Tartalomjegyzék 1. Hagyományos fakötések rajzai...5 2. Mérnöki fakötések rajzai... 15 3. Fedélidomok szerkesztése, fedélsíkok valódi méretének meghatározása... 27 3.1. Fedélidomok szerkesztése... 27 3.1.1. A tető formájára vonatkozó követelmények... 27 3.1.2. Kiinduló adatok, általános szabályok... 28 3.1.3. Egyszerű fedélidomok szerkesztése... 29 3.1.4. Összetett fedélidomok szerkesztése...30 3.1.5. Összetartó ereszvonalú fedélidomok szerkesztése... 34 3.1.6. Tűzfallal határolt fedélidomok szerkesztése... 38 3.1.7. Eltérő tetőhajlásszögű fedélidomok szerkesztése...40 3.2. Tetők valódi méretének meghatározása... 42 3.2.1. Tetők valódi méreteinek szerkesztése... 42 4. Fedélszerkezetek rajzai... 47 4.1. Fedélszerkezeti rajzok típusai... 47 4.2. Fedélszerkezeti rajzok készítése...48 4.2.1. Nyeregtetők fedélszerkezeti rajzai...48 4.2.2. Manzárdtetők fedélszerkezeti rajzai... 62 4.2.3. Félnyereg tetők fedélszerkezeti rajzai...64 4.2.4. Sátortetők fedélszerkezeti rajzai... 65 4.2.5. Kontytetők fedélszerkezeti rajzai... 67 4.2.6. Kiváltások ábrázolása...72 4.2.7. Összetett tetők fedélszerkezeti rajzai...73 4.2.8. Összetartó ereszvonalú tetők fedélszerkezeti rajzai... 76 4.2.9. Aszimmetrikus fedélszerkezet rajzai...80 4.2.10. Hagyományos szerkezeti felépítésű fedélszékek rajzai... 81 5. Feszítő- és függesztőművek rajzai...85 5.1. Feszítőművek rajzai... 85 5.2. Függesztőművek rajzai... 89 6. Szabott elemekből épített fedélszékek rajzai... 93 6.1. Gyártmányterv rajzai... 93 6.1.1. Teljes fedélszék rajzai...94 6.1.2. Szabási rajzok... 96 6.1.3. Kötőelemek rajzai... 96 6.1.4. Fakötések rajzai... 96 6.1.5. Fakivonat... 97 6.2. Szerelési tervek rajzai... 98 7. Szeglemezes fatartókból épített fedélszékek rajzai... 99 7.1. Gyártmánytervek...99 7.2. Kiviteli tervek... 103 8. Beépített tetőteret határoló fedélszékek rajzai... 107 9. Tetőfedések rajzai...115 10. Egyszerű ácsszerkezetek rajzai... 127 11. Faelemek valódi méretének szerkesztése... 141 11.1. Élszaru valódi méretének szerkesztése...141 11.2. Vápaszaru valódi méretének szerkesztése... 145 11.3. Eltérő hajlásszögű tetősíkok közötti élszaru valódi méretének szerkesztése... 148 11.4. Csonkaszaru valódi méretének szerkesztése...151 11.5. Ferde támaszok képeinek szerkesztése... 153 12. Fafödémek rajzai... 157 13. Fából készült épületek rajzai... 163 14. Lépcsők rajzai... 179 14.1. A lépcső geometriájának és méreteinek megadása... 179 14.1.1. Lépcsőszámítás... 179 14.1.2. A lépcsőforduló megadása... 181 14.2. Lépcsők rajzai... 183 14.3. Lépcsők szerkesztése... 188 14.3.1. Egyenes karú lépcsők rajzainak szerkesztése... 188 14.3.2. Húzott fokú lépcsők szerkesztése... 192
Hagyományos fakötések rajzai 1. fejezet 1.9. rajzfeladat Horgolások Szerkessze meg az itt látható fakötéseket 1:5 méretarányban! 10
Mérnöki fakötések rajzai 2. fejezet 2.2. rajzfeladat Csavarozott kapcsolatok Szerkessze meg az itt látható fakötéseket 1:5 méretarányban! 2.3. rajzfeladat Csavarozott kapcsolatok A méretezett axonometrikus ábrák alapján szerkessze meg a fakötések három rendezett vetületi rajzát 1:5 méretarányban! 16
