magyarhirlap.hu Parragh László: felerősödött a kamarák szerepe

Átírás

1 MTI Parragh László: felerősödött a kamarák szerepe Nyíregyháza, szeptember 21., péntek (MTI) - Parragh László szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a területi kamarák befolyása, jogosítványaik pedig több területen nőttek erőteljesen, ami már a vállalkozói társadalom figyelmét is felkelti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szabolcsi szervezet tisztújító küldöttgyűlését követő pénteki nyíregyházi sajtótájékoztatón arról beszélt: a szervezet befolyása a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot. Az elmúlt két év arról szólt, hogy folyamatosan olyan feladatokat kaptunk, amelyeket a gazdaságszervezésben lehet hasznosítani - tette hozzá Parragh László. Az MKIK elnöke többek között a vegyes kamarai hálózat létrehozásával a kereskedelem fejlesztését, valamint a forráshoz jutás erősítését nevezte a legfontosabb jövőbeni kamarai feladatoknak. Parragh László kiemelte: az uniós források kérdésében a MKIK komoly befolyást szeretne elérni, szavai szerint a kamarának ebben is "markáns lesz a hangja". Az elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az előző hét év pénzfelhasználását nagyon erősen kritizálta a szervezet, amely már korábban figyelmeztetett több ezer milliárd forint "bennragadására". "Ez rendkívül aggasztó, mert egy depressziós gazdaságban, amikor nulla közeli a növekedési ütem, ekkora pénzt parlagon hagyni nagyon botor dolog és súlyos hiba" - fogalmazott Parragh László. Mint mondta, ezért a kamara számára is meghatározó lesz, hogy a forrásokat a 2014 és 2020 közötti időszakban hogyan osztják majd el. A MKIK azt szeretné, hogy ezek leginkább a gazdaságban hasznosuljanak, a kamara aktív szerepvállalásával pedig olyan intézményrendszer létrehozását javasolják, amely segíti a vállalkozások pályázati tevékenységét a forrásokért - tette hozzá Parragh László. A szervezet előtt álló kihívásai között ezen felül az új közigazgatási struktúrához történő igazodást jelölte meg az elnök, hozzátéve, a kamarának képesnek kell lennie a kormányzati rendszerrel való szoros együttműködésre. A kamarai választásokkal kapcsolatban Parragh László kitért arra: a területi kamarák felénél történtek már meg a tisztújítások, a folyamat pedig október 30-án, az országos választással zárul majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyébként 8 küldöttet delegál a 199 fős országos küldöttgyűlésbe. A megyei választások kapcsán Pekó László, a térségi kamara újjáválasztott elnöke a tájékoztatón elmondta: a megválasztott 60 küldött közül 19 új vállalkozást, a kamara 21 fős elnökségében pedig 5 új tagot köszönthettek. magyarhirlap.hu A gazdaságba kell pumpálni az uniós támogatásokat Változtatna a pénzelosztáson az MKIK Nagyobb befolyást kaphat a jövőben az uniós pénzek felhasználása terén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet elnöke arról beszélt: nulla növekedési ütem mellett botorság nem kihasználni a közösségi támogatásokat.

