Határozat. elutasítja. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozat indokolását az alábbiak szerint. megváltoztatja:

Átírás

1 Másodfokú döntés-előkészítő osztály Iktatószám: MD/ /2011. Ügyintéző: Tárgy: Enternet 2001 Kft. fellebbezésének elbírálása Határozat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökhelyettese (a továbbiakban: másodfokú hatóság) az Enternet 2001 Kft. (1134 Budapest, Váci út 19., cg: ; a továbbiakban: Szolgáltató vagy Fellebbező) által a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) szeptember 13-án kelt TU/ /2011. számú határozata (a továbbiakban: elsőfokú határozat) ellen benyújtott fellebbezését elutasítja. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozat indokolását az alábbiak szerint megváltoztatja: Az elsőfokú határozat 2. oldal második bekezdésének első mondatát az aláhúzással jelölt rész tekintetében az alábbiak szerint változtatja meg: A kérelemben foglaltak szerint a Kérelmező 2010-ben szerződést kötött Szolgáltatóval, az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítőválasztásról szóló 73/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 4. -a szerinti közvetítő-előválasztás igénybevételére - annak reményében, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által nyújtott telefonszolgáltatásának díját 50%-kal mérsékelni tudja. Az elsőfokú határozat 2. oldal negyedik bekezdés utolsó mondatában a 10. m) pontjába hatásköri megjelölést a 10. (1) bekezdés m) pontjába megjelölésre, 2. oldal hatodik bekezdésének első mondatában a 73. (3) bekezdése jogszabályi hivatkozást a 71. (3) bekezdése megjelölésre, 3. oldal tizenkettedik bekezdés első mondatában feltüntetett augusztus 11. dátumot augusztus 11. dátumra, 3. oldal tizenharmadik bekezdés első mondatában elsőként szereplő december 12. dátumot december 9. dátumra, 6. oldal első bekezdés második mondatában a 33. (2) bekezdés a) pontja jogszabályi hivatkozást a 49. (4) bekezdés a) pontja megjelölésre változtatja. Az elsőfokú határozat 5. oldal nyolcadik bekezdését az aláhúzással jelölt rész tekintetében megváltoztatja és kiegészíti az aláhúzással és dőlt betűvel jelölt mondatrésszel: A jogsértés piacra gyakorolt hatását, folyamatosságát és időtartamát, mint mérlegelési szempontokat a Hatóság, az ügy egyedi jellegére tekintettel a szankció mértékének megállapításánál nem értékelte.

2 A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot a megváltoztatással nem érintett részei tekintetében helybenhagyja. A másodfokú határozat a közléssel jogerőssé válik. A másodfokú határozat ellen a közlés napjától számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással, az illeték előzetes lerovása nélkül, a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az elsőfokú határozatot hozó hatóságnál előterjesztett keresettel lehet élni. A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben az ügyfél és a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője tárgyalás tartását kérheti a bíróságtól. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését kérheti. Indokolás Az elsőfokú hatóság Személyes adat (Személyes adat, a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. (2) bekezdése szerinti 10. (1) bekezdés m) pontjában foglalt hatáskörében, az Eht a alapján általános hatósági felügyeleti eljárást folytatott le a Szolgáltatóval szemben előfizetői szerződés előfizető általi felmondása és előfizető tájékoztatása tárgyában. Az elsőfokú hatóság az elsőfokú határozatában az előfizetői szerződés előfizető általi felmondására vonatkozó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok, valamint az adathálózati általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) közvetítő-előválasztás, CPS szolgáltatás kapcsán történt megsértése miatt Ft, azaz kettőszázezer forint bírsággal sújtotta a Szolgáltatót. Az elsőfokú hatóság ezen túlmenően kötelezte a Szolgáltatót arra, hogy a továbbiakban a határozatlan idejű előfizetői szerződések előfizető részéről történő felmondása során a szolgáltatás megszüntetésén túl ne alkalmazzon jogkövetkezményt és ezzel összhangban az előfizetői szerződésben és az ÁSZF-ben foglaltak szerint tájékoztassa az előfizetőit a határozott illetve határozatlan időtartamú szerződés felmondásának szabályairól. A Szolgáltató az elsőfokú határozat ellen törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. A Fellebbező elöljáróban előadta, hogy az ügyfele nem a Kérelmező, hanem a Kiss Építési Iroda, amely ügyfélnek aláírója a Kérelmező. Fellebbezésében kifogásolta az elsőfokú hatóság azon, véleménye szerint hibás jogértelmezését, miszerint a határozatlan idejű előfizetői szerződések előfizető részéről történő felmondása során a szolgáltatás megszüntetésén túl a Szolgáltató nem alkalmazhat további jogkövetkezményt. Álláspontja szerint az elsőfokú hatóság által alkalmazott, az Eht (1) bekezdésében foglalt szabályozás a határozatlan idejű szerződés felmondására, nem pedig a szerződésszegéshez kapcsolódó, az előfizetői szerződésben kifejezetten szereplő tételekre vonatkozik. Okfejtése szerint a hűségidőn belül történő szerződésbontás miatt fizetendő kötbér az előfizetői szerződésben világosan szereplő kitétel, amely az előfizető számára összességében kedvezőbb eltérést jelent az alacsonyabb díj alapján, amelyet a hűség vállalásáért cserébe kap az előfizető. 2

