Szervezeti és Működési Szabályzat

Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. Balatonalmádi

2 I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja a) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b) A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: Az 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról Az 1992. évi XXXIII.tv. A közalkalmazottak jogállásáról (Magyar Közlöny (1992.június 2.) 56.szám) A 138/1992(X.8.) Korm.rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII.tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Művelődési Közlöny (1992.november 12.) 21.szám) 23/2004 OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás rendjéről 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről 292/2009.(XII.19.) Korm. rend. Az államháztartás működési rendjéről 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

3 II. Alapadatok Költségvetési szerv neve: Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium Székhelye: 8220 Balatonalmádi, Rákóczi utca 39. Tevékenység típusai: 559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység, gyógytestnevelés 869042-1 Ifjúság-egészségügyi gondozás 931204-1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 890441-1 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442-1 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 890443-1 Egyéb közfoglalkoztatás

III. A szervezeti felépítésére és kapcsolattartásra vonatkozó előírások 1. Az intézmény szervezeti vázrajza IGAZGATÓ Angol munkaközösségek vezetői Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető 2. idegen nyelveket (német, olasz, orosz, spanyol) tanító tanárok angol lektor munkaközösség gazdasági kollégiumi könyvtáros nyelvet vezetők ügyintéző nevelőtanárok rendszergazda tanító (angol kiv.) munkaügyi előadó DÖK segítő tanárok karbantartók ifjúságvédelmi fel. portások iskolatitkár tanárok takarítók adminisztrátor élelmezésvezető 4 konyhai dolgozók

2. Az intézmény felelős vezetője: igazgató a) Intézményünk vezetője a felelős - a közoktatási törvény 54. paragrafusa alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. b) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét. 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akikkel hetente tart megbeszélést Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes a kollégiumvezető az iskolatitkár Az igazgatóhelyettes és kollégiumvezető megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes, kollégiumvezető és az iskolatitkár feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

6 c) Az igazgató helyettesítése rendje: általános igazgatóhelyettes, kollégiumvezető. Az igazgató és igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a kollégiumvezető látja el. d) Cégszerű intézményi aláírással az igazgató és az igazgatóhelyettes rendelkeznek. 4. Az intézmény bővített vezetősége a) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) a bővített vezetőség tagjai segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény bővített vezetőségének tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettes a kollégiumvezető a szakmai munkaközösségek vezetői a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az intézmény közalkalmazotti tanácsának elnöke b) Az intézmény bővített vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola bővített vezetősége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszélést tart. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 5. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a) Az intézmény szervezeti egységei: gimnázium, kollégium b) Az intézmény szervezeti (működési) egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: gimnáziumi egység: általános igazgatóhelyettes kollégiumi egység: kollégiumvezető c) A vezetők közötti feladatmegosztást a munkaköri leírások tartalmazzák. d) Az intézmény engedélyezett dolgozói létszáma: 64 álláshely+1 zárolt álláshely e) A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák. IV. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat pedagógiai program, helyi tanterv

7 IMIP házirend jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei Ezen dokumentumok megtekinthetők az iskolai honlapon, a könyvtárban és a titkárságon. Az alapdokumentumok bármely részéről tájékoztatást nyújt az igazgató és igazgatóhelyettes, a kollégiumot érintő kérdésekről a kollégium vezető, a munkaközöségvezetők és osztályfőnökök pedig a pedagógiai munkájukhoz szorosan kapcsolódó kérdésekről V. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll 3. A szülői munkaközösség a) A közoktatási törvény 59-61. rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján az iskolában és a kollégiumban a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). b) Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c) Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább 3 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. 4. Az iskolaszék és a szülői munkaközösség a) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülői szervezet és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék és szülői munkaközösség alakul. Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület, a Diákönkormányzat és a fenntartó azonos számú képviselőiből áll. A szülői munkaközösségbe minden osztály 2 szülőt delegál. Az iskolaszék és a szülői szervezet alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit. b) Az iskolaszék és a szülői szervezet a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor véleményezési jogát gyakorolja az alábbi esetekben: pedagógiai munka, belső ellenőrzés rendje vezetők közötti feladatmegosztás, szervezeti egységek közötti kapcsolattartás intézményvezető helyettesítési rendje

