Családi életre nevelés és pszichoszexuális fejlődés

Egészség-ismeretek átadását és készségek fejlesztését célzó szakmai támogató anyagok fejlesztése a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 projekt keretében Szakmai standardok, működési modellek fejlesztése, szakmai anyagok, útmutatók, az egészségfejlesztési programokhoz kapcsolódó értékelési és mérési eszközök fejlesztése, ezekből egészségnevelési tudásbázis építése. Szakmai irányelvek Családi életre nevelés és pszichoszexuális fejlődés Készítette: Gesztelyi Tamás mentálhigiénés szakember családgondozó 2015. január 20. 1

Tartalomjegyzék Bevezető... 3 1. Az irányelvek megalkotásának célja, és célcsoportja... 4 2. A témát érintő jogszabályok... 6 3. Nemzetközi kitekintés... 7 4. Hazai helyzetkép bemutatása, probléma feltárás... 8 5. Az irányelvek meghatározásának és fejlesztésének szükségességehiba! A könyvjelző nem létezik. 6. Általános irányelvek a családi életre nevelés témakörében. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. Az irányelvek bevezetésével elérhető eredmények, a várható egészség-nyereség...14 9. Az irányelvek bevezetésének feltételei...16 10. A várt eredmény megfogalmazása, az eredmények mérésehiba! A könyvjelző nem létezik. 11. Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12. A pedagógusok felkészítése, és szakmai kísérése az irányelvek alkalmazásában...20 13. Az együttműködő partnerek bemutatása...23 Összegzés, javaslatok megfogalmazása...24 Fogalmak...26 Felhasznált irodalom...27 1. melléklet...28 2. melléklet...31 3. melléklet...33 4. melléklet...36 5. melléklet...40 6. melléklet...43 2

Bevezetés A családi életre nevelés és a szexuális nevelés fogalmak gyakran jelennek meg együtt párban, azonban érdemes néhány gondolattal világossá tenni, milyen kapcsolatok és különbségek jelennek meg a két terület között. Az alapgondolat, hogy a nemi kapcsolat a házasélet, a gyermekvállalás a családalapítás fontos része. Innen gyökereztethető a két nagy terület összekapcsolása. Manapság azonban, a felmérések szerint az a tendencia tapasztalható, hogy egyre korábbi életévekre tevődik a fiatalok körében a párkapcsolat és az első szexuális kapcsolat kialakítása, ami inkább az adott társadalmi normákhoz igazodó szexuális kultúrához, a szexualitással kapcsolatos ismeretek elsajátításához, az érzelmi érettség és a felelősségtudatos viselkedési attitűdöt kialakulásához kapcsolódik. Míg a 2002-es (HBSC) adatgyűjtés során a válaszadók negyede, 2006-ban (HBSC) és 2010-ben (HBSC) átlagosan egyharmaduk jelölte, hogy 14 évesen vagy annál korábban élte át az első nemi aktust. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a 2006-os adatfelvételhez képest kis mértékben növekedett az első szexuális kapcsolatot 11 éves vagy fiatalabb és a 13 éves korukban átélő fiatalok száma. Ez is alátámasztja azt a megfigyelést, hogy a korcsoport igényeinek, tudásának és fejlettségének megfelelő szinten már az általános iskola alsó tagozatában is érdemes lenne elkezdeni a szexuális nevelést. (Közismert, hogy a skandináv országokban az alapfokú oktatás teljes ideje vagy egy része alatt heti egy órában oktatnak szexualitással, családtervezéssel kapcsolatos ismereteket.) Azt a félelmet, hogy a nemiséggel kapcsolatos felvilágosító-oktató programok fokozzák a szexuális viselkedést, 35 ilyen program kimeneti változóinak metaelemzése nem támasztotta alá (KIRBY és COYLE, 1997). A fent említett párkapcsolati tapasztalatok, készségek és képességek kialakulása lesz az egyik alapja a későbbi családalapításnak. Ennek következtében a családi életre nevelést és a szexuális életre nevelést két különböző, de nagyon sok kapcsolódást tartalmazó területként kell értelmezni és kezelni. Napjainkban jelentősen megváltozott az értékrend, azt mondhatjuk, hogy értékrendi válságot élünk meg, amelynek következtében egyre erőteljesebb szélsőségek jelennek meg. Ebben a széles spektrumban kell meghatározni azokat az irányelveket, mind a családi életre nevelés, mind a szexuális nevelés területén, amelyek elvárható és kívánatos célként kell, hogy megjelenjenek a fiatal és a felnőtt populációban. Ennek segítségével válik lehetségessé az értékrendi válság helyreállítása. A párkapcsolatok növekvő labilitásának, megromlásának és felbomlásának komoly gazdasági és társadalmi következményei ismeretében alapvető társadalompolitikai célnak tekinthető a párkapcsolatok és a családok minőségének és stabilitásának javítása. Természetesen a családi életet a családban lehet igazán megtanulni, hiszen ez a személyes kötődések elsődleges színtere. Azonban korunkban a családok jelentős része egyre kevésbé tudja betölteni a rendeltetését, ezért egyre nagyobb feladat hárul az iskolákra és más nevelő intézményekre. A család és az iskola szoros együttműködésére van szükség, hisz közös felelősségük, hogy a felnövekvő generáció boldog, kiegyensúlyozott, tartós, biztonságos és 3

értékközvetítő családi élet kialakítására legyen képes. Ha a szülők nem tudnak jó mintát mutatni gyermekeiknek, különösen fontos, hogy a fiatalok pozitív magatartási mintákat lássanak és kapjanak az iskolában, az ott dolgozó pedagógusoktól, segítő szakemberektől és az iskolában más munkakört betöltő személyektől. Az egészségfejlesztés hosszútávon jelentős feladatot ad az iskoláknak, hiszen az újonnan belépő korosztályok folyamatosan igénylik a mindenkori ismeretet és aktualitást az adott témában. Ezek kidolgozása és működtetése tehát stratégiai szempontból is létfontosságú. Az iskolák nehéz helyzetben vannak, hiszen egyidejűleg két feladatnak kell egyszerre megfelelniük. Egyrészt a jövőre irányuló, és ezért az iskolai éveitől időben jóval távolabb eső eredményben bízva stratégiai feladatként kell kezelnie az egészségfejlesztést, másrészt a jelen rizikófaktorainak (HBSC felmérések) ismeretében a napi problémákra is azonnal reagálva kellene eredményeket elérnie. 1. Az irányelvek megalkotásának célja, és célcsoportja Az irányelvek általános érvényű célokat fogalmaz meg, illetve állást foglal a társadalmi élet fontos kérdéseiben, továbbá az irányelvek ajánlást adnak a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. Egyértelmű, hogy a családi életre nevelés és a szexuális nevelés irányelvei a társadalmi élet fontos területeihez tartoznak és részét képezik egy komplex egészség- és személyiségfejlesztő folyamatnak. A család, szereteten és szerződésen alapuló szövetség, a társadalom alapsejtje, az ember léttere. A családi életre nevelés egyúttal felkészítés a felelősséggel vállalt párválasztásra. A családi életre való alkalmasság azt jelenti, hogy a fiatal felnőtt képes a számára megfelelő pár megtalálására, vele szoros párkapcsolat kialakítására, családalapításra és a gyermekek harmonikus felnevelésére. A családi életre való alkalmasságnak igen fontos összetevője az autonóm, felnőtt életre való képesség ezen belül az érzelmi igénybevehetőség, a problémamegoldás, konfliktuskezelés, és stressz feldolgozás képessége. Ezek a tényezők pedig tágabb problémakörhöz vezetnek az önismeret és a személyiségfejlődés-fejlesztés tárgykörébe. (Gorell, 1991, 28. o.) A szexuális nevelés a nevelésnek az az ága, amely a nemiséggel összefüggő problémák társadalmilag kívánatos és az egyén boldogulását előmozdító megoldást biztosít. A nemi nevelés a szexuális szerepet és viselkedést befolyásolja, irányítja. A tudatos szexuális nevelés nem egyszerűen tájékoztatás, ismeretközlés, felvilágosítás, hanem sokkal több annál, szocializációs folyamat. A fent említett két területen egyre nagyobb szükségét látom az egységes irányelvek megfogalmazásának, ami mentén hatékony, megvalósítható modellprogramokat kell kidolgozni, és intézményesített szinten bevezetni az iskolai tanulmányokba. Az irányelvek célcsoportja szempontjából két területet különböztetünk meg: 4

Az iskola dolgozói (pedagógusok, segítő szakemberek, más munkatársak) Az iskolába bejáró külső személyek (szülők, külső segítő szakemberek, más munkaterületen dolgozók) Az irányelvek elsődleges célcsoportja az iskolában dolgozó szakemberek (pedagógusok, segítő területen dolgozók), illetve az iskolában nem pedagógusként dolgozó munkatársak (karbantartó, takarító, szakács, büfés, sofőr, stb.), akik szintén jelen vannak a gyerekek életében. Szekunder szinten az irányelvek az iskolában alkalmi rendszerességgel megjelenő szülők és a külsős bevont szakemberek (pszichológus, orvos, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, rendőr, stb.), akik szintén találkoznak, sőt bizalmi kapcsolatba kerülnek a diákokkal. Nekik is egységesen figyelembe kell venniük és alkalmazniuk a deklarált irányelveket. 2. A jogszabályokban rögzített feladatok áttekintése A nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény 1. (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi es értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet A családi életre nevelés. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet, 1. melléklete 5

