2204-06 modul Állattenyésztés és tartás (OKTATÓ: Szekeres Béla) o írásbeli: 60 tesztkérdés + 40 pontért kifejtős kérdés (központi). Összesen 90 perc van rá. o szóbeli: anatómiai, élettani, állattenyésztési, takarmányozástani, állategészségügyi elméleti ismeretek o gyakorlat: felismerések (pl. állatok fajtái, fajai stb.) 1
1. Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! 2204-06 Információtartalom vázlata: Mesterséges/itatásos borjúnevelés A borjak elhelyezése Növendéküsző- nevelés (takarmányozás és elhelyezés) A tej tulajdonságai A tej összetétele (zsír, fehérje, cukor, ásványi anyagok, vitaminok) 2. Jellemezze a felsorolt szarvasmarha fajták származását, küllemét, belső értékmérőit és hasznosítását! 2204-06 Információtartalom vázlata: Tejhasznú fajták (holstein-fríz, jersey) Húshasznú fajták (hereford, limousin, charolais) Kettős hasznosítású fajták (magyar tarka marha, fekete-vöröstarka lapály) Őshonos fajta (magyar szürke marha) 3. Ismertesse a tejtermelő tehenek takarmányozását, tartását és a fejési rendszereket! 2204-06 Információtartalom vázlata: A tehenek takarmányozása (évszakonként változó, monodiétás, kombinált) A tehenek elhelyezése (zárt és nyitott tartás) 2
Helyben fejő berendezések (sajtáros, tankos, tejvezetékes) Fejőházi fejés A gépi fejés munkaműveletei 4. Ismertesse a húshasznú tehenek takarmányozását, tartását, valamint a szántóföldi és élelmiszeripari melléktermékek jelentőségét az anyatehenek takarmányozásában! 2204-06 Információtartalom vázlata: Az anyatehenek elhelyezése Az anyatehenek szaporítása A borjak felnevelése Az anyatehenek takarmányozása Szántóföldi melléktermékek jellemzői (szalmák, kukoricaszár) Élelmiszeripari melléktermékek jellemzői ( korpa, extrahált darák, nedves répaszelet, melasz, moslék) 5. Mutassa be a szarvasmarha hizlalását! Jellemezze a hizlaláskor etetett tömegtakarmányokat! 2204-06 Információtartalom vázlata: Hizlalási módok A hízómarhák elhelyezése A hízómarhák takarmányozása A zöldtakarmányok általános jellemzői Fűféle és szántóföldi zöldtakarmányok (silókukorica, cirok, lucerna, vöröshere) 3
Az erjesztett takarmányok általános jellemzői 6. Jellemezze a sertések felnevelését! 2204-06 Információtartalom vázlata: Szopós malacok takarmányozása és ápolása A malacok elválasztása A választott malacok utónevelése Tenyészsüldők nevelése (takarmányozás, elhelyezés, ápolás) 7. Ismertesse a felsorolt sertésfajták, hibridek származását, küllemét, belső értékmérőit és használatát! 2204-06 Információtartalom vázlata: Magyar nagy fehér hússertés Magyar lapály Duroc Hampshire Pietrain Mangalica Egyéb fajták és hibridek 8. Mutassa be a sertések hizlalását! Jellemezze a hizlaláskor etetett abraktakarmányokat! 4
2204-06 Információtartalom vázlata: A hizlalást befolyásoló külső és belső tényezők Hizlalási módok A hízósertések elhelyezése A hízósertések takarmányozása Gabonamagvak (kukorica, árpa, búza, zab) Hüvelyesmag (borsó) 9. Ismertesse a báránynevelést és hizlalást! Jellemezze a takarmányok nitrogénmentes szervesanyagait és ásványi anyagait! 2204-06 Információtartalom vázlata: A báránynevelés módszerei A bárányhizlalás módszerei (takarmányozás, elhelyezés) Nitrogénmentes szárazanyagok (zsírok, nitrogénmentes kivonható anyagok, nyersrost) Makroelemek (Ca, P, Mg, K, Na, Cl, Si) Mikroelemek (Fe, Cu, I, Mn, Zn, Se) 10. Ismertesse az alábbiakban felsorolt csoportokból szabadon választott juhfajták származását, küllemét, belső értékmérőit és hasznosítását! 2204-06 Információtartalom vázlata: Merinó fajták (3 db) Húsfajták (3 db) 5
Egyéb fajták (tejhasznú, szapora, őshonos) (1-1-1 db) 11. Ismertesse a juhok gyapjútermelését! Jellemezze a legeltetést! 2204-06 Információtartalom vázlata: A gyapjú minősítése, gyapjúhibák A nyírás szabályai, eszközei A lenyírt gyapjú kezelése A gyep jelentősége Legeltetési eljárások és módok A legeltetés tervezése, szervezése 12. Ismertesse az alábbiakban felsorolt csoportokból szabadon választott lófajták származását, küllemét, belső értékmérőit és hasznosítását! 2204-06 Információtartalom vázlata: Könnyű hátas (2 db) Nehéz hátas (2 db) Melegvérű hámos (2 db) Hidegvérű hámos (1 db) Egyéb fajta (1 db) 13. Ismertesse a lovak elhelyezését, ápolását, takarmányozását! Jellemezze a szénákat! Ismertesse a takarmányok nitrogéntartalmú szervesanyagait! 6
2204-06 Információtartalom vázlata: A lovak elhelyezése A lovak ápolása A lovakkal etethető fontosabb takarmányok A pillangós és a réti széna jellemzése Nitrogén tartalmú szerves anyagok 14. Ismertesse a pecsenyecsirke-nevelést! Jellemezze az alkalmazható klímaszabályozást! 2204-06 Információtartalom vázlata: Elhelyezés (fogadás, telepítési sűrűség) Takarmányozás Az állatok gondozása és egyéb feladatok Környezetszabályozás (hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés, világítás) 15. Ismertesse az árutojástermelést! Jellemezze az ipari abrakkeverékeket! 2204-06 Információtartalom vázlata: Elhelyezés Környezetszabályozás Takarmányozás Tojásgyűjtés és tárolás Vitamin és ásványi anyag premixek 7
Koncentrátumok Tápok Fehérje-, vitamin és ásványi anyag kiegészítők 16. Mutassa be a felsorolt baromfifajta/hibrid csoportból szabadon választott fajtákat/hibrideket! 2204-06 Információtartalom vázlata: Tyúkfajták és hibridek: - tojó típusúak (2 db) - hústípusúak (2 db) Lúdfajták és hibridek (2 db) Kacsafajták és hibridek (2 db) Pulykahibridek (1 db) 17. Ismertesse a takarmányok emészthetőségét, a táplálóérték és a táplálóanyagok arányának kifejezését! Magyarázza el a takarmányok értékesülésének mutatóit! 2204-06 Információtartalom vázlata: A takarmányok emésztési együtthatója A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők A takarmányok táplálóértékének kifejezése (különös tekintettel az energetikai értékelésre) A takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányai A takarmányok értékesülésének mutatói 8
18. Ismertesse az állattartás állatvédelmi előírásait! 2204-06 Információtartalom vázlata: Állatvédelem jogi szabályozottsága Magyarországon és az Európai Unióban Az állattartás általános állatvédelmi szabályai A gazdasági haszonállatok (sertés, baromfifajok, szarvasmarha, juh) tartásának állatvédelmi szabályozása, minimális követelmények Az állatszállítások állatvédelmi szabályai 19. Ismertesse a fertőző betegségek megelőzésének lehetőségeit és a bejelentési kötelezettség fogalmát, szabályait! 2204-06 Információtartalom vázlata: Az immunitás szerepe a fertőző betegségek megelőzésében Az állattartó telepek üzemeltetésének szabályai (személy-, jármű- és állatforgalom) A fertőtlenítés fogalma, formái, módjai, a fertőtlenítőszerek csoportosítása A bejelentési kötelezettség fogalma, a bejelentés szabályai 20. Ismertesse a gazdasági állatok elhelyezését, ápolását, gondozását! 2204-06 Információtartalom vázlata: A környezet fogalma, változása A környezeti tényezők felosztása és azok szerepe Az istálló mikroklímájának összetevői 9
A beteg állat felismerése (az állat habitusa, klinikai alapértékek elbírálása) 10
1. Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! Takarmányozási rendszerek: A tehenek takarmányozására jellemző, hogy a napi takarmányadag legnagyobb részét, az alaptakarmány teszi ki, amely főleg tömegtakarmányokból áll, és minden tehén azonos minőségben és mennyiségben kapja. Szinte valamennyi melléktermékünk szerepelhet a szarvasmarha takarmányadagjában / a melléktermékek hasznosítása a takarmányozási költségek csökkentését teszik lehetővé, mert viszonylag olcsó takarmányok/. Az alaptakarmányt úgy állítják össze, hogy fedezze az életfenntartó szükségletét, és