Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 1440-20/2008. Ea: Molnár Gabriella [56/523-413] Tárgy: Cibakháza, Kaluterm Kft., Kispuszta tanya, 023/41 hrsz., sertéstelep egységes környezethasználati engedélye A Cibakháza, Kispuszta tanya, 023/41 hrsz. alatti Nagy létszámú állattartás (sertéstelep) létesítmény egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során az alábbi döntést hoztam: Határozat A Kaluterm Lúd- és Egyéb Baromfiterméket Elıállító Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya 1.) környezethasználó részére a Cibakháza, Kispuszta tanya, 023/41 hrsz. alatti sertéstelep létesítményre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerıre emelkedés napjától, a következıkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2014. március 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezés: Kaluterm Lúd- és Egyéb Baromfiterméket Elıállító Korlátolt Felelısségő Társaság; rövidített név: Kaluterm Kft. Székhely: 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya 1. KÜJ szám: 100461794 Cégjegyzékszám: Cg. 16-09-003493 Statisztikai számjel (KSH): 11273482-0147-113-16 2. A létesítmény jellemzıi: Cím: 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya Helyrajziszám: Cibakháza, 023/41 hrsz. EOV koordináták (x:y): 180323:738396 KTJ Telephely szám: 100579975 KTJ Létesítmény szám: 101627419 3. A tevékenység alapadatai: Megnevezés: sertéstelep A tevékenység folytatásával érintett települések: Cibakháza Termelési kapacitás: 12000 db sertéskibocsátás/év Alkalmazottak száma: 17 NOSE-P kód: 11005 A létesítményben elıállított termékek: vágósertés

2 I. A létesítményben végzett tevékenységek A Kaluterm Kft a telephelyen fı tevékenységi körben sertéstenyésztéssel (TEÁOR 0146), baromfitenyésztéssel (TEÁOR 0146), haszonállat eledel elıállítással (TEÁOR 1091) foglalkozik, sertésvágást és húsfeldolgozást nem végez. Állattartásra szolgáló építmények: Fiaztató: 5 db összesen: 165 fh Kocaszállás: 3 db összesen: 835 fh Elıhizlalda: 3 db összesen: 2760 fh Utónevelı: 1 db összesen: 1200 fh Hízlalda: 1 db összesen: 1050 fh A folytatott tevékenységek részletes ismertetése: 1.1 Tartástechnológia 1.1.1 Kocák takarmányozása Vemhes kocák takarmányozása: csoportosan a kocaszállások etetı folyosóján, naponta egyszer a reggeli órákban, a vemhes koca táp"-nak nevezett takarmánnyal történik, ami a koca takarmánytároló silóban található. A fejadag napi 2-2,2 kg/db. A kiosztandó takarmány mennyiségét őrtartalomban határozzák meg, ezért nem meghatározott idıközönként a táp fajsúlyát kontrolálni szükséges. A víz-takarmány aránya kb. 3:1 de ezt a vízmennyiséget tavasztól ıszig egy délutáni itatással szükséges kiegészíteni. Szoptató kocák takarmányozása: A vemhes kocákat lehetıség szerint egy héttel a feltételezett fialás elıtt fiaztatóba kell helyezni olyan, sorrendben, hogy az egymás mellé kerülı kocák közel egy idıben fialjanak. A kocáknak ebben az idıszakban Elles elıkészítı kocatápot kell adagolni naponta kétszer, összesen 2,5-3 kg-ot a testtömeg függvényében. A tápot szárazon kell adni az etetıvályúba! Az ivóvizet ad-libitum kell biztosítani! A fialás napján nem kell takarmányozni (általában a koca sem igényli). A fialást követıen a takarmányadagot (szoptató kora táp) és a vizet ad-libitum kell biztosítani az állatoknak! A takarmány ilyenkor is szárazon kerül a vályúba. Az ad-libitum etetést a választás elıtt négy nappal adagolt etetés váltja a következık szerint: A tervezett választás elıtt négy nappal (a negyedik nap maga a választás napja) a kocától a vizet és a takarmányt teljesen meg kell vonni. A következı napokban (3 nap) 1,5 kg szoptató kocatápot 3 liter vízzel elkeverve kell adni a kocáknak a reggeli órákban. Ezen kívül sem vizet, sem takarmányt nem szabad adni (a vizet el kell zárni)! Üres kocák takarmányozása: Egyedi kocaállásban, illetve csoportosan a kocaszállás várakoztatójában, vagy az egyik erre a célra kijelölt kutricában tartják. Takarmányozása egyedileg történik, naponta háromszor frissítve ad-libitum, illetve csoportosan a kocaszállás etetıfolyosóján, ad-libitum szoptató kocatáp és víz. A takarmányt és a vizet külön vályúba kell tenni. A választást követı 6. napon, már vemhes kocaként kell tartani az állatokat akkor is, ha a termékenyítés még nem történt meg. 1.1.2 Malacok takarmányozása 14 napos korig az anyjával összezártan a fíaztató kutricába, majd ez után innen kiengedve egy csoportos etetı-itató-pihenı téren tartják, ahonnan bármikor visszamehet vagy az anyjához, vagy az ideiglenes dajkájához a malac. 