PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
Néhány növény és állati termék összetétele %-ban kifejezve Termék Víz Szénhidrát Zsír Fehérje Hamu Izom 72 0,6 4,3 21,4 1,5 Búzaszem Legelőfű 13 71,2 1,9 12,2 1,7 80 10,0 1,0 3,2 2,4
Az emésztőcső testhez viszonyított aránya (C.G. Colin) Arányok Állatfaj Bélcsatorna a testhosszhoz Az emésztőcső felülete a testfelülethez Ökör 20:1 3,0:1 Birka és 27:1 kecske Ló 12:1 2,2:1 Sertés 14:1 Kutya 6:1 0,6:1
Az emésztőcső összehasonlító méretei Állatfaj A térfogat relatív %-a Gyomor Középbél Vakbél Remese és végbél Ökör 71 18 3 8 Birka és 67 21 2 10 kecske Ló 9 30 16 45 Sertés 29 33 6 32 Kutya 63 23 1 13
A nyérc és a kutya emésztőtraktusa Nyérc (Mustela vison) Testhossz: 42 cm Kutya (Canis famililaris) Testhossz: 90 cm
A juh és a nyúl emésztőtraktusa Juh (Ovis aries) Testhossz: 110 cm Nyúl (Oryctolagus cuniculus) Testhossz: 48 cm
A háziállatok emésztésének vázlata Éhség 1., Takarmányfelvétel Étvágy Jóllakottság 2., Fizikai feltárás: - szájüreg - gyomor (főként baromfi) 3., Kémiai feltárás: - emésztőnedvek: nyálkahártya védelme, enzimaktivitás, ph szabályozás, - nyál - gyomornedv - hasnyál - epe - bélnedv
A háziállatok emésztésének vázlata 4., Mikrobiológiai feltárás: - szimbionta (autochton) mikroorganizmusok: - Lactobacillus - fuziform - kevésbé állandó: - Clostridium - Enterococcus - Enterobacterium
A takarmányfelvételt szabályozó központok elhelyezkedése a hypothalamusban Elülső ereszték A thalamus középső tömege Emlőtest tájéka Táplálékfelvétel Kérődzés Rágás Látómező Hipofízis
A takarmányfelvétel szabályozása Metabolitok Hőmérséket Perifériás receptorok Glükóz Zsír SCFA Központi integrálás Központi idegrendszer képzet tanulás speciális érzet Takarmányfelvétel Metabolizmus Emésztőkészülék Hormonok
Növényevők fogazata I.
Növényevők fogazata II.
Kérődzők fogazata
Húsevők fogazata
A nyelv felépítése
A nyelv, az ízlelőbimbó és a nyelv szemölcsei
A nyál funkciói 1. A rágás és a nyelés elősegítése 2. Védelem (lizozim), enzimaktivitás (amiláz) 3. Kérődzőkben: - félfolyékony környezet biztosítása az előgyomrokban folyó mikrobás emésztéshez - az előgyomrok kémiai környezetének (ph) neutralizálása 4. Húsevőkben: párologtató hűtés
Juh fejének tájanatómiája fültőmirigy (glandula parotis) áll alatti nyálmirigy (glandula submandibularis) torkolati véna (v. jugularis) fültőmirigy vezetéke (ductus parodicus)
Juh fejének tájanatómiája fültőmirigy (glandula parotis) pajzsmirigy (glandula thyreoidea) nyelv alatti nyálmirigy (glandula sublingualis) áll alatti nyálmirigy vezetéke (ductus submandibularis)
Véna kapillárisok H 2 O K Na Cl fehérje HCO 3 K Na Cl I Artériás kapillárisok ph 7,4 ph 8,2 Hipotóniás nyál monogasztrikusokban Izotóniás nyál kérődzőkben
A nyál összetételének változása az idegi szabályozás függvényében 1. Szimpatikus nyál (bevonó nyál) - az idegrendszerből származó szimpatikus rostok stimulusának eredményeként képződik - kisebb víztartalmú, mucintartalma jelentős 2. Paraszimpatikus nyál (higító nyál) - az idegrendszer paraszimpatikus rostjai (n. vagus) szabályozó eredményeként képződik - nagyobb víztartalmú és mucinban szegény
Gyomortípusok
A különböző nyálkahártyatípusok aránya az egyes háziállatokban ember kutya sertés ló patkány szarvasmarha láma aglandularis regio cardia tájék fundus tájék pylorus tájék
Az együregű gyomor szerepe az emésztésben Tárolás Táplálóanyagok enzimes emésztése Védelem - mérgező, károsító anyagok, mikrobák Hormontermelés: gasztrin Intrinsic faktor: B 12 -vitamin felszívódásához Víz és egyéb anyagok (alkohol, gyógyszer, méreg) felszívódása