ezenkívül bizonyos mennyiségű tej előállítására is képessé tegye az állat szervezetét. Azoknak az egyedeknek, amelyek az alaptakarmányban táplálóanyaggal fedezett tejmennyiségnél többet termelnek, pótabrakot adunk. Beszélhetünk egyedi és csoportos takarmányozásról. Egyedi takarmányozás: ilyenkor az egyes állatoknak juttatandó abrakmennyiséget a termelés ismeretében- egyedileg állapítjuk meg. Csoportos takarmányozás: a próbafejés eredménye alapján egyformán termelő teheneket egy csoportba helyezzük és az egyes csoportok takarmányadagjait a termelés függvényében határozzuk meg. Takarmányozási módok: - hagyományos takarmányozás / teheneket nyáron legelőn tartják, vagy termesztett zöldtakarmányokat adnak, télen pedig tartósított takarmányokat etetnek/ - monodietikus takarmányozás / egyétrendű, állandóan tartósított takarmányt kapnak/ - kombinált takarmányozás / tartósított takarmányokat a nyári időszakban csökkentett mennyiségben etetjük és egyidejűleg az adagot zöldtakarmánnyal egészítjük ki /. A tejtermelő tehenek elhelyezése -zárt -nyitott -Egyedi és csoportos -Kötött-hosszú, középhosszú, rövíd állás Kötetlen Pihenőbokszos -növekvő almos, mélyalmos, taposórácsos hígtrágyás lagúnás Tömbös Pavilonos A tehenek elhelyezése az istállóban történhet kötött és kötetlen tartásban. Az istállók lehetnek zártak vagy nyitottak. A tehenészeti telepek lehetnek pavilonos vagy tömbös rendszerűek. Kötött tartásban a teheneket egyedileg lekötjük, a takarmányozás és a gépi fejés egyaránt helyben történik. A kötött tartású istállózás ma már nem tekinthető korszerű technológiának, mégis fontos, mert a tehenek 15-20%-át lekötve tartják. A kötött tartás sok kézimunkát igényel, nehezen gépesíthető és az álatok mozgásukban korlátozottak, amely egészségi állapotukat is rontja. A kötött tartásban a teheneket az állásokra kötjük le. Az állások hossza szerint megkülönböztetünk hosszú, középhosszú és rövid állásokat (38. ábra). Az állatok szélessége kisebb testű tehenek (hungarofríz) esetében 110-120 cm, a nagyobb testű 11
állatoknál (magyartarka, holstein-fríz) 120-130 cm. Hazánkban leggyakoribb a középhosszú állás. A középhosszú és hosszú állás esetében 0,8-1,2 m-es kötéllel, lánccal vagy hevederrel kötik le az állatokat, ami hosszirányú mozgásteret biztosít számukra. A fekvő állatok - teljes hosszukban, kényelmesen elhelyezkedve - az álláson vannak. A probléma az, hogy a tehenek ürítéskor az állás hátsó felét trágyával és vizelettel szennyezik, és lefekvéskor a tőgy gyakran szennyeződik, tisztántartása körülményes. Naponta legalább 4-6 kg alomról kell gondoskodni álláshelyenként. A rövidállásokon az állat mozgási lehetősége korlátozottabb, általában a trágyacsatornába ürítenek, így ritkán tud az állat a saját ürülékébe feküdni. Az állat feje fekvéskor a jászol fölött van, a különböző lekötő szerkezetek a jászolban lévı takarmányt 70 cm-es távolságon belül elérhetővé teszik a tehén számára. A rövidállásokon a tehén napi alomszükséglete fele, mint a középhosszú és hosszú állásban (2-3 kg). Az almozás nélküli rövidállások padozata általában aszfalt, gumi vagy speciális műanyag lehet. A kötetlen tartású rendszerben az istálló bizonyos tereiben a tehenek szabadon mozoghatnak. Az istálló fedett pihenőterekre, előterekre és közlekedőterekre különül el, melyekben kifutó és különböző (fejőtermi) felhajtóutak tartoznak. A kötetlen tartási rendszerű telep jobban gépesíthető, egy gondozó 30-50 tehenet tud ellátni. A kötetlen tartásban kedvező az állat közérzetére, a tehén nyugodtabb, szaporasága jobb, feltéve, hogy nem zavarják egymást az álatok. A jászlakat vagy az épületen belül (külső etetőútról tölthetően), vagy az épületen kívül helyezhetjük el. Ha a jászlakat a kifutóban alakítjuk ki, föléjük féltetırıl kell gondoskodni. A kifutókban