Ügyiratszám: 1228/2007. Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. új cementgyárának környezetvédelmi és környezethasználati engedélye A közmeghallgatáson jelen vannak a mellékelt Jelenléti ív szerint. A közmeghallgatás levezetője Dr. Hajdu Klára az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági igazgatóhelyettese a közmeghallgatást a fenti időpontban megnyitja, köszönti a megjelenteket, ismerteti a közmeghallgatás célját, valamint a beruházással kapcsolatos eljárás előzményeit, jelenlegi állását. 1. A tájékoztatás az alábbiak szerint foglalható össze: Az előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró határozat a Holcim Zrt. részére környezeti hatástanulmány elkészítését és egységes környezethasználati engedély iránti kérelem benyújtását írta elő, egyben döntött a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati eljárás összevonásáról. Az előzetes eljárást lezáró határozatban a hatóság a fenti kérelem benyújtásához a jogszabályban előírt tartalmi követelményeken túl további szempontokat határozott meg 29 pontban. A döntés elleni fellebbezések következményeképpen a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, további vizsgálandó szempontokat határozott meg. A kérelem és a dokumentáció benyújtása ezév márciusában megtörtént, melyről a hatóság a nyilvánosságot az önkormányzatok, valamint a sajtó útján, a felügyelőség honlapján közlemény közzétételével a jogszabályban megjelölt módon tájékoztatta. A hatóság részéről a dokumentáció vizsgálata kapcsán hiánypótlási igény nem merült föl. Az eljárás során tizenkét szakhatóság bevonására is sor került, mely hatóságok hatáskörében adott állásfoglalásának figyelembevételével kell a döntést meghozni. A szakhatósági állásfoglalások beérkezését követően a hatóság a közmeghallgatás időpontjáról az érdeklődőket értesítette szintén az önkormányzatok és sajtó útján. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságát a Felügyelőség a jogszabályban előírtak szerint biztosítja. A közmeghallgatás időpontjáig a beruházással kapcsolatban észrevételek benyújtására volt lehetőség. Az érdemi észrevételeket a hatóság a szakhatóságok bevonásával megvizsgálja, ezek szakterületi, jogi, ténybeli értékelését az eljárást lezáró döntésének indokolásában rögzíteni fogja. A hatóság döntése kétféle lehet: a.) megadja az egységes környezethasználati engedélyt, b.) elutasítja a kérelmet. Dr. Hajdu Klára a tájékoztatás után felkéri a beruházó részéről dr. Dobos Imrét a beruházás lényegének, illetőleg a hatástanulmányt készítő Imsys Kft. ügyvezetőjét, dr. Varga Józsefet a hatástanulmány ismertetésére.
2. A beruházó részéről elhangzott tájékoztató összefoglalása Dr. Dobos Imre köszönti a megjelenteket. A Holcim Hungária Zrt. lábatlani cementgyárát, a tervezett nyergesújfalui beruházás előnyeit bemutató film levetítését követően részletezi a lehetséges telepítési helyszínek vizsgálatának menetét, a kiválasztás szempontjait, melynek végső konklúziójaként a nyergesújfalui telepítési hely bizonyult a legkedvezőbbnek. Elmondja, hogy az ismertetett elemzést bemutatták a Regionális Fejlesztési Tanács Elnökének, a Megyei Fejlesztési Tanács Elnökének, a Települések