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja. A családi életre nevelés. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. Az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Program célkitűzéséről szóló 46/2003. (IV.16.) OGY határozat 2004-re el kell érni, hogy minden óvodában, általános és középiskolában, minden életkorban a stratégiai célokkal harmonizáló, integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos legyen. (A program új neve: Nemzeti Népegészségügyi Program.) Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. sz. melléklete Az iskolai egészségnevelés végrehajtásáról: 5. pont. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti alaptanterv végrehajtásában. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 3. sz. melléklet 7. pont. Részvétel az egészségtan oktatásában, elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 3. Nemzetközi irányelvek A WHO európai régiója rengeteg kihívással találkozik a szexuális egészség terén, ezek közül a fontosabbak a HIV és egyéb, szexuális úton terjedő fertőzések növekedése; vagy a tizenévesek nem kívánt várandóssága és a nemi erőszak, valamint mindezek testi-lelki és személyiségkárosító következményei. A gyermekek és fiatalok elsődleges célcsoportjai a szexuális egészség általános javításának. Nekik a nemiséget mind a fejlődésük, mind a veszélyek szempontjából ismerniük kell, hogy pozitív és egyben felelős attitűdöket alakíthassanak ki. Ily módon lesznek képesek felelős viselkedésre nemcsak önmagukkal, hanem az adott társadalom más tagjaival szemben is. A Sexualtity Information and Education Council of the United States (SIECUS), Szexuális Nevelés Amerikai Tanácsának 1998-as állásfoglalása alapján a szexuális szocializáció a nemi szerepről, 6

kapcsolatokról és intimitásról szóló informálódás, az attitűdök és értékek alakításának élethosszig tartó folyamata. Magában foglalja a (pszicho) szexuális fejlődést, a reproduktív egészséget, a nemi kapcsolatokat, a testképet és a különböző nemi szerepeket. Nemcsak a szexualitás biológiai, hanem szociokulturális és pszichológiai dimenzióira is irányul, kognitív (informálódás), affektív (érzelmek és attitűdök), valamint viselkedési (döntéshozatal, szokások) vonatkozásban egyaránt. Végső cél: a szexuálisan is egészséges felnőtt lét elérése. 2001-ben publikálták a WHO Európai Regionális Stratégiáját a szexuális és reproduktív egészségről. Ez a tíz éves stratégia felszólította az európai tagállamokat, hogy a szexualitás és a reprodukció minden vonatkozásában informálják és neveljék a fiatalokat és segítsék őket azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyek révén kielégítően és felelősen tudják kezelni ezeket az ügyeket. Törvényhozói és szabályozó intézkedéseket is sürgetett a jogszabályok és politikák felülvizsgálatára annak érdekében, hogy biztosítható legyen a szexuális és reproduktív egészségnevelés mindenki számára. 2006 novemberében a német Egészségnevelési Központ (BZgA) és a WHO Regionális Európai Irodája által szervezett európai konferencián, Kölnben, a Fiatalok szexuális nevelése egy multikulturális Európában címmel. Ez a konferencia 26 országból érkező 100 szakembernek biztosított fórumot a nemzeti szexuális nevelési stratégiák és sikeres kezdeményezések bemutatásához és megvitatásához. A konferencia előkészítéseként, egy sorozat készült az Országok véleménye az ifjúság szexuális neveléséről Európában címmel. Ez volt az első kísérlet 16 európai ország szexuális neveléssel kapcsolatos tapasztalatainak összegyűjtésére. Ezek az irányelvek a továbblépést jelentik a szexuális nevelés fejlesztésére vonatkozóan az európai országokban. A kölni konferenciával csaknem egyidejűleg jelentek meg a SAFE Project ( Biztonságos Projekt ) a Szexuális tudatosság Európa számára, első eredményei. Ez a projekt 2005-ben indult, mint az International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF Európai Network) és annak 26 tagszervezete, valamint a svéd Lund Egyetem és a WHO európai regionális irodájának kezdeményezése. A projektet pénzügyileg támogatta az Európai Bizottság egészség- és fogyasztóvédelmi igazgatósága. Mindezek igyekeztek előmozdítani az ifjúság szexuális és reproduktív egészségét és jogait Európában. A széleskörű és újító projekt három fő jelentést eredményezett, amelyek egyike egy Útmutató a szexuális nevelés politikájáról és gyakorlatáról Európában. A projekt politikai útmutatójának egyik javaslata: biztosítani kell, hogy az átfogó szexuális nevelés kötelező tantárgy legyen mind az általános, mind a középiskolákban, egyértelműen megállapított minimum sztenderdekkel és tanítási célokkal. A szexuális nevelés eme sztenderdjei, bár függetlenül tervezettek, jól kiegészítik a SAFE projekt eredményeit. 2009-ben az UNESCO publikálta a Szexuális nevelés technikai útmutatója két kötetét, amely globális javaslatokat tartalmaz a szexuális egészség megőrzése témájában. A fenti ismertetés jól demonstrálja, hogy az elmúlt évtized a szexuális nevelés számos kezdeményezését hozta magával. 7

4. Hazai helyzetkép bemutatása, probléma feltárás Általánosan jellemző a magyar iskolai rendszerre, hogy az egészségfejlesztés, a súlyához és a jelentőségéhez mérten, minimálisan jelenik meg szervezetten, következetesen és rendszer szinten. Kevésbé partnerek a pedagógusok, a szülők, aminek sok oka lehet. Csak néhány ezek közül, amit rendszeresen említenek, így is túl vagyunk terhelve, rengeteg az adminisztráció, több munkát kell vállalni, mert valamiből meg kell élni. A felnőtt lakosság körében végzett felmérések összehasonlításai egyértelműen romló tendenciát mutatnak: OLEF 2000, OLEF 2003, ELEF 2009 és ELEF 2014. A legutolsó kutatás adatai és eredményei még nem nyilvánosak. Validálás után lesznek elérhetőek az eredmények, várhatóan 2015 tavaszára. A harmonikus, kiegyensúlyozott családi élet, a családban való lét jelentős védőfaktorként jelenik meg a betegségek kialakulása terén, nem beszélve a szexuális egészség közvetlen és közvetett negatív hatásairól, pl. depresszió, szenvedélybetegségek kialakulása, pszichoszomatikus betegségek. Az egészséges életmód kialakítása és fejlesztése, legkevésbé érdekli magukat a fiatalokat. Az a tapasztalat, hogy nekünk felnőtteknek, komoly segítséget kell nyújtanunk a fiataloknak saját egészségük megőrzéséhez, ki kell alakítanunk bennük a tudatos egészségmagatartást. Az Egészséges Iskolák Európai Hálózatának (European Network of Health Promoting Schools) 1991-ben indult mozgalma Európa számos országában, köztük Magyarországon is sikeres egészségfejlesztő tevékenységeket indított el sok iskolában. Az európai hálózat 2002. szeptemberi, koppenhágai értékelő konferenciáján úgy foglalták össze a 11 év alatt felgyülemlett nemzetközi tapasztalatok lényegét, hogy nem elegendő csupán a vállalkozó szellemű iskolákban projekt formájában végezni az iskolai egészségfejlesztést, hanem intézményesíteni is kell azt. (Somhegyi, 2014). A 2002-es európai megállapítás ellenére, egy 2006-os hazai iskolai egészségfejlesztő programokat összehasonlító tanulmányban a következőket írták a szerzők, Olyan iskolával, ahol az iskolai tanrendbe illesztett egészségnevelési órákon célozzák meg a diákok jelenlegi és jövőbeni egészségmagatartásának alakítását, a véletlenszerűen kiválasztott ötven iskola közül csak kettővel találkoztunk. (Fábián-Simich, 2006, 40 o.) Összességében, a következő gondolat hűen tükrözi a mai magyar valóságot az iskolai egészségfejlesztés területén és szűkebb értelemben a jelen tanulmány által érintett témákat is. Eddigi tapasztalataink alapján rendkívül nagy eltérések vannak az iskolák között, s ez nem függ össze sem az iskola presztízsével, sem a diákok igényeivel, szükségleteivel, sem az iskolai nevelés minőségével, sokkal inkább egy-egy agilis egészségnevelő tanár személyével, aki képes a tantestületet és az igazgatót maga és az ügy mellé állítani. (Fábián-Simich, 2006, 41 o.) A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően minden iskolában törvényi kötelezettség az egészségnevelési és környezeti nevelési program elkészítése. A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság (FJIT) önkéntes munkacsoportja 2006-ban 76 kérdező biztossal az iskolák 10 %-ának kiválasztásával országos felmérést végzett. A felmérés célja: hogyan valósították meg az iskolák a 8

2004/2005-ös tanévben az egészségnevelési és környezeti nevelési programjaikat. A FJIT felmérés eredményét a www.fjit.hu honlapon tették közzé. 5. Az irányelvek meghatározásának és fejlesztésének szükségessége Az Európai Unió a következő alapirányelvekkel indokolja a családi életre nevelést és a szexuális nevelést: A nemiség az emberi élet középponti része A szexuális nevelés segíti a fiatalok felkészülését általában az életre, különösen a harmonikus párkapcsolatok létesítésére és fenntartására, s hozzájárul a személyiség kedvező fejlődéséhez és önmeghatározásához. Mindenki jogosult a tájékozottságra Az Egyesült Nemzetek Konvenciója a gyermekek jogairól (1989) egyértelműen megállapította, hogy joguk van a tájékozódáshoz, az államnak pedig kötelessége a gyermekek oktatásának és nevelésének biztosítása. A szexuális jogok, mint az emberi jogok szexuális vonatkozású részei, egy másik szempontból hangsúlyozzák, hogy mindenkinek joga van szexuális nevelést kapni. Az IPPF Deklarációjának (2008) 8. -a így hangzik: A nevelés és tájékozódás joga. Kivétel nélkül mindenkinek joga van általában a neveléshez és ismeretszerzéshez, továbbá az átfogó szexuális neveléshez és tájékozódáshoz, ami szükséges a teljes és egyenlő polgárjogok gyakorlásához a magánélet, közélet és politika területén. Az emberi jogok vezető alapelveit képezik a WHO Reproduktív egészségügyi stratégiájának (2004), hogy előmozdítsa az olyan nemzetközi célkitűzések elérését, amelyek öt fő szempontjának egyike a szexuális egészség. Hasonlóképpen a Szexuális Egészség Világszervezete (WASH) is az emberi jogok integráns részének tekinti a szexuális jogokat, vagyis elengedhetetlennek és univerzálisnak tekinti. A Szexuális egészséget az új ezredévben című kiadványában (2008) a szervezet hangsúlyozza azt a gondolatot, hogy a szexuális egészség biztosítása a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésének alapvető stratégiája. Ezzel kapcsolatban nyolc célt jelöltek meg, amelyek egyike az átfogó szexuális felvilágosítás és nevelés univerzális megvalósítása. A szexuális egészség csak úgy biztosítható, ha mindenki, a fiatalokat is beleértve, hozzájuthat az átfogó szexuális felvilágosításhoz és neveléshez, továbbá szolgáltatásokhoz, egész életében. Az informális szexuális nevelés nem elegendő a modern társadalomban Mint fentebb láttuk, a szülők, családtagok és más, informális tényezők fontosak az emberi kapcsolatok és a nemiség tanulása szempontjából, különösen a fiatalabb korcsoportoknak. A modern társadalomban azonban ez gyakran elégtelennek bizonyul, mert ezeknél az informális tényezőknél gyakran hiányzik a szükséges ismeret, különösen, ha komplex, technikai információkra van szükség (mint pl. a fogamzásgátlás, vagy a nemi úton terjedő fertőzések stb.). 9