Fedélidomok szerkesztése, fedélsíkok valódi méretének meghatározása 3. fejezet 3.1.7. Eltérő tetőhajlásszögű fedélidomok szerkesztése Eltérő hajlásszögű tetősíkokból álló fedélidom elsősorban akkor fordulhat elő, ha a tető egyes részeit különböző módon hasznosítják (pl. a tetőnek csak egy része beépített, vagy minden taréjvonalnak egy magasságban kell lennie stb.) Ilyenkor a legegyszerűbben úgy szerkeszthetjük meg a fedélidomot, ha felvesszük azokat a nézeteket (elölnézet, oldalnézetek), amelyeken a fedélsíkok hajlásszögeit valódi méretben láthatjuk. A 3.5. mintafeladatban látható, hogy a tervezett fedélidomot úgy kapjuk meg, ha a taréjcsúcspontokat az oldalnézetről viszszavetítjük a felülnézeti rajzra. 3.5. mintafeladat Eltérő hajlásszögű fedélsíkokkal határolt, összetett alaprajzú épületre illesztett fedélidom szerkesztése. Minden fedélsík ereszvonalra illeszkedik, és az összes fedélsík egyenlő hajlásszögű. 1. Meghatározzuk a legnagyobb fedélidomrész alaprajzának határait, és a hiányzó részeket szaggatott vonallal jelöljük. Minden olyan sarokban, ahol azonos hajlásszögű fedélsíkok ereszvonalai kapcsolódnak egymáshoz, berajzolhatók a szögfelezők. (Két azonos hajlásszögű fedélsík metszésvonalának felülnézeti képe a két fedélsík ereszvonala közötti szögfelezőre illeszkedik.) A kisebbik fedélidomrésznél két tetőcsúcsot is megkapunk, az ezeket összekötő rövid szakasz a kis fedélidomrész taréjvonala. 2. A fedélidom többi részét úgy kapjuk meg, hogy megrajzoljuk a tető egy oldalnézetét, ahol a fedélsíkok hajlásszögeit valódi méretben láthatjuk. A hajlásszögek ismeretében és a kis fedélidomrész taréjvonalának csúcspontjait átvetítve könnyen megszerkeszthető az oldalnézet. 3. A nagyobbik fedélidomrésznek az oldalnézeten kapott taréjcsúcspontját visszavetítjük a felülnézeti rajzra, így megkapjuk a fedélidomrész taréjvonalát. Ez elmetsz két korábban behúzott szögfelezőt. A kapott metszéspontok lesznek a nagyobbik fedélidomrész egy-egy kontycsúcspontjai, egyben a taréjvonal végpontjai. Ezeket a pontokat a kontyolt részhez tartozó másik sarokponttal összekötve megkapjuk a 45 -os és a 60 -os fedélsíkok közötti élgerinc vonalát. 4. Ismert a fedélidom összes tetőéle, így utolsó lépésként vastag vonallal jelöljük a látható éleket. A rajzon a lejtési irányokat is feltüntetjük. Végezze el a mintafeladatban szereplő szerkesztést külön lapon! A rajzon megadott méretek cm-ben értendők. Az alkalmazott méretarány 1:100. 40
Fedélszerkezetek rajzai 4. fejezet A hosszirányú metszetet rendszerint a gerincvonal közelében, azzal párhuzamosan vesszük fel. A felénk eső szarufákat eltávolítjuk, így a szemben lévő oldalon sorakozó szarufáknak a gerincnél lévő üres fakötéseit is nézetben látjuk. Az elmetszett faelemeket (fogópárok, torokgerendák) ugyanúgy jelöljük, mint a keresztmetszeteken. Hosszmetszeten szintén meg kell adni a faelemek méreteit és a vízszintesen elhelyezkedő elemek szintmagasságait. A részletrajzok a fedélszerkezet összetett faelemkapcsolatait mutatják be. Ilyenek elsősorban a szelemenek körüli részletek, de csomóponti rajzok készülnek minden olyan részletről (tetőáttörések, szegélyek, tetősíktörések stb.), melyek az alaprajz és a metszeti rajzok alapján nem alakíthatók ki egyértelműen. A részletrajzokon 1:10 vagy 1:20 méretarányban pontosan ábrázoljuk a fakötéseket és a kötőelemeket. Meg kell adni a faelemek típusát, méreteit, a dőlésszögeket, illetve szükség esetén a fakötések méreteit is. A fedélszerkezetek részletrajzain gyakran a tetőfedést és az egyéb csatlakozó szerkezeteket (falak, kémények stb.) is feltüntetjük (4.2. ábra). Szükség esetén az egyes csomópontokról több eltérő nézetű részletrajz is készülhet. 4.2. Fedélszerkezeti rajzok készítése A fedélszerkezet rajzainak készítése előtt már ismernünk kell a tető pontos geometriáját, befoglaló méreteit. Ehhez előzetesen meghatározzuk a tető fedélidomát (fedélidom-szerkesztés) és az eresztúlnyúlások mértékét. 