Fejlesztési Bizottságának, a Megyei Környezetvédelmi Bizottságnak, valamint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága Elnökének, aki helyszíni látogatásán meggyőződött a vizsgálatok mélységéről és egyetértett a nyergesújfalui telepítési hellyel. Dr. Dobos Imre tájékoztat a beruházás alapadatairól, és elmondja, hogy az építkezés év végére tervezett megkezdéséhez szükség van a jelen eljárás tárgyát képező környezetvédelmi engedélyre. Az új gyár a jelenlegi gyártól kb. 7 km-re keletre létesülne egy ipari parkban. A lábatlani gyár korszerűtlen nedves technikával üzemel, az új gyár korszerű száraz technológiával a legjobb elérhető technikával valósulna meg. Dr. Dobos Imre kijelenti, hogy figyelembe véve az általa elmondottakat, Európa legkorszerűbb cementgyára épülhetne föl Magyarországon, amely maximálisan a hatályos hazai és európai uniós jogszabályi előírásoknak. A továbbiakban összehasonlítja a régi és tervezett gyár kibocsátásait, a tájba illesztés szempontjainak érvényesíthetőségét az új beruházás során. Dr. Dobos Imre elmondja, hogy a cég nagy figyelmet fordított a társadalmi kapcsolatokra, a lakosság és civil szervezetek tájékoztatására. A beruházás kapcsán létrehozott szakemberekből álló lakossági ellenőrző csoportnak rendelkezésére bocsátották a szükséges információkat. A létrehozott info pultok révén a beruházás megvalósulása után is nyomon követhetőek lesznek a gyár kibocsátásai Dr. Varga József üdvözli a megjelenteket, ismerteti a hatásvizsgálat készítésének körülményeit, előzményeit, a munkában részt vevők körét, az alkalmazott módszereket. A kilenc szakterület vizsgálata során a meglévő, jelenlegi állapot és a várható állapot összehasonlítását végezték el. Az általános ismertető után Dr. Varga József áttér az egyes területek részletes elemzésére, a hatástanulmány alapján. Összegzésül megállapítja, hogy a tervezett ipari területen létesítendő z elérhető legjobb technikát alkalmazó új üzem megfelel a hatályos jogszabályoknak hatásai környezetvédelmi és egészségügyi szempontból elfogadhatóak. 3.) Hajdu Klára felkéri a jelenlévőket a jelenléti ív aláírására, majd tájékoztatja a közmeghallgatás résztvevőit, hogy a következő napon Táton is tart a hatóság közmeghallgatást. Tájékoztat a közmeghallgatás időpontjáig beérkezett észrevételek számáról, a hatóság tudomása szerint az önkormányzatok ezután adják át írásbeli észrevételeiket. A természetvédelmi és tájvédelmi szempontok értékelésére a hatóság szakértőként bevonta a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot Igazgatóságot. Amennyiben a hatóság az engedély kiadása mellett dönt, akkor az elérhető legjobb technikán alapuló környezetvédelmi előírások, mérő megfigyelő rendszernek az előírása kötelező tartalmú követelménye az egységes környezethasználati engedélynek. Jogszabály írja elő az engedély tartalmi követelményeit, melyeket a sajátos helyi körülményeknek megfelelően számos előírással lehet kiegészíteni. A közmeghallgatás ezen szakaszát Dr. Hajdu Klára lezárja és módot ad a kérdések feltételére és észrevételek megfogalmazására. Felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban a beruházó számára tegyenek fel kérdéseket.
