P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A

Zichy Mihály kezében az ecset beszél, dalol, világít (Jókai Mór) A Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium P E D A G ÓGIAI P ROG R A M J A Részei: NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV SZAKMAI PROGRAM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Az iskola adatai OM azonosító: 034178 1. Az iskola hivatalos elnevezése: Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium Rövid neve: Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola 2. Az alapító okirat: elfogadása:2004. módosítások: az alábbi határozatokkal: 193/2005.(VI.16), 406/2006.(XII. 14.), 81/2007 (IV.26) 13/2008 (II.28) 51/2009 (III.24) 71/2009. (IV.23.) 269/2009. (XII. 10.) 252/2010. (XII. 9.) 78/2011. (IV.28.) 188/2011 (IX. 29.) 80/2012. (VI. 14.) önkormányzati határozat 23. pontjával és a 88/2012. (VI. 14) önkormányzati határozat 10. pontjával. Utolsó jóváhagyás: 2013. október 05. (Szakmai dokumentum) 3. Az iskola székhelye, postacíme: 7400 Kaposvár, Szántó u. 11. 4. Telefonszám, fa: Tel: 82 / 527-340; 527-345; 527-344 Fa: 82 / 527-344; 527-345 5. E-mail: zichy.iskolatitkar@gmail.com Web: www.kapos-zichy.hu 6. Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója, jóváhagyója: Tamás Károly igazgató 7. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK 8. Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK 9. Az intézmény jogállása: állami fenntartású intézmény 10. Az iskola beiskolázási körzete: Kötetlen, elsősorban a város, a megye, a dél-dunántúli régió, de az ország más részeiből is fogadunk tanulókat.

Jogszabályi háttér A Pedagógiai Program létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről A Kormány 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

N EVE L É S I PROGRAM

1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 2 Alapelvek, értékek... 2 Célok... 3 Nevelési célok... 3 Képzési célok... 4 Szervezeti és működési célok... 4 Feladatok... 5 Nevelési-oktatási módszerek, eszközök és eljárások... 7 A célok, a feladatok megvalósításának eszközei:... 7 Az oktatási-nevelési eljárások... 7 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 A személyiségfejlesztés nevelési területei... 8 Kompetencia fejlesztési területek... 10 III. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 12 Helyzetelemzés, állapotfelmérés... 12 Szenvedélybetegség, cigaretta, alkohol- és droghelyzet... 12 Életmód... 13 Az iskolai egészségnevelési tevékenység kitűzött céljai és feladatai... 13 Az egészségnevelési munka ellenőrzése, értékelése... 15 IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 16 A közösségfejlesztés... 16 Iskolánkban szerveződő közösségek... 16 A tanulói közösségek fejlesztésének feladatai... 16 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 17 V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai,... 17 A pedagógusok intézményi feladatait meghatározzák az alábbiak:... 17 A pedagógus feladatai... 18 Az osztályfőnök feladatai... 19 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 19 Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozóan:... 19 Pedagógiai alapelvek... 19 Célok... 20 Feladatok... 20 Helyi rend... 20 A tehetség, a képességek kibontakoztatása:... 21 VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, azok gyakorlásának rendje... 22 VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény (kollégium) partneri kapcsolattartásának formái... 23 A tanulók és az iskola kapcsolatrendszere... 23 Az iskola és a szülők együttműködése... 24 A szülők és a kollégium együttműködése... 25 A kollégium és az iskola együttműködése... 26 Az iskola külső kapcsolatai... 26 IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 27 X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 27 Felvétel... 27 Átvétel... 28 XI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 28

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Olyan iskolát építünk, melyben a diákok és tanárok egyaránt otthon érezhetik magukat. Olyan légkört biztosítunk, melyben a kreativitás, önmegvalósítás szabadsága igazi cselekvésre késztet minden szereplőt, harmonikus viszonyt teremtve, és egyre magasabb szintű tudás megszerzésére sarkallva, inspirálva tanárt és diákot egyaránt. Alapelvek, értékek 1. Pedagógiai munkánk legfőbb alapelve a tanulók személyiségének, egyéniségének tiszteletben tartása, az egyenlő bánásmód, a tanár-diák viszony partnersége a nevelésben és az oktató munkában. Annak a tudatnak az erősítése, hogy a tanár és diák egy célért dolgozik, ez pedig az iskolaépítés, ami közös felelősség. Magas szintű nevelő-oktatómunka, amit minőségi munkát végző, magas elméleti és szakmai tudással rendelkező nevelőtestület tud megvalósítani. A nevelőtestület és a tanulóközösség együttes munkájának eredményeként jól képzett, az élet további kihívásainak is megfelelő, a mesterséget jó szakmai szinten elsajátító, széles körű, a kor kihívásainak megfelelő műveltséggel bíró fiatalok kerüljenek ki az iskola falai közül. 2. A tanulók egyéni képességeinek, életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. Ezzel összefüggően előmenetelük figyelemmel kísérése, a tanulónak, mint személyiségnek alakulása, fejlődése és segítése. 3. A tanulókkal szemben támasztott követelmények, követelményszintek, azok szakaszainak, ütemének ismerete, és azok világos mérhetősége. 4. A közösségi szellem javítása, egymás segítése, (az iskolai munkában, de akár különböző élethelyzetekben, egyéni problémák megoldásában is) a kollektív munka előnyeinek tudatosítása, erősítése a diákközösségekben. 5.A diákok munkaszeretetének, munkamoráljának javítása, a munkacsoportok, kisközösségek etikai-erkölcsi nevelése, valamint az egyén szerepének és felelősségének hangsúlyozása különböző döntésekben önmagáért az egyénért, és a közösségért. 6. A tantestület által elfogadott legfontosabb pedagógiai alapelveink, eljárásaink: kompleitás, a pedagógus vezető szerepe, életkori, egyéni sajátosságok, különböző közösségekhez tartozás, tapasztalatszerzés, külső hatások, bizalom, következetesség, a nevelés ellentmondásosságának elve, elveinek figyelembe vétele, alkalmazása. Iskolánkban a fő pedagógiai feladat a tanulók személyiségének minél szélesebb körű fejlesztése, alakítása, valamint a korszerű ismeretek, képességek és készségek elsajátítása,