4.2.1. Nyeregtetők fedélszerkezeti rajzai A fedélszerkezet alaprajzát és keresztmetszetét egyszerre rajzoljuk meg. 1. Az alaprajz felvétele során vékony folytonos vonallal megszerkesztjük az épület alaprajzi kontúrját, a padlástérben elhelyezkedő falazatokat (térdfalakat, tűzfalakat, oromfalakat, válaszfalakat), a lépcsőház padlástérből látható részét, a kéményeket, a szellőzőket. A rajzon szaggatott vonallal kell feltüntetni a padlástér alatti falakat, pilléreket és más tartószerkezeteket. 2. Vékony vonallal kell felszerkesztenünk a fedélidom alaprajzi kontúrját: az eresz- és gerincvonalakat, valamint összetett tetőknél a vápa- és élszaru vonalait (4.3. ábra). 3. A vetületi ábrázolás szabályai szerint vékony szerkesztővonalakkal felvesszük a keresztmetszet kontúrjait. A fedél- 4.2. ábra. Fedélszerkezet részletrajzai (tetőfedéssel) 4.3. ábra. Alaprajz és keresztmetszet felvétele (1 3. lépés) 48
5. Feszítő- és függesztőművek rajzai A feszítő- és függesztőművek olyan összetett tartószerkezetek, melyekkel növelhető a faszerkezetek teherbírása, valamint az áthidalható fesztáv. 5.1. Feszítőművek rajzai A feszítőművek olyan faszerkezetek, amelyeknél a két végükön feltámaszkodó vízszintes gerenda közbenső részét ferde dúcok (támaszok) támasztják alá. 5.1. ábra. Egyszerű feszítőmű Így a közbenső szakasz terheinek egy részét a falak oldalsó részére továbbítják. Régen elsősorban ácsolt fahidaknál, valamint nagy fesztávú fedélszerkezeteknél (terménytároló, istálló stb.) fordult elő, gyakran függesztőművel egyesített szerkezetként. Feszítőműveket ma már csak ritkán készítenek. Aszerint, hogy a gerendát hány helyen támasztjuk alá, megkülönböztetünk egyszerű, kettős és többszörös feszítőműveket. Az egyszerű feszítőműveknél a gerendát középen egy pontba kapcsolódó ferde dúcok támasztja alá (5.1. ábra). Kettős feszítőműveknél a vízszintes gerenda közbenső részét két pontba kapcsolódó ferde dúcok támasztják alá (5.2. ábra). A két közbenső alátámasztási pont a fesztáv 1/3 1/4 részénél helyezkedik el. Többszörös feszítőműveknél további ferde dúcok támasztják alá a gerenda középső részét (5.3. ábra). 5.2. ábra. Kettős feszítőmű A feszítőművek egyik sajátos típusa az alulfeszített gerenda: a vízszintes gerendát középen egy olyan rövid faelem támasztja alá, melyet a gerenda két végéhez rögzített, feszített acélsodrony tart (5.4. ábra). A feszítőművek olyan faelemekből állnak, melyek egy függőleges síkban helyezkednek el, ezért általában csak az elölnézeti rajzukkal ábrázoljuk a szerkezetet, 1:50 méretarányban. A fedélszékeknél alkalmazott feszítőművek a főszaruállásokban helyezkednek el, így ezek a fedélszék keresztmetszeti rajzán jelennek meg. A rajzokon alkalmazott vonalvastagságok, méretmegadások, feliratozások megegyeznek a fedélszékek rajzainál alkalmazottakkal. Az elölnézeti/keresztmetszeti rajzon metszett szerkezetként a hosszanti faelemek jelennek meg (szelemenek, sárgerendák, fiókváltók stb.). Ezeket vastag kontúrvonallal ábrázoljuk, és anyagjelöléssel látjuk el. A feszítőművek jellemző csomópontjait is 1:10, 1:20 méretarányban készítjük. A részletrajzokon meg kell adni a faelemkapcsolatok főbb méreteit, a kötőelemek pontos helyét és méreteit, a faelemek által bezárt szögeket, valamint az elemek keresztmetszeti méretet és megnevezését. Szükség esetén további nézeteteket is fel kell venni a csomópontról. A nézetrajzok mindig rendezett vetületben helyezkednek el a rajzlapon. 5.3. ábra. Többszörös feszítőmű 5.4. ábra. Alulfeszített gerenda Gyakorlati feladat Gyűjtse össze a feszítő- és függesztőműveknél előforduló hagyományos fakötéstípusokat! 85
