A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal VKÚ 3/2013. számú ajánlása 1



Hasonló dokumentumok
VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

Eredmény és eredménykimutatás

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Minden egyéb esetben a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Szabályozói tőkeköltségszámítás december 31-re vonatkozóan

Pénzügyi számvitel február 8. Győrffi Dezső Miskolci Egyetem

ELŐTERJESZTÉS. . Képviselő-testületének év. napján tartandó rendkívüli, nyílt ülésére

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alkalmazási köre

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Közhasznúsági jelentés 2011

Darabos Péter BME VKKT A VÍZIKÖZMŰ TÖRVÉNY

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft egyszerűsített éves beszámolójához március 31.

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon december 31-re vonatkozóan

Szempontok. a villamos energia hálózati engedélyesek és egyetemes szolgáltatók indokolt költségeinek meghatározásához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Egyszerűsített éves beszámoló

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

Sentinel Olimpiai Taekwondo Sportegyesület

Számvitel alapjai. IX. ELŐADÁS Az eredmény megállapítása, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

E l ő t e r j e s z t é s

MIKOM Nonprofit Kft évi üzleti terve

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

ELŐTERJESZTÉS. Csanytelek Község Önkormányzata képviselő-testülete novemberi ülésére

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány évi Közhasznúsági jelentés

SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedően Közhasznú Társaság évi üzleti terve. Tervdokumentáció részei :

Cégértékelés. Benefit Barcode Inc. Vállalat értékének megállapítása diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Nemzetközi REFA Controllerképző

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

2012. évi üzleti terve

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG

Magyar Ipari Karbantartók Szervezete. Társadalmi szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Magyar joganyagok - 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet - a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díj 1. oldal

Az ajánlás célja. Igazgatási szolgáltatási díj

2012. évi Közhasznúsági jelentés és közhasznúsági melléklet

Kiegészítő melléklet a évi beszámolóhoz

Az Ózdi Sportcentrum Nonprofit Kft. közhasznúsági jelentése az alapító Ózd Város Önkormányzata részére

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

AZ EREDMÉNY KIMUTATÁSA

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. a Hajdú- Bihar Megyei Mérnöki Kamara évi gazdálkodásáról

A pénzügyi kimutatásokban előforduló leggyakoribb hibák. Zatykó Zsuzsanna Kontrolling Önálló Iroda irodavezető

A díjképzés szabályai

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

A évi gördülő fejlesztési tervekkel kapcsolatos tapasztalatok

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, május 29.

Merre tovább gördülő fejlesztési tervezés?

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Projekt adatlap 1. számú melléklete. I. A költségvetés alátámasztása, technikai specifikáció

Éves Beszámoló. Budapest Bank Rt december 31. Budapest Bank Rt. Budapest Bank Csoport. Budapest, március 24.

Közhasznúsági jelentés 2013.

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

A HVB Jelzálogbank Rt. Gyorsjelentése

az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról

2017. évi törvény. a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény módosításáról

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat

Kiegészítő melléklet 2011

Közhasznúsági jelentés 2013.

A díjképzés szabályai 2011.IV.15-től

1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK

ÖSSZKÖLTSÉG TÍPUSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS ( A VÁLTOZAT)

GYERMEKLIGET ÓVODAI OKTATÓ NONPROFIT KFT GYOMAENDRŐD, SUGÁR ÚT 53/1. Közhasznúsági jelentés 2013

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

(EGT-vonatkozású szöveg)

Olcsón jót? A évi költségfelülvizsgálat. feldolgozása egy elosztónál. Gurszky Zoltán ELMŰ Hálózati kft.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET december 31.

Konszolidált Éves Beszámoló

Módszertani útmutató a villamos energia hálózati engedélyesek indokolt költségeinek meghatározásához

MUNKÁLTATÓI ALTERNATÍVÁK

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Tevékenység költségei

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS ÉV

Kiegészítő melléklet 2017.

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat

II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi. eszközök. I. Hosszú lejáratú III. Értékpapírok

Eredménykimutatás 2014.

IRÁNYMUTATÁS AZ IFRS 9 STANDARDDAL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK SZERINTI EGYSÉGES NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALRÓL EBA/GL/2018/01 16/01/2018.