3 bővítése. Ez lehetőség szerint a személyiségfejlesztés minden oldalára kiterjedő szellemi testi erkölcsi, állampolgári nevelést jelentsen. Célok Nevelési célok 1 Iskolánkban folyó nevelő-oktató munkát az általános emberi, szellemi, kulturális értékek nemzeti értékek tanulókkal való megismertetése, átadása határozza meg. Ezt megelőzően is az általános neveltségi szint színvonalának, mindenekelőtt az iskolai viselkedési szabályok, a közösségi együttélés szabályainak elfogadtatása az elsődleges nevelési cél.. 2. Fontos nevelési program az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), a felelősségvállalás kialakítása (önállóság, kitartás, szorgalom). Az alkotókészség kibontakoztatása. Érzékenység, fogékonyság az újra. Igény, szándék arra, hogy a lehetőségeket kihasználva képes legyen a diák környezetének alakítására, átformálására. Meglévő és gyarapodó ismereteinek alkalmazására elméletben és gyakorlatban alkotó módon, új összefüggésekben. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás, felkészülés, tananyag-feldolgozás képességeinek kialakítására. A tanulók olyan ismeretek és tudás- és műveltségi szint birtokába juttatása, mely versenyképességet biztosít a továbbtanulásban, képessé téve őket arra, hogy megfeleljenek a piac elvárásainak. Célunk, hogy olyan széleskörű és szintű ismereteket nyújtsunk a szakma, a mesterség minél magasabb szintű elsajátítása mellett, hogy az iskolában megszerzett tudás tükrözze a társadalom által joggal elvárható alapvető műveltségi szintet a természet-és társadalom-tudományokban egyaránt. Fontos olyan diákok nevelése, akik ismerik a magyar kultúrát, egészséges nemzettudattal rendelkeznek. Szeretik hazájukat és képesek is tenni a nemzet, a magyarság felemelkedéséért, a maguk munkájával, tudásukkal hozzájárulni ahhoz. Képesek az őket körülvevő környezetért, a közösségért aktívan cselekedni, rászoruló embertársaikon segíteni. Feladatunk tehát az önmagában bízó, aktív és kitartó, nem elsődlegesen az önös érdeket, hanem a közösség érdekeit képviselő cselekvő személyiség kialakítása. Egyre nagyobb hangsúly kap a nemzeti célok, törekvések ismerete, az európaiság, helyünk a világban, az európai kultúrához kötődés. Az európai múlt és kultúra, a jelen Európájának formálódása, összességében jövőképünket alakítja. Ezért kiemelten fontos feladatunk a nemzet történelmének megvilágítása az európai és világkultúra összefüggésében. Iskolánk oktatási sokrétűségéből adódóan nagy gondot fordít a tanítás--tanulás folyamatának differenciált szervezésére. Az egymástól eltérő, jelentősen elkülönülő képzési

4 szinteknek és életkori sajátosságainak megfelelően fontos szerepet kap a felzárkóztatás, melynek célja az alapismeretek hiányainak csökkentése. Az iskola alaptevékenységéből adódóan a szakképzés révén kiemelt hangsúlyt kap a manualitás fejlesztése a gyakorlati foglalkozásokon. Speciális feladat az iparművészeti szakmák képzése terén a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés. Képzési célok Iskolánkban a 2012/13-as tanévtől kizárólag szakközépiskolai oktatás folyik. A szakközépiskolában Nkt. 12. -a alapján szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra kell felkészítenie. A szakközépiskolának az általános műveltséget megalapozó négy évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Ennek a szakközépiskolai oktatásnak felel meg a C jelű osztályunk képzése. A törvény 12.. (5) bekezdése értelmében iskolánkban párhuzamos oktatás folyik az A és B jelű osztályokban. Szervezeti és működési célok Iskolánk képzési szerkezetéből adódóan folyamatos és hosszú távú cél az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. 1. Biztosítani kell a tantermi berendezések folyamatos cseréjét, a szertári felszerelések korszerűsítését. 2. Folytatni kell a szakműhelyek tárgyi eszközeinek fejlesztését. 3. A folyamatosan bővített szertári állományokat újra kell rendszerezni. 4. Továbbra is minden érdeklődő diák számára biztosítjuk az Internet hozzáférést 5. A z iskolai Galériát továbbra is megőrizzük a tanulói tanári kiállítások helyszínének 6. Folyamatos fejlesztéssel és korszerűsítéssel audiovizuális, videó-animációs szaktantermeket működtetünk. (10, 12-es termek) 7. A 2011-ben önkormányzati pályázaton nyert, és a kollégák által maimálisan kihasznált 9 db. Digitális táblacsomagunkat tovább bővítjük. 8. A 2011-ben TISZK keretében pályázaton nyert csúcstechnológiai eszközöket (lézergravírozó, nyomtató-és vágóplotter) használó tanulók körét szélesítjük. Nevelési- oktatási céljaink megvalósulása sikeresnek mondható akkor, ha: 1. a végzős diákjaink megfelelnek az adott szakterületen előírt, a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelményeknek, a szakmai feltételeknek vagy a továbbtanulás követelményeinek 2. a tanulók a minimálisan elvárható követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján a tőlük telhető legjobb teljesítményre és eredmény elérésére törekszenek 3. ha diákjaink rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket az önképzésre, az önálló fejlődésre és önkifejezésre