Azonkívül maguk a fiatalok, a serdülőkort elérve előnyben részesítik a kortárs csoportok és más külső szakemberek véleményét a témával kapcsolatosan. A szülőkkel csak nehezen tudnak ezekről az intim témákról beszélgetni. A fiatalok túl sok új információ-forrással találkoznak A modern médiumok, főleg az internet és a mobiltelefonok igen gyorsan fontos információforrásokká váltak. Ám ezek jelentős része, különösen a szexualitással kapcsolatosak, hibás, kiegyensúlyozatlan, nem reális és gyakran túlzó, durva és megalázó, különösen a nőkre nézve. Ezért újszerű indoklás alakult ki a szexuális nevelésről, amely szükségesnek tartja ellensúlyozni és helyesbíteni a média által terjesztett, félrevezető információkat és képeket. A változó világ, a számtalan információforrás miatt a diákok hamar felvilágosulnak, de ezek az ismeretek jellemzően csak a nemi szervekre és a szexuális aktusra terjednek ki. Sok rendezetlen, számukra feldolgozhatatlan, téves és felszínes ismerethez jutnak, s ez a viselkedésükben is megnyilvánul. (Fábián-Simich, 2006, 47 o.) A szexuális egészség promóciójának igénye A szexuális nevelés teljesíteni tudja a szexuális egészség védelmének azt a nagyon fontos feladatát, hogy tájékoztatást nyújtson a veszélyekről és a nem kívánt következményekről. A szexuális és reproduktív egészség napjainkban globális szinten is nagyra értékelhető. A nemzetközileg elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok közül három (a nemek szociális egyenlősége; az anyák egészsége és a HIV /AIDS elleni küzdelem) közvetlenül kapcsolódik hozzá. A szexuális nevelés tehát jelentősen hozzájárulhat az említett, egyetemes fejlesztési célok eléréséhez. Egész életen át tartó folyamat Az egyén fejlődése ugyan élethosszig tart, de egyik legfontosabb szakasza a gyermek és ifjúkor. Fontos lehet különböző korcsoportoknak az egymástól eltérő szociális szinteken, minthogy a nemiség központi tényező mindenkinek az életében. Különleges figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett gyerekekre. A megfelelő szexuális nevelés kialakítása feltételezi annak ismeretét, hogy mire van szükség a célcsoport szexuális és reproduktív szükségleteinek kielégítéséhez. Épp ezért a szexuális nevelés stratégiáit a részvétel révén kell kialakítani. Az optimális stratégia kidolgozásához és megvalósításához a politikusok, a szakemberek és szülők, valamint a célcsoport képviselői között hatékony együttműködésre van szükség egy sokrétű társadalomban. Direkt és indirekt partnerek Az iskolai szexuális nevelés jó stratégia a gyermekek és fiatalok legnagyobb részének eléréséhez, de azért szükség van különböző partnerekre. Ezek kétfélék lehetnek: direkt és indirekt partnerek, bár nem mindig lehet egyértelműen szétválasztani őket. A szexuális nevelés direkt partnerei a szülők és más gondviselők, a pedagógusok, szociális munkások, a kortárs-csoport képviselői és 10

maguk a fiatalok, az egészségügyiek és a tanácsadók, akik közvetlen kapcsolatban állnak a gyermekekkel és fiatalokkal. Másrészt az olyan, indirekt partnereknek is fontos szerepük van a családi életre és szexuális nevelésben, mint a döntéshozóknak, a gazdasági szereplőknek, a civil szervezeteknek, a médiának, a jogi vagy tudományos intézményeknek. 6. Általános irányelvek a családi életre nevelés témakörében A családi életre nevelés irányelvei Nyújtson ismereteket a család és társadalom viszonyáról. Formálja a felnövekvő nemzedék érzelmi és értelmi életét. Keltse fel a kölcsönös felelősséget és tiszteletet, az érdekek egyenrangú érvényesítésének és kölcsönös támogatásának igényét. Alakítson ki helyes erkölcsi szemléletet a nemek kapcsolatáról. Alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek (házastársi, apai, anyai) betöltéséhez, a családtervezéshez és a gyermekek neveléséhez szükséges felelősséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket. Aktív egészségneveléssel előzze meg a családtagok egészségét veszélyeztető ártalmakat. Nevelje gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre. 7. Általános irányelvek a szexuális nevelés témakörében A szexuális nevelés célja, hogy önmagukért és társukért felelős embereket neveljen, akik dönteni tudnak a maguk sorsa felett. Azokat a képességeket és készségeket kell kifejleszteni bennük, amelyek segítségével az egészséget értékként kezelik, ki tudják választani önmaguk számára a legmegfelelőbb alternatívát, és segítségével nemcsak megőrizni, védeni, de fejleszteni is képesek egészségüket. 11

1. ábra A szexuális nevelés helye a tudományok rendszerében A szexuális nevelés a szexuálpszichológiával, a szexuálpedagógiával és az ember élettanával egyaránt szoros kapcsolatban áll. (1. ábra). (Asztalos-Nagy, 2012) A holisztikus szexuális nevelésnek a következő alapelvekre kell épülnie: 1. A szexuális nevelés számol a gyermek életkorával, fejlettségi és értelmi szintjével, s reagál annak kulturális és szociális körülményeire és szociálpszichológiai nemére. Vagyis alkalmazkodik a fiatalok valóságos életéhez. 2. A szexuális nevelés a (szexuális és reproduktív) emberi jogokon alapul. 3. A szexuális nevelés a jól-lét holisztikus koncepcióján alapul, amely az egészséget is megában foglalja. 4. A szexuális nevelés alapvetőnek tartja a nemek egyenlőségét, az önmeghatározást és a különbségek elfogadását. 5. A szexuális fejlődés a születéssel kezdődik és az egész élet során tart. 6. A szexuális nevelés az egyének és közösségek fejlesztésével hozzájárul egy igazságos és szolidáris társadalom létrehozásához. 7. A szexuális nevelés tudományosan megalapozott ismereteken alapul. Tartalmát tekintve a következő területeket tartalmazza: Tisztázza a barátság, szerelem, gyermek és tinédzserszerelem viszonyait, a szerelmesek viselkedésének sajátosságait. Ismereteket nyújt a nemiség biológiai folyamatairól, anatómiáról, a nemiséggel kapcsolatos pszichés tényezőkről. Értelmezi a pszichoszexuális fejlődést. Felhívja a figyelmet a nemi higiénére. (Egészség, sport, divat, bőr, nemi szervek és a test tisztán tartása.) 12

Tisztázza a menstruáció, pollúció folyamatát. Beszél a tinédzserek közti szexualitás folyamatáról, formáiról (csókolózás, petting, erogén zónák). Beszél a párkapcsolat kialakulásáról (ismerkedés, udvarlás, randevú, jegyesség, házasság, családtervezés, gyermeknevelés). Elmondja a szexualitás fajfenntartó és örömszerző jellegét. (Szaporodás, fogamzás, fogamzásgátlás.) Ismerteti a szerelmi tabukat. (testvérszerelem, többnejűség, szexuális bűnelkövetés stb.) Ismereteket ad a szexualitás veszélyeiről, nem kívánt terhességről, abortuszról, nemi úton terjedő fertőzésekről és a lelki következményekről. 8. Az irányelvek bevezetésével elérhető eredmények, a várható egészség-nyereség bemutatása A felnőtté válás két alapfeladata: a pályaválasztás és a párválasztás sikeres megoldása. Ezek közül az utóbbira készít fel a progresszív nemi nevelés, a párválasztási érettség kialakításával. Ez a személyiség olyan fejlettségi állapota, amelynek egyik jellemzője a stabil intimkapcsolat igénye, vagyis a párkereső törekvés. A másik az egyén képessége arra, hogy hozzáillő partnert találjon, s vele kölcsönösen kielégítő, intim testi és lelki kapcsolatban éljen. A személyiségnek ez a dimenziója a pályaválasztási érettséggel együtt a pszicho-szociális érettség lényegét képezi, néhány olyan tényezővel együtt, mint a személyi autonómia, az alkalmazkodás és önkontroll készsége, a kapcsolatkészség és a magas fokú tudatosság. Elérhető eredmények a családi életre nevelés területén (ismeretszerzés és viselkedésváltozás szintjén): Megismeri a család működési szintjeit. Családszociológia szintjén megismeri a következő témákat: a család, mint intézmény, a család funkciói az egyén és a társadalom szempontjából, családi értékek, normák, hagyományok, kultúrák, családi magatartásminták, szerepek, családban történi konfliktusok, családokat segítő rendszerek. Pszichológiai vonatkozású ismereteket szerez a következő témákban: a személyiség fejlődése a családban (szocializációs folyamat), a család rendszerszemlélete, a családi életciklusok, szokások, az érzelmek, indulatok, konfliktusok kezelése családon belül, családi hagyományok, rítusok, szerepek, külső és belső kapcsolati- és viselkedés kultúra, generációk közötti kapcsolatkezelések, kommunikációs sajátosságok megnyilvánulásai. Pedagógiai szempontból ismereteket szerez: a családi - iskolai szocializációról, a generációk közötti hatékony kommunikációról, a szülő-gyermek kapcsolatokról, a 13

pedagógus-szülő-diák hármas szimbiotikus kapcsolatáról, az iskolai jogokról és kötelességekről, az iskola és a család együttműködéséről, pedagógus etikai kódex elemeiről. A családi változások, veszteségek és krízisek kezeléséről ismeret: a változások rendszerszemlélete, normatív és paranormatív változások, a változás okozta feszültség kezelésének módjai a családban, a veszteségek lelki feldolgozása, a válás, a mozaikcsaládban élés, a betegség, a halál, a munkanélküliség (szerepvesztések), stb. Erőforrások megismerése a változás kezeléséhez: egyéni-, családi- és rokonsági erőforrások, közösségi segítségnyújtás, a társadalmi segítésnyújtás intézményei. Társas hatások érvényesülése és következményeinek ismerete: család, iskola, kortársak, média, társadalom szerepe és befolyása. A család, a társadalom életadó alapegysége: az emberré nevelés alapvető közege, a kultúra hagyományozója, a közösségi és társadalmi lét mintaadója. Társas kapcsolati készségek fejlődése. Elérhető eredmények a szexuális nevelés területén (ismeretszerzés és viselkedésváltozás szintjén): Megismeri az emberi testet, annak fejlődését és funkcióit, főleg a nemiség vonatkozásában. Elegendő információval rendelkezik a nemiség, a fogamzásgátlás, a nemi úton terjedő fertőzések (köztük a HIV) és a nemi erőszak megelőzésének testi, kognitív, szociokulturális és emocionális vonatkozásairól. A nemi különbségek tiszteletben tartása, valamint a nemi identitás és a nemi szerepek tudatosítása. A körültekintő és a helyzet megértésén alapuló választások képességének kialakítása, s így felelős viselkedés önmagával és a partnerrel szemben. Az érzelmek és szükségletek kifejezése, azonkívül a saját nemi identitás és nemi szerep kialakítása. Rendelkezik minden, a szexuális kapcsolatok megfelelő kezeléséhez szükséges készséggel. Tájékozottság a tanácsadó és orvosi szolgálatok elérhetőségéről, különösen a szexualitással kapcsolatos kérdések és problémák felmerülése esetén. Olyan kapcsolatok létesítésének képessége, amelyekre egymás igényeinek és kötöttségeinek kölcsönös megértése és tiszteletben tartása, vagyis egyenlőség jellemző. Ez elősegíti a szexuális visszaélések és erőszak megelőzését. Képesség a szexualitás, az érzelmek és kapcsolatok megbeszélésére, az ehhez szükséges, közérthető nyelven. 14

