Szakiskolai Fejlesztési Program II. VII. Monitoring jelentés

3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. VII. Monitoring jelentés 2008. III. negyedév 2008. október 31.

Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. A JELENTÉS CÉLJA, HATÓKÖRE... 3 3. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK... 4 3.1. A Program általános megítélése... 4 3.2. A támogatásokra vonatkozó megállapítások... 5 3.3. Az intézményekben folyó szakmai munka változása... 5 3.4. A diákok munkaerő-piacra történő kilépésének esélyei a diákok szemével... 6 3.5. A Programkoordinációs Irodára vonatkozó megállapítások... 6 3.6. Javaslatok... 7 4. INTÉZMÉNYI ADATOK... 8 4.1. A programban résztvevő intézmények... 8 4.2. A reintegrációs képzésben résztvevő tanulók adatai... 12 4.3. A bukások száma és megoszlása... 14 4.4. Tervezett szakmai képzések a 2008/2009-es évfolyamon... 16 5. A PROGRAM SZAKMAI ELEMEINEK ALAKULÁSA... 18 5.1. A projektoktatás helyzete... 18 5.2. Mobilitás program... 22 5.3. Intézményen belüli tudásátadás... 23 5.3.1. A pedagógusok aktivitása...24 5.4. ITEM program... 25 5.5. Önfejlesztés... 25 5.6. Minőségfejlesztés... 26 5.7. Benchmarking... 27 6. AZ INTÉZMÉNYEKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI... 29 6.1. A pedagógusok véleménye... 29 6.1.1. A program előrehaladása... 29 6.1.2. Az oktatott szakma munkaerő-piaci megfelelése... 31 6.1.3. Az intézményi fejlesztésekkel kapcsolatos igények... 31 6.1.4. Kapcsolatrendszer, gyakorlati helyek... 32 6.1.5. A pedagógusok véleménye a diákokról... 33 6.1.5.1. A diákok otthoni körülményei... 33 6.1.5.2. A diákok mentalitása... 34 6.1.5.3. A szakmaválasztás...35 6.1.5.4. Tanár-diák viszony...36 6.1.5.5. A diákok elhelyezkedési esélyei... 36 6.2. A diákok véleménye... 38 6.2.1. Az interjúban résztvevő diákok háttere... 38 6.2.1. A diákok iskolaválasztása... 39 6.2.2. Munkaerőpiac lehetőségek és elvárások... 40 6.2.3. Jövőkép és szakmai elkötelezettség... 40 6.2.4. Munkatapasztalatok és a képzésről alkotott vélemények... 41 6.2.5. Kilépés a munkaerő-piacra... 43 6.2.6. A továbbtanulás lehetőségei... 44 6.3. Az interjúk összegzése... 45 7. A RÉSZTVEVŐK VISZONYULÁSA A PROGRAMHOZ... 46 7.1. Az iskolán belüli munkaszervezés... 46 7.2. Új módszerek alkalmazása... 46 7.3. Külső feltételek és támogatások... 47 7.3.1. Szakmai módszerek, eszközök... 47 7.3.2. A projekt-alapú tanórák leírásának, értékelésének tapasztalatai... 51 8. AZ ESEMÉNYEK VIZSGÁLATA... 53 8.1. Az események általános értékelése... 53 8.2. Az események tartalmi értékelése... 55 2 / 63

1. BEVEZETÉS A CC Consultatio Kft. nyílt közbeszerzési eljárás során kötött szerződést a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (NSZFI) a Szakiskolai Fejlesztési Program II. (a továbbiakban: a Program) monitoringjának elvégzése tárgyában. A cég partnerei a megvalósításban a 3K Consens Kft. és a Mondolat Iroda Kft. A Jelentés elkészítése során az alábbi adatforrásokra támaszkodtunk: iskolai éves intézményi kérdőív 45 db, résztvevői éves kérdőív 547db, pedagógusokkal készített interjú 18 db, diákokkal készített interjú 20 db. Eseményalapú kérdőív kitöltetésére, illetve feldolgozására nem került sor. Fontos tény, hogy program közben jelentős változások mentek végbe az intézmények szerkezetében. A programban résztvevő iskolák 20 százalékában szervezeti átalakulások mentek végbe azáltal, hogy 14 iskolát, más, a programban nem résztvevő intézménnyel összevontak. Adataink azt mutatják, hogy az összevonások az érintett intézmények belső szerkezetében nem okoztak lényeges változást, azonban vezetési rendszerében igen. Az összevonásokkal függhet össze a pedagógus létszám enyhe csökkenése a szakiskolai szervezeti egységekben. Ez annak ellenére ment végbe, hogy a szakiskolai tanulólétszám közel másfél ezerrel növekedett, s így az egy pedagógusra eső tanulói létszám is emelkedett (11,87-ről, 13,19 re) Megjegyezzük, hogy az összehasonlíthatóság érdekében adataink nem tartalmazzák az összevonások által létrejött új szervezetek létszám adatait. A szervezet összevonások hatásai csak a tanári kapacitások szintjén jelennek meg. Az összevonások nem hoztak lényeges változásokat a fenntartói struktúrában. Az SzFP II. intézményeinek kétharmadának fenntartója változatlanul a települési önkormányzat. 2. A JELENTÉS CÉLJA, HATÓKÖRE A monitoring rendszer fő célja a Program intézményekben történő megvalósulásának nyomon követése, illetve a program hatásának folyamatközi mérése, értékelése. Emiatt a Monitoring tevékenységek és eszközök elsősorban a program intézményi hasznosíthatóságának mérését célozzák meg. A monitoring jelentések ezért mind horizontálisan (a Program általános céljait tekintve), mind pedig vertikálisan (az egyes fejlesztési területek célrendszerére vonatkozóan) vizsgálják a Program implementálását, illetve a lehetséges fejlesztésekre tesznek javaslatokat. A monitoring rendszer két komponensből tevődik össze: 1. Hagyományos, helyszíni kérdőív és interjú alapú monitoring, amelynek célja a személyes visszajelzések alapján szintetizálni a Program és az iskolák viszonyát, valamint a Program által kiváltott hatásokat. 2. On-line rendszer segítségével gyűjtött (lehetőleg minél inkább valós idejű adatok), amelyekből származó adatok statisztikai elemzése alapján kerülnek megfogalmazásra a Program hatásaival kapcsolatos következtetések. Ideális esetben a rendszer vezetői és szakértői döntések támogatására is használható. Az első komponens keretében először teljes körben, majd negyedévenként a résztvevők negyedére kiterjedően keressük fel a partneriskolákat, és az előző tapasztalatok alapján aktualizált eszközökkel, célzottan gyűjtünk adatokat. A rendszer második komponense on-line alapú, a Programban érintett szereplők által kitöltött kérdőívek feldolgozásán alapszik. A működéssel kapcsolatos megrendelői és felhasználói elvárások alapján folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és ezek részleteiről tájékoztatást nyújtunk a felhasználóknak. A működéssel kapcsolatos megrendelői és felhasználói elvárások alapján folyamatosan fejlesztjük a rendszert, és ezek részleteiről tájékoztatást nyújtunk a felhasználóknak. A VII. monitoring jelentés eltérő a negyedéves jelentések sorában. Az adatfelvétel a 2007/2008-as tanév lezárása után, illetve a 2008/2009-es tanév kezdetekor történt, ezért alapvető célja, hogy elsősorban az előző tanévben, illetve a Programnak a jelentésírás elkészítéséig eltelt időszakára vonatkozó eredményeit foglalja össze a Program főbb jellemzőinek bemutatásával. Emiatt, illetve az ehhez a jelentéshez kifejlesztett speciális mérőeszközök miatt a Jelentés struktúrája kismértékben eltérő a korábbiaktól. E jelentés a 2008. III. negyedévben felvett adatok alapján tárja fel a Program intézményi fogadtatását, illetve elterjedtségét a negyedéves intézményi és résztvevői kérdőívek feldolgozásával. Az intézményi elterjedtség vizsgálata ezen felül tartalmazza a Programban részt vevő pedagógusok, szakemberek egyes programelemekkel kapcsolatos véleményét az éves résztvevői, továbbá az on-line kérdőívek alapján. 3 / 63

3. FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK Az alábbiakban, a Programban részt vevő iskolák, valamint a Programban érintett pedagógusok, szakemberek információi alapján röviden összefoglaljuk a 2008. III. negyedévére, illetve a program egész idejére vonatkozó monitoring főbb megállapításait. 3.1. A Program általános megítélése A legtöbb intézmény érzékelte a szakiskolai oktatással kapcsolatosan egyre fokozódó mértékben fellépő nehézségeket, problémákat, és meg is fogalmazódott a változtatás iránti igény. Főként a megváltozott szociokulturális és társadalmi viszonyok, a családok és a gyerekek életmódjának, ezáltal az iskola szerepének megváltozása áll a problémák hátterében. A megkérdezett pedagógusok legnagyobb része elégedett a program eredményeivel, előrehaladásával. A szakmai oktatók akik nagy része csak most került közelebb a programhoz eddigi tapasztalataik alapján szintén pozitív eredményekről számoltak be. Talán a legnagyobb problémát az intézmény-összevonások jelentették a vizsgált időszakban. Nehézséget jelent számukra, hogy külön vezessék a statisztikákat, vagy például, hogy hogyan, mely intézményre, vagy részintézményre vonatkozóan dolgozzanak tovább a minőségbiztosítás területén. A kérdőívekre adott válaszok és az interjúk tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a résztvevők intenzitása a Program végrehajtásában jelentősen csökkent. Azért fontos tény ez, mert az eddigi jelentésekben általában pozitív kép volt tapasztalható a szemléletváltással, illetve az elkötelezettséggel kapcsolatban. Erre egyik eklatáns példa a visszaérkezett kérdőívek rendkívül alacsony száma, amely a hozzáállás egyik indikátoraként is felfogható. A jelenség hátterében állhat az is, hogy az intézmények már túl vannak a kezdeti lendületen, illetve az, hogy már számos olyan támogatást megkaptak, amelyeket már önállóan kellene alkalmazniuk. Ez utóbbihoz azonban olyan plusz emberi erőforrást kellene az iskoláknak mozgósítaniuk, amely ugyan elvileg rendelkezésre áll, de a gyakorlatban mégsem aktivizálható. 4 / 63

3.2. A támogatásokra vonatkozó megállapítások Az interjúk során a legtöbb intézmény azt mondta, hogy a Programban a tanári kar nagy része vett már részt valamilyen továbbképzésen, azonban ez továbbra is főként a kisebb iskolákban igaz. A nagyobb iskolákban csak a szakiskolában (is) tanítókat vagy a valamilyen egyéb módon érintetteket küldik rendszeresen képzésre, azonban elmondható, hogy az érintettek majd száz százaléka részt vett már képzésen. A projektvezetők szerint 1 hullámzó a továbbképzések minősége. Ezzel együtt elmondható, hogy a projektvezetőkhöz érkező visszajelzések alapján inkább jónak, hasznosnak és tartalmasnak tartják a résztvevő pedagógusok a tréningeket és képzéseket. A képzéssel szembeni érvként hangzott el, hogy a pedagógusok nem eléggé motiváltak, főként az őket és az iskolát körülvevő bizonytalanságok miatt. A képzésekkel kapcsolatosan továbbra is nagy gond az intézményekben a helyettesítések megszervezése, ez főleg a kisebb intézményekben ütközik ki, de a nagyobbak is küzdenek vele. Azok az iskolák vannak szerencsésebb helyzetben ebből a szempontból, ahol a fenntartó fizeti a túlórák után járó pénzt, és nem az intézménynek kell kigazdálkodnia. Még mindig sok panasz van azonban a képzések helyszínére. Ahogy azt már az ezt megelőző jelentésekben is megfogalmaztuk, a közlekedést tekintve erősen Budapest-centrikus országban nehéz a vidéki helyszínek megközelítése, sok időt vesz el és nagy szervezést igényel. A képzéseket hasznosnak ítélték a résztvevők, s bár kialakultak azok a belső információátadó hálózatok, amelyek a belső disszemináció fontos és kívánatos elemei a Program szerint, azonban ennek elemei a gyakorlóhelyek irányába nem mentek át. Az iskolák az elégedettek a felszereltség tekintetében, folyamatosan érkeznek az oktatást támogató anyagok és technikák. Ezek áttanulmányozására egyre több gondot fordítanak a pedagógusok, és az iskola pedagógusai közül egyre többen tanulmányozzák át a kapott anyagokat. A válaszoló intézmények a technikai feltételek javulásáról is beszámoltak. A legtöbb pedagógus még mindig az eszközfejlesztést látja a program legnagyobb eredményének, de szorosan e mögött megjelennek a képzések, és a tanult új módszerek is. 3.3. Az intézményekben folyó szakmai munka változása Az érintettek hozzávetőlegesen heti 6,4 órában, átlagosan 1,35 SZFP-s osztályban tanítanak. A pedagógusok megítélése szerint az elmúlt tanévben oktatói tevékenységében átlagosan 49,62 %-ban valósult meg a műveltségi területek szerinti komplex megközelítés. Emellett a Programmal kapcsolatos tanórán kívüli feladatok ellátására is meglehetősen sok időt fordítanak a pedagógusok, átlagosan 4,98 órát hetente. A pedagógusok által oktatott tantárgyak/műveltségi területek oktatásánál átlagosan 71 %-ban érvényesült a hagyományos, 45 perces órabeosztás. Ez az érték továbbra is azt jelentheti, hogy a hagyományos órakeretek megbontása nagyon nehezen indul el az intézményekben. Azért is fontos ez a tény, mert a Program hatására ennek a számnak csökkennie kellene elsősorban a projektmódszer alkalmazása miatt. Azért is érdekes ez a tény, mert az interjús megkérdezés során már viszonylag kevés panasz érkezett arra vonatkozóan, hogy a projektnapok, vagy projekthetek megszervezése bonyodalmat okozott. A tanterv, az órarendek kialakításakor ugyanis már tudták, hogy mivel kell számolniuk, így ez lényegesen könnyebben ment. A pedagógusok a különböző tanulói kompetenciák fejlesztésének, illetve az új módszerek alkalmazásának lehetőségét saját oktatói tevékenységük során meglehetősen pesszimistán látják, hiszen az ezekre vonatkozó kérdések mindegyikére jóval kevesebb, mint 50 %-os értéket jelöltek meg. Különösen alacsony értéket kapott a mérésre épített egyéni tanulási programok módszerének alkalmazása. 1 Interjús adatfelvétel alapján 5 / 63