5 4. ha el tudjuk érni, hogy lehetőleg minél több diákban kialakuljon egy határozott elképzelés a jövőjét illetően Feladatok 1. A tervszerű oktató nevelő munka a különböző szakterületen a szakma alapjain túl a mesterség magas szinten való elsajátítását és továbbépíthető ismereteit alakítsa, fejlessze. 2. A korszerű oktató-nevelő munka terjedjen ki a természet-és társadalomtudományok és kiemelten az idegen nyelv oktatásán keresztül az általános műveltséget és kulturáltságot, valamint a korszerű európai kommunikációt biztosító területekre is. 3. A diákok megértsék az ember és társadalom, a tudományok és művészetek kapcsolatának összefüggéseit, s a szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal műveltségük gyarapodjon, világképük és világszemléletük formálódjon. Az így megszerzett ismeretek segítsék eligazodásukat a világ dolgaiban, szűkebb és tágabb környezetükben. 4. Az iskola oktató-nevelő munkájában képes legyen viselkedési és tanulási mintákat adni a diákoknak. Fontos, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a középiskolai tanulóévek a személyiségfejlődés egyik legnehezebb, legérzékenyebb szakasza, a felnőtté érés időszakának személyiségépítése és formálása annak minden problémájával, ellentmondásosságával és összetettségével együtt. Nagy a felelősség, hiszen nagyrészt az iskola által adott mintákon múlik, milyen felnőtté válik a fiatal. 5. A diák ismerje az egyéni tanulás, felkészülés módszereit és technikáit, a szellemimanuális feladatok megoldásának gyakorlatát és lehetőségeit! Képes legyen az idejét észszerűen beosztani, előrelátóan megtervezni. 6. A szorgalomnak, a munkának és a tudásnak kizárólagos becsülete legyen! 7. A humánum, egymás személyiségének és munkájának tisztelete, valamint a közösség iránt érzett felelősség és tisztelet legyen a viselkedés erkölcsi alapja! 8. A nehezebb sorsú, szegény és egyéb okból hátrányos helyzetű diákok is nyugodtan tanulhassanak. Figyelmet fordítunk a gyenge tanulók, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő diákok oktatására, felzárkóztatására is. 9. A tanár megjelenésében és viselkedésében példamutató magatartást tanúsítson. A tanár mindig minta a diák szemében. Csak az a tanár hiteles, aki az alapvető emberi és szakmai értékeket maga is vallja és képviseli. A kölcsönös megbecsülésen nyugvó tisztelet teremtheti meg azt a tekintélyt, mely alapján a tanár, mint személyiség hitelesen tudja képviselni a jót. Ezáltal hatékonyan nyújthat segítséget diákjainak, helyes eligazodást jó és rossz között. 10. Az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott normáit, helyes formáit kialakítsuk. 11. Tanulóink jobban ismerjék történelmünket, kultúránkat, nemzeti kulturális örökségünket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink mélyebben átérezzék nemzeti hovatartozásukat,

6 jobban ismerjék az országot, annak értékeit. Az Európához kötődés és a világ kultúrájához kötődés szálait a tudományokban, az irodalom és művészetek területén. Fontos, hogy egészséges nemzeti önismerettel rendelkezzen minden diák (helyünk a világban, haza és szülőföld stb.). Méltó emléket állítottunk névadónknak, Zichy Mihálynak emléktáblával, plakettel, évfordulókhoz köthető emléknapok programjaival, a Zichy-napok rendezvényeivel. 12. Az iskolai oktatás, nevelés nyitott legyen. Ennek érdekében: - javítanunk kell a kapcsolatot a szülőkkel, a szülői választmánnyal pedig szorosabb munkakapcsolatot kell kialakítanunk; - továbbra is ápolnunk kell kapcsolatainkat Kaposvár várossal, ezen belül az önkormányzattal, a közintézményekkel (iskolák, Agora, Múzeum, Könyvtár, Képtár); - a város intézményeivel közös programok szervezésében lebonyolításában vállaljunk a jövőben is szerepet (kiállítások, rendezvények). 13. Megakadályozzuk tanulóink hátrányos megkülönböztetését, zaklatását, megfélemlítését. 14. Pályázatok, anyagi feltételek függvényében kapcsolatainkat tovább építsük eddig meglévő külföldi testvériskoláinkkal! Fontosnak tartjuk az együttműködés tartalmi szélesítését, gazdagítását. Eszményeinkben olyan tanuló képe rajzolható meg, aki a családi és az iskolai nevelés eredményeképpen birtokában van az alapvető erkölcsi normáknak, ugyanakkor képes megfelelni a tőle elvárható társadalmi-szakmai követelményeknek, ezen felül tudásával képes alakítani, formálni környezetét. Összességében tanulóink rendelkezzenek az alábbi tulajdonságokkal: - humánus és erkölcsös - művelt és kötelességtudó - érdeklődő és kreatív - jó eredmények elérésére törekszik - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - van elképzelése a jövőjét illetően - öntevékeny és aktív a munkában - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit - képes tudását továbbfejleszteni és önálló ismereteket szerezni - tudását folyamatosan gyarapítani, bővíteni - ismeri, tiszteli nemzeti kultúránkat és történelmünket - ápolja anyanyelvünket - szereti, óvja a természetet és a környezet értékeit - ismeri és tiszteli más népek kultúráját és hagyományait - ismeri és betartja az alapvető közösségi normákat (társadalom, család, iskola, osztály, munkacsoportok) - helyesen alkalmazza az emberek közötti kommunikáció, viselkedés formáit - szellemileg és testileg edzett, mentálisan kiegyensúlyozott, megjelenése és környezete ápolt, gondozott

