Támop 3.1.4-08/2-2009-0025 Önálló intézményi innováció (Elsősorban egyházi fenntartású oktatási intézmények számára)
Részleges kapcsolódási Pontok: SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA C 9. ÉVFOLYAM o SZORONGÁS A CSOPORTBAN - SZKC_209_01 Mások ítéletei miatti szorongásaink, saját véleményünk másokról és ezek hatása. Közvetlen tapasztalat szerzése a másokkal szembeni előítéletek okaival és következményeivel kapcsolatban (idősek, eltérő fejlődésűek, hátrányos helyzetűek, betegek). A saját érzelmek és előítéletek felismerése, tudatosítása, kezelése. o SZOMSZÉDSÁG II - SZKC_209_02 Az ember nem más, mint amivé önmagát teszi Az egyéni és közösségi felelősség tudatosítása. o A VILÁG LÉTRA, MELYEN AZ EGYI K FEL, A MÁSI K LE MEGY - SZKC_209_03 A magyarországi cigányság kultúrája és szociális helyzete. A szociális problémák iránti érzékenység fejlesztése. -1-
A diakóniai tevékenység során megvalósítandó célok: - A program járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlődéséhez, a magyarországi és az európai uniós követelmények szintjén. - Érettebb, megalapozottabb pályaválasztásra segítse a benne résztvevő tanulókat. - A saját élményen, tapasztalati tanuláson alapuló képzés révén empátiájuk, segítő attitűdjük révén eredményes segítői munkavégzésre legyenek képesek. - Ismerkedjenek meg a diákok a diakóniai tevékenységgel. - A diakóniai szolgálatban résztvevő diákok egy későbbi (11-12. évfolyamon beindított) képzési program teljesítése által szakképzett önkéntesei lehetnek a Magyarországi Református Egyház diakóniai tevékenységének; segítve ezzel a Magyar Köztársaság szociális gondoskodáshoz fűződő kötelességeit. Fejlesztési követelmények: A tanulók életkorának megfelelően kell motiválni őket a szociális gondoskodás, a diakónia gyakorlására, az emberi kapcsolataikban tisztességre, szeretetre, áldozatvállalásra, megértésre. Munkájukban törekedjenek a becsületességre, a jogok és kötelességek megfelelő arányában a közösség szolgálatára -2-
A tevékenységre való motiválás Példaadás Tanítványok vagyunk mindnyájan. Szükségünk van a példaadásra, hogy a magunk életében eligazodjunk. A témához kapcsolódó bibliai és egyéb példák, módszerek és gyakorlatok a maguk teljességében mutatnak példát a diakónia gyakorlásában. Ugyanígy kell korunk kérdéseit felvetni, és a kérdésekkel kapcsolatosan meglátni keresztyén felelősségünket és lehetőségünket. A keresztyén erkölcsi értékek ismerete nem elég, szükség van annak gyakorlatban való alkalmazására is. Ennek része az is, hogy az érdektelenségen túllépve, közvetlen környezetük szociális kapcsolataiban felismerhessék a diákok a diakóniai szolgálat lehetőségeit. Jézus Krisztus nem csak tanította a tanítványokat, hanem velük együtt élt három esztendeig. Ennek az életszerűségnek kell megvalósulnia a jó tanár-diák kapcsolatban, a csoport kérdéseinek megtárgyalásában. Megerősítés Minden tanulás alapja az újra felelevenítés és a megerősítés, ezért a diakóniai tevékenység során is szükséges az egyéni és közös feladatok folyamatos felelevenítése, a tapasztalatok elmélyítése. A tevékenységhez való visszakapcsolás, az átélt élmények megbeszélése és értelmezése. A feltételezhetően nem helyes megnyilvánulások helyretétele, esetmegbeszélések A diakóniai tevékenységben résztvevő diákot szükséges bátorítani személyes beszélgetésben és személyes tapasztalatok átadásával. -3-
Iskolánk és diákotthonunk tanrendjében szerepet kapó áhítatok, istentiszteletek, ünnepek, a szociális segítő tevékenység és az ezekre való felkészülés, valamint a hittanórák anyaga is ezt szolgálják és segítik. Az ellenőrzés, értékelés érzékenyen érinti a magát nehezen elfogadó korosztályt, ám igen sokat segít az önismeretben, a következményekkel számoló meggondolt magatartás kialakításában. -4-
A szeretet nem csupán érzés, hanem cselekvő életforma. Dr. Szathmári Sándor -5-