14 napos korig kizárólag szopik a malac, ilyenkor még sem vizet, sem takarmányt nem kell adni neki. Pontosan a 14. napon el kell végezni egy alomtömeg mérést és ezután szabad kiengedni a malacokat az etetıhöz. Az etetıkben mindig friss takarmányt kell biztosítani a malacoknak. Tulajdonképpen ad-libitum a takarmányozás, de nagyon fontos, hogy naponta legalább 3-szor frissítve legyen a táp. Ehhez az szükséges, hogy megközelítıleg annyi takarmányt kerüljön az etetıkbe egyszerre, hogy az kb. 8 óra alatt elfogyjon. A felhasznált takarmány a Babystarter".

3 Választott malacok takarmányozása: Az utónevelıbe helyezést válogatva kell végrehajtani azért, hogy lehetıleg egy adott csoportba azonos mérető malacok kerülhessenek. A választás napján a gyenge, lemaradt malacokat a betegelkülönítı balériára" kell elhelyezni. Ezeknek a malacoknak a takarmányozását általában a beteg malacok takarmányozási technológiája szerint kell elvégezni (a következı bekezdés ide vonatkozó részei). Választás után, testtömegtıl függetlenül egy hétig, de ha a választás a 28. életnap elıtt történik is, 35 napos korig a Babystartert" kapják, majd 50 napos korig a Prestartert, azután pedig a Startert", kb. 28-30 kg-os testtömeg eléréséig. A Starter -rıl Hízó L -re való áttérés csak akkor történjen meg, ha a kutrica egyedei egészségesek, nem jellemzı rájuk a hasmenés, jó vitalitást mutatnak! Abban az esetben, ha a kutrica egyedei jellemzıen nem ilyen állatok, de már az elıhízlaldába van a csoport, kézzel történı etetésre van szükség. Ez a takarmányváltás (Starter-Hízó L) a legnagyobb törést jelentı váltás a fázisok között, ugyanis nem csak a táp beltartalma változik itt a legnagyobb mértében az elızıleg etetetthez képest, hanem a keverék összetétele is a legnagyobb mértékő változást jelenti. Míg a malactápok jellemzıen nagy vitamintartalmú, könnyen emészthetı, kiemelkedıen kiegyensúlyozott aminosav garnitúrával és nagy energiatartalommal bíró alapanyagokból tevıdnek össze, a hízótápok már nagyobb mértékben tartalmaznak élelmiszeripari melléktermékeket és minden képpen hiányoznak belılük azok az összetevık és hatóanyagok; amelyek a malactápok mindegyikében megtalálhatóak. Az utónevelés bármelyik fázisára érvényes, hogy szélsıségesén erıs kólis jellegő hasmenés esetén, gyógyszeres (antibiotikum) kezelés mellett a diétán is változtatni szükséges. Ekkor a Prestarter" (vagy ha késıbbi a betegség Starter") és vemhes koca táp 3:1 arányú keverékét etetjük szükségesség szerint 4-10 napig. Az utónevelıben rendkívül fontos, hogy az etetıkben mindig legyen takarmány, a malacok soha ne éhezzenek meg és a takarmány lehetıleg mindig friss, egy napnál nem régebben kiosztott legyen. 1.1.3 Tenyészsüldık takarmányozása A kocaszállásokon egy nap kétszer, vemhes kocatáp és szoptatós kocatáp egyenlı arányú keverékébıl 2,5-2,6 kg összes napi fejadaggal számolva. 1.1.4 Tenyészkanok takarmányozása Az állat kondíciójától függıen egy nap egyszer, illetve kétszer, napi 2-4 kg 1:1 arányú szoptató koca és vemhes koca tápból kevert loccsanós moslék. Nyári hónapokban füvet, télen szalmát kell adni az állatok elé. Itatni szükség szerint kell. A hízók általában 6-7 hónapos korukban kerülnek elszállításra, értékesítésre. 1.1.5 Takarmány felhasználás, elıállítás A sertések etetése a Kaluterm Kft. üzemeltetésében, a létesítmény területén lévı takarmánykeverıben elıállított takarmánnyal történik. 