9. Az irányelvek bevezetésének feltételei A holisztikus szemlélet (testi, lelki, szociális és kulturális) vonatkozásban igen széleskörűek mindkét témában, nem korlátozódhatnak egyes területekre, hanem összefüggéseiben, a fokozatosság elvét megtartva kell a fiatalokat felkészíteni a jól-lét pozitív attitűdjét hangsúlyozva. A szexuális nevelésnek ez a holisztikus értelmezése szükségessé teszi az olyan módszerek gondos kiválasztását, amelyek alkalmazkodnak a tanulók különböző típusaihoz. A szexuális nevelés fontos követelménye, hogy a tanulók mindig biztonságban érezzék magukat és, hogy tiszteletben tartsák határaikat. A bizalom légkörét kell kialakítani, olyan szabályok révén, amelyeket a diákcsoport elfogad. A bevezetés elsődleges feltétele a következő szempontoknak való megfelelés, amelyeket feltétlenül biztosítani kell az eredmények elérése érdekében. A családi életre nevelés és a szexuális nevelés hét jellemzője 1. Rendszeres és aktív részvétel. A tanulók nem passzív befogadók, hanem aktív szerepet játszanak a téma feldolgozásának megszervezésében, elsajátításában és értékelésében. Így biztosítható, hogy az ismeretek a tényleges igényekre irányulnak, és nem pusztán a nevelő előre meghatározott programját követik. A kortársak általi segítés mint a fiatalok részvételének speciális módja sikeresnek bizonyulhat, ám számításba kell venni, hogy a kortársakat ki kell képezni a témában és folyamatos szakmai kísérést kell biztosítani számukra. 2. Az interaktív módszer alkalmazása Az interaktív témafeldolgozás a pedagógus és a diákok között valósul meg. Ebben a kommunikációs kapcsolatban a diákokat partnernek kell tekinteni, élményeiket figyelembe kell venni, igényeik és kíváncsiságaik pedig központi jelentőségűek. Ennek során a fiatalok számára megfelelő nyelvet kell használni, s képessé kell tenni őket a szükséges szavak és fogalmak használatára a szexualitásról folyó kommunikációban. A pedagógusnak a témához alkalmazkodó kommunikációs stílust és szóhasználatot kell alkalmaznia, amivel példát ad, hogyan lehet a témáról tisztelettel, egyértelműen és világosan beszélni. Ennek segítségével, a diákok kifejthetik saját álláspontjukat és átgondolhatják saját attitűdjeiket. 3. A folyamatosság alkalmazása A családi életre nevelés és a pszichoszexuális fejlődés az egész életen át tartó folyamat. Tehát nem pusztán egyszeri esemény, hanem a tanulók változó élethelyzeteire reagál. Ez szorosan kapcsolódik az életkornak megfelelő ismeretek átadásához, elsajátításához, az egyes témák visszatérnek, hogy a tanulók az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő, bővebb ismereteket kapjanak az egyes témákról. 4. A multiszektoriális szempont alkalmazása 15

Az iskolára alapozott nevelés kapcsolódik más szektorokhoz, azáltal, hogy együttműködik más, iskolán belüli és azon kívüli partnerekkel, például egészségügyi szolgálatokkal és tanácsadó hálózatokkal. Az iskolán belüli nevelést tantárgyközi vagy interdiszciplináris módon is kell végezni, ami azt jelenti, hogy a különböző tantárgyakban eltérő mértékben, de egyaránt fontos vonatkozásokban érintik a nevelés témáját (NAT). Iskolán kívül, egészségügyi és tanácsadó szolgálatokat kell biztosítani, amelyek megfelelnek a fiatalok igényeinek, könnyen elérhetőek és megbízhatóak. A fiatalok igénylik, hogy tudjanak ezekről a szolgálatokról, s kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatba kerüljenek azok szakembereivel, és tudják, hogy szükség esetén hozzájuk fordulhatnak. 5. A kontextus-orientált szemlélet A nevelés szorosan kapcsolódik a diákok környezetéhez és a célcsoport életkorához, sajátos tapasztalataihoz. Az életkor, a nemi szerep, a szociális háttér, a szexuális érdeklődés, a diákok fejlettségi állapota és egyéni kapacitása is erősen befolyásoló tényezők. Szélesebb kereteket nyújtanak a szexuális nevelés tartalmát és terjedelmét meghatározó, speciális tantervek, és a szexuális nevelést megalapozó, univerzális emberi jogok. 6. Együttműködés a szülőkkel és szülői munkaközösségekkel A támogató környezet biztosítása érdekében, a szülőket be kell vonni a családi életre- és a szexuális nevelés folyamatába, vagyis tájékoztatni kell őket annak megkezdése előtt, hogy kifejezhessék kívánságaikat és fenntartásaikat. Az iskolák és a szülők kölcsönösen támogassák egymást a folyamatokban, ugyancsak kedvező lehet további együttműködések bevonása, pl. ifjúsági szervezetekkel, egészségügyi és tanácsadó szolgálatokkal. 7. Személyi központú megközelítés A direkt és indirekt nemi szerep fejlesztésénél minden esetben figyelembe kell venni a fiatal személyes szintjét, igényeit és szükségleteit. Az átadni kívánt információkat azon a minimál szinten határozzuk meg, amit még minden tanuló elfogadhatónak és befogadhatónak tart. Ezáltal el tudjuk kerülni a túl korai és zavaró, sértő információkat. 10. A várt eredmény megfogalmazása, az eredmények mérése A családi életre nevelés és a szexuális nevelés célja, hogy segítse a gyermekeket és fiatalokat önmagukért és társukért felelős személyekké nevelni, akik felelősségtudatosan képesek dönteni a maguk sorsa felett. Azt a képességet és készséget kell kifejleszteni bennük, amelyek segítségével, az egészséggel, mint értékkel tisztában vannak, ki tudják választani önmaguk számára a legmegfelelőbb életviteli alternatívát, és segítségével nemcsak megőrizni, védeni, de fejleszteni is képesek egészségüket. A korszerű szexuális nevelés eredményeként az egyén képes lesz: 16

Saját fejlődését illetően: Megbecsülni a saját testét. Tájékozódni a gyermeknemzés felől. Elfogadni, hogy a szexuális fejlődés része az egyéni fejlődésnek, de nem feltétlenül jár gyermeknemzéssel vagy szexuális együttléti tapasztalatokkal. Mindkét nemmel tiszteletteljes modorban együtt élni. Kapcsolatok terén: A családot a támogatás értékes forrásának tartani. A szeretetet és az intimitást megfelelő módon kifejezni. Értelmes és tartalmas kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Elkerülni a kizsákmányoló, vagy manipulatív kapcsolatokat. Megérteni, hogyan befolyásolja a kulturális örökség a családdal, emberi viszonylatokkal és erkölccsel kapcsolatos nézeteket. Személyes készségek terén: A társadalmi együttélés szabályainak megfelelő értékrendet kialakítva annak megfelelően élni. Felelősséget vállalni saját viselkedéséért. Hatékonyan dönteni és kommunikálni a családdal, a kortársakkal és partnerekkel. A szexuális viselkedés terén: Egész életében szabadon tudja kifejezni és élvezni saját nemiségét, összhangban saját és az adott társadalom értékrendjével. Örülni tud a szexuális vágyaknak anélkül, hogy feltétlenül meg is valósítaná azokat. Különbséget tud tenni a fejlesztő és az önmagára vagy másokra nézve káros szexuális viselkedések között. Úgy fejezi ki saját szexuális igényeit, hogy közben tiszteletben tartja mások jogait. Új ismeretek szerzése révén fejleszti saját szexuális képességeit. Olyan szexuális kapcsolatokat vállal, amelyek egyetértésen alapulnak, becsületesek, nem kizsákmányolók, de élvezetesek és nem fenyegetnek betegséggel vagy nem kívánt terhességgel. A szexuális egészség terén: A nem kívánt várandósság elkerülése érdekében hatékonyan alkalmazza a fogamzásgátlást. Megelőzi a szexuális visszaéléseket. Nem kívánt terhesség esetén saját értékrendjének megfelelően jár el. Időben igénybe veszi a várandós-gondozást. Elkerüli a nemi úton terjedő fertőzéseket és azok továbbadását. Egészségvédő szokásokat alakít ki; rendszeresen ellenőrzi nemi szerveit és mellét, időben felfigyel a szexuális működési zavarokra. A társadalom és kultúra terén: Tiszteletben tartja az eltérő szexuális értékrendű embereket. Igyekszik felelősen befolyásolni a nemiséggel kapcsolatos jogalkotást. Mérlegeli a család, a kultúra, a vallás, a média hatását a szexualitással kapcsolatos gondolkozásra, érzésekre és viselkedésre. Igyekszik másokat szexuális felvilágosításban részesíteni, vagyis terjeszti a szexuális kultúrát. 17