8 tankönyvrendelés és tankönyvsegély elosztásának alapelvei Minden más, a szervezeti és működési szabályzatban érintett kérdésben és a házirend elfogadásakor egyetértési joga van. 5. A diákönkormányzat A közoktatási törvény 62-64. rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a) A diákkörök A törvény alapján az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. b) A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. c) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez (igazgató). d) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. e) A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket a szervezeti és működési szabályzatuk és munkatervük alapján az intézmény külön megállapodásban rögzíti. f) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának útja a diákönkormányzati vezető - diákönkormányzatot segítő tanár - igazgató; - vagy osztályképviselő - osztályfőnök - ált.igh. - igazgató. A rendes tájékoztatást a diákok közvetlenül a diákönkormányzatot segítő tanártól, ill. az osztályfőnöktől kapják. A diákönkormányzat a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol az alábbi esetekben: a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

9 a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. 6. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. 7. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. az osztályfőnököt az általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: alaposan ismernie kell tanítványait az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs) figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását, figyelemmel kíséri a tanulók mulasztását, szükség esetén adminisztratív intézkedést kezdeményez tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére

10 részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét 8. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A tanév rendjéből következő időpontokat az iskola honlapján közzétesszük. 9. A szülők tájékoztatásának formái a) A közoktatási törvény 13. és 14. -ának megfelelően az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). digitális napló saját gyermekre vonatkozó bejegyzéseinek megtekintése iskolai honlap b) A szülői értekezletek Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskola tanévenként 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. c) A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 3 alkalommal tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. d) Rendszeres írásbeli tájékoztatás A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. 10. Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő társintézményekkel: Az igazgató a fenntartóval, a Pannon Egyetemmel, mint külső gyakorló intézménnyel, a KIE-vel (Kétnyelvű Iskoláért Egyesület),a helyi önkormányzati

11 képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal, a Szülői Munkaközösséggel és a DÖK-kel Az igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, ifjúságvédelmi felelős a DÖK támogató tanárral, a balatonalmádi nevelési tanácsadóval, a DLSB Alapítvány kuratóriumával, az iskola egészségügyi ellátását biztosító szervekkel (iskolaorvos és védőnő, ÁNTSZ, drogambulancia) és a helyi gyermekjóléti szolgálattal Diákcsereprogramunk külföldi partnerei: Eggenfelden (Németország), Kalajoki (Finnország), Sepsiszentgyörgy Kollégiumunk tagja az Önfejlesztő Kollégiumok Egyesületének és a Kollégiumok Országos Szakmai Szövetségének. Intézményünk tagja a Kétnyelvű Iskoláért Egyesületnek. A DÖK tagja az Országos Középiskolás Érdekképviseletnek (OKÉ) VI. Az intézmény munkarendje A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. -a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. és 17. rögzíti. b) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény közalkalmazotti szabályzata tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról). 1. Az iskolavezetés munkarendje Igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Hétfő 7.30-15.30 7.30-15.30 7.30 15.30 Kedd 7.30-15.30 7.30-15.30 10.00 18.00 Szerda 7.30-15.30 7.30-15.30 14.00 22.00 Csütörtök 7.30-15.30 7.30-15.30 12.00 20.00 Péntek 7.30-12.30 7.30-12.30 7.30-15.30 A délutáni, esti és hétvégi iskolai, kollégiumi rendezvényeken minden alkalommal legalább egy vezető jelen van. 2. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. -a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi

12 vonzata miatt a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. (1992. XXXIII. törvény 55. -a és 138/1992.(X.8.) kormányrendelet 7-8. -a) b) A törvény 16. -a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, ill. a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. d) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni a munkaközösség-vezetőjének, aki az információt továbbítja az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor az órai tananyagot a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. e) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. f) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. g) Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben a többletfeladatért járó díj kifizetésére az intézmény és a megbízott közötti szerződés alapján a feladat megbízó által igazolt teljesítése után kerülhet sor. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenlő terhelés. h) Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető a nyári tanítási szünetben külön beosztás szerint ügyeletet látnak el. 3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető készíti elő.

