2008. november XVI/11. szám A H A J D Ú - B I H A R M E G Y E I K E R E S K E D E L M I É S I PA R K A M A R A L A P J A eendebrecen@hbkik.hu A tar ta lom ból: Vállalkozók Európai Parlamentje 3 Az üzletnek nincs határa 2. Számadónapok 2. Az új elnökség 4 6. Elemzés a válság hatásairól 7. GKI a pénzügyi válságról 8. Optimistán a jövő felé 9. Pénzforrás 10. Első a vendég! 11. Életkörülmények a külföldiek szemszögéből 15. Kamarabál Újra Parragh László az MKIK elnöke 2 Elismert szaktudás 3 2009. január 24-én, a Kölcsey Központ nagytermében Egy tündöklő szombat éjszaka www.hbkik.hu Hajdúnánás: Pályaválasztási Kiállítás és Vállalkozói Nap 2 Tel.: (52) 500-710 Fax: (52) 500-720
2 A növekedés gátja a magas adóterhelés Újra Parragh Lászlót választotta meg elnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése október 30-án a Parlament főrendházi termében. A tisztújítás vendége volt Szili Katalin, a Parlament elnöke. Parragh, megválasztása alkalmával elmondta: a 25 milliárd eurós IMFhitelkeret csak akkor jelent megoldást, ha megindul, illetve folytatódik a szakszervezeti átalakítás az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén. Ugyanakkor emlékeztetett a gazdasági folyamatokat érintő kamarai észrevételekre, kezdeményezésekre, közöttük az 1000 milliárd forintos adómódosításra tett javaslatukra. A gazdaság rendbetételét tartja a legfontosabb feladatnak a következő négy évre újraválasztott elnök, aki elengedhetetlennek nevezte a közteherviselés reformját is. Közre kell működnünk abban, hogy a gazdaság adóterhelése csökkenjen, kevesebb teherrel kelljen versenyezniük a rossz piaci helyzetben a vállalkozásoknak. Segítenünk kell abban, hogy megvalósuljanak azok a reformok, amelyek nélkül a költségvetés kiadásait érdemben nem lehet csökkenteni, és hogy mindent megtegyünk azért, hogy növekedési pályára álljon vissza a gazdaság. Az elnök a növekedés legnagyobb korlátai közé sorolta a munkaerőköltség és az adóterhelés mellett az árfolyamkockázatot, a beszállítói láncok, illetve a szakképzett munkaerő hiányát és a kormányzati gazdaságfejlesztés gyengeségét. Miklóssy Ferencet, a Hajdú-Bihar megyei Kerekedelmi és Iparkamara elnökét az MKIK küldöttei általános alelnöknek választották. Hajdúnánás A Pályaválasztási Kiállítás és Vállalkozói Nap -on közel 40 középiskola és vállalkozás, valamint Hajdúnánás és Hajdúdorog városa mutatkoztak be november 7-én a HBKIK területi szervezete és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltsége szervezésében. Az eseményt kísérő tájékoztató rendezvényen szakmai előadásokra került sor a vállalkozókat érintő (tanulószerződések, pályázati és hitellehetőségek stb.) témakörökben. A standokat 7 fős szakmai zsűri értékelte, a 3 termékdíjon kívül 3 kiállító különdíjban részesült. A Kamara különdíját a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium standja kapta. A Termékdíj kategóriában: 1. helyezett a BOCZ-N Kft. fém alkatrész gyártás és a Tápió Kft-vel közös fejlesztésű kakaóőrlő malom prototípusának üzemelés közbeni bemutatásával. 2. helyezett a Béres-Bútorker Bt., Hajdúdorog, a 3. helyezett a Metripond-M93 Kft. mérleggyártás Hódmezővásárhely. K A M A R A I H Í R E K Az üzletnek nincs határa, csak korlátja 16 éves az Udvarhelyi Őszi vásár Az évszakok sorában az ősz, amely meghozza a termést, az egész év során megszenvedett újjászületést. Az őszre minden gazda úgy készül, hogy ő már látta évközben szemei előtt az eredményt, és most itt az alkalom, hogy ezt másoknak is megmutathassa. A kertészek az egészséges, szép gyümölcsökre büszkék, a földművesek a bőséges termésre, de a vállalkozók sem kivételek, ők is szeretik megmutatni egész éves munkájuk gyümölcsét, a vállalkozás sikereit, az új termékeket, és szolgáltatásokat. A földműves ritkán szokta a szűkebb környezetén kívül másoknak is megmutatni tudását, de a vállalkozó ezzel már nem éri be. Neki az kell, arra van szüksége, hogy egyre többen lássák, ismerjék, vegyék termékét, mert az üzletnek nincs határa, csak korlátja. Székelyudvarhelyen 16 éve bátor vállalkozók úgy döntöttek, hogy megmutatják tudásukat, mégpedig úgy, hogy teret adnak más vállalkozóknak is, hogy megmutathassák azt, amire a legbüszkébbek, amire alapozták vállalkozásukat, amiben hisznek. Az üzleti világban, amire nincs kereslet, amire nincs szüksége a piacnak, az nem éli meg a 16-dik születésnapját. Az Udvarhelyi Őszi vásár nemcsak túlélt ennyi időt, de sikeresen vette az európai uniós csatlakozási akadályt is. Az EU igazából nem a remény, és adomány intézménye, hanem a kihívásé, és a versenyé, ha ezt még nem is érezzük igazából. Kihívás az Európai Unió, mert vállalkozásunknak már nemcsak a szomszéd jelent konkurenciát, hanem a határtalanságból előbukkanhat Európa távoli szegletéből is a versenytárs; de lehetőség is egyben, mert termékünknek már nemcsak a szomszéd lehet a vásárlója. Az Őszi vásár ezért ma már nemcsak saját környezetünkben való Több mint egy évtizede már, hogy minden év októberében három napra benépesül Berettyóújfalu város sportcsarnoka. bemutatkozás, hanem bemutatkozási lehetőség az európai palettán is. Az Európai Unióban nagyon nagy figyelmet, energiát, pénzt szentelnek az infrastruktúrának, amely alapfeltétele minden vállalkozásnak. Ahogy nem lehet vállalkozást működtetni ivóvíz, csatorna, energia, kommunikációs eszközök nélkül, úgy egyre nehezebb vásári megjelenés nélkül sikeres vállalkozást vezetni. Ányos József A képen balról Ányos Jó zsef, a Debreceni Vízmű Zrt. ve zérigazgatója és László János a kiállítás házigazdája, az ARKUM cégcsoport tulajdonosa. Közel száz bel- és külföldi cég termékeit állították ki a sportcsarnokban 700 négyzetméter belső és 1800 négyzetméter külső kiállító területen. A széles palettán kézzel festett bútortól a szegedi pap rikán át a függőágyig sok minden megtalálható volt. Az elmúlt 17 évben összesen 185 000-en látogattak el az Őszi Vásárra. A ren dezvény fővédnöke idén Ányos Jó zsef, a Debreceni Vízmű Zrt. ve zérigazgatója volt, aki nagy szerepet játszott Udvarhely vá ros és a régiók fej lesz tésében. (szerk.) Bihari Számadó Napok Kiállítók, vásározók, művészek, vállalkozók, szórakozni, kikapcsolódni vágyó emberek érkeztek a bihari térségből a kamara helyi szervezetének rendezvényére, a Bihari Számadó Napokra. A megnyitóünnepség keretében került sor a díjátadásokra. Termékdíjat kapott: Fórián Károly üveges mester, a Bihari Díszfaiskola és Arborétum, az Instantpack Kft. Vásárdíjban részesült: az Eötvös József Szakképző Iskola, a Berettyó ÁFÉSZ, és az erdélyi Margitta város. A Nyíri István díjat Balogh Sándor, a Beretytyó Áfész elnöke vette át. A rendezvényen értékes információkhoz juthattak az érdeklődő vállalkozók a szakmai előadásokon (pl.: hátrányos kistérségek munkanélküliségének csökkentési lehetőségei; első kézből az új fogyasztóvédelmi törvény és a bírságolási rend).
