Pécsi hatósági iroda Iktatószám: CP/16921-4/2012 Tárgy: Kötelezés. Ügyintéző: HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) hivatalból indított általános hatósági felügyeleti eljárásában a Magyar Telekom Nyrt.-t a mobil rádiótelefon szolgáltatás vonatkozásában (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; cg. sz.: 01-10-041928; a továbbiakban: Szolgáltató) az egyedi előfizetői szerződések tartalmának az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőségének megsértése miatt a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napos határidő tűzésével kötelezi, hogy a honlapján közzétett egyedi előfizetői szerződésmintáit úgy módosítsa, illetve egyedi előfizetői szerződéseit úgy kösse meg, hogy azok az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt fejezetcímek szerint és sorrendben, teljes körűen és jogszerűen tartalmazzák a kötelező tartalmi elemeket. Továbbá a Hatóság a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napos határidő tűzésével kötelezi a Szolgáltatót, hogy az egyedi előfizetői szerződés mintái, és az azok alapján megkötött egyedi előfizetői szerződései tartalmazzák - egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat utólag fizető mobil rádiótelefon szolgáltatásra vonatkozóan teljes körűen a külön feltételeket arra az esetre, amennyiben a szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat vagy adatmennyiségeket határoz meg, és ezek túllépése esetén az korlátozással él; teljes körűen a határozott idejű szerződés rendkívüli felmondásának a szolgáltató általános szerződési feltételeiben, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban meghatározott eseteit; teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket; teljes körűen az előfizetői szerződés megszűnésének az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket; megfelelően az utalást az Általános és Dominó Üzletszabályzat (továbbiakban: általános ÁSZF) azon pontjára, amely a jogvita esetén az eljárásokkal és az eljáró szervekkel kapcsolatos tájékoztatást tartalmazza;
2 egyértelműen az utalást az ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza; - egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat utólag fizető mobil internet szolgáltatásra vonatkozóan teljes körűen a határozott idejű szerződés rendkívüli felmondásának a szolgáltató általános szerződési feltételeiben, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban meghatározott eseteit; teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket; teljes körűen az előfizetői szerződés megszűnésének az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket; egyértelműen az utalást az adathálózati és internet ÁSZF (továbbiakban: internet ÁSZF) azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza; - egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat előre fizetett (DOMINO) mobil rádiótelefon szolgáltatásra vonatkozóan csak akkor tartalmazza a szerződés az előfizető nyilatkozatát a vonatkozó feltétek elfogadásáról, amennyiben a Szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat, vagy adatmennyiségeket határoz meg, és ezek túllépése esetén korlátozással él; teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket; megfelelően az utalást az általános ÁSZF azon pontjára, amely a jogvita esetén az eljárásokkal és az eljáró szervekkel kapcsolatos tájékoztatást tartalmazzák; egyértelműen az utalást az általános ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza; - egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat előre fizetett (DOMINO) mobil internet szolgáltatásra vonatkozóan: csak akkor tartalmazza a szerződés az előfizető nyilatkozatát a vonatkozó feltétek elfogadásáról, amennyiben a Szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat, vagy adatmennyiségeket határoz meg, és ezek túllépése esetén korlátozással él; teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket; egyértelműen az utalást az internet ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza. A határozatban foglaltak nem vagy késedelmes teljesítése esetén a Hatóság bírságot szabhat ki, melynek mértéke a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti
3 évi nettó árbevétel 0,25%-áig terjedhet. Ezen túlmenően ismételt jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét. Amennyiben a Szolgáltató nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a Hatóság kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig, továbbá a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja. Jelen határozatot a Hatóság közzéteszi. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Pécsi hatósági irodánál (7624 Pécs, Alkotmány u. 53.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 5 000 Ft. A díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára kell befizetni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke mint másodfokú hatóság a fellebbezést annak beérkezésétől számított 45 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS I. Az általános hatósági felügyeleti eljárás megindításakor hatályos szabályok szerint a Hatóság hatáskörét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 114. (2) bekezdése alapján az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. (2) bekezdés szerinti 10. (1) bekezdés m) pontja alapozta meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 22. (1) bekezdése értelmében a Hatóság hatáskörét az eljárás minden szakaszában köteles vizsgálni. E kötelezettség teljesítése keretében a Hatóság megállapította, hogy a 2012. július 25-én hatályba lépett, az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXXX. törvény a Hatóság hatáskörére vonatkozó szabályozást az Eht. módosításával úgy változtatta meg, hogy a jelen eljárás tárgyában fennálló hatáskört 2012. július 25-től az Eht. 10. (1) bekezdés 13. pontja alapozza meg A Hatóság a 2012. évi általános hatósági felügyeleti terve alapján hatáskörében, illetve az Eht. 53/A. alapján általános felügyeleti tevékenysége keretében eljárva, 2012. március 28. napján indított hatósági ellenőrzés keretében azt vizsgálta, hogy a Szolgáltató honlapján közétett egyedi előfizetői szerződés minták megfelelnek-e az egyedi előfizetői szerződésre vonatkozó 2011. augusztus 3-án hatályba lépett Eht. módosításnak, valamint az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X.6.) NMHH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. -ban foglaltaknak. A Hatóság a hatósági ellenőrzés során a Szolgáltató honlapján kötelezően közzéteendő egyedi előfizetői szerződés mintákat vizsgálta, amelyek alapján a Szolgáltató köti az egyedi előfizetői szerződéseit. A vizsgálat lefolytatásához a minták nem tartalmaztak elegendő információt, ezért a Hatóság CP/16921-1/2012. számú végzésében az általa nyújtott mobil rádiótelefon és mobil internet szolgáltatás vonatkozásában megkötött üzleti és egyéni egyedi előfizetői szerződéseket kért be a Szolgáltatótól, ami alapján a hatósági ellenőrzés lefolytatható. A Szolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségének 2012. június 28-án érkezett adatszolgáltatásában eleget tett és megküldött a Hatóság részére 8 db írásban megkötött egyedi előfizetői szerződést. Ezt követően a Hatóság CP/16921-3/2012. iktatószámon értesítette a Szolgáltatót az eljárás hivatalból történő megindításáról és tájékoztatta, hogy az eljárás során nyilatkozattételi jog illeti meg. A Szolgáltató az általános hatósági felügyeleti eljárás megindítását követően a határozat meghozataláig nem élt nyilatkozattételi lehetőségével.
4 Az Eht. 53. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kérelemre vagy hivatalból hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését. Az Eht. 49. (3) bekezdése értelmében a Hatóság a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat, vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel. Amennyiben a Szolgáltató egyedi előfizetői szerződés mintái nem megfelelő tartalommal, illetve nem a jogszabályban megkövetelt sorrendben tartalmaznak minden jogszabályban foglalt kötelező tartalmi elemet, abban az esetben a Hatóság álláspontja szerint a minták alapján írásban megkötött egyedi előfizetői szerződések sem fognak megfelelni a jogszabályi követelményeknek. A Hatóság az általános hatósági felügyeleti eljárása során a Szolgáltató vizsgált egyedi előfizetői szerződéseiben a következő jogsértéseket állapította meg. A Szolgáltató vizsgált, egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat utólag fizető mobil rádiótelefon szolgáltatásra megkötött egyedi előfizetői szerződése sértik a Rendelet 7. (1) bekezdésének: cg) pontjában foglaltakat, mivel nem teljes körűen tartalmazzák a vonatkozó külön feltételeket arra az esetre, amennyiben a Szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat vagy adatmennyiségeket határoz meg, és ezek túllépése esetén az Eht. 137. (1) bekezdés d) pontja szerinti korlátozással él. Tartalmazza azt, hogy a Szolgáltató alkalmaz ilyen eljárást és azt, hogy korlátozás esetén milyen szolgáltatásokat nyújt, de az adott szolgáltatás tekintetében a konkrét összeghatárt nem tartalmazzák az egyedi előfizetői szerződés, csak az ÁSZF; de) pontjában foglaltakat, mivel nem teljes körűen tartalmazzák a határozott idejű szerződés rendkívüli felmondásának a Szolgáltató általános szerződési feltételeiben, valamint a Rendeletben meghatározott eseteit. Nem tartalmazza a Rendelet 21. (5) bekezdése a) pontjában meghatározott esetet; i) pontjában foglaltakat, mivel nem tartalmazzák teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket (nem tartalmazzák szerződésmódosítás esetén az előfizetők 30 nappal korábbi értesítési kötelezettségét); j) pontjában foglaltakat, mivel nem tartalmazzák teljes körűen az előfizetői szerződés megszűnésének az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket. Nem tartalmazza az előfizető díjtartozása miatti felmondásnál a részletes feltételeket, csak azt, hogy ilyen esetben a Szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos határidővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető a díjfizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére nem tesz eleget; k) pontjában foglaltakat, mivel nem megfelelően tartalmazzák az utalást az általános ÁSZF azon pontjára, amely a jogvita esetén az eljárásokkal és az eljáró szervekkel kapcsolatos tájékoztatást tartalmazza. Az egyedi előfizetői szerződés az általános ÁSZF 6.6 a tudakozó szolgáltatás igénybevétele pontra utal, ami nem megfelelő, a megfelelő utalás az általános ÁSZF esetében a 6.7 pontra történő utalás; o) pontjában foglaltakat, mivel nem egyértelműen tartalmazza az utalást az általános ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza, mivel az egyedi előfizetői szerződés az általános ÁSZF 4. és 6. pontjaira utal,
5 amelyek közül a 4. pont a szolgáltatás minősége és biztonsága címet viseli, így feltüntetése az adott jogszabályhelyhez indokolatlan. A Szolgáltató vizsgált, egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat utólag fizető mobil internet szolgáltatásra megkötött egyedi előfizetői szerződése sértik a Rendelet 7. (1) bekezdésének: de) pontjában foglaltakat, mivel nem teljes körűen tartalmazzák a határozott idejű szerződés rendkívüli felmondásának a Szolgáltató általános szerződési feltételeiben, valamint a Rendeletben meghatározott eseteit. Nem tartalmazzák a Rendelet 21. (5) bekezdése a) pontjában meghatározott esetet; i) pontjában foglaltakat, mivel nem tartalmazzák teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket (nem tartalmazzák szerződésmódosítás esetén az előfizetők 30 nappal korábbi értesítési kötelezettségét); j) pontjában foglaltakat, mivel nem tartalmazzák teljes körűen teljes körűen az előfizetői szerződés megszűnésének az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket. Nem tartalmazza az előfizető díjtartozása miatti felmondásnál a részletes feltételeket, csak azt, hogy ilyen esetben a Szolgáltató az előfizetői szerződést 30 napos határidővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető a díjfizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére nem tesz eleget; o) pontjában foglaltakat, mivel nem egyértelműen tartalmazza az utalást az internet ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza, mivel az egyedi előfizetői szerződés az ÁSZF 4. és 6. pontjaira utal, amelyek közül a 4. pont a szolgáltatás minősége és biztonsága címet viseli, így feltüntetése az adott jogszabályhelyhez indokolatlan. A Szolgáltató vizsgált, egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat előre fizetett (DOMINO) mobil rádiótelefon szolgáltatásra megkötött egyedi előfizetői szerződése sérti a Rendelet 7. (1) bekezdésének: h) pontjában foglaltakat, mivel úgy tartalmazza az előfizetőnek az Eht. 137. (1) bekezdés d) pont szerinti korlátozásra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az általános ÁSZF 7.1.1.6. pontja szerint egyedi értékhatárra vonatkozó rendelkezéseket a Szolgáltató csak utólag fizetett szolgáltatás esetén alkalmaz. Így előre fizetett szolgáltatásnál az egyedi értékhatárok meghatározása és azok