I. A téma: diakóniai tevékenység, és annak megközelítése Bevezetés A nagy baj az, hogy ma, 2003-ban az elidegenedésnek olyan légritka magaslatára jutott el az emberiség egy része, ahol már-már tüdővérzést lehet kapni. Három év telt el azóta, hogy egy internetes újságban ezt a nagyon találó és kifejező véleményt megfogalmazták. Azóta a helyzet sajnos romlott, mint ahogyan egy-egy egymást követő évfolyam között is képességbeli és magatartásbeli változásokat lehet észrevenni. Rohan a világ, rohamosan Vál-tozunk, változnak a gyermekeink is. Elidegenedés, szociális érzéketlenség, nem csak hallunk és látunk ezekről a médián keresztül, hanem tapasztaljuk a mindennapi életünk során. Szükség van a változásra, változtatásra, mert hova jutunk, ha ez így folytatódik tovább? tehetjük fel a kérdést. Lehetőségek Milyen lehetőségek vannak a változtatásra? Mit tehetünk azért, hogy a jelenlegi helyzet ne romoljon tovább, sőt a folyamat pozitív fordulatot vegyen? Szemléletmód váltás szükséges a meglévő cselekvő generációk tekintetében, valamint a felnövekvő generációk oly módon való nevelése, hogy ne kerüljenek ebbe a légritka állapotba. A szemléletmód változás és a jelenlegi helyzet pozitív irányú változása a felnövekvő generáció nevelésével mehet végbe. Milyen formában? -6-
Nevelés Nevelés a mikro szociális környezet első szintjén: családi nevelés. A családok helyzete miatt (a család elértéktelenedése) egyre reménytelenebb ez a mód, valamint a szülői modell sem ezt erősíti (mivel már ez a generáció is légszomjjal küzd), különösen hazánkban. Nevelés a mikro szociális környezet második szintjén: iskolai nevelés. Az állami intézményekben ma már csak az oktatásra helyezik a hangsúlyt, az oktatás mellett a nevelés teljesen elhanyagolt, még a kerettantervben meghatározott oktatásra sincs igazan elegendő idő ez a tapasztalat. A túlterheltség miatt a tantervbe beépítve nincs lehetőség a témával kapcsolatos tevékenységre. A nevelésen belül más lehetőséget kell keresni, ami nem a tanterv közvetlen keretein belül van, de mégis az iskolához tartozó egyéb tevékenységek között helyezkedik el (kötelező óraszámon kívül), valamint irányítottan szakemberek végzik. Milyen más lehetőségek vannak? Az iskola pedagógiai programjába bevett, de a kötelező óraszámon kívül elhelyezkedő (délutáni) foglakozások keretein belül megvalósuló foglalkozások között kell keresnünk a megoldást (a más iskolák által meghirdetett képzésekhez hasonlóan úgy, mint: cserkészet, kézműves foglalkozások, énekkar, sportkörök, stb.). Az iskola saját jellegénél fogva különösen a nevelési céljaival megegyező programokat/képzéseket bevehet a pedagógiai programjába. Erre a református oktatási intézmények esetében a Magyarországi Református Egyház Zsinata lehetőség -et biztosít (A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye 1995. Évi I. törvény - V. Az intézmény működése - 32..). A nevelésnek milyen eszközével lehet a kérdést megközelíteni? -7-
Ismeret átadás útján (?) - A téma (szociális érzéketlenség) társadalomra ható - egyértelműen negatív - következményeinek hangsúlyozásával? Egy a témával foglalkozó publikáció ismertetésével? Bizonyosan nem ez a leghatékonyabb módszer. Tapasztalás útján. Ebben az esetben az nem a szociálisan érzéketlen ember megismerése ( na látjátok gyerekek ilyennek nem szabad lenni ), hanem a szociálisan nehéz helyzetben lévő ember helyzetének megismerése. Korai tapasztalat/megismerés ebben az esetben = prevenció. (Magyarázatot lásd szociális érzéketlenség prevenció.) Prevenció Megelőzés elébe menni, előtte járni a dolgoknak értelemben. Tudni, hogy bekövetkezhet egy nem kívánt helyzet, felkészülni a helyzetre, megelőzni a helyzet kialakulását. A primer prevenció tulajdonképpen oki megelőzés: erők és hatások ellen dolgozni, mielőtt azok bajt okoznak. Minden tekintetben a leghatékonyabb és a legolcsóbb módszer a prevenció ezen belül is leghatékonyabb a fejlődési korban, azon belül is összekapcsolva az oktatással (a témával kapcsolatos helyes ismeretek megfelelő időben való megszerzése). Szociális érzéketlenség Prevenció A téma következményeinek szociális érzéketlenség megismerése (ami ahhoz segíti hozzá a diákot, hogy ne legyen érzéketlen), de nem elméleti, hanem gyakorlati síkon. Ebben az esetben megvan a lehetősége annak, hogy a diák kipróbáljon egy ilyen helyzetet, betekintést nyerjen egy ilyen helyzetbe. Ez a tevé- -8-