K A M A R A I H Í R E K 3 Az Észak-alföldi régió három megyéjének kamarája a Magyar Tudományos Akadémia regionális bizottságával közösen idén is átadta az Innovációs díjat azoknak a cégeknek, akik jelentős eredményeket értek el az innováció területén. Az Innovációs díj zsűrije mind a három beérkező pályázatot magas színvonalúnak minősítette. A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége elfogadta a zsűri javaslatát, és az Innovációs díjat a sorrendben az elsőnek, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Távhűtési mintaprojekt c. pályázatának ítélte. A díj átadására a tudomány napján került sor az Akadémiai bizottság székházában, ahol jelen volt Pálinkás József az MTA elnöke és Bitskey István a DAB elnöke is. A mintaprojekt A DH Zrt. szakemberei az új technológiákról és hatásaikról konferenciákon, külföldi tanulmányutakon, szakmai folyóiratokból szerzett ismereteiket számítógépes adatbankban rögzítik. Ezeket felhasználva vizsgálja a kijelölt team a meglévő technológiákat, s a fejlesztési tervben, stratégiában rögzítik a fejlesztési irányokat. Évente felülvizsgálatra és tervezésre kerülnek a technológiai fejlesztési projektek. Ez a fejlesztési gyakorlat generálta az újdonságnak számító távhűtés szolgáltatás területére való belépést is. A távhűtési tevékenység rendszerbe illesztése a jövő szempontjából rendkívüli jelentőségű, hiszen az eddigi fűtési és használati melegvíz-szolgáltatás kiegészül e harmadik ággal, ráadásul olyan időszakban, amikor a távhőszolgáltató rendszer kihasználtsága visszaesik. A vázolt áttöréses fejlesztés hozzájárult, hogy az országban egyedülálló, látens vevői igényeket kielégítő új szolgáltatási ág, a távhűtés elkezdődjön Debrecenben. További értékes pályázatok Intelligens higiéniai termékcsalád SANTIS Kft. 2003-ban 8 európai műszaki egyetem közreműködésével létrejött egy konzorcium, aminek a feladata az volt, hogy létrehozzon egy intelligens illemhelyiséget, mely a fogyatékkal élő emberek számára a mai tudás szerinti legmodernebb és számukra legkönnyebben, legbiztonságosabban használható legyen. Elismert szaktudás A cég feladata ebben a konzorciumban az volt, hogy az elméleti elképzelésekből és kutatási eredmények összefűzéséből a gyakorlatban is megvalósítható intelligens egységet hozzanak létre. Az alapgondolat megtartásával, új, a piac minden igényét kielégítő termékek kifejlesztésével alakult meg a SANTIS Kft. 2005-ben. A folyamatos kutatások, piacfelmérések következtében alakult ki a Help and Care és a High Tech Hygenie termékcsalád. A SANTIS Kft. egyik fő tevékenysége a gyártás, és a fejlesztés melyet a magas minőségi követelmények folyamatos biztosítása végett új, magas szinten képzett szakembergárda és a gyártóeszközök folyamatos bővítésével érnek el. InteCar rendszer CTS Informatika Kft. A projekt célja a szállítmányozás és logisztika területén tevékenykedő cégek és vállalkozások központja és járművei közötti folyamatos, online összeköttetés megvalósítása, amely a személyes kommunikáció lehetőségén túl az adatok szinkronizációját és megjelenítését is magában foglalja. Mindezeket egy gépkocsiba építhető hardvereszköz-rendszerrel kívánja a cég megvalósítani, amely egy érintőképernyős felületen keresztül képes adatokat szolgáltatni a központból a járművezető részére és viszont, valamint az eszközön futó szoftver pedig számos szolgáltatást tesz elérhetővé a vezető számára. A fejlesztés célkitűzése a belső kommunikáció javítása, az ügyfelek gyorsabb, magasabb szintű kiszolgálása, továbbá újabb alkalmazások alapjainak lerakása egy újonnan kifejlesztett műszaki technikai megoldás által. A műszaki megoldás keretében a fejlesztésbe vont haszongépjárművekbe a legkorszerűbb perifériális, kommunikációs és humán interfész megoldásokat megvalósító, szoftveresen és hardveresen nyitott rendszert kívánnak fejleszteni. A rendszer nyitottságát a felhasználói rendszerek szoftveres környezetfüggetlenségén és adaptálhatóságán keresztül szeretnék elérni. A logisztika egy speciális terület, a prototípusként kifejlesztett eszközrendszer a Trans-Sped Kft. vállalatirányítási rendszeréhez illeszkedik majd, mivel vállalta a projektben való részvételt; így a fejlesztés eredményének közvetlen haszonélvezője is elsőként lehet. RENDEZVÉNYNAPTÁR november 19. 10.00 Lycium Hotel A Nemzetközi üzleti klub vendége: Dr. Simor András, az MNB elnöke 20. 9.00 13.00 Kálvin Konferencia Központ Adós szakmai nap Pézbeni és természetbeni juttatások és költségtérítések elszámolása 26. Hajdúszoboszló Vállalkozói kerekasztal Fogyasztóvédelmi kérdések DECEMBER 2. 13.00 Debreceni Erőmű tárgyalója Energetikai Szakmai Kollégium ülése 4. 8.30 16.30 Kálvin Konferencia Központ Adós Szakmai Nap 4. 17.00 Hotel Lycium, Átrium étterem TOP100 gála Megalakult a Vállalkozók Európai Parlamentje Brüsszelben Régi igény, hogy a lehető legmagasabb szinten kellene képviselni az Európai Unióban a vállalkozói szférát, hogy közelebb kerülve az Unió döntéshozatali rendszeréhez hatékonyabban érvényesíthessék a vállalkozók érdekeiket. Október 14-én megvalósult ez az elképzelés, megalakult a Vállalkozók Európai Parlamentje Brüsszelben, melyen 22 tagú magyar delegáció képviselte hazánkat, köztük Hajdú-Bihar megyét Vaszkó László, a V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője. Széchenyi Kártya 2008. október 8-tól teljes a Széchenyi Kártya 2 -t forgalmazó bankok köre. Ezzel a dátummal az OTP Bank Nyrt. is csatlakozott az új konstrukciót kínáló bankokhoz. Így a konstrukcióban lévő hitelintézetek már csak az új terméket forgalmazzák. Javaslattétel kamarai díjakra A Kézműves díj a kézműves vállalkozók munkájának elismerése odaítéléséhez, a HBKIK Elnöksége várja a javaslatokat. Levélcím: 4025 Debrecen, Petőfi tér 10., e-mail: horvath.andrea@hbkik.hu