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete

Kettős Könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság I. félévi gyorsjelentése

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

Átírás:

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal VKÚ 3/2013. számú ajánlása 1 a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjának jóváhagyásával kapcsolatosan A korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjának jóváhagyására irányuló kérelmek kapcsán felmerülő eljárási kérdésekkel, illetve a kérelmek tartalmi vizsgálatával kapcsolatosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az alábbi ajánlást teszi közzé annak érdekében, hogy elősegítse az eljárások gyorsabb lefolytatását, és hozzájáruljon az ágazat zökkenőmentes működéséhez. A Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy az e tárgyában beérkező kérelmek kezelése és elbírálása során természetesen felmerülhetnek olyan gyakorlati kérdések, tapasztalatok, melyek kezelésére jelen ajánlás nem tud iránymutatással szolgálni. 1. Díj alkalmazásához való hozzájárulás jogalapja A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 76. - ának (3) bekezdése alapján Hivatal a miniszterrel egyetértésben a jogszabályban rögzített szolgáltatási díjtól eltérő díj alkalmazásához való hozzájárulást adhat a víziközmű-szolgáltató kérelmére abban az esetben, ha a településen beruházás keretében megvalósult, olyan víziközművet helyeznek üzembe, amelynek eredményeként addig nem nyújtott víziközműszolgáltatás kerül bevezetésre. Ennek igazolásához csatolja/jelölje meg amennyiben a beruházás támogatás keretében valósult meg, a támogatási szerződést; a pályázat elfogadásához készült jóváhagyott és amennyiben készült ilyen az aktualizált költség-haszon elemzést (CBA modell) műszaki átadás időpontját, a próbaüzem időszakát, valamint az üzembe helyezés várható időpontját. 2. A díj alátámasztása A Vksztv. 76. (4) bekezdése alapján a kérelemben részletesen és teljeskörűen alá kell támasztani, hogy a 62. (1) bekezdésében és a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel 2 az adott díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják. 1 WACC értéke és hatálya módosítva 2015. január 21-én 2 Megjegyzés: A Vksztv. 62. (3) bekezdését 2012. július. 14-től hatályon kívül helyezte a 2012. évi CVI. törvény 49. -a. 1

A 62. (1) alapján a víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni: a) díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközműszolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését; b) figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázis-védelem indokolt költségeit. Tekintettel a hivatkozott rendelkezésekre és a Vksztv-ben megfogalmazott alapelvi követelményekre, azon kérelmek elbírálása során, amelyeket korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjaihoz történő hozzájárulás tárgyában nyújtottak be, a Hivatal az alábbi egységes szempontrendszer alapján jár el a kérelmek miniszterhez történő felterjesztésre való előkészítése során. 2.1. A díjképzéssel kapcsolatos általános ajánlások Az alapdíj meghatározásánál ismertetni szükséges azokat a költségeket, amelyekre a víziközmű-szolgáltató számításai alapján a díjelem fedezetet nyújt. A kérelem alátámasztása során részletesen szükséges levezetni, hogy miért és milyen kalkuláció alapján terheli meg az alapdíjat az adott költséggel. A fogyasztással arányos díj meghatározása során törekedni kell arra, hogy a kalkulációban előre jelzett mennyiség valóban elérhető legyen. Abban az esetben tekinthető az érték elérhetőnek, ha az ellátásért felelős a cél (rákötés mértéke) elérése érdekében használja a rendelkezésére álló eszközöket (pl. talajterhelési díj stb.). A bizonyítás érdekében a szolgáltató mutassa be, hogy az ellátásért felelős milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a kalkulációban megadott mennyiséget/bekötés számot kieszközölje. A fogyasztással arányos díjak költségalapja ne tartalmazza az alapdíjban elszámolt költségeket. 2.2. A kalkuláció során alkalmazandó egyéb szempontok A víziközmű-szolgáltatás díjaiban megtérítendő működési költségek, ráfordítások meghatározásához kapcsolódóan a Hivatal részleteiben megvizsgálja a víziközműszolgáltató által elkészített, és tartós adathordozón (xls. formátumban) a kérelemhez mellékelt árazó modellt, részletes kalkulációt, amelyben a számítások követhetők egészen az elemi adatokra történő hivatkozásokig, az adat forrásának megjelölésével. 3 A tényállás teljeskörű tisztázása érdekében az eljárás során szükséges az árazó modellhez kapcsolódó részletes szöveges levezetés, magyarázat is. 3 Elemi adat az, amit az analitikából vagy egyéb ellenőrizhető adatbázisból használt fel a víziközmű-szolgáltató a kalkuláció során. Az elemi adat tovább nem bontható. 2