kenység nem a megtapasztalt helyzettől védi meg, hanem a saját magában kialakuló, a témával kapcsolatos negatív előjelű nézettől, ami abban az esetben alakul ki, ha nincsen kapcsolata, érintkezési felülete a témával (van, aki viszolyog a fogyatékosságtól és a fogyatékkal élőktől addig, amíg meg nem ismeri őket Eltérő fejlődésűek otthona; van, aki lenézi a hajléktalanná vált embereket, amíg meg nem ismeri a sajnálatos helyzetet kiváltó okot Családok átmeneti otthona). Érintkezési felület: Nem a tudok róla, hallottam róla kategória, hanem egy kicsit részévé válni, átérezni a helyzet nehézségeit. Mert igazán az válik énünké, amit magunk is átéltünk. A prevenció eszköze: diakóniai tevékenység végzése, önkéntesként (tapasztalati tanulás). Diakónia Szakmai alap A diakónia görög eredetű szó: szolgálatot, segítést, a rászorulók támogatását jelenti. (Nagy valószínűséggel a diókó szóból ered, amely gyorsan mozog, üldöz, hajszol jelentéssel bír. Olyan valaki, aki siet, gyorsan mozog, szorgalmas.) Helytelen a diakóniai szolgálat elnevezés, mert ez értelmileg egyszerű kettőzés: szolgálat szolgálatot jelent. Bibliai értelemben Krisztus földi küldetését, váltsághalálát jelenti, mai értelemben pedig a segítő tevékenységet, a felebaráti szeretet önzetlen gyakorlását. Krisztusra tekintően elhívásból; keményebben fogalmazva: kötelességből, hálából a megválásért. -9-
A diakónia alanya Krisztus, a Megváltó. Munkáját földi teste, az anyaszentegyház folytatja tagjain keresztül. A diakónus a szükséget szenvedők, magukra maradottak, betegek, fogyatékosok gondozására rendelt tisztség viselője. A diakonátus magát a tisztséget jelenti. Kánontörténeti áttekintés Az ószövetségben a diakónia lényegét a teremtésben és a szabadításban találjuk meg. A teremtés kapcsán, hogy Isten a világot rendezettségre, békességre teremtette. Ez a békesség azt jelenti, hogy Isten szeretetében ez a világ nem hull szét alkotóelemeire, hanem fennáll, mert ez a szeretet bensőleg összetartja. A szabadítás kapcsán, hogy valahányszor Isten diakóniára, lehajlásra és szolgálatra hívja fel a népét, a megalázottak, a jogtalanok érdekében, mindig arra hivatkozik, hogy Ő az Isten, aki kiszabadította népét az egyiptomi szolgaságból, ami együtt járt az elnyomástól való megszabadítással. Ebből a szabadításból következik, hogy a népnek is maradéktalanul tiszteletben kellett tartani a jövevények, árvák és idegenek emberi jogait ( kiszabadítani őket a nehézségekből). Az Újszövetségben új alapokra kerül maga a diakónia is: Az Ige testté lett. Minden diakónia alapja ez a mondat. Jézus Krisztus emberré lett. Állást foglal és elkötelezi magát a bűnösök, és a betegek mellet, vagyis az ember mellett. Jézus Krisztus egész messiási küldetése szolgálat. Ezt jelenti ki, amikor első nyilvános szereplése során meghirdette programját : Az úrnak Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem: -10-
