KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készült: 2013. május 21. Készítette: Bobonka Gyula igazgató

Tartalom 1 Bevezető rész... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1.2 Az intézmény adatai... 4 1.3 Az intézmény alaptevékenysége, feladat-ellátási rendje... 5 1.4 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 5 1.5 Az intézmény szervezeti felépítése... 5 2 A működés rendje... 6 2.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 6 2.1.1 A szakmai alapdokumentum... 6 2.1.2 A pedagógiai program... 6 2.1.3 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények... 7 2.1.4 Az éves munkaterv... 8 2.1.5 A nevelési intézményben bent tartózkodás rendje... 8 2.1.5.1 A tanulók nevelési intézményben való bent tartózkodásának rendje... 8 2.1.5.2 A tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama... 9 2.1.5.3 A Kollégiumi foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete... 9 2.1.5.4 Pedagógus munkarendje... 10 2.1.5.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 13 2.1.5.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 13 2.1.5.7 Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégiumban dolgozó, nem az igazgató munkáltatói jogkörébe tartozó foglalkoztatott dolgozók... 13 2.1.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 14 2.1.7 Iskolai rendezvények megvalósításának rendje... 15 2.1.7.1 Zenés-táncos rendezvények... 16 2.1.7.2 Iskolai, kollégiumi hagyományok ápolása... 16 2.1.7.3 Az intézményen belüli média... 16 2.1.7.4 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 17 2.1.7.5 Szabadidős tevékenységek, versenyek, kulturális tevékenységek a kollégium intézményegységben... 17 2.1.8 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 18 2.1.8.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 18 2.1.8.2 A tankönyvfelelős megbízása... 18 2.1.8.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 19 2.1.8.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 20 2.1.8.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 20 3 A vezetői munka rendje... 20 3.1 Az intézmény vezetője... 20 3.2 Az intézmény vezetősége... 21 3.3 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 21 1

3.4 A vezetők közötti feladatmegosztás... 21 3.5 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 22 3.6 Kiadmányozás és a képviselet szabályai... 22 3.7 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend22 3.8 A pedagógiai munka ellenőrzése... 23 4 Kapcsolattartás rendje... 24 4.1 Belső kapcsolattartás rendje... 24 4.1.1 A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium kapcsolattartásának rendje... 24 4.1.2 Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 24 4.1.3 Az intézmény nevelőtestülete... 24 4.1.4 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 25 4.1.5 Szakmai munkaközösségek együttműködése és kapcsolattartásának rendje... 26 4.1.5.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 26 4.1.5.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 27 4.1.6 Diákönkormányzat... 27 4.1.7 Kollégiumi közgyűlés... 28 4.1.8 Az iskolai sportkör kapcsolattartásának formái... 29 4.1.9 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 29 4.2 A külső kapcsolattartás rendje... 29 4.2.1 Kapcsolattartás a szülőkkel... 29 4.2.2 Szülői szervezet... 29 4.2.3 Intézményi Tanács... 30 4.2.4 A gyermek és ifjúságvédelem... 30 4.2.5 Iskolai egészségügyi ellátás... 30 4.2.5.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendje... 30 4.2.5.2 Az iskolai védőnő feladatai... 31 5 Eljárásrendek... 31 5.1 A tanulói hiányzás igazolása... 31 5.2 Kimenő, eltávozás, hazautazás a kollégiumból... 32 5.3 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára... 32 5.4 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 32 5.5 A tanulói késések kezelési rendje... 33 5.6 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 33 5.7 A tanuló által elkészített dolgokért járó díjazás... 34 5.8 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai.. 34 5.9 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 35 5.10 Rendkívüli esemény szükséges teendők... 36 5.11 Munkavédelem és tűzvédelem... 38 5.12 Vagyonvédelmi előírások... 39 5.13 A dohányzással kapcsolatos előírások... 39 5.14 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 39 5.15 Irat- és adatkezelésre vonatkozó szabályozás... 40 5.15.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 40 2

5.15.2 Digitális napló... 40 6 Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések... 42 6.1 Az osztályközösségek... 42 6.1.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 42 6.2 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 42 7 Egyéb szabályozások... 44 7.1 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 44 7.2 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága... 44 8 Véleményezési eljárás... 45 9 Záró rendelkezések... 46 3

1 BEVEZETŐ RÉSZ 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2013. 08.31-ig hatályban maradó rendelkezései 1.2 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium Idegen nyelvű neve: Korányi Frigyes Gymnasium und Internat Címe: 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 27. Oktatási azonosítója: 033649 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: Helyrajzi száma: 2597 Hasznos alapterülete: bruttó 25759 m 2 Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 4

KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Nagykálló Város Önkormányzat Címe: 4320 Nagykálló, Kállai Kettős tér 1. 1.3 Az intézmény alaptevékenysége, feladat-ellátási rendje Köznevelési és egyéb alapfeladata gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti, levelező évfolyamok: négy, öt, hat kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (német) nyelvi előkészítő kollégiumi ellátás kollégiumi maximális létszám: 250 fő iskola maximális létszáma: 900 fő intézményegységenkénti maximális létszám: gimnázium: 650 fő kollégium: 250 fő iskolai könyvtár együttműködésben: Nagykálló Város Önkormányzat 4320 Nagykálló, Kállai Kettős tér 1. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 1.4 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett működik. Az intézmény munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó jóváhagyásával. Gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó és a működtető jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Nagykálló Város Önkormányzata gyakorolja. Nagykálló Város Önkormányzat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között kötött 15/2013.(II.01) KT. számú határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykállói Tankerülete számára. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. 1.5 Az intézmény szervezeti felépítése A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium élén az intézményvezető áll, a működtető Nagykálló Város Önkormányzatával, és a fenntartó KLIK nagykállói tankerületével közvetlen kapcsolatban áll. A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium két intézményegységből áll, a 5

Gimnázium és a Kollégium Intézményegységek. A két intézményegység pedagógusai rész nevelőtestületet alkotnak az összintézményi nevelőtestület részeként. A titkárság közvetlenül segíti az intézményegységek adminisztratív munkáját. A munkaközösségek és a különböző szervezetek (SZMK, DÖK, IT, ISK, Alapítványok) és az ifjúságvédelmi felelős segítik a pedagógusok munkáját, egymással mellérendelt viszonyban állnak. Az intézmény szervezeti felépítését az 1. sz., a munkaköri hierarchiát a 2. sz. ábra tartalmazza. 2 A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok. 2.1.1 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A szakmai alapdokumentumot a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 2.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. 6

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A kollégium pedagógiai programja meghatározza: a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, a teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdéssel elősegítő tevékenység elveit, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 2.1.3 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 7

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az általános igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 2.1.4 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 2.1.5 A nevelési intézményben bent tartózkodás rendje 2.1.5.1 A tanulók nevelési intézményben való bent tartózkodásának rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 16.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. Az órarendben előírt első foglalkozás előtt, legkésőbb 5 perccel kell az iskolába megérkezni. 8

A kollégium a tanítási év folyamán folyamatosan a kötelező kollégiumi foglalkozások megtartásán túl - pedagógiai felügyeletet biztosít azoknak a kollégistáknak, akik nem tartózkodnak az iskolában. Amennyiben nincs hétvégi bennmaradó a kollégium vasárnap 16 órától péntek 16 óráig tart nyitva. A kollégium intézményegység nap közben, amennyiben kollégiumi jogviszonnyal rendelkező diák nem tartózkodik az épületben, zárva tarthat. Ennek időtartamát az érintett oktatási intézményekkel történő egyeztetés után a kollégiumvezető, valamint az igazgató határozza meg. 2.1.5.2 A tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák, kollégiumi foglalkozások időtartama 45 perc. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc. Tanítási idő alatt a tanuló az intézmény területét csak engedéllyel hagyhatja el. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A kötelező kollégiumi foglalkozások 15:30-kor kezdődnek, legkésőbb 21:15-ig tartanak 15 perces szünetekkel. A szabadon választható foglalkozások időkerete 45 perc, azok 06:00-22:00 között tervezhetők. A tanítási órák, kollégiumi foglalkozások engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák, kollégiumi foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Az ebédlőben ebédelni 12.00 órától 14.30-ig lehet. Azok a tanulók, akiknek nyolcadik órája is van, tanárukkal való megegyezés alapján ebédelhetnek meg. 2.1.5.3 A Kollégiumi foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete A kollégium a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a kollégisták részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. Tanulói részvétel szempontjából a foglalkozás lehet kötelező, vagy szabadon választható. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete: Felkészítő, fejlesztő foglalkozások (14 óra/hét/kollégiumi csoport) Tanulást segítő foglalkozások: rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozások (szilencium) képességfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások (előzetes felmérés alapján) ismeretek bővítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök 9

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Tematikus csoportfoglalkozások, melynek keret programtervét az 1. sz. melléklet tartalmazza Általános csoportfoglalkozások, a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése Speciális ismereteket adó foglakozások (10 óra/hét/kollégiumi csoport.) A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőség nyílik arra, hogy a kollégisták egyéni problémáikat feltárják és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a sport, a természeti környezet megóvása, ápolása. 2.1.5.4 Pedagógus munkarendje A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. Kollégiumi ügyeleti tevékenység a rendes munkaidőn túl is szervezhető. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a kollégiumi munkarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak előírásain túl általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, általában keddi napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8- óránál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A fogadóórákat minden pedagógus saját maga által kijelölt időpontban tartja. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a kollégiumi munkarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illeti a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógus-munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az úgynevezett kötött munkaidőt az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaidejét saját maga jogosult beosztani, meghatározni. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással 10

összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kollégiumi nevelő pedagógus esetében a kötelező óraszám a tanulást segítő foglalkozások, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások, a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások, a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások és a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások tartásából áll. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások megtartása, a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.). A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a tanítási órákra, kollégiumi foglalkozásokra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák, foglalkozások dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai, kollégiumi kulturális és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 11

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. a kollégiumi élet szervezéséhez kapcsolódó egyéb feladatok ellátása A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A kollégiumi nevelők munka és ügyeleti rendjét, valamint a kollégiumi foglalkozások rendjét a kollégiumvezető határozza meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A portán elhelyezett jelenléti ívet megérkezéskor és távozáskor aláírásával igazolni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az általános igazgató helyettesnek, hogy az a helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 2. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az általános igazgatóhelyettestől, a kollégiumi nevelő a kollégiumvezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését is Ő engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után, a kollégiumi nevelők esetében az ilyen jellegű feladatokat a kollégiumvezető határozza meg. 12

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 2.1.5.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a kollégiumi foglalkozási rend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 2.1.5.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az általános igazgatóhelyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az iskola vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben (szakmai munkát segítő alkalmazottak) foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. Részletes munkaköri leírást az 1. sz. igazgatói utasítás tartalmaz munkakörönként. 2.1.5.7 Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégiumban dolgozó, nem az igazgató munkáltatói jogkörébe tartozó foglalkoztatott dolgozók A működést biztosító Nagykálló Város Önkormányzat döntése alapján, saját hatáskörében külön szerződésben rögzítettek által biztosítja a portai, takarítási, konyhaműködtetési, karbantartói, fűtési, anyagbeszerzési, udvari takarítási és minden egyéb, az oktató-nevelő munka törvényes és szabályos feltételeinek biztosításához szükséges dolgozói létszámot. Az így foglalkoztatott dolgozók felett a munkáltatói jogkört nem a Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium igazgatója gyakorolja. Ezen dolgozók csak a működtető által kötött szerződésekben rögzített rend szerint tartózkodhatnak az iskola területén. Belépésüket naponta regisztrálni kell. A működtető gondoskodik arról, hogy ezen dolgozók megfeleljenek a közoktatási intézményekben foglalkoztatottakkal szemben jogszabályok által előírt erkölcsi, egészségügyi és képesítési követelményeknek. A működtető gondoskodik az iskola vagyonbiztonságáról, a tűzvédelmi, biztosítási, balesetvédelmi, közegészségügyi biztonság megteremtéséről, fenntartásáról. A fenti dolgozók munkavégzését a működtető és a fenntartó ellenőrzi, gondoskodik arról, hogy 13

megismerjék és betartsák az iskola belső szabályzatait. (Különösen az SZMSZ-t és függelékeit.) Az iskola a működtetőtől tájékoztatást kap a külső munkáltatókkal kötött szerződésekről, a foglalkoztatott dolgozókról (nevük, feladatuk, munkavégzésük helye, időtartama, munkahelyi felettesük, intézkedésre jogosult meghatalmazott stb.) A külső munkáltatók dolgozói nem tagjai az iskolaközösségnek. Eljárás a külső munkáltatóval, annak dolgozóival szemben az iskola belső szabályzatainak megsértése esetén Az iskola vezetőségének bármely tagja szóban, vagy írásban a működtető intézkedésre jogosult dolgozójának jelzi a problémát. A működtető képviselője 2 munkanapon belül kivizsgálja az esetet és szóban vagy írásban visszajelez a panasszal élőnek. A működtető írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját a hozott intézkedésről. Ha az ügy nem rendeződik és másodszori jelzésre sem sikerül megoldani, az iskola hatósági eljárást kezdeményez (jegyző, rendőrség, ÁNTSZ, munkaügyi hatóság, stb.) Az iskola tanulóit, dolgozóit veszélyeztető cselekmény, vagy nem tevés miatt előidézett veszélyeztetés esetén az iskolavezetés bármely tagja azonnal kitilthatja a dolgozót az iskola területéről (lopás, szándékos rongálás, a munkahelyen munkavégzésre képtelen állapotban való megjelenés, stb.) Ilyen esetben a fenntartó a jelzést követően azonnal eljár. Indokolt esetben a fenntartó értesítése nélkül, azonnal hatósági eljárás kezdeményezhető. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A belépés során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 2.1.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó 14

belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulók és a pedagógusok számára kötelező. A kollégiumi szobákat a kollégiumi házirend betartásával napos nevelői ügyelet mellett kizárólag a kollégiumi jogviszonnyal rendelkező tanulók használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Mivel intézményünkben gimnázium és kollégium egyaránt működik, a főbejáraton történő belépés és távozás szükségessé teszi beléptető rendszer létrehozását. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az általános igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. 2.1.7 Iskolai rendezvények megvalósításának rendje Iskolai ünnepélyeink, rendezvényeink: évnyitó verébavató október 23. szalagavató (változó időpont!) mikulás megemlékezés névadónkról (1828. december 10.) karácsony (iskolai és két tanítási nyelvű karácsony) farsang március 15. ballagás évzáró Hagyományok, ünnepségek a kollégiumban: Első évesek bemutatkozása Bemutatók, vetélkedők kollégiumon belül (csoportok közötti vetélkedő, sakk-, asztalitenisz-, teremfoci-, erőemelő házibajnokság) Kollégiumi Mikulás Karácsonyi ünnepség Farsangi bál Nőnapi megemlékezés Kiállítások (Föld napja, AIDS világnap, Madarak és fák napja) Életmód napok (Egészséges életmód nap) Végzősök búcsúztatása Megyei és városi rendezvényekhez való kapcsolódás Budapesti kirándulás (Terror háza, Országház) Megemlékezések (Nemzeti ünnepek) 15

Az ünnepségeken a megjelenés az alkalomnak megfelelő öltözékben kötelező mind a diákok, mind a pedagógusok részére. a rendezvények (ünnepségek, megemlékezések, kiállítások stb.) felelősét az éves munkaterv tartalmazza, vagy az igazgató (kollégium rendezvény esetén a kollégiumvezető) ad megbízást. A felelős gondoskodik a műsorról és a szervezésről. A felelős irányítása mellett a szaktanárok, kollégiumi nevelők és az oktatás-technikus minden esetben közreműködnek a rendezvények megvalósításában. A tanulók elhelyezésében, felügyeletében az osztályfőnökök, kollégiumi csoportvezetők is közreműködnek. 2.1.7.1 Zenés-táncos rendezvények Az iskola és a kollégium épületeiben a tanuló ifjúság részére megrendezésre kerülő zenéstáncos (disco) rendezvények lebonyolításának szabályai: a rendezvény megtartásához igazgatói engedély szükséges a rendezvény lebonyolítását vállaló (szervező) teljes felelősséggel tartozik az iskolaépületért, az iskola berendezési tárgyaiért, eszközeiért, a rendezvényen részvevők biztonságáért nyitott rendezvény esetén a rendezvény szervezője köteles tűzoltósági és biztonsági őri felügyeletről gondoskodni a rendezvények 24 óráig tarthatnak a szervező köteles a rendezvényt követő 24 órán belül az épületben az eredeti állapotot visszaállítani, a takarításról gondoskodni. 2.1.7.2 Iskolai, kollégiumi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola, kollégium jó hírnevének gyarapítása az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, azok folyamatos gazdagítását, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához tartozás érzését erősíti. Az iskola, kollégium által szervezett rendezvényeken a tanulók tanári felügyelet mellett vesznek részt. A rendezvény bárhol van a részvevőkre az intézmény házirendje vonatkozik. Nevelőtestületi kirándulás évente egy alkalommal. 2.1.7.3 Az intézményen belüli média A Korányi Frigyes Gimnázium Intézményegységben iskolarádió működik, az oktatás-technikus technikai segítségével. Felelős: a diákmozgalmat segítő tanár A Kollégium Intézményegységben iskolarádió működik. Felelős: az ügyeletes nevelő A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium az Interneten saját honlappal jelenik meg. Felelős: a honlapot készítő rendszergazda 16

2.1.7.4 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az iskola zenekara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A zenekari próbák meghatározott időben a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők. A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi 4-5 alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. 2.1.7.5 Szabadidős tevékenységek, versenyek, kulturális tevékenységek a kollégium intézményegységben A kollégisták szabadidejének hasznos és kulturált eltöltését segítik az intézményegység által szervezett kulturális, sport és szabadidős célú foglalkozások. Ezek megszervezése a pedagógia programban leírt elvek és a rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrások figyelembevételével a kollégiumvezető feladata. A kollégiumi nevelői munkarend kialakításánál alapvető feladat a kollégisták igényeinek megfelelő, ahhoz alkalmazkodó tevékenységi rend kialakítása. 17

2.1.8 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1), valamint a 16/2013.(II.28) EMMI rendelet 23. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során véleményezési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 2.1.8.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 2.1.8.2 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 18

Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert e tevékenységre nincs felhatalmazása. 2.1.8.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év december 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 20-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 19

2.1.8.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A 2.1.8.3 pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 15-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év január 31-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 2.1.8.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a pontban szereplő megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. Az iskolai könyvtár a Ratkó József Városi Könyvtár fiókkönyvtára, SZMSZ-ét a 3. sz. melléklet tartalmazza. 3 A VEZETŐI MUNKA RENDJE 3.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 20