6. Szabott elemekből épített fedélszékek rajzai Az épületeket és épületszerkezeteket már szinte kizárólag különböző számítógépes tervezőprogramokkal tervezik meg. Lététeznek kifejezetten fedélszerkezetek és egyéb ácsszerkezetek tervezésére kifejlesztett programok is, melyekkel az ácsszerkezet minden részlete előre meghatározható. Az ácsszerkezet-tervező számítógépes programokat rendszerint olyan esetekben alkalmazzák, amikor a fedélszerkezet elemeit üzemben, előre, számítógép-vezérlésű (CNC) szabászgépekkel gyártják le. Az ilyen fedélszerkezetek fő jellemzői: a nagyfokú méretpontosság (mm); a fakötések pontos kidolgozása; a kevés helyszíni munka miatt gyors összeszerelhetőség; a kész fedélszék statikai viselkedése, teherbírása, stb. pontosan egyezik a tervezés során meghatározott értékekkel. A számítógépes tervezés során háromdimenziós képen jelenik meg a tervezett fedélszék vagy ácsszerkezet (6.1. ábra). A szoftver a terhek ismeretében részletes statikai számításokkal határozza meg az ácsszerkezet felépítését, statikai vázát, az egyes elemek keresztmetszeti méretét és a faelemek kapcsolatát. A szerkezet egésze és minden faelem egyenként is módosítható, a szerkezet további elemekkel bővíthető. Végül a háromdimenziós modellből képezi le a program a műszaki gyakorlatban használatos vetületi rajzokat. A rajzok két fő csoportját a gyártmánytervek és a szerelési tervek alkotják, melyek egyenként több tervrajzot is tartalmaznak. A számítógépes tervezés előnye, hogy a tervezés fázisában a fedélszék tetszőlegesen módosítható, a részletei szabadon alakíthatók, kiegészíthetők (pl. statikai okokból változnak a faelemek méretei, vagy csökkennek a távolságok, újabb elemeket építenek be stb.). A módosításokkal párhuzamosan a gyártmányrajzok is automatikusan változnak. 6.1. Gyártmányterv rajzai Az elkészült modell alapján részletes gyártmányterv készül, amely a fedélszék faelemeinek legyártásához szükséges összes információt tartalmazza. Az alkalmazott számítógépes programtól és a gyártótól függően a gyártmánytervek felépítése, részei, valamint a rajzi jelölések sokfélék lehetnek. A gyártmányrajzok részei általában: a teljes fedélszék (vagy egyéb ácsszerkezet) rajzai: - alaprajzai, - metszetei, - háromdimenziós képei; a fedélszéket alkotó faelemek szabási rajzai; a kötőelemek rajzai; a fakötések rajzai; a fakivonat. 6.1. ábra. Ácsszerkezet-tervező programban megjelenített, háromdimenziós szerkezet 93
7. Szeglemezes fatartókból épített fedélszékek rajzai A szeglemezes fatartók olyan síkbeli rácsos fa tartószerkezetek, melyeknél a tartót alkotó faelemeket (rudakat) a csomópontokban szeglemezek kapcsolják össze. A tartók alakját és kialakítását (7.1. ábra) a tervezett tető formája, mérete, hasznosítása és a várható terhelések határozzák meg. A tartót alkotó faelemek (rudak) általában 40 100 mm széles, gyalult, fenyő fűrészáruból készülnek. A rudak szélessége egy tartón belül azonos, csak a magasságuk változó. A tartók csomópontjaiban a rudak tompán illeszkednek egymáshoz. Egy csomópontba több rúd is csatlakozhat. A tartó rúdjaiban keletkező erőket a csomópontokban a faanyagba préselt szeglemezek veszik át és továbbítják. A szeglemez olyan acéllemez, amelynek anyagából a lemez síkjára merőlegesen egyenes szegsorok állnak ki. A