elküldött engem, - hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, - hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakoknak szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, hogy hirdessem az Úr kedves esztendejét. Lk 4, 18-19. Jézus diakóniájában szétválaszthatatlan az ember testi és lelki valóságának gyógyítása. Tanít és gyógyít, azaz az ember egész testi, lelki, szellemi töröttségét, tökéletlenségét, megkötözöttségét gyógyítja, az emberlét egészére nézve végzi feloldó, szabadító, újjáteremtő munkáját. Az apostoli korban Jézus tanítványai és az első keresztyének végzik ezt a munkát. Eredetileg az ősegyházban a szolgálat minden munkáját az apostolok végezték, de a gyülekezeti létszám emelkedése során az asztal körüli szolgálatra hét diakónust választottak. Az asztal körüli szolgálat bővült később az első gyülekezetben is a gyülekezeti élet minden területét érintő szolgálatra. A megtapasztalás általi formálódás Jelen esetben a diákokat a diakónia segítségével próbáljuk formálni. A CÉL a saját diák szemléletének alakítása. Amint láttuk, bibliai értelemben maga a diakónia a Jézus értünk történt váltsághalála miatt táplált hálából fakad. Az ember önként dönt, és önként vállalkozik erre. A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthonban beindított programban, a diákjainkat felkérjük a diakóniára. Valójában hiányzik a személyes döntés (a hála a megváltásért). Van-e ezek után létjogosultságunk diakóniáról beszélni? Megfelelő módon értelmezzük-e a diakóniát? Megfelelő módon ismeri-e meg a diák a diakóni- -11-
át? A feltett kérdésekre pozitív választ adhatunk: a hangsúlyt a tapasztalati tanulásra helyezve ebben a folyamatban megőrizheti a diakónia valódi rendeltetését. A program elsődleges célja valójában a diakónia végzése közben szerzett tapasztalatok általi formálás és tapasztalati tanulás. Másodlagos célja pedig maga a diakónia valódi értelme: segítségnyújtás másoknak, ami maradéktalanul végbe is megy. Oktatás felelőssége/felelőtlensége Milyen törekvések vannak az oktatáson belül alaptantervi szinten? Az oktatási minisztérium honlapján megtalálható, témánkkal kapcsolatba hozható kerettantervek (Emberismeret és etika, valamint Társadalomismeret) átolvasása után egy témát találhatunk, ami közvetlenül kapcsolatba hozható a szociális érzékenység témakörével. Ezt pedig (az idézett szövegben dőlt betűvel írva) Emberismeret és Etika tárgykörben a 11. évfolyam tantervében, a Személy és erkölcs témakör ajánlott témái között található, amelyek a következők: Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. A legtöbb iskolában a felsorolt témákat az osztályfőnöki órába építik be, ahol nincs lehetőség a részletes megbeszélésre, véleményütköztetésre. Úgy gondolom, kimondható, hogy a magyar közoktatás nem sokat foglalkozik a szociális érzékenység témakörével. Milyen törekvések vannak az egyházi oktatáson belül? -12-
A fokozott felelősség gyökerei Szentírás A Szentírás központi üzenete mellett, mind az Ószövetségben mind az Újszövetségben megtalálhatjuk a témával kapcsolatos felelősség alapjait. Ebből kiindulva különösen nagy felelőssége van ebben az egyházi gimnáziumoknak, hiszen azoknak, az általános tudás átadása mellett azoknak a tanításoknak a továbbadása is kötelező, amit a Szentírásból megismerhetünk. Eleget tesznek ezek az intézmények ennek az elvárásnak? Mitől egyházi, mitől felekezeti egy oktatási intézmény? Mitől Krisztusi keresztyéni egy oktatási intézmény? Véleményem szerint ez a legfontosabb kérdés, mert a témával kapcsolatos felelősségérzetünket a Krisztushoz való tartozásunk, keresztyén voltunk ébresztheti fel leginkább. Attól, hogy bizonyos ismereteket közölnek a diákokkal a hittanoktatás keretein belül, akár a Szentírásról, akár az egyházunk történetéről, akár etikai kérdésekkel kapcsolatban, még nem érünk célt, és nem teszünk eleget ennek a felelősségünknek. Csupán az ismeretek átadásától még nem keresztyéni egy oktatási intézmény. Egy biológus sem azért válik biológussá, mert meg kell tanulnia, hogy milyen szerkezetű az emberi bőr, hanem azért, mert szereti a természetet és minél többet meg akar tudni az ott végbemenő folyamatokról. Egy magyartanár sem azért választja a szakterületét, mert néhány írónknak meg kell tanulnia az életrajzát, hanem azért, mert csodálattal töltik el a versek, leírások, a regények világa. Ezekhez hasonlóan egy keresztyén ember sem azért nyújt segítséget, mert meg kell tanulnia az Ószövetség könyveit, hanem azért, mert megismerte a Krisztushoz való tartozás lényegét, ami csupán ismeretek átadásával nem mehet végbe. Úgy értem, szükség van arra, hogy megízlelje, milyen érzés segítséget adni, szeretetből, érdek nélkül és megtapasztalni ennek a folyamatnak, cselekedetnek az -13-