7 Nevelési-oktatási módszerek, eszközök és eljárások Nevelési céljaink megvalósításának módszerei két nagy csoportba sorolhatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelő tanár személyes kapcsolaton keresztül fejti ki hatását. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, melyeknél a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül, áttételesen érvényesül. A célok, a feladatok megvalósításának eszközei: - Elsődleges eszköz a tanítás-tanulás, a tanítási óra, ahol a jogszabályok előírásainak betartásával a kerettantervek és az iskolai helyi tanterv ismereteinek feldolgozása folyik. - Társas, közösségi élet szervezése a diákönkormányzat közreműködésével, hagyományok, ünnepek, évfordulók, megemlékezések, közös programok (éves iskolai munkatervben foglaltak alapján) - Szabadidős tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten ( túrák, kirándulások) - Szakmai tehetséggondozás, pályázatokon, versenyeken való részvétel, az egyéni alkotó munka feltételeinek biztosítása a szakműhelyekben tanórán túl is. - Társadalmilag hasznos munka, közösségi munka végzése (az önkormányzati pályázat alapján) Az oktatási-nevelési eljárások Pedagógusaink alkalmazzák azokat az új ismereteket, amelyeket az elmúlt évek továbbképzésein elsajátítottak ( Új tanítási módszerek, eljárások a tanítási órán, Tanulom a diákom, Nehezen kezelhető pedagógiai helyzetek, Digitális tábla, interaktív tananyagok alkalmazása ). - Felfedezéses tanulás: a tananyag feldolgozása során kapjon nagyobb hangsúlyt a heurisztikus beszélgető eljárás, ami annyival több a kérdés-felelésnél, hogy itt a középpontban az önálló, kreatív gondolkodás, a problémamegoldás áll, így a beszélgetés nem egyszerű reprodukció. Ezt az eljárást a természettudományok oktatásában lehet a legeredményesebben alkalmazni, amikor modelleket, szabályokat, egzakt ismereteket kell kötni a már meglévő ismeretekhez, tapasztalatokhoz, hogy így jussanak a tanulók a felfedezés élményéhez. - Beszélgetés a tanulókkal, kommunikációs készségfejlesztés elsősorban az összefoglaló, gyakorló órákon. A tantárgyak tekintetében: osztályfőnöki, irodalom, nyelvtan, kommunikáció, idegen nyelvi órákon. - Szeminárium és vita 11-12-13. évfolyamokon, ahol a tanulók a megszerzett ismereteket értékelik, megítélik, elemzik, illetve mindezzel párhuzamosan rögzülnek a képességek, készségek. Ezt a munkát otthoni felkészülés, forrásfeldolgozás előzze meg, amihez a tanár előre közli a feldolgozás módját, szempontjait. Alkalmazható a társadalomtudományi tantárgyakban.

8 - A tanuló önálló munkája nagyon fontos az ismeretszerzésben, így a tankönyvek önálló használata, a megfigyelés, a kísérlet (Táncsics laboratóriumának használat - Szemléltetés: eszköztára igen széleskörű a digitális táblák ( 9 tanteremben van) az interaktív tananyagok használatával. II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése az oktatás-nevelés folyamatainak teljes integrációjával. A személyiségfejlesztés nevelési területei (A NAT fejlesztési területeivel, nevelési céljaival összhangban) 1- A tanulók erkölcsi nevelése. Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. Minden tantárgy feladata, kiemelten az osztályfőnöki óra és etika tantárgy keretében dolgozunk fel kapcsolódó témákat. Az irodalom tantárgy a lírai, epikus, drámai műveken keresztül szereplők, hősök példájával mutassa be az ember erkölcsi nagyságát! Hasonlóan a történelem tantárgy is. Koncentráltan foglalkozik a témával a 11. évfolyamon tanított etika tantárgy. 2. A tanulók értelmi képességeinek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása nagyon fontos a középiskolai tanulmányok során. A gondolkodás útjainak megmutatásával minden tantárgy fejleszti az értelmi képességeket, a matematika és a reál tantárgyak leginkább. 3. A tanulók önismeretének, közösségi kapcsolatainak erősítése, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók ismerjék meg saját személyiségük tulajdonságait, céljaik legyenek reálisak a tanulás, a szakmaiság és a magánélet területén is. (osztályfőnöki órák, szakmai órák, önismeret tantárgy stb.) Az emberi érintkezés normáinak tudatosítása, a közösségi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttérzés, a segítőkészség és az együtt elvégzett munka öröme, mint személyiségalakító tényező erősítése (alkotótáborok, kiállítás-rendezések, szakórai kiscsoportos foglalkozások, kollektív műhelymunkák stb.). 4. A tanulók érzelmi nevelése. Fontos, hogy milyenné formálódik a tanuló érzelmi élete, milyen a viszonya szűkebb és tágabb környezetével, a családdal és iskolai közösségekkel. Milyen az egyén viszonyulása a természethez, a szakmájához, a művészetekhez, a kultúrához. 5. A tanulók akarati nevelése. Az önismeret fejlesztése, a tanulók személyiségének fejlesztése, a szorgalom, a kitartás, a precíz, pontos, minőségi munkára szoktatás az oktatás folyamatán keresztül.

9 6. A tanulók nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelése. A nemzet, haza múltjának és jelenének, kultúrájának ismerete. A nemzeti hagyományok, a művészet és népművészet ismerete és megbecsülése. A nemzeti öntudat erősítését szolgálják az éves iskolai feladatterv alapján szervezett iskolai ünnepségek, a magyar, a történelem és az osztályfőnöki órák, valamint minden tantárgy sajátosságainak megfelelően. 7. A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése. A politika, a gazdaság és összefüggései, a társadalmi jelenségek elemzése. Igény kialakítása a véleményformálásra, a közéletiségre. Minden tantárgy feladata, kiemelten történelem, társadalmi ismeret, osztályfőnöki órák 8. Családi életre nevelés A család fontos szerepének tudatosítása. A mai társadalom családmodelljeit ismerjék a tanulók. Lássák a tanulók a működő és a működésképtelen család közötti különbséget. Törekedjenek a harmonikus családi életre! 9. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészségmegőrzés, a mentális higiénia és harmónia a mindennapi tevékenység része, segítője kell hogy legyen. Fontos az egészséges személyiség kialakítása, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása, a testmozgás iránti igény felkeltése. Ennek egyik eszköze a 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben bevezetett heti 5 testnevelés óra. 10. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Szoros kapcsolatban van a közösségi, az állampolgári neveléssel, a közösségi munkával. Tantárgyak, amelyeknek része a társadalmi szolidaritásra nevelés: társadalomtudományi tárgyak, osztályfőnöki óra, elsősegély nyújtási alapismeretek A köznevelési törvény értelmében az érettségi vizsga feltételeként bevezetjük az 50 óra közösségi munkát, melynek igazolását először a 2016. évi érettségi vizsgán kell megkövetelni. 11. Környezettudatosság Minden tantárgy és tanár feladata a környezet tisztaságára, óvására nevelés. A diáknapok programjába mindig épüljön be a környezettudatosság vetélkedő, játékos feladatok formájában. A DÖK szervezésében az iskola diákjai kapcsolódjanak minden városi környezetvédelmi programhoz, pl. szemétgyűjtési akciók stb. 12. Pályaorientáció, szakmára, munkára nevelés A szakközépiskolában már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek Az önálló kezdeményezőkészség alakítása és segítése, a jól végzett munka értékének és jutalmának megismertetése. A munkára nevelés a gyakorlati szakórák alapvető része, hiszen az alkotófolyamatba spontán beépülve jelen van a mindennapi tevékenység során. 13. Gazdasági és pénzügyi nevelés Tanulóink életkoruknak megfelelően tudják értékelni a világban, a magyar gazdaságban végbemenő pénzügyi folyamatokat.