Kérdések, válaszok 1. Sal Ferenc (Nyergesújfalu, Móricz Zs. 17.) Mit lehet tenni a filterpor újrahasznosításával, mert úgy tudja, hogy a jelenlegi helyzet az, hogy kihordják szabad területre, ahol a szél szétfújja. A Zolteknél jelentkező problémákat légszennyezés elfedi az új cementgyár építésével kapcsolatos vita. Dr. Hajdu Klára kéri, hogy kifejezetten a beruházás kapcsán tegyék fel a kérdéseket. Válasz Dr.Dobos Imre: Jelenleg is nagy figyelmet fordítanak a lábatlani bányában a filterpor rendszerbe való visszajuttatására, a fennmaradó port rekultivácós anyagként hasznosítják a bányában. Az új gyárnál a filterpor teljes egészében vissza lesz vezetve a rendszerbe, olyan mennyiség nem képződhet, amelyet ne használnának föl. Az együttes levegő minőség ellenőrzésére a Holcim mozgó imisszió mérő állomást létesít, és az első időszakban a gyár üzembe helyezése után folyamatos méréseket teljesít. Dr. Varga József: A Holcimnak a saját szennyezéséről kell beszámolni, más vállalatok kibocsátásaira a fent említett úton nem lehet adatot szerezni. Dr. Hajdu Klára: Amennyiben más kibocsátó a levegőszennyezés kibocsátását növeli bármilyen módon, az csak a hatóság engedélyével történhet. Új légszennyező forrás létesítése, illetőleg új légszennyező anyag kibocsátása csak a megfelelő engedélyeztetési eljárások lefolytatáa után történhet meg. 2. Orlovicsné Tarnóczy Tünde, Bajót-Mogyorósbánya körjegyzője A közmeghallgatás délelőtti időpontját nem tartja megfelelőnek, a dolgozó emberek szempontjából. Véleménye szerint ildomos lett volna egy ekkora beruházásnál a közmeghallgatást egy délutáni időpontra tenni. A hatástanulmány szinte minden pontjában talált kifogásolni valót. Ezeket nem részletezi, mert szakhatóságként már megadta állásfoglalását, azonban Mogyorósbányát mely a legközelebbi délkeleti település a beruházáshoz illetően felteszi kérdését. Az uralkodó szélirány észak, északnyugat ezt a katasztrófavédelem is alátámasztotta, ennek ellenére a kérelemből az derül ki, hogy Mogyorósbánya az uralkodó szélirányban nincs benne. Ez hogyan lehetséges, amikor többek között Tát és Nyergesújfalu benne vannak az uralkodó szélirányban. Válasz Dr. Varga József: A szélirányt illetően az Országos Meteorológiai Szolgálattól megvásárolt, bárki által hozzáférhető adatokat használták föl. Szabó László Imsys Kft. munkatársa: Éves adatok alapján lett a modellezés elkészítve, nem manipulálható.
3. Stucz Béla, Duna-dűlő kerttulajdonosai nevében Nehezményezi, hogy a Duna dűlőben található ingatlanok tulajdonosai a közmeghallgatásra meghívottak köréből kimaradtak. Mi lesz a kerttulajdonosok sorsa, milyen átsorolási tervei vannak az önkormányzatnak? A Zoltek már eddig is próbálkozott az ingatlanok megszerzésével, azonban a tulajdon védelmét kell elsősorban szem előtt tartani. A levegőszennyezés már így is olyan mértékű, hogy további szennyezés esetén az élet már elviselhetetlenné válik. Tudomása szerint jelenleg is építési és használatba vételi engedélyeket ad ki az önkormányzat a területre. Kéri, hogy a többség akarata érvényesüljön a kisebbség, a gazdasági lobby akaratával szemben az engedélyeztetés során. Válasz, Dr. Hajdu Klára: Az eljárás megindításáról, a közmeghallgatás időpontjáról szóló értesítés megjelent a helyi napilapban, a helyi tájékoztatásról a jegyző asszony tud felvilágosítást adni. Dr. Dobos Imre: Az ingatlanok értékváltozása kérdéseinek vizsgálatára egy független ingatlanforgalmazásra szakosodott céget kért fel a beruházó. A Duna-dűlő esetében a fenti cég véleménye szerint döntő tényező, hogy az önkormányzat részéről az ipari park fejlesztése miként történik. Ha a megkezdett fejlesztési folyamat folytatódik, akkor a terület értéke nő, igaz nem mint mezőgazdasági területé, hanem mint ipari területé. A hatások szempontjából a gáznemű komponensek hatásterülete nem esik erre a területre (Duna-dűlő), a porkibocsátásé igen, de a határérték az egészségügyi határértéknél jóval kisebb. A zaj szempontjából a gyárnak erre a területre nincs hatása. Dr. Varga József: A hatástanulmány a Nyergesújfalu térségét is érintő hatásokat is elemzi, beleértve a Duna-dűlőt is. Nyergesújfalu Jegyzője: Az önkormányzatnak nem feladata a névre szóló meghívó kiküldése, a jogszabályban előírtakat teljesítették a tájékoztatás során. Zártkerti ingatlanokról van szó, tudomása szerint a Duna-dűlőben lévő házakra nincs építési engedély. Stucz Béla megjegyzi, hogy már korábban is kértek tájékoztatás jogi képviselőjük útján a terület sorsával kapcsolatban, melyre választ nem kaptak az önkormányzattól. 4. Nyerges Rezső (Nyergesújfalu, Kölcsey u. 17.) Gratulál kiskerttulajdonosoknak, mert jó befektetés volt a kertek megvásárlása. Tisztában van a cementgyári hatásokkal, támogatja a beruházás megvalósulását. Dr. Hajdu Klára kéri, hogy amennyiben konkrét kérdés van, azt tegyék föl.