örömét, lényegét. (megj.: A Krisztushoz való tartozást még ez a folyamat sem garantálja, hiszen a megértést, a tökéletes megismerést Isten Szentlelke munkálja az emberben, amit nem lehet kényszeríteni. Viszont kérni, azért közbenjárni imádságban, olyan helyzetbe segíteni embereket, ahol ehhez a megismeréshez közelebb juthatnak, minden bizonnyal lehet.) A tanulók szociális érzékenységének fejlesztési lehetőségéhez véleményem szerint ez a folyamat vihet bennünket közelebb. Törekvések az egyházi oktatáson belül A Magyarországi Református Egyháznak vannak karitatív munkát végző szervezetei, de az oktatási rendszerben, a diakóniai tevékenységben megfogalmazott irányvonalnak megfelelő törekvéseknek a középfokú oktatáson belül egy budapesti gimnázium kezdeményezésén kívül, csak a hiányát lehet megtalálni. Maga az igény, hogy szociálisan érzékeny és felelős társadalmat neveljünk, megfogalmazódik, sőt ennek a lehetősége adott. A Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvénye így fogalmaz ebben a kérdésben: Az intézmény református szellemének biztosítása érdekében az állami iskolákban megszokottakon kívül további foglalkoztatásokat is szervezhet: áhítatot, bibliakört, egyházi ének tanítását, kántorképzést, gyülekezetlátogatást, szeretetszolgálatot stb., és támogatja a Magyarországi Református Egyház által elfogadott ifjúsági szervezetek működését. (A Magyarországi Református Egy-ház Közoktatási Törvénye 1995. Évi I. törvény - V. Az intézmény működése - 32..) Ezen túl, a konkrétan kidolgozott terveknek még a kezdeményezését sem lehet megtalálni a pedagógiai programban. A Református Hittanoktatási Kerettanterv csupán ilyen terjedelemben foglalkozik a kérdéssel: A bajba jutottakon való segítés egyéni és társadalmi feladatai. - 12. évfolyam tantervében az utolsó -14-
témakörben IX/6. Lk 10, 30-36 alapján. (Református hittanoktatási kerettanterv 1-12. Évfolyam A református Egyház c. hivatalos lap 2000/7-8. Sz. melléklete.) A program tevékenységének szerkezeti körvonalai A szociális érzékenység fejlesztése gimnáziumi tanulók körében A egy olyan diákotthoni működési központú programot indított be, amivel a gimnáziumi tanulók szociális érzékenységét szeretné fejleszteni. A program célja, hogy a helyes értékrendet szem előtt tartó, erkölcsös, az egymás iránti tiszteleten és elfogadáson alapuló életvitelre nevelje és segítse a benne részvevő diákokat azáltal, hogy olyan, a diákok részére nem megszokott élethelyzetekbe enged betekintést (kiemelten nem egyszeri, hanem egy program részeként több alkalommal történő, rendszeres részvétellel), amivel az átlagos, megszokott életformát élő diákok ritkán, vagy egyáltalán nem találkoznak. A többszöri, rendszeres részvétel az alaposabb megismerést és a mélyebb rögzüllést segíti elő. Bővülő látókörük miatt felelősségteljesebb gondolkodásra juthatnak. Iskolánk keresztyén jellegéből adódóan fontosnak tartjuk azt, hogy a diákok megismerkedjenek a szereteten alapuló segítségnyújtás megtapasztalásával. Tanulói tevékenység Meghatározott évfolyamos tanulóink választható módon, helytől és lehetőségektől függően, tervezetten hetente, délutánonként -15-
Miskolc városának és Miskolc környékének olyan egyházi és nem egyházi intézményeit, közösségeit keresik fel, ahol idősekkel, óvodásokkal, rászorulókkal, eltérő fejlődésű emberekkel, betegekkel találkozhatnak, velük foglalkozhatnak, játszhatnak, összegezve: tartalmas közösségben lehetnek. Mindezeken keresztül életkörülményeikről és élethelyzetükről tapasztalatot szerezhetnek. (A 10. évfolyam vesz részt a programban, ez az évfolyam már nem új az iskolában, az intézmény elvárásaival és rendjével ekkorra tisztában vannak, és még úgymond alapképzésben vesznek részt, nincs még fakultáció, előrehozott érettségi, stb.) Maga a program nem szociális munka, hiszen nem munkavégzést, meghatározott feladatkörök elvégzését várjuk, hanem un. diakóniai jellegű tevékenység, amiben aktívan részt vesznek egy-egy más jellegű közösség életében. Egy tanévben kettő félévre bomlik a program. A szervezéshez kapcsolódóan a programhoz tartozik egy nyitó és egy záró értekezlet is, amire a diákokon túl a programban résztvevő intézmények képviselőit is meghívjuk. A Nyitó alkalmon sor kerül az intézmények bemutatására a meghívott küldöttek által, ami nagyban elősegíti a választást, valamint sor kerül egy a témával kapcsolatos előadásra és a programmal kapcsolatos fontos információk begyűjtésére és kiadására. Nem felkészítő alkalom, hanem csak nyitó alkalom. Meglátásunk szerint a helyszínek többségével kapcsolatban nincs szükség különösebb és komolyabb felkészítésre, hiszen a diákoknak életszerű, természetes helyzetekben lesz részük javarészt. Olyan helyszínek esetében, ahol erre szükség van, külön megejtjük a felkészítést az érintett csoport részére. Általánosság- -16-
ban, nem a helyszínekkel kapcsolatosan, hanem a segítő tevékenységre való rákészítés történik külön foglalkozás szerint. Ezen mindenki vegyen részt. A diák a nyitó alkalom során, összességében megláthatja, hogy egy meglehetősen nagy csoport tagjaként lesz része a diakóniai tevékenységben, valamint nem csak újfent az iskola törődik vele, hanem egyéb, városi intézmények alkalmazottai is. Az első félévben felkérjük a diákotthoni tanulókat a részvételre, szeptember közepétől kezdődően hat alkalommal (előre meghatározott időpontokban), hetente egyszer történik látogatás ugyan arra a helyszínre. Azért hat alkalommal, mert a szervezési feladatok miatt (program előkészítése, helyszínválasztás, stb.) a hat alkalommal történő látogatás problémamentesen lebonyolítható a téli szünetig terjedő időszakban, így a látogatások rendje nem törik meg. A programban az indított évfolyam minden diákjának részt kell vennie. A diákoknak lehetőségük van a megadott keretek között olyan intézmények közül választani, ahol szívesen végeznének diakóniai tevékenységet (arra is van lehetősége, hogy nem megy oda, ahova nem akar). A program folyamatában a felmerülő problémák esetén van lehetőség az áthelyezésre, átcsoportosításra. Olyan miskolci és Miskolc környéki intézmények jöhetnek szóba, ahová tömegközlekedéssel viszonylag rövid idő alatt el lehet jutni, valamint ott min. egy órát eltölthetnek úgy, hogy a foglalkozás teljes időtartama nem haladhatja meg a kettő tanóra és a hozzájuk tartozó szünetek időtartamát, a 110 percet. Szülői nyilatkozatban kérjük a szülők hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermek részt vehessen a programban. Ezt a nyitó értekezleten adjuk ki, és a helyszínválasztás alkalmával gyűjtjük be. -17-
A Záró alkalmon az intézményekből meghívottak röviden értékelik a diákok tevékenységét, a kísérő tanárokkal együtt. Sor kerül egy kiscsoportos beszélgetésre is, ahol előre kiadott tematika szerint minden diáknak lehetősége van elmondani a programmal kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Köszönetmondás a programban való részvételért. A második félévben csak azoknak a diákoknak szervezünk látogatásokat a 10. évfolyamról, akik erre önként jelentkeznek. A második félév a tervezhetőség szempontjából hasonló az első félévhez. Ténylegesen