2 Rendkívül aggasztó az uniós pénzek felhasználása egy depressziós gazdaságban, amikor nulla közeli a növekedési ütem, ekkora pénzt parlagon hagyni nagyon botor dolog és súlyos hiba - jelentette ki tegnap Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A távirati iroda tudósítása szerint emlékeztetett rá, hogy a kamara már korábban is többször felhívta a figyelmet arra, hogy nem jó ütemben halad az uniós pénzek felhasználása, figyelmeztettek, hogy több ezer milliárd forint is bent maradhat a rendszerben. Ennek elkerülése végett az uniós pénzek kérdésében komoly befolyást szeretne szerezni a szervezet, az elnök szerint a kamarának ebben a tekintetben is markáns lesz a hangja a jövőben. Mint mondta, a kamara számára is meghatározó lesz, hogy a pénzeket a 2014 és 2020 közötti időszakban hogyan osztják majd el. "Azt szeretnénk, hogy ezek a pénzek elsősorban a gazdaságban hasznosuljanak, a kamara aktív szerepvállalásával ezért egy olyan intézményrendszer létrehozását javasoljuk, amely segíti a vállalkozások pályázati tevékenységét a forrásokért" - jelezte a kereskedelmi és iparkamara elnöke. Arról is beszélt, hogy a kamara befolyása a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot. Véleménye szerint a legfontosabb jövőbeli feladatok közé tartozik a vegyes kamarai hálózat létrehozásával a kereskedelem fejlesztése, valamint a forráshoz jutás erősítése. A szervezet előtt álló kihívások közül ezenfelül az új közigazgatási struktúrához történő igazodást jelölte meg az elnök. Megjegyezte: a kamarának szorosan együtt kell működnie a a kormányzati rendszerrel. A kamarai választásokkal kapcsolatban kiemelte: a területi kamarák felénél már lezajlottak a tisztújítások, a folyamat pedig október végén az országos választással zárul le. *MH-összeállítás hvg.hu Rejtély, hogyan hódítanák meg Orbánék Ázsiát : [ ] Ősszel elvileg magasabb fokozatba kapcsol a keleti nyitás, és magyar kereskedőházak nyílnak négy ázsiai országban. A tervek azonban még meglehetősen kuszák, még a működési forma és a tevékenység tartalma sem egyértelmű. Viszont jelentkezők már vannak zászlóshajószerepre és felmerült az Ikarus és a Rába felélesztése is - az egykori keleti sikerekre építve. Az idősebbek még emlékezhetnek az Onedin család című tévésorozatra, melyben a hajóskapitány és vállalatalapító James Onedin gyakran üzletelt a Brit Kelet-indiai Társasággal, az akkor már az indiaikereskedelmi monopóliumát elvesztett kereskedőházzal.

3 AXVII. század elején alakult neves társaság fontos szerepet játszott a brit gyarmatosításban és a részvénytársaságoknak is bizonyos mértékig előképe volt. A kormány ősszelnégy ázsiai országban, Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában tervez kereskedőházakat nyitni, hogy segítségükkel hódítsa meg Magyarország az egzotikus Keletet. Persze,nem (csupán)romantikus tervekről van szó: a kereskedőházak hazai termékek közvetítésével,marketinggel,a finanszírozás megszervezésévelsegítenéka magyar kis- és középvállalkozások exportját. Áttörés? A közeli nyitás ellenére ugyanakkor a tervek még meglehetősen kialakulatlanok. Sok tennivaló van még pénzügyi és jogi téren, illetve a kereskedőházak tényleges működésének kialakításában - mondta a hvg.hu-nak Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) elnöke. A kereskedőházak koncepcióját egyébként az MKSZ dolgozta ki 2007 környékén, de sem a kormány, sem a magánszféra nem állt a kezdeményezés mögé. A szövetség a 2010-ben megalakult Orbán-kormánynak is benyújtotta javaslatát, de két évnek kellett eltelnie, hogy elinduljon a konkrét tervezés. A koncepció előtörténete miatt azonban már ezt is áttörésként értékelik a kezdeményezők. James Onedin meghódítja Keletet Fotó: AP Azt, hogy akereskedőházakkalsok munka van még,hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára is elismert egy héttel ezelőtt egy exportról szóló konferencián. A tervet Matolcsy György minisztériumának kellene végleges formába öntenie, a kormány eddig csak első olvasatban tárgyalta július elején. A koncepció lényege, hogy budapesti központtal létrehoznának egy kis létszámú részvénytársaságot, amelynek tulajdonosa a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne. A célországokban ez a központ alapítana úgynevezett relációs kereskedőházakat, amelyekben a magyar államnak már jóval kisebb részesedése lenne. Nagy Róza, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy interjúban fontosnak nevezte, hogy a finanszírozást segítendő, a szervezetekben helyet kapjanak a hazai és külföldi bankok is, illetve fölvegyék a kapcsolatot a célországok kereskedelmi és iparkamaráival, illetve partner lehetne az Eximbank is. Emellett a kereskedőházakban olyan hazai vállalkozásoknak is szerepet szánnak, melyek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek az adott országban, s így motorjai lehetnek a kapcsolatok bővítésének. A képviselet nem elég Az egyelőre úgy tűnik, eldöntetlen, hogy a célországokban nyitott kereskedőházak milyen formában működnének. A tervek szerint a kereskedőház az egyes célországokban helyi képviseletet nyitna, vagy helyi céget alapítana és összegyűjtené a kis mennyiségű, de exportképes termékeket a hazai vállalkozásoktól, majd helyben eladná azokat, vagy

4 közvetítene az értékesítésben. A lehetséges szervezeti formák széles skáláját veszik figyelembe a tervek, és az is lehet, hogy mindegyik célországban más és más lesz a konstrukció - mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a kereskedőházak koncepciójának kidolgozásában részt vevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A dilemma, hogy milyen szervezeti formában valósítja meg a kormány a külföldi kereskedőházakat, azért nem mindegy, mert tulajdonképpen ettől függ, lesz-e értelme az egész programnak. Az MKSZ elnöke szerint a kormányzati nyilatkozatokban megjelent információk egyelőre arra utalnak, a kormány úgy valósítaná meg a kereskedőház-koncepciót, hogy az valójában nem kereskedőház lenne, inkább csak a klasszikus kereskedelmi tanácsosi funkciót töltené be. A kereskedelmi tanácsosok külföldi kereskedelmi kirendeltségeken dolgoznak kiküldöttként, ők azonban nem köthetnek üzleteket, külgazdasági szakdiplomataként legfeljebb közvetítő, kapcsolatépítő funkciójuk van. Dávid Imre szerint egyelőre az körvonalazódik, hogy a magyar állam a megcélzott ázsiai országokba kiküld majd egy-két képviselőt, és megbízza őket, hogy segítsék piachoz a hazai cégeket. Ebben az esetben azonban félő, hogy a kereskedőház csak egy felesleges párhuzamos külföldi hálózat lesz a Külgazdasági Hivatal (HITA) külgazdasági irodáihoz képest, amelyek a magyar nagykövetségek mellett működnek jelenleg is szerte a világon. A körvonalazódó kormányzati koncepcióval szemben a kereskedőházaknak gazdasági szervezetekként kellene jelen lenniük itthon és külföldön, és képesnek kellene lenniük az üzletek megkötésére és lebonyolítására. Egy szóval, kereskedniük kellene, ehhez pedig az is kell, hogy alkalmasak legyenek szerződéskötésre. Vagyis, a kereskedőházaknak a kereskedelmi tanácsosokkal ellentétben nem csak a hazai cégek külföldi piacra jutását kell segíteniük, hanem például megállapodhatnának saját maguk vagy a vállalkozások nevében és kockázatára, bizományosi vagy sajátszámlás, esetleg konzorciumi alapon. Egy ilyen tevékenységhez több külkereskedelmi szakember szerint nem egy irodára, hanem egy egész cégre van szükség, mint a rendszerváltás előtti külkereskedelmi vállalatok esetében. Mindemellett a kereskedőházaknak tőkére van szükségük, amellyel elkezdhetik finanszírozni az első üzleteket, vagyis képesnek kell lenniük üzleti kockázatvállalásra. Mi a probléma? A magyar kkv-kra rá is férne egy átfogó exportfejlesztési program. Ugyanis a hazai piac szűkössége miatt ez