A legtöbben a gyakorlatiasabb, gyakorlatorientáltabb oktatást emelték ki, ami a szakmai oktatásra is pozitív hatással van. Többen megjegyezték, hogy e módszerekkel több lehetőség adódik a gyengébb képességű tanulók képzésére, sikeresebbek ezen a területen, bent tudják őket tartani az intézmény falai között, csökken a lemorzsolódás. Mindenképpen fontos előrelépésnek tekinti a többség, hogy jobb a tananyag felosztása, alkalmasabb az oktatásra és a gyakorlati képzésre, valamint, hogy a kettő jól összeilleszthető egymással. Ugyanakkor megfigyelhető a frontális, a projektvezetők által általában régi -nek nevezett módszerek és az új módszerek keveredése. 3.4. A diákok munkaerő-piacra történő kilépésének esélyei a diákok szemével A szakképzésbe lépéshez a reintegrációs osztály, a korábban kudarcot szerzett fiatalok számára jó lehetőség az újrakezdéshez. A pálya- és iskolaválasztás a szakiskolai tanulók esetében gyakran inkább kényszerpályák révén és nem valós döntés alapján alakul ki. Azok körében, akik nem maguk választották az iskolát, hanem tanulmányi eredményeik, vagy családi, magatartási problémáik miatt kerültek az adott intézménybe/szakmacsoportba, a munka világába való kilépés gyakran az azonnali pályaelhagyást jelentheti. A pályaelhagyás hátterében főként az azonnali, minél gyorsabb elhelyezkedés, és anyagi motivációk állnak. A szakmaszeretet és a motiválhatóság igen kényes kérdés a fiataloknál, döntően befolyásolható a gyakorlati képzés indulásakor, erőteljesen hat a gyakorlatvezető tanár hozzáállása, személyisége. A külső vállalkozóknál zajló gyakorlat legtöbbször pozitív tapasztalatokat jelent a fiataloknak, különösen, ha van lehetőség ösztöndíj szerzésére, pluszmunkák elvégzésére. A tanulók számára jó lehetőség a szakmai gyakorlati helyen való megfelelés, akik sok esetben átveszik a diákot az iskolát követően. Az elhelyezkedési esélyek nagyban függnek az adott település munkaerő-piaci viszonyaitól, valamint az adott szakmától is, melyről szó van. A gépipari illetve vendéglátóipari jellegű foglalkozásokat tanulók nagyobb eséllyel tudnak az iskolát követően elhelyezkedni. A családi hagyományok az élelmiszeripari szakmacsoportban hatnak leginkább a tanulók választására, de a munka világáról alkotott jövőképére is. Az iskola azonban csak nagyon kevés esetben tud segíteni az elhelyezkedésben. A diákok a számukra elérhető munkahelyek tekintetében az ismerősök, családtagok benyomásaira támaszkodnak. A tanulók elvárásai a munkahelyekkel kapcsolatban igen széles spektrumúak, a jó kereseti lehetőség mellett a megbecsültség és a jó hangulat a legmeghatározóbb tényezők. Meg kell jegyezni azonban, hogy a diákok továbbtanulással kapcsolatos terveinek nagyobb része inkább a presztízs, mint az elhelyezkedési esélyek javítása mentén kristályosodik ki. 3.5. A Programkoordinációs Irodára vonatkozó megállapítások A vizsgált időszakban az intézmények nem jeleztek olyan észrevételeket, amelyek konkrétan a PKI működésére vonatkoztak volna. A támogatások intézményi felhasználását érintő iskolai problémák kapcsán azonban fontos lenne a PKI-nak átgondolnia néhány tevékenységét (pl. a képzések vidéki szervezése stb.). 6 / 63

3.6. Javaslatok A Program sikeres megvalósítása érdekében érdemes és szükséges az intézmény-összevonással érintett iskolákban, a tanári létszámban és szerkezetben bekövetkezett változásokra figyelni, hiszen érinthetik a Programnak a szervezeti, illetve a pedagógiai kultúra alakítására irányuló célkitűzéseit. Javasoljuk továbbá, hogy a monitoringot végző szervezettel együtt vizsgálják felül az összevont intézmények esetében az adatgyűjtés alapegységét, mert a megváltozott iskolaméret és statisztikák torz következtetésekhez vezethetnek. Az SZFP program eszköztámogatásai jelentős költségterhek alól mentesítik a fenntartókat, másfelől azonban a Program fenntartásához szükséges működési kiadásokat (pl.: fogyó eszközök) növelik. E költségvetési szerkezetváltásról lenne célszerű az intézményvezetőknek megállapodniuk a fenntartókkal. Ez ritkán jár sikerrel. Ebben érdemes lenne segítséget nyújtani az intézményvezetőknek. Továbbra is sok panasz érkezik egyes szakértők, előadók felkészületlenségére. Ezért ismét javasoljuk a szakértők, animátorok munkájának vizsgálatát az iskolák visszajelzéseinek figyelembevételével, illetve mérlegelésével, valamint a beérkezett panaszok részletes kivizsgálásával. Érdemes megfontolni a benchmarking adatbázis folyamatos korrekciójának lehetőségét. Ne csak egyszer lehessen a feltöltést elvégezni, hanem az esetleges hibákat, hiányzó adatokat folyamatosan lehessen felvinni. A szemléletváltás az éves résztvevői kérdőív alapján nem megfelelő mértékű, érdemes lenne most újabb marketing tevékenységbe fogni a program résztvevői támogatottságának emelésére. Az elkötelezettség mértékének növeléséhez fontos lenne a szakoktatók intenzívebb bevonása is. Az előző negyedévekhez hasonlóan a továbbképzésekkel kapcsolatban most is számos észrevétel érkezett, ezek alapján a következő javaslatokat tesszük: A képzésen résztvevők helyettesítése nehezen megoldható az iskolák számára, ezért érdemes lenne átgondolni annak lehetőségét, hogy az egyes fejlesztési területekhez kapcsolódó képzések száma, illetve időtartama csökkenjen. Megoldás lehetne ebben a témakörben a helyettesítések részleges finanszírozása is. Továbbá szükséges lenne a részvétel tervezhetősége érdekében, hogy a képzések időpontjáról időben kapjanak tájékoztatást a potenciális résztvevők. Javasoljuk továbbá, hogy a Program mérlegelje a vidéki oktatási helyszínek megváltoztatását, ez a legtöbb intézmény számára nehezen elérhető, és mind időben mind anyagilag nehézséget okoz. 7 / 63

4. INTÉZMÉNYI ADATOK 4.1. A programban résztvevő intézmények A programban résztvevő iskolák megoszlás a tanulók száma szerint Az iskolák méretszerkezete, % 50 40 43 35 30 20 22 10 0 499 tanuló és alatta 500-899 tanuló 900 tanuló és felette A vizsgált iskolák 22%-ának tanulólétszáma 500 fő alatt van, 43 iskola 500 és 900 fő közötti tanulólétszámot bír, míg 900 fő feletti tanulója a vizsgált iskolák 35%-ának van. Az SZFP II. program iskoláinak alapadatai van-e az intézményben tanulólétszám Iskolatípusban (vagy abban is) tanítók száma 2006/07 2007/08 2006/07 2007/08 2006/07 2007/08 Szakiskola 68 68 22645 24110 1907 1888 Szakközépiskola 59 55 19945 20757 1840 1822 Gimnázium 12 13 2111 2453 257 298 Felnőttképzés 31 31 3823 3316 341 323 Egyéb képzés 20 19 2370 2828 278 290 Összesen: 50894 53464 4623 4621 A programban résztvevő iskolák a 2006/2007-es tanévben 22,6 a 2007/2008 tanévben 24,1 ezer tanulót képeztek. A szakiskolákban tanulók létszáma kis mértékben emelkedett a program második évében. Feltételezzük, hogy a szakiskolák új programjai tették vonzóbbá a képzést Az oktatási intézmények közel 90 százaléka egyúttal szakközépiskolaként is működik, s 20% alatt marad azon intézmények száma, amely gimnáziumot is működtet. 8 / 63

