A 70 éves Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium emlékkönyve 1940 2010

A 70 éves Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium emlékkönyve 1940 2010

2

A 70 éves Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium emlékkönyve 1940 2010 Nagykanizsa 2010 3

A kötet szerkeszt je és felel s kiadója Farkas Tünde A borítót tervezte: Kovács Krisztina A fényképeket készítette: Kovács Krisztina Bali János Marton László Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium OM azonosító: 037645 Cím: 8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 74/A Telefon: +36-93-313010 Fax: +36-93-310-107 Email: cserhatiiskola@chello.hu http://cseriweb.extra.hu/ A kötet megjelenését a Saubermacher-Pannonia Kft. támogatta 4

Tartalomjegyzék El szó Farkas Tünde... 7 Az iskolával kapcsolatban álló szakemberek emlékezése... 9 Kiemelkedni és kiválónak lenni Benedek András... 9 Gondolatok a Cserhátiról dr. Jekkel Antal... 10 Emléktöredékek... dr. Lengyel Sándor... 12 A jöv a múlt tükrében dr. Kamondi László... 16 Hogyan emlékeznek az egykori tanárok és diákok?... 19 27 év az igazgatói székben Janzsó Antal... 19 Gyerekeim mellett az iskola adott teljes életet dr. Kalamár Jánosné... 20 Hajrá cserhátisok! Somogyi András... 22 Szerettem tanítani Orosz Sándorné... 23 A tanári kar és a tanulóifjúság szolgálata Sárváry László... 23 Ez az id szak volt életem legszebb 25 éve Valu Gyula... 25 Nem csak munkahely volt... dr. Dobos Ilona... 26 A kollégium élén Meggyes Ferenc... 27 És... Szoliva János... 28 Jó volt az ifjúsággal együtt élni! dr. Feledi Adrienne... 28 Csak a szépre emlékezem Éberling Dezs né... 29 Igazi m helymunka folyt Andor Józsefné... 29 Életre kelt elektromos áramkörök Szabó Dezs... 30 A lézert l a ceruzarobbantásig Fata László... 31 Minap a Cserháti környékén Németh Gábor... 32 Az els technikus osztály Muczer József... 34 Középiskolás emlékeink a CSERIB L 1961 1965 Szabó Vince és Horváth Gyula... 35 A múlt tisztelete a jöv záloga Sárvári Katalin... 37 Milyen volt diáknak lenni a Cserhátiban? Szabó Gyula... 38 A világ csodái dr. Baglady Péter... 39 Nagyon jó volt diáknak lenni a Cserhátiban Király Károly... 39 Éjszakába nyúló nosztalgiázások Szabó István... 39 Életre szóló élmény Szmodics Zoltán... 40 Hát persze, hogy a Cseriben! dr. Nagy József... 42 Milyen volt diáknak lenni a Cserhátiban Németh István... 43 Csak szép és jó emlékeim vannak Mezei László... 44 Köszönöm, hogy cserhátis lehettem Lelkó Tamás... 45 Ma is szívesen lennék cserhátis! Lendvai László... 46 Öt szakmát szereztem ifj. Sárváry László... 47 5

Men volt cserhátisnak lenni! Csíkos Norbert... 47 A befektetés megérte Krébesz Tamás... 48 Számomra a Cserháti a legjobb választás volt Wirth András... 48 Négy szép év a Cserhátiban Farkas Zoltán... 49 Amit magammal hoztam Somogyi Zoltán... 50 Cseris korszakom Farkas Szilárd... 52 Miért érdemes a Cserhátit választani? Szörényi Szabolcs... 54 Piros bet s ünnep Farics Zoltán... 56 Milyen volt diáknak lenni a Cserhátiban? Kovács Dániel... 57 Diákévek a Cserhátiban Kulcsár Klaudia... 58 A PC programozástól a mikrovezérl k programozásáig Fehér Zsolt... 58 A 2002-es évfolyam E osztálya Katona Márk... 60 Suli utáni Counter-strike meccsek Kalinics András... 61 Tanulni márpedig kell! Balogh Richárd... 62 Az iskola mai tanárainak és diákjainak gondolatai... 63 Mit jelent számomra a Cserháti? Dóber Valéria... 63... farigcsálok némán egy a Cserháti emlékkönyvébe írandó dolgozaton Horváthné Simola Erika... 63 Legyen megtiszteltetés! Vukics Veronika... 65 Az érem másik oldala vagyunk Bálint Zsuzsa... 65 Ha a Cserháti nevet hallom, úgy érzem otthon vagyok Godena Ildikó... 66 Cserhátis tanárnak lenni összességében jó Tóthné Piriti Zsuzsanna... 66 Milyen cserisnek lenni? Kálovics József... 66 Cseris múltam Szikora Pál... 67 Ami a szakmát illeti Tóth László... 67 Szeretek fiatalok között lenni Milei László... 68 Hazaérkeztem Kránicz Zsolt... 68 Lépést tartani a rohamosan fejl d technikával Kovács Attila.. 68 Büszkén vallom magam cserhátis tanárnak Gábris Jácint... 68 Közös a cél Tóth Rita... 69 Mit jelent gólyának lenni? Koszoru Kristóf... 70 Miért jó cserhátisnak lenni? Wercz Dávid... 70 Mit jelent cserhátis diáknak lenni? Györgypál Zalán Attila... 71 A Cserháti-létra Fási Barnabás... 71 Jó egyáltalán cserhátisnak lenni? Végvári Ferenc... 73 Gondolatok az iskoláról Németh Adrienn... 74 Milyen diáknak lenni a Cserhátiban? Kustán Dániel... 74 Az iskola tanárainak, dolgozóinak, diákjainak névsora... 75 6

El szó Emlékkönyv. Születésnapra szóló érzések, jókívánságok, élmények. Ebben az évben a Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium ünnepli 70. születésnapját. 1940 szeptemberében jelent meg az els tudósítás a Zalai Közlönyben az iskola jogel djér l. Ez volt a Téli Gazdasági Iskola. Azóta sok minden történt az iskola életében, az eltelt 70 év jelent s változásokat hozott. Az Aranykalászos Gazdaképz b l mez gazdasági technikum lett, majd növénytermeszt és állattartó-telepi gépészeket képeztünk. Kés bb jelent meg a képzési profilban az ipari gépészet, a világbanki és osztrák program, a számítástechnika, a gyártástechnológia, az informatika és az elektronika. A gazdasági, társadalmi elvárásoknak megfelel en változott a képzési irány, fejl - dött a technika, b vült az iskola, n tt az osztályok, a tanulók és a tanárok száma. Közben a Cserhátiban jól felkészült szakemberek végeztek, tizenéves gyerekek váltak feln tté, ismerkedtek meg a munka világával, tanulták meg a munkafegyelmet. Az iskola történetét több évkönyv megörökítette már, ezért most a tények felsorolása helyett a volt tanárok és a volt diákok szemszögéb l örökítjük meg az elmúlt évtizedeket. k mennyire voltak tevékeny részesei a változásoknak, hogyan emlékeznek az iskolában töltött évekre, milyen értékrendet közvetített az iskola, mit jelent számukra a Cserháti. A szakma és a tudás iránti elkötelezettségük, sikereik példaként állíthatók diákjaink és tanáraink elé. Az visszaemlékezéseiken keresztül elevenítjük fel az iskola történetét. Természetesen érdekes az is, hogy a kívülállók, a minisztériumi munkatársak, a szakfelügyelet, a szakképzés irányítói hogyan tekintenek vissza a küzdelmes, sikerekkel teli évekre, hogyan látják a Cserháti szerepét a magyar szakképzésben. Ezért az emlékkönyv els részében a volt tanárok, diákok mellett küls szakemberek is emlékeznek. Egy iskola életében azonban a múlt mellett a jelen is meghatározó, hiszen a jöv lehet ségei itt teremt dnek meg. 2010-ben egy új évtized kezd dik, az iskola el tt új feladatok állnak. Az általunk indított képzéseknek meg kell felelniük a diákok, a szül k, a munkaer piac elvárásainak. Tanulóink számára biztosítanunk kell a magas színvonalú oktatást, a megbízható szakmai tudást és felkészültséget, a szakmára való felkészülés alapjait. A szakmai tudás az els dleges, de 7