10 Tanulják meg a közösségi és az egyéni javakkal való ésszerű gazdálkodást. Legyenek ismereteik alapvető banki tranzakciókról. Kiemelten foglalkozik a témával a gazdasági-és jogi ismeretek tantárgy, valamint épüljön be az osztályfőnöki órák anyagába is! 14. Médiatudatosságra nevelés Tanulóink értően, kritikusan fogadják a média tevékenységét. Ismerjék fel a társadalom és a média kapcsolatának a fontosságát. Tudják élesen elválasztani a virtuális dolgokat a valóságtól. Minden tantárgy feladata. Osztályfőnöki órán a téma feldolgozásához az osztályfőnökök kérjenek segítséget média szakos kollégáiktól. A témával szakmai szinten a mozgóképi animáció szakon tanulók foglalkoznak. 15. A tanulás tanítása Minden tantárgy és pedagógus feladata a tanulás iránti motiváció, érdeklődés felkeltése. A tanulási módszerek sokszínűségével, a tanórán, szakmai órákon, gyakorlati foglalkozásokon a munkaformák változatosságával, korrepetálásokkal segítsük a minél eredményesebb tanulást. Kompetencia fejlesztési területek (A NAT - ban előírt kulcskompetenciáknak megfelelően) A tanítás tanulás folyamatában, nevelőmunkánkban, az alábbi kulcskompetenciák kiemelt helyen szerepeljenek. 1. Anyanyelvi kommunikáció: Mely magában foglalja a szövegek szóban és írásban (hallott és olvasott értése, szövegalkotás) való alkotását. Tanulóink anyanyelvüket használják helyesen, ezzel a nyelvi eszközzel igazodjanak el társadalmi és kulturális környezetükben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése minden óra és minden tanár feladata. A fejlesztés érdekében hasznosítjuk a kompetencia mérés eredményeit. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Minden kézség és képesség ide tartozik, ami az anyanyelvi kommunikáció része, és kiegészül az idegen nyelv sajátosságaival. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, ami a gondolatok más jelrendszerrel történő ( a tanult idegen nyelv) közvetítése, más kultúrák megértése. A tanuló nyelvtudásának szintje változó: hallott szöveg értése, beszédkézség, olvasott szöveg értése, és íráskézség. 3. Matematikai kompetencia: Ez a fejlesztési terület felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását: képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok, valamint ezek alkalmazását. Az általános iskolákból hozzánk kerülő tanulók gyenge matematikai felkészültsége miatt kiemelten fontos a korrepetálások megszervezése, tartása. 4. Természettudományos kompetencia: Tanulóink értsék a természetben, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt zajló kölcsönhatás folyamatait. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta

11 változások megértését, és az ezzel kapcsolatos a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Iskolánkban természettudományhoz kapcsolódó tantárgyak: - biológia, egészségtan, földrajz, fizika, kémia, az oktatott szakmáknak megfelelő szakmai tárgyak, munkavédelem. 5. Digitális kompetencia: Ez a terület felöleli az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció, és a szabadidő terén. Az idetartozó kézségek, alaptevékenységek a következők: - Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül. Iskolánkban digitális kompetenciához kapcsolódó tantárgyak: - Számítógépes grafikai tervezés, sokszorosító grafikai tervezés, számítógépes szakmai ismeret, videó szakgyakorlat, média ismeret, vizuális kompozíció. - Informatika, szakmai informatika, 6. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyiségfejlesztésnek ez a területe felöli a harmonikus életvitelt, a társadalomba való beilleszkedést, a közösségi értékeket, és azt, hogy az egyén hatékonyan tudjon részt venni az egyre sokszínűbb társadalmi életben. Iskolánkban ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: - Osztályfőnöki óra, történelem, társadalmi ismeret, állampolgári ismeret, vállalkozási ismeretek, gazdasági és jogi ismeretek, 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Segíti tanítványainkat a mindennapi életben, leendő munkahelyén, hogy tudják kezelni tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Iskolánkban ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: - Társadalmi ismeret, állampolgári ismeret, vállalkozási ismeretek, gazdasági és jogi ismeretek, 8. Esztétika- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Iskolánk valamennyi tevékenységének az esztétikai művészeti nevelés az alapja művészeti iskola lévén. Ehhez kapcsolódó órák, tantárgyak: - Rajz-festés, rajz-mintázás, művészettörténet, népművészet, ábrázoló geometria, - Szakmai gyakorlati tárgyak: (tervezés, színtan, színtervezés, betűrajz, vizuális kompozíció, fotográfia, rajz- anatómia, videó szakgyakorlat, média ismeret) 9. Hatékony, önálló tanulás: Tanulóink legyenek képesek kitartóan, szorgalmasan tanulni, saját otthoni tanulásukat megszervezni, gazdálkodni a tanulásra fordított idővel.