5. Dr. Fekete György (Madács Imre u. 23. Nyergesújfalu alpolgármestere, háziorvos, üzemorvos) Milyen alapon jelenti ki a szakértő, hogy elenyésző a forgalmra gyakorolt hatás amikor háromszoros termelési kapacitással kell számolni. A nyugati irányból beszállításra kerülő adalékanyag továbbra is közúton történik. A szállítás kétharmada nem közúti lesz, zárt és vasúti szállítással történik. A zárt lánc a bányától a vasútig történő szállításra vonatkozhat, másra nem. Véleménye szerint ez a kijelentés félreérthető. Információi szerint a gyár termelő kapacitása elérése kapcsán az ígéretekben szereplő elkerülő utak illetőleg vasúti terminál megvalósítására nincsenek konkrét kötelezettségvállalások. Létezik-e még az az EU-direktíva, amely kimondja azt, hogy ha az egyik légmedencében csökkentik a káros anyag kibocsátást, akkor azt a másik rovására nem növelhetik. Tájékoztatták-e a lakosságot a BAT konkrét jelentéséről. Ugyanis ez nemcsak az elérhető legjobb teljesítményt jelenti, a legjobb technikai színvonallal, hanem azt is tartalmazza, hogy ami gazdaságilag még ésszerű. Elegendő szennyező pontforrás van már a térségben eddig is, bár az egészségügyi határérték alatt vannak a paraméterek. Miért nincs együttes környezeti terhelési méréssel kapcsolatos állásfoglalás. Az egyes gyárak kibocsátásai lehet, hogy megfelelőek, azonban együttesen már nem. Az égetők közelében francia példa alapján az egészségügyi kockázatok jelentősen nőnek. Emlékeztet arra, hogy a lábatlani gyár esetében a népszavazás elutasította a hulladék égetését, és rá két napra a Holcim elkezdte a hulladékégetést. Felhívja a figyelmet arra, hogy tárgyalások folynak arról az EU-ban, hogy a hulladék égetést nem fogja hasznosításnak minősíteni. Válasz, Dr. Dobos Imre: A megyei rendezési terv célkitűzéseit vették figyelembe a szállítás tervezése kapcsán. A közúti forgalom több mint 90%-a Keletre hagyja el a gyárat, a táti elkerülő út használatával. A 10-es út 2009-igmeg fog épülni információik szerint. A térség alapvető problémája, az itt élő 120 000 ember létkérdése az út megépülése. Az adalékanyag beszállítása (homok) nyugati irányból megmarad, de mennyisége kevesebb lesz, az új technológiának köszönhetően. Nyugati irányba a célfuvarok mennének, valamint a homok beszállítása erről történne. A gyáron belül és kívül a szállító berendezések zárt rendszerűek lesznek. A vasúti terminál helyét keresik, ennek kiszolgálására egy iparvágány hálózatot akarnak kiépíteni a gyár területén az építendő vasúti terminál kiszolgálására. Jelenlegi légszennyezés állapotára levegőminőség mérés készült két helyen a legintenzívebb mezőgazdasági termelési időszakokban, valamint intenzív építési időszakban és a mért értékek így is határérték alatt voltak. A három gázkomponens tekintetében kiváló a por tekintetében jónak nevezhetők a fenti körülmények között mért értékek. ( Ebben a Zoltek légszennyezése is benne volt.) A Zoltek hatásterülete a kis szakasz kivételével - gyártelep kerítésén belül van a Zoltek bővítése kapcsán megtekinthető