2007. évben mintegy 6 800 tonna takarmányt állított elı az üzem, ebbıl a Kaluterm Kft. 3 100 tonnát hasznosított. A tervezett maximált termelést 12.000 tonnában jelölte meg az üzemeltetı. A takarmány belsı szállítása csıvezetéken keresztül történik, teljesen zárt rendszerben, az ólak mellett felállított 130 q-ás, és 50 q-ás takarmánytároló silókba. A kézi etetési rendszerben mőködı ólakhoz a takarmány szállítása homlokrakodós diesel üzemő gépekkel történik. Az üzemeltetı tájékoztatása szerint a sertéstartásra évente felhasznált takarmány várható menynyisége: 5 000 tonna 1.2 Vízellátás A telep vízellátását egy 217 m talpmélységő (K-30 jelő) fúrt kút, valamint 5 db sekélymélységő kút biztosítja. A napi átlagos vízigénye a telepnek 21,8 m 3 /nap. A kútból kitermelt vizet hidrofor tartályba vezetik, ami biztosítja a szükséges hálózati nyomást.

4 A felhasznált víz döntı hányadát az állatok itatása, takarmány készítése, valamint az istállók - berendezések öblítése teszi ki, elenyészı mennyiségben használják szociális célokra. Az elérhetı legjobb technika [BAT] érdekében bevezetett intézkedések: A technológiában alkalmazott korszerő önitatók biztosítják a feltétlenül szükséges vízfelhasználást, minimalizálva a hígtrágya keletkezését. Turnusváltáskor nagynyomású, alacsony vízfelhasználású Sterimob készüléket használnak takarításra, minimalizálva a vízfelhasználást. 1.3 Szennyvíz keletkezés, elhelyezés A létesítményben ipari szennyvíz nem keletkezik. A kommunális szennyvizet egy a telephelyen lévı 10 m 3 -es és 20 m 3 -es vízzáró vakolattal ellátott beton aknában győjtik, ahonnan a Cibakháza települési szennyvíztisztító telepre szállítják el. Az elérhetı legjobb technika [BAT] érdekében bevezetett intézkedések: A takarítást minden esetben megelızi egy mechanikus nedves lazítás és szárazanyag eltávolítás. A nagynyomású mosó alkalmazásával minimálisra csökken a szennyezet víz mennyisége. A folyadéktároló helyiségeket úgy alakították ki, hogy elfolyás, mosás, csöpögés esetén sem juthat szennyezett víz a talajra, illetve felszín alatti vízbe. 1.4 Trágya keletkezés, elhelyezés A létesítményben döntıen almos trágya keletkezik, az almos trágyát az ólakból napi gyakorisággal, kézi erıvel termelik ki, amelyet a telephely délkeleti részén helyeznek el ideiglenesen. Az ólak takarítása során felhasznált vizet, valamint a kocaszállásra lehulló szennyezett csapadékvizet egy 25 m 3 -es vízzáró vakolattal ellátott betonmőtárgyba győjtik. A keletkezı 1800-2000 t/év almos trágyát és 100-120 m 3 /év hígtrágyát a Kaluterm Kft. tulajdonában lévı 60 ha, illetve a Cibakházi Mg. Szövetkezettel kötött megállapodás szerint, a Szövetkezet 3000 ha-os mezıgazdasági területén helyezik el. Az elérhetı legjobb technika [BAT] érdekében tervezett intézkedések, az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) elnyert vidékfejlesztési támogatással megvalósítandó beruházások: Kifutók, várakozók, győjtıkarámok, trágyatároló terek tetıfedése; esıcsatornák, tetıereszek felszerelése. Figyelıkutak telepítése. Szigetelt beton almos-trágya tárolótér kialakítása, oldalfalakkal, trágyalé/csurgalék győjtıvel. Almos-trágya átmeneti tároló szigetelt betontálca kialakítása. 1.5 Csapadékvíz elvezetı rendszer A telephelyre hulló csapadékvizek részben a területen elszikkadnak, részben a nagyobb esızések alkalmával a szennyezett csapadékvizek a telephely délkeleti részén lévı, szigetelés nélküli, átl. 1,2 m mély tüzivíz tároló medencébe kerülnek. A kocaszállásra lehulló szennyezett csapadékvizet egy 25 m 3 -es vízzáró vakolattal ellátott betonmőtárgyba győjtik, mely az almos trágyával kerül mezıgazdasági hasznosításra. Az elérhetı legjobb technika [BAT] érdekében bevezetendı intézkedések: Az épületeknél olyan tetıkiképzést, illetve esıvíz elvezetést kell alkalmazni, földárokkal vagy csatornával, amellyel esızéskor a csapadékvizet a tüzivíz tárolóba lehet kormányozni. Meg kell akadályozni a tiszta csapadékvíz trágyával való szennyezését. 1.6 Főtés, szellıztetés A sertéstelep épületeinek légcseréjét természetes szellıztetéssel és automatikus vezérléső ventilátoros alagútszellıztetéssel oldják meg.