A kalkuláció során az alábbi szempontok érvényesítése szükséges: o Az anyag jellegű, személyi jellegű, és egyéb ráfordítások meghatározásánál: annak levezetését, hogy a próbaüzemi tapasztalatokat is figyelembe véve a kérelemben kalkulált tapasztalati értékekkel indokolt számolni, (konkrét számításokkal alátámasztva). A próbaüzem során tapasztalt értékek külön is kerüljenek kiemelésre. o A kalkulációban az értékcsökkenési leírás, tőkeköltség meghatározásánál: a beruházás aktivált értékét kell figyelembe venni a szükséges és indokolt kapacitás mértékéig szükséges elkülöníteni az ellátásért felelős, valamint a víziközmű-szolgáltató működtető vagyonának eszközértékét, értékcsökkenését valamint tőkeköltségét a víziközmű-szolgáltató működtető vagyonának tekintetében (a fentebbiek elvégzéséhez) kérjük a használni tervezett eszközök meghatározását (amennyiben ez nem lehetséges ennek indoklását, levezetését) o Szükséges megküldeni a vízterhelési díj meghatározására vonatkozó kalkulációt. o Kerüljenek megkülönböztetésre a közvetlen és a közvetett költségek, illetve a felmerülés helye szerint a beruházás helyén felmerülő, a területi, és a regionális szinten felmerülő költségek. o A keresztfinanszírozás mentességének megítélésének támogatására a Hivatal elvárja, hogy a területi és a regionális szinten felmerülő közvetett, illetve általános költségek esetében (és ahol releváns), a számlaszámok megnevezéssel együtt legyenek feltüntetve, illetve a szöveges magyarázatban történjen hivatkozás a számviteli politika megfelelő részére. Felhívjuk a víziközmű-szolgáltatók figyelmét, hogy a beruházási projekt felülvizsgált CBA-ja önmagában nem feltétlenül felel meg a fenti és a később részletezett kívánalmaknak, hiszen az alapvetően az eszközök teljes életciklusát felöleli, így ennek megfelelően sokszor elnagyolt számításokat, feltételezéseket tartalmazhat. 2.3. A vizsgálandó költségstruktúra A kérelmek tartalmi vizsgálata során három alapvető költségkategória/költségtípus kerül megkülönböztetésre, melyek sorban az alábbiak: a tágabb értelemben vett működési költségek, az amortizációs költség, valamint a tőkeköltség. Mindegyik költségkategória esetében megvizsgálásra kerül az adott költség felmerülésének és a költség mértékének indokoltsága az alábbiak szerint. 3

2.3.1. Működési költségek Anyag jellegű ráfordítások A víziközmű-szolgáltatóknál felmerült anyagköltség, mely nem a víziközmű-szolgáltatással összefüggésben (pl. vállalkozási tevékenység) merülnek fel, nem ismerhetők el indokolt költségként. Az igénybe vett szolgáltatások felmerülésének és mértékének indokoltságát különös tekintettel például a kiszervezésekre, a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatásokra (azok költségére és nyereségtartalmára), valamint a szakértői és tanácsadói díjakra a Hivatal kiemelten vizsgálja, melynek során figyelembe veszi a költségek és az ezeket befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat, ezek időbeli változásait, a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos eljárásokat (transzferárképzés), és az ezzel kapcsolatos esetleges külön vizsgálat eredményeit. A szakértői és tanácsadási díjak vizsgálata során figyelembe kell venni ezen költségek időbeli alakulását, az egyes szolgáltatóknál ilyen címen kimutatott költségek összehasonlításának eredményét, a szolgáltatók feladatait, méretét, létszámát, a tanácsadók alkalmazásából adódó gazdasági előnyök mértékét. Egyéb szolgáltatások esetében azon igazgatási szolgáltatási költségeket, illetékeket, eljárási díjakat, melyek nem a víziközmű-szolgáltatás érdekében, jogszabályi előírás következtében terhelik a szolgáltatót, nem ismerhetők el indokolt költségként. Főszabályként a szolgáltatói tevékenység végzéséhez szükséges feladatok biztonságos ellátása érdekében megkötött biztosítások költsége indokolt költségnek minősül. Indokolt költségnek minősülnek (vizsgálva azok mértékét) elsősorban az alábbiak: a) a tűz- és elemi kárra, b) a termékfelelősségre, c) a környezetszennyezéssel kapcsolatos kockázatokra, d) a munkáltatói felelősségbiztosítás (kártérítés), e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, f) a casco 50%-a, g) a veszélyes munkahelyeken dolgozók élet- és balesetbiztosítása, és h) a tevékenység-felelősségi biztosítás díja Ezekben az esetekben is külön mérlegelni szükséges, hogy milyen mértékben indokolt a biztosítási díj explicit költségként történő elismerése. Az egyéb biztosítások a társaságok saját nyereségük terhére (kockázatuk csökkentésére) kötött biztosításoknak tekintendők. Személyi jellegű ráfordítások A bérköltség és a bérjárulékok főszabályként a díjban indokolt költségként érvényesíthetők. Az ún. cafeteria rendszerben bérkiegészítésként adott juttatások amennyiben azok bérfejlesztést helyettesítő/kiegészítő jellegű kiadások szintén indokolt költségnek minősülnek. Nem tekinthető azonban indokolt költségnek a menedzserbiztosítások, a végkielégítések, valamint a korengedményes nyugdíjazások miatt felmerülő költségek. 4