túllépése esetén a korlátozási feltétel előfizetővel történő elfogadtatása nem indokolt. A Rendelet szerint ezt a nyilatkozatot csak akkor kell szerepeltetnie a Szolgáltatónak, amennyiben a Szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat, vagy adatmennyiségeket határoz meg, és ezek túllépése esetén az Eht. 137. (1) bekezdés d) pontja szerinti korlátozással él. i) pontjában foglaltakat, mivel nem tartalmazzák teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket (nem tartalmazzák szerződésmódosítás esetén az előfizetők 30 nappal korábbi értesítési kötelezettségét); k) pontjában foglaltakat, mivel nem megfelelően tartalmazzák az utalást az általános ÁSZF azon pontjára, amely a jogvita esetén az eljárásokkal és az eljáró szervekkel kapcsolatos tájékoztatást tartalmazzák. Az egyedi előfizetői szerződés az általános ÁSZF 6.6 a tudakozó szolgáltatás igénybevétele pontra utal, ami nem megfelelő, a megfelelő utalás az általános ÁSZF esetében a 6.7 pontra történő utalás;
6 o) pontjában foglaltakat, mivel nem egyértelműen tartalmazzák az utalást az általános ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza, mivel az egyedi előfizetői szerződés az általános ÁSZF 4. és 6. pontjaira utal, amelyek közül a 4. pont a szolgáltatás minősége és biztonsága címet viseli, így feltüntetése az adott jogszabályhelyhez indokolatlan. A Szolgáltató vizsgált, egyéni előfizetőkre vonatkozó, igénybevételi díjat előre fizetett (DOMINO) mobil internet szolgáltatásra megkötött egyedi előfizetői szerződése sérti a Rendelet 7. (1) bekezdésének h) pontjában foglaltakat, mivel úgy tartalmazza az előfizetőnek az Eht. 137. (1) bekezdés d) pont szerinti korlátozásra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az internet ÁSZF 7.1.1.3. pontja szerint egyedi értékhatárra vonatkozó rendelkezéseket a Szolgáltató csak utólag fizetett szolgáltatás esetén alkalmaz. Így előre fizetett szolgáltatásnál az egyedi értékhatárok meghatározása és azok túllépése esetén a korlátozási feltétel előfizetővel történő elfogadtatása nem indokolt. A Rendelet szerint ezt a nyilatkozatot csak akkor kell szerepeltetnie a Szolgáltatónak, amennyiben a Szolgáltató az adott szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat, vagy adatmennyiségeket határoz meg, és ezek túllépése esetén az Eht. 137. (1) bekezdés d) pontja szerinti korlátozással él. i) pontjában foglaltakat, mivel nem tartalmazzák teljes körűen a szerződés módosításának az egyedi előfizetési szerződésben feltüntetett eseteihez tartozó feltételeket (nem tartalmazzák szerződésmódosítás esetén az előfizetők 30 nappal korábbi értesítési kötelezettségét); o) pontjában foglaltakat, mivel nem egyértelműen tartalmazza az utalást az internet ÁSZF azon pontjaira, amelyek hibabejelentések és számlapanaszok elintézési rendjét tartalmazza, mivel az egyedi előfizetői szerződés az internet ÁSZF 4. és 6. pontjaira utal, amelyek közül a 4. pont a szolgáltatás minősége és biztonsága címet viseli, így feltüntetése az adott jogszabályhelyhez indokolatlan. Továbbá a Szolgáltató Egyedi előfizetői szerződés mintáiban nem minden esetben tartja be az Eht. 129. (5) bekezdésében, illetve a Rendelet 7. (1) bekezdésében foglalt fejezet címeket, illetve sorrendet. Ezért a Hatóság kötelezte a Szolgáltatót, hogy a rendelkező részben megjelölt határidőt követően a honlapján közzétett egyedi előfizetői szerződésmintáit úgy módosítsa, illetve egyedi előfizetői szerződéseit úgy kösse meg, hogy azok az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt fejezetcímek szerint és sorrendben, teljes körűen és jogszerűen a rendelkező részben felsoroltak szerint tartalmazzák a kötelező tartalmi elemeket. A Hatóság felhívja a Szolgáltató figyelmét, hogy csak olyan tartalmi elemek meglétét és jogszerűségi vizsgálatát végezte el, amelyek a mintáknál, illetve az adott szolgáltatási területek tekintetében értelmezhetőek. Azoknál a pontoknál, ahol elengedhetetlen az adott egyedi előfizetői szerződés kitöltése, a kötelező tartalmi elem meglétét és jogszerűségi vizsgálatát a Hatóság nem végezte el, azt a jövőben az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződések jogszerűségi vizsgálatánál fogja elvégezni. II. Az Eht. 48. (1) bekezdésének, valamint a 49. (1) bekezdésének együttes értelmezéséből következően a Hatóság a kötelezés megállapításánál mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A mérlegelési szempontokat az Eht. 49. (1) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében a