hatástanulmány ezt tartalmazza tehát a Holcim tervezett gyára és a Zoltek gyára együttes hatásairól nem kell beszélni. A Holcim cementgyárról beszél, az alternatív tüzelőanyag itt 4%-ot jelent, hulladékégetőnél 100%. A veszélyes hulladék hasznosításról már nyilatkoztak, a jelenlegi tanulmány sem veti fel ezt a kérdést. A mennyiben a későbbiek során fölmerülne, az is egy hosszadalmas eljárást eredményezne, a nyilvánosság bevonására szintén sor kerülne, lehetőség nyílna a vélemény nyilvánításra. A lábatlani környezetvédelmi bizottság az 1993-as népszavazás után a cementgyári hulladék hasznosítása ellen szavaztak 2000. szeptember 5-én javaslat született a környékbeli fáradtolaj hasznosításáról, melyre engedélyt kapott a Holcim. BAT kapcsán: alapvetően a nedves eljárásra vonatkozik, a technológián belüli legjobb megoldásra vonatkozik az ésszerű határokon belül. Az újgyárnál nyilvánvalóan a legkorszerűbb technológiát kell megvalósítani. Chamikné Pál Viktória, Ymsis Kft.: A szakértőtől független módon adatokkal alátámasztott információ áll rendelkezésre arról, hogy mi az a legjobb technika, amellyel a környezetszennyezést meg lehet előzni, vagy elfogadható mértékűre lehet csökkenteni. EU-ban elkészített ajánlást figyelembe véve és a magyar változatokat felhasználva lehet vizsgálni, hogy egy tervezett technika megfelel e a fenti szabályoknak. A dokumentáció tartalmazza a fentiekben említett összehasonlítást, és ezek alapján az itt alkalmazott technológia az alkalmazható legjobb technika. Dr. Varga József: A hulladékok termikus hasznosítása kapcsán jelenleg is egyeztetések folynak. Egészségügyi statisztikák szerint Budapesten a legnagyobb a várható élettartam, és minél kisebb a település, az élettartam is csökken. Ezt elsősorban az életmód határozza meg és nem a környezeti hatások. Kijelenthető, hogy a vizsgált helyszínen az új gyár üzembe helyezésével a levegőterhelés nem változik, hiszen a lábatlani gyár leáll. Dr. Ádány Róza prof. : Az egészségmeghatározó tényezők között a közvetlen környezeti tényezők hatása 5-10%, az életmód tényezők hatása 45-50%, -ezeket az eredményeket a tanulmánytípusok befolyásolják a genetikai tényezők hatása 30%-os, a társadalmi-gazdasági tényezők hatása 15%, Magyarországon. A környezeti tényezők fenti mértékű befolyását csak nagyon egyértelmű egészségorientált és környezetorientált döntéshozással lehet garantálni. Dr. Fekete György megjegyzi, hogy a szélirányokkal kapcsolatos korábban felvetett kérdésre nem kaptak választ, jóllehet ha nincs hatás, mindegy merről fúj a szél, bár ő ezt nehezen fogadja el. Felhívja a figyelmet a Dr. Dobos Imre által tett kijelentésre a hulladékégetés kapcsán. Dr. Varga József: A szélirányokkal kapcsolatos adatokat az Országos Meteorológiai Intézettől vásárolták. A hatásokkal kapcsolatban azt a megállapítást tette, hogy nem lesz környezeti minőség változás, természetesen hatások lesznek.