Az együregű gyomor motorikája Simaizmok spontán miogén aktivitása Az üres gyomor mozgásai: éhségkontrakciók A telt gyomor mozgásai: élénk perisztaltika A gyomor ürülése nagyobb térfogat gyorsabb ürülés hiperozmózis, alacsony ph, sok zsír gátolja az ürülést Szabályozás: idegi és hormonális A hányás
A sertés gyomrának nyálkahártya régiói
A gyomornyálka mirigyei (vázlat) alkalikus folyadékréteg DPPC réteg oldhatatlan nyálkaréteg epithelium (egyrétegű hengerhám) CARDIA-mirigyek
A gyomornyálka mirigyei (vázlat) alkalikus folyadékréteg oldható mucus oldhatatlan nyálkaréteg epithel sejtek nyaki sejt (mucin) sósavat szekretáló fedősejtek HCl intrinsic faktor Pepszinogént, Zselatinázt, Gasztrikus lipázt, Rennint termelő fősejtek fősejtek (pepszin) FUNDUS-mirigyek
A gyomornyálka mirigyei (vázlat) oldhatatlan nyálkaréteg alkalikus folyadékréteg nyaki sejt (mucin) sósavat szekretáló fedősejtek pepszinogén oldható mucus gasztrin fősejtek (pepszin) PYLORUS-mirigyek
A gyomornedv összetétele és funkciója A gyomormirigyek által termelt színtelen, savas folyadék Víztartalom 95% Szervetlen anyagok: sósav HCl, elektrolit Szerves anyagok: enzimek, nyálka, intrinsic faktor Napi mennyiség: ló:10-30 l, sertés: 8-15 l
A gyomornedv aktív komponensei 1., HCl 0,2-0,4 % (ló, sertés) 0,4-0,5 % (ember, húsevők) 2., Pepszinogén HCl pepszin + hem ph optimum 1-2 Aromás aminosavak és dikarbonsavak melletti peptidkötéseket bont fehérjék (kivétel: protaminok, mucin, keratin) Albumózok és peptonok
A gyomornedv aktív komponensei 3., Ketapszin (3-5 ph optimum) fehérjék peptonok 4., Rennin (chymosin, oltófermentum) (5-6 ph optimum) kazein parakazein 5., Intrinsic faktor (B 12 felszívódás) 6., Lipáz (antiperisztaltika) 7., Szerves savak (tejsav)
A lógyomor nyálkahártyája és a ph viszonyok alakulása a gyomortartalomban
A gyomornedv-elválasztás szabályozása Cephalikus fázis (feji, reflexes idegi szakasz) - látszólagos áletetési kísérlet (Pavlov) Gasztrikus fázis - közvetlen kémiai és mechanikai ingerek Intestinalis fázis - gátol: zsírok, hiperozmotikus oldat, savak - serkent: fehérjék
Látszólagos (áletetési) kísérlet
A gyomornedv elválasztás intestinalis szabályozása Pepszin H + Hormonok útján Gasztrin GIP CCK Szekretin Idegi úton
Emésztési folyamatok a vékonybélben Emésztőnedvek táplálóanyagok bontása enzimekkel optimális kémiai és fizikai feltételek nyálkaanyagok Hasítási termékek felszívódása
A bél mozgásai 1. Szegmentáló összehúzódások a., a duodenumban az epevezető beszájadzásánál levő sima izomcsoport percenként 17-18 lassú hullámot gerjeszt b., csúcs aktivitás (spike) a lassú hullámokra épülő időszakos erőteljes összehúzódások Jellemzője: álló (csak lassan hátrafelé haladó) keverő mozgások, intenzitása független a béltartalomtól és a külső beidegzéstől
A bél mozgásai 2. Tovahaladó, perisztaltikus mozgás reflexes eredetű a béltartalom bélnyálkahártyára gyakorolt hatása váltja ki (mechanoreceptorok) sebessége 1-2 cm/sec A béltartalom és a szimpatikus, paraszimpatikus beidegzés szabályzó hatást fejt ki
A gyomor és béltraktus ph-értékei Kemény (1974) Állatfaj Gyomor Epésbél Éhbél Csípőbél Vakbél* Remesebél Ló 4,45 7,13 7,47 7,54 6,50 7,09 Sz. marha 3,95** 7,49 8,55 7,94 6,41 Sertés 3,46* 6,63 7,44 6,24 Kutya 3,68 5,91 6,27 6,36 6,57 6,84 * Forte, 1989, ** oltógyomor
A hasnyálmirigy és az epevezeték csatlakozása a vékonybélbe különböző állatfajokban epevezeték epevezeték 2 cm 2,5 cm hasnyálmirigy vezetéke 8 cm hasnyálmirigy vezetéke 50 cm epevezeték 0,8 cm hasnyálmirigy vezetéke epevezeték hasnyálmirigy vezetéke 80 cm 60 cm hasnyálmirigy vezetéke epevezeték 12,5 cm