7 Hatóság vizsgálja a jogsértés súlyát, ismételtségét, folyamatosságát, időtartamát, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számát, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatását, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokat. A jogsértéssel elért vagyoni előny a Szolgáltatónál közvetlenül nem mutatható ki, ezért ez a mérlegelési szempont a bírság mértékét nem befolyásolta, illetve a piacra gyakorolt hatás sem értékelhető jelen esetben. A jogsértés ismételtsége nem értékelhető jelen esetben, mivel a Hatóság a vizsgálatot új jogszabályok alapján első alkalommal végezte el, így nem teljesülhet az Eht. 49. (10) bekezdése szerinti ismételtség. A Hatóság vizsgálta a rendelkező részben megjelölt jogsértések folyamatosságát. A Rendelet 2011. november 1-jén lépett hatályba, azonban az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet módosításáról szóló 9/2011. (XII. 14.) NMHH rendelet szerint a Rendelet alapján az előfizetők külön értesítése nélkül módosított egyedi előfizetői szerződések és az általános szerződési feltételek is legkésőbb 2012. január 1-jével lépnek hatályba. Az előfizetői mintákra vonatkozóan nem került meghatározásra átmeneti időszak, azonban indokolatlan és méltánytalan lenne a Szolgáltatótól 2012. január 1-je előtti határidőt számon kérni az egyedi előfizetői szerződés mintáinak kialakítására, így a Hatóság ezt a határnapot vette figyelembe ebben az esetben is. Azonban a fentieket figyelembe véve is, 2012. január 1-je óta folyamatosan fennálltak a jogsértések, amit a Hatóság a jogkövetkezmény megállapítása során figyelembe vett. A Hatóság a jogsértés időtartamát, mivel azt a körülményt, hogy a jogsértés 2012. január 1-je óta áll fenn a jogsértés folyamatosságánál értékelte és a 2012. január 1-jétől eltelt időtartam nem értékelhető olyan mértékűnek, ami számottevő hatással bírna a jogkövetkezményre. Az előfizetői szerződésben lévő feltételeket a Szolgáltató egyoldalúan, jellemzően a másik fél közreműködése nélkül előre határozza meg úgy, hogy az előfizető nem vesz részt a szerződés feltételeinek kialakításában, illetve az előfizető a feltételeken változtatni nem képes. A szerződés aláírásával vagy elfogadja a szerződési feltételeket, vagy nem írja alá a szerződést. Az előfizetői szerződés mindkét részének, az írásban kötött egyedi előfizetői szerződésnek és az Általános Szerződési Feltételnek, éppen az előfizető hátrányosabb helyzetére való tekintettel jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemei vannak, mely körben nincs mérlegelési jogköre a szolgáltatóknak és megengedhetetlen az erre irányuló szándék kiteljesítése bármely szolgáltató részéről, nem csak a Szolgáltató esetében. A jogszabályi szinten szabályozott kötelező tartalmi elemek az előfizetők érdekeinek védelmében rögzített szabályok, amelyektől való eltérés - amennyiben az nem a felek egyedi előfizetői szerződésben egyező akarattal kikötött eltérése, és nem az előfizető javára történik - sérti a Szolgáltató előfizetőit. Abban az esetben, ha a Szolgáltató előfizetői szerződéséből bizonyos jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemek hiányoznak, vagy azok nem a releváns jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jelennek meg, a Szolgáltató olyan szerződésminták alapján köt szerződést a felhasználóval, amely jogellenes. A felhasználóktól pedig nem várható el minden egyes vonatkozó jogszabály teljes körű ismerete, nem tehető kötelezettségévé, hogy a hírközlési-, a polgári-, illetve a közigazgatási jogban ilyen mértékben jártasak legyenek. Ezáltal a felhasználók joggal bíznak abban, hogy a Szolgáltató kellő gondossággal jár el a szerződéses rendszerének kialakítása során és nem jogszabályokba ütköző szerződést kíván aláíratni velük. Ki kell emelni emellett azt a tény is, hogy a Hatóság által kifogásolt rendelkezések nem a felhasználók érdekében, hanem azok sérelmére kerültek jogellenesen meghatározásra, illetve módosításra. Az érdeksérelem mértéke a kiszolgáltatott előfizetői helyzet következtében minden esetben nagymértékű. Így az előfizetőknek okozott érdeksérelem tényét és mértékét a Hatóság a jogkövetkezményt megalapozó mérlegelési szempontként vette figyelembe.