5 A főtést a nevelés kezdeti szakaszában PB üzemő infra gázégıkkel biztosítják. Egyéb idıszakban a beépített ventilátorok megfelelı szabályozásával állítják be az ólak megfelelı hımérsékletét. 1.7 Szaghatás Az istállószag gázok keverékébıl áll, amelyek a takarmányból, a bélsárból, vizeletbıl, a verejtékbıl és a nyálból szabadulnak fel. Az állat faji szaga az illózsírsavak mennyiségétıl is függ. Az állattartás velejárójaként keletkezı trágya a legjelentısebbnek mondható szagforrás. Az elérhetı legjobb technika [BAT] érdekében bevezetett intézkedések: Az állattartó épületekben a szigetelt tömör padozaton, almos tartást alkalmaznak, pontosan kiszámítva a férıhelyszükségletet, a helytelen ürítési szokások kialakulása megelızése érdekében. Az ürítı helyeken a vizelet felszívására, az ammónia termelés minimalizálására rendszeres almozást végeznek és nagy nedvszívó, gázmegkötı almozó anyagot használnak. A takarmány összetételének optimalizálásával, megfelelı energia/fehérje aránnyal, komplett aminosav garnitúrával és ideális emészthetıség figyelembevételével csökken a fajlagos takarmány felhasználás, azonkívül biztosítható a nagy N retenció. Az energiatakarmányok használatával csökkentik az állati szervezet és ezáltal a környezet terheltségét, csökkentve a bélsár mennyiségét. Ezen módszerek alkalmazása mellet rendkívül fontos a légcsere megfelelısége, melyet beépített ventillátorok optimális (automatizált) üzemeltetésével biztosítanak. A technológiában alkalmazott korszerő önitatók biztosítják a feltétlenül szükséges vízfelhasználást, minimalizálva a hígtrágya keletkezését. A pontosan beállított önetetık és granulált tápok alkalmazásával minimalizálják a kiszóródást, megakadályozva az esetleges erjedést. 1.8 Hulladékgazdálkodás Az állati hulladékokat szerzıdés alapján szállítják el, tárolásuk zárható helységben fémhordóban történik. Az állatgyógyászati hulladékokat engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek adják át. A keletkezı almos trágyát mezıgazdasági területen hasznosítják. A gépkarbantartás során keletkezı veszélyes hulladékokat fedett, zárt tárolóban győjtik és engedéllyel rendelkezı szervezetnek adják át. A kommunális jellegő folyékony hulladékot zárt szigetelt szennyvíztárolóban győjtik, elszállítása szükség szerint történik. A kommunális szilárd hulladékot a közszolgáltató szállítja el heti rendszerességgel. 1.9 Energiagazdálkodás A telephelyen átlagosan 460 000 kwh villamos energiát használnak fel. A gáz- és gázolajfogyasztás idıjárás függı (2007. évben 58 472 kg volt.) 1.10 Természet- és tájvédelem A létesítményben folytatott tevékenység természet- és tájvédelemi érdekeket nem sért. II. Potenciális szennyezıforrások, kibocsátások 2.1 Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme A szennyezı anyag elhelyezésével érintett terület a felszín alatti vizek védelmérıl szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet [továbbiakban: 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet] alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. A vizsgálati eredmények szerint az ammónia tartalom alatta van a B szennyezettségi határértéknek.

