A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft.

Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4 A TERVEZÉSI FELADAT ISMERTETÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA...4 MÓDSZERTAN, ALAPELVEK...5 A KISTÉRSÉG ERŐFORRÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA, ÉRTÉKELÉSE...8 TERMÉSZET FÖLDRAJZI ELEMEK, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK...8 TÁRSADALOMSTATISZTIKAI JELLEMZŐK...9 A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, VÁLLALKOZÁSOK HELYZETE...10 A VESZPRÉMI KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK JELLEMZŐI...12 BELSŐ ERŐFORRÁSOK:...13 TURISZTIKAI PARTNEREK:...15 A KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM HELYZETE...16 A KISTÉRSÉG VÍZELLÁTÁSA, SZENNYVÍZKEZELÉSE...16 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...18 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM...20 ERDŐ ÉS MEZŐGAZDÁLKODÁS...21 A HUMÁN INTÉZMÉNYRENDSZEREK SAJÁTOSSÁGAI...23 II. A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA...25 A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ALAPELVEK:...25 PROBLÉMAFA...31 CÉLPIRAMIS, A RÉSZCÉLOK RENDSZERE:...33 ÁLTALÁNOS CÉLOK...33 A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLJA:...34 A VESZPRÉMI KISTÉRSÉG JAVASOLT JÖVŐKÉPE:...37 FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK...40 KULCSPRIORITÁS: A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE...40 I. PRIORITÁS: A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE...42 II. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁSOK...52 III. PRIORITÁS: MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KIAKNÁZÁSA...59...59 IV. PRIORITÁS: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLESZTÉSE...63 V. PRIORITÁS: A KISTÉRSÉGI KOHÉZIÓ ÉS A FEJLESZTÉSI MENEDZSMENT ERŐSÍTÉSE...65 III. A PRIORITÁSOK ÉS A PROGRAMOK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATA, LEHETSÉGES IDŐÜTEMEZÉS...66 IV. A FEJLESZTÉSEK HATÁSAINAK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ MONITORINGRENDSZER...70 A MONITORING MUTATÓKRÓL ÁLTALÁBAN...70 AZ INDIKÁTOROK FOGALMA...72 A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT) INDIKÁTORAI...76 AZ EGYES OPERATÍV PROGRAMOK INDIKÁTORAI...77 A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSÁVAL ELÉRENDŐ TÁRSADALMI GAZDASÁGI, ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK ÖSSZEGEZÉSE...78 V. FORRÁSKOORDINÁCIÓ...81 2

A FEJLESZTÉS ESZKÖZRENDSZERE...81 A FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ AKTUÁLIS ESZKÖZÖK...86 I.MELLÉKLET...103 STATISZTIKAI TÁBLÁK...103 II. MELLÉKLET...104 JOGSZABÁLY GYŰJTEMÉNY...104 III. MELLÉKLET...106 IPARI, LOGISZTIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONT FEJLESZTÉSE...106 IV. MELLÉKLET...110 A HÁRSKÚTI MEGÚJULÓ ENERGIA KÖZPONT PROGRAMJA...110 3

I. A kistérség helyzete, sajátosságai A tervezési feladat ismertetése, összefoglalása Cél: A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozása a kistérség településeire. Feladatok: - A program társadalmi vitájának lefolytatása a 184/1996. (XII. 11.) Kormányrendeletben (területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről) foglaltak szerint. - A program Nemzeti Fejlesztési Tervhez, és az Európai Uniós jogszabályokhoz történő igazítása, valamint az EU-s és nemzeti pályázati rendszerekkel történő összhangba hozása. - Az elkészült program összehangolása az EU 2007-2013 közötti területfejlesztési politikájával. A feladat kidolgozása az alábbiakban vázolt szerkezet, tematika szerint készült: 1./ Az elmúlt évek kistérségi területfejlesztéseinek elemzése: - A korábban keletkezett országos, regionális, megyei, kistérségi, települési tervek, programok áttekintése, illesztése. 4

2./ A kistérség területfejlesztési koncepciójának kialakításának szempontjai: - A tervezőmunkát meghatározó külső feltételek rendszerének áttekintése, pl. NFT I., NFT II., nemzeti szintű fejlesztési programok. - Kistérségi SWOT analízis készítése, következtetések levonása. - Fejlesztési stratégia meghatározása, operatív programelemek priorizálása projekt alternatívák kidolgozása. - A kistérség településeinek fejlesztési irányainak kijelölése. - A célrendszer elemeinek, összetevőinek meghatározása. - A fejlesztési prioritások eldöntése a kistérségben 3./ A kistérség operatív programja: - A program elemei, összefoglalása. - A program intézkedéseinek bemutatása, prioritások szerinti bontásban. - A program végrehajtásához figyelembe vehető támogatási rendszerek, támogatási konstrukciók. - A programvégrehajtás eszközrendszere. 4./ A program társadalmi vitájának megszervezése, lebonyolítása: A184/1996. (XII. 11.) Korm. Rendelet rendelkezéseinek megfelelően. Módszertan, alapelvek A 18/1998. KTM Rendelet 5. -a rögzíti a területfejlesztési koncepció, a program és a területrendezési terv időtávlatait, e szerint: 5

a) rövid táv: 2 évig, b) középtáv: 3-6 év, c) hosszú táv: 7-15 év, d) nagy távlat: 15 éven túl. A jelenlegi tervezési folyamatokat alapvetően meghatározzák a 2006-os év végéig bevonható strukturális és kohéziós források. Ugyanakkor kezdenek mind jobban körvonalazódni az Európai Bizottság elképzelései a 2007-2013. időszakra vonatkozó támogatási prioritások, eszközök és források tekintetében is. Jelen pillanatban pragmatikusnak tűnő megoldás az alábbi két tervezési időtáv meghatározása: - rövid táv: 2006. végéig tart, ameddig a rendelkezésre álló fejlesztési források céljai, támogatható területei és a támogatás pénzügyi feltételei ismertek, vagyis a támogatásokhoz való hozzáférés részletes szabályai adottak. Figyelembe véve azt, hogy néhány program még nem indult el, illetve várható egyes operatív programok esetében az idei évben történő lezárás. - közép táv: 2013 végéig, a következő EU programozási időszak végéig tart, ameddig a fejlesztéspolitikai keretek egyáltalán körvonalazódhatnak. A fenti elhatározásból egyenesen következik, hogy az operatív programalkotást a gördülő tervezés alapelvei szerint 2006-ban már az új Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II) ismeretében kell továbbléptetni. A területfejlesztései tervezés végső célja a rendelkezésre álló források felhasználása fejlesztés projektumok megvalósítása érdekében. A hazai uniós típusú területfejlesztési programozás tartalmi, módszertani, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt meghatározó momentuma, hogy leggyakrabban vissza nem térítendő közösségi forrásokra épül, melyek pályázati rendszereken 6

keresztül érhetők el. A különböző területi szintű térségek, így a kistérségek feladata is a forrásbevonás szempontjából hármas: 1. azoknak a projekteknek a kidolgozása és megvalósítása, melyeknél a térség, pl. a térséget reprezentáló területfejlesztési tanács, közvetlenül pályázati alapok kedvezményezettje, gesztora és megvalósítója tud lenni; 2. azon a projektek kidolgozásának és megvalósításának támogatása, melyeknél a térség egyes szereplői, pl. gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzatok a pályázati alapok címzettjei; és végül 3. a fentiek ellátásához szükséges tervező, programozó és végrehajtó, valamint monitoring és értékelő kapacitás működtetése. A jelenlegi területfejlesztési programalkotás egy kétlépcsős rendszer, amely koncepcióból és programból áll. 7