4 K A M A R A I V Á L A S Z T Á S O K ( 2 0 0 8 2 0 1 2 ) Miklóssy Ferenc, elnök Több támogatás a vállalkozói szektornak Fejlett gazdaságot csak korszerű, modern, versenyképes kamarai rendszerrel lehet elérni. Ezt az európai kamarák már bebizonyították. Nem kell újra kitalálni a rendszert, az adott, csak át kell venni utalt a gazdasági fejlődés egyik lehetséges módjára Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara újra megválasztott elnöke, a Keviép Kft., ügyvezető igazgatója. Nem jól kezdődik ez a négy év mondta a kamara elnöke, utalva a kialakult pénzügyi, gazdasági válságra, amely véleménye szerint sokkal jobban sújtja a magyar vállalkozásokat, mint a többit. A magyar vállalkozások nagyobb súllyal érzik a válság hatásait, mint a környező országok vállalkozásai. Egy immunrendszerében legyengült országban nem is lehet ez másképpen. Sok a tennivaló, különösen itt a megyében, ill. az Észak-alföldi Régióban, hiszen a régiónak az elmúlt öt évben még jobban nőtt a lemaradása az ország többi régiójához képest. Ebből a helyzetből kell megtalálni a kivezető utat, s a kamara ahogyan tette ezt korábban is mindent megtesz azért, hogy segítse a vállalkozásokat. Olyan helyzetbe kell juttatni a vállalkozásokat, hogy azok sikeresebben szerepeljenek a pályázatokon fogalmazott Miklóssy Ferenc. A kamara azért harcol, hogy az ország és a térség vállalkozásai nagyobb támogatást kapjanak, mert a jelenlegi támogatási rendszer nem elégséges. Továbbra is sokat teszünk azért, hogy a multinacionális cégek ezt a térséget válasszák telephelyül. Itt van az ország második legnagyobb egyeteme, de a kutatási eredmények kevés számban jelennek meg a gazdaságban. Az egyetem, a város és a kamara közös klasztert hozott létre az egészségügyi kutatások fejlesztése érdekében, s azért, hogy a kutatások eredményei itt realizálódjanak. Azt gondolom, annyi lehetőség van a kezünkben, hogy nem kívülről kell várnunk a segítséget, hanem élni kell azokkal, amelyek itt helyben adottak fejtette ki véleményét a kamara elnöke. Még mindig sok az alulképzett munkaerő, amely sok esetben gátolja a vállalkozások eredményes piacra jutását és az exportot. A kamara fontos feladata, hogy felmérje a cégek szakképzett munkaerő iránti igényét, és a szakképzés rendszerét a szükséges irányba mozdítsa a piaci igények szerinti, magas színvonalú szakképzési rendszer kialakításának irányába. A fenti feladatokon túl a kamara figyelmet fordít arra, hogy a lehetőség szerint a megye nagyobb beruházásaiban minél nagyobb arányban vegyenek részt helyi vállalkozások. A legfontosabb s ezért mi vállalkozók is sokat tehetünk, hogy a gazdaság etikussá váljon. Úgy vélem, a legjobb szociálpolitika az, ha jól megy a gazdaságnak, s arra van szükség, hogy a politikai elit is ezt képviselje. Ehhez pedig kisés középvállalkozás centrikus politikára lenne szükség jelentette ki Miklóssy Ferenc. Szűcs Gyula, általános alelnök Segíteni csak annak lehet, aki kéri Azt gondolom, a kamara működésének következő négy évében arra kell törekednünk, hogy kevesebbet vállaljunk, mint az eddigiekben, de azt a keveset alaposan átgondoltan és eredményesen próbáljuk meg végrehajtani. Én a munkámban és a magánéletemben is a rendszerességet szeretem, és azt szeretném, ha ez a kamarai munkában is kialakulna. Az elmúlt években az volt a benyomásom, amikor ipari alelnökként próbáltam segíteni a kamarában, hogy nagyon sok témáról, nagyon sokszor csak általánosságokban beszéltünk, nem szóltunk a konkrétumokról, a kézzelfogható dolgokról, és olykor egy adott feladat végrehajtása is rossz vágányra került. Ennek okát én abban látom, hogy a megoldandó problémákhoz, feladatokhoz nem volt hozzárendelve igazán sem a felelős, sem pedig határidő, és elmaradt a beszámoltatás is az elvégzett feladatról. Azt szeretném, ha ezen változtatnánk összegezte a legfontosabb teendőket Szűcs Gyula, a Hunép Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az új általános alelnök célul tűzte ki az ügyviteli szervezet munkájának segítését, egy másfajta szemléletmód kialakításá. A munkám jelentős részét arra szeretném fordítani, hogy az ügyviteli szervezet munkáját előbb vállalatvezetői szemmel áttekintsem, majd segítsem őket abban, hogy hasonló gondolkodás alakuljon ki az ott dolgozókban, mint amilyenre a versenyszférában is szükség van. Úgy gondolom, ezzel a kamara ügyviteli szervezetét jelentősen közelebb lehet hozni a vállalkozásokhoz, és sikerül kialakítani egy olyan rendszert, amelyben minden vállalkozásnak meglesz a maga kamarai felelőse, aki ismeri az adott tag minden gondját-baját és úgy próbál majd segíteni utalt a terveire Szűcs Gyula. Az alelnök hozzátette, hogy mindezt persze csak akkor lehet megvalósítani, ha a vállalkozások maguk kérik a segítséget, hiszen az ügyviteli szervezet tagjai nem találhatják ki mi az adott vállalkozás problémája. Antal József, a nagyvállalkozói tagozat alelnöke A Kamarának felelősége van Antal József az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. ügyvezető igazgatója, a kamara nagyvállalati tagozatának alelnöke úgy véli, a kialakult válság miatt szükségessé válik a kamarában is az új irányok keresése, amely a következő négy év feladatait is jelentheti egyben. A változások és az előrelépés érdekében pedig szorosabb együttműködést kell kialakítani a törvényhozókkal és a vállalkozókkal egyaránt. Azt gondolom, hogy a kamara léte, feladatai, tevékenysége ma még fontosabb, mint valaha, hiszen a kamara rendelkezik olyan információ-forrásokkal, amelyek segítségével a vállalkozók könnyebben eligazodhatnak a megváltozott gazdasági környezetben. A kamarának a felelőssége van, el kell mozdulni végre ebből a legelmaradottabb régió státuszból, ehhez pedig arra van szüksége, hogy a kamara továbbra is politikamentes szervezet legyen, rendelkezzen a gazdasági tisztánlátás képességével, és növekedjen az agitációs ereje, azaz minél több vállalkozás számára tegye fontossá a kamarai tagságot. Ez a tagság pedig jelentsen rangot és minőséget fogalmazta meg a következő négy év irányvonalát Antal József. Ányos József, a gazdasági szolgáltató tagozat alelnöke Amit vállalkozóként szeretnék, alelnökként is jónak tartom Az elkövetkező 4 év kamarájáról vállalkozóként és alelnökként is azt gondolom, hogy azonos az elképzelésem, mert nem hiszem azt, hogy ami jó nekem vállalkozóként, az ne lenne jó az alelnöknek, és fordítva is azt hiszem, hogy amit alelnökként elképzelek, annak jónak kell lennie vállalkozói szerepemben is jelentette ki Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója, a kamara Gazdasági Szolgáltató Tagozatának alelnöke. A kamara elkövetkezendő négy évéről s a kitűzött célok magvalósításáról határozott elképzelései vannak. A jövőben arra kíván nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy a kamara elismertsége legalább olyan mértékben növekedne a vállalkozók szemében, mint ahogy növekedett a döntéshozók körében. Mivel önkéntes ma már a kamarai tagság, jó lenne elérni, hogy értéket képviseljen a kamarai tagság, büszkék legyenek a tagok, hogy ehhez a közösséghez tartoznak. Szeretném, ha a kamara tényleg tudna hathatós segítséget nyújtani, a körülmények biztosítása terén a vállalkozóknak a sikeresség, a gyarapodás, a fejlődés területén. Szeretném, ha világossá válna mindenki számára, hogy a kamara nem képes, nem is akar halat adni az éhezőknek, de kötelessége segíteni mindenkinek, aki maga is akarja, hogy odaférjen a vízparthoz, lehessen
