás. 4
5 7. A logisztikában rejlő gazdasági és szakmai lehetőségek, illetve kihívások, különös tekintettel a globalizáció, valamint az európai integráció erősödésére Magyarország a nyugat és a kelet között, a globalizált termelési és elosztási folyamatokból következő kétirányú anyagfolyam középpontjában helyezkedik el. Ezt felismerték a szállító és termelő vállalatok is, ezért gomba módra szaporodnak az országban a logisztikai bázisok, különösebb szervezettség és a hosszabb távú gazdaságpolitikával való összhang nélkül. Egyidejűleg, a logisztika, mint fogalom, és mint szakterület is egyre komplexebb megközelítést igényel. A probléma áttekintéséhez és jövőbe mutató kezeléséhez legalább három terület szakértőinek együttműködése szükséges: a) hagyományos logisztika (közlekedés, szállítás); b) informatika és c) környezetgazdaság (környezetvédelem). Szükséges a modern logisztika ezen elemeinek és a köztük lévő összefüggések dinamikájának áttekintése, egyben az Európai Unióban és a világban folyó, meghatározó logisztikai kutatások és fejlesztések feltérképezése. Eldöntendő, hogy 5, 10, 20 év múlva mi legyen a szerepe, mik lehetnek a húzóerői a logisztikának a magyar gazdaságban, mik ebben a kormányzat feladatai, gazdasági, beruházási, infrastrukturális, környezeti és szakpolitikai vonatkozásokban. 8. Magyarország hosszú távú fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozása A globalizáció erősödése, az európai integráció előrehaladása és Magyarország modernizációs törekvései egymással szoros kölcsönhatásban lévő folyamatok, kihívások és lehetőségek egyidejű hordozói. E fő folyamatok erőterében és eredőjeként rajzolhatók meg azok a lehetséges stratégiák, jövőképek, amelyek hosszú távon meghatározzák gazdasági és társadalmi fejlődésünket. Mindezek mellett különös figyelmet érdemel az, hogy Magyarország és két, jelentős magyar népességű szomszédos ország egyidejűleg csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unió politikáiban és támogatási rendszerében kiemelt hangsúlyt fordít a regionális megközelítésre, illetve a határokon átnyúló régiók együttműködésére. Az Európai Unió bővítése, keletre-tolódása folytatódni fog, ami kihatással lesz az adott országokba irányuló külföldi tőkebefektetésekre. Mindkét folyamat új helyzetet teremt a hazai magyarság és a környező országokban élő kisebbségi magyarság kapcsolatában, és kihatással lesz a közöttük kialakuló gazdasági és kulturális együttműködésre. A fenti folyamatok fő irányainak és kihatásainak áttekintése, mélyebb vizsgálata szélesebb körű és hosszabb távon érvényes következtetések levonására és ajánlások megfogalmazására lehet alkalmas. Az eddigi magyar fejlesztési koncepciók nem építették be saját logikai rendszerükbe a határokon átívelő, több régiót felölelő együttműködések potenciális hatásait. Szervesen egymáshoz kapcsolódó elemek hiányában a következmények esetlegesek, a beavatkozások hatékonysága alacsony szintű, szinergikus hatások nem alakulnak ki, a fenntartható fejlődés esélyei kedvezőtlenek. Példaként a magyar nyelvű felsőoktatás-kutatás és a magyarok lakta térségek gazdaságfejlesztési kezdeményezései közötti összhang hiányát említhetjük. Választ kell adni, továbbá arra a kérdésre is, hogy a magyar működő tőke külföldre áramlása más térségekben, a szomszédos országokban, illetve regionálisan milyen gazdasági és kulturális lehetőségeket teremt Magyarország és a környező országok, valamint az ott élő kisebbségi magyarság kapcsolatában. 5
6 IV. A természettudományi kutatások célterületei 1. Genomika az egészségügy szolgálatában A neuro-genomikai projekt olyan genom-módosított egerek létrehozását célozza, amelyek modellként szolgálhatnak az urbanizáció és az információrobbanás okozta neuro-pszichiátriai megbetegedések genetikai és molekuláris alapjainak megismeréséhez, és új terápiás lehetőségek kidolgozásához. A transzgenikus modellek hatékony és eredeti szorongáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztését segítik. A genetikai hajlamosító tényezők és a környezeti hatások együttes szerepének modellállatokon történő vizsgálata hozzájárulhat a lakosság egyre növekvő