Tanulók száma az egyes képzési típusokban 30000 25000 20000 2006/2007 2007/2008 15000 10000 5000 0 Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Felnőttképzés Egyéb képzés Átlagosan a iskolákban a tanári kar 53%-a tanít szakiskolában, illetve tanít szakiskolai osztályban is. A vizsgált iskolák között 6 olyan intézmény van, ahol csak szakképzés folyik, itt természetesen minden pedagógus csak szakiskolában tanít. 120 100 80 60 40 20 Szakiskolában tanító pedagógusok aránya az összes pedagógus között, a 2007/2008-as tanévben (%) 0 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 Az intézményi kérdőívre nem válaszoló iskolák (2008. II. negyedév) Intézmény kódja Intézmény neve Összevonásban érintett 2 516.sz Ipari Szakképző Iskola és Kollégium 4 Ádám László Középiskola és Szakiskola 7 Bánki Donát Szakképző Iskola 8 Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 9 Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola X 12 Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium X 16 Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium (Nyírbátor) 27 Galamb József Szakképző Iskola X 33 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi Iskola 34 Jókai Mór Szakképző Iskola 39 Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola 46 Lukács Sándor Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 49 Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola 9 / 63

50 Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium 51 Rétközi Szakiskola és Népfőiskola 52 Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium X 56 Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 57 Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakképző Iskola 59 Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola 60 Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 61 Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola X 62 Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakiskola 63 Tolna Megyei Önkormányzat Hunyadi Mátyás Középiskolája és Szakiskolája 65 Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium 68 Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola 69 Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola A fenti táblázatban bemutattuk a 2008. II. negyedévi kérdőívre válaszoló, illetve nem válaszoló intézményeket. A táblázatokban jelöltük azokat az iskolákat, amelyek érintettek voltak iskola-összevonásokban. Az intézmények magas, 35%-os arányban nem töltötték ki a kérdőívet. Az inaktivitás ilyen magas aránya nem magyarázható a korábbi iskola-összevonásokból eredő változásokkal, illetve szervezeti, felelősségi bizonytalanságokkal, mivel a táblázatokból látható, hogy a válaszoló és nem válaszoló intézmények között egyaránt találunk összevonásban érintett iskolákat. Az intézményi kérdőívre válaszoló iskolák (2008. II. negyedév) Intézmény kódja Intézmény neve Összevonásban érintett 1 500.sz. Angster József Szakképző Iskola 3 626. Szakképző Iskola és Kollégium 5 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, 6 Árpád Szakképző Iskola és Kollégium 10 Farkas Gyula Közoktatási Intézmény 11 Békés Megyei Radványi György Középiskola, Szakiskola és Kollégium X 13 Berg Gusztáv Szakiskola 14 Bessenyei György Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium 15 Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium (Gyomaendrőd) 17 Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola 18 Bolyai Farkas Szakképző Iskola 19 Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 20 Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola 21 Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 22 Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet 23 Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola 24 Dobos C. József Vendéglátó ipari Szakképző Iskola 25 Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola X 26 FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 27 Galamb József Szakképző Iskola 28 Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola 29 Hild József Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium 30 Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola X 31 Ipari Szakközépiskola és Szakiskola, Nagykáta 32 Jálics Ernő Általános, Művészeti és Szakképző Iskola, Diákotthon 35 József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 36 Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola 37 Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola 38 Kelta Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola 40 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 41 Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola X 42 Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 43 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola X 44 Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény 45 Krúdy Gyula Gimnázium, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola 47 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola X 10 / 63

48 Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola, Kollégium 53 Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola 54 Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző iskola 55 Szabómester Szakképző Iskola X 58 Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 64 Trefort Ágoston Szakképző Iskola 66 Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium 67 KTKT Egys. Iskola és Szakiskola Wattay Középiskola és Szakiskola X 70 Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola X 11 / 63

4.2. A reintegrációs képzésben résztvevő tanulók adatai Reintegrációs évfolyamon tanulók létszámának alakulása 2006/2007-as tanévben 2007/2008-as tanévben Hány tanuló kezdte meg a szakképzést előkészítő (reintegrációs) évfolyamot? 232 325 140,1 Hány tanuló fejezte be sikeresen a szakképzést előkészítő (reintegrációs) évfolyamot? 149 207 138,9 Közülük hányan kerültek be szakképző évfolyamra? 115 145 126,1 A szakképző évfolyamra kerülők közül hány tanuló folytatta tanulmányait az iskolában? 163 176 108,0 Változás 2006/2007 tanév=100% A válaszadó iskolák adatai azt mutatják, hogy a reintegrációs évfolyamon tanulók száma a 2006/2007-es tanévhez képest 2007/2008-ban 40%-kal több volt. A 2007/2008-as tanévben 39%-kal többen fejezték be sikerrel az előkészítő évfolyamot, mint az előző évben. 2006/2007-es tanévben a tanulók 64%-a sikeresen végezte el a szakképzést előkészítő évfolyamot, ez az arány nem változott a következő tanévben sem. A reintegrációs osztályokból 26%-kal többen kerültek be a szakképzésbe a program második évében, mint az előző évben. Ugyanakkor az összes szakképzésre kerülő tanulók száma csupán 8%-kal volt több. A sikeresen elvégzett előkészítő után a tanulók 77%-a került be szakképző évfolyamra az előző tanévben, míg 2007/2008-ban a tanulók csupán 70%-a. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy nő a reintegrációs évfolyamba kerülők, valamint e képzést sikeresen befejezők száma, azonban ettől a növekedési mértéktől elmarad a reintegrációs képzésből a szakképzésbe kerülők száma. Mindezek ellenére a számok azt mutatják az előkészítő évfolyamok jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy növekedjen a szakképzésbe kerülők száma és csökkenjen a lemorzsolódás aránya. 12 / 63

A szakképző évfolyamra kerülők által tanult szakmák szakma megnevezése 2006/2007 2007/2008 Élelmiszer-és vegyiáru eladó X X Ruházati kereskedő X X Szakács X X Cukrász X X Pincér X X Fodrász X X Festő, mázoló és tapétázó X X Kőműves X X Gépi forgácsoló X X Géplakatos X X Hegesztő X X Szerkezetlakatos X X Húsipari szakmunkás X X Nőiruha készítő X X Számítógép-szerelő, karbantartó X X Mezőgazdasági munkás X X Szőnyegszövő X X Virágkötő X X Vas és műszaki cikk kereskedő X X Kultúrcikk kereskedő X Állatgondozó X Pék X Falusi vendéglátó X Vendéglátó eladó X Pék-cukrász X Agrárgazdasági gépszerelő-gépjavító X Kertész X A válaszadó iskolákban a reintegrációs osztályokból szakképzésbe kerülők néhány szakma kivételével ugyanazokat a szakmákat tanulják a program első és második évében. 2007/2008-as tanévben a válaszoló iskolákban megszűnt a kultúrcikk kereskedő, az állatgondozó, a pék, a falusi vendéglátó és a vendéglátó eladó képzés, viszont új képzésként kezdték a pék-cukrász, a kertész és az agrárgazdasági gépszerelő-javító szakképzéseket. 13 / 63

4.3. A bukások száma és megoszlása A 2007/2008-as tanévben az SZFP-s tanulók száma és előmenetele 9. évfolyam 10. évfolyam Tanulók száma 2104 1900 Osztályok száma 79 75 Bukott tanulók száma 376 211 Összesen bukás (tantárgyi bukások összesen) 770 338 A válaszadó iskolákban az SZFP-s osztályok átlaglétszáma 2007/2008-ban a 9. évfolyamon 26,6 fő, a 10. évfolyamon, pedig 25,3 fő volt. Az SZFP-s 9. évfolyamon tanulók 17,8%-a legalább egy tantárgyból megbukott. A 9. évfolyamon a bukott tanulók átlagosan 2 tantárgyból buktak meg. A 10. évfolyamon kisebb a bukási arány, a tanulóknak mindössze 11,1%-a bukott meg, átlagosan 1,6 tantárgyból. A bukások arányának csökkenése azt jelzi, hogy a következő évfolyamra lépőknek nagyobb esélyük van a tanult szakmai végzettség megszerzésére. Bukások számának alakulása tantárgyanként Bukások száma 9. évfolyamon Bukások száma 10. évfolyamon Matematika 141 86 Anyanyelv és irodalom 83 28 Történelem és társadalmi ismeretek 118 46 Természetismeret 145 42 Idegen nyelv 92 46 Informatika 25 4 Testnevelés 57 41 Pályaorientáció 21 1 Gyakorlati oktatás 40 9 Ének 9 3 Szakmai alapozó 39 32 Összesen 770 338 Szembetűnő, hogy a 2007/2008-as tanévben az SZFP-s 9. osztályokban kétszer annyian buktak meg, mint a következő évfolyamon. A 9. évfolyamon legtöbben természet ismeretből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből és magyar nyelv és irodalomból buktak meg. A 10. évfolyamon a tantárgyak bukási sorrendje hasonló, bár a bukások száma mindegyik tantárgynál alatta marad a 9. évfolyaménál. A tanulók közel azonos számban buknak meg reál-, illetve humán tantárgyakból. Meglepő, hogy jelentős számban buktak meg a készség tárgynak tekinthető énekből és testnevelésből is. A készség tantárgyakból kevesebben buknak meg a 10. évfolyamon. A bukások száma informatikából csökkent legnagyobb mértékben, 84%-kal kevesebben buktak meg a 10. évfolyamban, mint a 9.-ben. 14 / 63

Bukások száma tantárgyanként, 2007/2008-as tanévben (fő) Szakmai alapozó Ének 9. évfolyamon 10. évfolyamon Gyakorlati oktatás Pályaorientáció Testnevelés Informatika Idegen nyelv Természetismeret Történelem és társadalmi ismeretek Anyanyelv és irodalom Matematika 0 20 40 60 80 100 120 140 160 15 / 63

4.4. Tervezett szakmai képzések a 2008/2009-es évfolyamon A válaszadó iskolákban a 2008/2009-es tanév kezdetekor az alábbi táblázatban szereplő szakmák tanulását kezdhetik meg a normál SZFP-s 11.-es tanulók. A válaszadó iskolák közül legtöbben szakács szakma indítását tervezik a következő tanévre, 10 intézmény közel 250 fővel tervezi e szakma képzését. Kőműves és pincér szakma oktatását 8-8 intézmény tervezi 96, illetve 194 fővel. Gépi forgácsoló szakmát 7 iskola tervezi 117 fővel. Cukrászok és az élelmiszer és vegyi áru eladók 6-6 iskolában tanulhatják a szakmát, 84 és 62 fő képzését tervezik. Mivel csak a válaszadó iskolák tervezett szakmakínálatáról tudunk számot adni, így a következő tanév SZFP II-es iskolák szakma kínálata nem teljes, az azonban létszik, hogy az iskolák igyekeznek a keresettebb szakmák felé irányítani a képzési szerkezetüket. 16 / 63

A szakképző évfolyamon 2008/2009-es tanévben tervezett szakmák említő iskolák száma tervezett tanuló létszám Szakács 10 243 Kőműves 8 96 Pincér 8 194 Gépi forgácsoló 7 117 Cukrász 6 84 Élelmiszer és vegyiáru eladó 6 62 Bútorasztalos 5 89 Festő, mázoló és tapétázó 5 72 Hegesztő 5 64 Géplakatos 4 46 Műszaki cikk eladó 4 48 Pék-cukrász 4 75 Ruházati eladó 4 39 Szerkezetlakatos 4 47 Villanyszerelő 4 59 Fodrász 3 49 Karosszérialakatos 3 40 Pék 3 26 Szabó 3 62 Ács -állványozó 2 19 Bolti eladó 2 75 Bútor- és lakástextil eladó 2 8 Elektromos gép- és készülékszerelő 2 15 Gyorsétkeztetési eladó 2 14 Húsipari temékgyáró 2 25 Női szabó 2 30 Virágkötő-berendező, virágkereskedő 2 31 Agrárgazdasági gépszerelő-gépjavító 1 13 Állattenyésztő 1 10 Asztalos 1 20 Autószerelő 1 30 Autótechnikus 1 30 Burkoló 1 24 Dísznövénykertész 1 15 Épületasztalos 1 Fa - és bútoripari gépkezelő 1 12 Falusi vendéglátó 1 24 Finommechanikai Műszerész 1 25 Gyümölcskertész 1 15 Központifűtés- és csőhálózatszerelő 1 17 Lótartó és tenyésztő 1 14 Mezőgazdasági munkás 1 2 Számítógépkezelő -használó 1 2 Számítógépszerelő, -karbantartó 1 20 Szőnyegszövő 1 3 Vízvezeték-és vízkészülékszerelő 1 Zöldségkertész 1 15 17 / 63

5. A PROGRAM SZAKMAI ELEMEINEK ALAKULÁSA Az alábbiakban a Program azon szakmai elemeit emeljük ki, amelyek a jelentést megelőzően, a területfejlesztési vezetőkkel készített interjúk során kaptak nagyobb hangsúlyt. 5.1. A projektoktatás helyzete Projektoktatást szervezése a 2007/2008-as tanévben Alkalmazott módszer Alkalmazta Nem alkalmazta Választott összes módszer 45 perces órákban 24 4 28 Órák összevonásával (de nem teljes délelőtt) 18 10 28 Projekt délelőtt 12 13 25 Projektnap 26 4 30 Több összevont projektnap (de kevesebb,mint egy hét) 10 14 24 Teljes projekthét 18 11 29 Összesen 108 56 164 A válaszadó intézmények a projektoktatás szervezését különbözőképpen oldották meg, a legtöbb iskola több módszert s alkalmazott a projektoktatás megszervezésére. Legtöbben egynapos projekt nap megszervezését választották, közel ugyanennyien foglalkoztak projektoktatással a 45 perces órák alatt. Egy teljes hetet a válaszadó iskolák 40%-a áldozott projektoktatásra. Ennél kevesebb intézmény tartott egy hétnél kevesebb idei tartó, de összevont projektnapokat, a válaszoló iskolák 22,2%-a szervezett ilyet. Válaszadó iskolák projektoktatás szervezési megoldásai a 2007/2008-as tanévben (alkalmazó iskolák aránya, %) Teljes projekthét Több összevont projektnap (de kevesebb,mint egy hét) Projektnap Projekt délelőtt Órák összevonásával (de nem teljes délelőtt) 45 perces órákban 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 A válaszadók fele egy-egy projekt délelőttöt szervezett a projektoktatás céljaira, ezt a válaszadó iskolákban összesen 12 alkalommal fordult elő. 18 / 63

Becslése szerint egy-egy osztályban a projekttanítás hány százaléka zajlott le a 45 perces órakeretben? 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 Az intézmények becslése szerint egy-egy osztályban a projekttanítás 61,5%-a a 45 perces órakeretben zajlott le. Sok iskolák csak nehezen tudja felbontani a képzés megkövesedett 45 perces órakereteit, de folyamat megindult. A projektoktatás módja Átlagosan Összesen Becslése szerint egy-egy osztályban a projekttanítás hány százaléka zajlott le a 45 perces órakeretben? 61,5 Egy SZFP-s osztályban átlagosan hány órát fordítottak a projektoktatásra a 2007/2008-as évben? 173,4 6589 Hány pedagógus vezetett projektórákat az intézményben? 16 673 A válaszadó intézmények átlagosan 173,4 órát fordítottak projekttanításra, ez összesen e kérdésre válaszoló 38 iskolában 6589 óra volt. A válaszoló iskolák 18%-ában (7 iskola) több mint 250 órát fordítottak projekttanításra, további 23% (9 iskola) 200-250 órában tanított projektmódszerrel. 10 iskolában 100 és 200 óra közötti időtartamban volt projekttanítás. Az intézmények közel egyharmada, 32%-a kevesebb mint 100 órában tanított projektmódszerrel. 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Egy SZFP-s osztályban átlagosan hány órát fordítottak a projektoktatásra a 2007/2008-as évben? 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 Az iskolákban ezt a több mint 6,5 ezer órát 673 pedagógus vezette. Iskolánként átlagosan mintegy 16 pedagógus vezetett projektórákat. A válaszadó intézmények közül 4-ban több, mint 30 pedagógus foglalkozott projekttanítással, 8 iskolában 21 és 30 fő között volt a projektoktatást végző pedagógusok száma. További 15 iskolában 11 és 20 pedagógus tanított projekt módszerrel, további 15 iskolában 10 fő-nél kevesebb volt a számuk. 19 / 63

Hány pedagógus vezetett projektórákat az intézményben? 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 A projektoktatás alakulása általában Említő iskolák száma %-ban Tantárgyanként 5 11,9 Műveltségi területenként 2 4,8 Vegyesen 35 83,3 Összesen 42 100 Az iskolák döntő többsége, 83%-a nem külön tantárgyanként, vagy műveltségi területenként alakította a projektoktatást, hanem vegyesen az egyes tantárgyi tartalmak összekapcsolódtak a projekt módszerrel való tanítás folyamán. A válaszadó iskolák közül mindössze 5 (12%) alkalmazta tantárgyi keretek közé szorítva a projekttanítást. Megkérdeztük a programban résztvevő iskolákat, hogy tantárgyanként hány pedagógus van felkészülve projektoktatásra, illetve ebből hányan vette részt a számukra szervezett projektképzésen. A tantárgyankénti projekt oktatói kapacitást úgy tekintettük, hogy a két szakos tanárokat két főnek, két képzési kapacitásnak tekintettük. 20 / 63

Projektoktatásra felkészült pedagógusok tantárgyanként Szakmai alapozó Ének Gyakorlati oktatás Pályaorientáció Testnevelés Projekt képzésen részt vett pedagógusok száma Pedagógusok száma Informatika Idegen nyelv Természetismeret Történelem és társadalmi ismeretek Anyanyelv és irodalom Matematika 0 50 100 150 200 250 300 A válaszadó intézmények válaszai szerint összesen közel ezer fő (1384 fő) van felkészülve a projekt módszerrel való oktatásra, közel 57%-uk részt vett a pedagógusok részére szervezett projektképzések valamelyikén. A többi pedagógusnak a saját, vagy más iskola által szervezett ismeret, illetve tapasztalatátadó fórumok segítettek felkészülni a projekttanításra. Projekt módszerrel oktató pedagógusok legnagyobb számban a gyakorlati oktatás területén (17,4%), közel 70%-uk részvett képzésen, szintén magas számban találunk projekt módszerrel oktató pedagógusokat a szakmai alapozó tárgyak tanítása területén (14,3%), 60,1%-uk volt képzésen. Az idegen nyelv oktatására a válaszadó iskolákban 193 pedagógus (13,9%) van felkészülve, a projekt módszerrel oktató nyelvtanároknak több mint a fele (50,8%-a) vett részt az e célra szervezett projektképzések valamelyikén. Projektoktatásra felkészült pedagógusok tantárgyanként Projektet vezető pedagógusok Ebből projekt képzésen részt vett száma Aránya tárgyanként pedagógusok száma aránya Matematika 123 8,9 66 53,7 Anyanyelv és irodalom 121 8,7 82 67,8 Történelem és társadalmi ismeretek 101 7,3 55 54,5 Természetismeret 115 8,3 89 77,4 Idegen nyelv 193 13,9 98 50,8 Informatika 109 7,9 53 48,6 Testnevelés 75 5,4 21 28,0 Pályaorientáció 91 6,6 73 80,2 21 / 63

Gyakorlati oktatás 241 17,4 167 69,3 Ének 17 1,2 8 47,1 Szakmai alapozó 198 14,3 119 60,1 Összesen 1384 100,0 831 60,0 5.2. Mobilitás program A válaszadó iskolák közül 2007/2008-as tanévben 8 intézményből vettek részt tanulók a lebonyolított mobilitási pályázaton. A hat iskolából összesen 70 tanuló vett részt mobilitási pályázaton, átlagosan egy intézményből közel 9 tanuló Megkérdeztük a pedagógusokat, hogy egy ötfokú skálán értékelje, hogy mennyire volt hasznos a mobilitási pályázat. A pedagógusok igen hasznosra ítélték a programot, összességében a lehetséges öt pontból 4,3 pontra értékelték. Különösen hasznosnak ítélték a programban rejlő tapasztalatcsere lehetőségét. A tanulóknak lehetősége volt személyes kapcsolatok bővítésére. A program lehetőséget adott új szakmai tapasztalatokkal, új módszerekkel, új ismeretekkel való megismerkedésre. Az önálló projektmegvalósítás, az idegen helyen, idegen környezetben végzett munka során megismerkedtek más intézményekkel, új információkkal és élményekkel gazdagodtak. Mindegyik intézmény, ahonnan vettek részt tanulók a mobilitási pályázaton, teremtett lehetőséget arra, hogy a tanulók beszámolhassanak a mobilitás programhoz kapcsolódó élményeikről a társaiknak. Tervezik-e, hogy a mobilitást felveszik a Pedagógiai Programba a 2008/2009 tanévben Intézmények száma Intézmények aránya (%) Igen 14 45,2 Nem 17 54,8 Összesen 31 100 A program erősen pozitív megítélést kapott a pedagógusok részéről, ennek ellenére az intézményeknek kevesebb több mint a fele (45,2%) tervezi felvenni a mobilitást az intézmény 2008/2008-es pedagógia programjába. A válaszadó iskolákban csupán 8 intézmény teremtett lehetőséget arra, hogy a tanulók beszámolhassanak a mobilitás programhoz kapcsolódó élményeikről a társaiknak. 22 / 63

5.3. Intézményen belüli tudásátadás A belső tudásátagás keretei Direkt e célból szervezett értekezleteken Két tanóra közötti szünetekben Projektnapok tervezése közben Csoportmegbeszéléseken Folyosói beszélgetéseken Belső képzéseken A havi értekezleteken 0 5 10 15 20 25 Az intézményen belüli tudásátadás, disszemináció leggyakoribb kerete a csoportmegbeszélés, a belső tudásátadás direkt erre a célra szervezett értekezleteken történik az adott téma aktuálissá válásának megfelelő gyakorisággal. Szintén gyakran említik (22,8%), hogy a havi értekezleteken történik a tapasztalatok átadása. Intézményen belüli tudásátadás módszerei említő iskolák száma Tudásátadás módszereinek szerkezete A havi értekezleteken 21 22,8 Belső képzéseken 10 10,9 Folyosói beszélgetéseken 6 6,5 Csoportmegbeszéléseken 22 23,9 Projektnapok tervezése közben 16 17,4 Két tanóra közötti szünetekben 5 5,4 Direkt e célból szervezett értekezleteken 12 13,0 Összesen 92 100,0 A válaszadó iskolák közel 17,4%-a a projektnapok szervezését használja ki, arra, hogy megismerkedjenek egymás tapasztalataival, ismereteivel. Belső képzéseket a disszeminációra az iskolák 10,9%-a szervez. Folyosói beszélgetéseket, óraközi szüneteket csak néhány iskola említi, mint a belső tudásátadás kereteit. 23 / 63

Belső tudásátadás módszereinek száma intézményenként 2007/2008 7 6 5 4 3 2 1 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59 61 63 65 67 69 A belső tudásátadásra legalább öt módszert csak két iskola alkalmaz, öt iskolában négyféle módon történik a disszemináció. Tizenegy iskola három féleképpen segíti a belső tudásátadást. Hat iskolában két módszert kombinálnak, míg 16 iskola csak egy gyakorlatot alkalmaz a belső tudásátadásra. 5.3.1. A pedagógusok aktivitása Az intézmények többsége nem ösztönzi megfelelő mértékben a pedagógusokat abban, hogy pályázatot adjanak be jó gyakorlataik bemutatására. Az intézmények 26,6%-a ösztönzi csupán valamilyen módon a pedagógusokat pályázatok beadására első sorban a megfelelő feltételek biztosításával, tájékoztatással, meggyőzéssel, magasabb bérezéssel. Van olyan iskola, ahol az aktívabb pedagógusnak laptopot biztosítanak, van ahol a jó gyakorlat bemutatására benyújtott pályázatokat használhatják a diplomamunkák alapjául. A 2007/2008-as tanévben 34 pedagógus adott be pályázatot jó gyakorlat bemutatására, összesen 39 témában. Az intézmények aktivitása A szakmai tanárok számára szervezett hazai és/ vagy külföldi nyelvi tanulmányutakat követően szerveztek e belső továbbképzést? Az iskola adott-e be 2007/2008 ban nemzetközi mobilitási projektre pályázatot? (pl. Leonardo vagy Világnyelv) Igen Nem Összesen 18 21 39 11 29 40 Az intézmények 46,2%-a szervezett belső továbbképzést a szakmai tanárok számára szervezett hazai és/ vagy külföldi nyelvi tanulmányutakat követően. Az iskolák egynegyede adott-e be 2007/2008 ban nemzetközi mobilitási projektre pályázatot. 24 / 63

5.4. ITEM program Az elmúlt tanévben az intézmények átlagosan 7,8 olyan tanulói mérést bonyolítottak le, amelyhez az iskola pedagógusai által fejlesztett mérőeszközt használtak. A megkérdezett iskolák összesen 196 ilyen típusú mérést végeztek. Kompetenciamérésre is sor került az elmúlt tanévben, melyet az ITEM program segít kiértékelni, így minden tanuló személyre szólóan megkaphatta az eredményét, és a megfelelő fejlesztési javaslatot. A válaszadó iskolák mindegyike megvásárolta az ITEM programot, így nincsenek technikai akadályai a mérésértékelésnek. A válaszadó iskolák esetében a program a tanulók több mint a felének (51,5%) az adatait tartalmazzák. A válaszadó intézmények többsége, 80%-a aktualizálta az elmúlt negyedévben a tanulók és a mérések adatait. Tanulók hány százalékának adatai tartalmazza az ITEM program? 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 58 61 64 67 70 A tanulók mindegyikének adatait 9 iskolában tartalmazza az ITEM program, további 7 intézményben több 60%-át. A válaszadó iskolák közül a fennmaradó 21 intézményben legfeljebb a tanulók 35%-ának adatai szerepelnek az ITEM programban. 5.5. Önfejlesztés Miután befejeződtek az önfejlesztés képzései az intézmények értekezleteket vagy továbbképzéseket szerveztek, melyek formái változatosak voltak. Önfejlesztési képzések után tartott értekezlete, továbbképzések adatai Tartottak Nem tartottak Alkalmak száma Résztvevők száma Vezetői értekezlet 33 8 110 264 Belső továbbképzés 14 16 30 374 Tantestületi értekezlet 32 6 65 1650 Munkaközösségi értekezlet 20 14 64 319 Fejlesztési csoport-értekezlet 17 10 41 175 Összesen 116 54 310 2732 A válaszadó iskolák összesen 310 alkalommal szerveztek értekezletet, illetve továbbképzést, összesen 2732 fő részvételével. Vezetői értekezletet a képzések befejezése után az iskolák 73,3%-a tartott, összesen 110 alkalommal és 264 fő részvételével. Tantestületi értekezletet az iskolák 71,1%-a tartott a képzések lezárulását követően, összesen 32 alkalommal, és összesen 1650 fő részvételével. Munkaközösségi értekezletet iskolák 44,4%-ban szerveztek, összesen 64 alkalommal, melyeken 319 fő vett részt. A fejlesztési csoport értekezlet kevésbé népszerű módja a képzések utáni tapasztalat cserének, az intézmények 37,8%-ában szerveztek ilyet a válaszoló iskolákban összesen 41 alkalommal, összesen 175 fővel. 25 / 63

Belső továbbképzést a válaszadó iskolák 31,1%-ában szerveztek a képzések után, 30 alkalommal, 374 fő részvételével. Önfejlesztés utáni értekezletek, továbbképzések arányai típusonként, 2007/2008-as tanév Belső továbbképzés 12% Tantestületi értekezlet 28% Munkaközösségi értekezlet 17% Vezetői értekezlet 28% Fejlesztési csoportértekezlet 15% A válaszoló iskolák 62,2%-a (28 iskola) alakított ki az önfejlesztő képzéseken együtt résztvevő iskolák valamelyikével rendszeres kapcsolattartási formát. Az iskolák 55,6%-a adaptált az önfejlesztő képzéseken kapott egy-egy jó gyakorlatot a saját intézményükben. A leggyakrabban adaptált gyakorlatok a következők voltak: csapatépítés szociális háttérfelmérés problémamegoldás csoportalakítás csoportmunka, kooperatív technikák projektoktatás, projektek tervezése csoportrally, csoportbeszámoló másképp, brainstorming disputa, kooperatív oktatás, differenciált oktatás, PR kései írás-olvasás tanítás helyi tanterv készítés, összevonás tapasztalatai intézményi stratégia kidolgozása kollégiumi programok szervezése, kertészeti gyakorlóhely kialakítása kompetencia mátrix leterheltségi mátrix pályázatírás TISZK szervezési tapasztalatok 5.6. Minőségfejlesztés A szakiskolai önértékelés alapján kidolgozott intézkedési tervek közül a válaszadó intézményekben átlagosan 2,6-et valósítottak meg, összesen 86-öt. Voltak azonban olyan önértékelés alapján kidolgozott intézkedési tervek, amelyek nem valósultak meg. Ezek meghiúsulásának legfőbb okaként legtöbb iskola a humánerőforrás hiányát, továbbá ugyanennyien a pro- 26 / 63

jektmenedzsment hiányát jelölték meg. Sok intézkedési terv a megvalósulásához szükséges anyagi források hiánya miatt nem valósult meg. A szakiskolai önértékelés alapján kidolgozott intézkedési tervek meghiúsulásának okai, 2007/2008as tanév Meghiúsulás oka Említő iskolák száma Projektmenedzsment ismeret hiánya 11 Humán erőforrás hiánya 11 Szakmai kompetenciák hiánya 3 Finanszírozási problémák 9 Csak 3 iskola vélte, hogy az intézkedési terv meghiúsulásának legfőbb oka a szakmai kompetenciák hiánya az iskolában. A Szakiskolai Önértékelési Modell II. alkalmazására biztosított 30 órás képzés milyen mértékben járult hozzá az iskolai önértékelés lebonyolításához? Említő iskolák száma Százalék egyáltalán nem 3 7,1 részben 17 40,5 teljes mértékben 22 52,4 Összesen 42 100,0 Az iskolák többsége, 52,4%-a úgy nyilatkozott, hogy a Szakiskolai Önértékelési Modell II. alkalmazására biztosított 30 órás képzés teljes mértékben hozzájárult az iskolai önértékelés lebonyolításához. A válaszolók további 40,5%-a csak részben gondolja, hogy a képzés segíti az önértékelés lebonyolítását. Csak 7,1% (3 iskola) érzi feleslegesnek a képzést. Szükségét érzi-e annak, hogy az önértékelésükről kapjanak külső visszajelzést, értékelést? Említő iskolák száma Százalék Igen 34 81,0 Nem 8 19,0 Összesen 42 100 Az intézmények több mint négyötöde, 81%-a úgy gondolja, hogy önértékelésüket külső szemmel meg kellene vizsgálni, illetve azt értékelni kellene. 5.7. Benchmarking Használja-e az Ön intézménye a benchmarking indikátorokat? Említő iskolák száma Százalék Igen 31 75,6 Nem 10 24,4 Összesen 41 100 Az iskolák döntő többsége, 75,6%-a használja a benchmarking indikátorokat. A benchmarking indikátorok előállítására a legtöbb iskola (az intézmények 57,1%-a) legfeljebb három hetet fordít, a többi iskolának ehhez több időre van szüksége. (Csupán egy intézmény fordított egy hétnél kevesebb időt a benchmarking indikátorok előállítására.) Az indikátorok előállítására fordított idő Említő iskolák száma Százalék hétnél kevesebb 1 2,4 1-3 hét 24 57,1 3 hétnél több 17 40,5 Összesen 42 100 Az indikátorok előállítása után azokat fel kell tölteni a rendszerbe. Két intézmény erre a feladatra 1 óránál kevesebb időt fordított. 1 és 3 óra közötti idő alatt az intézmények 35,7%-ának sikerült feltölteni, a fennmaradó 59,5% csak hosszabb idő alatt tudja feltölteni az indikátorokat. 27 / 63