3 A Fellebbező az elsőfokú hatóság hibás jogértelmezése tekintetében további érvként hivatkozott az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendeletben (a továbbiakban: Elnöki Rendelet) foglaltakra, valamint a Hírközlési és Fogyasztói Jogok Képviselője által kiadott ajánlásra (a továbbiakban: HFJK ajánlás), amely pontosan a jelen eljárás által elmarasztalt gyakorlatot ajánlotta. Az Elnöki Rendelet kapcsán a Fellebbező kifejtette, hogy az jogszabály erejénél fogva egyenlőségjelet tesz a hűségidővel kötött és a határozott idejű szerződések közé és mint jogforrás prioritást élvez a jogalkalmazói tevékenység eredményeként hozott elsőfokú határozattal szemben. A nem megfelelő tájékoztatást illetően a Fellebbező előadta, hogy a Kérelmező által aláírt szerződésben minden, panaszaival kapcsolatos információ megtalálható, így ismeretének hiányára a Kérelmező helytelenül hivatkozott. Végül a Fellebbező úgy vélte, hogy az említett Elnöki Rendeletben foglaltak tükrében méltánytalan lenne bírsággal sújtani őt egy olyan eset kapcsán, amelyben a friss jogforrás egyértelműen jelzi, hogy a Szolgáltató nem folytatott jogellenes gyakorlatot. Mindezekre tekintettel a Fellebbező kérte az elsőfokú határozat visszavonását, illetőleg a fentiekben előadottaknak megfelelő módosítását. A másodfokú hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. (3) bekezdésének megfelelően az eljárás során az elsőfokú határozatot és az azt megelőző eljárást, valamint a fellebbezésben foglaltakat megvizsgálva az alábbiakat állapította meg: Az elsőfokú hatóság eleget tett a Ket. 2. (3) bekezdésében, a 3. (2) bekezdés b) pontjában, valamint az 50. (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási, illetve a Ket. 72. (1) bekezdés e) pontja szerinti indokolási kötelezettségének, az elsőfokú hatóság határozatában tett megállapításai helytállóak, a döntése jogszerű, a határozat indokolása a döntés jogszerűségét megfelelően alátámasztja. Mindezek mellett az elsőfokú határozat indokolási része az egyértelműség biztosítása érdekében egy helyen pontosításra, három jogszabályi hivatkozás és két dátumelírás tekintetében korrigálásra, a bírság kiszabásakor figyelembe vett mérlegelési szempontok vonatkozásában pedig kiegészítésre szorult. A mérlegelési szempontokat illetően a másodfokú hatóság konstatálta, hogy az elsőfokú hatóság az ügy egyedi jellegére tekintettel nem vette figyelembe a jogsértés folyamatosságát és időtartamát, mint mérlegelési szempontokat, azonban ezt elmulasztotta kifejteni az elsőfokú határozatában. A másodfokú hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az elsőfokú határozat előzőekben ismertetett fogyatékosságai az ügy érdemi eldöntését nem befolyásolták, azok nem változtatnak sem a Szolgáltató jogsértésén, sem a bírság összegén. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú határozat fogyatékosságai a másodfokú eljárás keretében orvosolhatók, a másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot a jelen másodfokú határozat rendelkező részében foglaltak szerint megváltoztatta. A másodfokú hatóság a fellebbezés indokait illetően megállapította, hogy azok nem megalapozottak az alábbiak miatt: Nem helytálló a Fellebbező azon érvelése, miszerint a Kérelmező nem az ügyfele. Az elsőfokú hatósághoz július 15. napján adatszolgáltatás keretében beérkezett előfizetői szerződés szerint a Kérelmező augusztus 11. napján rendelte meg a Fellebbező közvetítőelőválasztás, CPS szolgáltatását. A tárgyi előfizetői szerződés határozatlan időtartamra jött létre, egy év hűségidő vállalása mellett. Az előfizetői szerződés szerint az előfizető a Kiss Építési Iroda, amely szerződő félnek cégjegyzésre jogosult aláírója Kiss Péter. 3