Az ismeretek és az attitűd változások mérésénél figyelembe kell venni a már meglévő és működő kutatásokat, amelyeket rendszeresen végeznek nemzeti és nemzetközi szinten. Ezek biztosítják a változás követését és a nemzetközi összehasonlítás lehetőségét. Ezek a vizsgálatok a következők: HBSC (Health Behaviour in School-aged Children) az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása nemzetközi kutatás 4 éves ciklusokban mérik. ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995 óta végzett nemzetközi kutatás, 4 éves ciklusokban mérik. ELEF (Európai Lakossági Egészségfelmérés) Magyarországon, 2009 őszén került sor az első nemzetközileg standardizált felmérésre, a lakosság egészségi állapotának és életmódjának alakulásáról, amelyet 5 éves ciklusokban mérnek. 11. Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban Az egyes életkorokban elsajátítandó ismereteket és információkat, az ezek átadásához és elsajátításához alkalmazható módszereket a mellékletben található táblázatokban állítottam össze. A táblázat további részei tartalmazzák, hogy az átadott ismeretekkel milyen készségeket szeretnénk kialakítani és fejleszteni, valamint ezen készségek alkalmazásával végső soron, milyen kívánatos attitűdöt, pozitív viselkedést tervezünk elérni. Ezek a viselkedési formák elősegítik, hogy a fiatalok hatékonyan megelőzhessék és elkerülhessék a veszélyeket, valamint képesek legyenek, autonóm személyként jó döntéseket hozni a saját életükben, a párkapcsolat, a szexualitás és a családalapítás területein, végső soron az életét meghatározó testi-lelki egészség és jól-lét területén. Az életkori bontásban a következő felosztást alkalmaztam: 1-2 osztály (1. melléklet) 3-4 osztály (2. melléklet) 5-6 osztály (3. melléklet) 7-8 osztály (4. melléklet) 9-10 osztály (5. melléklet) 11-12 osztály (6. melléklet) Téma szempontjából külön választottam a családi életre nevelés és a szexuális nevelés témakörét, bár itt is jelzem, hogy a két téma nagyon sok ponton kapcsolódik egymáshoz, viszont megjelennek bennük olyan területek, amelyekről már tudniuk kell a fiataloknak, de csak közvetetten, évek múltán fogja alkalmazni a családi életében. Jó példa erre a párkapcsolat kialakítása, az együttjárás, ahol megtanulják az egymásra figyelést, a mi élményt, az 18

alkalmazkodást, a párkapcsolaton belüli konfliktuskezelést, stb., de mindezt még nem családalapítási célzattal teszik. Az elsajátítandó ismereteknél, minden korosztálynál a NAT által előirányzott vonatkozó részeket jelöltem, amelyek több tárgyban is megjelennek, különböző mélységi szinten. Gyakran előforduló probléma, ha nincs gazdája a témának, könnyen elveszhetnek az ismeretek, információk. Hiányzik az egymásra építkezés, az utalások és hivatkozások, valamint az ok-okozati összefüggések megvilágítása. Ennek hiányában nehezen tud kialakulni a fiatalok fejében a rendszer szemlélet egy-egy témán belül és a különböző területek között. Csak az első táblázatban töltöttem ki az ismeretátadáshoz alkalmazható módszereket. Ennek az az oka, hogy a pedagógusoknak össze kell állítaniuk a saját személyiségüknek, stílusuknak és ismereteiknek megfelelő eszköz és módszertár gyűjteményüket, amiből válogathatnak. Az adott módszer alkalmazását meghatározza az átadni kívánt ismeret tartalma, valamint ismerni kell és alkalmazkodni kell a tanulók személyiségéhez, ismereteihez, stílusához és létszámához. A téma intimitása megkívánja, hogy az ismereteket és az átadás formáját ismerjék az iskolában a kollégák, a vezetőség, a fenntartó, és nem utolsó sorban a szülők. 12. A pedagógusok felkészítése, és szakmai kísérése az irányelvek alkalmazásában A családi életre nevelés magatartás- és tudatformálás, ezért fontos az egyes csoportok közösségek kooperációs munkája. Az iskolának egyre nagyobb szerepe lesz a családi életre nevelésben, mivel egyes szülők különböző vélt vagy valós okokra hivatkozva egyre kevésbé képesek gyermekeiket ezen a területen elvárható módon nevelni és megfelelő ismeretekkel és információkkal ellátni. A pedagógusoknak és a segítő szakembereknek minden nevelő tevékenység során, így a családi életre nevelésnél is figyelembe kell venni a gyermek szociális hátterét, lakásviszonyait, élet- és munkakörülményeit, orvosi ellátásának színvonalát, a helyi körülményeket. Minden szempontból fontos, hogy tevékenységük során nyíltan, őszintén, az ismeretanyagot spirálisan felépítve adják át a fiataloknak. A pedagógia egyik jól bevált módszere a pozitív mintaállítás, az ideálkép kialakítása, amit jelentősen meghatároz a pedagógus személyisége. Emellett, beszélni kell a fiatalok között közkézen forgó könyvekről, videofilmekről és az interneten található tartalmakról. Ismertessük meg a fiatalokat művészeti alkotásokkal, játékfilmekkel, kultúrtörténeti érdekességekkel. A személyközpontú tanár-diák kapcsolatok pozitív eredményt érhetnek el a családi életre nevelés terén. A diák normarendszere elsősorban a felnőttek hatásaitól, nagy arányban a pedagógustól fognak kialakulni. A tanár ugyanis a legfőbb modell a szülő mellett -, még akkor is, ha ez ellen a pedagógusok tiltakoznak. A családi életre nevelés során a gyermekeknek olyan élményeket és elsajátított magatartási mintákat adhat a szülő és a pedagógus, amelyek bevésődnek a személyiség mélyebb rétegeibe, hogy azokat élete során a megfelelő helyen és időben jól tudja alkalmazni az ember. Családi élete kialakításában ezek a személyiségjegyek, 19

értékek, normák, hatásrendszer folyamatosan jelen lesznek, megmutatkoznak. Fontos, hogy a nevelés során a leglényegesebb családműködéssel kapcsolatos sajátosságokat és szabályszerűségeket emeljük ki, törekedni kell a családias jelleg kialakítására, a családi funkciók időleges átvállalására, értékrendszerek, tradíciók, szerepek tisztázására. Egy jól szocializált és családi életre nevelt személyiség, ha szülővé válik nagy valószínűséggel megfelelően be tudja tölteni a szülő szerepet. E témában pedig ez a legfontosabb cél. A szexuális nevelésben szerepet vállaló tanárnak gondolkodásában rugalmasnak, módszereiben pedig korszerűnek kell lennie. Szinte évről évre változtatni szükséges a módszereket és a témákat. A diákok egyre korábban kezdenek érdeklődni, hiszen információforrásaik bővülnek a technika fejlődésével, az akceleráció (emiatt is) egyre jellemzőbb. (Fábián-Simich, 2006, 48 o.) Mind a családi életre nevelést, mind a szexuális nevelést az egységes nevelési folyamat részeként kell kezelni, amely megjelenik az élet különböző területein. Nem szabad a két témát kiragadva, akció jelleggel kezelni, egy-egy felvilágosító órával kipipálni, mert ha ezt tesszük, nem csodálkozhatunk azon, hogy még mindig a tájékozatlanság és a bizonytalanság tapasztalható a tizenévesek körében, a szexualitásnak szinte valamennyi területén. Általánosan jellemző, hogy az egész tantestület nem vesz részt, nem vonódik be a programokba, néhány elhivatott egészségnevelő vagy iskola-egészségügyben foglalkoztatott egyéni szervezésében, elképzelései alapján kapnak teret ezek az események az iskolákban. A drogügyi koordinátorok és az egészségnevelő tanárok egységesen hiányolják a tantestület támogatását vagy nem tartják azt elegendőnek. (Fábián-Simich, 2006, 40 o.) A pedagógusoknak és a segítő szakembereknek, munkájuk során a következő alapelveket kell figyelembe venniük és alkalmazniuk a hatékony nevelőmunka érdekében: 1. A folyamatosság, bővítés és elmélyítés elve: A nevelést a kisgyermekkortól kezdve, folyamatosan kell végezni, éspedig koncentrikusan bővülő körök, illetve spirálok mintájára, egyre szélesebb körűen és egyre bővebb ismeretek alkalmazásával. 2. Az életkori, nemi és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve: Az alkalmazott módszereket és ismereteket mindig vonatkoztatnunk kell a gyermekek említett sajátosságaihoz, fejlettségük szintjéhez. 3. Az aktív előkészítés és immunizálás elve: Ne várjuk passzívan a gyermekek kérdéseit vagy más megnyilatkozásait, hanem készítsük fel őket időben. Ennek egyik legjobb módszere, hogy mi kérdezünk rá az ismereteire, elképzeléseire. Ezáltal immunizáljuk őket az esetleges káros hatások ellen. A túl korai szexuális felvilágosítás állítólagos veszélyei jelentéktelenek, a felvilágosítás hiányának vagy hiányosságának káros következményeihez képest. 4. A felvilágosítás és jellemnevelés egységének elve: 20

Az ismeretközlés más módszerekkel együtt a jellemnevelést, a helyes attitűdök és szokások kialakítását szolgálja. 5. A személyes kapcsolat, a bizalom és őszinteség elve: A nemi nevelés csak úgy lehet hatékony, ha a kölcsönös bizalom és teljes őszinteség alapján történik; ehhez pedig általában közvetlen, személyes kapcsolat szükséges. Ha a pedagógus eléri a munkájával járó határt, kérje külső szakember segítségét, aki folytatni tudja a segítő kapcsolatot. 6. A közösség és a koedukáció elve: A progresszív nemi nevelés magától értetődően közösségi nevelés és a nemek együttes nevelése. Ez nem zárja ki az esetenkénti egyéni (vagy nemek szerinti) foglalkozást bizonyos témák vagy helyzetek esetén. 7. A szakszerűség, tárgyilagosság és világosság elve: Tudományos megalapozottsággal, elfogultságoktól és előítéletektől mentesen, egyértelműen és közérthetően - tehát nem virágnyelven vagy orvosi műszavakkal - kell a nemi kérdéseket tárgyalni. Ezzel mintát adunk a témáról való beszélgetés formájáról. 8. A személyes példamutatás, természetesség és kongruencia elve: A hiteles nevelő munkájában megjelenik a személyes meggyőződése és példája; olyan embernek kell lennie, aki maga is tanításai szerint él, s ezt nem titkolja. Ez feltételezi az egészséges, pszichoszexuálisan is érett személyiséget. Természetesen mindenkinek vannak felmerülő gondjai, problémái, és ezek megfelelő kezelése is kiváló mintával szolgálhat a fiatalok körében. 9. A munkamegosztás és koordináció elve: A nemi nevelés a család, az iskola, az egészségügyi és egyéb intézmények feladata. A különböző nevelési tényezők tennivalóit meg kell határozni, és össze kell hangolni. 10. A felelősségre nevelés elve: A családi élet és a szexualitás tanulhatóságára és sokféleségére hivatkozva mindig hangsúlyozzuk az önmagunkkal, partnerünkkel és a társadalommal szembeni felelősséget; mutassunk rá a felelőtlen viselkedés következményeire. 13. Az együttműködő partnerek bemutatása Az együttműködő szervezetek és szakemberek bevonásának és a hosszú távú együttműködés kialakításának, különösen nagy jelentősége van a jelen tanulmány témájában, hiszen a témák intimitása miatt időnként előfordulnak szerep problémák, amit úgy tud a pedagógus áthidalni, hogy ismeri a saját és a diákkal való kapcsolati határait. A cél, hogy a pedagógus egy bizalmi személy legyen, akinek a diák jelezheti a problémáját, de nem feltétlenül vele kell megoldani azt. Egy jó kapcsolati rendszerben a pedagógus a probléma jellegének megfelelő külső szakembert tud javasolni, aki hatékonyan tud segíteni a tanuló nehézségeinek a megoldásában. 21