szeglemezes tartókból elvileg bármilyen tetőszerkezeti forma felépíthető: szimmetrikus nyeregtető, aszimmetrikus nyeregtető, kontyolt tető, T és L alakú tetőcsatlakozás, félnyeregtető, csonka kontytető, manzárdtető. A szeglemezes tartókból álló fedélszerkezet és az egyes tartók tervezése szoftverek segítségével történik. A tervezés során elkészítik a tető térbeli modelljét, majd megadják a tartók kiosztását és fő méreteit. Ezt követően pontos statikai méretezés alapján határozzák meg az egyes tartókban: a rúdelemek méretét, számát, elhelyezkedését, a csomópontokban elhelyezendő szeglemezek méreteit. A gyártmányterveken a méreteket mm-ben adják meg (7.2. ábra). 7.1. Gyártmánytervek A szeglemezes tartók előre gyártott szerkezetek, melyeket a gyártóüzemben pontos gyártmányterv alapján készítenek el. A gyártmányterveket pontos méretezést és tervezést követően a gyártó készíti el. A gyártmányterv tartalmazza: a tervezett fedélszerkezetet alkotó összes szeglemezes tartó pontos gyártmányrajzát (7.2. ábra); az tartókat alkotó faelemek szabási terveit (7.1. táblázat); a csomópontok részletrajzait a szeglemezek pontos méreteivel, elhelyezkedésével (7.2. táblázat). 7.1. ábra. Szeglemezes fatartók 7.2. ábra. Szeglemezes fatartó gyártmányrajza 99
8. fejezet Beépített tetőteret határoló fedélszékek rajzai 8.4. ábra. Beépített tetőteret határoló szerkezetek részletrajza (térdfal/eresz részlete) 8.5. ábra. Beépített tetőteret határoló szerkezetek részletrajza (torokgerenda/fogópár részlete) 113
Tetőfedések rajzai 9. fejezet 9.10. ábra. Félnyereg gerinc részlete egyszeres szellőztetésű tetőn. A fedés anyaga fémlemez. 9.11. ábra. Gerinc részlete kétszeres szellőztetésű tetőn. A fedés anyaga hullámos profilú betoncserép. 120
Egyszerű ácsszerkezetek rajzai 10. fejezet 10.10. rajzfeladat Fakerítés rajzainak szerkesztése Szerkessze meg külön lapon az ábrán látható fakerítés részletének méretezett alaprajzát, elölnézeti rajzát és metszetét 1:50 méretarányban! 140
11. fejezet Faelemek valódi méretének szerkesztése 11.2. Vápaszaru valódi méretének szerkesztése A vápaszaru valódi méretű képének szerkesztési elve és menete lényegében megegyezik az előbb ismertetettekkel, vagyis itt is leforgatást alkalmazzunk. A 11.4. ábrán egy egyszerű nyeregtető váparészletének két képe látható. 1. A forgatási tengely a vápacsúcsra illeszkedő függőleges (T). 2. Az alapvonal a felülnézeti képen a T-re illeszkedő vízszintes egyenes. 3. Meghatározzuk a szerkesztéshez szükséges jellemző pontokat (1... 10), majd ezeket sorban rávetítjük a vápa vonalára. 4. Az itt kapott pontokat T középpontból rákörzőzzük az alapvonalra, és a pontokból függőleges rendezőket húzunk az elölnézeti képre (11.4. ábra). 5. Az elölnézeti képen a korábban megismert módszert alkalmazva megszerkesztjük a vápaszaru valódi méretben látszó, leforgatott képét (11.5. ábra). A vápaszaru pontos kialakításához szükség van a valódi méretű alulnézeti képre is. Ezt a már ismert módon a leforgatott képhez kapcsolódó, új képen szerkesztjük meg. 11.4. ábra. Vápaszaru valódi méretének szerkesztése I. 145