Dr. Dobos Imre: A Holcim veszélyes hulladékok hasznosítását nem tervezi. 6. Szuhi Attila, Válaszúton Alapítvány Az aarhusi egyezményben szereplő hatékony tájékoztatás követelménye ellenére figyelembe véve, hogy 60 000 ember nyilvánította ki az ügy kapcsán a véleményét, 6000 aláírás érkezett az előzetes szakaszban milyen szakmai indokok alapján tűzte ki a felügyelőség a közmeghallgatás időpontját a nyári szünet első napjára, hétköznapi délelőtt 10 órai időpontra. Azt válaszként nem tudja elfogadni, hogy a szakértők most értek rá. A választ kéri a jegyzőkönyvbe mondani. Dr. Hajdu Klára rendreutasítja a jelenlévőket. Válasz: Dr. Hajdu Klára ÉDKVF: A jelenleg hatályos hatásvizsgálati eljárásra vonatkozó kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy az eljáró hatóságnak a telepítés helye szerinti településen kötelező közmeghallgatást tartani, ehhez képest a felügyelőség úgy ítélte meg, hogy két helyen tartja meg a közmeghallgatást. Az aarhusi egyezmény rendelkezéseit a hatóság messzemenően betartotta, ezen egyezmény rendelkezéseinek magyar jogba való átültetése a már említett hatásvizsgálati eljárást szabályozó jogszabályban megtörtént. A jelenlegi eljárásról kell beszélni, amelynek célja a beruházó részéről az egységes környezethasználati engedély megszerzése. A nyilvánosság tájékoztatása megtörtént az eljárás megindításáról, közlemény útján, sajtó útján, a felügyelőség honlapján, az önkormányzatoknál, a felügyelőségen hozzá lehetett férni a dokumentációhoz. Élni lehetett a hatástanulmányba való betekintés jogával. A tájékozódásra további lehetőség a két helyszínre meghirdetett közmeghallgatás. Lehetőség volt a beruházással kapcsolatos írásbeli észrevételek megtételére a közmeghallgatás időpontjáig. Eddig a már említettek szerint öt lakossági észrevétel érkezett, az önkormányzatok részéről valószínű még továbbítanak. A jegyzőkönyvet, a közmeghallgatáson elhangzottakat szintén nyilvánosságra hozza a hatóság. A hatóság a nyilvánosság tájékoztatása során aarhusi egyezmény és a hatásvizsgálati jogszabály szellemében járt el. A közmeghallgatás időpontjára vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, szerencsésebb lett volna egy délutáni időpont, azonban a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása módot adott mindenkinek arra, hogy személyesen vagy képviselője útján a közmeghallgatáson részt venni, véleményüket, nyilatkozatukat közzétenni, másokkal megismertetni. Az ügyfélként bejelentkezett civil szervezeteknek és bármely állampolgárnak lehetősége lesz számára kedvezőtlen döntés esetén a jogorvoslat lehetőségével élni, a döntés nyilvánosságát a hatóság szintén biztosítani fogja. Amennyiben van még kérdés a hatásokkal kapcsolatban, tegyék föl.
7. Vincze László, Nagy László u. 5. Lakossági előkészítő csoportnak tagja. A gépkocsik mosását hogyan kívánják megoldani. Hiányzik a hatástanulmányból ennek a vizsgálata. A vízbázis - véleménye szerint - nincs veszélyeztetve a beruházás kapcsán. A táti vízbázis használhatatlan, nitrátos, árvíz esetén szokták használni. A Viscosa kútjaiból kapják a környező települések a jó minőségű vizet. A Holcimtól függetlenül a mezőgazdasági tevékenység következtében lett a víz nitrátos. A Holcim vállalta a talajvíz vizsgálatára szolgáló kutak létesítését. Azt kérné, hogy az erre fordítandó összeget a Holcim a Bajót előtti Csemete kerti észlelőkutak helyrehozására fordítaná. Ezen a területen kiváló minőségű a víz, 350 m mélyről jön föl, a talajszinttől már 10 m-re van víz. A régi cső miatt a víz vasas, jó lenne ezen segíteni, így öt település juthatna