A kistérség erőforrásainak összefoglalása, értékelése Természet földrajzi elemek, közlekedési kapcsolatok A Veszprémi Kistérség a Közép-Dunántúli Régió központi részén, Veszprém megye keleti felén helyezkedik el. Területe 560,8 km2, állandó népessége 79.780 fő. (2003). A kistérség földrajzi fekvéséből fakadóan összeköti a Balaton Felvidéket és Bakony hegységet. Flórája és faunája inkább a Bakony hegység és fennsík élővilágához áll közelebb, jelentős vizes élőhely a kistérség földrajzi területén nem található. Egyetlen folyóvízi élőhelye a Séd patak. A kistérség közvetlenül határos a Sárréti és a Mezőföldi tájegységekkel. A térség 21 településből áll, központja Veszprém, mely egyben megyeszékhely is, valamint a veszprémi agglomerációs térség központi települése is. Funkcióiból adódóan hagyományosan igazgatási, oktatási, kulturális centrum, valamint logisztikai központ is. Szerepköréből következően nemcsak térségi, de megyei feladatokat is ellát, valamint a közép-dunántúli régió egyik szellemi központja. A kistérség népsűrűsége (127,5 fő/km2) magasabb az országos átlagnál. Veszprém földrajzi fekvéséből következően jól megközelíthető, természetes akadályt a Bakony hegység képez. A várost útgyűrűvel kikerülő 8-as főút régiókat és térségeket köt össze, de a további cél, hogy négysávossá bővítésével kelet nyugati összeköttetést biztosítson. A 8-as számú főúthoz sugarasan kapcsolódnak az egyes településeket bekötő alsóbbrendű utak. A kistérségen halad át a Budapest-Székesfehérvár-Szombathelyi vasút, (villamosítása megoldott), melyről Veszprémben ágazik le a Bakonyon átvezető Zirc- Veszprémvarsány-Győri vonal. 8

A kistérség településeinek elsődleges közlekedési kapcsolatai (a személygépkocsival történő közlekedésen kívül) a távolsági és helyközi autóbusz járatok. A járatok sűrűsége és a megállóhelyek száma kielégítőnek tekinthetők. A megyeszékhely bármelyik településről átlagosan egy órán belül megközelíthető, illetve a települések közötti közlekedés sem igényel multliplikált átszállással járó utazást. A közlekedési szolgáltatótól nyert adataink szerint a közeljövőben nem várható a járatok számának és sűrűsségének lényeges átalakítása. Társadalomstatisztikai jellemzők A társadalomstatisztikai jellemzők köréből elsősorban a népesség természetes szaporulatára, korfájára, gazdasági aktivitására, jövedelmi és fogyasztási helyzetére vonatkozó statisztikai adatokat tekintettük át. Vizsgálatunk a népszámlálási és mikrocenzus adatokra, a KSH megyei bontású statisztikáira, illetve az önkormányzatok adatszolgáltatására épült. A helyzetfelmérésnek nem célja, hogy szociológiai tanulmány keretében feldolgozza, másodelemezze a társadalomstatisztikai alapadatokat. Ezért azokat a releváns adatokat és következtetéseket ismertetjük, amelyek nélkülözhetetlenek a kistérség fejlesztési koncepciójának elkészítéshez. Demográfiai sajátosságok A kistérség népességszáma 79. 780 fő volt a 2003. év végén. Az országosan tapasztalható negatív demográfiai tendenciák elsősorban Veszprém esetében figyelhetők meg, míg a kistérség egyes települései kedvezőbb demográfiai helyzetet mutatnak. A népesség az utóbbi évtizedben néhány településen növekedett, ami elsősorban a pozitív migrációs együtthatónak, mintsem a születési és halálozási különbözetnek köszönhető. A vándorlási mutató legnagyobb vesztese Veszprém (-216), míg Hajmáskér (+48), Herend (+45) és Nagyvázsony (+43) egyértelműen profitált a beköltözésekből. A kistérség egészének vándorlási különbözetéből képzett mutatója a tavaly előtti évben nulla volt. Ez a mutató azonban azt bizonyítja, hogy az elvándorlás túlnyomó részben a megyeszékhelyről történő kiköltözést jelenti. 9

A migráló népesség döntő hányada a kistérségen belül talál magának új lakóhelyet. Ez tény rámutat a terület népességmegtartó képességének pozitív vetületére. Természetesen fontos cél a pozitív összegű vándorlási különbözet elérése. A népességmegtartó képesség legfontosabb belső erőforrásai a következők: - relatíve alacsony árú és jó minőségű lakásállomány (Hajmáskér), - fejlettebb települési gazdaságszerkezet, nagy munkáltató megléte (Herend) - a kistérségi központ jó elérhetősége, kiépített közlekedési kapcsolatok (távolsági és helyközi járatok) -fejlettebb kis és középvállalkozói szektor, kedvező lakóhelyi és környezeti adottságok (Nagyvázsony) Az élveszületések és a halálozások tekintetében a vizsgált statisztikai időszakban 51-el volt magasabb a mortalitás. Fontos azonban megjegyezni, hogy öt település esetében a természetes szaporodási és fogyási mutató zéró, addig négy településen magasabbak az élveszületések a halálozásokhoz képest. Ez jóval kedvezőbb demográfiai helyzetet mutat, mint az időszak megyei, regionális és országos tendenciái. A népesség idősoros összehasonlítású korfa elemzéséből látszik, hogy a sajnálatosan közhelyes elöregedési, inaktivitási folyamat alól a kistérség sem mentesül. Megfigyelhető azonban ezen a területen szintén kedvezőbb, illetve kevésbé lesújtó a helyzet, mint országosan. A népesség gazdasági aktivitása, vállalkozások helyzete A veszprémi kistérség munkanélküliségi adatai országos, illetve más kistérségekkel történő összehasonlításban igen kedvezőnek tekinthetők. A Magyar Terület - és Regionális Fejlesztési Hivatal által közölt tábla szerint a regisztrált munkanélküliek aránya nem érte el a 2,5%-ot. Ezzel a kistérség a foglalkoztatottság tekintetében Magyarországon az élmezőnyben található. A munkavállalási szokások két fő irányra bonthatók, a helyben történő munkavégzés mellett, jelentős az ingázók aránya, 10