6 A nitrát, nitrit és szulfát koncentráció meghaladja a B szennyezettségi határértékeket. Az elvégzett kockázatelemzés alapján a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti mőszaki beavatkozás nem indokolt., viszont monitoring rendszert kell üzemeltetni. 2.2 A tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékok EWC megnevezés mennyiség kódszám 18 02 02* gyógyászati hulladék ~ 70 kg/év 16 01 07* olajszőrı ~ 3 kg/év 15 02 02* olajos rongy ~ 40 kg/év 13 02 05* fáradt olaj ~ 50 kg/év 16 06 01* akkumulátor ~ 130 kg/év 2.3 A tevékenység során keletkezı termelési nem veszélyes hulladékok EWC kódszám megnevezés mennyiség kg/év 02 01 06 almos trágya 1800-2000 t/év 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek ~ 630 kg/év 16 01 03 gumiabroncs 240 kg/év 2.4 A tevékenység során keletkezı kommunális hulladékok EWC kódszám megnevezés mennyiség kg/év 20 03 01 szilárd kommunális hulladék ~ 500 kg/év 20 03 04 települési folyékony hulladék ~ 12 000 kg/év 2.5 Zajhatás A megadott technológiai zajforrás adatok és jármőforgalom alapján a 110 m-re lévı tanyát érı nappali és éjszakai zajterhelés mértéke határérték alatti. Egyéb irányokban védendınek minısülı lakó-, vagy intézményi ingatlan nem található. III. Az elérhetı legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidık Az elérhetı legjobb technika elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedéseket az I. fejezet tartalmazza. Az elérhetı legjobb technika elérése érdekében - fentieken túl- szükséges még a következı intézkedések megtétele: 3.1 A 9 db 1m 3 -es tartályt tartalmazó gázolajtárolót, valamint a tankoló felületet megfelelı mőszaki védelemmel kell ellátni, továbbá gondoskodni kell a szennyezett csapadékvíz kezelı és elvezetı rendszer kiépítésérıl, valamint elcsöpögés esetén a gázolaj felitatásáról, és elszállíttatásáról. A gázolajtároló és a tankoló felület megfelelı mőszaki védelemmel történı ellátását, valamint a szennyezett csapadékvíz kezelı és elvezetı rendszer kiépítését 2008. december 31- ig el kell végezni. 3.2 A hígtrágyát (trágyás csapadékvíz) mezıgazdasági területen elhelyezik el, melyhez az illetékes talajvédelmi hatóság engedélyét 2008. december 31-ig be kell szerezni. 3.3 A kifutók teljes lefedése után az VI. épület és a II. kocaszállás között lévı szennyezett csapadékvízgyőjtı akna fogja a VI-VII-VIII. épület tiszta csapadékvizét összegyőjteni ahonnan a vizet szivattyú segítségével továbbítják a tüzivíztározóba. A kifutók teljes lefedését, valamint a telep csapadékvíz elvezetı rendszerének kiépítését 2009. október 31-ig meg kell valósítani. A csapadékvíz elvezetı rendszer vízjogi létesítési engedélyes tervét 2008. december 31-ig be kell nyújtani.

7 3.4 A megfelelı mőszaki védelemmel ellátott, a keletkezı 6 havi trágya mennyiséget befogadni képes trágyatárolót az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) elnyert vidékfejlesztési támogatással megvalósítandó beruházásokkal együtt, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 138/1601/9/24/2007 iktatószámú határozatában foglalt határidın belül, 2010. október 31-ig meg kell kialakítani. 3.5 A hulladékgazdálkodásról szóló, többször módosított 2000. évi XLIII. törvényben [rövidítve: Hgt.] rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelıen a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképzıdés megelızésétre, a keletkezı hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélı ártalmatlanítására. Ezek figyelembe vételével a gazdasági racionalitás keretein belül az alábbiak megoldására törekedni kell: A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelı szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerzıdéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell. A termelési technológiából nagy mennyiségben keletkezı nem veszélyes hulladékok (pl. takarmányos zsákok vagy egyéb csomagolóanyagok) esetében a hasznosítás elısegítése érdekében meg kell oldani a szelektív győjtést, és fel kell kutatni a hasznosításukat végzı begyőjtı szervezeteket. 3.6 Amennyiben a telep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat a sertéstartásból eredı bőzhatás csökkentésére az elérhetı legjobb technikának megfelelı további intézkedéseket meg kell tenni. IV. Az üzemeltetés feltételrendszere 4.1 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó elıírások 4.1.1 Felszín alatti vizek, talaj A kockázatos anyag elhelyezésével érintett terület a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. A telephelyen folytatott tevékenységet (kockázatos anyagok tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyezı anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön, illetve csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezıbb állapotának lehetıség szerinti megırzésével végezhetı. A felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot további romlásával. 4.1.2 Levegıtisztaság-védelem A létesítményben folytatott tevékenységekkel nem terhelhetik a környezeti levegıt olyan mértékben, amely a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet [továbbiakban: 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet] értelmében légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, illetve bőzhatást kelt. A 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 14. -a értelmében bőzzel járó tevékenység során az elérhetı legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bőz kerüljön a környezetbe. Az istállók szellızı ventilátorai, valamint nyitott nyílászárói, a kifutók, az almostrágya elhelyezı terület helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásoknak minısülnek, melyeket úgy kell kialakítani, mőködtetni, fenntartani, hogy azokból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag (bőz) kerüljön a környezetbe.