részét érintő depressziós és szorongásos állapotok megelőzését szolgáló stratégiák kidolgozásához. Betegből származó klinikai biopsziák és patológiai minták genomikai analízise során a világ élvonalába tartozó DNS-chip módszert gyógyászati és diagnosztikai céllal alkalmazva, a minták aktív génállományát vizsgálják. A betegségcsoportok kialakulásáért felelős eltéréseket mint molekuláris diagnosztikai markereket elemzik. A vesegyulladásos humán vesebiopsziák és melanomák klinikai mintáin kapott eredményeket bioinformatikai eszközökkel értékelik. Folytatják olyan adeno- és herpeszvírusok genetikai analízisét, amelyek humán és állatmegbetegedések megelőzését szolgáló új típusú eljárások kidolgozását teszik lehetővé. 2. A növénytermelési szerkezet javítása, a fenntartható fejlődést biztosító termelési módok bevezetése A magyar növénytermelés fenntarthatóságának vizsgálata során tanulmányozzák a többfunkciós mezőgazdaságban felhasználható alapvető termesztési technológiákat a teljesen vegyszerhasználat-mentes organikus gazdálkodástól kezdve az extenzív (low input) technológián át a precíziós mezőgazdaságig. A vizsgálat kitér a genetikailag módosított növények jövőbeni potenciális szerepére és helyére a magyar növénytermesztésben. A termelési szerkezet korszerűsítése akkor lehet eredményes amennyiben sikerül kialakítani a különböző termelési módok együttélését az agroökológiai egyensúly és a minőség-orientált termelés prioritásának biztosításával, valamint az exportképesség fejlesztésével. 3. A hazai energiatermelés új lehetőségei A tudományos-műszaki fejlődés a villamosenergia termelés eddig nem feltárt, vagy különböző okok miatt a gyakorlatban jelenleg nem alkalmazható új lehetőségeinek valóra váltásával kecsegtet. Különösen perspektivikusnak tűnik a hidrogénenergetika bevezetése, de új lehetőségek ígérkeznek mind a fosszilis bázisú, mind az új-típusú, nagyobb megbízhatóságú nukleáris erőművek, és általában a nukleáris energetika területén is. Valamennyi új lehetőséggel szemben alapvető követelmény a környezetbarátság és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás. A munka összegzi az új lehetőségekkel kapcsolatos ismereteket, bemutatja, hogy az újfajta villamosenergia-termelési lehetőségek hogyan és milyen módon befolyásolhatják a magyarországi viszonyokat, és megalapozza a hazai alkalmazhatóság cél- és feltételrendszerét. 6
7 4. Nanotechnológiára alapuló mesterséges szerv A projekt első évében megvalósítottuk az első demonstrációs kísérleteket a szén nanocső alapú mesterséges orr létrehozására. Eredetileg a második évben tervezett fő feladat a nanocső környezeti hatásokra létrejövő reverzibilis változásainak (pl. vezetőképesség) technikailag és gazdaságilag legmegfelelőbb detektálási módjai közötti választás volt. Az első ilyen kísérletek igazolták, hogy a nanocsöveken végbemenő gázadszorpció elhangolja a hordozó lemezen gerjesztett felületi akusztikus hullámokat (SAW). A jelen időszakra biztosított támogatási összeg segítségével egy, SAW-detektálással működő, kisméretű, terepen alkalmazható eszköz demonstrációs példánya dolgozható ki. Ez, természetesen, megköveteli a nanocső-előállítás, -felvitel, -regenerálás feladatainak jól használható megoldását is. A kiegészítő támogatás segítségével, egy EU5 projektünk keretébenben, más elvű mesterséges orr kísérleteinkre megépített vizsgálórendszer ezen feladat megoldását is biztosítja. A természettudományi kutatások esetében a szakmai, tudományos eredményeken túl a projekteknek törekedniük kell a társadalmi/gazdasági hatások elemzésére, bemutatására, illetve olyan javaslatok megfogalmazására, amelyek segíthetik az eredmények gazdasági hasznosítását, társadalmi elterjesztését, valamint a hasonló stratégiai célzatú kutatások hazai finanszírozási rendszerének tökéletesítését. V. A Függelék elkészítésének tartalmi és formai követelményei A konkrét kutatási projektek meghatározása és kiválasztása során figyelembe veendő, hogy 8 az Együttműködési Megállapodás keretében az elmúlt évben megkezdett, vagy befejezett kutatásokra újabb támogatás csak a szakmai beszámoló megtörténte, illetve a pénzügyi