amelynek elsődleges célállomása Veszprém és a városkörnyéki munkahelyek. (35,6%). Az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében igen kedvező pozícióban található a térség (országosan a 3., megyéjében az első). Egy év alatt 83,1 ezer Ft-tal növekedett a mutató értéke, így jelenleg az 555 ezer Ft-ot közelíti, amely mintegy 33%-kal múlja felül a hazai átlagot. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (285,54) 17 százalékkal magasabb az országos átlagértéknél, amellyel országosan a 12., míg megyéjében a 2. helyen szerepel. A megyében működő vállalkozások legnagyobb hányada a veszprémi kistérséghez tartozik. Gazdasági ágak szerint a vállalkozások közel egynegyede kereskedelmi tevékenységet folytat, egytizedük ipari tevékenységet végez. Jelentős az építőiparba tartozók hányada is, és a megyén belül itt a legmagasabb a szállítás, posta és távközlés területén működő cégek száma is. A vállalkozások száma alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a kereskedelem, javítás területén működő vállalkozások említhetők ki, hiszen együttesen a térségben működő vállalkozások több mint 53%-át adják. A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott értéke alapján a kistérség országosan a 28., míg megyéjében a második helyen áll. A mutató értéke 3.255 ezer Ft, mely az egy év alatti 329,3 ezer Ft-os emelkedést követően is alig haladja meg az országos átlag 89%-át. A vállalkozási aktivitást kifejező mutató regionálisan a balatonfüredi és balatonalmádi kistérség után itt a legmagasabb, több mint 100 működő vállalkozás jut 1 000 lakosra. A külföldi érdekeltségű vállalkozások szívesen választják működési területként a veszprémi urbanizációs térséget. Különösen nagy számban (a megyén belül csaknem minden ötödik) telepedtek le a megyeszékhelyen és az általuk itt befektetett devizatőke a megyeinek közel 60%-át képezi. A térség lakosságának valamint az idelátogató turisták igényeinek kielégítését közel 1 500 kiskereskedelmi üzlet biztosítja. 11

A Veszprémi Kistérség turizmusának jellemzői A Veszprémi Kistérség turizmuspolitikája a jelenlegi gyakorlatban nem tölt be stratégiai jelentőségű pozíciót. Annak ellenére, hogy mind megyei, mind regionális szinten kiemelt jelentőségű a meglévő erőforrások turisztikai hasznosítása és az ezeket kísérő marketing akciók. A Közép-Dunántúli Régió és Veszprém megye is rendelkezik turizmusfejlesztési stratégiával, de ezeknek a kistérségi szintre való leképezése nem történt meg. Annak ellenére, hogy a társulásban felmerült a kistérségi turizmus fejlesztésének gondolata, és hajlandóság is van az aktív szerepvállalásra, közös programokra nincs kidolgozott, konkrét turisztikai projekt. Ennek egyik alapvető oka, a fejletlen turisztikai infrastruktúra, az alacsony szálláskapacitás és a gyenge vendéglátói infrastruktúra, melyek nem elégítik ki a térségbe látogatók igényeit. A térséget a világhírű herendi porcelánmúzeum, a nagyvázsonyi lovasjátékok, a veszprémi vadaspark kapcsán elsősorban a látogató turizmus jellemzi. Veszprém és környéke a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállás adás keretében eltöltött vendégéjszakák száma, vagyis az idegenforgalom e mutatóval mért intenzitása alapján a kistérségek sorrendjében 50., megyéjében viszont csak az 5. helyen végzett. A mutató értéke ezer lakosra vetítve az 1.084-et közelíti, ami az országos középérték fele. A kistérségben a százezer lakosra jutó kereskedelmi szállás férőhelyek száma 2002- ben a nem érte el az 1700 férőhelyet, ami rendkívül alacsonynak tekinthető. Ez a szomszédos Balaton-felvidéki kistérségekben jóval meghaladja a 4000-et, sőt egyes esetekben eléri a 6000-et is. Szintén a turisztikai erőforrások alacsony kihasználtságát jelzi, hogy a százezer lakosra jutó vendégek száma nem haladja meg a 46.000-et. Ez egyes környékbeli és nem Balaton parti kistérségek (pl. Pápai Kistérség) esetében jóval meghaladja a 64.000-et. 12

Probléma az is, hogy a kistérség nem nyit a nemzeti és nemzetközi kapcsolati lehetőségek felé. Szigetszerű működése nem szorgalmazza a kapcsolatépítést szakmai szervezetekkel, és a szomszédos kistérségekkel. A turizmusfejlesztést szolgáló törekvések egyik gátja, hogy nincs turizmus-koordináló személy vagy munkacsoport, a társulás jelenlegi munkaszervezete pedig már nem terhelhető ilyen irányú feladatokkal. Ugyanakkor a kistérség minden adottsága megvan ahhoz, hogy a turizmusfejlesztéssel jövedelemtermelő hatást idézzen elő. Jellemző a térségre az egyes települések turisztikai adottságainak komplementer jellege, ami alapja a hiányzó komplex turisztikai termékek megteremtésének. Az aktív turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásával a szezonhosszabbító, szezonalitást kiküszöbölő programok szervezésére van lehetőség, mely jól illeszkedik a Balaton-part háttértelepülési jelleghez. A német nemzetiségi hagyományok, a helyi értékek megóvására, megőrzésére irányuló erőfeszítések mind újabb és újabb turisztikai termékek kialakítására kínálnak lehetőséget. Belső erőforrások: (1) Meglévő fejlesztési dokumentumok A Dél-Bakonyaljai Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása számára 2002-ben készített turizmus marketing terv részletesen tartalmazza azokat a turisztikai attrakciókat, melyek a térségre jellemző vonzerőleltár részét képezik. Ez a dokumentum kiegészítésre és továbbfejlesztésre szorul a három új település (Papkeszi, Vilonya, Királyszentistván) társulásba kapcsolásával. A vonzerőleltár alapján megfogalmazott turizmus-formák helytállóak, azonban szükség van konkrét projektek kidolgozására, illeszkedve a területfejlesztési koncepcióhoz. 13