egészségesebb ivóvízhez. A védett területen tartott állatoktól sokkal inkább kell félteni a területet, mint az esetlegesen felépülő gyártól. A cementgyár hatásterületén lévő épületekben élőknek nincs munkájuk. Az embereknek munka kell. Válasz: Dr. Dobos Imre: A figyelőkutat létesítését a hatóság fogja előírni. A Holcim létrehozna egy térségfejlesztési alapítványt, amely kifejezetten a javaslatban szereplő beruházási projektek megvalósítására lenne alkalmas. A kocsimosó kapcsán, az észrevétel a beruházóhoz a hatástanulmány elkészültekor érkezett, azonban az építési engedélyezési terv kidolgozásakor lehetőség van ennek figyelembevételére. 8. Orlovicsné Tarnóczi Tünde (jegyző): A gyár létjogosultsága nem megkérdőjelezhető, azonban a gyárnak kell alkalmazkodni a lakossághoz és nem fordítva. A Mogyorósbánya és Bajót esetében a rendezési terveket, a fejlesztési terveket a hatástanulmány figyelmen kívül hagyja. Bajót esetében ez 40 telket, Mogyorósbányánál ez 120 telket érint. A tanulmány kimondja, hogy számolni kell az élővilág megszűnésével, szegényesebb élőhelyek kialakulásával. Ennek kompenzációjaként egy illegális motocross pálya megszüntetését ajánlja föl. Nem érzi, hogy egy természetvi terület, Natura 2000 terület kiváltható lenne egy motocross pályával. A tanulmányban szerepel, hogy az építési munkák átmenetileg befolyásolják a tájképet. Az átmenetiségre kér magyarázatot. Válasz: Dr Jánoska Ferenc NyMEgyetem: Az illegális motocross pálya szintén Natura 2000 területen van, amely legalább két nagyságrenddel nagyobb területet érint, mint az 5x2m 2 láb, amin a szállítószalag hídban történő átvezetése érintené a területet. Az illegális motocross pálya százszorosan veszélyezet védett növényeket,ami eddig úgy tűnik senkit nem zavart. Az ideiglenes zavarás a szállítószalag építése kapcsán a felvonulási épületekre, járművekre vonatkozik. A működés során uralkodó tájelemmé válik a szállítószalag.
Amennyiben a lábatlani cementgyár megszüntetésre kerül, a jelenlegi drótkötél pálya felszámolására is sor kerül a rekultiváció során. Leskó Gábor: A eleve minimális zajhatású - szállítószalag mellett zajvédő burkolatokat lehet építeni, ezzel a hatásterülete csökkenthető. Dr. Dobos Imre: A rekreációs erdőrészhez a bajóti önkormányzat valószínű nem akar hozzányúlni. A jelenlegi zajhatásnál nagyobb lesz a zaj, azonban ez csökkenthető. Szabó István, Imsys szakértő: A hatásterület kijelölésénél figyelembe vették a pillanatnyi hatásokat. Most ez egy nagyon csendes környék. Ehhez képest a szállítószalag zajt kelt, nappali időszakban fog működni, a határértéket be fogja tartani. Az esetleges zajszintnövekedést karbantartással lehet kompenzálni. A rendezési terv távlati fejlesztésekre vonatkozik- melyeket a Holcim figyelembe vett a tanulmány elkészítése során, azonban a jövőre nézve az önkormányzatnak a tervek megvalósítása során számolni kell a meglévő helyzettel.( Így a gyár megépítése esetén a szállítószalaggal.) 9. Szabó Gábor (Lábatlan, Rozália utca) Svájcban a Holcim cementgyár mellett egy szikvíz palackozó üzem és egy áruház működik. 10..János Lábatlan, lakótelepi lakos A lakossági független szakértői csoport kimondta, hogy nem emel kifogást a beruházással szemben. 11. Lovász Józsefné (Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 75.) A városnak adóbevétel a fiataloknak munkahely kell. Bízik a Holcim szakembereinek hozzáértésében és lakossági ellenőrző csoport érdekképviseletében. Dr. Hajdu Klára a közmeghallgatást lezárja, melynek befejező időpontja 12 óra 45 perc. k.m.f. dr. Hajdu Klára s.k. dr. Kokas Edit Anna s.k.