elszámolás benyújtása után adható; 8 a 2004-es támogatási keret egy részét amennyiben szükséges - a tavaly megkezdett kutatások befejezésére, lezárására kell fordítani; 8 az újonnan induló projekteknél előnyt élveznek az EU-felzárkózással és beilleszkedéssel kapcsolatos feladatok, kutatási témák, 8 a Függelék aláírására a MeH Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának vezetője, illetve a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese kap felhatalmazást, akik a kutatási tervek elbírálására a MeH és más kormányzati szervek, valamint az MTA képviselőiből álló bírálóbizottságot (zsűrit) hoznak létre. VI. A kutatási projektekre vonatkozó formai és tartalmi követelmények A Függelék és a pénzügyi megállapodás jóváhagyását és aláírását követően az MTA a lehető legrövidebb időn belül kutatási szerződésben rögzíti a kedvezményezettekkel az egyes projektekkel kapcsolatos tartalmi, formai és pénzügyi kötelezettségeket, elvárásokat. Pénzügyi támogatás csak érvényes kutatási szerződés megléte esetén folyósítható. 7
8 Amennyiben ez kívánatos és megvalósítható, illetve mind tudományos, mind kormányzati szempontból hasznos és célszerű a kutatási időszak alatt kerüljön sor a projektek eredményeinek közzétételét és szélesebb körű hasznosítását lehetővé tevő műhelykonferenciák, szemináriumok megtartására. Ezen rendezvényeket az adott kutatócsoport, a MeH és az MTA illetékeseinek egyetértésével és közös szervezésében kell megtartani. Ilyen célra a kutatási projekt költségvetésében rendezvényi célkeret különíthető el. VII. A Megállapodás teljesítési kritériumai, záró rendelkezések A Megállapodásban foglalt együttműködési program kezdési időpontja szeptember 14. A program végrehajtásának befejezési dátuma november 30. A program teljesítésének tartalmi és formai kritériumai: 8 az MTA vezetői típusú, tömör összefoglaló jelentése a Megállapodásban foglaltak teljesítéséről, 8 a kutatási jelentések elektronikus formában (CD-n) történő átadása a MeH-nek, 8 a kutatási jelentések könyv alakban történő megjelentetése, szakmai bemutatójának megszervezése, 8 a pénzügyi elszámolás benyújtása, A Felek a Megállapodás végrehajtása során törekednek arra, hogy az együttműködési programban megjelölt stratégia fontosságú témák kutatása az adott időtávon belül hozzon konkrét, a kormányzati munkában alkalmazható és hasznosítható eredményeket. Ugyanakkor, figyelembe veszik, hogy a kutatás természetéből és a stratégiai projektek hosszú távú kihatásaiból adódóan, a tudományos gondolkodás megerősítése és a jövőbeli társadalmi közjó érdekében is szükséges az együttműködés keretében végzett kutatások megvalósítása. Budapest, szeptember 14.. Szekeres Imre általános politikai államtitkár Miniszterelnöki Hivatal Kroó Norbert főtitkár Magyar Tudományos Akadémia 8
Szeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenSzombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt
RészletesebbenBudapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I.
Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I. egy város tervezése sokkal fontosabbak annál, mint hogy azt
RészletesebbenGáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.
1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:
RészletesebbenAZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA
Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi
RészletesebbenA FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL
A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános
RészletesebbenAZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE
Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ
RészletesebbenKÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenEurópai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)
C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,
RészletesebbenCsatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3
GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az
RészletesebbenTéglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység
Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati
Részletesebben!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!