A 2. ábra az iskolák lehetséges együttműködését mutatja be a különböző intézményekkel, szervezetekkel az egészségfejlesztés területén. A 2005-ben készült felmérés eredményei szerint, a legmagasabb értékeket a tradicionális, egészségnevelésben régóta szerepet vállaló intézmények kapták, mint az iskola-egészségügyi szolgálat, valamint a nevelési tanácsadó és gyermekjóléti szolgálat. Az egészségnevelésnél komplexebb tevékenység felvállalását jelzi az alapítványokkal és egyházakkal történő kapcsolatfelvétel, igaz, hogy e nexus egészségfejlesztésben hasznosítható aspektusát az intézmények mintegy harmada ismerte fel. Az iskolák negyede a drog- és bűnmegelőzésben már jól működő kapcsolatát az egészségnevelés perspektívájából is kamatoztatni kívánja, s ugyanennyien utaltak az egészségügyi intézményekkel történő együttműködés lehetőségére, illetve a média szerepének figyelembevételére is. Mindössze két intézmény jelölte meg kapcsolati hálójában a családot, amely szintén azt a megállapítást erősíti meg, hogy az iskolák az egészségfejlesztés területén nem fektetnek nagy hangsúlyt, hogy a gyermekek családi hátterét is megmozgassák, információkkal, programjaikkal a szülőket elérjék, megszólítsák. A tradicionális értelemben vett egészségneveléshez szervesen nem kapcsolódó városi könyvtár, helyi művészek és a társiskolákkal közös programok jelentek meg egy pedagógiai programban, ami jelzi, hogy az adott intézmény ismeri a művészeti nevelés és az egészségnevelés összekapcsolásában rejlő lehetőségeket és eredményeket. Ez irányban azonban nagyobb aktivitással kellene valamennyi iskolának elmozdulnia. (Nagy, 2005) Ezeket a kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, a bennük rejlő lehetőségeket kiaknázni és hatékonyan beépíteni az iskola egészségfejlesztési programjába. 2. ábra Forrás: Nagy Judit: Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában, 2005. 22

14. Összegzés, javaslatok megfogalmazása A családi életre nevelés és a szexuális nevelés területén is jelentős szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a témák valamennyi összetevőjét figyelembe véve, rendszerben tudjunk gondolkodni, ahol az ok-okozati összefüggések, az egymásra ható tényezők világossá, érthetővé és a mindennapi életben alkalmazható gyakorlattá válnak. A sikeres iskolai nevelés nem csupán ismeretközlés, hanem készségek (attitűdök, értékek) és viselkedésformák alakítása is. A nevelési módszerek és eszközök széles tárházát mozgósítja az értekezéstől az élménytanulásig, a számítógép által asszisztált tanulástól az aktív tanulásig. (Grósz, 2004, 61 o.). A szerző hangsúlyozza, hogy a fiatalok ismereteinek és személyiségének fejlesztése területén az integratív és a kapcsolatközpontú elméletnek és gyakorlatnak kell megvalósulnia. Amíg évről évre csökken azoknak az iskoláknak a száma, ahol a tantervbe építve, legalább heti egy órában egészségfejlesztési órákat tartanak, amíg a tantestületek nem érzik közös felelősségüknek a diákok egészségének megőrzését, amíg az iskolafenntartók nem szorgalmazzák, és főleg nem finanszírozzák ezt a tevékenységet, és amíg a szülők nem értik meg az ügy fontosságát, addig nem várható változás. (Fábián-Simich, 2006, 53 o.) A programok, segédanyagok, képzések kellő számban a rendelkezésre állnak, ezek egységesítésével, felmenő és visszatérő, spirális rendszerben alkalmazásával és nem utolsó sorban a szemléletváltással érhetünk el eredményt a fiatal populáció egészségfejlesztésében. Benkő Zsuzsanna a Népegészségügy hasábjain tekintette át az egészségfejlesztés helyzetet a közoktatásban: hiányolja a holisztikus, multidiszciplináris iskolai egészségfejlesztés megvalósításához szükséges feltételeket, és úgy latja, hogy az egészségfejlesztés közoktatásba integrálása a közoktatás szükségszerű átalakításával képzelhető el, s ezekhez a változásokhoz az egész nemzetre szükség van (Benkő, 2010) Somhegyi Annamária a Népegészségügy 2012. évi számában közölte a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés és a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC törvény kapcsolatát. A tanulmány gondolatai alapján egyértelművé válik, hogy az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű (holisztikus), ami az alábbiakat jelenti: 1. Nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja. 2. Nem szűkül le egy-egy akció időtartamara, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van. 3. Nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója reszt vesz benne. 4. Nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület reszt vesz benne. 5. Nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket es az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is. 23

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés keretén belül folyó családi életre és szexualitással kapcsolatos nevelés hatékonysága érdekében az alábbi körülmények fontosak: 1. Javasolt az iskolai infrastrukturális feltételek és a megfelelő keretek biztosítása (felszerelt hely, idő, kis létszámú csoportok, értékelési módszerek). 2. Javasolt a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése, kiégésük elleni vedelem biztosítása a pozitív iskolai légkör elősegítésének érdekében. Szupervíziós segítség biztosítása. 3. A pedagógusok kellő felkészítése, pozitív szemléletformálása a testi-lelki egészségfejlesztés területén. 4. Az egyes színtereken folyó speciális fejlesztési programok kidolgozásában figyelembe kell venni bizonyos szempontokat (korcsoport, felkészültség, igény szerint) 5. Erősíteni kell az iskolával együttműködő, segítő intézményeket, civil szervezeteket és a szakembereket. 6. Az intervenciós tevékenység hatékonyságának meghatározása (minimum standardok), mérhetőségének és ellenőrzésének kidolgozása. 7. Kutatás biztosítása, melynek alapján lehet módosítani az egészségfejlesztő programot, a kor trendjei szerint, ezáltal biztosított a folyamatos programfejlesztés lehetősége. Fogalmak definiálása Szexualitás: Az egész emberi lét egyik aspektusa, s magában foglalja a nemet, a nemi identitást és szerepeket, a szexuális orientációt, az erotikát, gyönyört, intimitást és a reprodukciót. A nemiség kifejeződik gondolatokban, fantáziákban, vágyakban, hiedelmekben, attitűdökben, értékekben, viselkedésekben, szokásokban, szerepekben és kapcsolatokban. Bár a szexualitás mindezeket magában foglalja, nem mindig nyilvánul meg mindegyik. A szexualitást befolyásolja a biológiai, pszichológiai, szociális, gazdasági, politikai, etikai, jogi, történelmi, vallási és szellemi tényezők interakciója. (WHO) Szexuális egészség: A testi, lelki, mentális és szociális jóllét állapota a szexualitás vonatkozásában; nem pedig csupán a betegség, a diszfunkció vagy a fogyatékosság hiánya. A szexuális egészség feltételezi a pozitív és tiszteletteljes közeledést a nemiséghez és a nemi kapcsolatokhoz, valamint az élvezetes és biztonságos szexuális élmények lehetőségét, kényszertől, diszkriminációtól és erőszaktól mentesen. A szexuális egészség eléréséhez és megtartásához minden egyén szexuális jogait tisztelni, védeni és biztosítani kell. (WHO) Szexuális jogok: Mindazon emberi jogok, amelyeket már a nemzeti törvények, a nemzetközi emberi jogi dokumentumok és más, közösen elfogadott szabályok elismernek. Ezek tartalmazzák minden egyén jogát, kényszertől, diszkriminációtól és erőszaktól mentesen a szexuális egészség lehető legmagasabb szintjéhez, beleértve a szexuális és reproduktív egészség-gondozó szolgálatok elérhetőségét. (WHO) 24

Felhasznált irodalom Aszmann Anna (szerk.): Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása. HBSC Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, Budapest, 2003. Asztalos Emese dr. Nagy Lászlóné: A szexuális nevelés feladatai és a magyar biológiaoktatás In: A biológia tanítása módszertani folyóirat, Mozaik Kiadó Szeged, XX. évfolyam 2012/2 Az európai szexuális nevelés irányelvei http://www.szexualpszichologia.hu/who_iranyelvei.html (Letöltés: 2015. 01. 25.) Benkő Zsuzsanna: Egészségfejlesztés a közoktatásban és a tanárképzésben In: Népegészségügy. - ISSN 0369-3805. - 2010. 88. évf. 1. sz., p. 37-42. Fábián Róbert Dr. Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése. HIV/AIDS-prevenció. Az ifjúság biztonságos szexuális életre nevelése. OEFI. 2006. Forrai Judit: A magánélet és az egészség kultúrája I. Budapest-Pécs. Dialóg Campus.2002. Grósz Emese: Szexuális nevelés. T3 kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004. Lux Elvira: Szexológiai olvasókönyv. Osiris kiadó, 2000. Nagy Judit: Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában, MAGYAR PEDAGÓGIA 105. évf. 4. szám 263 282. (2005) Petra Milhoffer: Szexuális nevelés az általános iskola alsó tagozatán. Iskolai szexuális nevelés Németországban. Animula kiadó, Magánéleti Kultúra alapítvány, 1995. Somhegyi Annamária: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben. Népegészségügy 2012; 90(3):202-213 SIECUS (1998): Szexuális nevelés: célok és értékek SIECUS-KIADVÁNY, Magyar Szexológiai Szemle, 1. sz. 8 10. Szilágyi Vilmos: Szexuálpszichológia. Tankönyv és dokumentáció. Medicina, 2006. 25

Szilágyi Vilmos: Vezérfonal az intézményes szexuális neveléshez. Magyar Szexológiai Szemle különszáma, 2000. 26

Korosztály 1-2. osztály családi életre nevelés Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban 1-2 osztály Elsajátítandó ismeretek és Az ismeretátadás Készségek kialakítása információk módszere A NAT vonatkozó részei Kommunikációs tréning * (a Betartja a társadalmi 1. Család, háztartás gyerekek szintjén való szabályokat és kulturális A család. A családi élet színtere a fogalmazás képessége, normákat családi otthon. Családi feladatok, tiszta, egyenes Tud beszélni a saját munkamegosztás. kommunikáció, hiteles kapcsolatairól és a családról A külső és belső terek, verbális és non-verbális Képes igent, nemet mondani berendezési tárgyak szerepe. kommunikáció) Saját érzelmeit, vágyait és Háztartási gépek, eszközök, Asszertív tréning igényeinek tudja közölni berendezések és funkcióik. Filmvetítés és Képes különbséget tenni a A biztonságos otthon, az otthoni megbeszélése a családi magán és nyilvános viselkedés balesetek megelőzése, életről között elsősegélynyújtás. Drámapedagógiai elemek Egészséges életmód: táplálkozás, alkalmazása öltözködés, tisztálkodás, Teljesítményértékelés: testmozgás. pozitív, előrevivő, Víz- és energiatakarékosság, konstruktív módja szelektív hulladékgyűjtés, A gyerekek támogatása újrahasznosítás. annak megértésében, Növények és állatok gondozása a hogy a viselkedésüknek lakásban és a ház körül. milyen előzményei vannak, 1. melléklet Kívánatos attitűd bemutatása A magánélet és intimitás társadalmi szabályainak elfogadása A közelség és bizalom érzése a kötődés alapján Pozitív viszonyulás más életmódokhoz Annak tudása, hogy a kapcsolatok sokfélék Annak megértése, hogy az érzelmeket sokféleképpen ki lehet fejezni A saját élmények és érzelmek kifejezésének elfogadása Mások igen vagy nem válaszainak tiszteletben tartása Annak érzése, hogy képes önálló döntéseket hozni 27