4 A másodfokú hatóság az ügy vizsgálata során a rendelkezésre álló adatok, valamint a cégbírósági és az egyéni vállalkozók nyilvántartása alapján megállapította, hogy az elsőfokú hatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a Kérelmező egyéni vállalkozóként rendelte meg a Fellebbező szolgáltatását. Az előfizetői szerződésben feltüntetett Kiss Építési Iroda név nem takar cégbírósági bejegyzéssel rendelkező céget. Megállapítható továbbá, hogy az előfizetői szerződésben az Előfizető további adatai/cégadatok rovatban a cégjegyzékszám helyén a Kérelmező vállalkozói igazolványának száma szerepel, az előfizetői szerződésben rögzített adószám pedig az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerint a Kérelmezőhöz tartozik. A másodfokú hatóság a fentiek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az előfizetői szerződésben feltüntetett előfizetői adatok nem alapozzák meg a Fellebbező azon állítását, miszerint a Kérelmező nem az ügyfele. Az elsőfokú hatósághoz a Kérelmező, mint természetes személy nyújtotta be a kérelmét, ezért az elsőfokú határozatban is a Kérelmező neve szerepel a Kiss Építési Iroda fantázianév helyett. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény értelmében sem az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentéséhez, sem az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításához, sem az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételéhez nincs szükség olyan azonosító adatra, mint az egyéni vállalkozó fantázianevére. Megjegyzi ugyanakkor a másodfokú hatóság, hogy habár nem hivatalos, de jogszabály nem tiltja az egyéni vállalkozók számára a fantázianév használatát. Az tehát, hogy az előfizetői szerződésben előfizetőként nem a Kérelmező neve, hanem a Kiss Építési Iroda név szerepel, nem változtat azon a tényen, hogy szerződő félnek továbbra is a természetes személyt kell tekinteni. A Fellebbezőnek az Eht ával, a hűségidőn belül történő szerződésbontás miatt fizetendő kötbérrel, valamint az elsőfokú hatóság hibás jogértelmezésével kapcsolatos érvelése tekintetében a másodfokú hatóság az alábbiakra mutat rá. A másodfokú hatóság mindenekelőtt leszögezi, hogy az elsőfokú hatóság jogértelmezése a kérelem benyújtásakor és elbírálásakor hatályos jogszabályi környezettel, valamint az irányadó hatósági és bírósági gyakorlattal összhangban került kialakításra; azon döntése pedig, miszerint a határozatlan idejű előfizetői szerződések előfizető részéről történő felmondása során a szolgáltatás megszüntetésén túl a Szolgáltató nem alkalmazhat további jogkövetkezményt jogszerű. Az Eht (1) bekezdése értelmében az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani. Az Eht. hivatkozott rendelkezésének szövegezéséből egyértelműen megállapítható, hogy a határozatlan idejű szerződés előfizető általi felmondásának egyetlen jogkövetkezménye az előfizetői szerződés megszűnése. A másodfokú hatóság kiemeli, hogy a határozott idejű szerződés és a határozatlan idejű szerződés felmondásának más jogkövetkezményei vannak, függetlenül attól, hogy egy határozatlan idejű szerződéshez egy határozott idejű jognyilatkozat (hűségnyilatkozat) kapcsolódik. Helyesen hivatkozott az elsőfokú hatóság a határozatlan idejű előfizetői szerződés és a határozott idejű hűségnyilatkozat viszonyát elemző bírósági gyakorlatra (közelebbről a Fővárosi Bíróság 3.K /2009/8. ítéletében foglaltakra), mely szerint a határozatlan idejű előfizetői szerződésekhez kapcsolódó hűségnyilatkozat a határozatlan idejű előfizetői szerződés részét képezi, azaz a hűségnyilatkozat magát a határozatlan idejű jogviszonyt nem teszi határozott idejűvé, ez csupán a felek közötti jogviszonyban a határozatlan idejű szerződésen belül egy újabb feltétel vagy kikötés. A hivatkozott bírósági döntés, valamint a kérelem benyújtásakor és elbírálásakor hatályos Eht ában foglaltak egyértelművé teszik egyrészt, hogy a hűségnyilatkozat csak az előfizetői szerződés részeként köthető ki (tehát nem külön szerződés), másrészt, hogy az előfizetői szerződésben foglalt tartalmakat nem lehet kivonni az Eht. hatálya alól. 4