(2) Természeti és épített környezeti attrakciók A kistérség települései kedvező turizmusföldrajzi környezetben (Balaton Régió közvetlen szomszédságában, megyei jogú város vonzásában) és folyamatosan fejlődő infrastruktúrájú térségben helyezkednek el. Ezek a tényezők jelentősen hozzájárulnak az attrakciók turisztikai hasznosíthatóságához. A veszprémi kistérség épített- és természeti környezeti attrakciói leginkább helyi, kistérségi, regionális, és nemzeti vonzerővel bírnak. A kistérségbe látogatók többnyire a megyeszékhelyet és Herend városát keresik fel, iskolai kirándulások állomása Nagyvázsony és Veszprém. A meglévő fejlesztési dokumentumban található vonzerőleltár teljes körű, átfogó szerkezetű csupán a frissítésére van szükség. (3) Szálláshelyek, vendéglátás A látogatók többsége a tavaszi, nyári időszakban a Balaton-parti nyaralás egyik kirándulási célpontjaként érkezik, tehát szálláshelyet a kistérségben nem vesz igénybe. A kistérségben található szálláshelyek a megyeszékhelyre illetve Márkó-Bánd-Herend térségre koncentrálnak változatos képet mutatnak a falusi vendégfogadástól a 4*-os szállodáig. A meglévő ifjúsági szállások fejlesztésre szorulnak, a falusi vendéglátóhelyek viszont megfelelő számban és színvonalban állnak rendelkezésre. Egyik fontos probléma a kistérségben a teljes csoportot befogadni képes szálláshelyek hiánya, illetve magas ára (a balatoni szálláshelyek a budapesti főszezonok május, szeptember idején kedvezőbb árakat képesek kínálni). Ez gátja lehet a szervezett csoportok fogadásának. A szálláshelyek vendégforgalma azt a tényt tükrözi, hogy a kistérségbe látogatók jellemzően 1-2 éjszakát töltenek itt el. A szálláshelyek gyermekes családok fogadására a legtöbb esetben nem készültek fel, annak ellenére, hogy hazánkban is növekvő a kereslet a gyermekbarát szálláshelyek iránt. 14

(4) Nemzetközi kapcsolatok A kistérség településeinek meghatározó része sváb település, élénk testvér települési kapcsolatokkal. Ezek a kapcsoltatok jelenleg kulturálisterületre koncentrálnak, nincs együttműködés más területeken (közös projekt, pályázat stb.). Turisztikai partnerek: A Veszprémi kistérség lehetséges turisztikai partnerszervezeteivel való kapcsolata esetleges, nincs tudatos együttműködés a stratégiakészítés, porjektgenerálás, operatív és szakmai együttműködés területén. A turizmusfejlesztés alapját jelentő stratégia elkészítéséhez elengedhetetlen az alábbi szervezetek szakmai bázisa, véleményformáló hatása: (1) A kistérség területén működő szállásadók, turisztikai szolgáltatók (2) Tourinform Veszprém (3) Szomszédos kistérségek (4) Veszprém Megye Idegenforgalmáért Közalapítvány (5) Veszprém Megyei Közművelődési Intézet (6) Balaton Fejlesztési Tanács (7) Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal (8) Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács (9) Balatoni Szövetség (10) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (11) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 15

A környezet és természetvédelem helyzete A kistérség vízellátása, szennyvízkezelése A térségi felszín alatti vízkészletek nemcsak azért jelentősek, mert a mintegy 60.000 fős város és a környező települések vízellátását biztosítják, hanem mert a térség vízbázisai jellegüknél, volumenüknél fogva stratégiai fontosságú vízkészletet is képviselnek egyben. Ez a vízkészlet a karsztvízkincs, amely a Dunántúliközéphegység földtörténeti középkorban keletkezett karbonátos képződményeiben tárolódik, hidraulikailag egy rendszert alkotva. Veszprémi kistérség ivó- és ipari vizét tehát teljes egészében a térség karbonátos képződményeiben uralkodóan a felső-triász fődolomitban tárolódó és áramló karsztvízből, az ún. főkarsztból nyeri. Csak a herendi, és hidegkúti forrásoknál kapcsolódik be más vízadó réteg is. A karsztos vízbázis előnye, hogy egyrészt eredendően jó minőségű, üdítő vizet ad, másrészt a vízbeszerzés könnyebb, mert megfelelően telepített fúrások esetén - nem beszélve a számos forrásfelfakadásról - kevesebb kúttal nagyobb hozamot lehet elérni, mint más kőzettípusoknál. Hátránya viszont a sérülékenysége, szennyeződésérzékenysége. Különösen igaz ez a Veszprém környéki fedetlen, nyílt karsztos vidékre, ahol 0,5-5 m vastag, gyenge adszorpciós képességű talajtakaró található. A veszprémi vízbázisok víztermelési kapacitása mintegy 40.000 m 3 /nap. 16

Mint ismeretes hazánkban a legtöbb problémát a felszín alatti vizek nitrát-, nitrit-, vagy ammóniatartalmának növekedése jelenti. Ezen kívül szerves és szervetlen mikroszennyezők (növényvédő szer-, szénhidrogén-származékok, nehézfémek) jelenhetnek meg az ivóvízben, amelyek közül a határértéket meghaladó karcinogén vegyületek egészségkárosodást okozhatnak. 1995-ben a KHVM előterjesztést készített a kormány számára, amelyben helyzetképet adott a vízbázisokat fenyegető, zömében felszíni, antropogén eredetű szennyeződésekkel kapcsolatos veszélyekről, a sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok védelmének jelentőségéről. Sérülékeny az a vízbázis, ahol a vízadó réteg felett nincs vízzáró képződmény, így a felszínről leszivárgó szennyező anyagok rövidebb-hosszabb idő után elérhetik a vízkivételi helyeket. Kistérség, tehát a karsztos tározó szempontjából a fokozottan sérülékeny kategóriába tartozik, mert mind a vízbázisok, mind utánpótlási területeik túlnyomóan fedetlen, nyílt karsztos területre esnek, amelyeken számos ismert - és feltehetően ismeretlen - potenciális szennyező forrás található (pl. a bányagödörben kialakított veszprémi hulladéklerakó régi részei a karsztvízszint emelkedése esetén a víz alá kerülhetnek, illetve szennyezőanyagai a leszivárgó csapadékvízzel bemosódhatnak, így a hulladéktest potenciális veszélyt jelent a karsztvízre). A hosszú távú egészséges ivóvízellátás tehát a karsztvízbázis szennyezettségének függvénye. A szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya a térségben 90 % feletti. Ilyen arány hazai viszonyok között meglehetősen jónak mondható, ha azonban figyelembe vesszük, hogy település nyitott karszton helyezkedik el, akkor törekedni kell a 100 %- os csatornázottságra. 17

A tisztított szennyvíz befogadója a veszprémi Séd. Mivel a patak a veszprémi szakaszon fokozottan veszélyeztetett karsztos területen folyik, a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság az I. vízminőségi kategóriának megfelelő határérték betartását követeli meg, szemben a korábbi III. vízminőségvédelmi kategóriával. Az egyre szigorodó vízminőségi követelményeknek csak a szennyvíztelep ütemezett rekonstrukciós bővítésével lehet megfelelni. Az iszapvonal teljes építészeti és gépészeti rekonstrukciója 2001 őszén indult és 2003 tavaszára fejeződött be. Az 1,199 milliárd forintba kerülő beruházás eredményeként megtörtént a fűtött anaerob rothasztók építészeti és gépészeti felújítása, a homokfogó gépészeti berendezésének felújítása, az iszapszűrés biztosítása, a gázhasznosítás, valamint az iszap további kezelésének (víztelenítés, stabilizálás) a megoldása. Időközben a gépi szárítás napenergiás, un. SOLAR szárításra módosult. A napenergia hasznosítás miatt megmaradó biogáz blokkfűtőműben hasznosítható. Hulladékgazdálkodás A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását és kezelését a Veszprémi Kommunális Rt. végzi regionális tevékenységként, ugyanis Veszprémmel együtt 21 településen látja el ezeket a feladatokat. Az évente összegyűjtött hulladék mennyisége 2001-ben 125.489, 2002-ben 140.817, 2003 novemberéig pedig 128.910 laza m 3 volt. A kommunális hulladékok gyűjtése és elszállítása a kistérség egész területén megoldott. A járműpark korszerűnek mondható, mivel az elmúlt évek során a régi, elavult járműveket folyamatosan új, a mai követelményeknek megfelelő gépekre cserélték. Folyamatosan korszerűsítik a lakossági hulladékok gyűjtésére szolgáló edényeket, konténereket is. 18

