Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet
A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció
Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX Budapest, 2006
Terestyéni Tamás, 2006 Typotex ORTT AKTI ISBN 963 9664 24 3 Kiadja a Typotex Kiadó és az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet (AKTI) Felelős kiadó: Hahimi Péter Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Büki Orsolya Nyomdai előkészítés: Typo-Rama Bt. Tördelés: Birnbauer Mária Borítóterv: Szentesi Csaba Terjedelem: 24,5 (A/5) ív Nyomta
Tartalom Elöljáróban: Miről szól ez a könyv? Első fejezet INFORMÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓ Az információ fogalma a hétköznapi nyelvhasználatban Az információ mint a tudás forrása Az információ mentális és biológiai aspektusa Az információ néhány sajátossága Az információ fogalma a matematikai kommunikációelméletben Az információ kvalitatív és kvantitatív megközelítése Az információ és forrása Az információ mennyisége Kód és redundancia Entrópia: az átlagos információmennyiség Az információ átvitele Az információ hétköznapi fogalma és a matematikai kommunikációelmélet 13 17 17 17 19 21 25 25 27 28 29 31 32 34 Második fejezet A PAR EXCELLENCE KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG A kommunikációs és a nem kommunikációs jelenségek elhatárolása Természetes és nem természetes jelentésű események A kommunikációs jelenség feltételei A kommunikációs kísérlet meghatározása A kommunikációban felismertetni szándékolt tényállásról A kommunikáció mint koordinatív kooperatív játék Intencionalitás és kommunikáció 37 37 40 42 46 47 49 52
6 TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Harmadik fejezet A KOMMUNIKÁCIÓ (NEM TECHNIKAI) ESZKÖZEI Felismertetés kommunikáció nélkül A kommunikáció mint belső mentális állapotok külsővé tétele Kommunikációs felismertetés alkalmi eszközökkel Kommunikációs felismertetés fizikai jegyek alapján A hasonlóság (kérdéses) szerepéről a képszerűségben A hasonlóság szerepe a kommunikációs felismertetésben Kommunikációs felismertetés konvenció (jelentés) alapján A természetes és a nem természetes jelek határán Mimika, arckifejezés Tekintet, szemmozgás Hangadás (paranyelv) Gesztusok, a fej, a kéz és a karok mozgása Testtartás Az interakciós-kommunikációs partnerek távolsága Metakommunikatív jelzések Kölcsönös tudás, konvenció, nyelv Nyelv, kommunikáció, együttműködés Kölcsönös tudás, kommunikáció, nyilvánosság A par excellence kommunikációs jelenségtől a tömegkommunikációig Negyedik fejezet A NYELV A nyelv jelrendszer A jelentés vizsgálatáról Jelentés és jelölet A mondatok kommunikációs tagolása Jelentés és előfeltevés Sugallt jelentés A konvencionális és a kommunikációs jelentés megkülönböztetése Pragmatika Nyelv és társadalom A nyelvi rétegződés, nyelvi változatok A nyelvi változás A hátrányos nyelvi helyzet Nyelvpolitika Nyelvi-kulturális relativizmus 55 55 56 58 59 60 61 62 64 64 65 65 66 66 66 67 67 69 71 72 75 76 77 80 85 86 88 91 92 93 94 94 95 96 97
TARTALOM 7 Ötödik fejezet REPREZENTÁCIÓK Mi a reprezentáció? A nyelvi reprezentáció megismerő ereje Nyelv, reprezentáció, kommunikáció Reprezentációk és lehetséges világok Fikciók, konstrukciók (Lehetséges) ténybeliségek szelekciója a reprezentációban Metaforikus reprezentáció Humoros reprezentáció Alternatív változatok, verziók Fiktív és virtuális valóság Reprezentáció és tudás Információ és tudás Informativitás hasznos tudás 99 99 103 107 111 111 113 115 116 120 123 124 128 129 Hatodik fejezet KOMMUNIKÁCIÓ ÉS CSELEKVÉS Ténymegállapítások és cselekvések Cselekvés szavakkal Beszédaktus és kommunikációs aktus A beszédaktusok érvényességi feltételei Kommunikációs cselekvés és elkötelezés A beszédaktusok fajtái Konvenciók és interakciós szándékok a kommunikációs cselekvésben A beszédaktusok társadalmi szerepe Kommunikáció útján végrehajtott stratégiai cselekvések Meggyőzés és manipuláció Változások elérésének egy lehetséges stratégiája A stratégiai kommunikációk ipara Habermas elmélete a kommunikatív cselekvésről A kommunikatív cselekvés Habermas továbblépése a beszédaktus-elmélettől 131 131 133 136 138 140 144 146 150 152 152 154 155 156 156 158