12 Az önálló életre nevelés fontos eszköze, hogy tanulóink tudjanak önállóan ismereteket elsajátítani, alkalmazni, mivel az élethosszig tartó tanulás erre a korosztályra fokozottan igaz. Osztályfőnöki órákon kapjon kiemelt figyelmet a hatékony és önálló tanulási módszerek elsajátítása. Minden tantárgy és minden pedagógus feladata az önálló ismeretszerzésre való felkészítés. A kollégiumi nevelőmunkában igen fontos a hatékony önálló tanulásra való szoktatás, nevelés. III. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 41-42-43. pontja alapján) Egészségfejlesztési feladataink célja: olyan típusú iskola létrehozása, amely folyamatosan fejleszti környezetét, élhető, egészséges környezetet biztosítva a benne folyó munka és tanulás számára. Az iskola vezetése segíteni és ösztönözni kíván minden olyan jellegű kezdeményezést, amely a tanulók és a tantestület egészségének védelmét szolgálják. Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatva, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és tanulók méltóságát, az élhetőbb, komfortosabb, egészségesebb és esztétikusabb környezethez való természetes igényét. Lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Helyzetelemzés, állapotfelmérés Iskolánk profiljából adódóan tanulóink leterheltek. Napi átlag 8-10 órát ülnek a tanórákon, vagy szakmai órákon, szakmai műhelyekben. A napi huzamos ülés és görnyedés a rajzbakokon ill. a műhelyasztaloknál egy sor, a helytelen testtartásból fakadó egészségügyi problémát vet fel: gerincferdülés kimutatható a tanulók 30-40 %-nál, akik kisebb-nagyobb mérvű gerincproblémával küszködnek. Tapasztalhatóak a helytelen táplálkozásból fakadó emésztőrendszeri problémák is, melyek a fizikai teljesítőképesség valamilyen irányú hanyatlásához, többek között túlsúlyossághoz vezetnek. A tanulók egy része nem veszi igénybe az iskolai étkezést, az iskolai büfében vásárol, esetleg otthonról hozott hidegélelemmel táplálkozik. Megdöbbentő, hogy sok gyerek így dolgozza végig a napot reggel háromnegyed nyolctól késő délutánig. Az étkezési szokások elsődleges színtere a tanulók által praktikusnak vagy divatosnak tartott gyorsétkezde, melynek hamburger pizza - kóla filozófiája népszerű a fiatalok körében. A diákok gyorsan, kapkodva étkeznek, s nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő ételeket eszik. Felgyorsult, kapkodó világunkban nem fordítanak elegendő időt sem az ételek minőségére, sem az elfogyasztás módjára. Szenvedélybetegség, cigaretta, alkohol- és droghelyzet A 9. évfolyamos tanulóknál folyamatosan felméréseket végzünk, melyek célja az állapotfelmérés, valamint a felvilágosító munka, a figyelem ráirányítása az egészséget károsító tényezőkre. Fő feladatunk a prevenció, valamint az aktuális problémák kezelése, együttműködve a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel.

13 Az iskolaorvos és a védőnő nagyon sok segítséget nyújt az egészségnevelésben az évenkénti szűréssel, pl.: a magas vérnyomású tanulók kiszűrése. A mentális problémával küszködő magatartászavaros tanulóknak segít az iskolában működő pszichológus. A diákok megnövekedett terheiből, az otthoni és iskolai pszichikai feszültségekből adódó lelki problémák szükségessé tennék iskolapszichológus rendszeres alkalmazását. Középiskolások körében növekvő problémát jelent a drog és alkohol megjelenése és terjedése. Iskolánkban szerencsére - talán a megelőző felvilágosításnak köszönhetően is - nem merül fel jelentős mértékű drogozás vagy italozás. Célunk és feladatunk a nevelés és oktatás minden színterén ennek az állapotnak a fenntartása. Életmód Az iparművészeti képzésben résztvevő tanulók idejének túlnyomó részét a számos szakmai óra, valamint a gyakorlati feladatok napi teljesítése tölti ki. Ebből adódóan nagyon kevés a szabadon eltölthető idő, melynek hasznos és értelmes kihasználása a cél A tanulók személyi higiéniája, egyéni ápoltsága megfelelő. A felújítás óta ugyanez igaz a mellékhelyiségekre is. A versenysport kiszorul a tevékenységi körből az iskola specifikus jellege, a délutáni szakórai munkák miatt. Nagyobb a jelentősége az általános mozgósításon alapuló tömegsport rendezvényeknek és akcióknak, melyeken minél nagyobb létszámban próbálunk részt venni. Az iskolai egészségnevelési tevékenység kitűzött céljai és feladatai 1. Rövid távú azonnali beavatkozást igénylő, megoldandó feladatok az ifjúsági és gyermekvédelemben. 2. A szociális hátrányok enyhítése. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. 4. Iskolai étkezés minőségének emelése 5. Indulási hátrányok csökkenése a 9. osztályokban. 6. Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése. 7. Családi életre nevelés. 8. Egészségügyi szűrővizsgálatok. 9. Középtávú egészségvédelmi és egészség megőrzési terv készítése. 10. Környezeti tényezők optimálissá tétele Pl.: osztálytermek, kollégium, udvarok kultúráltabbá /tisztábbá és esztétikusabbá/ tétele. 11. Az egészséges táplálkozás megismertetése és széles körű terjesztése, bio-büfé kialakítása. 12. Testmozgás:. Heti 5 testnevelés óra bevezetése felmenő rendszerben a 2012-13-as tanévtől. Tartásjavító torna beépítése a testnevelési óra órai anyagába. A kiszűrt tanulók gyógytestnevelési foglalkozásokra való küldése. 13. Egészségnap megszervezése az iskolában: - Bioétel bemutató és kóstoló.

14 - Előadások szervezése: testi-lelki egyensúly megteremtése, ismerkedés a keleti életfilozófiával (thai-csi,) - a test és lélek egysége, a meditáció, mint energiaszint fenntartása a szervezetben. - Versenyfeladatok /a pedagógus kollégák segítségével a környezet védelme és az egészség megőrzése témakörben /osztályonként az osztályfőnökkel együtt/ - Futás és kocogás, kerékpározás /a nap lezárásaként korosztályonként más-más távon./ 14. Hosszú távon megvalósítandó program megtervezése az egészségfejlesztő iskola megvalósítása érdekében a korszerű környezeti és egészségnevelés érdekében. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést kapjanak és tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben nyilvánuljanak meg. Az egészséges életmódnak, mint életszemléletnek és magatartásnak az iskola pedagógiai szemléletébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, a szeualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás és a tanulás technikái, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikófaktorok és határai személyre szólóan, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet kialakulása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészségnevelési feladatok alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelenneke olyan, az előző felsorolásból nyerhető és az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például: - az egészséges táplálkozás témái, a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, - a szeuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszer-használat), - a testi higiénia, - a környezeti ártalmak, (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), - a személyes biztonság, (közlekedés, rizikóvállalás), - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás, - a tanórán kívüli tevékenységek megvalósítása az iskola szervezésében. Fontos, hogy ösztönözzük a diákokat az önálló sportolásra. Tömegsport akciókon szerepeljünk minél nagyobb számban és eredményesen. Továbbra is vegyünk rész vöröskeresztes versenyeken az iskolai védőnő vezetésével.