nem szabad figyelmen kívül hagynunk az általános m veltséget, a sikeres érettségi vizsgát és az idegen nyelvi kommunikációt sem. A szakmai és a közismereti tanároknak együtt kell dolgozniuk a sikerért. Segítséget kell számukra nyújtanunk abban, hogy az iskola elvégzése után keresett munkaer ként el nyös pozícióba kerüljenek a munkaer piacon, vagy eredményes fels fokú tanulmányokat folytassanak. Folyamatosan figyelve a munkaer igényt, az RFKB ajánlásait, legyünk készek a meghatározott szakmacsoportokon belül új szakmák indítására a meglév technikai feltételek és a fejlesztési lehet ségek figyelembe vételével. Tudomásul kell vennünk, hogy a hozzánk érkez gyerekek eltér felkészültség ek, közülük többen olvasási, matematikai hiányosságokkal rendelkeznek, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a tehetséggondozás mellett a felzárkóztatásra. Ehhez változatos pedagógiai módszerek alkalmazására van szükség. Az iskola sikeressége nagyrészt azon múlik, hogy tanárai mennyire gondolkodnak hasonlóan a tanításról, mennyire követik a változásokat, tudnak-e egységes értékrend szerint dolgozni, képesek-e együttm ködni, érzékenyek-e a tanulók, a szül k és a társadalmi közeg jelzéseire. Az emlékkönyv második részében a jelenlegi pedagógusok érzéseit, gondolatait olvashatjuk. Soraikból megtudhatjuk, milyen ma tanárnak lenni a Cserhátiban. Nem könny. Mert a gyerekek változtak, a tanítástól túl sok energiát és id t vesz el a nevelés, annak tudatosítása, hogy a tanóra tanulásra szolgál, és hogy a szabályokat be kell tartani a közösség érdekében. Tanulságos elolvasni a most a Cserhátiban tanuló diákok véleményét. szintén leírják, hogyan érzik magukat, milyen a közérzetük, mennyire felel meg az oktatás elvárásaiknak, milyen hiányosságokat észlelnek. A múlt kötelez. A 70 év sikereit kell folytatnunk, hogy a következ emlékkönyvben is az iskolát, tanárait elismer írásokat olvashassunk. Ezért kell dolgoznunk. Jó munkát, türelmet, kitartást kívánok magunknak, kollégáimnak és diákjainknak is. Farkas Tünde igazgató 8

Az iskolával kapcsolatban álló szakemberek emlékezése Kiemelkedni és kiválónak lenni A magyar szakképzés intézményi történetének szép példája az a 70 év, id keretet adva annak a változásfolyamatnak, mely 1940 szén a Téli Gazdasági Iskola létrehozásával kezd dött, s napjainkig a Kanizsa TISZK keretén belül formálódó komplex intézmény, a Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium fejl désének korszakát fogja át. E történet példa arra, hogy mennyit is változott az a gazdasági környezet, melyben az egyszer gazdálkodók gyermekei szereztek ezen iskolában mez gazdasági szakmákat a kezdetekben, s milyen módon alakult át az a társadalmi közeg, mely folyamatosan igényelte a szakmai képzés színvonalának megújítását, a korszer bb és magasabb képzési formák megszervezését. E korszak minden évtizedében jelent s változások történtek. A technikusképzés éppen jöv re lesz 60 éves, mely közelg évforduló arra hívja fel a figyelmet, hogy viszonylag rövid, de korszakos jelent ség iskolaszervez munka eredményeként az ország els technikumai között kapott helyet az iskola. Félévszázaddal ezel tt vette fel az intézmény Cserháti Sándor nevét, s a néhány évvel kés bbi bevezetett fels fokú képzéshez kapcsolódó fejl dés szemléltette, hogy az iskola, melyet nem az átlagteljesítmény, hanem a kiválóság jellemzett. Folyamatosan a magas színvonalú képzésre törekedett. Személyesen a 80-as évek végén, a Magyar Szakképzési Társaság létrehozásának kezdeményezésekor kerültem az iskolával, annak akkori igazgatójával, Janzsó Antallal kapcsolatba. Az iskola jó híre, az új fejlesztésekre való nyitottsága országosan ismert volt, s az elkövetkez években, mint a Phare projektek és Ifjúsági Szakképzés Világbanki Programjának egyik vezet hazai intézményében több alkalommal is módom volt a szakmai konferenciák, technikusavatók alkalmából az iskola fejl dését, szakmai profiljának és képzési infrastruktúrájának újabb és újabb változásait megtapasztalni. Elismeréssel mondtam akkor, s teszem azt ma is: a Cserháti a magyar szakképzési intézményrendszer egyik kiemelked szakmai és pedagógiai intézménye, a régióban a szakképzési innováció egyik meghatározó bázisa. 9

A 90-es években az iskola a hazai szakképzési intézmények kiválóságai között egyre ismertebb lett, s az ezredfordulóra már fels fokú szakképzési programot is indított. A szakképzési rendszer egészét érint oktatáspolitikai változások és az utóbbi évek gazdasági válsága ugyanakkor, mint minden hazai szakképzési intézményt, a Cserhátit is természetesen megérintették. A folyamatos képzési programfejlesztésen túl az utóbbi évek kihívása az intézményi integráció volt. A jelent s fels oktatási és részben gazdasági szervezeteket is megérint integráció a szakképzés esetében is elkerülhetetlenné vált. A magányos intézmények egyre kevésbé képesek a folyamatos szakmai innovációra, a korszer szakmai infrastrukturális feltételek kialakítására. A Területi Integrált Szakképzési Központok kialakítása magában hordozza annak esélyét, hogy hosszabb távon a folyamatos fejl désre késztetett szakképzés értékeit meg rizve ismételten megújuljon. A Cserháti esetében van mire építeni, s fontosak a már létez értékek, azok továbbvitele szakmai és pedagógiai programban, hagyományokban, kiválóságban. Kívánom, hogy a Cserháti a következ évtizedekben is legyen kiemelked intézmény, mely sokak számára adhat kiválóságával követend példát. Benedek András a Magyar Szakképzési Társaság tiszteletbeli elnöke a BME egyetemi tanára Gondolatok a Cserhátiról Az 1980-as évek elején, az éppen akkoriban létrehozott Ipari Minisztérium Oktatási Osztályán felt nt egy kissé kipirosodott arcú, csillogó tekintet fiatalember. Beszélgetni kezdtünk, szó szót követett, melynek során kiderült, hogy Nagykanizsáról érkezett, Janzsó Antalnak hívják és a Cserháti Sándor Szakközépiskola igazgatója. Utazásának célja pedig nem kevesebb volt, minthogy az országosan ismert, mez gazdasági képzést folytató iskolában milyen módon lehetne beindítani a környez üzemek számára is fontos ipari képzéseket. A beszélgetés következményeként hamarosan sor került egy szakért i látogatásra Nagykanizsára, ahol megismerkedve a körülmé- 10