almozott pihenődombok kialakítása ajánlott. A fedet pihenőterek kialakítása szerint a kötetlen tartású istállók pihenőbokszos és csoportos, illetve mélyalmos rendszerűek lehetnek. A pihenőbokszos istállóban a pihenőbokszok száma általában 5-10%-kal több, mint a tehenek száma. A társaktól védett pihenőboksz padozata általában döngölt agyag, naponta 1-2 kg alomszalma, vagy fűrészpor szükséges, kialakítását a 15-16. ábrák szemléltetik. Egy tehénre 6-8 m2 fedett területet, míg a kifutóban 20 m2 alapterületet kell biztosítani. A mélyalmos rendszerű istállókban nincsenek pihenőbokszok, tágas belső pihenőtérre naponta és tehenenként 6-8 kg alomszalmát kell biztosítani. A mélyalmos istállóban kiváló minőségű istállótrágya képődik, eltávolítása jól gépesíthető. A tehenek itatására a legmegfelelőbbek a nagy felületű, szinttartós önitatók. A tehenek ápolása kapcsán különösen fontos a rendszeres csülökápolás és a borjúkori szarvtalanítás. A kötetlen tartási rendszerű telepeken termelőistállókat, szárazonálló tehenek istállóját, az elletőistállót, valamit a beteg- és elkülönítő istállót különböztetjük meg. A tehenek istállója lehet zárt, vagy nyitott istálló. A zárt istállók minden oldalról állandó fallal határoltak, mikroklímájuk az időjárástól függetlenebb, levegőjük gyakran szennyezett. A beruházási költségük magasabb, a tehenek kevesebbet mozoghatnak. A nyitott (színszerű) épületek általában három oldalról zártak, olcsóbak, az álatok többet mozoghatnak, edzettebbek. Hazánkban, a szarvasmarha tartásban beváltak a nyitott épületek. A tehenészeti telepek lehetnek tömbös és pavilonos kialakításúak. A tömbös telepen valamennyi tehenet egy nagy épületben helyezik el, míg a pavilonos kialakítású telepen egymás mellett sorakoznak a kisebb épületek. Az állatok csoportonkénti kezelése könnyebben megoldható, hazánkban a pavilonos kialakítású telepek terjedtek el. 12
Ivóvízellátás Víz minőségi paraméterei, követelményei: legyen szintelen, szagtalan, emberi fogyasztásra is alkalmas 12-16 ºC os, szennyeződésektől, kórokozóktól mentes. Vízszükséglet: függ az állat fajától, korától, testtömegétől, a takarmányozástól, termeléstől, a víz és a levegő hőmérséklettől, páratartalmától Takarmány szárazanyag kgonként a szarvasmar 4-6 liter vizet fogyaszt, egy felnőtt szmarha átlagosan napi 40-50 litert fogyaszt. Vízforrások: Mélyfúrású kútak: rétegvíz kútak 80-100 m, többlépcsős vízszivattyú, szűrőrendszer, villanymotor, nyomáskiegyenlítő (hidrofor), víznyomásmérő óra, vízmennyiség mérő óra Főnyomóvezeték, melléknyomóvezetékágak, fagyszelepek, szakaszoló szelepek, itatók, végcsapok stb víztisztító berendezések: vastalanító, mangántalanító berendezések Itatás rendje módszerei Az önitatók használatával szemben támasztott követelmények: - folyamatos vízszolgáltató képességük legyen összhangban a különböző fajú és korú állatok ivási igényeivel - az állatok mindenkor, akadályoztatás nélkül elérhessék az itatót - az itatók vize lehetőleg ne szennyeződjék - használatuk üzembiztos legyen A tartástechnológiai körülményekhez igazodóan majd minden állatfajnál megtalálhatók az eltérő itatói változatok. Más technológiai megoldást kíván pl. szarvasmarhatartásban az istállózott, kötött tartás, szemben a kötetlen tartással. Amíg a kötött tartás esetén 1-2 tehén használja közösen az önitatót, addig szabadtartásban 30-40 tehén ivóvizét biztosítja a nagy vízterű, csoportos itató. A téli fagyveszélyes viszonyokra is gondolva, szükség szerint fagyvédelmet biztosító hőszigeteléssel, vagy temperáló fűtéssel is elláthatók, ezek az itatók. Az önitatók között megkülönböztetünk passzív és aktív rendszerűeket. Aktív önitatóknak azok a szerkezetek nevezhetők, amelyeknél az itató fedelének felemelésével, ill. a szelep lenyomásával az állat tevőlegesen részt vesz az itató működtetésében, a víz szervezésében. Passzív itatóknak tekintjük azokat az önitatókat, amelyek automatikus utántöltéssel /szintszabályozással/ biztosítják a szabad vízfelszínt, amelyből az állat akadálytalanul beavatkozás nélkül juthat az ivóvízhez. Szarvasmarha önitatók: Szelepes, csészés, súlyelzárásos itatócsésze Felszerelése és használata. Az önitatók üzemeltetésének alapvető követelménye a tisztaság. Evégből zománcozott, a megtapadó szennyeződésektől védett belső felületeiknek jól hozzáférhetőknek kell lenniük. A vízvezeték alsó vagy felső elhelyezése a helyi adottságoktól függ. A felső vezeték elhelyezés megkönnyíti a csatlakozást, egyszerűbbé 13
teszi a karbantartást, de a helytelen szerelés az állatok vagy a csatlakozó vezetékek sérülésével járhat. Itatók karbantartása: napi, heti rendszerességgel lúgos oldattal Vízellátó rendszer tisztítása, fertőtlenítése: időszakosan évente 4 alkalommal lúggal (hypo, klórmész) 14
2. Jellemezze a felsorolt szarvasmarha fajták származását, küllemét, belső értékmérőit és hasznosítását! Hasznosításuk szerint beszélhetünk: - tejtermelő hasznosítású - húshasznosítású - kettős hasznosítású fajtákról Tejtermelő fajták 1. Holstein-fríz -nagy tejtermelésre, jó gépi fejésre alkalmas fajta, növekedési erélye nagy - feketetarka színű, de vörös színben is tenyészik - küllem: teknő alakú tőgy, finom szervezet, finom csontozat - tehenek kifejlettkori testtömege: 650-700 kg, tejtermelése 7000-8000 kg tej / 3.5% tejzsír/ itt a legkevesebb a tejzsír tartalom - hústermelése közepes - takarmányozással szemben igényes fajta 2. Jersey - kis testű, gépi fejésre alkalmas - szürkésbarna, barna, egyszínű szürke színű, finom csontozatú - tehenek tömege: 350-500 kg, tejtermelése: 3500-4000 kg tej - tejzsír:5-6 % - korán érő fajta a tehenek 13-15 hónapos korban vehetők tenyésztésbe - hústeremelése, vágóértéke gyenge - takarmányozással szemben igényes fajta - tejtermelő fajták közül itt a legnagyobb a tejzsír értéke 3. Hungarofríz - holstein- fríz és a jersey tulajdonságainak az egyesítése - keresztezés miatt heterogén küllemű fajta, elsősorban a holstein- fríz küllemre hasonlít - vékony csontozatú, testtömege:500-600 kg, tejtermelése:4500-5000 kg tej, - tejzsír 4.2% - hústermelése gyenge Húshasznosítású fajták 1. Hereford - szabályos vörörtarka színű, téglaalakú testalakulás - tenyészérettség 17-18 hónapos korban - 800-1000 kg tej, 4-5 % tejzsír - hízlalási végtömeg 400-480 kg - vágóértéke közepes, korán faggyúsodó fajta - hús minősége gyengébb mint a többi fajtáé 2. Limouzin - barnásvörös színű, nagy testű, finom csontozatú - 18-20 hónapos korban éri el a tenyészérettséget 15
- testtömeg 600-700 kg, tejtermelése 1200-1500 kg - tejzsír 4.5% - kiváló vágóértéke miatt kedvelt fajta 3. Charolais - jellegzetes tejfelsárga színű, nagy testű fajta - 20-24 hónapos korában tenyészérett - tehén testtömege 700-800 kg, 800-1000 kg tej, 4-5 % tejzsír - nagy növekedési erélye van, kiváló hústermelő -csontozata durva, hajlamos a nehéz ellésre / széles méretei miatt/ Kettős hasznosítású fajták Magyar tarka - magyar szürke, szimentáli és borzderes fajták keresztezésével alakították ki - jó ellenálló képességű fajta - színe szabálytalan sárga vagy pirostarka - tehenek tömege 600-700 kg, bikáké 900-1200 kg, 3500-4500 kg tej, 4 % tejzsír - 16-20 hónapos korban tenyészérettek Magyar szürke marha / hármas hasznosítású/ - legelterjedtebb fajta volt 1800- as évek közepéig - szörzetük rövid, merev, testhez simuló, ezüstszürke szín, bikáké sötétebb - tehenek 550-600 kg, bikák 700-900 kg,1000-1500 kg tej, 4 % tejzsír - húsa ízletes - 3 éves kor körül vehetők tenyésztésbe - gén megőrzés a cél a fajtánál 16
3. Ismertesse a tejtermelő tehenek takarmányozását, tartását és a fejési rendszereket! Lásd 1-es tétel + Fejési rendszerek: Sajtáros Tankos Tejvezetékes Sajtáros: Az istállóban egy vakuumvezeték található, amelyhez minden 2. állásnál vakuumcsappal fejőgép csatlakoztatható. A kifejt tej 25 literes sajtárba kerül. Egy dolgozó 2 gépet kezelve óránként 10-14 tehenet tud fejni. Előnye: olcsón beszerezhető, a tej rövid utat tesz meg, a kifejt tej egyedenként közvetlenül mérhető. Hátránya: a dolgozó kényelmetlen helyzetben fej, az istálló levegőjétől szennyeződhet a tej, a kifejt tejet messzire kell a tejgyűjtőhöz cipelni, munkatermelékenység rossz. Tankkocsis fejőberendezés: Kereken guruló tartályos pulzátoros fejőgép A tejszállítási idő csökken, termelékenyebb. Két pulzátoros, így egyszerre két fejőgéppel üzemeltethető. 1 óra alatt egy munkás 14-18 tehenet fej meg. Hátránya: atőgymeleg tej nagy mennyiségben sokáig hűtetlen, késik romlik a minőség. Tejvezetékes rendszer A hatvanas években jelentek meg először a tejvezetékes fejőberendezések Ezek a fejőberendezések mind a munka termelékenysége, mind a munka minősége, mind pedig műszaki szempontból magasabb gépesítési szintet képviselnek a sajtáros rendszernél. Tejvezetékes fejőberendezéseknél egymás mellett általában két (vákuum- és tej-) vezeték található. Van azonban olyan megoldás is, amikor a vákuum- és tejvezetéket egyesítik. A tőgyből kifejt tej a tehénállások fölött elhelyezkedő vezetékhálózatba jut, amelyben levegő szállítja a tejházba, illetve a hűtőre majd a tejtankba vagy a hűtő-tároló egységébe. Elmarad tehát a sajtáros rendszernél elengedhetetlen kannás vagy tankos szállítás. E közbenső mozgatás, valamint a sajtárok ürítésének elmaradása következtében mintegy 30%-al nő a munka termelékenysége. Egy fejő 3 készüléket kezelve óránként 18-25 tehenet tud kifejni. Elvileg javulnak a higiénés feltételek is, hiszen a fejéstől számított 5-10 perc leforgása alatt a tej már a hűtőre, illetve a tejtankba kerül., így gyorsan +10 oc alá hűthető, emellett a tej zárt rendszerbe jut el a hűtőberendezésbe, ezáltal az istálló levegőjétől nem szennyeződhet, így garantált a bakteriológiai tisztaság. A fejőberendezésnek két nagy hátránya van: A vezetékes fejőberendezések tejjel érintkező felületei teljesen zártak, kézzel mechanikus úton hozzáférhetetlenek, következésképpen a tisztítószerek hatékonyságára igen érzékenyek. A nem előírásszerű tisztítószerek használata és a helytelen tisztítási eljárás miatt a berendezés higiénés helyzete rosszabbá válik, mint például a sajtárosé. A másik legnagyobb problémája a vákuum stabilizálása. a tejvezetékes fejőberendezéseknek. A fejőkészülék ugyanis gyakran 70-100 m távolságra van a vákuumszolgáltató gépcsoporttól, így a hosszú vezetékek miatt a vákuumveszteség igen jelentős lehet. Különösen nagy áramlási veszteségeket okoznak a tejvezetékek emelkedő szakaszai és az áthidalások, továbbá az éles csőkönyökök. A fejés csak 17
akkor lesz tökéletes, illetve a tőgy csak akkor marad egészséges, ha nincs vákuumingadozás. Hátránya még a fejőberendezésnek, hogy a dolgozók a sajtáros készülékekhez hasonlóan ennél a rendszernél is fárasztó testhelyzetben fejnek. Jelentős többletköltséget jelent az egyedi tejméréshez tejmérő berendezések alkalmazása, illetve beszerzése. Legújabb fejlesztések már ennél a fejési rendszernél is lehetővé teszik, hogy a fejőberendezéseket különböző automatika egységekkel (elektromos pulzátor, fejőkészülék leemelő stb.) lássuk el. A fejés minősége olyan, mint a fejőházban. A fejőgépek alapvető egységei: - fejőkészülék és a vákuumszolgáltató gépcsoport. Fejőberendezések típusai a következők lehetnek: - sajtáros fejőberendezés, amelynél a fejőkészülékből a tej a vákuumhálózathoz csatlakoztatott sajtárba folyik - tankos fejőberendezés, amelynél egy vagy több fejőkészülékből a tej a kerekekkel ellátott, fejési és szállítási célokat is szolgáló tankban folyik - tejvezetékes - fejőtermi berendezések Kötetlen tartási rendszerek fejőberendezései Fejőházak felépítése: Jellemzői: mélyített aknák, kevésbé fárasztó test helyzet, hatékonyabb, egyszerre egy ember több tehenet ( 60-80 db)is fejhet. Termelő istállónkénti felhajtóút rendszer, elővárakozó utóvárakozó, fejállás rendszer, inszemináló és kezelő folyosó-állás. fejőtermi fejőberendezések: o párhuzamos fejőállás- a tehenek egymással párhuzamosan a fejőfolyosóra merőlegesen helyezkednek el. A fejőállásban lévő tehenekből a fejő csak a far részeket és a tőgyeket láthatja. Jellemző fejőterem méretek 2*16, 2*20, 2*32. o Soros / tandem/ fejőállás- egymás mögötti, egymástól elkülönülő fejőállásokban a tehenek egy vonalban, a süllyesztett fejőfolyosó két oldala mentén helyezkednek el. A fejő az állat oldalát láthatja. Minden fejési helynek külön kapui vannak. Terem méretek:2*2, 2*3, 2*4, 2*5. o Halszálka fejőállás- oldalankénti egy bejárati és egy kijárati kapuval o Polygon elrendezésű halszálkás fejőállás- egy egy oldalon többnyire hat vagy nyolc fejőállás van. A 24 vagy 32 állást általában két fejő szolgálja ki. o Trigon elrendezésű halszálkás fejőállás- 7-24 fejőállással építik. o Körforgó / karusszel/ fejőállások a fejőállások körgyűrű felületen helyezkednek el. Oxitocin hormon hatására a tőgy alveolusait körülölelő kosársejtek összehúzódnak és a tejet a tejutakba és a tőgymedencébe préselik. Ha a tehenet jelentős stressz éri fejés közben, a képződő adrenalin közömbösíti az oxitocint, s a tehén a tejet visszatartja. A gépi fejés mőveletelemei 18
1. Tőgymosás meleg (40-45 C ) vízzel. A tőgy alapos letisztítását tiszta vízzel és tıgymosó ruhával végezzük. 2. Tőgytörlés masszázzsal egybekötve. A tőgyet tiszta ruhával, vagy papír törlőkendővel kíméletesen szárazra törlik. Gépi tőgymosás esetén nincs tőgytörlés. 3. Első tejsugarak kifejése számíthat végső ingerként a tejleadáshoz, az oxitocin vérbe történő beáramlásának kiváltásához. A baktériumdús tejsugarakat kifejjük, egyben ellenőrizzük a tőgy egészségi állapotát is. Próbacsészét használunk, annak tartalmát kijelölt helyre kell önteni. 4. A fejőkészülékek felhelyezését a tıgy előkészítése után azonnal elvégezzük. A fejőkelyhek felrakásának sorrendje mindig azonos legyen (a legtávolabb eső tőgybimbótól kezdődően körkörösen végezzük). 5. A fejőkészülék igazítása, a tejfolyás megindulásának ellenőrzése. A fejőkelyhek felrakása után a kollektort kissé előre és lefelé meghúzzuk, hogy ellenőrizzük, nem csavarodott-e a tőgybimbó, vagy azon nem képződött-e gyűrűránc. A tejfolyást az átlátszó csöveken ellenőrizzük. 6-7. Gépi utófejés. A gépi utófejés során az automatika kisebb vákuummal, kíméletesebben fej. Ekkor a kollektort az egyik kézzel kissé előre és lefelé meghúzzuk, a másik kézzel a tőgynegyedeket masszáljuk. Fontos a vakfejés (kifejt tőgynegyedek vákuum alatt tartása) elkerülése. 8. Fejőkészülék levétele_hagyományosan a kollektor csap elzárásával kezdődik, majd a legtávolabbi kehelybe levegőt engedünk és a fejőkelyheket karra csúsztatjuk. A legtöbb fejőberendezés automatikusan elvégzi a fejőkelyhek levételét. 9. Bimbóvégek letörlése, fertőtlenítése. A tőgybimbóról a visszamaradt tejcseppeket letöröljük, majd fertőtlenítőszerrel kezeljük. A fejés utómunkálatai: A fejőkészüléket a fejés befejezésével tisztítjuk, melynek hagyományos, ötlépéses szakaszai a következők: 1. előöblítés langyos vízzel (forró vizet nem használhatunk, mert a fehérjéket kicsapja a csövek falára); 2. tisztítószeres mosás előírt hőfokon; 3. közbülső öblítés; 4. fertőtlenítőszeres mosás - előírt hőfokon és koncentrációban; 5. utóöblítés - szermaradványok langyos vízzel történő eltávolítása Tejhűtő berendezések A tej biológiai értékét a tehenészetekben, a fejést követő azonnali hűtéssel őrizhetjük meg. A jól tervezett, telepített és karbantartott hűtőberendezéssel elérhetjük, hogy a tej átadásáig, elszállíthatóságáig nem szaporodnak el a káros mikroorganizmusok és a tej tápláló anyagai jelentősen nem változnak. A fejést követő gyors hűtés azért is fontos, mivel a tejkinyerés után elkövetett tejkezelési hibák a későbbi feldolgozás folyamán már nem korrigálhatók. Az utóbbi 10-15 év során a tejhűtő berendezések választéka növekedett. Ennek oka részben az importlehetőségek bővülése, részben pedig a korábbiaktól eltérő méretű és kialakítású tehenészetek megjelenése. Néhány tehenészetben a fejő és tejházat és a tejfeldolgozót egy épületben helyezték el. E közös elhelyezés hatással volt a tehenészeti tejhűtők méretezésére, 19
kialakítására. A választék bővüléssel együtt nehezedik a helyes választás lehetősége is. E rövid áttekintéssel segíteni szándékozunk a különféle hűtési megoldások közötti eligazodást. A tejhűtő berendezések vázlatos ismertetése A tej hűtése történhet csapvízzel (kútvízzel) vagy gépi tejhűtőkkel. A csapvizes hűtési megoldások előhűtőként használhatók. A hűtőtárolókban a tőgymeleg tej tárolási hőmérsékletre való hűtése 2-3 órán át tart. Az átfolyásos rendszerű tejhűtőkben a tej hűtési ideje néhány percre korlátozódik. Csapvizes előhűtők A csapvizes előhűtőként használt lemezes hőcserélő lemezei között ellenáramban találkozik a csapvíz és a frissen fejt tej. A csöves csörgedeztető előhűtő hűtőcsöveinek külső felületén filmszerű rétegben lefolyó tej és a csövekben folyó csapvíz hőcseréje az ellenáram elve szerint következik be. A kannás hűtés egyik módjánál a kannákat vízfürdőbe állítva, vagy felületüket hűtővízzel permetezve érünk el hűtőhatást. Hátránya, hogy a kanna belsejében lévő tejmag lassan hűl.a kannás hűtés másik változatánál a kannákban lévő tejet keverő mozgatja. A kannák szájnyílására helyezhető fejrész a kanna belsejébe nyúló csövet tart. Az áramló csapvíz a csövet lassú forgásban tartja. A fejrészből kilépő víz vékony rétegben a kanna felületén folyik le.közvetlen hűtési rendszerű tejhűtők A közvetlen vagy direkt hűtés azt jelenti, hogy a hűtőaggregát elpárologtatója közvetlenül a tejből veszi ki a hőt. A kannás direkt hűtésnél a hűtőaggregát flexibilis csatlakozású elpárologtatóját merítjük a tejbe. Az alacsony hőmérsékletű hűtőközeg révén a kannák (kisméretű tartályok) egymás után gyors hűtése érhető el. Közvetlen hűtési rendszerű hűtőtárolóknál a hűtőaggregát elpárologtatóját közvetlen fémes kapcsolatba hozzák a tartály fenékrészével vagy oldalfalával. Közvetett hűtési rendszerű hűtőtárolók Közvetett hűtési rendszerű hűtőtárolóknál a tartály kettős fala közötti térben lévő hűtőfolyadékot hűti az elpárologtató csőkígyója és ez a hűtőfolyadék vonja el a hőt a tartályban lévő tejből. Jégakkumulációs, közvetett hűtési rendszerű hűtőtárolók A közvetett hűtési rendszerű hűtőtárolók olyan speciális formája, amelynél a tartály kettős fala közötti térben lévő hűtőcsövekben jégréteg alakul ki és a jégről leolvadó vizet (jeges vizet) cirkuláltatják a tejtartály külső falán. Átfolyásos rendszerű tejhűtők Az átfolyásos rendszerű tejhűtők közvetett hűtési rendszerűek, jégakkumulációval. A kifejt tej a tejvezetékből a tejleválasztón keresztül az előtároló tartályba jut. Az ehhez csatlakozó tejszivattyú a tejet közvetlenül a lemezes hőcserélőbe továbbítja. A hőcserélőben lehűlt tej szigetelt tejtárolóba kerül. A hűtőközeg jeges víz. A jeges víz készítésére és tárolására a hűtőaggregát és a tartály szolgál. A jeges vizet szivattyú cirkuláltatja a lemezes hőcserélőn át. A tejhűtők alkalmazási területei: A különböző tejhűtőket alkalmazzuk tejbegyűjtőkben, tejkonyhákban, tejházakban és tejfeldolgozókban. Egy-egy faluközösség vagy tejszövetkezet 20