13 A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: A konyhai dolgozók és a takarítók két műszakban dolgoznak. A beosztást az általános igazgatóhelyettes készíti el heti ütemezésben. Délelőtti műszak: 6.00-14.00; délutáni műszak: 12.00-20.00 A karbantartók munkaideje: H-CS: 6.00-14.15, P: 6.00-13.00 A portások munkaideje (két műszak): 6.00-14.00 és 14.00-22.00 Éjszakai portás munkaideje: 22.00 6.00 Adminisztratív dolgozók munkaideje: H-Cs: 7-00-15.30; P: 7.00-13.00 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók és a tanárok számára kötelező. Erre elsősorban mindenki saját maga ügyel. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott érintettek egyetértésével (közoktatási törvény 40. (6). 5. A tanév helyi rendje a) A tanév helyi rendje az Oktatási Törvény és az oktatásért felelős állami szerv rendelete alapján készül. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, figyelembe véve, hogy 1 nap programjáról a diákönkormányzat dönthet a vizsgák rendjéről a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól az éves munkaterv jóváhagyásáról a házirend módosításáról c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken (értekezleteken) a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi, érettségi, helyi). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni.

14 e) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirend, éves munkaterv, tűzriadó terv) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban és a kollégiumi aulában. 6. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.55-kor kezdődik. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Óraközi szünetek időtartama: 5, 10 illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az éves munkaterv rögzíti. 7. Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben az iskolai főbejáratot reggel 6 órától délután 15.30-ig tartjuk nyitva. A kollégiumi díszudvari bejáratot 7.00-7.45-ig, 15.30-16.30-ig és 18.00-19.00 óráig nyitjuk ki. 16.30-21.00-ig csengetéssel jelezve lehet a portást az ajtó kinyitására kérni. A kollégiumi főbejáraton csak az udvarra lehet kimenni, mivel a kaput folyamatosan zárva tartjuk. Az intézmény nyári tanítási szünetben ügyeleti rend szerint tart nyitva, szerdánként 8-12-ig. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. b) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: külső rendezvények esetén bérleti szerződés alapján. Az iskolába érkező minden látogató köteles jelentkezni a portán. c) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai házirend határozza meg.

15 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet lobogóval, címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épület lobogózása a karbantartók feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell az ablakok becsukása és a villany leoltása után. 9. Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény a törvény 38. -a (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az általános igazgatóhelyettes javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. 10. A hivatali titok Hivatali, illetve szolgálati titoknak minősülnek a hatályos jogszabályok által előírt, illetve a felsőbb hivatalos szervektől ilyen jelzéssel érkezett iratok, dokumentumok és egyéb anyagok, amelyek minden olyan közalkalmazottra vonatkoznak, akiknek ezek tudomásukra juthatnak. Szolgálati titoknak minősülnek a közalkalmazotti, illetve nevelőtestületi értekezleten elhangzott személyiségi jogokat érintő tények, vélemények, illetve vélelmezések. Különös gonddal kell eljárni az Érettségi Vizsgaszabályzatban lefektetett, valamint az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek folyamán betartandó előírások tekintetében, amelyek szolgálati titoknak minősülnek. A közalkalmazottak minősítését szintén szolgálati titoknak értelmezzük, amely csak az érintett dolgozó írásos felhatalmazásával oldható fel. A hivatali, illetve szolgálati titkot megsértőkkel szemben azonnali fegyelmi eljárás indítása kötelező. VII. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozói, a könyvtáros és a rendszergazda.

16 b) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 25 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. c) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek), az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro értekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikro értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikro értekezlet szükség szerint - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) A közoktatási törvény 58. -a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. b) Az intézmény szakmai, a nevelőtestület által átruházott munkaközösségeinek jogkörei: A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak 1 évenként, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.

17 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek az emelt szintű tárgyak megválasztására végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát összeállítják az intézmény számára az érettségi vizsgák szóbeli feladat- és tételsorait, az osztályozó, különbözeti és javító vizsgák írásbeli feledatlapjait és szóbeli kérdéseit, illetve a saját belső vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget b) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásáért módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógusok munkáját ( helyi tantervek, tanmenetek készítése, óratervezés, a tanóra megtartása, nevelési munka végzése) ellenőrizhetik:

18 az igazgató az igazgatóhelyette a kollégium vezető a munkaközösségvezetők Az ellenőrzés módját, gyakoriságát az IMIP részletesen szabályozza VIII. A tanulók felvétele 1. A tanulók felvétele Az intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény 65-68. -ai részletesen szabályozzák az iskolai jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. 2. A gimnáziumi felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga A törvény 42. szerint az iskola - a törvényben foglalt kivétellel - meghatározhatja a tanítási jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A tanulók felvétele: központi tehetséggondozó kompetencia alapú tesztek Írásbeli: 1. Magyar nyelvi teszt 45 perc 50 pont 2. Matematika teszt 45 perc 50 pont Általános iskolai hozott pontszám: magyar nyelv és irodalom átlaga (1-5) matematika (1-5) történelem (1-5) idegen nyelv (1-5) választott természettudományos tantárgy (fizika, biológia, kémia) (1-5) 7. év végi és 8. félévi jegyei összegének a fele, maximum 25 pont. Így a felvételin maximum 125 pont szerezhető. 3. Átvétel Átvétel esetén az iskola különbözeti vizsgát tart, amelyet az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. Az írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