2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról
OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április
RészletesebbenPhare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország
Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes
RészletesebbenVázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről
Vázlattervezet: Az EVSZ 2006. évi jelentése a világ egészségügyi helyzetéről Öt vezető témakör 1. Mivel a Jelentés a világ egészségügyi helyzetéről 2006 (a továbbiakban: Jelentés 2006) nyitja meg az Egészség
RészletesebbenA szociális partnerek mint kedvezményezettek
A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából
RészletesebbenEREDICS IMRE ALPOLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE
... napirendi pont EREDICS IMRE ALPOLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE T á j é k o z t a t ó a Győr, a Nyugat-Dunántúl fejlesztési pólusa tervezésének eddigi menetéről és a további lépésekről. ről a 166/2005. (V.
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenAz agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja
Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak horizontális ex-ante értékelése. 1/2. kötet: Összefoglaló megállapítások
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak horizontális ex-ante értékelése 1/2. kötet: Összefoglaló megállapítások Budapest, 2007. március 21. A projektfeladatok megosztása és az egyes
RészletesebbenMAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus
Részletesebben15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról
A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenKutatási infrastruktúrák Magyarországon
2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében
RészletesebbenFELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenVersenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv
Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenTelepülésfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA
RészletesebbenCegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenA MODERN LOGISZTIKA SZEMLÉLETE ÉS TRENDJEI
HFF 2007-2008 EUROLOGISZTIKUSI SZEMLÉLET II. A MODERN LOGISZTIKA SZEMLÉLETE ÉS TRENDJEI EUROLOGISZTIKA A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA ELŐADÓ: ESTÓK SÁNDOR estok.s@freemail.hu EUROLOGISZTIKA A
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenA kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben
TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenJELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))
RészletesebbenNEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
Részletesebben1. Cím: Miniszterelnöki Hivatal
A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenA Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező
RészletesebbenHajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.
Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.
RészletesebbenTermék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben
TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű
RészletesebbenMódszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez
Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti
Részletesebbendr. Vincze Árpád 1 Változások, mint piaci folyamatok:
dr. Vincze Árpád 1 A 2008. március 4-én elhangzott előadás Vasúti képzés és továbbképzés a változások tükrében Tájékoztató a vasúti, vasútgépészeti szakmák iskolai és iskolarendszeren kívüli képzésének
RészletesebbenAz államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4.
EURELECTRIC AZ EURÓPAI ENERGETIKA DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ ÚTELÁGAZÁSNÁL Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. Az EURELECTRIC üdvözli a megnövekedett figyelmet mely
RészletesebbenAz Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.
Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT 2008 2010 Budapest, 2008. november TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenFELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe:
FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A Felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15
RészletesebbenKIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE
RészletesebbenPEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK
PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK A pedagógus az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, ezek fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési,
RészletesebbenA Progress eredményeinek biztosítása
A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek
RészletesebbenBudapest, 2010. november
Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO
RészletesebbenA technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés
RészletesebbenAZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9
RészletesebbenNógrád megyének és határmenti kistérségeinek vizsgálatával, Salgótarján kistérségére fókuszálva, és
1. ELŐZMÉNYEK A jelen tanulmányterv közvetlen tervezési előzményeként készült el 2001. májusában a Losonc és Salgótarján térségének fejlesztésére vonatkozó Urbanisztikai Tanulmányterv I. üteme azzal a
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenJELENTÉS. az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről. 0907 J/9364 2009. április. Dr. Kovács Árpád elnök
JELENTÉS az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről 0907 J/9364 2009. április Dr. Kovács Árpád elnök ISSN 1789-8773 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 ÖSSZEGZÉS 4 1. AZ ÁSZ 2008. ÉVI FELADATAI 7 1.1. Az
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenDEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenKISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM
KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP
TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT
RészletesebbenStruktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban
Egészségügyi kar Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus-szervező szakirány Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban Konzulens: Dr. Dózsa Csaba Morvai Ádám 2014. ...a legjobb, amit
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása
Részletesebben