12. Fafödémek rajzai A fafödémeket egy alaprajzzal és legalább két metszeti rajzzal (hossz- és keresztmetszettel) adjuk meg. Ezek méretaránya általában 1:50 (esetleg 1:100). Az egyes részletekről (pl. a koszorúrészletről) csomóponti rajzok is készülhetnek, 1:10 vagy 1:20 méretarányban. A födémterveken minden olyan méretet fel kell tüntetni, amely a födém megépítéséhez szükséges. Az alaprajzon felülnézetben ábrázoljuk a fafödémet (12.1. ábra). Vékony nézetvonallal adjuk meg a födém alatti falszerkezetek kontúrját (fő- és válaszfalakat egyaránt), valamint a lépcsőket. Vastag vonallal ábrázoljuk a födémet áttörő szerkezeteket (kémények, szellőzők). Az azonos keresztmetszetű koszorúk azonos jelölést kapnak (pl. K2), és a hosszméretüket is feltüntetjük. Az alaprajzon az eltérő keresztmetszetű koszorúk határait külön jelölünk kell. A fa födémgerendák tengelyvonalát vastag pontvonallal jelöljük, de a gerendák nézetvonalát is megadjuk. A gerendáknak meg kell adni a keresztmetszeti méretét, a hosszát és az elhelyezési magasságot. Az azonos méretű gerendákat nyílfejes vonallal összekötve kell jelölnünk, és meg kell adnunk a darabszámukat. Az alaprajzon átlós vonallal kell jelölnünk a deszkával borított felületet. A vonalra rá kell írni a borítás felületét és az alsó felületének az elhelyezési magasságát. Szükség esetén az alaprajzon nehezen értelmezhető részleteket (pl. a kéményáttörések környezetét) nagyított formában külön is megrajzolhatjuk. 12.1. ábra. Fafödém födémterve (alaprajz, hosszmetszet) 157
Fából készült épületek rajzai 13. fejezet A favázas épületek gyártását és építését mindig gondos tervezés előzi meg. Az előre gyártott favázakból épített épületek rajzait (a gyártmányrajzokat és szerelési rajzokat) a gyártó készíti el. Az épület tervei és az előzetes felmérések alapján pontos gyártmányterv készül. Ebben meghatározzák az épületet alkotó fal- és födémpanelok számát, azok befoglaló méreteit, szerkezeti felépítését stb. Minden egyes panel favázáról pontos gyártmányrajz készül (13.2. ábra). A gyártmánytervben adják meg a faelemek méreteit (milliméteres pontossággal), a faelemkapcsolatok kialakítását, a megmunkálást, az anyagtani jellemzőket stb. A gyártmányterv alapján gyártják le a faelemeket, majd szerelik össze az üzemben a favázat. A további rétegek, szerelvények stb. kialakítását, elhelyezkedését is a gyártmánytervben rögzítik. Az építési helyszínen a gyártó által készített szerelési terv alapján állítják fel és illesztik össze a panelokat. A szerelési terv tartalmazza a panelok beépítési sorrendjét, a csatlakozások elhelyezkedését, kialakítását stb. A gyártmányrajzok és a szerelési tervek egymáshoz igazodó stílusban és jelkulcsrendszerrel készülnek. Így az épületet alkotó elemek könnyen azonosíthatók a különböző tervrészleteken. A fal- és födémszerkezetek rétegfelépítését, valamint az épület különböző szerkezeti részleteit a részletrajzok ábrázolják (13.3. ábra). Ezeken a korábban megismert elveknek megfelelően elkészített részmetszetek is láthatók. A falak általános rétegfelépítését is általában vízszintes részletrajzokon ábrázoljuk. Az építés során a jellemző csomóponti részletekről készült részletrajzok nyújtják a legpontosabb információt az egyes szerkezeti kapcsolatok kialakításáról. Ilyen jellemző csomópontok a lábazati részletek, a falnyílások szegélyezései, az ereszrészlet, a födém és a falak kapcsolódásai, a válaszfalak csatlakozásai, a lépcsőcsatlakozások stb. (13.4 13.6. ábra). Gyakorlati feladat Keressen az interneten faház-, illetve készházgyártókat! Hasonlítsa össze az egyes gyártók által megadott tervrajzokat, csomóponti rajzokat! Miben különböznek, és melyek az azonosságok? 13.2. ábra. Faváz gyártmányrajza 13.3. ábra. Kerti faház falsarokrészlete 164