19 4. Vendéghallgatói státusz Külföldi állampolgár vendéghallgatóként való felvételéről az igazgató dönt. A felvétel feltétele a tartózkodási engedély előzetes megszerzése, valamint szóbeli meghallgatás 5. Felvétel a kollégiumba: A törvényben jelzett kivételektől eltekintve a kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A döntés elvei: A 9. évfolyamra felvett tanulók kollégiumi elhelyezését szorgalmazzuk A végzett munka, az elért tanulmányi eredmény elsődleges szempont További szempontok: magatartás, kollégiumi életvitel szociális helyzet a kollégium és a lakóhely közti távolság 6. Térítési díj és tandíj fizetése A térítési és a tandíj fizetésének kötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2/2004. (II. 24.) rendelete szabályozza. A fizetendő díjakat minden év május 20-ig, illetve új beiratkozók esetében a beiratkozáskor hozza nyilvánosságra az igazgató. A jogszabályok alapján járó kedvezmények iránti kérelmet minden év szeptember 15-ig lehet írásban benyújtani. A kérelemről az iskolaszék, a DÖK és a tantestület 1-1 tagjából álló bizottság dönt 15 napon belül. A térítési díjat és a tandíjat minden év szeptember 30-ig kell befizetni. A befizetett díj az intézményi költségvetés részeként elsősorban azoknak a szolgáltatásoknak a finanszírozására fordítható, amelyeket a díjat fizetők vesznek igénybe. IX. A tanulók egészségvédelme 1. Tanulói védő, óvó előírások, rendkívüli események kezelése A tanulók balesetvédelmi felkészítését az osztályfőnökök végzik a tanév első napján. A diákok a védő és óvó előírások megismerését aláírásukkal igazolják. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat az MKM 16/1998. rend. 1.sz. melléklete tartalmazza. A további intézményi védő, óvó előírásokat a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Rendkívüli eseményt, tűz- vagy bombariadót a megszokottól eltérő, szaggatott csengetéssel jelezzük a tanulóknak, pedagógusoknak és a technikai dolgozóknak. A tüzet észlelő, vagy bomba elhelyezéséről információt szerző személy haladéktalanul intézkedik: értesíti a titkársági dolgozókat, akik csengővel jeleznek. Külön utasítás alapján értesíteni kell a rendkívüli eseményről a Városi Önkormányzat titkárságán keresztül a jegyzőt, a Megyei Önkormányzat titkárságán keresztül a főjegyzőt, a helyi rendőrséget, illetve szükség szerint a mentőket ill. a tűzoltókat.

20 A tanulóknak, pedagógusoknak és a dolgozóknak a tűzriadó terv kivonulási útvonalán azonnal el kell hagyniuk minden épületrészt, és az utasításoknak megfelelően vagy az iskolaudvaron, a budatavai játszótéren ill. a közeli bevásárlóközpont parkolójában kell rendben gyülekezniük, majd várakozniuk. Személyes holmiját mindenki magával viheti, minden helyiség ajtaját nyitva kell hagyni. A csoportokért vagy osztályokért abban az időpontban felelős pedagógusok a tanulókat az említett helyszínekre kísérik, és ott felügyelik, miközben a létszámot is ellenőrzik. Az igazgató vagy intézkedő helyettese a karbantartókkal együtt ellenőrzik az épületet, azt utolsónak hagyják el, és minden addig összegyűjtött információval várják az intézkedő hatóságok helyszínre érkező képviselőit. Az addig megtehető óvintézkedésekről időközben gondoskodniuk kell. A rendkívüli esemény miatt elmaradt órákat ill. foglalkozásokat lehetőleg azon a napon, a bombariadó miatt elmaradtakat ugyanazon a hét szombatján kell pótolni. 2. Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás A jogszabályok szerinti rendszeres egészségügyi felügyeletet, ellátást a helyi háziorvosi szolgálattal és az üzemorvossal kötött szerződés alapján látja el az intézmény. 3. A mindennapi testedzés formái. A mindennapi testedzés formái: testnevelési órák, a diáksportkör által tanórákon kívül szervezett edzések (kosárlabda, labdarúgás, atlétika, röplabda, aerobik, stb), a kollégiumi keretben szervezett sportfoglalkozások. A diáksportkör (DSK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a DSK által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A DSK bevétel az iskolai sportalapítvány számlájára kerül, amelynek felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt. X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a közoktatási törvény 53. alapján). b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 2. A tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Működésük rendjét rögzíti a házirend kollégiumi része. A kollégiumból való eltávozás csak a nevelő engedélyével történhet.