Az epevezeték és hasnyálmirigy kivezetőcsövének csatlakozása a bélbe (juh, kecske) distalis duodenum epevezeték epehólyag nyirokmirigy hasnyálmirigy májvezeték közös epevezeték a hasnyálvezeték belépése proximalis duodenum epésbéli hurok (ventralisan visszahúz) epésbéli hurok (redőzve)
A hasnyálmirigy külsőelválasztású tevékenysége Na Enzimek: Amiláz Lipáz Cl, Mg, Ca, K Zimogének: Tripszinogén Kimotripszinogén Prokarboxipolipeptidáz HCO 3 Víz HCO 3 Cl
A hasnyál kémhatása és szervetlen összetevők 1., ph-érték Szavasmarha: 7,6-8,4 Birka: 8,1-8,3 Kutya: 7,1-8,2 2., Főbb szervetlen alkotók: NaHCO 3 Cl - excretív Na 2 CO 3 HCO 3- felszívódás NaCl
A hasnyál enzimei 1. Fehérjebontók Tripszin (tripszinogén) 6-7 ph optimum Kimotripszin (kimotripszinogén) Fehérjék Peptidek Dipeptidek Oligopeptidek 2. Lipáz (ph-optimum 6-8) Trigliceridek Monogliceridek + zsírsavak 3. α-amiláz (ph-optimum 7-8) Keményítő Glikogén Maltóz
A hasnyálmirigy szekréciós tevékenységének szabályzása 1., Reflexes szabályzás (n. vagus) hatás: növeli a hasnyál mennyiségét, fokozza a hasnyál enzimaktivitását és bikarbonát koncentrációját. 2. Hormonális szabályzás - szekretin; 27 aminosavat tartalmazó peptidhormon: fokozza a hasnyálmirigy szekretoros tevékenységét (nagyobb mennyiségű hasnyál) - CCK-PZ (cholecistokinin-pankreomizin); 33 aminosavat tartalmazó peptidhormon: fokozza a hasnyálmirigy váladékának mennyiségét és enzimaktivitását, serkentőleg hat az epehólyag simaizmaira.
A hasnyálmirigy szekréció neurohormonális szabályozásának gasztrikus szakasza A gyomor kitágulása vago-vagalis reflex afferens pálya gasztrin vagus központ efferens pálya hasnyálmirigy A fehérjék szintézise és kiválasztása
A hasnyálmirigy neurohormonális szabályozásának vázlata Agyvelő vagus központja Savas chymus ph 3-4,5 szekretin aminosavak, zsírsavak (C<10) Acetil-kolin Kivezetőcsövek kis sejtjei Bikarbonát kiáramlás CCK, gasztrin acinus sejtek enzimek, zimogének
Az egyes háziállatfajok napi epetermelése Állatfaj Mennyiség, L Ló 5-6 Szarvasmarha 2-6 Juh 0,4-0,5 Sertés 0,8-1 Kutya 0,3-0,5 Macska 0,6 Tyúk 0,027 (Ember) 0,25-1,1
Az epe összetétele Szárazanyag % ph Epehólyag - epe 16-17 5,3-7,0 Máj-epe 2,5-3,5 7,7-8,2 Szervetlen alkotók: Na, K, Ca, Mg és Fe, kloridok, karbonátok, foszfátok és szulfátok alakjában Szerves alkotók: - epesavas sók - epefestékek - epemucin koleszterol zsír szappan foszfatid glukoronsav
Az epesavak szerkezete, bioszintézisük útja Glikokólsav Kólsav Taurokólsav Dezoxikólsav
A hemoglobin hem részének lebomlása bilirubinra hem Bilirubin Biliverdin Karbon-monoxid Bilirubin
Az epefestékek anyagcseréje Hemoglobin RES (máj, lép, csontvelő) vas, globin és biliverdin komplex biliverdin vas és globin leválik bilirubin redukció (növényevőkben nem jellemző) Glukoronsavval konjugál kiválasztódás az epében
Az epefestékek metabolizmusa a bélcsatornában bilirubin + H + bélmikroorganizmusok urobilinogén + H 2 O szterkobilinogén (friss bélsárban) Levegő CO 2 szterkobilin Levegő CO 2 mezobilifukszin (húsevőkben és emberben a bélsár színét adja)
enterohepatikus cirkuláció Az epeelválasztás szabályozása epesavak víz + elektrolitok szekretin gasztrin CCK elektrolitok + víz HCO 3 víz + elektrolitok DUODENUM ILEUM
Az epehólyag-ürülés neurohormonális szabályozása MÁJ hasnyál vezeték epe vezeték epehólyag DUODENUM CCK Lipidek, peptidek GYOMOR
A vékonybél nyálkahártyája és a bélbolyhok szerkezetének vázlatos szerkezete Bélboholy Mucosa Hosszanti izom Kehelysejt Vénula Limfotikus gyűjtőedény Vér kapilláris Nyirok kapilláris Arteriola Kripta Véna Artéria Myenterikus érfonat Körkörös izom Submucosa érfonat
A bélbolyhok és a Lieberkühn-féle mirigyek Bélbolyhok epitheliuma Adszorptív sejtek Goblet sejtek sematikus ábrája Sejt kilépés zónája Kripta ürege Vérér Nyirokér Idegek Simaizom Kötőszövet Lymphociták Plazmasejtek Eosinofilok Lamina propria Izmok nyálkahártyája Differenciálatlan sejtek Kehely-sejtek Mitózis Enterokromaffin sejtek Panet-féle sejtek Kripták epitheliuma
A bélnedv összetétele Sz.a.: 3,5-4,0% ph: 7,2-7,6 Szervetlen alkotók (Lieberkünh kriptákból) Szerves alkotók (leváló hámsejtekből) Enzimek lumen-emésztés (nyál, hasnyál eredetű enzimek) kefeszegély-emésztés Szénhidrátbontás (maltáz, laktáz, szacharáz, dextrináz) Fehérjebontás (aminopeptidázok, dipeptidázok)
A sertés vékonybél-nyálkahártyájában található fontosabb enzimek (Kidder és Manners, 1978) Enzim Szubsztrátum ph-optimum Szacharáz szacharóz 6,5 Maltáz maltóz 6,5-7,5 Laktáz laktóz 6,0 Trehaláz trehalóz 6,0 Enterokináz tripszinogén 5,2-6,0 Dipeptidáz dipeptidek 7,4-7,9
vékonybéllumen A szénhidrátok kefeszegély menti emésztése és felszívódása glikogén laktóz G Ga glükóz szacharóz galaktóz fruktóz Na + F-G G-G-G alfa-dextrinek glükóz alfa-amiláz Na + kefeszegélymembrán maltooligoszacharidok G G G laktáz glükóz/ galaktóz carrier fruktóz glükóz/ carrier szacharázα-dextrináz galaktóz carrier glükózamiláz
A kutya portális vénájának dorsalis nézete Lépvéna Bal gyomorvéna Jobboldali csepleszvéna Jobboldali hasnyálmirigyepésbéli véna Májvéna Gyomor-epésbéli véna Caudalis bélfodri véna Cranialis bélfodri véna Csípőbél,vastagbél véna Középső csípőbéli véna
Fehérjebontás Fehérje pepszin (gyomor) HCl pepszinogén Polipeptidek tripszin (hasnyál) enterokináz tripszinogén peptidek aminosavak Intracelluláris enzimek (bélepithel)
Szénhidrátok enzimes emésztése Poliszacharidok Diszacharidok Monoszacharid Amiláz (nyál, hasnyál) Diszacharidázok (bélepithel sejtek) - maltáz - izomaltáz - laktáz - szacharáz
Zsírok enzimes emésztése Trigliceridek, koleszterin észterek, foszfolipidek Lipáz (hasnyál) + epesavas sók (epe) Monogliceridek + szabad zsírsavak (Konjugált epesavas sók) Micella (felszívódás)
A vastagbél szerkezete különböző háziállat fajokban distalis colon ileum fusus coli remese ampulla coli ampulla ileum gurdély proximalis colon
A vastagbél szerepe az emésztésben Nincs saját enzimtermelés Vastagbélnedv: víz, sók, mucin, pufferek (bikarbonát, foszfát) Víz- és sófelszívódás Antiperisztaltikus mozgás is! Mikrobiális emésztés és termékei - illó zsírsavak, ammónia, fehérjék, vitaminok, biogén aminok
A bélsár képződése és ürítése Béltartalom áthaladási sebessége: faj, takarmány Bélsár: - takarmány emésztetlen anyagai - bélhámsejtek - baktériumok - emésztőnedv maradvány Reflexes ürítés (defekáció) - baroreceptorok - gerincvelő ágyék és kereszttájék - végbél záróizma (belső simaizom + külső izom) - vastagbél perisztaltika + hasizmok
A vastagbél és a környező szervek a jobboldali hastájék felől A vakbél alapja és teste A jobb oldali vese A máj jobb oldali lebenye Leszálló epésbél A vakbéli szájadék Az utolsó borda helyzete A remese jobboldali dorsalis fekvete Csípőszöglet A vakbél felfüggesztése X. bordapár A remese jobboldali ventralis fekvete
Az egyes háziállatfajok ürített bélsarának mennyisége Állatfaj Mennyiség (kg/nap) Ló 15-20 Szarvasmarha 20-30 Sertés 1-2 Húsevők 0,3-0,5