8 TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Hetedik fejezet SZÖVEGEK Szövegkoherencia Grammatikai-szintaktikai formák Szemantikai sémák A téma azonossága Dialógusok szerveződése Beszédaktus tényezők Pragmatikai tényezők Relevancia Műfaji jellegzetességek A szöveg fogalmának kiterjesztése Egy jellegzetes példa a nem verbális szövegekre: a zene Narratívumok Narratív és paradigmatikus megismerési mód A narratív szerkezet Hírek Meggyőzést célzó szövegek Multimédiás szövegek Szöveg, tartalom, interpretáció A kultúra nem szövegszerű termékei Rítusok Spektákulumok Játékok Színház, előadó-művészet A (tömeg)kommunikáció mint technikai közvetítés 163 164 164 165 166 167 167 167 168 169 169 170 172 172 174 175 179 182 184 186 187 187 188 190 190 Nyolcadik fejezet KOMMUNIKÁCIÓ ÉS EVOLÚCIÓ Az állatok kommunikációszerű jelzései Kommunikáció-e az állati jelzés Beszélő majmok Főbb szakaszok a megismerés és a kommunikáció evolúciójában A nyelv, a verbális kommunikáció kialakulása Az idegrendszer és az agy fejlődése A hangzó, vokális csatorna birtokbavétele A figyelem, a mások figyelésének és a mások figyelme irányításának képessége Imitálás, mímelés 193 193 194 198 200 202 202 203 204 204
TARTALOM 9 A másik elméje felé fordulás, intencionális alapállás Szabálykövetés A reprezentáció leválása az ingerhelyzetről A nyelv keletkezése: természetes szelekció vagy valami más? A nyelvteremtés két meghatározó mozzanata Osztenzió és névadás Predikáció, propozíció Evolúció, kommunikáció, kultúra 205 206 206 207 209 209 210 211 Kilencedik fejezet A KOMMUNIKÁCIÓ KULTÚRAFORMÁLÓ MÉDIUMAI Írás, könyvnyomtatás Az írás előtti kultúra Az írás megjelenése Hangos olvasás csendes olvasás Nyomtatás és sokszorosítás Elektronikus eszközök A televízió diadalútja Attraktivitás Közvetítés, jelenlét, élményszerűség Személyesség, behatolás a privát szférába, intimitás Tömegesség A televízió korszaka Egy forrás sok befogadó A tömegkommunikáció közvetítő szerepe A tömegkommunikáció és a televíziós jelenség néhány alapértelmezése A médium az üzenet? A médiumok versengő egymás mellett élése Transzmissziós felfogás és hatásvizsgálatok Használat és szükségletkielégítés A kultivációs megközelítés A közfigyelem irányítása: tematizáció, napirend-kijelölés A tömegkommunikáció rituális modellje A média mint spektákulum Bulvárosodás, infotainment Túllépés a klasszikus tömegkommunikáción Számítógépes, hálózati infokommunikáció Sokak kommunikációja sokakkal Az információ mennyiségének növekedése Multimédia Osztott információtárolás 215 215 216 216 217 218 218 219 219 219 220 220 220 220 221 222 222 224 224 225 227 229 230 231 232 233 234 234 234 235 235
10 TERESTYÉNI TAMÁS: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Interaktivitás Információszabadság Digitalizáció és konvergencia Mobil kommunikáció A nyilvánosság átalakulása 235 236 236 236 236 Tizedik fejezet A KOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK, FUNKCIÓK ÉS RENDSZEREK KONTEXTUSÁBAN Ágensek és szerveződések Szükségletek Materiális szükségletek Információs és tudásszükségletek Társas szükségletek: kapcsolatok és identitás Kommunikációs szükségletek Szerveződési szükségletek Koordináltság és normativitás Strukturáltság: szervezetek, szerepek, hierarchiák Konstitúció, stabilitás, rend Döntések, döntési mechanizmusok Reprodukció Megtartás, szolidaritás Kulturális szükségletek Világképek, magyarázatok A forma szükséglete Kikapcsolódási, szórakozási, rekreációs szükségletek Alkalmazkodás, társadalmi evolúció, társadalmi differenciálódás A modern társadalmak funkcionális alrendszerei A funkcionális alrendszerek kölcsönhatásai Kommunikáció a különféle szintű rendszerekben Kommunikáció a szervezetekben A kommunikációs alrendszer a társadalmi rendszerben A kommunikációs alrendszer szervezetei, intézményei a többi alrendszer erőterében A kommunikáció funkciói Változatok a kommunikációs funkciók számbavételére McQuail elemzése a kommunikáció funkcióiról A kommunikációs funkció fogalmának kétféle értelmezése 239 239 241 242 242 243 243 244 244 244 245 245 245 246 246 246 246 247 247 249 252 255 255 256 257 257 258 259 263