A kistérség kommunális szilárd hulladéklerakója a cseri murvabánya bányagödrének felhagyott részén található, s a jelenleg üzemelő része szigeteléssel ellátott és a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség által, 2006. december 31-ig meghosszabbított környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A lerakásra jelenleg rendelkezésre álló kapacitás rövid időn belül kimerül, ezért szükségessé vált egy újabb, regionális települési szilárd hulladéklerakó létesítésének előkészítése. Közgyűlési felhatalmazás alapján a Veszprémi Kommunális Rt. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével ISPA pályázatot készített elő " Északbalatoni térség regionális települési szilárdhulladék kezelési rendszer" címmel. A tervezett projekt jelenleg a magyar kormány javaslata és az EU egyetértése alapján az elfogadott hulladékkezelési programok között szerepel. Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség 2004. szeptember 24-i határozatában helybenhagyta a szentgáli hulladéklerakó létesítésére vonatkozó elsőfokú határozatot, amely környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot állapított meg. A másodfokú határozat ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A hulladékgazdálkodás terén a fő törekvés az, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön lerakással ártalmatlanításra és minél több hulladék, kerüljön újrahasznosításra. A szelektív hulladékgyűjtés a kistérségben jelenleg papírra (karton- és újságpapír), műanyagokra (polietilén fólia és műanyag palackok), palackos üvegekre, valamint akkumulátorokra, szárazelemekre és használt étolajra terjed ki. (Az utóbbi három veszélyes hulladéknak minősül, gyűjtésükre és kezelésükre a Kommunális Rt. rendelkezik a megfelelő engedélyekkel). 19

Levegőtisztaság-védelem Veszprémi kistérség levegőminőségét alapvetően a termelő üzemek, a szolgáltatást végző telephelyek és intézmények légszennyező pontforrásai, a közlekedésből és a fűtésből származó diffúz levegőszennyezés együttesen határozzák meg. Ezek összesített hatása az emissziós mérések adataival jellemezhető. A kistérségben kizárólag a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség veszprémi mérőállomása végez méréseket, a következő szennyező anyagokra: - kén-dioxid (Megyeház tér, Budapest u., Halle u.) - nitrogén-dioxid (Megyeház tér, Budapest u., Halle u.) - ülepedő por (Budapest u., Halle u., Patak tér, Gyulafirátót). A mintavétel a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid esetében 24 órás átlagértékeket, az ülepedő por esetében pedig 30 napos átlagértékeket jelent. A fenti komponensek egészségügyi határértékei: - kén-dioxid: 125 µg/m 3 - nitrogén-dioxid: 85 µg/m 3 - ülepedő por: 16 g/m 2 x30nap A KÖVIM a települések levegő minőségének jellemzésére és a közvélemény tájékoztatására, külföldi példák alapján, létrehozta az ún. légszennyezettségi indexet, amely egy 1-től 5-ig terjedő osztályozó skálát jelent. 20

A mérések alapján Veszprém város besorolása jelenleg, a mért komponensek tekintetében az alábbi: - Kén-dioxid: kiváló - Nitrogén-dioxid: megfelelő - Ülepedő por: jó Az országos légszennyezettséggel összefüggésben a kistérség aktuális helyzetét elsősorban a közúti forgalom következtében fellépő, időszakosan megnövekvő nitrogén-dioxid koncentráció, a száraz időszakokban kisebb mértékben jelentkező porterhelés jellemzi. A gépjármű közlekedésből származó nitrogén-dioxid koncentráció csökkentésére, a KDT környezetvédelmi Felügyelőség határozata alapján, 2004 novemberében Intézkedési Terv készült. A fűtési időszakban (október-április) ehhez hozzáadódik még a tüzelésből származó nitrogén-oxid koncentráció növekedése és a koromképződés. Az üzemanyagok korszerűsödése és a földgázzal való tüzelés elterjedése következtében a kén-dioxid koncentrációja alacsonynak tekinthető. Erdő és mezőgazdálkodás A területen találhatók erdők 90%-ban őshonos fafajokból (tölgy, cser, bükk, gyertyán stb.) álló zömében természetszerűek, ahol az erdőtervekkel összhangban álló természetközeli erdőgazdálkodást folyik. A fennmaradó 10% kultúrerdő, (telepített erdei és feketefenyő) amely erdőtelepítési tevékenység következtében jött létre. A Veszprém környéki dolomitkopárokról az elmúlt évszázadokban eltűnt erdők újratelepítése az I. világháborút követő években kezdődött meg és tart napjainkban is. Ez a kopárfásítás nagy jelentőségű a termőtalaj védelme, termőképességének javítása, továbbá a felszín alatti vízkészletek védelme és az itt élő lakosság közérzetének javítása érdekében. 21

A telepítési területek kijelölése zömmel kevésbé frekventált helyeken, valamint a lakóhelyek és a külterületek közötti sávban történt, a zaj, fény, porártalmak csökkentése érdekében. A későbbi telepítések esetében nagyobb szerep adódhat a hazai őshonos fafajoknak - ahol a termőhelyi viszonyok azt lehetővé teszik -, mert az elmúlt évek abiotikus kárai nagy pusztítást okoztak a fiatal fenyvesekben. Az erdőtelepítések finanszírozása állami, költségvetési pénzekből történik. Az erdőgazdálkodás a közcélú funkciók mellett fontos gazdasági szerepet tölt be a települések és a kistérség hétköznapi életében. Több erdő birtokossági társulás működik, amelyeknek kiemelkedő szerepe van az erdők gazdasági hasznosításában. A társulások a kistérség létrejötte óta intézményes kapcsolatokat nem építettek ki a területfejlesztési tanáccsal. Nem történtek egyeztetések a tájegység természeti erőforrásaira építő turisztikai programjavaslatokról, hiányzik a gazdálkodási és a területfejlesztési szempontok integrálására irányuló kommunikációs fórum. A kistérségben mind foglalkoztatási, mind a gazdasági hozzáadott érték szempontjából kisebb jelentőségű a szántóföldi és a kertészeti kultúrák műveléséből származó jövedelemszerzés. A birtokszerkezet közép méretben stabilizálódott, nagyvállalkozás méretű mezőgazdasági munkáltató nem található. 22