K A M A R A I V Á L A S Z T Á S O K ( 2 0 0 8 2 0 1 2 ) 5 hálója, és tanítson meg halászni mindenkit, aki kéri ezt tőle mondta. Az alelnöknek határozott elképzelései vannak arról is, hogyan képzeli el e célok megvalósítását. Véleményem szerint a munkát átláthatóan, világosan kell végezni, arról folyamatosan tájékoztatni kell a közösséget. A tájékoztatásban, azt gondolom, hogy az elektronikus levelezési lehetőséget még jobban ki kell használni, és adott esetben a kommunikációt kétirányúvá kell tenni. Ez számomra azt jelenti, hogy ne csak hírlevél menjen a kamarai tagoknak, hanem kérdéseket tudjanak feltenni, és az fórum jelleggel megvitatható is legyen. További teendő lenne, hogy sajátos eszközeink segítségével teremtsük továbbra is lehetőséget kapcsolatok építésére, a tudás és a képességek találkozására, az üzleti lehetőségek biztosítására, még akkor is, ha az előttünk álló évek nem látszanak könnyűnek fogalmazta meg a gyakorlati tennivalókat Ányos József. Fodor Zoltán, a kézműves tagozat alelnöke Új utakon a szakképzésben Fodor Zoltán a Fodor 2001 Kft. ügyvezető tulajdonosa, úgy fogalmazott, hogy a jövőben egy olyan kamara munkájában kíván aktívan részt venni, ahol kellően tudja képviselni a kis- és középvállalkozások érdekeit. Erre azért van egyre nagyobb szükség mert egyre nehezebb ezen szektor vállalkozásainak a rentábilis működést fenntartani. A magas adó- és közterhet megnehezítik a vállalkozások életét. Sok esetben a megrendelések, a fizetőképes kereslet további csökkenése miatt válik lehetetlenné a működésük fejtette ki véleményét Fodor Zoltán. A vállalkozások életben tartásának egyik sarkalatos kérdése a szakképzés, amelynek javításán a Kézműves Tagozat alelnöke évek óta munkálkodik. A következő négy évben ennek a területnek még nagyobb hangsúlyt kell kapnia, hiszen egyre több szakmai körben kell szembenézniük a vállalkozásoknak a szakemberhiánnyal. Példaként az alelnök az építőipart emelte ki, ahol hiány van bádogosokból, ács-állványozókból, burkoló szakmunkásokból és szerkezetlakatosokból. A sort soksok szakmával lehetne folytatni. Mindezek mellett fontosnak és szükségesnek tartom a különböző szakmai kollégiumok létrehozását és működését, hiszen ezáltal szélesebb körben láthatóvá válik, hogy van szükség segítségre tette hozzá Fodor Zoltán. Dr. Szilágyi Péter, a kereskedelmi tagozat alelnöke Eredményesebben a vállalkozók érdekeiért Dr. Szilágyi Péter, a Hajdúcoop Zrt. vezérigazgatója vállalkozóként és kamarai alelnökként is, munkája során arra helyezi a hangsúly a következő négy évben, hogy a kamara minél eredményesebben képviselje a vállalkozók érdekeit. Kamarai alelnökként magam is feladatomnak tartom a kamarai munka ilyen szinten történő elősegítését. Úgy gondolom, a vállalkozók külön-külön sérülékenyek és sok nehézségnek vannak kitéve ebben a globalizált világban. Jelen esetben a súlyos válság miatt még inkább igaz ez a megállapítás. Integrált szervezet részeként viszont a nagy szervezet erejéből és az általa adott lehetőségekből a vállalkozók is profitálhatnak. Ezt az integrációt hivatott a kamara szolgálni, fejleszteni, az érdekeket képviselni határozta meg az irányt a kamara Kereskedelmi Tagozatának alelnöke. Az irány pedig, amelyen a kamarai munkának folynia kell adott, hiszen már korábban meghatározták. Ez az irány ma is és a jövőben is érvényes: azaz a mindenkori gazdasági helyzet ismeretében segíteni kell a vállalkozókat, hogy minél sikeresebben működhessenek. Ez jelenti mindazon feladatok összességét, amelyek a törvényalkotásban való közreműködéstől a piarcra jutásig a feltételek kedvező befolyásolásával a vállalkozók eredményes gazdálkodását alapozzák meg. Tóth Istvánné, az ipari tagozat alelnöke Markáns érdekérvényesítés A DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatójaként és a HBKIK Ipari tagozatának alelnökeként abban vagyunk érdekeltek, és az elkövetkezendő négy évben is azért kívánok dolgozni, hogy a gazdasági érdekérvényesítés minél inkább szakmai síkra terelődjön és markánsabb legyen. A kis- és középvállalkozásban dolgozók ezt joggal várják tőlünk, mint kamarai tisztségviselőktől. Véleményem szerint, az erős gazdasági érdekérvényesítés fontos feltétele a gazdasági szereplők összefogása, a közösség érdekérvényesítése érdekében. Ez igen nehéz feladat, hisz az aktuális politikai hatalomnak sohasem érdeke, hogy erős gazdasági érdekérvényesítés legyen. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azonban mindenkit rádöbbenthettek arra, hogy a gazdasági növekedés az ország stabilitása csak úgy lehetséges, ha a gazdaság szereplői megfelelő gazdasági környezetben, megfelelő térben tudnak működni jelentette ki Tóth Istvánné, hozzátéve, hogy a kamarának a jövőben is azon kell dolgozni, hogy a gazdasági légkör javuljon, aminek előfeltétele az, hogy megfelelő gazdasági környezet legyen, megfelelő adórendszer, megfelelő piac és megfelelő szakember gárda álljon rendelkezésre. Jómagam mint építési vállalkozó az építőiparban dolgozó kis- és középvállalkozók helyzetén szeretnék változtatni, javítani, kiemelten ezen a szakterületen; a szakmunkás utánpótlás, nevelés érdekében szeretnék cselekedni mondta az Ipari tagozat alelnöke. Török István, vidéki alelnök Csak az összefogás segíthet Mint vidéki alelnök elsődlegesen a vidék kis-, és közepes vállalkozóit szeretném képviselni, illetve segíteni, ahogyan tettem ezt az elmúlt években is. Továbbra is azt tartom fontosnak, hogy a Kamara politikától független legyen, és a szakmaiság érvényesüljön. Véleményem szerint, eredményeket csak úgy lehet elérni, ha a vállalkozók összefognak, egymást segítik, és közösen lépnek fel a gazdasági érdekeik érvényesítése érdekében jelentette ki Török István, az UNIHOLZ Kft. elnöke, aki egyben a hajdúnánási szervezet területi elnöke is. Az alelnök fontosnak tartja az erős gazdasági képviselet létrehozását, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a mindenkori kormány biztosítja a partnerséget, elfogadja a kamara szakembereinek javaslatait. A HBKIK ügyintéző szervezete keretében nélkülözhetetlen egy olyan személyi státusz beállítása, amely a vállalkozók vezérelvei szerint kellő hangsúllyal, kellő szakértelemmel összegyűjti, rendszerbe szedi a gazdaság szereplőinek jogos érdekeik érvényesítését. Ha ezt meg tudjuk valósítani, a vállalkozók többsége látja értelmét az önkéntes kamarai tagságnak. A területi kamarai szervezet munkájában továbbra is fontosnak tartja, hogy a városban minél több olyan információ jusson el a vállalkozói réteghez, amelyből profitálhatnak, s így egyre több vállalkozó váljon versenyképessé a város fejlődése érdekében. Meggyőződésem, hogy erős stabil kis- és közepes vállalkozói réteg nélkül nincs fejlődő város, nincs fizetőképes kereslet. Ha egy város önkormányzata nem figyel oda a vállalkozói rétegére és lehetőségeihez képest nem segíti, az a város stagnálásához és előbb vagy utóbb a város visszafejlődéséhez vezet fejtette ki véleményét Török István, akinek a következő négy évre konkrét elképzelései is vannak: a kamara helyei szervezete támogatja a város önkormányzata által is javasolt két ipari park megvalósítását; továbbra is rendszeresen megjelentetik a helyi Kamarai Hírmondót, hogy időben minél több információhoz jussanak a vállalkozók; megrendezik minden évben a vállalkozói napokat. Mindezek mellett a szakképzés segítésére, támogatására helyeznek nagy hangsúlyt. a HBKIK elnökségének további tagjai a következő oldalon
6 K A M A R A I V Á L A S Z T Á S O K ( 2 0 0 8 2 0 1 2 ) A HBKIK elnökségének további tagjai Dr. Ábrahám László National Instruments Europe Kft., Debrecen, ügyvezető igazgató (Nagyvállalkozói tagozat) Balogh Sándor Berettyóújfalu és Vidéke ÁFÉSZ, Berettyóújfalu, elnök; a Berettyóújfalui szervezet területi elnöke, a Kereskedelmi szakmai kollégium elnöke (Kereskedelmi tagozat) Béke Lászlóné Polgári Takarékszövetkezet, Polgár, elnök-igazgató (Nagyvállalkozói tagozat) Dr. Koczka László MKB Bank Zrt., Debrecen, fiókigazgató (Nagyvállalkozói tagozat) Korény Istvánné Egyéni vállalkozó, Hajdúszoboszló (Gazdasági szolgáltató tagozat) Máté Sándor MÁTÉ & NAGY Bt., Hajdúböszörmény, üzletvezető (Kereskedelmi tagozat) Simon Péter SIMONINFO Kft., Hajdúböszörmény, ügyvezető igazgató; a Hajdúböszörményi szervezet területi elnöke, (Gazdasági szolgáltató tagozat) T. Tóth Tibor HUNGAROFERRO Kereskedelmi Kft., Hajdúnánás (Ipari tagozat) Dr. Varga Sándor Hajdú Volán Zrt., Debrecen, Gazdasági-igazgatóhelyettes; a HBKIK Kht. felügyelő bizottságának elnöke, (Nagyvállalkozói tagozat) Béres Ágnes ECO-HELP 95 Szolgáltató Bt., Debrecen, üzletvezető (Gazdasági szolgáltató tagozat) Dr. Mészáros József Debreceni Vagyonkezelő Zrt., Debrecen, igazgatósági tag (Nagyvállalkozói tagozat) Az elnökségi ülések állandó meghívottjai Kardos Mariann Az AKSD Kft. ügyvezető igazgatója; az Etikai Bizottság elnöke, Csonka Tibor Debreceni Hőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Debrecen, vezérigazgató (Nagyvállalkozói tagozat) Gyuró László Zoltánné KÖNYVEL-2000 Könyvelő és Pénzügyi Szolgáltató Kft., Hajdúdorog, ügyvezető igazgató; A Hajdúdorogi szervezet területi elnöke (Gazdasági szolgáltató tagozat) Kathiné Juhász Ildikó VERTEX '92 Kft., Hajdúböszörmény (Kereskedelmi tagozat) Mezei József Mezei-Vill Kft., Berettyóújfalu, ügyvezető-igazgató (Kézműves tagozat) Nagy Attila József Debreceni Közlekedési Zrt., Debrecen, vezérigazgató (Nagyvállalkozói tagozat) Pók Antal FAMILY-INVEST Kereskedő és Szolgáltató Kft., Hajdúnánás, ügyvezető igazgató (Kereskedelmi tagozat) Vancsa Mária Rollexco Zrt., az Ellenőrző Bizottság elnöke Tóth István Szoboszló Mode 95 Kft., Hajdúszoboszló, ügyvezető igazgató; a Hajdúszoboszlói szervezet területi elnöke Tőke Gyula Tőke Kft. Püspökladány, ügyvezető igazgató; a Püspökladányi szervezet területi elnöke
R É G I Ó - G A Z D A S Á G 7 A pénzügyi válság hatásairól Az elemzés hajdú-bihari kezdeményezéssel, a szabolcsi, a szolnoki és a békési kereskedelmi és iparkamarák bevonásával valósult meg. A célcsoportok mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások. A kérdőívet kitöltő közel száz cég hűen reprezentálja a régió vállalatainak összességét. A vállalkozások véleményét az alábbiakban ismertetjük: Miben látja vállalkozásának legnagyobb problémáit a gazdaság jelenlegi helyzetében? A vállalkozások legnagyobb problémának a partnereik részéről történő késedelmes fizetést/nem fizetést tartják, ezt a hazai piaci rendelésállomány csökkenése, majd a beszerzési árak növekedése követi. Számottevő még a forráshoz jutás nehézségeinek növekedése. A válaszadók jelentős tehernek tartják a mértéktelen bürokráciát, a bénító adózási és járulékrendszert. Gondokat okoz a kiszámíthatatlan adópolitika és gazdaságpolitika. Tartanak az EU-s források felhasználásának késedelmétől, a befektetői bizalom csökkenésétől. Mikrovállalkozások 9% 14% 18% 6% 2% 3% 1% Kis- és középvállalkozások 5% 0% 5% 12% 12% 14% 14% Nagyvállalkozások 4% 4% 4% 4% 9% 13% 18% 28% 19% 20% 26% Megrendelés-állomány csökkenése a hazai piacon Forráshoz jutás nehézségei Megrendelés-állomány csökkenése Késedelmes fizetés/nem fizetés a partnerek részéről Beszerzési árak növekedése Pénzügyi hitelképesség romlása Befektetett pézügyi eszközök értékvesztése Megrendelés-állomány csökkenése az export piacon Saját részvények árfolyam-csökkenése 18% 18% Mi nyújtana segítséget a kialakult gazdasági helyzet javításában? A válaszadó vállalkozások első helyen az euro zónához való mielőbbi csatlakozást és az EU-s források átcsoportosítást javasolják gazdaságfejlesztési célra. Ezt követi a már megnyert pályázati forrásokhoz való hozzájutás felgyorsítása, az eljárások egyszerűsítése, az előlegfizetés. Számottevő részarány javasol kormányzati beavatkozást, illetve kér hitelgaranciát. A vállalkozások ismételten kiemelik a bürokrácia, az adminisztrációs-, adó- és járulékterhek csökkentését, igénylik a kiszámítható gazdaságpolitikát, az állami kiadások csökkentését beleértve a 13. havi nyugdíjak időszakos felfüggesztését, az oktatás és az egészségügy jelentősebb támogatását. A lánctartozások csökkentése érdekében javasolják a fizetési határidők maximálását 10 napra. Mikrovállalkozások 16% 18% 20% 4% Kis- és középvállalkozások 5% 16% 13% 18% Nagyvállalkozások 0% 11% 17% 17% 22% 21% 21% 27% 21% 33% Az EU pályázatiforrások átcsoportosítása gazdaságfejlesztési célokra A bankok hitelezési politikájának egyszerűsítése Kormányzati beavatkozás, hitelgarancia Az eurózónához történő mielőbbi csatlakozás Tanácsadási tevékenység igénybevétele (üzletviteli-, exporttanácsadás stb.) A már megnyert pályázati forrásokhoz való hozzájutás felgyorsítása, eljárások egyszerűsítése, előlegfizetés Milyen kormányzati beavatkozások könnyítenék véleménye szerint a helyzetet? A válaszadók szinte egyenlő arányban igénylik az adó és a járulékcsökkentést. Javasolják a gazdaság- és beruházás-élénkítést, az új munkahelyek teremtését, a magyar tőkén alapuló vállalkozások egyfajta pozitív diszkriminációját. Sürgetőnek tartják az állami kiadások drasztikus lefaragását a bevételek szinten tartása mellett. Igénylik a körbetartozás megakadályozását, amit a Kormány, a minisztériumok és az önkormányzatok példamutatással is hangsúlyozzanak. Stabil, kiszámítható árfolyam politikát tartanak szükségesnek. Javasolják a korrupció szigorú szankcionálását, a családtagokra is kiterjedő vagyoni következményekkel. Javasolják továbbá az EU-s forrásokhoz való hozzájutás eljárási, kifizetési rendjének egyszerűsítését. Milyen lépések megtételét tervezi? A vállalkozások első helyen költségcsökkentő intézkedések megtételét tervezik, ezt a létszámcsökkentés, majd a beruházások elhalasztása követi az intézkedési rangsorban. Jóval kevesebben tervezik ennél folyamatban lévő, vagy tervezett beruházások felgyorsítását. Nem számottevő, de a mikro és kisvállalkozások közül többen jelezték cégeladási szándékukat is. Jelentős azon válaszadók aránya is, akik a kooperációban való részvételben látják a kiutat. Mikrovállalkozások 8% 8% 9% 6% 10% 6% 6% Kis- és középvállalkozások 4% 4% 3% 4% 6% 14% Nagyvállalkozások 15% 15% 17% 14% 13% 17% 34% 33% 33% Költségcsökkentő intézkedések Létszámcsökkentés Beruházás elhalasztása Kooperációban való részvétel (pl. klaszter, beszerzési társulás) Beruházás felgyorsítása Tevékenységváltás Kapacitáscsökkentés Technológiaváltás Cégeladás/beolvadás
8 Megváltoztak a világgazdasági körülmények, s ezzel a magyar gazdaság is új pályára került. A nemzetközi pénzpiacokon kialakult pánikot annyiban sikerült megfékezni, hogy a szerteágazó állami beavatkozás révén a bankrendszer működőképessége fennmaradt, azonban a hitelezési hajlandóság rendkívül összeszűkült, általános finanszírozási nehézségek állnak fenn. A pénzügyi intézmények veszteségei hatalmasak, a tőzsdei árfolyamok tovább zuhannak, recessziós folyamat alakult ki. Az USA-ból 2007 augusztusában indult jelzálogpiaci válság globális pénzügyi krízis formáját öltötte. Az USA pénzügyi közvetítői rendszerében 2008 októberében megjelent a fizetésképtelenségi válság veszélye, ami mind több országra terjed át és mind nagyobb mértékben érezteti hatását a reálgazdaságban. Jelenleg az amerikai háztartások túlzott adósságállományának leépítése, valamint az irreálisan felduzzadt pénzügyi közvetítői szféra racionalizálása zajlik. Az adósságállomány leépítése minden befektetési eszköz árának esésével jár a világ szinte minden országában. Eközben az USA-ban és több nyugat-európai országban jelentős a bankcsődök kockázata. A helyzetet súlyosbítja a bankrendszeren belüli bizalmi deficit, a partnerek fizetésképtelenségétől félve ugyanis a kereskedelmi bankok nem adnak egymásnak hitelt, vagy ha igen, akkor csak rövid lejáratra, ami a bankközi piacok likviditásának erőteljes beszűküléséhez, ezzel összefüggésben a piaci kamatlábak emelkedéséhez vezetett. Mindezek miatt világszerte erősödött a recessziós, sőt depressziós veszély. A válságkezelés az USA-ban és az Európai Unióban eddig soha nem tapasztalt mélységű politikai koordinációhoz vezetett. Ez mindenekelőtt a bankközi piac likviditásának javítására koncentrált: részben a vezető országok jegybankjainak egyeztetett kamatlábcsökkentése, részben pótlólagos jegybanki likviditás rendelkezésre bocsátása révén; emellett a bajba jutott kereskedelmi bankok fizetésképtelenségének elkerülését célozta hitelek, hitelgaranciák, követelésvásárlások és egyes kereskedelmi bankok részvénytőkéjében történő állami részesedésvásárlás formájában. A bankpánik elkerülése végett jelentősen kiterjesztették a lakossági megtakarításokra vonatkozó állami betétbiztosítás összeghatárát, több országban az állam korlátlan garanciát is vállalt. Eme intézkedések eredményeként valamelyest enyhült a pénzügyi piacokra irányuló nyomás, javult a likviditás a bankközi piacokon. A hitelválság időtartama nem prognosztizálható. A pénzügyi bizonytalanság és a hitelfeltételek romlása visszaveti a lakossági fogyasztás és az üzleti beruházás bővülését, aminek növekedésfékező hatása a kivitelben is megjelenik. Mindezek alapján erőteljesen lassul a világgazdaság növekedési üteme. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete 2006 óta sokat javult, de a világgazdaság válsága még olyan pillanatban érte el Magyarországot, amikor egyfelől ez az egyensúlyjavulás még nem jutott el a szükséges mértékhez, másfelől a pénzügyi világ még nem szokta meg az új Ú J P Á L Y Á N M A G Y A R O R S Z Á G A GKI előrejelzése a pénzügyi válságról adatokat, az így alkotott kép rólunk rosszabb, mint a tényleges helyzetünk. Ezért a pénzügyi pánik Magyarországot súlyosan érinti. GDParányosan az államháztartási hiányunk idén még magasabb lesz a többi EU-tagországénál, s a visegrádi országok között a legnagyobb a fizetési mérleg deficitünk is. Ennek döntő része ugyan nem az állam, hanem az üzleti szektor és a lakosság hitelfelvételéből adódik. A külföldi, bizonytalanabb helyzetű bankokban elhelyezett betétek ottani állami garantálása késztette a magyar államot is hasonló lépésekre, nehogy a garancia-licit ösztönözze betétkivonásra a hazai tulajdonosokat. Jórészt a lecsökkent banki likviditás és a kockázatvállalástól való tartózkodás következménye az egyébként már kiugró hozamú magyar állampapírok iránti kereslet hiánya. Erre a helyzetre a bankrendszer refinanszírozási kockázatát csökkentő pénzügyi megoldásokkal, állami garanciákkal, nemzetközi támogatás szervezésével, a jegybanki alapkamat drasztikus megemelésével, a belső és külső egyensúly javítását célzó intézkedésekkel reagált. Nagy a valószínűsége annak, hogy 2008 2009-ben a magyar gazdaság főleg a súlyosan megromlott világgazdasági körülmények által meghatározott és az egész Európai Unióra jellemzővé váló kényszerpályára kerül. Ennek fő jellemzője, hogy a belső és külső pénzügyi egyensúly kényszerűen még a korábban szándékoltnál is erőteljesebben javul, viszont a gazdaság lényegében stagnál, a munkanélküliség nő, a foglalkoztatás csökken. A pénzügyi egyensúly javulásában egyaránt szerepe lesz a lakossági nettó megtakarítás emelkedésének, a vállalkozói szféra EU-támogatások bővülésénél kisebb beruházás-bővítésének, de a döntő tényező az államháztartás nettó finanszírozási igényének a GDP kb. 2,5%-ára való visszaszorítása lesz. A következő hónapban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet várhatóan csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. Az EU jövőre várható stagnálás közeli állapota beszűkíti a magyar export lehetőségeit. Az alacsonyabb olajár a csökkenő orosz fizetőképes kereslet miatt az odairányuló export lehetőségeit is korlátozza. Az exportorientált ágazatok közül gondok várhatók a járműgyártásban és az elektronikai termékek értékesítésében. A bizonytalan perspektíva és drága hitel visszafogja a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik. Komoly piaci konszolidáció valószínű az építőiparban és az ingatlanszektorban. A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövőre legfeljebb stagnálás körüli állapot követi, a hitelfelvétel erősen fékeződik, miközben jelentős összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvő bizonytalanság erősítheti a megtakarítási hajlandóságot. A gazdasági növekedés 2008-ban a tavalyi 1,1% után gyorsul, de már csak 2% körül várható. Markáns az ipar lassulása, mindenekelőtt az export drámai lefékeződése következtében. Az építőiparban lassul a visszaesés mértéke, a kereskedelemben stagnálás közeli állapot várható. 2009-ben a gazdasági növekedés minimálisra, 0,5% körülire lassul. A magágazatok közül az ipar tovább lassul, perspektívája azonban nagyban függ attól, hogy az európai receszszió végének közeledtét érezve a vállalkozások mikor kezdenek új fejlesztésekbe. Az építőiparban kétéves visszaesés után némi élénkülés várható az EU-támogatású infrastrukturális beruházások beindulása révén. Azonban a hitelhez jutás feltételei még rosszabbak lesznek, ez a szerény növekedés is eltűnhet. A szállítási ágazatra 2008-ban még némi élénkítő hatást gyakorol a jó mezőgazdasági termés, 2009-ben a régió erősen lassuló növekedése az eddigi húzóerőt, a tranzitszállítást is visszafogja. Nehezül az élelmiszeripar és a turizmus helyzete is. Stagnáló gazdaságban a foglalkoztatottak száma 1-2%- kal csökken, a munkanélküliség pedig nő, idén 7,6%-os, 2009-ben 8% körüli ráta valószínű. A pénzszűke következtében növekedik a körbetartozások mértéke. A külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel volumenének behozatalnál gyorsabb fejlődése fennmarad, sőt az olló még kissé nyílik is. A bruttó keresetek legfeljebb 5%-kal növekednek, ami az adótáblázat változatlansága esetén a nettó keresetek 4% körüli emelkedését, s ezzel, 3,9%-os inflációt feltételezve a reálkeresetek stagnálását valószínűsíti. Ezen belül a versenyszektorban kissé magasabb bruttó béremelési ütem lehetséges. A 2008- ban még 9% felett emelkedő bruttó bérek dinamikájának ilyen lefékezése a nagyobb, exportérdekelt cégeknél az európai piacszűkülés, a hazai piacon működő kkv.-knál pedig a belföldi kereslet stagnálása miatt szükségszerű. A költségvetési szektorban a reálbér csökken. A fogyasztás kissé mérséklődik, a megtakarítás viszont emelkedik. Ez utóbbiban a kényszerek a hitelek törlesztési kötelezettsége, a devizahitelek korlátozott elérhetősége, a forinthitelek drágaság a mellett a forint vonzó betéti kamatának is szerepe lesz. Az infláció főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2%-os (az év végén 5% körüli), 2009-ben 3,9%-os (az év végén 3,5% körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt jelenleg nagyon ingadozó, s jellemzően gyengülő. Az idei év végére azonban erősödő, 260 forint körüli. Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, s a magyar államháztartási hiány idei 3,4% alá csökkentésével 2009 tavaszán megszűnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, miközben az infláció is 4% körülire csökken. Lényegesen közelebb kerül az ország az euró-zónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. folytatás a 10. oldalon
P O R T R É 9 Optimistán a jövő felé Még alig volt 24 éves Szilágyi Richárd, mikor egy neves debreceni szálloda műszaki igazgatójának nevezték ki. Az energetikai mérnök végzettségű fiatalember több szakmai tapasztalattal a háta mögött 2005 óta édesapjával közösen vezeti családi vállalkozásukat. Az apa, Szilágyi László vállalkozóként kezdett ipari gázégők szervizelésével foglalkozni, 1991-ben betéti társaságot, 1994-ben kft.-t alapított társával, majd külön váltak. Megosztva az ügyfélkört mindketten a szakmában maradtak. 2004-ben Szilágyi László megalapította a Caloritherm Kft.-t, amit 2005. márciusától fiával közösen irányítanak. A fiatalabb generáció feladata a napi teendők ellátása, a cég szakmai irányítása. Richárd édesapja az általános teendőkkel, és nagyrészt a pénzügyek koordinálásával foglalkozik. A cég ma igen sokrétű; ipari energetikával, kazánházak és hőenergia termelő rendszerek üzemeltetéssel, kivitelezésével, szervizelésével foglalkoznak, de tevékenységükbe minden beletartozik, ami energetikai rendszerek teljes körű ellátásával, kiszolgálásával kapcsolatos. A cég ma közel 20 főt alkalmaz. A dolgozók nagy része a jászberényi hűtőgépgyár energiaellátásával foglalkozik, ugyanis a kft. indulását követő évben meghívásos pályázaton elnyerte a nagy múltú jászsági gyár energetikai üzemeltetését. Sok cég küzd szakemberhiánnyal napjainkban. Az energetikai ágazatban vannak ilyen problémák? Sajnos mi is küzdünk ezzel a problémával mondja Szilágyi Richárd. Jászberényben a munkaügyi központon keresztül oldottuk meg a munkaerő felvételt. Segítségükkel felkerestük a környéken lakó kazánfűtő vagy kompresszorkezelő végzettségű szakembereket, interjúra hívtuk őket és bár elég nagy a fluktuáció de mindig sikerül minden pozíciót betölteni. A fő gond nem is a szakemberek számával, hozzáértésével, sokkal inkább mentalitásukkal van. Főként a diplomával rendelkezőkből hiányolom az elszántságot, a kreativitást, a munkájuk iránti szeretetet, ami nélkül viszont nem megy. Tapasztalatom szerint, sokan ma nem azért szereznek mérnöki diplomát, mert érdekli, vagy sikeresek akarnak lenni a munkájukban, hanem mert ez a társadalmi vagy szülői elvárás feléjük. Volt évfolyamtársaim közül is csak igen kevesen maradtak a szakmájukban. Jelenleg is egy fiatal, agilis, talpraesett asszisztenst keresek magam mellé, aki nagyban megkönynyítené a munkámat, például az árajánlatok összeállításával, megrendelések kezelésével. Több fiatal is volt már állásinterjún a cégnél, de nem találom a megfelelő, igazán elhivatott embert erre a pozícióra. 2006-ban volt egy ilyen munkatársam, akivel nagyon meg voltam elégedve. Éppen a diplomamunkáját készítette mikor egy szakkiállításon találkoztunk, később felhívtam és elkezdett a cégnél dolgozni. Sajnos pont a szorgalma miatt egy pesti vállalat munkát ajánlott neki, ma náluk dolgozik, de a diplomáját még mindig nem szerezte meg. Ebből is jól látszik, hogy a papírnál sokszor fontosabb a rátermettség, a dolgozni akarás, a munka iránti alázat. Ez is egy olyan szakma, ami folyamatosan fejlődik, és a mérnököknek lépést kell tartaniuk ezzel a fejlődéssel. Ez csak megfelelő elhivatottsággal megy. Sok egyéb problémával kell szembenéznie ma egy kis- vagy középvállalkozónak, melyek érintik ezek közül leginkább az Önök vállalkozását? Az építőipart a körbetartozások sújtják, amivel kivitelezőként mi is találkoztunk már. A megrendelő későn utalta a pénzt, nekünk viszont ki kellett fizetni az alkalmazottakat, az alvállalkozókat, az alkatrészszámlákat. Sajnos a médiában mostanában sokat hallott cég felszámolása körüli botrány minket is érintett, azonban még mindig szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy olyan partnerekkel dolgozhatunk, akik többségében tisztességesen kifizetik az elvégzett munkáért járó díjat. Optimista, bizakodó típus vagyok, nem szeretek a problémákon rágódni. A most sokakat aggasztó világválságot sem tudom megítélni igazán. Szerencsére sok céggel van élő szerződésünk, és folyamatosan jönnek az ajánlatkérések kisebb nagyobb munkákra, aminek lehet, hogy csak az 1 százalékát kapjuk meg, de annak is örülök. A cégnek vannak megbízásai, optimistán nézek a jövőbe. Egy-egy szakkiállítás alkalmával a szakma fejlődési irányait, lehetőségeit kívánják bemutatni. Debrecenben is több kiállítást rendeznek. Vállalkozásukkal fontosnak tartják, hogy kiállításokon részt vegyenek? A kft. megalapításakor 2005-ben és 2006- ban is részt vettünk szakkiállításokon, mint kiállító, ma inkább már csak mint látogató keresem fel ezeket. Szolgáltató cégként nem tudunk látványosan egy ilyen eseményen megjelenni, nincsenek saját termékeink, amiket kiállíthatnánk. Az információáramlás fejlődésével úgy gondolom, egyre csökken ezen bemutatkozási lehetőségek jelentősége. Az internet, a telekommunikáció adta lehetőségeket kihasználva szinte bármilyen információhoz hozzájuthatunk. Videokonferenciákat folytathatunk kényelmesen az irodai székben ülve. A személyes találkozások érdekében azonban nem hagyom ki az előbb említett rendezvényeket, de nem csak az új cégeket keresem, hanem a már ismert vállalatok standjait is meglátogatom, amik közül sajnos évről évre kevesebbet találok meg. Az ilyen szakkiállításokon általában sok innovatív fejlesztést mutatnak be. A nemrég megrendezett Épületgépészeti konferencia témája a geotermikus energia alkalmazása volt. Mit gondol az energetikai ágazat ezen fejlődéséről? Kicsit szkeptikus vagyok az alternatív energiaforrások iparban használatát illetően. A saját házam energiaellátását szívesen megoldanám valamilyen nem hagyományos energiaforrással, például a napenergia felhasználásával, vagy hőszivattyúval, de az iparban, ahol a cégünk is tevékenykedik, ezt még nem látom kifizetődőnek, és nem tartom elég hatékonynak. Még óriásibb gázáremelkedés és még olcsóbb és jobb hatásfokú technológia kell ahhoz, hogy ez ipari szinten is megtérüljön. Természetesen van ahol hatékony marketingeszközként is használják azt, hogy környezetbarát energiaforrást alkalmaznak. Gondolok itt arra, hogy ha egy szálloda környezetbarátként hirdeti magát a vendégeknek, ott a gazdaságosabb hőtermelés mellett marketing szempontból is hasznos lehet, csak helyet kell tudni biztosítani az ehhez szükséges nagy helyigényű (pl. napkollektor) berendezéseknek. Egy ipari vállalatnál egyszerűbb egy új kazánt beállítani, hiszen olyan nagymennyiségű energiára van szükség, amit az alternatív energiaforrás a jelenlegi műszaki fejlettségi szinten az általában rendelkezésre álló területen, teljes mértékben és gazdaságosan képtelen biztosítani, valamint a hozzá tartozó energetikai kiszolgáló rendszer nem fér el az általában rendelkezésre álló helyen. Az iparban viszont egyre inkább kezd elterjedni a legtöbb ipari technológiánál előforduló hulladék hők, vagy bármilyen más technológiai hulladék melléktermék újrahasznosítása. Egy jól kitalált újrahasznosító technológiával, csökken pl. a foszilis energia és vízfelhasználás. Ez a környezetvédelem általam tapasztalt az iparban egyre inkább megjelenő egyik formája, mely természetesen gazdaságosabb üzemelést is lehetővé tesz. Régóta tagja a Kamara Energetikai szakmai kollégiumának és a nemrég indult Plato programban is részt vesz. Miért tartja fontosnak az ezekben való részvételt? Elsősorban itt is a személyes kapcsolatokat kerestem, kíváncsi voltam más cégek tapasztalataira. A Plato programot ajánlották nekem, és nagy kíváncsisággal mentem el az első találkozóra, ahol nagyon jó volt hasonló méretű és nagyobb és tapasztaltabb cégek vezetőit hallgatni. Jó megbizonyosodni arról, hogy jó irányba haladok-e éppen, vagy sem. A szakmai kollégium keretében is rengeteg hasznos programot szerveznek, csak sajnos a sok elfoglalt vállalkozót sokszor nehéz összehívni, és időpontot egyeztetni mondjuk egy céglátogatáshoz. Egyre jobban látom, mennyi mindent tesz a kamara a vállalkozókért. (Szilágyi Richárdot a 2008 2012-es ciklusra a kamarai küldöttnek választották. a szerk.) Horváth Andrea