Korosztály 1-2. osztály szexuális nevelés A család felépítése és működése Szerepek a családban Nemi szerepek különbségei A családtaggá válás különböző lehetőségei Különböző családi kapcsolatok megismerése Az elfogadó és elutasító érzések kifejezése szavakkal A társas lét és az egyedüllét érzése Az intimitásra vonatkozó normák elsajátítása Elsajátítandó ismeretek és információk A NAT vonatkozó részei A test részei és funkciói A testi higiénia Magunk és mások elkülönítése Gyengédség és fizikai közelség, mint a szeretet és vonzalom kifejezése és milyen következményekkel járhatnak Együttműködést igénylő oktatási feladatok: projektmunkák, csapatjátékok, szabályjátékok testnevelésórán, csoportfeladatok Osztályfőnöki óra kihasználása közösségépítő játékokkal, Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása A testrészek megnevezése Pozitív testkép és énkép, Higiénia gyakorlása (minden önbizalom kialakulása testrész megmosása) A másik nem tisztelete Helyes szóhasználattal tudjon Saját test értékelése beszélni ezekről Nemi egyenlőség tisztelete Nemi azonosság tudatosítása A jó közérzet, közelség és Tudjon a saját testtel bizalom értékelése kapcsolatos érzésekről beszélni 28

Jó és rossz élmények a saját testről Mit érez jónak? (figyelj a testedre) Ha az érzések nem jók, nem kell hagyni magunkat, jelezni kell Bízzanak testük jelzéseiben A három lépéses modell alkalmazása (mondj nemet, menj el, beszélj valakivel, akiben meg tudsz bízni) A jól-lét érzésének létrehozása Pozitív attitűd a saját test és annak minden funkciója iránt: pozitív énkép Annak tudása, hogy segítséget lehet kérni A testem az enyém attitűdje 29

Korosztály 3-4. osztály családi életre nevelés 2. melléklet Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban 3-4 osztály Elsajátítandó ismeretek és Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása információk A NAT vonatkozó részei Elfogadható viszony Különböző életmódok 1. Család, háztartás egymáshoz, a családtagokhoz tiszteletben tartása A család. A családi élet színtere a és a barátokhoz Az élmények és érzelmek családi otthon. Családi feladatok, A családi együttélés a kölcsönös átélése és kifejezése jogos munkamegosztás. tiszteleten alapul és fontos A külső és belső terek, Kapcsolatok kiépítése és Pozitív nemi identitás berendezési tárgyak szerepe. ápolása Pozitív test-kép és én-kép: Háztartási gépek, eszközök, Saját érzelmek, vágyak és önbecsülés berendezések és funkcióik. szükségletek kifejezése és A biztonságos otthon, az otthoni közlése balesetek megelőzése, Ha baj van, fordulj valakihez, elsősegélynyújtás. akiben megbízol Egészséges életmód: táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, testmozgás. Víz- és energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Növények és állatok gondozása a lakásban és a ház körül. 30

Korosztály 3-4. osztály szexuális nevelés Különböző (családi) kapcsolatok Barátság és szerelem megkülönböztetése Féltékenység, harag, agresszió, csalódás Elsajátítandó ismeretek és információk A NAT vonatkozó részei A test részei és funkciói Testi higiénia Megfelelő szavak a nemiségre Jó és rossz testi érzések /Mit érez jónak? (figyelj a testedre) Ha a tapasztalatok/érzések nem jók, nem mindig kell hagyni magunkat Visszaélések; vannak rossz emberek, akik kedvesnek mutatkoznak, de erőszakosak lehetnek Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása Testrészek megnevezése Nemi egyenlőség tisztelete Tudjon ezekről helyes Saját testük értékelése szóhasználattal beszélni Annak tudatosulása, hogy jó, Higiénia gyakorlati elsajátítása ha kérnek segítséget A nemi identitás megszilárdítása Jó közérzet érzésének biztosítása 31

Korosztály 5-6. osztály családi életre nevelés 3. melléklet Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban 5-6 osztály Elsajátítandó ismeretek és Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása információk A NAT vonatkozó részei Saját tapasztalatok, vágyak és A különböző életmódok, 1. Család, háztartás szükségletek megbeszélése a értékek és normák tisztelete Rokonsági és generációs kulturális normákkal Az elkötelezettség, kapcsolatok a családban. kapcsolatban felelősségvállalás és Csecsemőgondozás. Önkifejezés a kapcsolatban őszinteség elfogadása, mint A családi élet színtere a családi Képes kompromisszumokat a kapcsolatok alapja otthon. kötni, toleráns és empatikus Elfogadja, hogy a szeretet Lakókörnyezetek és életmódbeli lenni érzése természetes jellemzők (nagyvárosi, városi, Szociális és baráti kapcsolatokat A saját élmények és falusi települések, természeti, alakít ki érzelmek kifejezése jogos és épített és emberi környezet, fontos gazdasági, szociális eltérések). Háztartási ellátórendszerek, közművek. A családi gazdálkodás, takarékosság. Ételek készítése. Egyéb, a háztartásban és a ház körül végzendő munkák. Dísznövények, kert, hobbi- és haszonállatok 32

gondozása. Családi munkamegosztás. Időbeosztás, napi- és hetirend. Háztartási gépek, eszközök biztonságos használata. Háztartási balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, otthoni betegápolás. Egészséges életmód, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, higiénia, betegségmegelőzés, szenvedélybetegség-megelőzés, fogyatékkal élők segítése. Tudatos vásárlás, víz- és energiatakarékosság, hulladékkezelés, újrahasznosítás, környezetbarát módszerek a háztartásban és a házimunkában. Különböző családi kapcsolatok Házasság, válás, együttélés Felelősséget érez magáért és másokért Tudatosság a jogok és 33

Korosztály 5-6. osztály szexuális nevelés lehetőségek terén Elsajátítandó ismeretek és információk A NAT vonatkozó részei Testi változások, menstruáció, magömlés, idővel egyéni változások következnek be a fejlődésben A termékenységi ciklus alapjai (biológiai) különbségek férfiak és nők között (külső, belső) Testi higiénia A fogamzásgátlás (lehet tervezni és dönteni a családalapításról) Különböző fogamzásgátlási módszerek ismerete A szülőség, terhesség, meddőség, adoptáció lehetőségei Szeretet, szerelem Szex a médiában (beleértve az internetet) Nemi úton terjedő betegségek Nemi erőszak és agresszió Hol kaphat segítséget Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása Képesek legyenek a helyes A bizonytalanság szóhasználatra a test részeit és elfogadásából eredő testi azok funkcióit illetően tudatosság A test vizsgálata és ápolása Pozitív test-kép és én-kép: Kommunikációs készségek önbizalom fejlesztése Pozitív nemi identitás A médiában látható szex Az elfogadható szex megbeszélése megértése (kölcsönös Szexuális szavak használata megegyezésen alapuló, nem sértő módon önkéntes, egyenlő, Figyelni tud testének jelzéseire életkornak és a helyzetnek megfelelő) Annak megértése, hogy a média különböző módon ábrázolja a szexet Felelősséget érez a saját egészsége és jól-léte iránt Tudatos a választások és lehetőségek terén Tudatában van a kockázatoknak 34

Korosztály 7-8. osztály családi életre nevelés 4. melléklet Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban 7-8 osztály Elsajátítandó ismeretek és Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása információk A NAT vonatkozó részei A külső hatások megvitatása és Különböző életstílusok, 1. Család, háztartás személyes értékelése értékek és normák Rokonsági és generációs Barátság és szeretet tiszteletben tartása kapcsolatok a családban. kifejezésének különböző módjai Pozitív attitűd a nemek Csecsemőgondozás. Szociális kapcsolatok, egyenlősége és a szabad A családi élet színtere a családi barátságok kiépítése és párválasztás iránt otthon. fenntartása Az elkötelezettség, Lakókörnyezetek és életmódbeli Saját elvárások és igények felelősségvállalás és jellemzők (nagyvárosi, városi, közlése a kapcsolatban őszinteség elfogadása, mint falusi települések, természeti, Saját és mások különböző a kapcsolatok alapja épített és emberi környezet, érzelmeinek kifejezése és Mások tisztelete gazdasági, szociális eltérések). felismerése A nem, kor, vallás és kultúra, Háztartási ellátórendszerek, Szükségletek, vágyak stb. kapcsolatokra gyakorolt közművek. kifejezése, a határok tiszteletben hatásának megértése A családi gazdálkodás, tartása Érzelmek és értékek takarékosság. Csalódások kezelése megértése Ételek készítése. Egyéb, a Törvényekbe foglalt jogok és Mások magánéletének háztartásban és a ház körül felelősségek tiszteletben tartása végzendő munkák. Dísznövények, Tudatosság a jogok és kert, hobbi- és haszonállatok lehetőségek terén 35

gondozása. Családi munkamegosztás. Időbeosztás, napi- és hetirend. Háztartási gépek, eszközök biztonságos használata. Háztartási balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, otthoni betegápolás. Egészséges életmód, táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, higiénia, betegségmegelőzés, szenvedélybetegség-megelőzés, fogyatékkal élők segítése. Tudatos vásárlás, víz- és energiatakarékosság, hulladékkezelés, újrahasznosítás, környezetbarát módszerek a háztartásban és a házimunkában. A barátságok, ismeretségek és kapcsolatok különbségei, a randevúzás különböző módjai A kellemes és kellemetlen kapcsolatok különböző fajtái (a 36

Korosztály 7-8. osztály szexuális nevelés nemi egyenlőség hiányának hatása a kapcsolatokra) Különböző érzelmek vannak, pl.: kíváncsiság, szerelem, ambivalencia, bizonytalanság, szégyen, félelem, féltékenység Az intimitás és a magánélet igénye egyénileg különböző Családtervezés Elsajátítandó ismeretek és információk A NAT vonatkozó részei A közvélemény, média, kultúra, vallás, szociális nem, törvények, társadalmi-gazdasági státusz hatása a szexuális döntésekre, partnerkapcsolatokra és viselkedésre Serdülőkori változások (testi, lelki,, szociális, érzelmi vonatkozások) Belső és külső nemi szervek, reproduktív szervek és funkcióik Fiatalok szexuális viselkedése Első szexuális élmények Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása A modern média (internet), Szexualitással kapcsolatos szerepének kritikai értékelése különböző nézetek, Változások integrálása saját vélemények és viselkedések életükbe tiszteletben tartása Ismerik és használják a A testen történő változások megfelelő szókincset és különbségek megértése Kommunikálnak a serdülőkori és elfogadása (a változásokról szépségstandardok időről A menstruáció, a magömlés és időre változnak, és termékenység közti összefüggés különböznek a kultúrák megértése között) Fogamzásgátlók hatékony Pozitív test-kép, én-kép: használata önbecsülés 37