8 A trágya kihelyezésekor nem terhelhetik a környezeti levegıt olyan mértékben, amely a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet értelmében légszennyezést okoz, illetve bőzhatást kelt. Ennek érdekében A trágyát a mezıgazdasági területekre szivárgás biztos jármővel kell kiszállítani. A bőzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles idıszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. Az üzemeltetési utasítás és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegıterhelést megelızni, vagy a legkisebb mértékőre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. A diffúz levegıterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni kell. 4.1.3 Hulladékgazdálkodás A tevékenység során keletkezı hulladékokkal kapcsolatos a hulladékgazdálkodásról szóló, többször módosított 2000. évi XLIII. törvényben [rövidítve: Hgt.], valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban elıírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képzıdı hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt. 4-5. - ban foglalt elıírások maradéktalan teljesítésére. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetıségét is ki kell zárni. A keletkezı veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló, többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [rövidítve: Vhr.] vonatkozó elıírásainak megfelelıen kell győjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A veszélyes hulladékokat szükség szerint de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hasznosító és/vagy ártalmatlanító hulladékkezelı szervezetnek kell átadni, megfelelıen kitöltött SZ -kísérıjegy alkalmazása mellett. Az állati tetemek és más állati eredető hulladékok győjtését, szállítását, ártalmatlanítását és feldolgozását a hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint kell végezni, különös tekintettel az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet elıírásaira. 4.2 Mérés-ellenırzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 4.2.1 Felszín alatti vizek, talaj A felszín alatti vizek minıségének nyomon követése érdekében, tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, volumenére, potenciális szennyezı forrásokra valamint arra, hogy a telephelyen több ponton a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti B szennyezettségi határértéket jelentısen meghaladó talajvízszennyezést tártak fel, ezért monitoring rendszert kellett létesíteni. A monitoring kutakat évente egyszer vízszintmérés mellet akkreditált laboratóriummal az alábbi komponenskörre kell bevizsgáltatni: ph, elektromos vezetıképesség, összes oldott anyag, KOI ps, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, toxicitás, Coliform szám. A vizsgálati eredményeket tárgy év november 30-ig kell a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnek [továbbiakban: Felügyelıség] megküldeni.

9 4.2.2 Hulladékgazdálkodás A Hgt. 51. -a szerint, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségrıl szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkezı vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, és bejelentést tenni. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr. 6. -a a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni. 4.2.3 Üzemnapló Az üzemeltetı köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: a technológiai berendezések üzemidejét, a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérı, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és idıtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, a kibocsátásra jelentıs hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és idıtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkezı kibocsátás változást, a kibocsátások ellenırzésének formáját, a mérés idıpontját, gyakoriságát és idıtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, a kibocsátás ellenırzését végzı szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzıkönyv számát vagy jelét, a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések idıbeli dokumentálása, vízminıségi kárelhárítási napló, írásos karbantartási programot, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartását. 4.2.4 Éves mőködési terv Az éves mőködési tervet a tárgyévet követı január 31-ig a következı tartalommal kell a Felügyelıségre benyújtani: a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) a technológiában várható, módosítások a várható éves anyagfelhasználás a várható kibocsátások a várható beruházások 4.2.5 Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemzı adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésıbb a tárgyévet követı év március 31-ig a Felügyelıségnek meg kell küldeni. A jelentésnek minimálisan tartalmaznia kell a következıket: az üzemi tapasztalatok alapján a hígtrágya/trágya forgalom nyilvántartása; hígtrágya/trágya tárolási kapacitása; helyrajzi számonként a kijuttatott hígtrágya mennyisége, panaszbejelentések; vízhasználat vizsgálata; keletkezı kommunális szennyvizek nyilvántartása; takarmány összetétel és felhasználás; talajvízvizsgálati értékelés, beszámoló. A jelentésnek 2 évente tartalmaznia kell a tápanyag gazdálkodási tervet, 3 évente a trágya és a hígtrágya kihelyezésére használt termıtalaj vizsgálatát, 5 évente felszíni és felszín alatti mőtárgyakra kiterjedı ellenırzési és karbantartási program végrehajtását, valamint az energia hatékonysági belsı auditot. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet 17. -a alapján a 4. melléklet szerinti adatlapokat, a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. és 27. (6) bekezdés szerinti légszennyezés mértéke éves bejelentést (LM), a Vhr. és a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szerinti éves bejelentést.

10 4.2.6 Változások bejelentése Az üzemeltetı a levegıtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a Felügyelıségnek bejelenteni köteles. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkezı változást annak bekövetkezését követı 15 napon belül a 16. (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelıségnek. 5.3.8 A kibocsátás ellenırzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltetı öt évig köteles megırizni. 4.3 Balesetek megelızése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstıl eltérı üzemi állapotok A rendkívüli események megelızésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. A technológiai elıírások megtartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben mőködtetnek és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó mőködési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményrıl a Felügyelıséget haladéktalanul értesíteni kell. A gyár területén esetlegesen bekövetkezı havária esemény során az elfolyó/elcsöpögı/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell győjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkezı felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyezıdés mentesítésérıl gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. 4.4 Általános menedzsment technikák 4.4.1 Környezeti menedzsment A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belsı irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelıst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelıs személy elérhetı legyen a Felügyelıség felügyelıi számára a létesítménnyel összefüggı környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedı munkavállalók környezetvédelmi teendıi, tevékenysége, felelıssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendı. 4.4.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeirıl szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelı képesítéssel rendelkezı környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhetı legyen a Felügyelıség felügyelıi számára a telephellyel összefüggı környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 4.4.3 Képzési rendszer mőködtetése A sertéstartási tevékenységben érintett munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelı továbbképzésérıl gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erısíteni szükséges.

11 Megfelelı eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelı továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentıs hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekrıl megfelelı feljegyzéseket kell készíteni. 4.4.4 Panaszbejelentések kezelések A Kaluterm Kft.-hez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményérıl és a megtett intézkedésekrıl a panaszost, valamint a Felügyelıséget értesíteni kell. 4.5 Az eljárásban részt vett illetékes, hatáskörrel rendelkezı szakhatóságok állásfoglalásai 4.5.1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete a bőzzel járó tevékenység során az elérhetı legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni a lakosságot zavaró bőz bekerülését a környezetbe, a következményes panaszügyek elkerülése érdekében. 4.5.2 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága A trágyatároló mőtárgyak méretezésekor az állatlétszám alapján meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt is, ami a kihelyezésre használt területen fennálló, elıre nem látható, szélsıséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekbıl adódó elöntés) adódhat. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyőjtésére szolgáló győjtıcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíz a hígtrágyával azonos módon használható fel (megvalósítási engedély), vagy a trágyára visszaöntözhetı. A tárolókapacitásnak elegendınek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására, így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra. A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérıl szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 5. melléklete tartalmazza a trágyatárolók szükséges térfogatának kiszámításához, valamint a trágyatárolók minimális mőszaki paramétereihez szükséges elıírásokat, amelyeket az engedélyes terv készítése során figyelembe kell venni. A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. (1) bekezdés d) pontja alapján a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges hígtrágya termıföldön történı felhasználásához az állattartás során keletkezı egyéb szervestrágya kivételével. A törvény 49. (3) bekezdése értelmében a fenti tevékenység engedélyezéséhez külön jogszabályban meghatározott talajvédelmi terv szükséges, amelyet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet idevonatkozó elıírásai alapján kell elkészíteni. Amennyiben a. keletkezı hígtrágyá termıföldön történı felhasználását tervezik, akkor talajvédelmi megvalósítási engedélyt az elsı hígtrágya kihelyezést megelızıen kell az engedélyesnek Igazgatóságunktól beszereznie. V. A létesítmény felhagyására vonatkozó elıírások A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett idıpontot 6 hónappal megelızıen a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelıségnek. A tevékenység megszüntetése/felhagyása esetén valamennyi a telephelyen lévı (veszélyes, nem veszélyes és települési) hulladék hasznosításáról és/vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A hulladékokat érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek kell átadni.

12 A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében Sz kísérıjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig olyan szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, a kiszállítás idıpontja, az átvevı neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell lefőzni, s a Felügyelıség kérésére azokat be kell mutatni. A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegıterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. VII. Az engedély felülvizsgálata 7.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és elıírásokat - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75. -ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésben foglaltakra - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2013. szeptember 30. 7.2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: a környezethasználó - tevékenységében - jelentıs változást kíván végrehajtani, az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények elıírása szükséges, a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be. VIII. Jogkövetkezmények Az engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a Felügyelıség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedı bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidıvel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelıség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetıt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [500 000,- Ft] az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Felügyelıség Hatósági Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Felügyelıség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Felügyelıségnél nincs mód.

13 Indokolás A Kaluterm Lúd- és Egyéb Baromfiterméket Elıállító Korlátolt Felelısségő Társaság (székhely: 5462 Cibakháza, Kispuszta tanya; levelezési cím: Pf. 56.) a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség [továbbiakban: Felügyelıség] 1361/2007. számú határozata alapján, a Cibakháza, Kispuszta tanya 023/41 hrsz. alatti sertéstelepre vonatkozóan, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindításával kezdeményezte az egységes környezethasználati engedély kiadását. A kérelemhez csatolt, Kocsis Lajos (5400 Mezıtúr, Szép Ernı utca 6.) által összeállított dokumentáció részletesen vizsgálja a létesítmény összehasonlítását a különféle EU útmutatókkal, a BREF dokumentummal, valamint az elérhetı legjobb technika alkalmazhatóságát. A vizsgálat eredményeként intézkedési terv készült. A Felügyelıség - a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet által megállapított hatáskörében és illetékességében eljárva - a kérelmet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló, módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 17-23. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint bírálja el. A Korm. rendelet 20. értelmében a felügyelıség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt. A Felügyelıség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során a közzététel, betekintési lehetıségét biztosította: Az eljárás során a Felügyelıség a kérelmet, annak mellékleteit, a szakhatósági állásfoglalásokat, az ügyben keletkezett egyéb iratokat, valamint a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tette. Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetıek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzıjénél (Cibakháza). A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban észrevétel nem érkezett. Az eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat az alábbi indokokkal megadták: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete az engedély kiadása ellen kifogást nem emelt, annak kiadásához 6143-2/2008. számon, környezet-és település-egészségügyre kiterjedıen szakhatósági hozzájárulását megadta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 25.2/6083/1-TVF/2008. számon, a benyújtott dokumentáció alapján kiadta a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a benyújtott dokumentumok alapján megállapította, hogy a sertéstelep polgári védelmi szempontból nem jelent veszélyt a lakosságra, ezért 309-712008. számon a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedıen az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárult. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága állategészségügyi szempontból kifogást nem emelt, szakhatósági hozzájárulását 17-312008. számon megadta, mivel a telep megfelel az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 4111997. (V.28.) FM. rendelet és az állati hulladék kezelésének és a hasznosításukkal készölt termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 7112003. (VI.27.) FVM. rendelet vonatkozó elıírásainak.

14 Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. Az elérhetı legjobb technika a Kaluterm Kft. által vállaltak alapján, vele közösen lett megállapítva. A teljesítési határidık megállapítását a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 138/1601/9/24/2007 iktatószámú határozatára alapoztam. A Korm. rendelet 20. (3) bekezdés elıírásának megfelelıen a Felügyelıség hatáskörébe tartozó, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13-15. szerinti szennyezıanyag elhelyezés engedélyét ezen engedélybe belefoglaltam. A Ket. 98. (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított tizenöt napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Határozatomról értesítést kap: 1./ Kaluterm Kft. Tértivevénnyel 5462 Cibakháza, Pf. 56. 2./ Kocsis Lajos 5400 Mezıtúr, Szép Ernı utca 6. 3./ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 4./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, József Attila út 14. 5./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 6./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága 5000 Szolnok, Verseghy út 9. 7./ Települési Önkormányzat Jegyzıje (+ kísérılevél) 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. 8./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 9./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 10./ KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály 11./ KÖTI-KTVF Hatósági és Felügyeleti Osztály (4314/MG) 12./ KÖTI-KTVF HNYR 13./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2008. szeptember 17. Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes