II.KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. Előzmények Söréd Község Önkormányzata módosítani kívánja a település hatályos településrendezési eszközeit. A település egészére kiterjedő alap településrendezési eszközeit az alábbi határozatok, rendelet szabályozza: Településfejlesztési koncepció 45/2003.(VI.25.) Kt. határozat Településszerkezeti terv 73/2003.(X.29.) Kt. határozat Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv 10/2004.(VI.15.) Ök. rendelet Söréd Község Önkormányzata az elmúlt évek során felmerült változtatási igények, a tervlap pontatlansága, a tervlapon történt elírások, a szerkezeti és szabályozási terv összhangba hozása miatt határozta el a Településrendezési Tervének módosítását. A módosítással az önkormányzat lehetőséget kíván biztosítani a településen a fejlesztések gyors megvalósítására, egyúttal az építésügyi igazgatás jogszabályi kereteinek megteremtésére. Az Önkormányzat az alábbiak szerint határozta el a településrendezési eszközök módosítását. Az egyes területek elhelyezkedését a térképmellékletek között szemléltetjük. I. Településszerkezeti terv módosítását igénylő változtatások: 1-es jelű terület: A 044 hrsz-ú terület használatának és ingatlan-nyilvántartási állapotának megfelelő mezőgazdasági általános (Má) területhasználatba történő átsorolása. 2-es jelű terület: A 151-209 hrsz-ú területek által határolt tömb átminősítése kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) területté, a külterületi és belterületi tervlapi ellentmondások megszűntetése. 3-as jelű terület: A 81 sz. és 8126 sz. közlekedési út csomópontjától nyugatra levő (038/1-041/5 hrsz-ú) különleges (K) területek átsorolása kereskedelmi, szolgáltató (Gksz 038/1-038/4, 038/6, 038/7, 038/8 a hrsz egyrésze), és mezőgazdasági általános (Má 041/1-041/5,038/8 a hrsz déli területéből 10 ha) terület-felhasználási egységbe. 4-es jelű terület: A 07 és 12/3 c alrészlet területén a gazdasági erdő (Eg) ábrázolása. 5-ös jelű terület: Az érvényben levő szerkezeti terven 021/1 b alrészlet mezőgazdasági terület gazdasági erdő terület-felhasználásba történő módosítása a természetbeni állapotnak megfelelően. 6-os jelű terület: A tervezés során a hétvégi házas üdülőterületi tömbök átminősítése mezőgazdasági kertes területekké. (a volt zártkerti területek 301-419 hrsz-ig) 31
II. III. Szabályozási tervet érintő változtatások: 7-es jelű terület: A hatályos településszerkezeti tervben szereplő, Rákóczi Ferenc u. Ny-i részénél tervezett gazdasági területek szabályozásának kidolgozása. 8-as jelű terület: A Rákóczi Ferenc utca 48-56 szám alatti ingatlanok (31-36 hrsz-ig) a szerkezeti terv szerinti terület-felhasználásnak megfelelő lehatárolása, övezeti besorolás javítása. 9-es jelű terület: Hatályos tervben szereplő Ady Endre - Jókai Mór - Széchenyi utcák által határolt tömbbelső-feltárások módosítása a kialakult építési telkek figyelembe vételével. 10-es jelű terület: A 030/6 hrsz-ú gazdasági (Gip) terület dél-nyugati részén a falusias lakóterület (Lf) közötti védőterület (beültetési kötelezettségű terület) min 30,0 m szélességben jelölendő a képviselő-testületi 13/2006. (X. 27.) rendelete szerint. Helyi Építési Szabályzat szövegét érintő módosítások: A gazdasági területekre vonatkozó általános előírások kidolgozása (homlokzati kialakítás, tetőhajlásszög, tetőfedés, kerítés, elhelyezhető építmények). A mezőgazdasági kertes övezeteire vonatkozó szabályozás kidolgozása. A hatályos tervben esetlegesen meglévő ellentmondások feloldása, illetve annak érdekében szükséges kisebb módosítások átvezetése. A 2.1. fejezetben bemutatásra kerülő értékelés alapján környezetvédelmi szempontból főként a 2-es és 3-as, és 7-es jelű területek használati módjának változása okozhat környezetvédelmi szempontból értékelendő hatást. Jelen dokumentáció célja Söréd Község településrendezési eszközeinek módosításával járó környezeti hatásoknak a vizsgálata. Mivel jelentősebb környezeti hatása csak a gazdasági területek kialakításának lehet, ezért jelen környezeti értékelési dokumentáció csak ezek kialakításának környezeti hatásait vizsgálja. A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti értékelést jelen dokumentáció tartalmazza. 32
Jogszabályok jegyzéke Az egyes tervek, így közöttük a helyi építési szabályzatok, és szabályozási tervek környezeti vizsgálatát a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja szabályozza. A jelenlegi környezeti értékelés a rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeket követi. A dokumentáció elkészítése során az alábbiakban felsorolt jogszabályokat vettük figyelembe. 1. táblázat: A környezeti értékelés készítése során figyelembe vett jogszabályok jegyzéke Sorszám Jogszabály megnevezése 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 3. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 4. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 5. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 6. 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 7. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 8. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 9. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 10. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 11. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 12. 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 13. 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 14. 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 15. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 16. 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól 17. 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 1.2. Kapcsolódás a tervezési folyamat más részeihez Söréd Község Önkormányzata módosítani kívánja a település hatályos településrendezési eszközeit. A település egészére kiterjedő alap településrendezési eszközeit az alábbi határozatok, rendelet szabályozza: Településfejlesztési koncepció 45/2003.(VI.25.) Kt. határozat Településszerkezeti terv 73/2003.(X.29.) Kt. határozat Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv 10/2004.(VI.15.) Ök. rendelet A tervmódosítások szükségét az elavult, nehézkesen használható, sokszor egymásnak ellentmondó településszerkezeti és szabályozási tervlapok indokolták. 33
A tervmódosításokat az önkormányzat kezdeményezte a felmerült, új fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága érdekében. Jelen tervezési munka célja a településrendezési eszközök módosításával a jogi háttér megteremtése az új funkciók számára. 1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A tervkészítők a módosítások kidolgozása során különös tekintettel voltak a tervezés során tudomásukra jutott véleményekre, a felmerült javaslatokra, az érdekeltek igényeire. 1.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele a terv készítése során Söréd Község Önkormányzata előzetesen megkereste az érintett szakhatóságokat a tervezett településrendezési eszközök módosításának véleményezésére. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség a tervezett változtatások kapcsán kifogást nem emelt. A bemutatott változtatások illeszkednek a település nagytávlatú tervezett területhasználatához. A környezeti értékelés elkészítéséhez szükséges adatokat, terveket, térképi dokumentációkat a (8000 Székesfehérvár, Várkörút 56.) bocsátotta rendelkezésünkre. A környezeti értékelés készítése során a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos bizonytalanság nem merült fel. 2. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A módosított településrendezési eszközök tartalmának rövid ismertetése A településrendezési eszközök módosítását a következő táblázatban mutatjuk be. A táblázatban jelöltük, hogy az adott módosítást környezetvédelmi szempontból szükséges-e vizsgálni jelen környezeti értékelésben. 1. táblázat: Jelenlegi és tervezett állapot Módosítással érintett terület helyrajzi száma Jelenlegi területfelhasználás Településszerkezeti terv módosítását igénylő változtatások Külterületi településszerkezeti tervlapon: általános mezőgazdasági terület. (Má) 1-es jelű Söréd 044. Belterületi települési szerkezeti terv lapon terület különleges terület (védelmi rendeltetésű erdő) "Ev" jelű terület Javasolt területhasználat mezőgazdasági általános (Má) Környezetvédelmi szempontból vizsgált: nem 34
Módosítással érintett terület helyrajzi száma 2-es jelű terület 3-as jelű terület 4-es jelű terület 5-ös jelű terület 6-os jelű terület Söréd 151-194, 200-209 Söréd 038/1-041/1, 041/2, 041/3, 041/4, 041/5 Söréd 07 és 12/3 c Söréd 021/1 Söréd 301-331, 333-351/2, 401-419 Szabályozási tervet érintő változtatások 7-es jelű terület 8-as jelű terület 9-es jelű terület 10-es jelű terület Rákóczi Ferenc u Ny-i részénél Rákóczi Ferenc u 48-56.szám alatt Az Ady Endre-Jókai (31-36 hrszig) Mór- Széchenyi utcák által határolt területet, új, oldalhatáron álló beépítés jellemzi. A 030/6 helyrajzi számú major Jelenlegi területfelhasználás Külterületi településszerkezeti terv lapon: gazdasági és kereskedelmi Belterületi települési szerkezeti terv lapon: gazdasági és kereskedelmi, szolgáltató és tervezett védelmi rendeltetésű erdő Külterületi településszerkezeti terv lapon: különleges terület-felhasználási egység (K) Külterületi településszerkezeti Terv alapján általános mezőgazdasági övezet Külterületi településszerkezeti terv lapon: általános mezőgazdasági terület Külterületi településszerkezeti terv lapon: hétvégi házas üdülőterület 31-36 hrsz-ig település központi vegyes terület, 24-25-30 hrsz falusias lakóterület a település szerkezeti terv szerint, de a szabályozási terv szerint mindekét terület településközponti vegyes a település szerkezeti terv tartalmazza a lakóterületi fejlesztést (Lf) de út szabályozás nincs kialakítva A major és a falusias lakóterület között jelenleg védő funkciót betöltő többszintű növényállomány nem található. Ezáltal a major mind látványban és mind működését Javasolt területhasználat gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató (Gksz) gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató (Gksz) gazdasági erdőterület védelmi célú erdőterület mezőgazdasági általános (Má) tervezett gazdasági területek szabályozása 24-25-30 hrsz. terület marad falusias lakóterület, illetve a 31-36 hrsz. marad településközponti vegyes terület Lakóterületi fejlesztésen útszabályozás kialakítása Jelölésre kerül a szabályozási tervlapon min 30 Környezetvédelmi szempontból vizsgált: igen igen nem nem nem igen nem nem nem 35
Környezet- Módosítással érintett terület helyrajzi száma Jelenlegi területfelhasználás Javasolt területhasználat védelmi szempontból DNy-i részén 30 m-es sáv tekintve a lakóterületre nézve zavaró hatású. m széles beültetési vizsgált: kötelezettség Szabályozási javaslat 2-es jelű terület: A tervezési területen az alábbi beépítésre szánt területet jelöli ki a terv a táblázatban részletezett főbb beépítési paraméterekkel. beépítési mód Gazdasági, kereskedelmi szolgáltató építési övezet Gksz-1 szabadon álló maximális beépíthetőség (%) 40 maximális építménymagasság (m) 7,5 minimálisan kialakítható telekméret (m 2 ) 5 000 minimálisan kialakítandó zöldfelület (%) 30 3-as jelű terület: Jelen Rendezési tervmódosítás keretében a területre külön szabályozási előírások és szabályozási terv nem készül. 7-es jelű terület: Rákóczi Ferenc u. nyugati oldalán, a tervezett gazdasági terület feltárásával a falusias lakóterületi ingatlanok megoszthatóvá válnak. A falusias lakóterület építési övezet főbb jellemzői nem változnak, marad a hatályos helyi építési szabályzat előírásai: beépítési mód Falusias lakóterület építési övezet Lf-2 oldalhatáron álló maximális beépíthetőség (%) 30 maximális építménymagasság (m) 4,5 minimálisan kialakítható telekméret (m 2 ) 1 000 minimálisan kialakítandó zöldfelület (%) 40 8-as jelű terület: A Rákóczi Ferenc utca 48-56. szám alatti ingatlanok (31-36 hrsz-ig) a belterületi szerkezeti terv szerinti terület-felhasználásnak megfelelően kerülnek lehatárolása a Szabályozási terven. A jelenleg hatályos Szabályozási tervben a 24, 25, 30-as helyrajzi számú ingatlanok is településközponti vegyes területbe tartoznak. A módosítás során a fenti három darab ingatlan a 36
szerkezeti tervnek megfelelően marad falusias lakóterületben (Lf-2), mely építési övezet jellemzői nem változnak. 9-es jelű terület: Hatályos tervben szereplő Ady Endre - Jókai Mór - Széchenyi utcák által határolt tömbbelsőfeltárást a kialakult építési telkek és útterületek figyelembe vételével kell megtervezni. A feltárt lakóterületek maradnak falusias lakóterületi besorolású építési övezetben (Lf-1), melynek főbb jellemzői nem változnak az eredeti tervhez képest. 10-es jelű terület: A terület esetében a Képviselő-testület hozott egy rendeletet (13/2006.(X.27.) sz.), mely a 030/6 hrsz-ú gazdasági (Gip) terület dél-nyugati részére min 30,0 m széles beültetési kötelezettséget ír elő. A módosítás során pótoljuk ennek a beültetési kötelezettségű területnek a jelölését a Szabályozási tervlapon. Egyéb, a Helyi Építési Szabályzat szövegét érintő módosítások A mezőgazdasági kertes övezetekre vonatkozó részletes szabályozás kidolgozása. Kertes mezőgazdasági terület övezet maximális beépíthetőség (%) 3 maximális építménymagasság (m) 3,5 minimálisan kialakítható telekméret (m 2 ) 1 000 A településrendezési eszközök módosításához biológiai aktivitás érték számítás készült, melyet a módosítás alátámasztó munkarésze részletesen tartalmaz. A megvalósuló településszerkezeti terv módosítása során az összesített biológiai aktivitásérték változás növekedést okoz (+122,961). A módosítással érintett területek egyéni sajátosságai: Az 1-es, 4-es, 5-ös, 6-os, 8-as és a 10-es jelű változással érintett területeken a módosításnak közlekedési vonzata nincs. A 2-es és a 7-es jelű területen tervezett gazdasági terület feltárása a 8126. jelű útról történő leágazással lehetséges a módosított településrendezési terv szerint. A 3-as jelű területen tervezett gazdasági terület feltárása a 81. számú főútról történő leágazás kiépítésével lehetséges a módosított településrendezési terv szerint. A 9-es jelű terület az Ady Endre utca, Széchenyi István utca és Arany János utca folytatásával feltárható. A területek tervezett telekosztását, az úthálózatot a térképmelléklet 2. számú melléklete szemlélteti. 2.2. A módosított szabályozási terv összefüggése más releváns tervekkel A bemutatott változtatások illeszkednek a település nagytávlatú tervezett területhasználatához. 37
A készítés során figyelembe vett releváns tervek az alábbiak: Országos Területrendezési Terv, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Fejér Megye Területrendezési Terve. 2.3. A tervváltozatok közötti választás indokai A szabályozási terv módosítása egy változatban készült a hivatkozott tervdokumentációk felhasználásával. A tervdokumentáció a 3. jelű területre tartalmaz változatokat, mert a 1222/2011. (VI. 29.) számú Kormányhatározat értelmében a 81. számú másodrendű főút 2017-2020- ben 2x2 sávos kiemelt főúttá lesz fejlesztve, így a közlekedési munkarész kimunkálásra került 1x1, illetve 2x2 sávos változatra. 3. A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA, KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Környezeti hatása a kialakításra kerülő gazdasági területeken megvalósuló tevékenységeknek lehet, ezért jelen környezeti értékelési dokumentáció csak ezen a funkció kialakítás környezeti hatásait vizsgálja. A tervezett gazdasági területeken kialakítandó ipari park megvalósításának célja a növekvő fogyasztói, és ezáltal a beruházói igények kiszolgálása. A beruházások Söréd település fejlődését szolgálják. A tervezési területeken elsősorban nem jelentős környezeti hatású gazdasági tevékenységek megvalósítására ad lehetőséget. A kialakításra kerülő gazdasági területeken az önkormányzat célja, hogy a régióban jelenleg is erős mechatronika (gépipar, elektronika), informatika- szoftveripar, logisztika, élelmiszeripar és a műanyag iparhoz szorosan kapcsolódó beszállítói és szolgáltatói vállalkozásokat telepítse le. 3.1. Környezetvédelmi célok és szempontok figyelembe vétele a tervben A beruházásokat a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kívánják megvalósítani, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének értelmében a tervezett beruházásokat, tevékenységet az elérhető legjobb technológiák kiépítésével, alkalmazásával kívánják megvalósítani. 3.2. A terv céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek céljaival való konzisztenciája környezetvédelmi szempontból A szerkezeti és szabályozási terv-javaslat készítőjének kötelezettsége, hogy a készített terv összhangban legyen a magasabb rendű tervekkel, megfeleljen azok előírásainak. 38
A szerkezeti és szabályozási terv-javaslat a fentiekre figyelemmel összhangban van Söréd Településfejlesztési Koncepciójával, melyet a 45/2003. (VI. 25.) Ök. határozattal hagyott jóvá Söréd képviselő-testülete. 3.3. A jelenlegi környezeti állapot ismertetése 3.3.1. Ellátási rendszerek, infrastruktúra A gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató területté minősítendő területek jelenleg nem rendelkeznek ellátási rendszerekkel, így az ivóvízhálózatot, a szennyvízhálózatot, a földgáz, és elektromos energia-ellátás a terület jövőbeli funkciójának megfelelően meg kell oldani. Feltételezhetően a fent említett közművek a településen meglévő, jelenlegi rendszerhez kapcsolódva kerülnek majd megtervezésre. A tervezés jelen fázisában csak az úthálózat kialakítására állnak rendelkezésre tervek. 3.3.2. A környezeti elemek és rendszerek állapota 3.3.2.1. Levegőminőség Az ország területének légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba sorolását a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú mellékletében szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A fent hivatkozott KvVM rendelet szerint Söréd a 10-es számú légszennyezettségi zónába tartozik. 6. táblázat: Az érintett terület levegőminőségi besorolása SO2 NO2 CO Szilárd (PM10) F F F E Az előző táblázatban szereplő besorolási kódokat a 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. számú mellékletének értelmében az alábbiakban adjuk meg: E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján a levegőminőségi követelmények (egészségügyi határérték) a következők: 7. táblázat: Levegőminőségi határértékek Légszennyező anyag Légszennyezettség egészségügyi határértéke ( g/m 3 ) órás 24 órás Éves Szén-monoxid 10.000 5.000 3.000 39
Nitrogén-dioxid 100 85 40 Szálló por - 50 40 Kén-dioxid 250 125 50 A település környezeti levegő szennyezettségét közvetlenül befolyásoló tényező, a 81. számú főút közlekedéséből adódó emissziója. A Magyar Közút Zrt. által 2010. évre vonatkozó forgalomszámlálási adatokat vettük alapul. Söréd légszennyezettségének megállapításához forgalomszámlálási adatokat, valamint az egyes gépjárműtípusok jellemző fajlagos légszennyezőanyag kibocsátásait figyelembe véve kiszámítottuk a 81-es út adott szakaszán zajló forgalomból eredő légszennyezőanyag kibocsátást. A számításaink eredményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 8. táblázat: Forgalomból adódó légszennyezőanyag kibocsátás Utak Összforgalom (db/h) Számított kibocsátás (g/h) CO NO2 SO2 PM10 81-es út 373 2087 1245 10 149 9. táblázat: Forgalomból adódó légszennyezőanyag kibocsátása határértékhez viszonyítva Számított kibocsátás (µg/m 3 ) Határérték (µg/m 3 ) CO 38,64 10 000 NO 2 23,05 100 SO 2 0,19 250 PM10 2,76 Az adatokból látható, hogy Söréd településen a 81. számú főút forgalmából adódó légszennyezettség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján az órás egészségügyi határértéket. 3.3.2.2. Talaj állapota és igénybevétele Általános jellemzés Söréd a Sörédi-hát kistájon helyezkedik el. A kistáj Fejér megyében található, területe 103 km 2 A gyenge esésű (5-6 %) és kicsi relatív reliefű (átlagosan 26 m/km 2) löszhátat É-ról D felé fokozatosan kisvastagodó újpleisztocén lösz borítja. É-i részét főleg lejtőtörmelékes, aprókavicsos áttelepített lösz fedi (5-10 m), csak D-i térségben elterjedtebb a helyben képződött száraztérszíni típusos lösz (10-15 m). Felszíne makro- és mikroformákban egyaránt szegény. É-i része egyhangú, tagolatlan, dolinás fennsík jellegű terület, és csak D-i, erősebben lejtősödő, enyhén hullámos felszínét tagolják kisebb szárazvölgyek. A kistáj pannon magon kialakult, valamikori Vértes-hegységi hegylábi hordaléklejtő, amely a fiatalkori mozgások és a löszhullások eredményeként vette fel mai alakját. A táj É-i felének magasabb térszínű löszös anyagain csernozjom barna erdőtalajok képződtek. Mechanikai 40
összetételük homokos vályog és vályog, vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezőek. Főként szántóként, de szőlőként is hasznosíthatók. A kistájban még rendzina (1 %), barnaföld (2 %) és réti talaj (3%) fordul elő. A rendzinák igen gyenge, a többnyire erodált barnaföldek némileg jobb (int. 25-40) termékenységűek és mintegy 90 %-ban szántóként hasznosíthatók. A réti talajok kedvező termékenységűek és majdnem teljes egészében (95 %) szántóként hasznosíthatók. A mezőgazdasági jellegű kistájban a főbb termesztett növények: a búza, az őszi árpa, a kukorica, a napraforgó és a lucerna. Tervezési terület A 2-es jelű területhez tartozó 151 209 és a 235/3-235/29 helyrajzi számú földrészleteket kertként, legelőként használják. A 3-as jelű területet alkotó 038/1-041/5 helyrajzi számú földrészleteket szántóként művelik. Azaz a tervezett iparterületek területe jelenleg külterületi, mezőgazdasági terület. A területek terheltségi állapotáról gyakorlatilag nem beszélhetünk. Az érintett terület genetikus talajtípusait, valamint talajképző kőzeteit a 3. és 4. számú térkép szemlélteti. 3.3.2.3. A vizek állapota A Sörédi-hát vízhiányos terület. A kisvizek ősszel, az árvizek kora nyáron és tavasszal a leggyakoribbak. Felszíni vizek Söréd belterületén folyik keresztül a Magyaralmási-vízfolyás, mely a települést elhagyva Magyaralmás és Sárkeresztes között torkollik a Gaja-patakba. A vízfolyás kezelője a Vértesaljai Vizi Társulat A tervezéssel érintett területek vízrajzát az 5. számú térkép tartalmazza. Felszín alatti vizek Talajvízre a kistájon csak a hátság peremterületein számíthatunk, 4-6 m közötti mélységben. Mennyisége azonban nem jelentős. Kémiailag a nátrium-kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos típushoz tartozik. Keménysége 25-35 nk o közötti, míg a szulfáttartalom jellemzően 60 mg/l alatti. Korlátozott a rétegvíz készlet is. A kevés artézi kút vízhozama mérsékelt, mélysége változó. A vizsgált területek nem érintenek vízbázis védőterületet. Söréd nitrát érzékeny zónába esik a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet szerint, valamint a település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik az alábbiak szerint: 41
112. táblázat: Söréd község érzékenységi besorolása Település Fokozottan Kevésbé Kiemelten érzékeny Érzékeny érzékeny érzékeny f.a. terület Söréd X 3.3.2.4. Az élővilág állapota Az egykor alapvetően elegyes lösztölgyesekkel fedett Sörédi-hát nagy része manapság szántóföld, a fragmentáltan található természetesebb vegetáció maradéka nem éri el a 10 %-ot. A kevés vegetáció közül legjelentősebbek az egykori lösztölgyes jellegű erdők és ezek tisztásainak maradványai. Ezek mindig mezőföldiekhez hasonlóan a fennsík jellegű részekbe bevágódott völgyek mentén maradtak fenn. Az Aszal-völgyben löszgyepek, erdőssztyeprétek találhatók nagyobb kiterjedésben, itt számos szárazgyepi faj (magyar kutyatej-euphorbia glareosa, macskahere-phlomis tuberosa, hengeres peremizs-inula germanica, tavaszi hérics- Adonis vernalis stb.) mellett ezeknek a gyepeknek a jellegzetes cserjéit (cseplesz meggy- Prunus fruticosa, jajrózsa- Rosa spinosissima) is megtalálható. A Nagy-völgyben a löszön kialakult erdők kiterjedése számottevő. 3.3.2.4. Tájvédelem Az általunk vizsgált terület jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. A fejlesztési terület esetében nem beszélhetünk természetes növénytakaróról, a mezőgazdasági technológia által meghatározott termesztett növényfajok mellett a megjelenő gyomok említhetők meg. A területen tájvédelmi értékek nem találhatók. 3.3.2.5. Az épített környezet állapota A vizsgált területeken építmény nem található, a beruházás megvalósítása során bontási munkálatok nem tervezettek. A tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhelyet, illetve védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet nem érint. A létesítéskor, amennyiben a földmozgás során régészeti jelenségek kerülnek elő, a fejlesztést végző beruházók kötelesek a Kulturális Örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV Törvény 24. -nak vonatkozó részei szerint eljárni, a kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tenni. 3.3.2.6. Önállóan kezelt hatótényezők Hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás A tervezési területeken jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytatnak, így hulladék a jelenlegi állapotban a területen nem keletkezik. Zajterhelés A fejlesztési területeken pontszerű zajforrás nincs, csak a közúti forgalomból származik zajkibocsátás. 42