A humán intézményrendszerek sajátosságai A kistérség esetében mind az óvodai, és mid az általános iskolai ellátás tekintetében jellemző a körzetesített intézmény fenntartás. Az alacsony gyermekszám miatt nyolc településen nincsen statisztikailag nyilvántartott óvodai, illetve tíz községben általános iskolai férőhely. Ezekről a településekről a gyermekek a szomszédos, nagyrészt a körjegyzőséget ellátó településekre ingáznak. A kistérség oktatási kapacitásai a gyermekszületések idősoros dinamikáját figyelembe véve elegendőek, de mindenképpen szükséges a fogadó intézmények fejlesztése, rekonstrukciója (Papkeszi, Nemesvámos). A jelenlegi intézményháló működtetése túl nagy terhet ró a tulajdonos önkormányzatokra. Középtávon megfontolandó a többcélú kistérségi társulás keretében az oktatási intézményrendszer racionalizálására. Ez nem feltétlenül jár együtt további összevonásokkal, sokkal inkább a vezetési struktúra, az üzemeltetés és beszerzések költséghatékonyabb működtetését segítené. A középfokú oktatás elsődleges beiskolázási centruma Veszprém, egyéb beiskolázási utak elenyésző szerepet képviselnek. A kistérség települései helyben megoldott, valamint körzetesített alapfokú egészségügyi ellátással rendelkeznek. A házi orvosi ellátás személyi, tárgyi feltételei adottak. Az elmúlt időszakban a rendelők fejlesztésében orvosi műszer beszerzésekre került sor, valamint a végleges működési engedélyek kiadása feltételeinek megteremtése volt feladat. A többcélú kistérségi együttműködés és intézmény működtetés első próbaköve a háziorvosi ellátás és ügyeleti rendszer kialakítása volt. 23

Komoly hiányosság tapasztalható a gyermek és családgongozás (családsegítés) és idősgondozás területén. A települések önállóan próbálják megoldani ezeket a feladataikat. Ez a szűkös anyagi források, az inadekvát személyi állomány, valamint a szakmai információáramlás hiánya miatt sok esetben csak tűzoltó jellegű. A települések döntéshozói több esetben jelezték, hogy ezen a területen preferálnák a kistérség fokozottabb szerepvállalását. Az idősgondozás esetében több esetben szűkösek az intézményi kapacitások. Tótvázsonyban várhatóan már a közeljövőben szükséges lesz egy ellátó intézmény megszervezése, amely több környező település hasonló jellegű problémáit is orvosolná. 24

II. A kistérség fejlesztésének koncepciója A koncepció kidolgozásának módszertana, alapelvek: A tervezési módszertan kialakításakor lényegében kettős szempontrendszer vezetett, egyrészt építeni kell a hazai tervezési gyakorlatra, szabályozásra és alkalmazni kell a vonatkozó uniós alapelveket., iránymutatásokat. Azaz: - Egyrészt oly módon kell kidolgozni valamennyi tervezési dokumentumot, hogy azok tartalmazzák a Magyarországon hatályos, a területfejlesztési tervek tartalmi követelményeit definiáló jogszabály (a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet) tartalmi elemeit és megfeleljenek valamennyi olyan formai követelménynek, amelyet az említett rendelet meghatároz. - Másrészt viszont az ország EU csatlakozása után elengedhetetlen fontosságú, hogy a különböző térkategóriák (kistérség, régió, ország) készülő fejlesztési dokumentumai a lehető legnagyobb mértékben összhangban legyenek az EU regionális politikája keretében a programozási dokumentumokra vonatkozó szabályozásokkal és szakmai ajánlásokkal is. A koncepció kidolgozásakor építettünk az európai uniós és a hazai regionális politikában széles körben elfogadott általános alapelvekre. Ezen alapelvek szem előtt tartása a programozás további szakaszaiban, valamint a program megvalósítása során elengedhetetlen. Ezek az alapelvek az alábbiak: 25

Partnerség A partnerség elve a programozás és a programmegvalósítás során egyaránt az érintett szereplők együttműködését feltételezi, mind vertikálisan (a tagállamok esetében az Európai Bizottság, a központi és regionális hatóságok, az önkormányzatok, köztestületek stb.), mind pedig horizontálisan (piaci és intézményi szereplők). Addicionalitás Az addicionalitás kifejezetten a Strukturális Alapok működését meghatározó alapelv, mely azt mondja ki, hogy a tagállamok a meghatározott célú európai uniós strukturális támogatásokat pótlólagos (addicionális) forrásként kezeljék a saját forrásaik mellett, azok azonban nem helyettesíthetik a tagállam azonos célból eszközölt kiadásait. Programozás A programozás, mint alapelv azt fejezi ki, hogy a Strukturális Alapokból támogatás nem egyedi projektekhez, hanem integrált, több évre szóló fejlesztési programokhoz biztosítható. 26

Koncentráció A koncentráció elve szerint a támogatási források a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra; ennek érdekében azokat viszonylag kis számú, stratégiai jelentőségű célkitűzés megvalósítására kell összpontosítani. Szubszidiaritás A területfejlesztési értelemben vett szubszidiaritás elve a tervezés viszonylatában azt jelenti, hogy a tervdokumentumok elkészítése, valamint a programok megvalósítása lehetőleg azon a szinten történjen, amelyet érint. Decentralizáció Ezen alapelv értelmében folyamatosan törekedni kell a területfejlesztési döntések központi meghozatalának elkerülésére, amely folyamatnak együtt kell járnia a pénzügyi források tervezéséhez és felhasználásához kapcsolódó felelősség- és jogkör decentralizációnak is. A területi döntéshozók eszközrendszerének ilyenformán történő megerősítése feltételezi a szubszidiaritás alapelvének meglétét az adott viszonyrendszerben. Nyilvánosság A nyilvánosság elvének alkalmazása azt célozza, hogy minél nagyobb mértékű legyen a helyi erőforrások bevonása és a társadalmi támogatottság. Ezen alapelv szerint a tervezés és a programmegvalósítás során egyaránt biztosítani kell az átláthatóság: csakis ezen keresztül érhető el, hogy a helyi társadalom azonosuljon a megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. 27

A fejlesztési koncepció három szakasza: - Az első szakasz megalapozó információkat tartalmaz: ennek része a bevezetése, a tervezési módszertan, a kistérség stratégiai szemléletű értékelése, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó SWOT elemzés. A stratégiai szemléletű helyzetelemzés összefoglaló jelleggel mutatja be a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait, kiemelten a stratégia kialakítását megalapozó tényezőkre koncentrálva. Ennek megfelelően felépítésében nem a helyzetelemzésben megismert, alapvetően ágazati jellegű tagolást követi, hanem az információkat úgy csoportosítja, hogy azok a lehető leglogikusabban vezessenek tovább a fejlesztési stratégiához. - A fejlesztési koncepció második szakasza a koncepció leglényegesebb, központi része: a kistérség fejlesztési stratégiájának bemutatása. Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a stratégiai alternatívákat, bemutatjuk a kiválasztott stratégiai alternatívára alapozva a fejlesztés célrendszerét, valamint a javasolt fejlesztési prioritásokat is. Ez a rész tartalmazza a prioritások egymás közötti kapcsolatának vizsgálatát, tervezett időbeli ütemezésüket, a prioritások értelmezését a kistérség településeire, valamint a célpiramis áttekinthető bemutatását. - A fejlesztési koncepció harmadik szakasza mintegy a stratégiai programra fókuszálva a javasolt stratégia megvalósításával kapcsolatos alapvető információkat tartalmazza. 28

A kistérségi területfejlesztési koncepció elvi sémája : Globális célok A kistérség jövőképe Versenyképesség s Életminőség Fenntarthatóság Fejlesztési prioritások Kulcsprioritás I. prioritás II. prioritás III. prioritás IV. prioritás V. prioritás A táblázat szerkezete követi az elfogadott módszertant: erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek összegzése. A táblázat összeállítása során az alábbi tényezőket vizsgáltuk (némelyiket több szempontból is) és vontunk le következtetéseket. - demográfiai folyamatok - egészségügy - természeti viszonyok - oktatás, képzés - mezőgazdaság - kultúra, hagyományok - élelmiszeripar - civil szerveződések - szolgáltatások - közlekedés - idegenforgalom - szennyvíz - telekommunikáció, informatika - hulladékkezelés - vállalkozások - térszerkezet, települési kapcsolatok - munkanélküliség - kohéziós tényezők - szociális helyzet - külső tényezők, trendek 29

Erősségek - a gazdaság több lábon áll, versenyképessége magas szintű - a gazdasági szolgáltatások és pénzügyi szolgáltatások száma nagy, - a kereskedelem területi koncentrációja magas, - a vásárlóerő magas szintű, - jelentős turisztikai kapacitás, - környezeti, természeti adottságok - hasznosítható alternatív energia források (szél) - relatíve jó népességmegtartó képesség - magas a felsőfokú végzettségűek száma, aránya - a kistérség tudásbázisa kiemelkedően kedvező szintű, - alacsony a munkanélküliségi ráta - az infrastruktúra kiépítettsége magas szintű -Veszprém jelentős kulturális központ, intézmény hálózata több elemű - Jelentős K+F tudásbázis (Veszprémi Egyetem) Gyengeségek - a gazdaság az elmúlt időszakban alacsonyabb növekedést produkált, - a népesség elöregedett - természetes fogyás van, alacsony a gyermekkorúak száma, aránya, - közepesen magas a közlekedésből származó légszennyezés, - az épületállomány egy része elavult, számos műemlék és felújítandó épület található, - nem megfelelő a turisztikai lehetőségek kihasználása, - kevés kereskedelmi szálláshely, - alacsony a vendégéjszaka számok, - az információ-technológiai szolgáltatások fejletlenek - környezetbarát energiaforrások felhasználásának alacsony fejlettsége - K+F tudásbázis kistérségi kihasználása nem megoldott - a kistérségi szintű intézményfenntartás és működtetés nem megoldott, késésben van a kistérség Lehetőségek - a kistérség vonzereje tovább nő, a népességcsökkenés megáll, - a tőke számára vonzóbbá válik a kistérség, - a közlekedési kapcsolat javításával a kistérség megközelíthetősége javul, - a komplex idegenforgalmi kínálat fejlesztése miatt a turizmus bővül, - a szolgáltató szektor tovább erősödik - az információs társadalom tovább erősödik, - a szolgáltató, kereskedelmi és pénzügyi szektor tovább bővül, munkaerő felvevő képesség nő, - EU konform hulladékkezelő és ártalmatlanító rendszer bevezetésre kerül. - környezetbarát energiahasznosítás - távmunka térnyerése Veszélyek - a külső gazdasági feltételek romlanak, kevés tőke érkezik, - az alacsony hozzáadott értéket előállító gazdaság térnyerése, - a munkanélküliség növekedése, - a környezeti terhelés tovább nő és ezáltal romlik a kistérség imázsa, vonzereje, - a szegregáció erősödik az ellátórendszereknél, - a régión belüli, ill. az országhatáron túl fekvő versenytársak gyorsabb fejlődést érnek el, - gazdasági recesszió következik be a kistérség gazdaságát meghatározó szektorokban, - az intézményfenntartás költségvetési forrásai szűkülnek - a demográfiai tendenciák romlanak 30

Következtetés: A SWOT analízis alapján a kistérségnél egy progresszív, fejlesztésorientált stratégiai program lehetősége vázolható fel. Problémafa A tervezési metodika szerint a veszprémi kistérségben megállapított, tapasztalt problémák ún. problémafában kerültek összefoglalásra. Gazdaságfejlesztés (Kulcsprobléma) Turisztika Humán erőforrások Környezeti infrastruktúra Műszaki infrastruktúra Kohézió és együttműködés Második megközelítésként a feltárt problémákat tovább tagoltuk: - alap problémák, amelyek a kulcsproblémára hatást gyakorolnak - fő következtetések 31

Alap problémák (1. szint) Turizmus: - alacsony a turisták itt tartózkodási ideje, - vendégszám, vendégéjszakák száma stagnál, - szálláshelyek egy része alacsony szintű és komfortfokozatú, - hiányzik az átfogó turisztikai tervezés. Humán erőforrások, ellátórendszer: - a népesség elöregedő, - szociális ellátások nem teljes körűek, - a K+F erőforrások alacsony szintű hasznosítása, e-working programok hiánya. Környezeti infrastruktúra: - a megújuló erőforrások kihasználásának hiánya, - K+F környezeti fejlesztések hiánya, - környezettudatos oktatás és ismeretterjesztés alacsony szintje - hulladékgazdálkodási anomáliák. Műszaki infrastruktúra: - informatikai szolgáltatások csak lassan bővülnek, - szélessávú internet használata szűk körű, - alacsony az integrált informatikai alkalmazások aránya, - a távmunka informatikai feltételei nem adottak. Kohézió és együttműködés: - az együttműködés nem elég szoros az intézményi ellátásokban és azok működtetésében. 32

Célpiramis, a részcélok rendszere: Az előző fejezetben összegyűjtött és összerendezett problémahalmaz egyúttal kijelöli azokat az utakat, amely felé a kistérségnek haladnia kell: azaz az egyes szinteken megfogalmazott problémák mellé azok megoldására vonatkozó alternatívákat dolgoztunk ki. Ha az adott célt elérjük, egyúttal a hozzá kapcsolódó problémát is megoldjuk. A célpiramist (vagy célfát) négy szintre tagoltuk (stratégiai cél, prioritás, alprogramok, intézkedések). E két utóbbi már a programdokumentum szerkezetét vetíti előre. A célpiramishoz hozzárendeltük az Európai Unió vonatkozó alapelveiből adódó általános célokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kistérség fejlesztési koncepciójának célrendszere összhangban van az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájának alapelveivel. A célrendszert prioritásonként tagolva az alábbiakban mutatjuk be: Általános célok - A gazdaság versenyképességének növelése - A kistérség népességmegtartó erejének megőrzése, az életkörülmények jobbítása, ellátórendszer fejlesztése - A környezet fenntarthatóságának erősítése, természeti értékek védelme, és kihasználása - A K+F erőforrások hatékonyabb kihasználása 33

A kistérség fejlesztésének stratégiai célja: I. prioritás: A kistérség turisztikai fejlesztése Alprogramok: - Aktív turizmusformák fejlesztése - Kulturális turizmus fejlesztése - MICE (üzleti-, incentív-, konferencia-, rendezvényturizmus) - Szálláshelyek fogadókapacitás- és minőségfejlesztése - Turizmus eszközrendszere Intézkedések: - Kerékpáros, lovas turizmus fejlesztése, séta- és túraútvonalak kiépítése, Sportrendezvények fogadása, megrendezése - Örökségturizmus egyes ágainak fejlesztése - Kiskonferenciák, céges rendezvények fogadási feltételeinek megteremtése - Szálláshely- és kapcsolódó programszolgáltatás fejlesztés, a falusi vendégfogadás kapcsolódó szolgáltatásainak színesítése - Kistérségi turizmusfejlesztési dokumentumok összehangolása II. prioritás: A kistérség humán erőforrás fejlesztése, szociális ellátórendszerek megerősítése Alprogramok: - Az alap- és középfokú oktatás intézmény infrastrukturális feltételeinek fejlesztése - Szakképzés és felnőttképzés struktúrájának, hatókörének kiterjesztése - Családsegítő, gyermekvédelmi és idősgondozási szolgáltatások ösztönzése Intézkedések: - Óvodai és általános iskolai rekonstrukciós beruházások - Egészségügyi alapellátási hálózat működési racionalizálása - Kistérségi családsegítő és idősgondozó intézmény rendszer megszervezése - Távtanulási és képzési keretrendszer kialakítása (e-learning) 34

III prioritás: Környezeti terhelés csökkentése, műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezeti erőforrások Alprogramok: - Közúthálózat áteresztő képességének fejlesztése - Szilárd hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, működtetése - Megújuló energiaforrások kiaknázása - Kutatás fejlesztési kapacitások kihasználása Intézkedések: - Települési bekötőutak csomópontjai korszerűsítése, alsóbbrendű utak fejlesztése - A szentgáli lerakóhoz kapcsolódó hulladékgyűjtés megszervezése és üzemeltetése - Illegális lerakók felmérése, felszámolásuk ösztönzése - Szélenergia park(ok) létrehozásának koordinálása - Alternatív energia innovációs központ intézményesítése IV. prioritás: Információs társadalom fejlesztése Alprogramok: - A gazdaság informatikai ellátásának javítása - A közszolgáltatások informatikai hátterének fejlesztése - A távmunka végzés feltételeinek megteremtése Intézkedések: - A közszolgáltatások informatikai hátterének fejlesztése - Közcélú adatbázisok informatikai feldolgozása, közzététele - Szélessávú internet használat ösztönzése, - Üzleti tartalomszolgáltatások katalizálása 35

V. prioritás: Kistérségi kohézió erősítése Alprogramok: - Kistérségi együttműködés erősítése - Kistérségi ellátó, intézményi hálózat fejlesztése Intézkedések: - Kistérségi fejlesztéseket kezelő intézményi háttér létrehozása - Kistérségi ellátó, szolgáltató háttér fejlesztése - Kistérségi imázs erősítése 36

A Veszprémi Kistérség javasolt jövőképe: A fejlesztés fő céljainak és irányainak meghatározása lényegében két részre bontható. A tervezési ajánlások alapján törekedtünk a jövőkép tézisszerű megfogalmazására, amely a legfőbb célt fogalmazza meg, ehhez kapcsolódik a másik elem, az ún. fejlesztési prioritások rendszere. A jövőkép hosszú távra jelöl ki egy célállapotot a kistérség számára, amelyhez való konvergencia a tulajdonképpeni fejlődés részben spontán folyamat, részben a kistérség szereplőinek tudatos tevékenységének eredménye. A jövőkép megvalósulásának pontosabban: a területfejlesztés eszközeivel való megvalósulásnak irányait a területfejlesztési programozási gyakorlatban fejlesztési prioritásoknak nevezzük, és ezek alkotják a koncepció magját. A helyzetelemzés, az adottságok alapján javasoljuk, hogy a veszprémi kistérségnél egy progresszív, fejlesztés orientált komplex stratégiai program kidolgozása és elfogadása történjék meg. E program végrehajtásához egyértelműen és markánsan pozitív jövőkép vázolható fel. Törekedtünk arra tekintettel a koncepció hosszú időtávjára, hogy a jövőkép reális legyen, stílusában a rövid megfogalmazás, a közérthető jelleg domináljon, amely így kezelhetővé teszi a szakemberek és a közvélemény számára egyaránt. A kistérségben élők életminőségének javítása 37

Ahhoz, hogy a jövőképben megfogalmazott életminőség-javulás elérhető legyen, olyan komplex programok megvalósítása szükséges, amelyek egyszerre dinamizálják a kistérség gazdaságát, de nem okozzák a belső feszültségek növekedését és a környezeti fenntarthatóságot sem veszélyeztetik. Ezért a fő célkitűzés mellé rendeltük azokat az alapvető célokat, amelyek kijelölik a fejlesztés irányait. Ezek az alábbiak: A gazdasági versenyképesség erősítése, tőkebevonás A kistérség népességmegtartó erejének javítása, az életkörülmények jobbítása A környezet fenntarthatóságának erősítése, természeti értékeinek védelme Hagyományok ápolása, az intézményi összetartozás erősítése A térség versenyképességének növekedése szempontjából nagyon fontos az aktív befektetés ösztönzési tevékenység fokozása, amely a gazdálkodó szervezetek technológiai, logisztikai, menedzsment rendszerének megújítására irányulhatnak. Az ipar vonatkozásában a magas hozzáadott értéket előállító fejlesztések a célravezetők. Különös hangsúlyt kell helyezni a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésére, az együttműködés erősítésére. A kistérségnek csatlakoznia kell a Szentkirályszabadjai repülőtér hasznosítását célzó fejlesztési program megvalósításához. Ezzel a gazdaságélénkítés mellett, újabb innovatív beruházások megvalósítása és fokozott beszállítói kapacitás növekedés érhető el. A logisztikai központ és ipari övezet fejlesztése kedvező hatást gyakorol a munkahelyteremtésre is. (Lásd III. Melléklet) 38