8 A jogsértéssel okozott érdeksérelem mértéke és ténye körében kifejtettekre tekintettel a Hatóság a jogsértés súlyát a kétszeres értékelés elkerülése érdekében a kötelezés megállapításakor nem értékelte. A Hatóság az érdeksérelmet szenvedett személyek száma mint mérlegelési szempontot nem vette figyelembe, tekintettel arra, hogy a Hatóság nem rendelkezik arra vonatkozó információkkal, hogy a Szolgáltató a jogsértő minták alapján hány előfizetővel kötött szerződést és a meglévő előfizetőit a jogsértés nem érinti. A jogsértő feltételek az előfizetők számára csak és kizárólag hátrányt jelenthet. Emellett ki kell emelni, hogy az Eht. 49. (1) bekezdésében foglalt mérlegelési szempontok szerint nemcsak a jogsértéssel érdeksérelmet szenvedett, hanem a veszélyeztetett személyek számát is figyelembe kell venni. A veszélyeztetés a nem teljes körű felmondási feltétel, a nem megfelelő tájékoztatás a határozott idejű szerződés rendkívüli felmondása, az előfizetői szerződés módosítása tekintetében a Szolgáltató egyéni előfizetőivel megkötött szolgáltatásaira a jövőbeni előfizetőket érinti. Ezt a körülményt a kötelezés megállapítása során a Hatóság a Szolgáltató terhére értékelte. A Hatóság a vizsgálat során enyhítő körülményt nem talált. A fentieken kívül a Hatóság figyelemmel volt az ügyben értékelhető további egyedi körülményekre is. E körben a Hatóság figyelemmel volt arra a körülményre, hogy az egyedi előfizetői szerződésre vonatkozó szabályozás jelentősen átalakult, sok új kötelező elemmel bővült a szerződés. A szabályozás alkalmazása óta azonban nem telt el annyi idő, hogy az új szabályozási elemekkel kapcsolatban kellő jogalkalmazási gyakorlat gyűlhessen össze, így a Szolgáltatóval szemben sem indokolt a jogsértések első alkalommal történő megállapítása esetén a határozatban alkalmazottnál súlyosabb jogkövetkezményt alkalmazni. A Hatóság a kötelezés mint szankció megállapítása során figyelemmel volt az Eht.-ban külön megfogalmazott arányosság elvére, és a szankció kiszabása során minden esetben érvényesítendő fokozatosság elvére. Így a Hatóság a kötelezés mint alkalmazott szankció megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy az megfeleljen az egyes mérlegelési szempontokat figyelembe véve azt, hogy érvényesülhessen az Eht. 49. (1) bekezdésében megfogalmazott generális és speciális prevenció követelménye is. Másrészt a Hatóság külön tekintettel volt arra, hogy egy esetleges ismételt jogsértés esetén alkalmazandó bírságszankció megállapításánál, érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. III. A határozatban foglaltak nem teljesítése esetén a Hatóság az Eht. 49. (1) bekezdése alapján, a 49. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott, a jogsértő hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítéséből származó előző üzleti évi nettó árbevételének 0,25%-áig terjedő mértékű bírságot szab ki. Ezen túlmenően az Eht. 49. (5) bekezdése alapján ismételt jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét. Továbbá a Hatóság jogosult az Eht. 49. (7) bekezdésében leírt hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. A határozatot a Hatóság az Eht. 43. (2) bekezdése alapján közzéteszi. Az Eht. 44. (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni. A másodfokú eljárás ügyintézési határidejét az Eht. 31. (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezésről szóló tájékoztatás Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján és 98. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. (1) bekezdésén alapul.
9 A fellebbezési eljárás díjának mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 16. -a határozza meg. A 18. (2) bekezdése értelmében a Kérelmező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénzátutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a Kérelmező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. Pécs, 2012. augusztus 1. Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából Kúti Zoltán vezető szerződésfelügyeleti munkatárs