nyekkel, a pedagógusokkal, a város vezet ivel, körvonalazódott a megoldás, mi szerint az iskola bekapcsolódik az akkoriban nagy újdonságnak számító osztrák-magyar fejlesztéssel kidolgozott tanterv gépgyártástechnológia-számítástechnika szak oktatásába. Ezt persze ma már könny leírni, de akkoriban sokkal bonyolultabb volt megszervezni. Be kellett szerezni pl. a szükséges engedélyeket, az osztrák partner beleegyezését, új tanm helyek kialakítását, korszer eszközök és berendezések beszerzését, a pedagógusok továbbképzését, új tanárok felvételét. De a tantestület és a vezetés er feszítései végül sikerre vezettek, és az iskolát már nemcsak agrárintézményként ismerték az országban. Olyannyira nem, hogy néhány év elteltével már a Cserháti kapta meg az ország legrangosabb szakmai versenyének, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenynek a rendezési jogát. (Erre a kés bbiekben is sor került.) A megkezdett fejlesztések folyatódtak, a gépészképzés mellett beindult az informatikai képzés is. Nem volt olyan országos fejlesztési program, amelybe az intézmény ne az els k között jelentkezett volna. Bekapcsolódtak a világbanki fejlesztésekbe, nyelveket tanultak és oktattak, az els k között jelentkeztek a TISZK létrehozására. Amit a magam részér l igen nagyra tartok, az az, hogy az iskola nemcsak oktatta, de nevelte is diákjait, emberségre, helytállásra, becsületre, a közösség erejére. A végz s hallgatók sportcsarnokban megtartott év végi bizonyítvány-osztó ünnepségén a lelátókon szinte az egész város ott volt, s jó volt látni a büszke diákarcokat, melyek szinte visszatükrözték a gondolatot: igen, én Cserhátis voltam. Az eredmények persze terjedtek, és alig volt olyan év, hogy egyegy miniszter vagy külföldi delegáció ne látogatta volna meg az iskolát, s t volt egy olyan év talán el ször a szakképzés történetében, amikor a szakképzési tanévet a Köztársaság Elnöke személyesen nyitotta meg. Röviden: az elmúlt 30 év története sikeres iskola sikeres diákjairól, pedagógusairól szól. Kívánom, hogy az elkövetkez évekévtizedek hasonló sikereket hozzanak. Tisztelettel köszöntöm a fennállásának 70. évfordulóját ünnepl iskolát. Dr. Jekkel Antal nyugalmazott f osztályvezet 11

Emléktöredékek a szakmai felügyelet szemszögéb l Amikor felkérést kaptam az iskola korábbi és jelenlegi igazgatóitól, hogy a létesítésének hetvenedik évfordulóját ünnepl nagykanizsai Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium jubileumi kiadványába írjak az iskolával kapcsolatos emlékeimr l, elég komoly zavarba kerültem. Mindenek el tt eszembe jutott az a több mint ötven tanév, amely során szakoktatói, szaktanári, szakmai irányítói (MÉM; ASZI) munkám érintkezésbe hozott az ünnepl iskolával, hiszen ezek felsorolása is terjedelmes lenne, más vonatkozásban pedig nem csak a homályosodó emlékképek okoznak egyre több gondot, hanem annak mérlegelése is nehézséget jelent, hogy ezek az emlékek a szélesebb értelemben vett jelenlegi és f leg a jöv beni közösségnek érdekesek lehetnek-e. Említésre méltó az is, hogy az iskola vezet ivel, szaktanáraival számtalan szakoktatás-fejleszt i, esemény-szervez i közös munkánk volt, de ezek pontos felidézése nem ennek a visszaemlékezésnek a tárgya, a személyek megemlítésére pedig azért sem szánom rá magam, mert esetleges kihagyással senkit sem szeretnék megsérteni. Ezért e dolgokra is tekintettel csak néhány mozzanat felidézésére vállalkozhatom, tudván azt is, hogy a f hivatású krónikások nagy szakértelemmel és történelmi h séggel fogják felsorakoztatni az egymást követ érdemi eseményeket. Az iskola hét évtizedes m ködését figyelemmel kísér k bizton állíthatják, hogy gazdag és fordulatokban b velked történetében markáns mérföldkövek találhatók. Gondolom, hogy nemcsak a krónikások, hanem az egyes szakaszokat átél k is büszkék az intézet fels - fokú szakképzési id szakára, amely az 1960-as években kezd dött, s növénytermesztési szakirányú Fels fokú Mez gazdasági Technikumként, majd Agronómiai F iskolai Karként számtalan jól felkészített, értékes szakembert adott a magyar mez gazdaságnak. A térség igényeinek megfelel en érdemi fordulatot jelentett a változások sorában az, hogy a jó adottságú feltétel-rendszeren a hetvenes évek elején létrejött a növénytermesztési és állattenyésztési szakon képz Mez gazdasági Szakközépiskola. A Mez gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási F osztálya dolgozójaként ezeket az eseményeket már személyesen is figyelemmel kísérhettem, mint ahogy tanúja lehettem annak a folyamatnak is, ahogy az iskolában a hagyományos általános mez gazdasági szakirányok mellett egyre inkább kifejl dött az agrár m szaki középfokú szakképzés 12

feltételrendszere. A gyökeres változás 1978-ban következett be, amikor az iskolafenntartó elrendelte, hogy a korábbi általános mez - gazdasági képzés mellett be kell indítani a növénytermeszt gépész, valamint a gépszerel és karbantartó szakmunkáscélú szakközépiskolai osztályokat, majd nem sokkal kés bb a növénytermeszt és állattenyészt szakirány helyett az állattartó-telepi gépész szakközépiskolai osztály is beindult. E tanév kezdetén vette fel az iskola a ma is jól cseng Cserháti Sándor nevet. Ennek a m szaki szakirányba fordulásnak a valódiságát, továbbfejl dését fémjelzi az a magyar agrárszakoktatás intézményhálózatáról készített hivatalos kiadvány, amely 1989-ben a középfokú szakképzés fejezetben tisztán agrárképzési profilú szakközépiskolaként jelzi az intézményt, mint mez gazdasági gépészeti szakirányban technikusképz m szaki szakközépiskolát. A fúrás-faragás m vészei A fejl dés ezzel nem állt le. Els sorban az iparosodó város és a térség szakember igényeire tekintettel ipari gépésztechnikusi szakirányokat vett fel az iskola gyártástechnológia, számítástechnika ágazatokon. A folyamatot tovább er sítette az 1991-ben induló Ifjúsági Szakképzés Világbanki Programja, amely az addig szinte ismeretlen mérték tárgyi és szellemi fejlesztési lehet ségek mellett a 13