Az indikátorok rendszerbe töltésére fordított idő Említő iskolák száma Százalék 1 óránál kevesebb, 2 4,8 1-3 óra 15 35,7 3 óránál több 25 59,5 Összesen 42 100 Az előző negyedévhez viszonyítva megváltoztak az egyes képzéseken résztvevők arányai. Míg az előző negyedévben a Konfliktuskezelés, problémamegoldás, a Projektmódszer alkalmazása, a Kooperatív módszerek alkalmazása és a Differenciált tanulásszervezés volt a legnépszerűbb képzés a pedagógusok között, addig a 2007 negyedik negyedévében a nyelvi képzéseken, kommunikációs tréningeken, Pedagógus mesterség tréningen, illetve Regionális műhelymunkán és reintegrációs szakmai konferenciákon vettek részt nagyobb számban a pedagógusok. Megjegyezzük, hogy az egyes képzéseken való részvételt természetesen az is befolyásolja, hogy adott negyedévben, mely képzésekből szerveznek többet, vagy kevesebbet. 28 / 63

6. AZ INTÉZMÉNYEKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI A Szakiskolai Fejlesztési Program II. 2006-ban kezdődött meg az ország 70 szakiskolájában, és ugyanazon év szeptemberében indultak el az első SZFP-s és reintegrációs osztályok. A negyedévente történő interjúfelvétellel célunk volt, hogy feltárjuk, a személyes megkeresésnek és elbeszélgetésnek köszönhetően közelebb kerüljünk az iskolák igazi élményeihez, tapasztalataihoz, az általuk érzékelt előrehaladás mértékéhez, valamint alkalmat adjunk problémáik, nehézségeik artikulálásának is. Az akkor kilencedikes diákok ma már tizenegyedik osztályba járnak, túl vannak a szakmai alapozáson, és megkezdték a szakmatanulást, így részben a kérdőív fókusza is áthelyeződött. A 2008 őszi jelentésben törekedünk rá, hogy a tanári karon belül szélesebb legyen a megkérdezettek köre, hiszen eddig főként a projektvezetőket kérdeztük meg a program előrehaladásáról, most azonban a szakoktatókkal is igyekeztünk beszélgetni. Így közelebb tudtunk kerülni, ahhoz a kérdéshez is, ami a program egyik legfontosabb célja: hogyan tudják a kikerülő tanulók megállni helyüket a való életben, a munkaerőpiacon. A Szakiskolai Fejlesztési Program annak érdekében jött létre, hogy javítsa a szakiskolai oktatás helyzetét, annak formai és tartalmai oldalait egyaránt, és így segítse a legfontosabb prioritást, azaz, hogy a tanulók el tudják végezni az iskolát, szaktudást szerezzenek és a munkaerőpiacra kilépve ott megfelelő tudással, hozzáállással, szakértelemmel a kezükben kezdjék meg pályájukat. Jelen negyedévben természetesen a program elemeinek konkrét hasznosulásán, és előrehaladásán túl arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen esélyekkel lépnek ki az iskola kapuin majdan a program keretében végzett tanulók. Megy-e végbe, és ha igen, milyen mértékben változás, például az elhelyezkedés esélyeit, a szakma szeretetét, ismeretét, vagy a tanulókban kialakuló szakmai elhivatottságot illetően, csökken-e a pályaelhagyás mértéke, mi erről a véleménye az oktatóknak, és hogyan látják a diákok maguk saját jövőjüket. Így jelen negyedévben és a tervek szerint egész évben ez lesz az interjús beszélgetések fókusza elméleti és szakoktatókat vegyesen, valamint tanulókat kérdeztünk meg. 6.1. A pedagógusok véleménye 6.1.1. A program előrehaladása Jelen negyedévben is a résztvevő iskolák egynegyedét ez jelen esetben 18 intézményt jelent kerestük fel. A tanárokat elsőként a program konkrét elemeiről, azaz beérkezett eszközökről, az oktatás menetéről, annak változásairól, a képzésekről, szakértőkről, az új módszerekről, módszertani anyagokról, azok hasznosításáról, alkalmazásáról, az iskola életének átalakulásáról és a horizontális tanulásról kérdeztük. A legtöbb válaszoló ez eddigi megkeresésekhez hasonlóan be tudott számolni a program pozitív hatásairól. A legtöbben a gyakorlatiasabb, gyakorlatorientáltabb oktatást emelték ki, ami a szakmai oktatásra is pozitív hatással van. Többen megjegyezték, hogy e módszerekkel több lehetőség adódik a gyengébb képességű tanulók képzésére, sikeresebbek ezen a területen, bent tudják őket tartani az intézmény falai között, csökken a lemorzsolódás. Olyan technikákat, módszereket tanultak és fejlesztenek maguk is tovább melyek alkalmasabbak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, ezáltal növekszik érdeklődésük, könnyebben sajátítják el a tananyagot és kezelhetőbbek is a tanórák alatt. Több iskolában is beszámoltak arról, hogy a kapott tananyagokat és módszereket melyek nem minden esetben alkalmazhatók közvetlenül minden intézményben saját és tanulóik igényeihez alakítják, illetve azok segítségével új tananyagokat alakítanak ki. Az egyéni módszerem, egy T-modellhez hasonló kisautó-makett, 1:40 arányban készült, szétszedhető, elemezhető, mert lemezekből van legyártva. Ennek segítségével játékosan oktatja a gyerekeket a műszaki rajz sajátos jelöléseire. Úgy tanult, hogy akarta, én meg úgy oktatom, hogy ez nem halálosan fontos a szakmához, hanem ezáltal tud majd alkotni valamit, ami a feladata lesz". A képzés sokkal gyakorlatiasabb lett a gyakorlati vizsgáztatás a szakmai kompetenciákra koncentrálnak. Most a diákok a programnak hála több anyaghoz és eszközhöz jutnak, így több munka kerül ki a kezükből, mint a hagyományos képzésben részt vett diákoknak. Több megkérdezettben azonban összekeverednek a modulrendszer és az SZFP elemei és eredményei. Mindenképpen fontos előrelépésnek tekinti a többség azonban, hogy jobb a tananyag felosztása, alkalmasabb az oktatásra és a gyakorlati képzésre, valamint, hogy a kettő jól összeilleszthető egymással. Azt is jónak 29 / 63