(maszturbáció, petting) Fogamzásgátlás különböző módjai, használatuk, félreértések a fogamzásgátlásról A terhesség tünetei, kockázatai és a nem biztonságos szex következményei A nem biztonságos és nem kívánt szexuális élmények tünetei, kockázatai és következményei (nemi úton terjedő betegségek STD, HIV, nem kívánt terhesség, pszichológiai következmények) Szexuális visszaélések gyakorisága és típusai, az elkerülés lehetőségei, hol kaphat segítséget A szexualitás pozitív hatása az egészségre és jól-létre A különböző szexuális érzések közlése és megértése, s ezek korrekt megbeszélése Tudatos döntés a szexuális élmények mellett, vagy ellen A nem kívánt szexuális élmények elutasítása A reális és a médiában látható szexualitás különbségei A modern média (mobiltel., internet) használatának kockázatai és előnyei Felelősséget vállal magáért és másokért a biztonságos és kellemes szexualitás érdekében Határok és vágyak kommunikálása, hogy elkerülje a nem biztonságos vagy nem kívánt szexuális tapasztalatokat Annak elfogadása, hogy a fogamzásgátlás mindkét fél felelőssége A nemi élet és beállítottság sokféleségének elfogadása, és megértése (fő, hogy a szex legyen konszenzuson alapuló, önkéntes, egyenlő jogú, az életkornak és helyzetnek megfelelő) A szexualitásnak tanulási folyamatként értelmezése A szexualitás különböző kifejezési módjának elfogadása (csók, érintés, simogatás, stb.) Annak megérései, hogy a szexuális fejlődés üteme egyénenként változó Kockázatokkal kapcsolatos tudatosság 38

Korosztály 9-10. osztály családi életre nevelés 5. melléklet Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban 9-10 osztály Elsajátítandó ismeretek és Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása információk A NAT vonatkozó részei A családban és társadalomban Személyes vélemény a 1. Család, háztartás előforduló ellentmondásos (változó) nemiségről egy A háztartás, mint gazdasági (inter)perszonális normák és változó társadalomban, vagy formáció. Családi értékek megfelelő kezelése csoportban munkamegosztás. Szociális kapcsolatok és Törekvés egyenlő és kielégítő Egészség- és környezettudatos barátságok kiépítése és kapcsolatok kialakítására vásárlás és fogyasztás, fenntartása A nem, kor, vallás, kultúra fogyasztóvédelem. Saját elvárások és igények stb. kapcsolatokra gyakorolt Háztartási gépek, eszközök, közlése a kapcsolatban hatásának megértése berendezések, közművek, Eligazodik a különböző/ütköző Emberi érzések rendszerek, anyagok biztonságos érzések, érzelmek, és vágyak különbözőségének és környezettudatos használata. között elfogadása (nemük, vallásuk, Egészséges életmód, higiénia, Szexuális jogok ismerete kultúrájuk stb. és azok öltözködéskultúra. Az élelmiszerek magára és másokra értelmezése miatt) kezelésének, tárolásának vonatkoztatva Szexuális jogok elfogadása szabályai, tudatos élelmiszerválasztás. magára és másokra vonatkoztatva Időbeosztás, biológiai ritmus. A család szerkezete és változásai 39

Korosztály 9-10. osztály szexuális nevelés (pl.: egyszülős családok) Hogyan lehet a kapcsolatokat kialakítani és fenntartani A kapcsolatok, családok és életmódok különböző (kellemes vagy kényelmetlen) fajtái Szexualitással kapcsolatos szerepelvárások és szerepviselkedés, nemek közti különbségek Elsajátítandó ismeretek és információk A NAT vonatkozó részei A média, kultúra, vallás, szociális nem, törvények, társadalmigazdasági státusz befolyása a szexuális döntésekre, partnerkapcsolatokra és viselkedésre A test ismerete, testkép és a test módosításai (pl. testékszerezés, tetoválás) Menstruációs ciklus, másodlagos nemi jellegek, azok funkciói a Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása Ismerje, hogyan hatnak a testtel Kritikus gondolkodás a test kapcsolatos érzések az változtatásával szemben egészségre, énképre, Különböző testalkatok viselkedésre elfogadása és elismerése A serdülés teljes megértése és A (fiatalkori) ellenállás a kortársak gyermekvállalással, nyomásának fogamzásgátlással, Kritikus szemlélet a médiával és abortusszal kapcsolatos szépségiparral szemben normák személyes értékelése Terhesség tüneteinek és Pozitív attitűd a jeleinek felismerése fogamzásgátlás kölcsönös Egészségügyi szakember által felelősségével kapcsolatban 40

férfiaknál és nőknél, s az azt kísérő érzések Szépségideál a médiában, testi változások az élet során Szolgáltatások, ahol segítséget kérhetnek A (fiatalkori) gyermekvállalás hatásai (mit jelent a gyermeknevelés családtervezés, fogamzásgátlás, nem kívánt terhesség) Sikertelen fogamzásgátlás és okai (alkohol, mellékhatások, feledékenység, nemi egyenlőtlenség, stb.) Információk a fogamzásgátlásról Kockázatos (szexuális) viselkedés és következményei (alkohol, drog, megfélemlítés, prostitúció, média) jóváhagyott fogamzásgátlás alkalmazása A fogamzásgátlás tudatos kiválasztása és hatékony alkalmazása A szexuális élmények igenlésének vagy elutasításának tudatos eldöntése Az intim beszélgetés készségeinek kialakítása A lehetséges választások következményeinek, előnyeinek és hátrányainak értékelése alapján felelős döntések meghozása A nem biztonságos vagy kellemetlen szexuális kapcsolat megtagadása vagy befejezése Kockázatos helyzetek felismerése és kezelése Óvszer és fogamzásgátló hatékony használata STD tünetek felismerése Szexualitás és szexuális orientáció sokszínűségének elfogadása, tisztelete és megértése (kölcsönös konszenzus, önkéntes, egyenlő, életkornak és helyzetnek megfelelő, önbecsülés) STD/HIV megelőzésére vonatkozó felelősségérzet A nem kívánt terhesség megelőzésére vonatkozó felelősségérzet A szexuális visszaélések megelőzésére vonatkozó felelősségérzet 41

Korosztály 11-12. osztály családi életre nevelés 6. melléklet Elsajátítandó tartalmak életkori bontásban 11-12 osztály Elsajátítandó ismeretek és Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása információk A NAT vonatkozó részei Személyes értékek és Szociális, történeti és 1. Család, háztartás hiedelmek meghatározása kulturális befolyás A háztartás, mint gazdasági A családban és társadalomban tudatossága a szexuális formáció. Családi előforduló ellentmondásos viselkedés vonatkozásában munkamegosztás. (inter)perszonális normák és Eltérő értékek és hit Egészség- és környezettudatos értékek rendszerek tiszteletben vásárlás és fogyasztás, Média kompetencia tartása fogyasztóvédelem. Nem tűrni az igazságtalanságot,, Önbizalom és önértékelés a Háztartási gépek, eszközök, leállítani a megalázó saját kulturális környezetben berendezések, közművek, nyelvhasználatot vagy megalázó Társadalmi változásokkal rendszerek, anyagok biztonságos viccek mesélését kapcsolatos saját szerep és és környezettudatos használata. Tisztázni, mit jelent felelősségérzet Egészséges életmód, higiénia, anyának/apának lenni A kapcsolatok társadalmi és öltözködéskultúra. Az élelmiszerek Kiegyensúlyozott kapcsolatra történeti meghatározóinak kezelésének, tárolásának törekedni megértése szabályai, tudatos élelmiszerválasztás. Támogató és gondoskodó partnerré válni Időbeosztás, biológiai ritmus. Az érzelmek megbeszélése: szerelem, csalódás, Szociális korlátok, közösségi ambivalencia, megcsalás, 42

Korosztály 11-12. osztály szexuális nevelés normák Nemi szerepviselkedés, elvárások és félreértések Családszerkezet és változásai A racionális gondolatok és az érzések különbségének tudatosítása Az érzelmek különböző típusai (szerelem, féltékenység), érzések és cselekvés megkülönböztetése Család és karrier/személyes jövő tervezése Elsajátítandó ismeretek és információk A NAT vonatkozó részei Pszichés változások a pubertásban Test ismerete, test-kép, test megváltoztatása Szépségideál a médiában; egész életen át tartó testi változások Terhesség és meddőség, abortusz, fogamzásgátlás, sürgősségi fogamzásgátlás bizalom, féltékenység, bűntudat, félelem, bizonytalanság A partnerek egyenlő felekként megvitatják a kényes témákat a különböző vélemények tiszteletben tartásával Az ismeretátadás módszere Készségek kialakítása Kívánatos attitűd bemutatása A valóság és a média közti Az emberi test kulturális különbségek azonosítása normáival kapcsolatos A serdülőkor lényegének kritikus szemlélet megértése és ellenállás a Különböző testalkatok kortársak befolyásoknak elfogadása és értékelése Kritikus szemlélet a médiával, A nemi különbségek reklámokkal és szépségiparral figyelembe vétele szemben, a test átalakításának Terhességgel, szülőséggel lehetséges kockázatai stb. kapcsolatos különböző Fogamzásgátlással és (nem kulturális/vallási normák 43

A nemi kapcsolat több, mint pusztán testi kontaktus Szexualitás és fogyatékosság, a betegség hatása a szexualitásra (cukorbetegség, rák, stb.) Megvásárolt szex (prostitúció), pornográfia, szexfüggőség Kockázatos szexuális viselkedés és lehetséges hatása az egészségre Szexualitás pozitív hatása az egészségre és jól-létre kívánt) terhességgel kapcsolatban megalapozott döntések meghozatala A fogamzásgátlás tudatos választása és hatékony fogamzásgátlás alkalmazása A kapcsolat formáinak és annak megbeszélése Homoszexuális vagy biszexuális orientáció Nehézségek és ellentmondásos vágyak kezelése a partnerrel Szexuális zaklatások elleni önvédelmi ismeretek ismerete A fogamzásgátlás kölcsönös felelősségének elfogadása A különböző szexuális orientációk és identitások elfogadása A partner és a saját szexuális egészség iránti felelősség internalizálása 44

45