több lábon állás irányába való elmozdulást is eredményezte. Ennek megfelel en két éves el készítés után gépészeti, elektronikai és mez gazdasági szakmacsoportokban indult be a képzés. Napjainkban pedig egyeduralkodóvá lett az ipari jelleg szakosodás, és kiszorult az agrárjelleg szakképzés. A visszaemlékez, mint az agrárszakoktatás elkötelezettje a jelenlegi végkifejletnek már nem örül annyira, mint az egyébként példaérték feltételrendszer javulásnak. Természetesen a változások megítélésénél azt elismer en kell figyelembe venni, hogy az iskola minden id szakban törekedett az ún. munkaer -piaci igények maximális kielégítésére, s ennek az elvárásnak a képzési szakirányok kifejlesztésénél következetesen törekedett eleget tenni. Mint ágazati minisztériumi ügyintéz, majd részlegvezet, illetve a rendszerváltás után az Agrárszakoktatási Intézet f igazgatója többször jártam személyesen az iskolában. Így rendre eleget tettem azoknak az invitálásoknak, amikor évfordulós, a névadó születésnapján szervezett ünnepségeken meg kellett jelennem, vagy üdvözl beszédeket tarthattam. Emlékezetes számomra az az esemény, amelyen az iskola hagyományainak megfelel en egy id ben több technikusi szakon végzett ifjú szakembernek adhattam át a képesítést tanúsító okleveleket, szólhattam a végzett szakemberekhez. Ma is megbecsült ajándékaim között tartom azt a nevem rágravírozásával ellátott névkártya tartót, amelyet az egyik ilyen rendezvény alkalmával kaptam az iskolától. Természetesen kiemelten tartom számon azokat a közös feladatokat, amelyeket a középfokú agrárszakképzés tartalmi fejlesztése érdekében együtt végeztünk. A már említett világbanki program fejlesztési csapatában amelyet a minisztérium megbízásából volt szerencsém koordinálni több mint tíz Cseri -s szaktanár m ködött közre nagy odaadással és szakértelemmel. Rendeztünk az iskolában Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt kiváló körülmények között, a kísér tanárok érdekl dését magas szinten kielégít szakmai programokkal. Helyet adott az iskola tanári találkozóknak, továbbképzéseknek. Ezek a programok arra is alkalmat adtak, hogy az ország különböz iskoláiból érkez kollégák megismerkedhettek azokkal a szaktantermekkel, laboratóriumokkal, tanm helyekkel, amelyek színvonalas felszereltsége méltán mutatta be az ott folyó munkát, a nevel testület elhivatottságát, hozzáértését. Valamennyi látogatásom alkalmával 14

rendre meggy z dhettem az iskola tanulóinak fegyelmezettségér l, a szakmai tudásukon túl megnyilvánuló kulturális neveltségükr l, a vendégek felé irányuló segít készségükr l, egyszóval a tanárok pedagógiai munkájának eredményességér l. Amikor arról szólok, hogy mennyire sajnálom az iskola eltávolodását a mez gazdasági szakoktatástól, az is felötlik bennem, hogy a névadó a kiváló agrár szaktanár, kutató, fejleszt, szakirodalmár munkásságához hogyan tud még ma is köt dni ez a közösség, megnyugtatóan konstatálom azt a Cserháti Sándorról szóló jellemzést, amely szerint pedagógiai és kutató munkájának, de egész életének, tevékenységének vezérl elve volt a természet mélységes ismerete, a tudomány egzakt módszereinek, eredményeinek felhasználása és azoknak a gyakorlati gazdasági életben történ alkalmazása. Az én tapasztalataim szerint az ünnepl iskola, annak vezet i és nevel testülete ennek jegyében végezte minden korban a munkáját, s így tudott magas szinten megfelelni az adott korszak által támasztott igényeknek, s teszi ezt ma és a jöv ben is. A szép kort megért iskola napjainkban újabb problémákkal küzd, olyanokkal, amelyek az egész magyar középfokú, természetesen benne az agrárszakképzésben jelen vannak. A megoldásra a jelenleg aktív közösségnek kell érdemi választ adni. Amit az iskola közösségéhez f z d, több évtizedes kapcsolatom során kialakult tapasztalataim alapján ehhez az embert próbáló munkához hozzá tenni tudok, az arra való biztatás, hogy a gazdag múltból meríteni lehet. Kell, hogy er t adjon a múlt sok-sok sikere, a nagy el dök áldozatos munkája, s az a tudat, hogy ez az iskola minden korban magas szinten volt képes megfelelni az elvárásoknak. S engedjék meg, hogy egy szívb l jöv kívánságomnak is helyt adjak. Szeretném megérni ha nem, legalább remélni hogy az egész magyar agrárium, benne a térség mez gazdasága olyan fejl - dési pályára kerüljön, hogy újra szükség legyen kiváló mez gazdasági gépésztechnikusokra, egyéb agrár m szaki szakemberekre, s ezeket az igényeket a nagykanizsai Cserháti Sándor M szaki Szakképz Iskola és Kollégium a t le megszokott színvonalon teljesíteni tudja. dr. Lengyel Sándor mg. gépészmérnök-tanár az ASZI nyugalmazott f igazgatója 15

A jöv a múlt tükrében, avagy A Miskolci Egyetem jelenléte és küldetése a Cserhátiban Akkor, 1996-ban az év különös, de fontos eseményeket generált. Érezni lehetett, hogy a közelmúlt döntései különleges feladatokat és gyors döntéseket indukálnak. A m szaki szakembergárda létszáma a koránál vagy a pillanatnyi döntéseknek eredményeképpen hirtelen lecsökkent. A fels oktatási intézmények érzékelték ezt a problémát, tudták, hogy a rövidtáv csak egy pillanatnyi megoldás, de ebben segíteni kell, ha erre az intézményt kérik. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara (ma Gépészmérnöki és Informatikai Kar) felismerte, hogy ebben a kihívásban szakmai és tudományos hátterével részt kell vállalnia. Egerben elindult a f iskolai gépészmérnökképzés levelez tagozata. A hír nagyon gyorsan átröppent az ország másik szögletébe, Zalába. Ekkor kereste meg egyetemünket Gömbös József vállalkozó, hogy közrem ködésével megteremtsük az alapját egy Nagykanizsán m köd f iskolai szint levelez formában m köd gépészmérnökképzésnek. A döntés nagyon gyorsan megszületett, mely mögött az is meghúzódott, hogy a zalai régióban és vonzáskörzetében nagyon sokan a mérnökök közül Miskolcon, a mi egyetemünkön végeztek. A képzés 1996 szeptemberében elindult, székhelyként és partnerként a Cserháti Sándor M szaki Szakközépiskola fogadta be a képzést. A képzés nagykanizsai jelenlétére nagy hatást tett a Cserháti lét. Az olvasó számára ezt a mozzanatot érzékelhet vé kell tenni. A Cserháti -ban a miskolci kollégák, a hallgatók és általában a kívülállók véleménye is azt támasztotta alá, hogy egy rendkívül fogékony, a szakmát biztosan uraló, emberi megnyilvánulásban, empátiában magas szinten álló tanári testülettel Az elektronika tanszék épülete találkoztunk. Ez az emberi és 16

szakmai kapcsolat meghatározta azt az oktatási tevékenységet, melyet mi, miskolciak, ott és akkor, néha embert próbáló id járási viszonyok ellenére is pontos megjelenésünkkel biztosítottunk a közös tevékenységünk színhelyén, hogy ismeretet közvetítsünk, és azok alkalmazására felkészítsünk. A kezdetekben ennek a szakmai és emberi kapcsolatnak két fontos személyiség volt a motorja, Janzsó Antal igazgató úr és dr. Kováts Attila egyetemi docens úr. A Cserháti szaktanárai folyamatosan biztosították azt a szakmai jelenlétet, mely a miskolciak távollétében a mindenkori konzultáció lehet ségét adták. Amikor oktatókról nyilatkozunk, meg kell említeni néhány egyetemi oktatótársamat és kanizsai tanár kollégákat. A hallgatóink biztosan szeretettel gondolnak vissza dr. Kováts Attilára, dr. Czekkel Jánosra, dr. Szarka Zoltánra, dr. Tolvaj Bélára, dr. Bíró Zoltánra, dr. Körei Attilára, dr. Cser Istvánra, dr. Illés Bélára és még sokan másokra, vagy Pálfi Tamásra, Nagy Lászlóra és György Gyulára. A képzés számára fontos volt Janzsó Antal igazgató úr figyel szeme és segít készsége, a város mindenkori vezetése, és itt kiemelve a polgármester urakat, akik mindig figyelemmel kisérték és személyes jelenlétükkel is támogatták az általunk irányított képzést. Kollégáim szerették és méltányolták a kanizsai emberi környezetet, az ottani jelenlétet, a hallgatók rendkívüli szorgalmát, tudásvágyát. Ennek minden szemeszter kezdetén visszatér jelzése volt: ugye én oktathatok Kanizsán. Visszagondolva e kérdésekre, talán ez méltó elismerése annak, melyet a hallgatók és az ottani környezet közvetített. A képzésünk fontos állomása volt, amikor a Nagykanizsa Fels - oktatásáért Alapítvány támogatást és helyt adott a képzésnek, a vállalkozóval folyó jogorvoslati vita idejére. Jelenlétünk idején mindig azt érzékeltük, hogy az oktatásunk fontos nemcsak a város, de a tágabb régió számára is. Ezt er síti a dunántúli megyékre kiterjed hallgatói jelenlét. Hallgatóinkról az általános és egybehangzó vélemény az volt, hogy a megszerezhet tudás miatt vállalták a tanulást, és ezt eredményesen teljesítették, ezzel mindig mintát és példát szolgáltattak a miskolci képzésben, mert erre a szorgalomra kollégáim a kar minden fórumán szeretettel és elismer en nyilatkoztak meg. A 2002-es év a kezdetekhez mérhet állomás és döntés volt a képzésben. A gazdasági környezet, a fels oktatási struktúra változása, a 17

demográfiai paraméterek azt mutatták és jelezték, hogy egy fels oktatási intézmény a legjobb szándékai ellenére sem tud fenntartani egy gazdaságilag már nem vagy nehezen finanszírozható képzést. Ekkor el kellett dönteni, hogy az év szén indulhat-e els évfolyam, vagy felkészülünk a még tanulmányaikat folytató hallgatók képzésének befejezésére, és a képzést kifuttatjuk. 2006-ban a képzést Nagykanizsán hivatalosan befejeztük. E döntést kollégáim nehezen, de elfogadták. Visszagondolva a kanizsai jelenlét 10 évére, mint Zala szülötte, bels nyugalmat jelent, hogy nagyon sok hallgatót, tanulni vágyó fiatalt és id sebbet juttattunk mérnöki oklevélhez, akikr l a visszajelzések alapján és okán is kijelenthet, hogy megértették közös ügyünk célját. Ebben a közös munkában köszönet illeti a Cserháti Sándor M szaki Szakközépiskolát, ahova a szívünk mindig visszahúz, mert rendet, a munka becsületét, a mindig többet és jobbat akarást, emberi megközelítést és következetes tanári munkát találtunk és láttunk. Személy szerint büszke és hálás vagyok, hogy jelen lehettem az iskola életében. A cím, mellyel az iskola megtisztelt, kötelez arra, hogy a jöv t is érintsem. Fontosnak tartom, hogy a jöv mérnökének felkészítésében a Cserháti egy meghatározó bázis legyen. A mérnöki hivatásra készül fiatalnak a természettudományos tárgyakból fel kell készülni, azt nem csak ismernie, azt tudnia és alkalmaznia is kell. A matematika, a fizika, a kémiai tantárgyak fontos ismereteket közvetítenek. E tantárgyak ismerete fontos ahhoz, hogy a leend hallgató a tudományok világában tájékozódni tudjon. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy legalább egy nyelvet biztonságosan használni tudjon szakmai közegben is. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara mindenkit szívesen lát, aki a tudásért, a jöv ért választja a szakmáját és hivatását, és tartozni akar a Zalaiak közösségéhez. Dr. Kamondi László tanszékvezet egyetemi docens, általános dékán-helyettes Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gép- és Terméktervezési Tanszék 18

Hogyan emlékeznek az egykori tanárok és diákok? 27 év az igazgatói székben 1977. augusztus 1-jét l 2004. július 31-ig dolgoztam igazgatói beosztásban a Cserháti Szakközépiskolában. Induláskor kilenc tanára és 126 mez gazdász tanulója volt az intézménynek. A megbízatás átvételével új fejezet, a fészekrakás id szaka kezd dött a Cserhátiban. Sok küzdelemmel tarkított, eredményes fejleszt munka vette kezdetét. Új, a változó társadalmi, gazdasági igényekhez alkalmazkodó képzési irányok elektronikaelektrotechnika, mechatronika, osztrák rendszer számítástechnika, gyártástechnika, stb. személyi és tárgyi feltételeit teremtettük meg. Jöv orientált céljaink támogatásának sikerült megnyernünk a városi és országos döntéshozó szerveket. A világbanki program minden elemét mindhárom szakmacsoportban maximálisan kihasználtuk. A kollégák többsége folyamatosan tanult, fejlesztett. Számosan vettek részt külföldi tanulmányutakon, ketten eljutottak az USA-ba is. Tanítványaink jól szerepeltek az OKTV-n és az OSZTV-n. Végz seinket szívesen alkalmazták szakmai felkészültségük és emberi értékeik miatt a gazdálkodó szervezetek. Sokan közülük az egyetem elvégzése után hazai és/vagy nemzetközi vállalatok menedzsmentjét er sítik. Diákjaink igényes, követelménytámasztó és szeretetteljes légkörben töltötték el középiskolás éveiket az almamáterben. Ezt egyértelm en igazolják az érettségi találkozók beszámolói. Közel tíz évig m ködött az iskola falai között a Gábor Dénes F iskola és a Miskolci Egyetem kihelyezett f iskolai kara A felújított Cserháti szobor is. 19

A mennyiségi változások új min séget eredményeztek. A Cserháti országosan ismert és elismert intézmény lett. Számos kolléga kimagasló munkáját az országos szervek kitüntetéssel ismerték el. A közösen épített fészek tágas, kényelmes és biztonságos lett. A fentiek igazolására álljon itt két vélemény: Igazgató Úr! A Cserhátiban a helyrajzi számon és az igazgatón kívül minden megváltozott. (Förhénci Horváth Gyula 1980-ban érettségizett) A Cseri egy teljesen modern, rugalmas, alkalmazkodó képes, konvertálható tudást adó iskola. (Dr. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke az 1994/95-ös tanévnyitó díszvendége.) Éljen és virágozzék újra a Cserháti! Szeretettel köszöntöm az új iskolavezetést, a kollégákat, dolgozókat és a tanulókat. Sikerekben gazdag, vidám tanéveket kívánok. Janzsó Antal ny. címzetes igazgató Gyerekeim mellett az iskola adott teljes életet 1962 augusztusában izgalommal és örömmel érkeztem a volt iskolámba. A 34 év alatt három generációval dolgoztam együtt. El ször volt tanáraimmal találkoztam, akik segítették a beilleszkedést, szeretettel fogadtak. Másodszor a velem egykorúakkal végeztem a munkámat, végül 1972-t l jöttek a nálam jóval fiatalabbak. Remélem, sikerült olyan megértéssel és szeretettel fogadni ket, ahogy velem tették annak idején. Állattenyésztést és annak gyakorlatát tanítottam. Az országos tanulmányi versenyen szinte mindig megnyertük az els 3 hely valamelyikét, de néha kett t is. A Mez gazdasági Múzeum által kiírt pályázaton is többször voltunk els k. Szakköröseim mindig sokan és nagyon lelkesek voltak. Sok szemléltet anyagot készítettünk. Szakmai, tanulmányi kirándulásokat szerveztem, az ország legnívósabb mez gazdasági üzemeibe jutottak el tanítványaim, ebben sokat segítettek volt évfolyamtársaim, akik különböz gazdaságokban más-más beosztásban dolgoztak. 20

Az impozáns B épület 1962-t l levelez tagozatosokat tanítottam a megye különböz részein, 6 helyen volt kihelyezett osztályunk. 1964. szeptemberét l nappali tagozatra kerültem tanítani. 1968-tól gyakorlati oktatásvezet voltam igazgatóhelyettesi min ségben. 1972-t l lettem általános igazgatóhelyettes 1992-ig, nyugdíjba vonulásomig. 1962-ben még a Földm velésügyi Minisztériumhoz tartoztunk, ebb l lett a MÉM. Nagyon jó gazdáink voltak, akkor még szakmai elismerésként kerülhetett valaki a MÉM vagy az FM állományába. Az 1970-es évek elején a megyei m vel dési osztályhoz kerültünk, itt már nehezebb volt megvédeni a szakmai érdekeket. Az volt a hab a tortán, amikor a városhoz kerültünk. Hat igazgatóval dolgoztam együtt, közülük Hajdú József tett a legtöbbet az iskoláért, ekkor 1962 1965-ig került sor a kollégium és a sportcsarnok építésére. A fels fokú technikum 1962-ben indult el, ebb l lett a f iskola, majd az agráregyetem kihelyezett f iskolai kara. Janzsó Antal ideje alatt került sor a tanm helyek építésére, a B épület emelet-ráhúzására és az ipari osztályok indítására. Egy soros helyett lett négy párhuzamos osztályunk. Az iskolában eltöltött 34 év minden percét szerettem, még akkor is, ha akadályokat kellett ugrani, vagy gáncsoló lábakat odább tenni. 21

Mindig fájt, ha valaki az iskola ellen tett, legyen az diák vagy tanár. Nagyon sok munkába került, hogy a szakmai alapot megteremtsük (épületek, szemléltet eszközök), sok ajtón kellett kopogtatni segítségért. A környez mez gazdasági és ipari üzemekt l valamint a MÉM-t l nagyon sok segítséget kaptunk. Bármilyen gond volt, csak be kellett menni a tanulók közé és minden felh eloszlott. Gyerekeim mellett az iskola adott teljes életet. Mai napig fáj, ha valaki valamilyen rosszat csinál az iskolával kapcsolatban, árt hírnevének. Dr. Kalamár Jánosné volt igazgatóhelyettes Hajrá cserhátisok! Hetven év egy intézmény életében nem nagy id. Akik akkor születtek, ma már egyre kevesebben élnek. Néhány évvel iskolánk születése után 1942-ben születtem Letenyén. Parasztcsalád gyermekeként n ttem fel. Az általános iskola befejezése után 1956-ban kerültem a nagykanizsai Mez gazdasági Technikumba. Az iskolában tovább n tt bennem a mez gazdaság iránti tiszteletem és szeretetem. A tanáraimtól kapott szakmaszeretet, az egymás iránti tisztelet végigkísérte munkásságomat. A technikum befejezése után az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán szereztem diplomát, majd ugyanitt mérnök-tanári oklevelet is. Gyakornoki id m letelte után a Fels fokú Mez gazdasági Technikumba nyertem felvételt, és a géptani tanszék adjunktusaként dolgoztam az intézmény megsz néséig. Ezután kerültem a város igényeit jobban kielégít szakképz iskolába. Az intézmény kialakítása, felszerelése, elfogadtatása nem kis feladat volt. A cserhátisok kis családja 1 osztály 30 tanuló, 11 f pedagógus hatalmas tempóban b vült, szépült, korszer södött, és néhány év alatt létrejött az ún. Cserháti M vek, a város és környékének meghatározó középfokú szakmai képz központja. Népszer sége, elismertsége egyre n tt. Nyugdíjba vonulásom után is szívesen emlékszem a cserhátis évekre, tanáraimra, tisztelettel gondolok rájuk. Büszke vagyok arra, hogy a jelenlegi Cserháti M vek kialakításában meghatározó csapattag lehettem. Munkám során kiemelt fel- 22

adatnak tekintettem a szakma megszerettetését, a gyakorlati munkára való felkészítést, a tehetségesek versenyeztetését, továbbtanulásra való felkészítését, a tanulók nevelését. Mindkét gyermekem a Cserhátiban érettségizett és szerzett gépésztechnikus oklevelet, b vítve a cserhátisok népes táborát. Családi életük rendezett, vállalkozásuk eredményes és sikeres. Kívánok az intézmény minden dolgozójának, tanulóifjúságának, tanárainak jó er t, egészséget, munkájukhoz sok sikert. Hajrá cserhátisok! Somogyi András mérnöktanár Szerettem tanítani Szerettem tanítani, sok öröm és néha kudarc ért, de fiatalon még belefért. 1961-ben lett az iskola Cserháti Sándorról elnevezve. Nagy ünnepély volt ebb l az alkalomból, a díszünnepségre meghívta az akkori igazgató, Hajdú József Cserháti Sándor még akkor él legkisebb fiát. Mivel sok nagyság volt rajta kívül, városi és megyei nagyok, a kisöreg egy kis oldalsó asztalnál üldögélt. Rám bízta az igazgatóm, hogy beszélgessek vele. A hivatalosság meg sem kérdezte. Aztán hamar visszautazott Magyaróvárra. Ez is a múltam egyik kedves epizódja. Tulajdonképpen ha volna id m és f leg tehetségem regényt írhatnék, de ez a vonat elment. Még egyszer köszönöm a meghívást, sajnos már csak itthonról gondolok a régmúltra. Orosz Sándorné, tanár A tanári kar és a tanulóifjúság szolgálata A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Nagykanizsai F iskolai Karának megsz nése után, 1979. szeptember 1-jét l a Cserháti Sándor M szaki és Mez gazdasági Szakképz Iskolában kezdtem el középiskolai tanári pályafutásomat. 23

Az els évben mérnök-tanári, majd 1980. szeptember 1-jét l m - szaki igazgatóhelyettesi beosztásban dolgoztam 2008. július 31-ig, nyugdíjba vonulásomig. Mint m szaki igazgatóhelyettes feladatomnak tekintettem a tanári kart, és a tanuló ifjúságot a szó jó értelmében szolgálni. Ma is úgy érzem, megbízatásomat ennek szellemében végeztem. Az eltelt 29 év alatt a 16 osztályos gépészeti szakközépiskola létrehozásán, az új szakmai képzések feltételrendszerének kifejlesztésén technikusképzés, világbanki programok, moduláris képzési rendszer, majd bevezetésének nagyon szép feladatain dolgozhattunk közösen iskolánkban. Az iskola életében, tanári és vezet i munkámban a dönt változást 1985-ben a technikusképzés újraindítása, 1990-ben a világbanki programba való bekapcsolódás, valamint 2006-tól a moduláris képzés feltételeinek megteremtése jelentette. A programok és pályázatok eredményeként a Cseri a XXI. század kihívásainak is megfelel korszer en felszerelt iskolává n tte ki magát. Szakmailag országosan is ismert és elismert intézmény lettünk. Büszke vagyok a szakmai és közismereti tárgyakat tanító kollégáimra, a technikai és adminisztratív dolgozókra, akik nélkül az iskolai sikerek nem jöhettek volna létre! Büszke vagyok továbbá arra is, hogy a nagyon sok sikeres szakmai, és eszközfejlesztési pályázat elnyerésével hozzájárulhattam az új szakmák indításához, a tárgyi feltételek megteremtéséhez. Nevel -oktató munkám sikereként könyvelem el, hogy sok tanítvánnyal sikerült a szakmát megszerettetni. Kiváló versenyz im voltak, akik az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen dönt s helyezéseket értek el, megszerezve ezzel az egyetemi vagy f iskolai továbbtanulás lehet ségét. 1982 és 1999 között minden évben voltak dönt s tanítványaim, akik a Cseri jó szakmai hírnevét öregbítették. Köszönöm, hogy nagyon sok szakmai, és kulturális közös programon vehettem részt diákjainkkal és tanárkollégáimmal. Jóles érzéssel gondolok vissza a közös kirándulásokra, programokra, az együtt töltött 29 évre. Sárváry László mérnöktanár volt m szaki igazgatóhelyettes 24

Ez az id szak volt életem legszebb 25 éve Az iskolába 1980-ban kerültem, amikor az ipari gépészek els évfolyama 2. osztályos volt. Ekkor kerestek olyan szakembert, aki a szakmai ismereteket tanítja. Szerencsém volt, mert ebben az id ben már 10 éves szakmai gyakorlatom volt, amit különböz vállalatoknál szereztem. Eddig is volt valamilyen oktatási tapasztalatom, mert a munkám mellett foglalkoztam korrepetálással, levelez oktatásra járó feln tteket segítettem. Ezért is nagyon örültem, amikor lehet - ségem lett a Cserhátiban f állásban tanítani. Az els évek f leg az els napok elég nehezek voltak. Egyszerre több tanulóra figyelni, a reakciójukat követni, és olyan kifejezéseket használni, amelyeket k is értenek. Szerencsére az els években gyakorlatot is kellett oktatni, ahol sikerült a tanulókkal kötetlenebbül beszélgetni, megismerni érdekl dési körüket. Természetesen az is sokat segített, hogy nagyon jó kollégáim voltak. Ilyen kezdetek után már könny ek voltak a következ évek. Nagyon sok jó képesség, szorgalmas tanulóval találkoztam. Ennek megvolt az eredménye is, hiszen az országos szakmai versenyeken a cserhátis diákokat ismerték. De nemcsak az országos versenyeken, hanem az Alpok-Adria vándorlegény találkozókon is szép eredményeket értünk el, és sok tanulónak lehet sége volt megismerkedni több ország diákjával. Az évek során ismét lehet ségem volt feln ttekkel is foglalkozni, amikor az iskolában m köd levelez tagozaton tanítottam, majd a tagozat vezet je is voltam. Ebben az id ben egyre világosabbá vált számomra, hogy tovább kell képezni magamat. Így végeztem el több CNC-vel és robottechnikával foglalkozó tanfolyamot, ezáltal lehet - vé vált ezeknek a korszer technikáknak az iskolán belüli oktatása, amely a tanulóknak ismét több sikert hozott. Számomra az iskolában mindig a tanulók voltak a legfontosabbak. Minden évben osztályf nök voltam, ezért az osztályaimmal is nagyon sok élményben volt részünk. Több sikeres és talán örök emlék kirándulást szerveztem. Egy évben, a nyári szünetben, több osztályból szervezett csapattal töltöttünk két gyönyör hetet Bulgáriában, Szozopolban, a tengerparton. Azt hiszem ez a néhány nap több tanulóban mély nyomot hagyott. Az iskolában 25 évet töltöttem el. Ez alatt az id alatt természetesen voltak nehezebb és könnyebb id szakok is. Részese lehettem az 25

iskola fejl désének, fejlesztésének. Részt vettem tananyagfejlesztésben, világbanki programban. Összességében elmondhatom, hogy az életem javát ebben az iskolában töltöttem. Szerettem ezt az iskolát, örömmel jöttem ide. Azt hiszem, hogy ez az id szak volt életem legszebb 25 éve. Ezért szerettem a Cserhátiban tanár lenni, és ezért volt jó itt lenni. Valu Gyula mérnöktanár Nem csak munkahely volt, lényegesen több annál! Hogy milyen volt tanárnak lenni a Cserhátiban? Érdekes kérdés, elgondolkodom. Ha frissen lennék nyugdíjas, azt válaszolnám: vegyes, de inkább jó érzéssel tölt el az emlékezés. Mivel több éve vagyok nyugdíjas, ennyi id távlatából csak a szépre emlékezem. Egészen a régi id kig visszanyúlva bevillannak a gyümölcsszedési hetek (ezzel kezdtük a tanévet), a sportesemények, a tanévkezdés izgalma, új lehet ségei, a tanévzárás fáradt öröme, hogy végre ezt is megértük. A kirándulásokon el forduló kisebb-nagyobb z rök, a sok viccel dés, néhány félresikerült diákcsíny. Na itt megállok, nehogy rázósabb dolgok jussanak eszembe. Aztán úgy gondolom, nagy bajt csak a közlekedési balesetek okoztak, amik sajnos a diákjainkkal is el fordultak. Visszatérve hozzám: szerettem bejönni az egyre nagyobb, szebb iskolámba, néha magam is meglep dtem azon, hogy milyen fontos részét képezi az életemnek, hogy magaménak érzem. Nem csak munkahely volt, lényegesen több annál! Az itt töltött id alatt megélhettem épülését, szépülését, emelkedését. Szívb l kívánom, hogy az új vezetés tovább emelje az iskola értékét, színvonalát! Dr. Dobos Ilona biológia-kémia szakos tanár 26

A kollégium élén A Cserháti 70 évéb l a negyedének én is formálója voltam. 1985. szeptember 1-jét l 2002. december 31-ig dolgoztam a cserhátisok nagy családjának tagjaként. 1991-ig nevel tanár, 2002-ig kollégiumvezet voltam. A kollégium lakói a Cserháti, a Thúry, a Batthyány és a Mez diákjai voltak, 180 fiú és 70 lány. Feladatunk volt a tanulók iskolai felkészítése, a szabadid hasznos eltöltésének megszervezése, ezeken belül a gyerekek egyéniségének, személyiségének formálása. Az írásbeli feladatok elkészítéséhez adtunk szaktárgyi tanácsot, a szóbeli feladatokat alkalomszer en kikérdeztük, korrepetáltuk a rászorulókat. A kollégium lakói abban az id ben havonta egyszer, és az iskolai szünetekben utaztak haza. Esténként szakköri foglalkozásokat, rendszeres sportolási lehet séget biztosítottunk. Sportversenyeket, házi bajnokságokat szerveztünk, rendszeresek voltak a csoportvetélked k is. A koedukált kollégiumban nagyon sikeresek voltak a havi táncestek, a farsangi jelmezverseny bállal. A kollégiumi nevel munka mellett az iskolában több osztályban matematikát és testnevelést tanítottam. Úgy érzem, hogy igazán közel kerülni a tanulókhoz a kollégiumi munkásságom alatt sikerült. A kollégium mely otthont nem helyettesít, de otthont adó meleg baráti légkörrel vette körül a gyerekeket, ahol a közösségbe, a társadalomba való beilleszkedést kezdték megtanulni. A tanulókkal való sok beszélgetés, a gyerekekhez való közeledés megnyitotta ket és bizalommal voltak a nevel khöz. Így tudtunk csak elfogadható tanácsot adni és személyiségüket helyes irányba terelni. A kollégiumi nevel k és az iskola tanárai közt jó volt a kapcsolat. A gyerekek tanulmányi munkáját, iskolai, kollégiumi magatartását közösen figyeltük és a problémákat igyekeztünk jól megoldani. Szívesen emlékszem vissza a nagy közös kirándulásokra, pedagógus napokra, nevelési értekezletekre. Örülök, hogy jó közösségbe tartoztam, és én is hozzájárultam az intézmény hírnevének öregbítéséhez. Meggyes Ferenc kollégiumvezet 27

És Útravaló ballagóknak Ki kellene tenni a hiányjeleket, és tudni, mi a felesleges. És bátran kimondani, amit gondolunk, kimondani a kétes igazságot, és hinni a lehetetlent, alkotni valami maradandót. És mindig odaérni az ünnepre, és elénekelni a Himnuszt. És az ünnepen túl is énekelni, énekelni az új dalokat. Szoliva János Jó volt az ifjúsággal együtt élni! Ez volt az els munkahelyem, és mindvégig itt. 35 év! Abban a szerencsében volt részem, hogy kipróbálhattam magam az oktatás és nevelés szinte minden területén. Kezdtem kollégiumi nevel tanárként, majd folytattam f iskolai tanársegédként, kés bb adjunktusként a KATE Nagykanizsára kihelyezett Agronómiai F iskolai Karán, annak megsz néséig. Közben doktori szigorlatot tettem a szegedi JATE TTK-n biológiából. A f iskola megsz nése után a Cserháti Kollégiumban folytattam munkám, majd végleg átkerültem a Cserháti Szakközépiskolába. Osztályf nök voltam több éven át, tanítottam biológiát és kémiát. 12 éven át érettségi elnök voltam. Az oktatói és a nevel i munkát is nagyon szerettem, szívügyemnek tekintettem a szakmai órákat, az osztályf nöki órákat, a kirándulásokat. Mindig pedagógus akartam lenni. Jó volt az ifjúsággal együtt élni. Szerencsére mindig megtaláltam velük a közös hangot. Jó találkozni a régi tanítványokkal akik közül többnek a gyermekeit is tanítottam, beszélni az elmúlt diákévekr l, diákcsínyekr l. Boldogan gondolok és emlékezem a Cserhátiban eltöltött, megélt szép évekre. Dr. Feledi Adrienne biológia-kémia szakos tanár 28

Csak a szépre emlékezem A milyen volt pedagógusnak lenni a Cserhátiban c. kérdésre nagyon nehéz pár mondatban válaszolni! Aktív pályafutásom meghatározó 25 évét töltöttem el ott, nincs igazi összehasonlítási alapom más középiskolákkal. Annyi biztos, hogy humán érdekl dés lévén elég sok fejtörést okozott a m - szaki beállítottságból fakadó, alapvet jártasságok megszerzése számomra ismeretlen szakmai területeken. Id vel azért sikerült megbirkóznom ezekkel a nehézségekkel is, és bízom benne talán a nyelvoktatásba fektetett sok energiám nem volt felesleges. Nyugdíjasként visszatekintve az elmúlt évekre, a csak a szépre emlékezem elvét vallom... Sok sikert, eredményes tanévet, jó hangulatú ünneplést kívánok! Éberling Dezs né, orosz szakos tanár Igazi m helymunka folyt 1997-ben mentem nyugdíjba. Meg kell mondanom, nehezen éltem meg, hogy vége egy életszakasznak. Szívesen gondolok az intézetben eltöltött évekre. Számtalan szép és kedves emlék f z az iskolához. Mindig diákpárti voltam. Emberszámba vettem ket, tisztelettel beszéltem velük, amit k is viszonoztak. Nyesegettem a vadhajtásokat, észrevétlenül formáltam, alakítottam ket. Igyekeztem hasznos perceket szerezni nekik. Cserébe bizalommal fordultak hozzám. Megosztották velem örömüket, bánatukat. Azt is tudták, hogy csak kett nk között marad. Folyamatosan látogatták a könyvtárat 10 percekben, délutánonként. Volt olyan évfolyam, hogy majdnem az egész osztály ott nyüzsgött, olvasgattak, zenét hallgattak. S t olyan diák is volt, aki ott készült fel a másnapi órára. Igazi m helymunka folyt. Úgy senki nem távozott, hogy kérését ne teljesítettem volna. Ha mégsem sikerült, akkor a szaktanárhoz fordultam. Babits: Jónás könyve III. osztályos tananyag, amit több osztályban én dolgoztam fel. Egy alkalommal érettségi írásbeli témája volt. Soha nem felejtem el, mikor kicsattanó örömmel újságolta az egyik diák: Baba néni! még a többszólamú rím is eszembe jutott. Az 29

ilyen és ehhez hasonló visszajelzések bizonyítják, hogy figyeltek az óráimon. Kell ennél szebb dolog? A Cserinek jó hírneve volt, és biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi vezetés Farkas Tünde személyében tovább halad ezen az úton tantestületével együtt. Ha igazi csapatmunka folyik, az meghozza a gyümölcsét. A legszebb pálya a tanári pálya. Megtanítani valamire az ifjúságot, felszínre hozni az értékeiket. Nagyon fontos, hogy a diák jó példát lásson, hogy legyen kire felnéznie. Ehhez kívánok türelmet, er t és sok sikert. Andor Józsefné, Baba néni, könyvtáros Életre kelt elektromos áramkörök Jó kollégáim voltak. Figyelmesek, segít k, megért k. Jó kedvvel mentem reggelente dolgozni. Örültem, mikor gyakorlatokon láttam a tanulók szemében a siker élményét, hogy az általunk készített elektromos áramkörök életre kelnek, m ködnek. Jó volt pedagógusnak lenni a Cserhátiban. Szabó Dezs villamosmérnök CNC terem, a modern technika háza 30