15 Fő célkitűzéseink megvalósítása szempontjából nélkülözhetetlen és kiemelt fontossággal bírnak a pályázatok. Fontos minden olyan jellegű pályázat, amely anyagi erőforrást jelent, vagy hozzájárul bármely, az előzőekben felsorolt egészségnevelési, mentálhigiénés vagy sportprogram megvalósításához. Fontos minél több pedagógus, de elsősorban az osztályfőnökök részvétele a szakirányú egészségnevelő továbbképzésekben. Szükségesnek és létfontosságú feladatnak tartjuk egészségfejlesztő szakcsoport /szakirányú team/ létrehozását. Feladata lenne a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban meghatározásában való közreműködés, javaslattétel, a megfogalmazott programok megszervezése és végrehajtásának irányítása, gondozása. A szakcsoport egészségnevelési munkaközösség néven működne, melynek tagjai: a drogkoordinátor, iskolaorvos, védőnő, testnevelő, szabadidő-szervező, biológia szakos tanár, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermek és az ifjúságvédelmi felelős. Az egészségnevelési munka ellenőrzése, értékelése Célszerű ezen a területen is az elvégzett tevékenységet évente, legalább egy alkalommal értékelni az ellenőrzés és értékelés klasszikus szempontjainak és módszereinek alkalmazásával. Belső értékelés: a minőségfejlesztési eljárásoknál alkalmazható eljárásokat helyezzük előtérbe, amellyel biztosítható az elvégzett munka értékelése és az egyes hiányosságok korrigálása, a jól működő programok fenntartása, az életképtelen elképzelések korrigálása vagy elhagyása. Az egészségnevelési feladatok megvalósításához szükséges feltételek Iskolánkban a szabadon tervezhető órakeret nem áll rendelkezésünkre, így javasoljuk más órakeretbe iktatott forma létrehozását minden évfolyam részére. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát segíti, ha az iskola határozott, minden, egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik, amely az alábbi területekre terjed ki: - Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás feltételeinek megteremtése, (iskola büfé választéka, egészségesebb menzai ételek), - A mindennapos és rendszeres testmozgás megvalósítása, - a tömegsport népszerűsítése, a részvétel kiszélesítése, - a hétvégi gyalogtúrák és kerékpártúrák feltételeinek biztosítása, egyéb, tanórán kívüli mozgásos tevékenység ösztönzése - A szenvedélybetegségek megelőzése, a cigaretta, az alkohol és kábítószer elleni hatékonykampány megszervezése, - Szeuális és a családi életre nevelés mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozások keretében. - Az egészséges életre nevelés a tanóra és a tanórán kívüli foglalkozások keretében, az iskolai oktatás-nevelés folyamatának egészében.

16 IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés A tanulói személyiség alakításának leghatékonyabb módszere a közösségek tanuló- és alkotóközösségek tartalmi munkájának, erkölcsi és szervezettségi szintjének komple fejlesztése. Bár a közösségi ráhatás a nevelés közvetett formáját jelenti hiszen abban nem a tanár és nevelő személyes irányítása valósul meg, mégis sokszor hatékonyabb és eredményesebb. A diákoknak ebben az életkorban (14-18 éves kor) rendkívül fontos a közösségbe tartozás pozitív élményének megszerzése, a csoport és abban elfoglalt hely és rangsor. A szerepvállalás fokozza az önbecsülést, munkára sarkall, fejleszti a felelősségérzetet. Ezáltal olyan alapvető erkölcsi magatartásformák kialakítását teszi lehetővé, melyek későbbiekben a társadalomba való beilleszkedést is segítik. Rendkívül sok múlik tehát a közösségeken, azok állapotán és fejlettségén. Ezért alapvető célunk a tanulók közösségben, közösség által történő nevelésének megszervezése és irányítása. Iskolánkban szerveződő közösségek 1. Tanulók - osztályközösség, - szakmai közösség, - gyakorlati csoportok, - szakköri közösségek, - alkotói közösségek - sportköri közösségek, - diákönkormányzat, - kollégiumi közösségek. 2. Pedagógusok közösségei: - nevelőtestület - munkaközösségek - egy osztályban tanító tanárok közössége 3. Szülők közösségei - Szülői választmány iskolai szint - Szülői munkaközösség - osztályszint A tanulói közösségek fejlesztésének feladatai 1. Az iskolai közösségek megszervezése, a tanári nevelői irányítás kialakítása (személyes példamutatás) közvetlen vagy tanácsadói szerepkör formájában, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódóan. 2. A tanulók életkori sajátosságaihoz, fejlettségéhez igazodó közösségek kialakítása, a sajátosságok figyelembevétele a közösségi program összeállításánál.

17 3. A közös érdeklődés figyelembevétele, különösen az egyes szakmai és alkotócsoportok, a szellemi és testi kikapcsolódást segítő csoportok szervezése esetében. 4. Az önálló irányítás, célkitűzés és megvalósítás lehetőségeinek és módozatainak megismertetése és segítése. 5. A közösségi tevékenység tudatos tervezése és szervezése a tanulói közösségen keresztül tanári, nevelői irányítással és segédlettel. 6. A közösség egyéni arculatának megformálása és tartalmi munkájának minőségi fejlesztése (formai keretek, viselkedési normák, rendszeresség, együvé tartozás érzésének kialakítása, közös célok és irányok meghatározása és elfogadása, a tevékenység, közösségi munka hatékonyságának fejlesztése, értelmének tudatosítása stb.). Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1. Az iskola hagyományainak megfelelően a nevelőtestület minden tagja továbbra is törekedjen a tanulókkal napi kapcsolattartásra, segítsük tanítványainkat problémáik megoldásában. A tanulóval történő kapcsolattartás, ügyintézés leginkább az osztályfőnök feladata. 2. Osztályfőnök és szaktanár fordítson kiemelt figyelmet a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő és a hátrányos helyzetű tanulókkal való együttműködésre. 3. A tanuló nevelése szülő és pedagógus közös feladata, s ez csak kölcsönös együttműködéssel valósítható meg. A pedagógusok törekedjenek arra, hogy tájékoztatásuk minden szülőhöz eljusson, a szülők pedig az eddiginél nagyobb számban vegyék igénybe a tájékozódás fórumait (fogadóórák kihasználása, nagyobb létszámú megjelenés szülői értekezleteken). 4. A rendszeresen hiányzó tanulók szüleivel törekedjenek az osztályfőnökök szorosabb együttműködésre, a kapcsolattartásra. V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok intézményi feladatait meghatározzák az alábbiak: 1. Az általános iskolából hozzánk kerülő tanulók tanulmányi eredménye kevés jótól eltekintve általában közepes. A tanévkezdés időszakában elvégzett tantárgyi matematika, fizika, magyar felmérések eredményei évről évre igen alacsony szintet mutatnak, 2. A legnagyobb gondok az alapkészségekkel mutatkoznak: az írás, olvasás, szövegértés és értelmezés teljesítménymérései mellett a reál tárgyak körében is számos alig értékelhető produktum akad. Az utóbbi öt év kompetencia mutatói azt igazolják, hogy fejlődtünk a szövegértésben és a matematika területén is.

18 3. Az iskola ezekre a feszítő szakmai hiányokra a kompetencia intézkedési terv végrehajtásával részben már talált megoldást, de a korrepetálások nem mindig tudják a hiányosságokat pótolni, bár szinte ez az egyetlen még valamennyire működő lehetőség a kezünkben. A pótló felzárkóztató foglalkozások bevezetésére a kollégium is programot dolgozott ki, amelyet sajátos lehetőségei folytán hatékonyan oldhat meg. 4. A tanulási hátrányok csökkentéséből ma még a tanítási óra vállalja a legnagyobb részt. Feladatunk, hogy az ismeretnyújtó órák helyett módszereiben gazdag képességfejlesztő foglalkozások valósuljanak meg. A pedagógus feladatai A Ntk. 62. -a és a pedagógia programban megfogalmazottak alapján végzi 1. A lapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, oktatása, a kerettanterv és a helyi tantervben előírt törzsanyag átadása. 2. Kiemelt figyelmet fordít nevelésében és oktatásában az SNI és a BTM-es tanulókra, oktatásukat, ellenőrzésüket, értékelésüket szakvéleményük, az igazgatói határozat alapján látja el. 3. Tisztelje a gyermek személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeit, adottságait. 4. Segíti a lemaradókat, külön figyelmet szentel a tehetséges tanulóknak. 5. Egymás (tanuló-tanár, tanuló-tanuló, tanuló-szülő stb.) kölcsönös tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, a közösségeken belüli együttműködés fontosságára, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevel. 6. Tanórai és tanórán kívüli oktatómunkájában tárgyilagos, sokoldalú ismereteket nyújtson, s azokat változatos módszerekkel adja át. 7. Az osztályok, tanulócsoportok munkáját szakszerűen tervezze meg és ennek alapján irányítsa a tanulók tevékenységét. 8. A jogszabályban előírtak szerint határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, hétévenként legalább egy alkalommal szintén a jogszabályokban meghatározottak szerint továbbképzésben vegyen részt. 9. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Javaslataival és bírálataival mozdítja elő az iskola pedagógiai céljainak megvalósulását. Vállaljon részt az iskola, a nevelőtestület, a munkaközösség feladataiból. A nevelő oktató munkával kapcsolatos értekezleteken aktívan vegyen részt. 10. Részt vesz az iskola rendezvényein, a szülői értekezleten, fogadó órát tart, az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket. 11. Szaktárgyától függetlenül minden tanárnak kötelessége a helyes magyar beszédre és írásra nevelés. 12. Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és szolgálati titoktartás követelményeit. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kultúrált érintkezés szabályai. 13. Az iskolában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

19 14. Óvja a tanulók egészségét, testi épségét. Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatának előírásait be kell tartania és a tanulókkal be kell tartatnia. 15. Kiadmányozási joggal rendelkezik a szülőkkel folytatott levelezések és iskolalátogatási bizonyítványok tekintetében. Az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnököt az iskola főhivatású pedagógus munkaviszonyban álló lehetőleg az adott osztályt több órában is tanító pedagógusai közül az igazgató bízza meg. 2. Az osztályfőnöki megbízás egy tanévre szól. Ha szervezési okok nem akadályozzák, az osztályfőnök a képzési idő teljes tartama alatt felmenő rendszerben vezeti osztályát. 3. Feladata, hogy alaposan megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok oktató nevelő munkáját. Látogatja óráikat (foglalkozásaikat), észrevételeit, tapasztalatait megbeszéli velük. 4. Rendszeres együttműködés kialakítása az osztályban tanító tanárokkal, szakoktatókkal, kapcsolattartás a nevelőtanárral, szülőkkel. Félévenként osztály szülői értekezletet tart, indokolt esetben családlátogatást végez, tájékoztatási kötelezettségének érvényesítésére fogadó órát szervezhet. Ellenőrző könyv útján értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról. 5. Támogatja a tanórán kívüli nevelési programok szervezését, tanulóinak részvételét. 6. Az osztály tanulóinak magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. 7. Az osztályfőnök tanulóinak törzslapjait, bizonyítványait, az osztálynaplót rendben tartja és pontosan vezeti. 8. Különös gondot fordít a tanulóviszony fenntartására főként a tanköteles korú tanulók esetében, a tanulóviszonyban beállott változásokkal kapcsolatos adminisztrációs feladataira. 9. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozóan: Jogszabályi háttér: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet, Nkt. 56.$. Pedagógiai alapelvek - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inklúziv nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést