A Jókai Mór Általános Iskola pedagógiai programja

A Jókai Mór Általános Iskola pedagógiai programja 2010 A módosítás 2010.szeptember 01-től érvényes.

Tartalomjegyzék I. Iskolánk... 3 I.1. Iskolánk névadója Jókai Mór... 4 I.2. Az iskolánk adatai... 5 I.3. A beiskolázási körzete... 5 II. Nevelési program... 6 II.1. A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai... 6 II.2. Képzési szintek... 14 II.3. Az oktató-nevelő munkánk eljárásai, eszközei és sajátosságai... 15 II.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 21 II.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 22 II.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 23 II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 25 II.8. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 26 II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 27 II.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 29 II.11. Az iskola környezet-, egészségnevelés, és fogyasztóvédelem oktatásának programja... 30 II.12. Mindennapi testedzés feladataival összefüggő program... 30 II.13. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 32 III. Helyi tanterv... 34 III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai... 34 III.2. Nem szakrendszerű oktatás... 39 III.3. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 40 III.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 41 III.5. A tanulói teljesítmények értékelési rendszere... 41 III.6. A minősítés rendszere... 44 III.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és formái... 48 III.8. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása... 49 III.9. Tantárgyi programok... 50 A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések... 51 2

I. ISKOLÁNK Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola. Budapest XVI. kerületében, lakótelepi, illetve kertvárosi környezetben működik 1978 óta. Sajátos arculatát az emelt szintű idegen nyelvi és testnevelés-oktatás határozza meg. 1993-tól speciális programokat nyújtunk a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő tanulóknak. Törekvésünk - egyetértésben a szülőkkel -, hogy eddigi eredményeinkre építve a kialakított arculatot megőrizzük, illetve új elemekkel gazdagítsuk. 1988-ban vettük fel Jókai Mór nevét. A nagy magyar művész írói hagyatékának, irodalmi és történelmi szerepének folyamatos feldolgozása kapcsán új értékekkel és tevékenységformákkal gazdagítjuk az oktatási folyamatot. Az iskolánkban érvényesülő pedagógiai folyamatok középpontjában az autonóm gyermeki személyiség áll, amelynek fejlesztése a 6-14 éves korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az egyéni képességekre épül. Az egyes tanulók számára érvényes képzési irányokat és tartalmakat a jelen pedagógiai program kínálatából a családok igényei, illetve a tanulók képességei és érdeklődése határozzák meg. A tanuló mindennapi iskolai élete közösségi szervezetben zajlik, ahol kialakulnak a társadalmi élet szempontjából kívánatos magatartásformák és normarendszerek. A gyermek számára elsődlegesen meghatározó nevelési színtér a család. Szükséges, hogy a családok és az iskolánk meghatározzák közös nevelési feladataikat, tisztázzák és elismerjék egymás szerepét a gyermek fejlesztésében, törekedjenek a pozitív hatások kölcsönös erősítésére, az együttműködésre. Az iskolánk sajátos eszközeivel segíti az esélyegyenlőség érvényesülését, különös tekintettel a mentálisan vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekre. 3

I.1. Iskolánk névadója Jókai Mór,,...Jókai regényhősei mindenki rokonai e házban. Az ő száz kötete a magyar nemzet levelesládája, melyben írott emléke van minden álmunknak, bús bánatunknak, csengős kedvünknek és hervadtságában is andalító szerelmünknek. Jókai mindenkinek írt: az ifjúnak, aki ideált keresett, a pünkösdi leányzónak, aki a szerelmet még nem ismerte, és az öregnek, aki mindig csak arra szeret gondolni, ami ötven esztendő előtt történt vele. Jókai nem egy ember, hanem az egész tizenkilencedik század regényességével, érzelmességével és hóbortosságával. Jókai egyesíti magában a magyar nemzet minden nagyszerű erényét és csöndes hibáját." (Krúdy Gyula: A magyar milliomos) A nagy mesélő életútja, sokszínű személyisége, a gazdag alkotói pálya, természetszeretete, munkabírása mind-mind példaként állítható gyermekeink elé. Hazaszeretete, a hazáért való aggódása a legkiválóbb magyar alkotók közé emelte. Iskolai hagyományaink között fontos helyet kapnak az évente megrendezésre kerülő, az írót ünneplő, megismertető, népszerűsítő rendezvények. Minden évben megemlékezünk a Jókai hét keretében ünnepi műsorral a születésnapjáról, megkoszorúzzuk emléktábláját. Pályázatokkal bővítjük tanulóink ismereteit. Szépírási és alkotói pályázatot hirdetünk mind az alsó, mind a felső tagozatosok számára. Rajzpályázat és technikapályázat színesíti a hét rendezvényeit. A könyvtárban délutánonként az író műveiből készült filmeket nézhetik meg az érdeklődők. Egy nap pedig - az iskolanap - a vetélkedés jegyében zajlik. Az osztályközösségek mérik össze előre meghatározott témakörben tudásukat. Májusban megemlékezünk névadónk halálának évfordulójáról is, ekkor rövid műsort hallhatnak tanulóink az iskolarádióban. Az osztályok képviselői ellátogatnak Jókai sírjához. A nyolcadikosoknak jut minden évben az a megtiszteltetés, hogy megkoszorúzhatják az író domborművét, a ballagás alkalmával pedig az iskolaudvaron álló Jókai-fánál is elköszönnek iskolai tanulmányaik színhelyétől. 4

I.2. Az iskolánk adatai Az intézmény hivatalos neve: Jókai Mór Általános Iskola Székhelye: 1163 Budapest, Tiszakömlő u. 29-35. Az iskola alapító okiratának száma, kiállítója: 317/2004 (V.04.) Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Az iskola működési területe: Budapest XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt része. Az intézmény OM azonosítója: 035095 I.3. A beiskolázási körzete A hatályos önkormányzati határozatnak megfelelő terület. Lásd 1. számú függelék 5

II. NEVELÉSI PROGRAM II.1. A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI Olyan iskola megvalósítását tűztük ki célul, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok, amelyben segítjük megvalósulni az esélyegyenlőséget. Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Oktatási tevékenységrendszerünk hatékonysága érdekében egyre nagyobb teret biztosítunk a kompetencia alapú oktatásnak, melyet a 2009/2010-es tanévben vezetünk be, majd vállaljuk a fenntartását és további kiterjesztését. Iskolánk csatlakozni kíván ahhoz a pedagógiai célrendszerhez, amely a Nemzeti Alaptantervben, valamint a TÁMOP pályázati programban is megfogalmazódott a korszerű pedagógiai tartalmak bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. Részt veszünk a 2009/2010-es tanévtől az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4./08/1. elnevezésű pályázatban. A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhat meg. Ennek jegyében vállaljuk a kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását az alábbi tartalmakkal: A pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú oktatás szemléletére és módszertanára. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. A tanulók képességeinek egyénre szabott és célzott fejlesztése. Az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. A befogadó, együttnevelési környezet biztosítása. 6

A digitális írástudás mindennapi gyakorlattá válása. A pályázat támogatásával a fejlesztést kiemelten az alábbi kompetenciaterületeken tervezzük: olvasás-szövegértés, matematika, idegen nyelv és digitális kompetencia. Elkötelezettek vagyunk a tanulók esélyegyenlőségének erősítése és érvényesítése irányában. Szegregációmentes együttnevelési környezetben tesszük lehetővé a hátrányos helyzetű, illetve SNI tanulók integrált oktatását. ALAPVETŐ CÉLJAINK Alapvető értéknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében elsődleges célunk iskolánk kiemelt értékrendjének közvetítése, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti-egyénre szabott fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását, a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása, ezáltal a tanulók motiváltságának növelése, a digitális írástudás elterjesztése, önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele. 7

KIEMELT ÉRTÉKEK Erkölcs és humánum Pedagógiai munkánk során törekszünk a magas szintű esztétikai és erkölcsi normák kialakítására a kulturális értékek közvetítése, illetve a környezeti nevelés során. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és az egymás iránti tolerancia fejlesztésére. Hazaszeretet Megismertetjük tanulóinkkal hazánkat, szűkebb és tágabb szülőföldjüket, nemzetünk múltját és jelenét, ápolják hagyományainkat, védjék és óvják nemzeti értékeinket. Segítjük őket, hogy megtalálják helyüket a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, a közös élmények kössék őket szűkebb és tágabb környezetükhöz, alakuljon ki identitástudatuk. Egészségtudatos magatartás A tanulóinkban kialakítjuk azokat a képességeket, amelyek elősegítik, hogy megismerjék önmagukat, törekedjenek testi és lelki egészségük tudatos megtartására és fejlesztésére. Alakuljon ki megfelelő önismeretük, pozitív énképük. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kompetenciafejlesztés kiemelt területei személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés 8

szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Anyanyelvi kommunikáció Elősegítjük, hogy a tanulók képessé váljanak a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban egyaránt, a hallott és olvasott szövegek megértésére, valamint a szövegalkotásra. Kiépítjük a helyes és kreatív nyelvhasználat igényét a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértésére, kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) Az idegen nyelvi kommunikáció kapcsán kiépítünk olyan képességeket is, melyek szükségesek más kultúrák megértéséhez. Matematikai kompetencia Célunk a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazási képességének kialakítása, felkészítve ezzel a tanulókat a mindennapok problémáinak megoldására. Természettudományos kompetencia Fejlesztjük azokat a készségeket és képességeket, amelyek megalapozzák, hogy tanulóink ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyenek a természetben, valamint az ember és a természeti világ közti kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. A műszaki kompetencia kiépítése kapcsán segítjük az emberi tevékenység okozta változások és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősség megértését. 9

Digitális kompetencia Megalapozzuk az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A hatékony, önálló tanulás Azokat a képességeket és készségeket fejlesztjük, amelyek alapján tanulóink képessé válnak kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerik a tanulás folyamatát, az új ismeretek szerzésének, feldolgozásának és beépülésének leghatékonyabb módszereit, melyeket otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataikban egyaránt hasznosítani tudnak. Szociális és állampolgári kompetencia Támogatjuk és fejlesztjük a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek részt a társadalmi és közösségi életben, s ha szükséges, konfliktusokat is hatékonyan tudnak megoldani. Elősegítjük, hogy aktívan vegyenek részt az iskolai közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Támogatjuk tanulóinkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, és képessé váljanak a kínálkozó lehetőségek megragadására, valamint annak felismerésére, hogy mindehhez tudás, kreativitás, az újításra való nyitottság és kockázatvállalás is szükséges. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Felkészítjük tanulóinkat az esztétikai megismerés, illetve elképzeléseik, élményeik és érzéseik kreatív kifejezésének megvalósítására. Segítjük az esztétikai-művészeti kifejezésmódok felismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 10

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképessé g és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kif. Képesség JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA A kompetenciafejlesztés megjelenése tantárgyi rendszerünkben: Kulcskompetenciák 5-8. Magyar nyelv és irodalom-(dráma) x x x x x x Idegen nyelv x x x x Történelem ( hon-és népismeret) x x x x x x x x x Matematika x x x x x x Környezetismeret x x x x Természetismeret x x x x x Földrajz x x x x x x x x Biológia x x x x x x Kémia x x x x x x Fizika x x x x x x x Informatika x x x x x x x x Rajz és vizuális ismeret x x x x Ének x x x x x x Technika és életvitel x x x x x x x x Testnevelés - (tánc) x x x Osztályfőnöki x x x x Emberismeret etika x x x x x Mozgóképkultúra és médiaismeret x x x Egészségtan x x x x KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAINK Nevelési és oktatási céljainkat az alábbi tevékenységek segítségével valósíthatjuk meg: Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret A tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodunk arról, hogy tanulóink egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célként tűztük ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 11

Hon- és népismeret Feladatunk, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Fontos feladatunk a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Ismereteket adjunk át az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladatunk, olyan tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. A tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja a megfelelő ismeretek kiépülését. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 12

Környezettudatosságra nevelés Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezeti nevelés során a tanulókkal megismertetjük azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megértetjük a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A tanulás tanítása Minden pedagógusunk teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekszünk arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. Elsajátítsák a hatékony tanulás módszereket és technikákat az önművelés igényének képességét, a könyvtári és más információforrások használatának ismeretét. Testi és lelki egészség Minden iskolai tevékenységgel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, ami a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Elősegítjük, hogy tanulóink helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. 13

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanulása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA Kiemelt fejlesztési feladatok tantárgyanként: Magyar nyelv és irodalom X X X X X X Idegen nyelv X X Matematika X X X Környezetismeret X X X X X Informatika X X X X X Rajz és vizuális nevelés X X X Ének-zene X X X X Technika és életvitel X X X X X X Testnevelés és sport X X X X II.2. Képzési szintek 1-4. évfolyam Bevezető szakasz Kezdő szakasz 5-6. évfolyam Alapozó szakasz 7-8. évfolyam Fejlesztő szakasz Az 1-4. évben az alapvető ismeretek és képességek kialakítása a fő képzési feladat, megalapozzuk a gyermekek tanuláshoz való viszonyát, megtanítjuk az elemi tanulási technikákat, megkezdődik az alapképességek fejlesztése. Elsődleges a kommunikációs (olvasási, írási, beszéd) képességek fejlesztése, valamint a mozgásos, cselekvési képességek is különös hangsúlyt kapnak. A felsőbb évfolyamokon folytatjuk a bevezető és kezdő szakaszban elkezdett oktató-nevelő munkát. Biztos ismereteken nyugvó, alapkészségeket és képességeket alakítunk ki. 14

Az 5-6. évfolyamon a képességfejlesztés mellett folyamatosan megjelenik az ismeretszerzési technikák alapozása. Bővül a tanulók óraszáma, gazdagodik a tantárgyak köre. Lényegesen megváltozik az addig tanított tárgyak tartalma, a tanuló egyre több nevelői személyiséggel találkozik. Az időszak átmeneti jellegű. Előkészítjük a tanulókat az önálló ismeretszerzés, a tanulási képességek, a gondolkodási műveletek alkalmazására. Ebben a szakaszban igen jelentős a tevékenykedtetés, a tapasztalati úton szerzett ismeretek, a változatos módszerek alkalmazása. A 7-8. évfolyami képzéssel lezárul az általános iskolai oktatás. Ebben az időszakban a tanulók kognitív (megismerési) képességeinek fejlesztése áll az oktatás középpontjában. Eljutnak a tanulók az alapismeretek alkalmazásának szintjére, felkészülnek a továbbtanulásra. A megnyilvánuló tehetségek, illetve a felzárkóztatásra szorulók érdekében tág teret kapnak a differenciált képzési formák, az önálló ismeretszerzési technikák. II.3. Az oktató-nevelő munkánk eljárásai, eszközei és sajátosságai ELJÁRÁSOK Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. A pedagógus feladata az oktatási folyamatban, hogy irányítsa a tanuló tanulási tevékenységét, megtervezze és megvalósítsa a gyermek személyiségének fejlesztését. Iskolánkban a tevékenységközpontú, hatékony és korszerű pedagógiai eljárásokat részesítjük előnyben. A pedagógus módszertani szabadsága, hogy kiválassza és alkalmazza az általa legalkalmasabbnak tartott eljárásokat, módszereket, óraszervezési formákat. Felhasználjuk a legújabb szemléltető eszközöket, hogy élményszerűvé és befogadhatóbbá tegyük a tananyagot. Kívánatos, hogy a gyerekek életkorának megfelelően színes, játékos, kreativitáson alapuló munkaformák kerüljenek előtérbe. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell közvetítenünk. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása során új tanulásszervezési eljárások bevezetését, elterjesztését, általánossá válását célozzuk meg az oktatás minden szintjén és területén. A pedagógus szerepe és feladatköre átalakul, elsősorban a gyerekek tanulási folyamatának 15

szervezőjévé, irányítójává és segítőjévé válik. A tanórákon a tanulók aktív tevékenysége, részvétele és együttműködése kap egyre nagyobb jelentőséget. Az új eljárások segítik a differenciálást, az egyéni különbségek figyelembe vételét, az esélyegyenlőség megteremtését. Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és megvédeni. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása a műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása a moduláris oktatás tantárgytömbösítés 16

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés o munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat o individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: o páros munka o csoportmunka o játék o szerepjáték (drámapedagógia) o vita o kutató-felfedező módszer o kooperatív módszerek o projekt módszer. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális módszerek és technikák egyre szélesebb körű alkalmazásával a kompetenciafejlesztést támogatjuk. Bővítjük a tantárgyi ismereteket, segítjük rendszerezésüket. Elősegítjük az IKT-eszközök készségszintű alkalmazását, a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciákat fejlesztjük. Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok 17

Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak forrásai: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az iskola saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, e-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok Emelt szintű oktatás Iskolánkban emelt szintű testnevelés és nyelvoktatás folyik. A csoportba soroláskor prioritást élveznek a körzetbe tartozók. A gyermek beíratásakor a szülő kérheti az emelt szintű testnevelés oktatását, illetve az emelt szintű nyelvoktatást. Az osztályok a választható emelt szintű oktatás alapján szerveződnek: az "a" jelzésű osztályokban 1-8. évfolyamon emelt szintű testnevelés oktatás zajlik. a "b" jelzésű osztályokban 4. évfolyamon emelt óraszámú (heti 4), 5-8. évfolyamon emelt szintű német vagy angol nyelvoktatás folyik a felvett tanulók részére. Az emelt szintű idegen nyelvet igénylők 3. évfolyamon heti 2 órában, 4. osztályban 4, 5-8. osztályban pedig heti 5 órában tanulhatnak nyelvet. Az emelt szintű nyelvi csoportba kerülés feltételei: jó tanulmányi eredmény, szaktanári vélemény, szülői kérés. Aki nem tudja teljesíteni az emelt szintű nyelvoktatás követelményeit, az a következő tanévtől alapóraszámban és egyéni haladási ütemben tanulhatja az adott idegen nyelvet. Fejlesztő foglalkozások A képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátására, tanulási esélyeik javítására speciális anyanyelvi és fejlesztő program alkalmazásával egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat tartunk személyes adottságának megfelelő egyéni fejlesztési terv szerint saját pedagógusainkkal. Ugyanakkor elősegítjük az integrált nevelési folyamat hatékonyságát, a sajátosságokhoz alkalmazkodó értékelési eljárásokkal is. Logopédiai ellátást biztosítunk intézményi szinten a rászoruló tanulók részére. 18

Kapcsolatot tartunk a pedagógiai szakszolgálatokkal, szükség esetén külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Csoportbontások A hagyományos osztálystruktúrát a differenciált oktatás, az emelt szintű csoportok igényei szerint, valamint egyéb oktatásszervezési okokból megbontjuk. A csoportbontás a következő területeken valósul meg: idegen nyelv, technika és számítástechnika tárgyból matematika és magyar tantárgyból (5-8. évfolyamon). Napközis csoportok és tanulószoba A csoportok a jelentkezők számától függően évfolyamonként, osztályonként, illetve összevont évfolyami formában szerveződhetnek. A foglalkozás az iskolai nevelő-oktató munka szerves része, ahol az előírt tantervi követelmények elsajátítása, mélyebbé tétele az egyik fő feladatunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napköziben tanuló gyerekek lehetőleg maradéktalanul felkészüljenek a következő nap tanítási óráira. Ennek érdekében együttműködnek a napközis nevelők az osztálytanítókkal, tanárokkal. A napirendben fontos helyet foglal el a tanulmányi munka mellett a gyerekek szabadidejének helyes megtervezése is. A szabadidős tevékenységeket úgy szervezzük, hogy legyen idő pihenésre, szórakozásra. A programok a művelődést, a személyiség fejlesztését szolgálják. Könyvtári tevékenység A könyvtár bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. A könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához. 19

Tanórán kívüli tevékenységek A tanórán kívüli tevékenységek az oktatási folyamat fontos területei. Lehetőséget kínálnak a személyiség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére, a készségek és képességek elmélyítésére. Formái: szakkörök, sportkörök speciális tanfolyamok, fakultációk, előkészítők, tanulmányi versenyek, azokra való felkészítés, úszás néptánc, szaktárgyi felzárkóztatás (minden évfolyamon), fejlesztő foglalkozás, logopédiai ellátás, témanapok, színház- és múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, táborok, témahét, három hetet meghaladó projekt. Az iskolai hagyományok továbbépítése, ápolása A névadónkkal kapcsolatos kulturális értékek folyamatos közvetítése, beépítése az iskolai nevelési folyamatba, Jókai-hét szervezése tanévenként. Iskolai pályáztatás (szaktárgyi, alkotói, szépírási). A tanítás nélküli napok programjainak körültekintő szervezése: a Zöld és egészségnap, a sportnap, a tanulmányi kirándulási nap beépítése a tanévek programjába. Múzeumlátogatási órák szervezése tanévenként. Névadónk emlékhelyének gondozása, ápolása. Aktív és széleskörű részvétel a kulturális, a tanulmányi és a sportversenyeken, pályázatokon. A hagyományossá vált iskolai megemlékezések, ünnepélyek színvonalas szervezése (nemzeti ünnepek, iskolai karácsonyi ünnepély, költészetnapi műsor stb.). Családi nap szervezése. Együttműködés a szülői és diák-önkormányzati szervezetekkel. 20