A terület forgalom meghatározásakor figyelembe vettük a 81 sz. útra rendelkezésre álló forgalomszámítási adatokat (ÁKMI 2010. Forgalomszámlálási adatai). 12. táblázat: 81-es út forgalma Sörédnél Jármű-kategória megnevezése Akusztikai járműkategória Elhaladó napi forgalom Személygépkocsi I 4740 Kisteher gépkocsi I 733 Szóló autóbusz II 81 Csuklós autóbusz III 11 Közepesen nehéz tehergépkocsi II 205 Nehéz tehergépkocsi III 58 Szerelvény III 752 Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár II 31 Összesen 6611 Forgalmi adatok képzése mértékadó zajterhelés számításához A mértékadó zajterhelés számításának alapját képező nappali és éjszakai óraforgalom megállapítása: A1 ANF1 Q A n 2n ( ANF2 ÁNF4 ÁNF7 ) 1n Q2n 16 16 Q 3n A 2n ( ANF ÁNF ÁNF6 ) 3 16 5 A ANF1 Q A e 2e ( ANF2 ÁNF4 ÁNF7 ) 1e Q2e 8 8 Q 3e A 2e ( ANF ÁNF ÁNF6 ) 3 8 5 Az érintett útvonalon a számított forgalom az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakul: Átlagos nappali óraforgalom Akusztikai járműkategória Átlagos éjszakai óraforgalom Akusztikai járműkategória I. II. III. I. II. III. 311 18 46 62 4 10 Az út és időszakhoz tartozó referencia egyenértékű A-hangnyomásszint LAeq(7,5)i - számítása L ( 7,5) ( K K ) Aeq i t D i p=0 az adott akusztikai járműkategóriához a terhelési paraméter teljesen sík területen v=90 km/h sebesség esetén, járműkategóriánként Laeq(7,5)i nappal Laeq(7,5)i éjjel I. II. III. I. II. III. 43
71 63 70 64 56 64 Az alábbi képlettel kiszámítható a referencia egyenértékű hangnyomás szint nappalra, és éjszakára: LAeq(7,5)=10*Log(Σ10 0,1*LAeq(7,5)i ) Nappal: 74,3 db Éjjel: 67,4 db Hangnyomásszint meghatározása a védendő létesítményeknél A legközelebbi védendő létesítmények (kisvárosias lakóépületek) az út mellett 115 m-re találhatók. A védendő létesítmények homlokzatánál számított hangnyomásszint: ahol, Kd=-17,8 Kh= 0 Kz= 0 Km=0 Ka=0 Kl=0 L Aeq ( d, h) L (7,5) K Aeq d K h K z K m K a K - akusztikai középvonal és a megítélési pont távolsága - hangvisszaverődésektől függő korrekció (szabad tér esetén) - a növénysáv eredő zajszintmódosító hatása - a talaj és meteorológiai viszonyok miatti csillapító hatást elhanyagoljuk - a hangárnyékolástól függő korrekciót elhanyagoljuk - β 0 =180 0 látószög esetén l LAeq ( d, h) nappal 56, 5dB LAeq ( d, h) éjjel 49, 6dB A 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken az alábbi táblázat tartalmazza. 13. táblázat: Közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken Zajtól védendő terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Határérték (L TH ) az L AM, kö megítélési szintre (db) Összekötő út mentén Nappal (6-22) Éjjel (22-6) 60 50 A számítások alapján a jelenlegi nappali közúti közlekedésből származó, illetve az éjjeli közúti közlekedésből származó zajkibocsátás a védendő létesítményeknél nem haladja meg a vonatkozó határértékeket. 44
A fennálló környezeti konfliktusok, problémák A beruházással érintett területek környezeti állapotára vonatkozó adatok összegzése alapján megállapíthatjuk, hogy mely jellemzők adják a tervezett tevékenység erősségeit, mik okozzák a gyengeségeket, valamint milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a fejlesztéshez, és milyen fenyegetéseket kell figyelembe venni a tervezés, a célok, programok meghatározása során (SWOT-analízis). A jellemzőket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 14. táblázat: SWOT elemzés Erősségek Kedvező földrajzi helyzet Kedvező közlekedési kapcsolat Nem érint természetvédelmi területet Lehetőségek Település fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése megoldható Jogi háttér megteremtése a beruházói igényeknek Gyengeségek Közművesítés hiány Infrastruktúra (utak) hiánya Fenyegetések - A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy a tervezett beruházás megvalósításának környezetvédelmi akadálya nincs. A módosított szabályozási terv megvalósulásával közvetlenül, vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők Természeti erőforrások közvetlen igénybevétele, és a környezeti elemek terhelése a módosított szabályozási terv megvalósítása során 3.2.1.1. Közműellátás Vízellátás A tervezés jelenlegi fázisában vízigény meghatározása nem határozható meg. A tervezett vízfelhasználás mennyiségét a szolgáltatóval külön kell egyeztetni, a szükséges kapactások rendelkezésre állnak. A községben az ivóvízellátó rendszer kiépült, a térségi szolgáltató a Fejérvíz Zrt. A vizsgált területen azonban csak a beruházás esetén kerül sor a közművesítésre. Szennyvízelvezetés, tisztítás A térségi szolgáltató a Fejérvíz Zrt. A település lakóterületein a szennyvízcsatorna kiépítésre került. A kommunális szennyvíz tisztítása a bodajki szennyvíztisztító telepen biztosított. A beruházások megvalósításával a keletkező szennyvíz mennyiséget a hálózat nagy valószínűséggel fogadni tudja. A beruházások megkezdése előtt kalkulált szennyvízmennyiségre a közszolgáltatótól be kell szerezni a befogadó nyilatkozatot. 45
Felszíni vízelvezetés (csapadékvíz-elvezetés) A Magyaralmási-vízfolyás kezelője a Vértesaljai Vizi Társulat. A rendszer a keletkező csapadékvizet be tudja fogadni,a csapadékvíz hálózatot a beruházásokhoz mérten ki kell alakítani. Környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatokat ösztönző tényezők a módosított szabályozási terv megvalósítása során A módosítás során pontosításra kerülnek a Településszerkezeti terven és a Szabályozási terven eltérően jelölt terület felhasználások. A módosítással az önkormányzat nagyobb lehetőséget kíván biztosítani a fejlesztési lehetőségek meghatározására, egyúttal az építésügyi igazgatás jogszabályi kereteinek megteremtésére. Az előírások megfelelő betartásával olyan ipar létesítmény betelepülése megengedett amely jelentős környezetterheléssel nem jár, így nem indukál környezeti következményekkel járó társadalmi és gazdasági folyamatokat. A módosított szabályozási terv megvalósításával járó környezeti hatások Környezeti igénybevétel, illetve terhelés 3.3.1.1. Az egyes környezeti elemekre vonatkozó igénybevétel, illetve terhelés A megvalósítás várható környezeti hatásai elsősorban a levegőt, a felszíni és felszín alatti vizeket, mint környezeti elemeket érintik, önálló hatótényezőként megjelenik a hulladék és a zaj. A megvalósítás tervezett időtartama 50 év, azonban várhatóan a létesítmények felhagyására ezután sem kerül sor. Levegő igénybevétel, terhelés A megvalósítás (a tervezett létesítmények üzemelésének) időszakában egyidőben az alábbi tevékenységekhez kapcsolódóan beszélhetünk levegőre gyakorolt hatásról: fűtési rendszerek kibocsátásai, a gépjármű-forgalom emissziói. A tervezett létesítmények helyszínén a következő légszennyező forrás típusokkal találkozunk: 1. Légszennyező pontforrások: a fűtést, meleg víz ellátást biztosító kazánok égéstermék-kibocsátó kéményei. 2. Vonalforrások: az új létesítmény forgalma a tervezési területen belül hat a levegő állapotára, a célforgalom a környék gépjárműforgalmára és levegőminőségére is hatást gyakorol. 46