önkéntes, különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a diákok mindenfajta befolyás nélkül döntsenek. Első számú értékmérője a programnak az önkéntes félév, várhatóan csupán 10%-os lesz a visszajelentkezés, ami önmagában nem rossz arány (ha a társadalom 10%-a ma hasonlóan gondolkodna és élne, nem kellene a szociális érzéketlenséggel szembesülnünk). Szerkezetileg célszerű hasonlóan szervezni az első félévhez a tervezhetőség miatt (hat alkalom, csoport, előre meghatározott időpontokban). A második félév komolyabb jelleggel bír. Ha a diák is komolyan veszi (jelentkezik önként is a szolgálatra), akkor az intézménynek is komolyan kell venni őt, az önkéntes félév megerősítő jelleget kell öltsön: rendszeres kíséretet kell biztosítani a második félévben is, az alkalmak után lehetővé kell tenni a csoportos beszélgetéseket a csoportvezetővel még a helyszínen. Lehetőség szerint célszerű lenne több alkalmat tartani a második félévben. Lehetőség szerint szükséges lenne az önkéntes félévbe beépíteni a református (vagy a diák felekezeti hovatartozásának megfelelő) gyülekezetek, gyülekezeti tagok látogatását. A diakóniának bibliai nézőpontból ez az elsődleges színtere, nem a jelen esetben kivitelezhető intézményi szint. -18-
Az önkéntes félévben csak egy záró alkalmat célszerű tartani, amire már az intézmények képviselőit sem szükséges meghívni, hanem szakember vezetésével megejteni a záró értékelést. Az értékelő találkozás a diákok miatt szükséges, lezárni és értékelni a programot a gyakorlatban és lelkiekben egyaránt. A felkészítéssel kapcsolatos tevékenység Az óra célja: legyen a diáknak tapasztalata olyan élethelyzetekről, amikor valaki képességeiben (látás, mozgás) korlátozott. Helye: diákotthon imaterme Eszközök: szemkendő, kancsó, pohár, különböző apró tárgyak (pénzérmék, papírpénz és egyéb használati eszközök), tolókocsi, mankó, kötszer. Orientációs rész - Az egész csoport körbe ül a vezető Bethesda tavi történet (Jn 5,1kk) elejét olvassa fel addig, hogy nincs emberem! Ott vagy, mint szemtanú, látod a próbálkozást. Kihangsúlyozva a kiszolgáltatottságot, egyedüllétet, magára utaltságot. (El is lehet játszani dramatikusan belehelyezkedve a szerepekbe, mint béna, mint egészséges szemtanú, mint beteg szemtanú.) Motiváció és cél - előhívni az empátiát, figyelést, elfogadást. Ellenállás csökkentés. A foglalkozás alatt figyeljék meg saját magukat, mit éreznek s mit vált ki belőlük az adott feladat. Nézzék tárasaik próbálkozásait beavatkoznának-e vagy sem, miért? Bemutató, ráhangoló gyakorlat -19-
Helyezzünk ki a diákotthon udvarára egy tárgyat, amit valaki hozzon be a terembe. Mérjük az időt, és jegyezzük. Ugyanezt ismételje meg valaki mankóval, úgy hogy az egyik lábát ne használja. Ismét mérjük az időt. Ismét ugyanezt a feladatot valaki végezze el tolókocsiban ülve. Az időeredményeket hasonlítsuk össze. Fogalmazzuk meg a tanulságokat! Keressünk hasonló élethelyzeteket, saját élményeket, ezeknek tanulságait fogalmazzuk meg! Megjegyzés! A terepet, az utat ne készítsük elő! Szembesüljön azzal a gyakorlatot végző diák, hogy pl. tolókocsival azon az ajtón (imaterem ajtaja) nem fér ki, amin akadályoztatás nélkül reflexszerűen közlekedik. Próbálja tolókocsiban ülve kinyitni az ajtó másik szárnyát. Legyen tapasztalata, hogy milyen egy küszöbön átmenni tolókocsival, vagy szembesüljön azzal, hogy lépcsőfokon nem tud közlekedni a tolókocsival, ha ki akar menni az udvarra, azt megteheti, de akkor körbe kell mennie a fiú körfolyosón. Gyakorlatok, amiben lehetőleg mindenki vegyen részt, forgásszerűen, egymásután következve A diákok legyenek párban és egyik segítse a gyakorlatot végzőt. 1. Szembekötve töltsön megy egy poharat félig vízzel. 2. Különböztessen meg szembekötve pénzérméket, vagy próbáljon meghatározott összeget kiszámolni szembekötve (pénztárnál való fizetés). 3. Tolókocsiban ülve tegyen néhány métert (lehetőleg menjen ki a teremből, legalább a küszöböt kipróbálja) 4. Használja a mankót, lehetőleg a lépcsőzést is kipróbálva. -20-
5. Egyéb - tolószékes családfotó Záró kör - mindenki elmondja, röviden egy mondatban milyen élmény volt, mi volt nehézsége a feladatoknak, hogy érezte magát közben kért e segítséget mikor, miben? A gyógyítási történet végének elolvasása - Te kinek lehetnél az embere? Buzdítás: pl. Galata 6,2-vel A látogatások tartalmi megközelítése Első alkalom Az odajutással/utazással kapcsolatos információk, utolsó egyeztetés a látogatási időpontokkal a csoporton belül. Elérhetőségek ellenőrzése, egyebek. A helyszíni kapcsolattartó felkeresése, az intézmény vezetőjével való találkozás, az intézmény / helyszín megismerése, bejárása, tájékoztatás a tevékenység sajátosságairól, tevékenységtörténet, helyszíni bejárás. Személyes ismerkedés, személyes motiváció felfedése, felmerülő kérdések/problémák megbeszélése. Alapvetően a feladatok és elvárások, valamint a lehetőségek egyeztetése. Látogatási időpontok fixálása a helyszín képviselőjével. -21-
Első találkozás személyes szinten azokkal, akikkel a későbbiekben remélhetőleg rendszeresen találkozni fog a diák. A helyszíni kapcsolattartó módszertani ajánlásai a kapcsolat fenntartásával kapcsolatosan a látogatások tartalamassá tételére. A csoportvezető által a látogatás végén annak megerősítése, hogy ha valakinek szüksége van a helyszínváltásra, mert úgy érzi nem tudja itt teljesíteni a szolgálatát, akkor arra lehetősége van. Az első tapasztalatok után a következő látogatás tevékenységének egyeztetése, ezekkel kapcsolatos feladatok. Következő látogatási időpont megerősítése. Következő alkalmak Intézményi kapcsolattartó felkeresése, egyeztetés a látogatással kapcsolatosan. Sajátos tevékenységek megkezdése intézményi kapcsolattartó segítségével. Fontos, hogy az alkalmak során a személyes kapcsolatok kialakulására és elmélyülésére törekedjünk (lehetőleg ugyan abba az ovis csoportba menjünk, lehetőleg ugyan azokkal a személyekkel törődjünk). Fontos, hogy rákészüljünk a következő alkalmakra a látogatott személlyel együtt (mikor jövünk, mire van szüksége, mit tudunk / fogunk csinálni, miről fogunk beszélgetni, stb ) Fontos, hogy tudjuk tartani az előre meghatározott időkeretet elsősorban a diákok miatt (de fontos ez egy idősek otthona esetében a hamar fáradó idősnek -22-
is. Ha igény mutatkozik rá (de senki kényszerére), akkor lehet a látogatási időtartamot hosszabbítani, erre elsősorban a csoport vezetőjének kell figyelnie. Ha a körülmények és a személyi feltételek biztosítottak, akkor törekedni kell arra, hogy a a látogatási alkalmak után legyen egy (lehetőleg) csoportos megbeszélése az alkalomnak (kivel mi történt, hogyan élték meg a találkozást, milyen problémák merülnek fel, következő alkalmak tervezett tevékenységei, stb ). Fontos segíteni a diákokat abban, hogy gyűjtsék az emlékeiket, akár képekben, akár megfogalmazva, amik segítik az átélt élmények helyes értelmezését, rögzítését, elmélyülését. Készüljünk rá a záró alkalomra, tudatosítsukk magunkban és a látogatott személy(ek)ben, hogy a program megengedi azt, hogy a látogatásoknak gyakorlatilag van végpontja. A gyakorlati tevékenységek rövid ismertetése elsősorban jelleg szerint: - Református Szeretetotthon Sajósenye 45 felnőtt korú, értelmi fogyatékos férfi lakik itt családias körülmények között, 23 lakószobában. A diákok az enyhén sérülteket látogathatják. Az intézményre a természetes, családi, normalizált életvitel a jellemző. A gondozottak foglalkoztatásában, napi tevékenységeiben való részvétel volt a feladata a diákoknak. (Nem ápolás, nem gondozás!) - Máon Református Szeretetotthon Felnőtt, értelmi fogyatékosok ellátása (bentlakásos és napközi jellegű). Az intézmény feladata a bentlakók fejlesztése és szinten -23-