jelentheti számukra a kitörési pontot. Emellett ez az egyetlen húzóereje a magyar gazdaságnak hosszú évek óta: ha nem lett volna exportnövekedés az elmúlt 12 évben, akkor Magyarországon tartós recesszió lenne. Idén például 3 százalékos lenne a visszaesésünk export nélkül. Csakhogy a Kopint-Tárki kutatása szerint a magyar export több mint háromnegyedét 100 százalékban külföldi cégek állítják elő, a hazaiak pedig csak a 20 százalékát. A közvetlen exporttal rendelkező kkv-k részaránya még rosszabb képet fest, ez ugyanis 17 százalék, míg az uniós átlag 25 százalék. Lengyelországban 35 százalék ez az arány, és még Románia is előttünk van ezen a téren. A fő akadály a hazai vállalkozások számára az információhiány a piacokról és a lehetséges partnerekről, illetve a kereskedelemtechnikai ismeretek és a nyelvtudás hiánya. Ezért a hazai vállalatok számára

5 komplex vállalkozástámogatási intézményrendszer létrehozása lenne szükséges. Ebben benne kellene lennie a vállalkozási ismeretek személyre szabott tanácsadásának, valamint export és beszállítói pozíciók segítésének is, amilyen például a kereskedőház is. Nemzetközi jogba ütközhet A kormány attól is tart, hogy a kereskedőházak nem lesznek összeegyeztethetők az uniós joggal és a világkereskedelmi megállapodásokkal. A nemzetközi jogok megsértésétől leginkább a Külügyminisztérium képviselői tartottak az egyeztetéseken, azonban ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények a tárcák között - mondta a hvg.hu-nak Parragh László. A problémát az okozhatja, hogy a kereskedőházak tőkéjét az államnak kellene biztosítania, és kérdés, milyen konstrukcióban lehetne tulajdonos a kereskedőházban. Az Európai Unió tiltja a piaci szereplők (akár magán, akár köztulajdonúak) közvetlen állami támogatását, de a megoldásra vannak példák, mint az olasz vagy a német exporttámogatási formák - mondta a hvg.hu-nak Dávid Imre. Németország és Olaszország valóban legálisan és nyíltan támogatja cégei külpiaci terjeszkedését. A német DEG-program (Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellscahft mbh) például kifejezetten olyan német tulajdonú kkv-kat támogat tőkebefektetéssel és garanciavállalással, amelyek kockázatosabb, unión kívüli országban fektetnek be - mondta a hvg.hu-nak Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke. A szakember szerint ennek alapján nem minősül támogatásnak, ha az állam tőkével járul hozzá a kereskedőházak elindításához. Mennyi pénz lesz rá? A kormányzati nyilatkozatok szerint 3 milliárd forintot szánnak a kereskedőházakra ban. Azt, hogy ez elég lesz vagy kevés, pontos koncepció nélkül nehéz megítélni. Annyi biztos, a kereskedőházak kapacitását alapvetően meg fogja határozni, hogy mekkora lehet az alaptőkéjük. A hüvelykujjszabály szerint például egy egymilliárdos alaptőke körülbelül 5 milliárd forgalmat képes finanszírozni, feltéve, hogy viszonylag gyorsan, legalább egy év alatt meg tudja forgatni a befektetett pénzt a cég. A pénzforgás sebessége viszont lassabb, inkább 3-5 éves a létesítmények exportjánál - véli Dávid Imre. Ennek alapján az előlátott 3 milliárd forint több szakértő szerint is könnyen lehet, hogy átfogó offenzíva helyett inkább csak külpiaci felderítésre lesz elegendő. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen szerepe lesz a folyamatban az állam eddigi exporttámogató apparátusának. Az állami tulajdonrészen kívül a külgazdasági szövetség szerint fontos szerepe lehet a kereskedőházban az állami promóciós szervezeteknek, mint a HITA, a Magyar Export- Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib), amelyek egyébként is arra szolgálnak, hogy a magyar exportot támogassák pénzügyi és biztosítási oldalról. Fontos a név A külkereskedelemben járatos szakemberek szerint lényeges kérdés, hogy a kereskedőházakat "zöldmezős" beruházásként indítják el, vagy olyan cégek neve alatt, amelyeket ismernek a célországokban és több évtizedes referenciákkal rendelkeznek. A cég ismertsége mindenütt

6 nagyon fontos, különösen a keleti országokban. Ahhoz sok évnek kell eltelnie, hogy a vállalat bizalmi tőkéje meglegyen - mondta Dávid Imre. Rába: már dobozolnak Fotó: Stiller Ákos Az 1990 előtt működött külkereskedelmi joggal rendelkezett vállalatokból vannak még ilyen cégek és szakemberek, amelyeknek nagyon sok tapasztalatuk és referenciájuk van külföldön - mondta az MKSZ elnöke, aki szerint vannak még olyan magyar termékek, amelyek újraéleszthetők. A Rába például a katonai exporton keresztül szerzett máig tartó ismertséget néhány évtizede az ázsiai és afrikai országokban. Ilyen régi nagy név még például az Ikarus, vagy a Ganz. Az Ikarus felélesztését és a Rába bevetését a katonai exportban egyébként a kormányzat is emlegeti. Kevés régi külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat élte azonban túl a szocialista ipar összeomlását a 90-es évek elején. Ilyen cég például a vízgazdálkodással, szennyvíztisztítással, hulladékgazdálkodással, valamint az élelmiszer-ipari, mezőgazdasági projektekkel foglalkozó Agroinvest Zrt., melynek Dávid Imre az elnöke. Ezek a szolgáltatások egyébként nagyjából lefedik azt a kört, amiben a kormány is gondolkodik, és a szakértők is általában exportképes, magas hozzáadott értékkel rendelkező magyar termékekként emlegetnek. Egy másik nagy túlélő, a Tesco Consulting Kft. elsősorban a high tech és a mérnöki tudás exportját végzi. Egy ilyen vállalkozás bevezetése, a megfelelő személyes kapcsolatok kiépítése a külpiacokon hosszú-hosszú éveket, évtizedeketvesz igénybe - mondta a hvg.hunak Pados László, a Tesco Consulting ügyvezetője. A külkereskedelmi szakember szerint a kereskedőház nem születik, a japán kereskedőházakhoz hasonló rendkívül összetett és komplex feladatokat ellátó vállalkozások, hosszú évek, évtizedek szisztematikus munkájával építhetők fel. Mindehhez a kormány, a fejlesztési, innovációs intézmények, az Eximbank, a Mehib, a HITA, a kereskedelmi bankok, a külképviseletek és a vállalkozások szoros együttműködésére van szükség. A már tőkeerős kereskedőház nem csak elad és vásárol, hanem adott esetben biztosítási, szállítási, finanszírozási és fejlesztési szolgáltatásokat is nyújt a partnereinek. Ehhez sok egyéb mellett rendkívül tapasztalt nemzetközi kitekintésű szakemberek szükségesek. Raskó György szerint azonban a minisztérium által tervezett kereskedőház koncepció zöldmezős beruházásként számol a kereskedőházzal, és a régi külkereskedelmi cégek nem kerülnek be a koncepcióba. A szakértő szerint egy név bevezetése valóban 20 évbe is beletelhet majd, "azonban ez nem számít, valamikor el kell kezdődnie a folyamatnak. Az is teljesen mindegy, hogy ki, csak kezdje el, és végezze szakértelemmel a feladatát" - véli. Kié lesz a zászlóshajó? A pénzintézet vezetője szerint viszont szó nincs arról, hogy az általuk alapított kereskedőház vezényelné le a keleti nyitást. "A Széchenyi Kereskedelmi Bank nyitott minden későbbi együttműködésre az állammal, de egyedül alapította meg a saját kereskedőházát és kezdte el építeni a szervezet külföldi lábait" - mondta a hvg.hu-nak Szakács Tibor, a Széchenyi

7 Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója. Mint hozzátette, vártak arra, hogy az állam elindítsa a kereskedőházat, de mivel a Széchenyi Kereskedelmi Bank a kisebb pénzintézetek közé tartozik, így ezt nincs idejük kivárni, és mivel jó üzleti lehetőséget látnak a megcélzott piacokon, önmagukban belevágnak. A Széchenyi Kereskedelmi Bank kereskedőházának a szovjet utódállamokban (köztük Oroszországban, Azerbajdzsánban), a Kárpát-medencében (elsősorban Kárpátalján és a Vajdaságban), valamint Dubajban tervez helyi képviseletet. A bank által megcélzott országok így nagy részben lefedik a kormány által emlegetett államokat, de vannak különbségek. A kormány például Kínában is nyitna kereskedőházat, a bank viszont ezt nem az első lépések közé teszi. Orbán Viktor Kínában Fotó: Burger Barna Szakács Tibor véleménye szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban tervezett kereskedőház, amely Budapesten lesz és a külföldi képviseletek hazai központi szervezeteként fog működni, várhatóan állami tulajdonú lesz. Így ezt a pozíciót a bank nem is akarja megpályázni, de az együttműködéstől egyáltalán nem zárkózik el, sőt készül arra. Az elnökvezérigazgató szerint egyébként is csak annak lenne értelme, hogy az állam legyen a fő tulajdonosa a kereskedőháznak, ugyanis a megcélzott ázsiai piacokon az állami szerepvállalásnak kiemelt jelentősége van, és az állami közreműködés szükséges az üzletek megkötéséhez. Az, hogy mely szervezet lesz a kereskedőházak zászlóshajója, még eldöntetlen, hiszen jelentkezett erre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, és a kormányzati nyilatkozatok eddig arról szóltak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK alapíthatná a kereskedőház budapesti székhelyű cégét. Parragh László, az MKIK elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, több lehetőség is felmerült: lehetne a kereskedőház a kamaráé, lehetne tisztán állami és lehetne magáncégé is. Egyelőre azonban nincs kormányzati döntés arról, melyik konstrukció valósul meg. *Máriás Leonárd

8 mno.hu Erősödő kamarai szerepekről beszélt Parragh : [ ] Parragh László szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a területi kamarák befolyása, jogosítványai pedig több területen erőteljesen nőttek, ami már a vállalkozói társadalom figyelmét is felkelti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szabolcsi szervezet tisztújító küldöttgyűlését követő pénteki, nyíregyházi sajtótájékoztatón arról beszélt: a szervezet befolyása a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy nem tudja megszervezni a gazdaságot egy modern, európai értelemben felfogott kamarai hálózat nélkül. Az elmúlt két év arról szólt, hogy folyamatosan olyan feladatokat kaptunk, amelyeket a gazdaságszervezésben lehet hasznosítani - tette hozzá Parragh László. Az MKIK elnöke többek között a vegyes kamarai hálózat létrehozásával a kereskedelem fejlesztését, valamint a forráshoz jutás felerősítését nevezte a legfontosabb jövőbeni kamarai feladatoknak. Parragh László szerint a kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmutat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésén. Parragh László júliusban találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, akkor kiemelte: a magyar gazdaság talpra állítása a strukturális átalakítások elindításával elkezdődött, ami a gazdaság szereplőinek érdeke, mert enélkül tartósan nem tartható fenn a növekedés. A vállalkozók felvállalták az átalakítással járó gondokat a közös teherviselés jegyében - jelentette ki az MKIK elnöke. Bennragadt pénzek Parragh László kiemelte: az uniós források kérdésében a MKIK komoly befolyást szeretne elérni, szavai szerint a kamarának ebben is "markáns lesz a hangja". Az elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az előző hét év pénzfelhasználását nagyon erősen kritizálta a szervezet, amely már korábban figyelmeztetett több ezer milliárd forint "bennragadására". "Ez rendkívül aggasztó, mert egy depressziós gazdaságban, amikor nulla közeli a növekedési ütem, ekkora pénzt parlagon hagyni nagyon botor dolog és súlyos hiba" - fogalmazott Parragh László. Mint mondta, ezért a kamara számára is meghatározó lesz, hogy a forrásokat a 2014 és 2020 közötti időszakban hogyan osztják majd el. A MKIK azt szeretné, hogy ezek leginkább a gazdaságban hasznosuljanak, a kamara aktív szerepvállalásával pedig olyan intézményrendszer létrehozását javasolják, amely segíti a vállalkozások pályázati tevékenységét a forrásokért - tette hozzá Parragh László.

9 A szervezet előtt álló kihívásai között ezen felül az új közigazgatási struktúrához történő igazodást jelölte meg az elnök, hozzátéve, a kamarának képesnek kell lennie a kormányzati rendszerrel való szoros együttműködésre. A kamarai választásokkal kapcsolatban Parragh László kitért arra: a területi kamarák felénél történtek már meg a tisztújítások, a folyamat pedig október 30-án, az országos választással zárul majd. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyébként 8 küldöttet delegál a 199 fős országos küldöttgyűlésbe. A megyei választások kapcsán Pekó László, a térségi kamara újjáválasztott elnöke a tájékoztatón elmondta: a megválasztott 60 küldött közül 19 új vállalkozást, a kamara 21 fős elnökségében pedig 5 új tagot köszönthettek. *WL

10 IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet: Népszabadság Egyszer használatos munkások lesznek oldal - [ ] *Oktatás A szakiskolákba járó tanulóknak szeptembertől alig tanítanak közismereti tárgyakat A szakképzés átalakítása folyamatos viták tárgya nemcsak az oktatáskutató szociológusok, közgazdászok körében, hanem a kormánypárton belül is. A viták kereszttüzében - a tankötelezettség korhatárának csökkentésén túl - a szakiskolában oktatható közismereti tárgyak mennyisége áll. Beszédes intézkedés volt, amikor a kormány a szakképzés ügyét áttette az oktatási szakállamtitkárságtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM). Két éve Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Parragh Lászlóval a szakképzés átalakításáról. Hamar kiderültek a részletek a sajátos reformról: a szakképzés idejét négyről három évre csökkentik, és drasztikusan lecsökkentik a közismereti tárgyak számát,megnövelik a gyakorlati órák mennyiségét. A szakképzés és a munkaerőpiac viszonyát kutató szakemberek előadásokban, publikációkban bizonygatták, hogy az alacsonyan képzettek körében az uniós összehasonlításban is brutálisan rossz foglalkoztatottsági adatok mögött éppen az alapkészségek hiánya húzódik. Az alapkészségek - vagyis az értő szövegolvasás, írás, alapszintű számolás - elsajátítása nélkül a gyorsan változó technológiai környezethez nem lehet alkalmazkodni, akik ezekkel a készségekkel nem rendelkeznek, előbb-utóbb munkanélküliek lesznek. Az alapkészségek nemcsak a folyamatos fejlődésből adódó technológiaváltásokhoz elengedhetetlenek, hanem a szakmaváltáshoz is. Az oktatáskutatók ezért pontosan az ellenkező irányú intézkedésekkel, vagyis az alapkészségek megerősítésével, az érettségit adó szakképzés irányába tett lépésekkel orvosolnák a foglalkoztatási gondokat. A parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke már akkor elkezdte kritikáit megfogalmazni, amikor az átalakításoknak még csak a híre járta be a nyilvánosságot. Pokorni Zoltán arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy vannak számszerű tények, jól mérhető jelenségek, amelyekre támaszkodni kellene az oktatáspolitikai döntések során. Hiába támogatta nyáron a Fidesz-frakció és az Országgyűlés oktatási bizottsága is, hogy a három évre csökkentett szakképzésben minimum harminchárom százalék legyen az alapkészségek megerősítését szolgáló közismereti tárgyak aránya, az NGM-től az utolsó pillanatban érkező módosítást az Országgyűlés mégis megszavazta. Így a törvény harminchárom százalékban rögzítette a közismereti oktatásra fordítható időkeretet. Ami biztos: most szeptembertől a Fidesz-KDNP szakiskolai átalakításának köszönhetően egy olyan rendszerben kezdték meg a tanévet a szakiskolai tanulók, amelyben már alig tanulnak közismereti tárgyakat, vagyis esélyük sincs megerősíteni az általános iskolából hozott gyenge alapképességeiket. Alig indult el az új tanév a szakiskolákban, újabb hírek röppentek fel, ezek szerint a szakiskolai kerettanterv mind össze a tanórai munka alapján értékeltetné a diákokat, nem lenne írásos vagy szóbeli beszámoltatás. Emiatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tiltakozását fejezte ki. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) gyorsan cáfolta a sajtóhíreket. Közleményükben leszögezik, a "tanulói teljesítmények évközi értékelése kötelező, ez alól a szakiskolai képzés sem kivétel". - A szakiskolai kerettanterv-tervezet nem tartalmaz az értékelésre vonatkozóan olyan javaslatot, amely a feleltetést, a dolgozatírást elveti - fogalmaznak. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke lapunknak azt nyilatkozta: az OFI a lehető legjobbat hozta ki egy lehetetlen feladatból. A szakember szerint a probléma forrása nem a számonkérés, hanem a heti hat órára csökkentett közismeret. Szenes György nem csak elméletben tudja, hogy heti egy óra egyik tárgyból sem elég. - A következő hétre a tanulók még a tanár nevét is elfelejtik -összegzi. A szakember rámutat: az új rendszerben egy korosztály 25 százalékát, azaz a szakiskolásokat kizárják a továbbtanulási lehetőségéből, annak ellenére, hogy a köznevelési törvény szerint két év alatt megszerezhető az érettségi a szakiskolásoknak is. -Aki ezt leírta a törvénybe, nem látott érettségi tananyagot - fogalmaz. Figyelmeztet: a most iskolapadban ülő szakiskolásoknak még 50 évig kellene a

11 munkaerőpiacon helytállniuk, ennyi idő alatt számos átképzésen kell átesniük a technológiaváltások miatt. - Ez az egész a kamarától jön. Azt gondolják, hogy csak a szakmát kell megtanulni, de kérdezem: ha valaki semmilyen szinten nem konyít az informatikához, nincsenek alapismeretei a társadalomról, meddig fog dolgozni? Rövid ideig. Egyszer használatos szakmunkások lesznek. Ez nagyon rövid távú gondolkodásra vall - mondja. Heti egy óra egyik tantárgyból sem elég FOTÓ: REVICZKY ZSOLT * Ónody-Molnár Dóra IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet: ==***==

12 IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet: Magyar Nemzet Jelentősen nőtt a kamarák súlya oldal - [ ] Parragh László szerint az elmúlt időszakban jelentősen bővült a kamarák befolyása, ami már a vállalkozói társadalom figyelmét is felkelti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tegnap újságírók előtt elmondta, az uniós források kérdésében a kamarának fontos javaslatai vannak. (MTI) ==***==

13 IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) Internet: Kelet Magyarország Markáns véleménye lesz az iparkamarának oldal - [ ] NYÍREGYHÁZ A. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szabolcsi szervezet tisztújító küldöttgyűlését követő pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt: a szervezet befolyása tovább fog nőni, mivel a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot. - Az uniós források kérdésében a MKIK komoly befolyást szeretne elérni, szavai szerint a kamarának ebben is "markáns lesz a hangja" - mondta. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az előző hét év pénzfelhasználását erősen kritizálta a szervezet, amely már korábban igyelmeztetett több ezer milliárd forint "bennragadására". "Ez rendkívül aggasztó, mert egy depressziós gazdaságban, amikor nulla közeli a növekedési ütem, ekkora pénzt parlagon hagyni nagyon botor dolog és súlyos hiba" - fogalmazott Parragh László. A MKIK azt szeretné, hogy ezek leginkább a gazdaságban hasznosuljanak, a kamara aktív szerepvállalásával pedig olyan intézményrendszer létrehozását javasolják, amely segíti a vállalkozások pályázati tevékenységét a forrásokért - tette hozzá Parragh László. Pekó László, a térségi kamara újjáválasztott elnöke a tájékoztatón elmondta: a megválasztott 60 küldött közül 19 új vállalkozást, a kamara 21 fős elnökségében pedig 5 új tagot köszönthettek. *KM/MTI ==***==