Egyéb ráfordítások / bevételek A jogszabályokban meghatározott adókat, illetékeket az esedékességük idején hatályos jogszabályokban meghatározott mértékig indokolt költségnek kell tekinteni. Szintén indokolt költségnek minősülnek a követeléskezeléshez kapcsolódó költségek, bevételek. A ki nem emelt tételek nem minősülnek a víziközmű-szolgáltatás díjai szempontjából indokolt költségnek. Pénzügyi ráfordítások /bevételek A Hivatal a víziközmű-szolgáltatási díj jóváhagyása során a pénzügyi műveletek ráfordításait és bevételeit külön tételként nem veszi figyelembe, mivel azok alapvetően a kamatfizetéshez, valamint a megfelelő tőkeellátottság megteremtéséhez és fenntartásához kapcsolódnak. Az idegen tőkéhez kapcsolódó kamatfizetések körét a Hivatal a tőkeköltség meghatározása során kezeli. Rendkívüli ráfordítások / bevételek A Hivatal a rendkívüli bevételeket, ráfordításokat külön tételként nem veszi figyelembe, mivel ezek jellemzően olyan rendszertelenül és egyedileg felmerülő tételek, amelyek részben társasági döntéstől függnek (támogatások nyújtása, elengedett követelések, stb.), illetve amelyek felmerülésével nem kell, és nem is lehet minden évben számolni. A térítés nélkül átvett eszközökhöz kapcsolódó halasztott bevétel az értékcsökkenés témakörében kerül kezelésre, így főszabályként külön nem kerül indokolt költségként figyelembe vételre. 2.3.2. Eszközérték, értékcsökkenés Eszközérték alatt főszabályként az avulással korrigált újraelőállítási értéket vagy más, a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V.29.) NFM rendelet szabályai szerint kalkulált vagyonértéket szükséges számításba venni. A számviteli nyilvántartások sok esetben nem tükrözik a hiteles vagyonértéket, így az értékcsökkenési leírás az újraelőállítási értékből (vagy más, a hivatkozott rendelet szerint meghatározott eszközértékből) számított üzembehelyezés-kori műszakilag várhatóan hasznos élettartam alapján kerül elismerésre a szolgáltatási díjakban. Abban az esetben, ha a hivatkozott rendelet lehetővé teszi a könyvekben szereplő vagyonérték használatát vagy más, az eszközökre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, akkor a Hivatal azt vizsgálja meg az eljárás során, hogy a számviteli politika szerinti várható élettartam megegyezik-e az üzembehelyezés-kori műszakilag várhatóan hasznos élettartammal. Az indokolt eszközérték meghatározásánál a teljes eszközérték szükséges és indokolt kapacitás szerinti része kerül a díjakban elismerésre. Ennek megfelelően az ebből származtatott értékcsökkenés és tőkeköltség tekinthető indokolt költségnek. 5

2.3.3. Tőkeköltség Elvi megközelítésben a tőkeköltség a hitelezők által biztosított tőke esetében a kamat, a tulajdonosok által biztosított tőke esetében a befektetett saját tőke elvárt (indokolt, modellezett) hozama. A víziközmű-szolgáltatók oldaláról a tőkeköltség a finanszírozási források ára, amit a beruházások megvalósításához szükséges tőke megtérülése érdekében szükséges fizetniük. A díjban elismerhető indokolt költségek meghatározása során az eszközök fentiekben meghatározott értékének és a tőkeköltség nominál hozamtényezőjének (súlyozott átlagos tőkeköltség WACC) ismeretében kerül meghatározásra az adózás előtti fázisra vonatkoztatott tőkeköltség. A tőkeköltség kiszámításánál az eszközök értékét csökkenti a hálózat-, illetve víziközműfejlesztési hozzájárulásból, illetve állami- és nem állami támogatásból, pályázati forrásból, csatlakozási/bekötési díjból, illetve egyéb térítés nélkül átvett idegen forrásból megvalósított, illetve térítés nélkül átvett eszköz fentiekben meghatározott eszközértéke, illetve értékcsökkenése. A nominál hozamtényező kiszámításához felhasznált input adatokat a Hivatal historikus tény adatok, valamint a következő szabályozási periódusra vonatkozó gazdasági, piaci előrejelzések, illetve más európai országok szabályozó hatóságainak gyakorlata alapján határozza meg, figyelembe véve az egyedi kockázati tényezőket és a hazai szabályozási gyakorlat alakulását is. A nominális hozamtényező értéke a 2015. december 31-ig terjedő hátralévő időszakra 8,73%, amely az ágazatra megállapított nominális adózás előtti WACC értéke. 6