5 A Fővárosi Bíróság a 3.K /2008/16. ítéletében kiemelte azt a hatóság által is már számos döntésében hangsúlyozott tényt, hogy amennyiben az Eht. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait közjogilag korlátozza, vagy az adott jogviszonyt, jogintézményt eltérően szabályozza a Ptk.-tól, akkor e tekintetben teljes egészében az Eht. kógens szabályozását kell alkalmazni. Az Eht (1) bekezdése egyértelműen megtiltja, hogy a Szolgáltató a határozatlan idejű előfizetői szerződés előfizetői felmondásához bármilyen jogkövetkezményt fűzzön, s ezzel összhangban rendelkezett a felmondás időpontjában hatályos ÁSZF pontja is. A hűségnyilatkozatnak, mint az előfizetői szerződés egyik szerződéses rendelkezésének (kikötésének), meg kell felelnie az Eht. előfizetői szerződésekkel kapcsolatos előírásainak, ezért a hűségnyilatkozat esetében is alkalmazni kell az Eht (1) bekezdésében foglalt előírást. Mindezekre tekintettel helytálló az elsőfokú hatóság azon megállapítása, hogy az előfizetői szerződés Kérelmező általi felmondása miatt kilátásba helyezett kötbérfizetési kötelezettség és a felmondás befogadásának megtagadása nem felelt meg az Eht. és az ÁSZF vonatkozó előírásainak, azaz a Szolgáltató nem biztosította a határozatlan idejű előfizetői szerződések megszűnésének az ÁSZF pontjában rögzített további jogkövetkezmény nélküli lehetőségét, s ezért az elsőfokú határozat indokolásának III. pontjában részletesen kifejtett indokok alapján bírsággal sújtotta a Szolgáltatót. A másodfokú hatóság nem tartotta megalapozottnak a Fellebbező azon érvelését, melynek értelmében a hűségidőn belül történő szerződésbontás miatt fizetendő kötbér az előfizető számára kedvező eltérést jelent az alacsonyabb díj alapján, amelyet a hűség vállalásáért cserébe kap az előfizető. Az, hogy a Szolgáltató a határozatlan idejű szerződés felmondásához a határozott idejű szerződés felmondása esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezményt fűzött (kötbérfizetési kötelezettséget írt elő), nyilvánvalóan hátrányos a Kérelmezőre nézve és nem tekinthető az Eht (3) bekezdése szerinti, az előfizető javára történő eltérésnek. A fellebbezésben hivatkozott HFJK ajánlással és Elnöki Rendelettel kapcsolatban a másodfokú hatóság rámutat arra, hogy amíg az előbbi nem bír kötelező erővel, addig az utóbbi teljességgel irreleváns az elsőfokú határozat jogszerűségének megítélése szempontjából, tekintettel arra, hogy az abban foglalt rendelkezések egy, a hibaelhárításra nyitva álló határidőt érintő kivétellel november 1-jén lépnek hatályba. Így e vonatkozásban felhozott fellebbezési kifogásokat a másodfokú hatóság nem tudta figyelembe venni. A Fellebbező azzal is érvelt, hogy az Elnöki Rendeletben foglaltak alapján méltánytalan lenne bírsággal sújtani őt egy olyan eset kapcsán, amelyben az új jogforrás egyértelműen jelzi, hogy nem folytatott jogellenes gyakorlatot. A másodfokú hatóság hangsúlyozza, hogy az elsőfokú hatóság azért döntött a bírság kiszabása mellett, mert az annak alapját képező jogsértéssel összefüggésben már sor került felhívás kibocsátására (a HM/ /2009. számú jogerős határozatban), amely azonban tekintettel a Fellebbező által elkövetett ismételt jogsértésre nem vezetett eredményre. Kiemelendő továbbá, hogy az elsőfokú hatóság a jogsértés elkövetésekor hatályos és alkalmazandó jogszabályok alapján járt el, s nyilvánvalóan a döntés meghozatalánál nem vehette figyelembe a társadalmi konzultáció alatt álló Elnöki Rendelet tervezetét. Nem megalapozott a Fellebbezőnek a Kérelmező által aláírt szerződésben megtalálható információkkal kapcsolatos okfejtése sem, ugyanis a szerződés tartalmának nem kellő ismerete nem változtat azon a tényen, hogy a Fellebbező az előfizetői szerződésben jogszerűtlenül helyezte kilátásba a határozatlan idejű szerződés felbontása miatt alkalmazott kötbérfizetési kötelezettséget. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 111. (2) bekezdés n) pontja szerinti másodfokú hatósági döntési hatáskörét az Mttv (2) bekezdése alapján az elnökhelyettesre delegálta. 5

6 A másodfokú hatóság a kifejtettek, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzat II. fejezetének 5.3. b) pontja és IV. fejezetének g) pontja alapján delegált hatáskörében, valamint Ket (1) bekezdésében meghatározott hatósági jogkörében eljárva, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat meghozatalánál a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről szóló tájékoztatás az Eht. 44. (3)-(5) bekezdésein alapul. A közigazgatatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke tekintetében az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 62. (1) bekezdés h) pontja az irányadó. Budapest, november 3. Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes 6