1.) Légszennyező pontforrások, hő- és energiatermelés, hűtés A levegő minőségét szabályozó 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával szükséges megvalósítani. A vizsgált területen a füstgáz légszennyező anyagainak egyenletes eloszlását, 3 m/s-s szélsebességet valamint a nagy keveredési térfogatot és légcserét figyelembe véve a kibocsátott füstgázok koncentrációja olyan alacsony szintre hígul, hogy a jelenlegi állapotot nem befolyásolják. A hűtési technológiák tervezésénél - az ózonréteg védelme érdekében - a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásaiban engedélyezett hűtőközegeket fogják használni. 2.) Vonalforrások - gépjárműforgalom A beruházáshoz kapcsolódóan az alábbiak szerint becsült gépjármű összetételű forgalommal kell számolni naponta: 2. táblázat: A beruházás megvalósításához kapcsolódó becsült gépjárműforgalom Napi tehergépjármű forgalom összesen Napi személygépjármű forgalom összesen 41 345 Gépjárművek kibocsátásainak fajlagos értékei: A Közlekedéstudományi Intézet adatai alapján a 2004. évre vonatkozó nehézteher- és személygépjárművek fajlagos emisszió értékeit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A fejlesztési területen a személygépjárművekre és tehergépjárművekre a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h. Ennek megfelelően az alábbi táblázatok tartalmazzák a fajlagos kibocsátási értékeket: 3. táblázat: Személygépjárművek (egységjármű) maximális kibocsátásai Kibocsátási értékek Haladási sebesség (km/h) Kén-dioxid Részecske PM10 (g/km) (g/km) (g/km) (g/km) Fajlagos 30 16,1 1,33 0,0084 0,142 45 Ej/óra (legforgalmasabb) 30 724,5 59,85 0,378 6,39 4. táblázat: Tehergépjárművek (egységjármű) maximális kibocsátásai Kibocsátási értékek Haladási sebesség (km/h) Szénmonoxid Nitrogénoxidok Szénmonoxid Nitrogénoxidok Kén-dioxid Részecske PM10 (g/km) (g/km) (g/km) (g/km) Fajlagos 30 12,94 6,25 0,104 1,76 5 Ej/óra (legforgalmasabb) 30 64,7 59,85 0,52 8,8 A tervezett beruházás gépjárműforgalma által kibocsátott légszennyező anyagok becsült mennyiségét a következő paraméterek figyelembe vételével határozzuk meg: 47
A területen a járművek átlagos megtett úthosszát 500 m-re becsüljük. A légszennyező anyagok kibocsátása által érintett levegő térfogata 60000 m 2 5 m = 300 000m³, a 54-szeres légcserét figyelembe véve 16 200 000 m³. A fenti paraméterek alapján a fejlesztési terület mozgó forrásokból eredő levegőterhelésének mértéke egy órás csúcsot figyelembe véve az egyes légszennyező komponensekre a következő: 17.táblázat: A közlekedés okozta levegőterhelés mértéke a tervezési területen Járművek Személygépjármű Tehergépjármű Összesítve Szennyező komponens megnevezése Koncentráció- mértéke (µg/m³) Szén-monoxid 22,36 Nitrogén-oxidok 1,85 Kén-dioxid 0,012 PM10 0,198 Szén-monoxid 1,99 Nitrogén-oxidok 0,96 Kén-dioxid 0,016 Részecske PM10 0,27 Szén-monoxid 24,35 Nitrogén-oxidok 2,81 Kén-dioxid 0,028 Részecske PM10 0,469 18. táblázat: A légszennyező hatások összesítése Szennyező komponens megnevezése Szén-monoxid Koncentráció- mértéke (µg/m³) Nitrogén-oxidok Koncentráció- mértéke (µg/m³) Kén-dioxid Koncentráció- mértéke (µg/m³) Részecske Pm Koncentráció- mértéke (µg/m³) Háttérterhelés 38,64 23,04 0,19 2,76 Ipari park üzemeléséből származó szennyezés 24,35 2,81 0,03 0,47 Össz terhelés 62,99 25,85 0,21 3,23 Határérték 10 000 100 250 Ezzel a számítási mechanizmussal a várhatóan kialakuló koncentrációt felül becsültük. Tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a fentiekben túlbecsült várható terhelések a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek megfelel, az okozott hatás elviselhető. A vizek igénybevétele és terhelése A tervezés jelen fázisában a konkrét beruházás ismerete nélkül vízigény mennyiséget becsülni nem lehet. Vízhasználat nagy valószínűséggel a kommunális szükségletek kielégítésére, és a zöldfelület öntözésének vízfelhasználására korlátozódik majd. A megnövekedő vízigénynek a térség vízellátására várhatóan környezeti hatása nem lesz. 48
Söréden az ivóvízellátása a Fejérvíz Zrt. ivóvízhálózatáról történik. A terület beépítésével a felszíni, és felszín alatti vizek nem szennyeződnek, a szennyezett csapadékvíz és a szociális szennyvizek zárt rendszerben történő elvezetése szükséges. Szennyvizek kezelése A kibocsátott szennyvíz a közcsatornába csak abban az esetben vezethető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben előírt küszöbértékeknek). A keletkező szennyvizek befogadója a Fejérvíz Zrt. szennyvízhálózata lehet, mert a településen jelenleg a Zrt. a közszolgáltató. A tervezés jelen fázisában a konkrét beruházás ismerete nélkül vízigény mennyiséget becsülni lehet csak. Csapadékvíz-elvezetés A konkrét beruházások figyelembevételével csapadék víz elvezető rendszer kiépítése szükséges Összefoglalva megállapítható, hogy a tervezési területen a megvalósítás időszakában a technológiai fegyelem megtartása mellett sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek nem veszélyeztetettek. A megvalósítás időszakában a felszíni és felszín alatti vizek terhelése nem történik, a hatások elviselhetőek lesznek. A talaj igénybevétele és terhelése A megvalósítás szakaszában a területet további zavaró hatások nem érik. A talajrétegek szennyezése tekintettel a tervezett tevékenységek jellegére, valamint a terület közművesítésére a megvalósítás szakaszában nem várható. Azonban a megvalósítás során a kialakított létesítmények területfoglalása miatt a talaj természetes funkcióját továbbra sem tudja ellátni, ezért a talajt érő hatásokat túlbecsülve - terhelőnek minősítjük. Az élővilág állapota A tervezési területeken az üzemek, raktárak megépítése során átalakult növény- és állatvilág az üzemeltetés során fellépő hatásokat képes elviselni, ugyanis már csak azok a fajok maradnak meg az érintett területeken, melyek az emberi jelenlétet tolerálni képesek. Javasoljuk, hogy a tervezési területekre betelepülni kívánó üzemeknek az engedélyezési tervekhez növénytelepítési tervet legyen szükséges készíteni. A megvalósítás fázisa az élővilágra hatást nem gyakorol. 49
Tájvédelem A fejlesztési területek beépítése következtében az eredeti élővilág egy része megszűnik. Ezt az állapotot az alábbi, élővilág és a táj változatosságának megmaradását és fejlesztését szolgáló intézkedésekkel szükséges ellensúlyozni: A szabályozási terv módosítása során figyelemmel voltak a táj állapotára, ügyeltek a táj esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fennmaradásáról. A szabályozás alá vont területekre helyi építési szabályzat készült, amiben meghatározásra kerül, hogy az építkezés során betartandó, a tájképre is hatással levő szempontok. Fentiek figyelembe vételével a tájvédelemmel kapcsolatos hatások elviselhetőnek minősülnek. Az épített környezet állapota Az ipar megtelepedésével létesülő épületek az épített környezetre elviselhető hatással vannak. A megvalósítandó létesítmények segítségével a településen élők igényeinek, szükségleteinek szélesebb körű kielégítése válik lehetővé. Az új épületek az épített környezetre semleges hatással lesznek. Hulladék kibocsátás és szállítás A tervezés jelenlegi fázisában az összességében keletkező hulladékmennyiségek nem határozhatók meg pontosan. A keletkező hulladékok fajtája és mennyisége a telepítésre kerülő berendezések és technológiák függvénye. A hulladékok megfelelő gyűjtése és szállítása szakcégekkel valósul majd meg. A hulladékok keletkezése okozta hatás elviselhető. Zajkibocsátás és terhelés Az ipari parkba települni szándékozók köre jelenleg nem ismert. Ezért a zajforrások adatai nem állnak rendelkezésre. Az ipari park kialakítása után csak a közúti forgalom növekedéséből származik zajkibocsátás, mely esetben maximálisan az alábbi gépjármű összetételű forgalommal kell számolni pluszban a legforgalmasabb órában: Személygépkocsi: 345j/nap Szerelvény: 41j/nap Összehasonlítva a jelenlegi forgalomszámítási adatokkal látható, hogy a túlbecsült forgalomnövekedés nem okoz számottevő növekedést a 81. számú út forgalmában. A forgalomnövekmény nem okoz számottevő zaj növekedést, ezért zajszámítást nem végeztünk a megnövekedett forgalomra. Fentiek figyelembevételével a zajterhelés elviselhető hatásnak minősül. 50
3.3.1.2. A környezeti elemek rendszereit, folyamatait érő hatások A gazdasági területre betelepülő ipar kialakítása során az érintett területeken a meglévő mezőgazdasági kultúrák nyújtotta élőhelyek megszűnnek. A kialakításra kerülő zöldfelületek létesítésével azonban az élővilág számára új élőhelyek alakulnak ki. 3.3.1.3. A Natura 2000 területek állapotára, illetve a területen lévő élőhelyekre és fajokra irányuló hatások A létesítendő tervezési területén az egykori természetes növénytakaró, már sehol sem található meg. A területhasználathoz alkalmazkodó élővilág található a területen jelenleg. A tervezési területek Natura 2000 területet nem érintenek. A beruházással érintett terület környezetében található, természetvédelmi oltalom alatt álló területek elhelyezkedését a 6. számú térkép szemlélteti. 3.3.1.4. Az érintett emberek egészségi állapotában, illetve életminőségében fellépő változások A tervezett ipari park kialakításával az embereknek munkahelyet teremtenek, mely során életminőségük javul. A módosított szabályozási terv megvalósítása során fellépő közvetett hatások bemutatása 3.3.2.1. Új környezeti problémák, konfliktusok megjelenése a megvalósítás következtében A beruházás megvalósulásával új környezeti problémák megjelenésére az érintett területeken várhatóan nem kell számítani. 3.3.2.2. Környezettudatos magatartás, életmód lehetőségeinek gyengítését okozó hatások A szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célok gyengítést okozó hatást nem fejtenek ki. 3.3.2.3. A helyi adottságoknak megfelelő térszerkezettől, terület-felhasználási módtól való eltérést okozó hatások A bemutatott változtatások illeszkednek a település nagytávlatú tervezett területhasználatához, annak a tendenciának az erősödését mutatják, ami tervezés kezdetétől ismert és elfogadott volt. 3.3.2.4. A helyi társadalmi-kulturális, illetve a gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengülését okozó hatások A társadalmi-kulturális, illetve gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengülését okozó hatást a Terv megvalósítása nem okoz. 51
3.3.2.5. A természeti erőforrások megújulását korlátozó hatások A természeti erőforrások megújulását akadályozó hatásokkal a településrendezési tervben meghatározott fejlesztési célok megvalósulása nyomán nem kell számolni. 3.3.2.6. Nem helyi természeti erőforrások jelentős felhasználását okozó hatások Nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű felhasználása a Terv megvalósulása nyomán nem történik Várható környezetterhelés becslése A beruházás során a környezetterhelést és a környezet igénybevétel várható mértékének becslését az adatok bizonytalanságának figyelembevételével az alábbi táblázatban mutatjuk be. 20. táblázat: A környezetterhelés várható mértékének becslése Környezeti elemek Levegő Vizek Föld Épített környezet Hulladék Zaj Hatótényezők Létesítés Megvalósítás Felhagyás Közvetlen hatás Gépjárművek kibocsátásai Gépjárművek, kazánok légszennyezőanyag kibocsátásai Gépjárművek kibocsátásai Hatásfolyamat, Közvetett hatások Kibocsátott szennyezőanyagok terjedése Létesítés Szennyvíz keletkezése Keletkezett Megvalósítás Felhagyás Létesítés Szennyvíz keletkezése Szennyvíz keletkezése Földmunkák szennyvizek elvezetése Kitermelt föld kezelése Egyesített hatásterület A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A csatorna rendszer vezetékhálózata Új területfoglalással járó területek Megvalósítás - - - Felhagyás Földmunkák Kitermelt föld kezelése Megépített létesítmények területe Létesítés - - - Megvalósítás - - - Felhagyás - - - Létesítés Megvalósítás Felhagyás Létesítés Megvalósítás Hulladékok keletkezése Hulladékok keletkezése Hulladékok keletkezése Munkagépek, technológiai Hulladékok kezelése Zajterhelés A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül 52
Környezeti elemek Élővilág, Tájvédelem Hatótényezők Felhagyás Közvetlen hatás berendezések zajhatása Hatásfolyamat, Közvetett hatások Létesítés Földmunkák Élőhelyek megszűnése Megvalósítás - - Felhagyás Földmunkák Élőhelyek helyreállítása Egyesített hatásterület Létesítmények területe, a fejlesztéssel érintett ingatlan határain belül A módosított szabályozási terv értékelése a környezeti következmények alapján A településrendezési tervben megfogalmazott célok megvalósításával a környezeti elemeket és a környezeti elemek rendszereit, folyamatait, szerkezetét jelentős környezeti hatás nem éri. Várhatóan kismértékű hatás éri a levegőt, az élővilágot, illetve kismértékben nő a zajterhelés. 53
4. A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ, KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS JAVASLATOK A megvalósítás várható környezeti hatásai elsősorban a levegőt, az élővilágot, mint környezeti elemeket érinti, önálló hatótényezőként megjelenik a kismértékű zajnövekedés. A környezeti elemek védelmére, illetve a megvalósítás során a környezet terhelésének csökkentésére vonatkozó legfontosabb intézkedéseket az alábbiakban foglaljuk össze. A fejlesztési területek természeti környezetének állapotával kapcsolatos célok: o Környezeti elemek (levegő, föld, víz, élővilág) védelme Fokozottan ügyelnek arra, hogy a kivitelezés során talaj-, felszíni-, és felszín alatti vízszennyezés ne következhessen be. A levegőre gyakorolt hatásokat a szállítójárművek, a rakodást végző munkagépek okozzák. A hatékony üzemanyag felhasználás, ill. a csökkentett mértékű légszennyezőanyag-kibocsátás érdekében, a fejlesztésekkel érintett területeken sebességkorlátozást kell bevezetni, illetve munkagépek esetén a rendszeres karbantartást szakszervizben kell végeztetni. o Tájértékek megőrzése és fejlesztése Környezetvédelem, épített környezet és infrastruktúra fejlesztése o Zöldfelületek fennmaradása és megóvása o A tervezett létesítmények használata során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjtik és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek adják át. Lehetőség szerint törekednek a szelektíven gyűjtött hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítására. A keletkező hulladékok kezelését a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján végzik. o Épített környezet tájba illesztett módon kerül kialakításra o A kialakított közlekedési útvonalak a fejlesztési területen kialakított tevékenységekhez kapcsolódnak o Szennyvízcsatorna-hálózat megépítése tervezett Környezettudatosság az érintettek körében A meghatározott környezetvédelmi célok elérésével az érintett területek a környezetre nem jelentenek kockázatot. 4.1. A természeti környezet állapotának megőrzése és javítására szolgáló intézkedések Az alábbi fejezetekben felsorolt intézkedések az egyes környezeti elemek (levegő, föld, víz, élővilág) állapotának megőrzését, illetve javítását szolgálják. A tájértékek megőrzésével kapcsolatos intézkedéseket az élővilág védelmével együtt vizsgáljuk. 4.1.1. A levegő minőségének javítása a fejlesztési területen A kialakuló terhelés enyhítésére irányuló intézkedések: A levegőre gyakorolt hatásokat az ipari park pontforrásainak kibocsátásai, illetve a megnövekvő forgalmat okozó gépjárművek okozzák. 54
A hatékony üzemanyag felhasználás, illetve a csökkentett mértékű légszennyezőanyagkibocsátás érdekében, a tervezési területen sebességkorlátozást kell bevezetni. Intenzív fásítást, valamint növénytelepítést kell végezni, melynek eredményeként nő az érintett területek biológiailag aktív felülete, a védősávok zöldfelületi hálót, rendszert alkotnak. Ezáltal a vegetáció kondicionáló hatása megerősödik, szennyezést lokalizáló és szűrő hatása is fokozódik, azaz a levegő minőségére kedvező hatást gyakorol. 4.1.2. A talaj állapotának megőrzéséhez javításához szükséges intézkedések A telepítésekre kijelölt területeken a talaj jelenlegi funkciója a létesítmények helyén megszűnik. A szabad területeken a zöldfelület kialakítást biztosítják. 4.1.3. A fejlesztési terület felszíni és felszín alatti vizeivel kapcsolatos intézkedések Az érintett területeken figyelmet kell fordítani a talaj, illetve a felszín alatti vizek védelmére, mert a terület érzékeny földtani közegen helyezkedik el. A felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatos szükséges intézkedések az alábbiak: A szennyvízhálózat kiépítése, tervezett, folyamatos ellenőrzése, karbantartása nélkülözhetetlen. A csapadékvíz-elvezető rendszert a beruházások által érintett területeken ki kell építeni, csatlakoztatni kell a már meglévő hálózathoz, folyamatos ellenőrzéséről és karbantartásáról gondoskodni kell. A talajvíz védelmének kiemelt jelentőséget kell biztosítani. 4.1.4. Az élővilág és a táj változatosságának megmaradását és fejlesztését szolgáló intézkedések A fejlesztési területek beépítése következtében az eredeti élővilág egy része megszűnik. A szabályozás alá vont területekre helyi építési szabályzat készült, amiben meghatározásra kerül a beépíthetőség mértéke, az érintett területen megvalósítható tevékenységek köre. 5. A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVEKBEN FIGYELEMBE VEENDŐ INTÉZKEDÉSEK, FELTÉTELEK, SZEMPONTOK A helyi rendeletekben érvényesíteni kell a szabályozási tervben megfogalmazottakat. 6. A MÓDOSÍTOTT SZABÁLYOZÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK MONITOROZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK A tervezés jelen fázisára tekintettel a környezeti hatások monitoringozására intézkedést nem javaslunk. A környezeti hatások monitoringozására, a környezetvédelmi hatóság jogosult előírásokat tenni. 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Söréd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2012. (III.1.) számú határozatában döntött Söréd Településrendezési Tervének módosításáról. 55