Lépcsők rajzai 14. fejezet 14.3.2. Húzott fokú lépcsők szerkesztése Húzott fokú lépcsőket helytakarékossági okokból készítünk, elsősorban családi házak, lakások belső lépcsőiként. A kialakítás lényege, hogy a lépcsőfordulóban a lépcsőkar folytatódik. A járóvonal a fordulóban követi a fordulás ívét, a pihenő helyett húzott lépcsőfokokat alakítunk ki, vagyis a felfelé haladás folyamatos, csak az iránya fordul (14.15. ábra). Legtöbbször 90 -ban elforduló és 180 -ban visszaforduló, húzott fokú lépcsőket építünk. Minden esetben egy lépcsőkar van, ami elfordul. A fordulóban a lépcsőfokok élei nem párhuzamosak, hanem összetartóak. A húzott fokú lépcsők pontos kialakítását az alapadatok ismeretében szerkesztéssel határozzuk meg. Többféle szerkesztési módszer alkalmazható. A szerkesztés alapvető feltétele 14.15. ábra. Húzott fokú lépcső 14.16. ábra. Járóvonal megadása húzott fokú lépcsőnél a járóvonal pontos megadása. Húzott fokú lépcsők esetében általánosan elfogadott, hogy a járóvonal a karszélesség felezőpontja és a külső oldali harmadolópont közötti szakasz felezőpontjára illeszkedő vonal (14.16. ábra). A szerkesztés megkezdése előtt el kell végezni a szükséges számításokat, vagyis meg kell határozni a fellépések számát, a fellépési magasságot és a belépési szélességet. Meg kell adni a karszélességet, a lépcső tervezett alaprajzi helyét, a lépcsőkar alakját és a kapcsolódó épületszerkezeteket. A húzott fokú lépcsők szerkesztésének alapvető célja, hogy a járóvonal mentén végighaladva kényelmes és biztonságosan használható lépcsőt hozzunk létre. A szerkesztés során először mindig az alaprajzot rajzoljuk meg, ezután következik a többi nézet, illetve metszet. A lépcsőkar pontos alaprajzi elrendezése csak a járóvonal megrajzolása és a lépcsőfokok felmérése után lesz ismert. 90 -ban elforduló, húzott fokú saroklépcső szerkesztése A 14.17. ábrán egy 90 -ban elforduló, húzott fokú saroklépcső alaprajzának szerkesztését mutatjuk be. 1. Felrajzoljuk a lépcsőt határoló falak, valamint a lépcső alaprajzának kontúrját, a lépcsőforduló tengelyvonalát, valamint a járóvonalat. 2. A járóvonal és a lépcsőforduló tengelyvonalának metszéspontjától indulva mindkét irányban felmérjük a fokszélesség felét (sz/2) a járóvonalra. Ezután a két ponttól indulva mindkét irányban sorba felmérjük a lépcsőfokok szélességét (sz). A fellépések (így a lépcsőfokok) száma adott. A szerkesztés során, a rendelkezésre álló hely ismeretében véglegesítjük, hogy a lépcsőfordulótól lefelé és felfelé hány fok kerül. 3. Megszerkesztjük a középső húzott lépcsőfokot. Két éle a forduló tengelyvonalán egy pontban (K) metszi egymást. Ezt a pontot úgy kell felvennünk, hogy a következő szabály teljesüljön: a lépcsőkar belső szélétől 20 cm-re felvett járóvonallal párhuzamos segédvonalon mérve a húzott fokok fokszélessége nem lehet kisebb, mint a járóvonalon mért fokszélesség fele (sz/2-nél). A K pontból a járóvonalra felmért első két osztóponton (6; 7) keresztül egy-egy egyenest húzunk, így megkapjuk a középső húzott lépcsőfokot. 4. A kényelmi szempontokat figyelembe véve tetszőlegesen megadjuk a húzott és egyenes lépcsőfokok határait (jelen esetben a 3. és a 11. lépcsőfok képezi a határokat). A húzott fokok általában szimmetrikusan helyezkednek el, vagyis a lépcsőforduló tengelyétől mindkét irányba egyenlő számú, tengelyre szimmetrikus húzott fokot alakítunk ki. A 3. alatti és a 11. feletti lépcsőfokok egyenes fokok. 5. A középső húzott lépcsőfok éleit meghosszabbítjuk az egyenes és a húzott fokok határát képező két egyenesig. Itt megkapjuk a 6-os és 7-es segédpontokat. Ettől a két 192