21 3. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. 4. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 5. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 6. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felsőbb évfolyamon a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára történik. 7 A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 8. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. XI. A tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás rendje, ütemterv: November 15. A normatív és egyéb tankönyv-támogatási igények, kedvezmények felmérése. Az intézmény legkésőbb 15 nappal a határidő előtt eljuttatja a szülőnek az igénylőlapot. A határidő (nov. 15.) elmulasztása jogvesztő hatályú. Ha az igényjogosultság a határidő után keletkezik, akkor az intézmény könyvtári könyvek kölcsönzésével segíti a rászoruló tanulót. November 30.: A felmérés eredményének ismertetése a tantestülettel, az iskolaszékkel, a szülői szervezettel és a DÖK-kel.

22 Az igazgató kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatás megállapítását a lakóhely szerinti települési önkormányzatnál azon tanulók számára, akiknek a gimnázium tankönyv támogatási rendszere nem tudja megoldani. Januári nevelési értekezlet: A tantestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt.(a könyvtárból kölcsönözhető tananyagok meghatározása) Február 28.: Az intézményi tankönyvellátás megszervezése az igazgató felelőssége a törvény szerint. A tankönyvrendelés konkrét feladatának elkészítésével és a tankönyvárusítás megszervezésével megbízza az iskolai tankönyvfelelőst. Az iskolai tankönyvlistára a közoktatási tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség: a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A rendelést a szülő nyilatkozata alapján kell elkészíteni. A nyilatkozat arra vonatkozik, hogy mely tankönyveket kívánja megvenni gyermeke számára. Június 10.: Az intézmény könyvtárában a könyvtáros tanár kifüggeszti azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Ha a könyvtári tankönyvet, segédanyagot, könyvet a tanuló nem rendeltetésszerűen használja, és az emiatt megrongálódik, a szülő, gondviselő köteles a kárt a könyvtári szabályzatnak megfelelően megtéríteni. A tankönyvellátás intézményi rendjét módosítani kell: 1. Jogszabályváltozás esetén. 2. Az egyetértési és véleményezési jogot gyakorlók javaslata alapján, ha a többi szereplő is egyetért vele, és nem ütközik jogszabályba. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozó feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét. XII. A könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár működésének célja: a. segítse elő az oktató-nevelő munkát (mint tevékenységet). b. a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelő munka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését.

23 c. segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését. d. a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. A könyvtárhasználat rendje 1. Jogok és kötelezettségek 1.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A szolgáltatások használóinak körét az igazgató bővítheti, szűkítheti. 1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás könyvtári gyűjtemény helyben használata könyvtári egység kölcsönzése információ a könyvtár szolgáltatásairól 1.3. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni. 1.4. Beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználóról: 1.4.1. Az intézmény diákjáról: név, osztály, lakcím, telefonszám 1.4.2. Az intézmény dolgozójáról: név, foglalkozás 1.4.3. Külső könyvtárhasználóról: név, foglalkozás,lakcím, telefonszám, személyi igazolvány száma A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. 2. A könyvtár szolgáltatásai 2.1. Az iskolai könyvtár állományának egyéni és csoportos helybenhasználata. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik 2.2. A könyvtárismereti tanórák megtartása 2.3. Az olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása 2.4. Kölcsönzés 2.5. Számítógéphasználat, Internet 2.6. Adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó irodalomkutatás 3. A kölcsönzés szabályai 3.1. Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre 3.2. A kölcsönözhető állomány a szabadpolcokról kiválasztható 3.3. A kölcsönözhető állomány a GEORGE adatbázisból kikereshető szerző, cím, vagy téma szerint 3.4. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: kölcsönözhető, helyben használható 3.5. Egy olvasó egyidejűleg maximum 24 kötetet kölcsönözhet az egész évben használt tankönyvekkel együtt