Pszichológiai tanácsadás felsőfokon A Szegedi Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ húsz éve Szerkesztők: Szenes Márta és Pintér Judit Nóra 1
Tartalomjegyzék: 1. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ története és tevékenysége Előszó...3. oldal Szenes Márta Születéstől a felnőtté válásig. Az SZTE EÉTK múltja, jelene és jövője..6. oldal Édl Zsuzsanna Jakab Krisztina Kerepes Leila Nagy Arnold Takács Tímea Virág Krisztina: Kortárssegítés a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban KortársAid 48. oldal Lisznyai Sándor: Szupervíziós folyamatok..63. oldal Katona Miklós: Civilszférában állást kereső hallgatók kompetenciafejlesztése a Diákcentrum Universitas Alapítványnál.78. oldal Marunák Mária: Az egyetemen nem elég tanulni tanulni is tudni kell.89. oldal 2. Egyéni és csoportos tanácsadások - terápiás lehetőségek Kőváry Zoltán: Egyetemisták szeparációs konfliktusai Egy fiatal férfi esete 105. oldal Sarungi Emőke: Dilemmák és válaszok Szemléletformálódás egy eset kapcsán 124. oldal Must Anita: Borderline személyiségstruktúra és evészavar...130. oldal Krékits József: Daseinanalitikus időhatáros kiscsoport-terápia a Diáktanácsadóban 152. oldal 3. Virtuális tér valódi segítség Hernyák Fanni: Az online tanácsadás jellegzetességeinek bemutatása a Léleknavigátor c. honlap online tanácsadói stábjának működésén keresztül 173. oldal 2
Sebő Tamás - Kuba Péter: Pillanatképek az e-mail alapú online tanácsadásból....192. oldal Kigyós Tamás: Az online és offline pályalélektani tanácsadás tapasztalatai az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ szolgáltatásában...210. oldal 4. Az egyetemisták életvezetésének néhány pszichoszociális jellemzője Huszár Tamás - Huszár Zsófia: A halogatás megjelenése a felsőoktatási tanulmányokban és az intervenciós lehetőségek..225. oldal Pukánszky Judit: Családi diszfunkciók hat fiatal felnőtt hallgató perspektívájából 246. oldal Pintér Judit Nóra: Fogyatékosság mint személyes és társas konstrukció A vak identitás változata.261. oldal 3
Előszó A kedves olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely a Szegedi Tudományegyetemen zajló mentálhigiénés diáktanácsadás húszévnyi tapasztalatát igyekszik bemutatni. A Diákcentrum 1994-ben kezdte el tevékenyégét Szegeden, a felsőoktatásban tanuló hallgatók lelki és testi egészségének megőrzése és fejlesztése érdekében. Immáron tíz éve, mint Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ folytatja tevékenységét 12 kar hallgatóit szolgálva. A tanulmánykötet elején egy áttekintést olvashatunk, amely dióhéjban bemutatja a szervezet történetét és a fejlődés főbb állomásait, illetve összegzi a jelenleg is hatékonyan működő tevékenységeket. A továbbiakban a felsőoktatási diáktanácsadásban zajló szakmai munka színességét és mélységét főként azok a kollégák, illetve kortárs segítők mutatják be, akik jelenleg is megvalósítói a SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ magas színvonalú működésének. Így találkozhatunk egyéni esetvezetési tanulmányokkal, csoportos tréningekről szóló elemzésekkel, valamint egy elementárisan új segítő móddal, az online pszichológia tanácsadással. A tanulmányok sorában találhatunk egy, a tanácsadói munka minőségét biztosító fontos komponenst, a szupervíziót bemutató írást is. A kötetben helyet kap továbbá egy olyan téma, amely a Központ egy különösen fontos működési területére, a fogyatékossággal élő hallgatók életminőségére, annak pszichológiai hátterére koncentrál. Természetesen nem vállalkozhattunk arra, hogy az elmúlt húsz év minden részeredményét, illetve fejlődését részletesen áttekintsük, ám a jelen működés hiteles bemutatása fémjelezheti, hogy milyen utat járt be ez az eredetileg civil kezdeményezés azon az úton, amelynek jelenlegi állomása egy modellértékűen működő komplex egyetemi tanácsadó központ. Szenes Márta 4
1. fejezet Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ története és tevékenységei 5
Születéstől a felnőtté válásig Az SZTE EÉTK múltja, jelene és jövője Szenes Márta, Tajti Péter, Vukovich Katica, Nagy Katalin Tanulmányunk célja, hogy bemutatassa a Diákcentrumot, mai nevén Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központot mint egy olyan egyetemi tanácsadót, amely Magyarországon az elsők között kezdte meg tevékenységét ezelőtt több mint húsz évvel. A bemutatás egy részletes történeti áttekintéssel indul, majd pedig szervezeti elemzésünk során megmutatunk minden olyan területet, amelyet napjainkban kiemelten jelentősnek vélünk a Központ életében. Miért van szükség diáktanácsadásra? Mielőtt bemutatnánk a tanácsadó történetét, röviden meg kell indokolnunk, miért is fontos számunkra a felsőoktatásban a diáktanácsadás ügye. Napjainkban olyan társadalmi közegben élünk, amely kevés támaszt ad az embereknek ahhoz, hogy hogyan oldják meg életproblémáikat. A régi algoritmusok már nem működnek a megváltozott környezeti feltételek mellett, nem segítik hatékonyan a konfliktusok kezelését. A fiatalok új generációjára jellemző új megküzdési módokból még nem készült átadható recept, ezért szinte mindenkinek egyénileg kell kidolgoznia személyes adaptív válaszát a gyorsan változó környezeti feltételekre. Ebben a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági miliőben markánsabban jelenik meg az igény olyan személyre szabott támogató szolgáltatásokra, mint a pszichológiai tanácsadás. Különösen fontos a fiatal felnőtt egyetemisták kiegyensúlyozott, komplex személyiségfejlődésének facilitálása, akiknek számtalan, a korosztályi sajátosságból adódó feladattal kell megküzdeniük, úgy mint biztos identitás, családtól való függetlenedés, biztonságos társas kapcsolati háló kialakítás, szakmai elköteleződés. 6
A kezdetek 1990-től A Diákcentrum működése az induláskor civil kezdeményezésként önkéntes alapon, illetve minimális tiszteletdíjjal tanácsadást vállaló pszichológusok, pszichiáterek, pedagógusok és kortárssegítők összefogására épült. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a feladatot nem az egyetemi vezetés jelölte ki és rendelte el számunkra, a tevékenység megvalósítását alulról jövő szándék motiválta. A filozófiánk lényege az volt, hogy felsőoktatásnak felelőssége van a személyiség egészének fejlődéséért, nem csupán az ismeretek, illetve kognitív szféra fejlesztéséért. A vízióhoz szorosan kapcsolódott az az alapkoncepció, hogy a pszichológia legkülönfélébb eszközeivel segítse a felsőoktatásban tanuló diákokat, mégpedig az új tanulmányi keretekbe való beilleszkedésben, biztosítsa eredményes mentális fejlődésüket a pályára való felkészülés során, továbbá támogassa őket az életkori sajátosságokból adódó krízisek megoldása terén. Ekkor még a tevékenység, illetve a jelenlét nagyobb egyetemi kollégiumokban nyújtott egyéni pszichológiai tanácsadás, alkalmanként közösségi rendezvények lebonyolítása formájában valósult meg. A segítő munkába 4-5 fő motivált szakember kapcsolódott be, akik kiválasztása esetleges volt, ily módon barátok, ismerősök társultak a feladathoz. Független iroda vagy önálló helyiség nem állt rendelkezésünkre munkánkhoz, illetve bármilyen segítő tevékenység kivitelezésére. Ekkor még semmilyen hivatalos menedzsment nem segítette a munkánkat, a kapcsolattartás a szakemberek között személyesen, illetve telefonon bonyolódott, a szakmai konzultáció, esetmegbeszélés estleges volt. Meg kell jegyezzük, hogy ezekben az években az USA-ban, továbbá Európában, így Németországban és Angliában az egyetemeken már fejlett diáktanácsadó központok segítették az egyetemi hallgatók mentálhigiénés fejlődését. Hazánkban az ELTÉ-n már szintén zajlott Ritoók Pálné vezetésével igényes, magas színvonalú diáktanácsadói tevékenység (Ritoók,1988,1992). Civil szervezetként 1994-1999 között A kezdeti lépések megtétele után egyre fontosabbá vált, hogy ne csupán mozgalmi jellege legyen a megkezdett tevékenységnek, hanem szervezeti forma is kapcsolódjon hozzá, ezért létrejött több felsőoktatási hallgatói szervezet, egy mérnöki tevékenységgel foglalkozó kft. és egy magánszemély támogatásával a Diákcentrum Universitas Alapítvány. Célunk az 7
alapítvány létrehívásával a pénzügyi feltételek biztosítása és a nonprofit szférával való kapcsolatrendszer tudatos kialakítása volt. A tanácsadó rendszer fejlesztésének pénzügyi keretét az akkortájt egyre inkább megjelenő civil szervezeteket támogató pályázati források tették lehetővé. Az anyagi feltételek ekkor már módot adtak az önálló tanácsadó hely bérlésére. Miután úgy véltük, hogy a 1990-es évek elején Magyarországon még nem kellően elfogadott a pszichológiai segítségkérés, a diákcentrum az egyetem épületén kívül, Szegeden, a városban keresett megfelelő helyet magának az irodai, illetve tanácsadó munka végzésére. A szakemberek kiválasztásában ekkor már fontos szempont volt, hogy a felsőoktatásban tapasztalt, a fiatal felnőtt korosztály pszichológiai kríziseit jól ismerő pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénikusok vegyenek részt a munkában. Az egyetem több karáról így sokféle módszerspecifikus képzéssel rendelkező segítő került a munkacsoportba. Ekkor valójában egymástól eltérő szemléletű, különböző pszichológiai iskolához tartozó szakemberek laza kapcsolódású csoportja látta el a tanácsadói munkát. A helyszín részben a már említett bérelt központ, részben a tanácsadó szakember saját munkahelye volt. A tanácsadó munkát intervíziós megbeszélések kísérték kéthavi rendszerességgel. A pályázati források lehetővé tették azt is, hogy a szakemberek tevékenységükért tiszteletdíjban részesüljenek. Ki kell emelnünk, hogy a hallgatói szükségletek ellátásában ekkortól már a professzionális tanácsadókon túl, képzett kortárssegítők is részt vettek, akiknek munkájáról a tanulmány későbbi részében szólunk. A pszichológiai, illetve szervezési feladatokat a központ szakmai vezetője, Szenes Márta (a tanulmány egyik szerzője) fogta össze, ő azonban nem rendelkezett főállású státusszal. A Diákcentrum létezéséről ekkor már tudtak az egyetemi és főiskolai karok vezetői, de financiálisan nem járultak hozzá a működéshez. Tevékenységrendszerünkbe ebben az időszakban új tanácsadási-, illetve szolgáltatási elemek kerültek be: mentálhigiénés és pszichológiai tanácsadás, pályatanácsadás kortárssegítők képzése, általuk nyújtott tanácsadás öntevékeny hallgatói csoportok közösségi mentálhigiéné csoportos tanácsadások és tréningek adminisztráció, szervezett és tervezett irodai tevékenység, önálló irodavezető teljes státusszal 8
A nagy lépés 1999-2004 Az 1999-ben, a Soros Alapítványtól nyert sikeres pályázat megteremtette annak lehetőségét, hogy a Diákcentrum képes legyen szolgáltatásait tovább bővíteni és az eredeti koncepciónak megfelelően elérhetővé tenni azokat az akkori József Attila, majd később Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak egésze számára. Tapasztalatainkról külön tanulmányban számoltunk be (Szenes, Katona és Katona, 2001). Különösen fontosnak értékeltük a Soros Alapítvány azon kitételét, hogy az anyaintézménynek státuszok létesítésével kellett hozzájárulnia a központok működéséhez. A Diákcentrum életében először történt meg, hogy az egyetem elvi egyetértésén túl, anyagi síkon is kifejezte együttműködési szándékát. Innentől kezdve a Diákcentrum Universitas az Egészségügyi Főiskolai Karon működő diáktanácsadóval közösen a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak mentálhigiénés ellátására vállalkozott. Szervezetünk nem kapcsolódott egyetlen korábban meglévő szervezeti egység részéhez sem (például egy tanszékhez vagy a hallgatói irodához), hanem szervezetileg önálló volt, mellérendelt kapcsolatban más, öntevékeny diákszervezetekkel. A Diákcentrum működésébe újabb jelentős lendület hozott, hogy 2002-ben az egyetemi vezetés, beleértve az egyetem rektorát és kabinetjét, deklaráltan melléállt a diáktanácsadás ügyének. Az eszmei támogatás rövidesen financiális támogatásban is megnyilvánult, a már korábban említett státuszon túl. Ettől az időponttól kezdve folyamatosan biztosítani tudtunk különféle egyéni tanácsadásokat az egyetem hallgatói számára. Egyéb szolgáltatásaink fedezésére pedig továbbra is a civil szervezeten keresztül elérhető pályázati források álltak rendelkezésünkre. Ennek eredményeként a zökkenőmentes, biztonságos, folyamatos működést az egyetemi költségvetése biztosította, ugyanakkor új kezdeményezések, programok megvalósításához döntő részt a Diákcentrum Universitas Alapítvány forrásai szolgáltak. Ebben az időszakban rendszeres, belső szakmai továbbképzés is elindult a stáb számára (félévente 20 óra), illetve folyamatos szakmai konzultáció kezdődött a segítő szakembercsoport tagjai között, amelyben az intervízió mellett megjelentek a szupervíziós alkalmak is. Differenciálódtak a kompetenciakörök a pszichológusok, a pszichiáterek, a mentálhigiénikusok, a karriertanácsadók és a kortárssegítők között. A szolgáltatások rendszere tovább bővült, így erősödött az információs tanácsadás, képzett kortárs segítőink végezték a drogprevenciós munkát a középiskolában és a felsőoktatásban. A pályatanácsadás 9
karrier tanácsadással vált teljesebbé, és ugyancsak ebben a ciklusban indítottunk először külföldi hallgató beilleszkedését segítő tréninget. A szervezési feladatokat főállású, státuszban lévő irodavezető látta el, ennek következtében az iroda működése folyamatossá vált, segítségével tudatosan tervezett szakmai programok valósulhattak meg egyetemen belül városi és országos szinten egyaránt. Valódi párbeszéd alakult ki idő közben az egyetem vezetésével és más diákszervezetekkel. Folyamatos munkakapcsolat formálódott az országosan jelentős Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel (FETA), amelynek célja összefogni az országban már működő Diáktanácsadókat. Egyetemi szervezetként 2004-től napjainkig A Diákcentrum történetének egyik legjelentősebb lépése 2004-ben egy új otthon megtalálása volt a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az új helyszín név változtatással, számtalan új feladattal és egyben lehetőséggel is járt. A Diákcentrum neve ettől kezdve SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ lett és egyben részévé vált a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Centrumának. Az új körülmények könnyebbé tették az egyetemen belüli szervezetekkel való kapcsolattartást is, amely a korábbi időszakban akadozott. Az egyetemen belüli hallgatói szervezetekkel való párbeszéd nem volt jellemző a megalakulás időszakára, hiszen a tevékenységünk profilja még nem volt egyértelmű érték a felsőoktatásban. Érdemi kapcsolatalakítás akkor indulhatott el, amikor szervezetünk a speciális képzési igényű hallgatók segítésével, több nagy sikerű rendezvény lebonyolításával, nagyobb pályázati projektekben való részvétellel kezdte megtanulni, hogy miként artikulálja magát az egyetem terében. Az integrálódás folyamatát jelezte több tény is, például, hogy szerveztünk megjelent az egyetem organogramjában, az éves költségvetés tervezésekor önálló, kiemelt egységként szerepelt, illetve intézményesült kommunikációs csatornák épültek ki az egyetemen belüli szervezetekkel. Mára az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 12 kar számára folyamatosan elérhető pszichológiai, mentálhigiénés szolgáltató központtá vált. Az itt megbízással dolgozó szakemberek azonos helyszínen, egységes keretek között, rendszeresen szervezett tanácsadást hirdetnek. Munkájukat havonta szakmai szupervízió kíséri intézményen kívüli szakember vezetésével. Továbbá szakmai párbeszédet rendszeresítettünk és együttműködés deklaráltunk 10
a városban működő pszichiátriai ellátó intézményekkel. Új szolgáltatási elemek jöttek létre, a már létezők pedig megerősödtek, az alábbiakban ezekből említünk néhányat: megerősödött a karrier- és pályatanácsadás egyéni és csoportos formában elérhetővé vált a tanulásmódszertani segítő modul egyéni és csoportos formában relaxációt segítő módszerek tanítása indult, relaxációs eszközök beszerzése zajlott általánosan művelő kurzusokat hirdettünk (drogprevenció, életvezetési ismeretek fejlesztése, vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztése) improvizációs színház alakult kortárssegítők csoportjából, akik rendszeresen felléptek az egyetemi rendezvényeken kevesebb hangsúlyt kapott az egyéni mentálhigiénés tanácsadás kortársvezérelt formája megerősödött a kortárs csoport nagyobb egyetemi rendezvényeken való részvétele: például állásbörzék, educatio, középiskolás nyílt napok, kulturális rendezvények, öntevékeny hallgatói csoportok létrehívása Érdemes külön kiemelni az esélyegyenlőség területét, ahol kiemelt szintű ellátás indult el. Ennek keretében a speciális képzési igényű hallgatókra való fókuszálás, illetve ezzel együtt az esélyegyenlőség mint új sarkalatos érték az alapkoncepció részévé vált. A Hallgatói Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság létrehívásának facilitálása szintén a központ vezetőjének és munkatársai aktivitásának köszönhető. Az alábbi főbb szolgáltatási területek nyíltak a speciális képzési igényű hallgató számára: egyéni és csoportos életvetési tanácsadás tanulás módszertani tréning tanulást segítő tárgyi szolgáltatások speciális nyelvkurzus diszlexiások számára pályázatok figyelése, hirdetése karközi akadálymentesítési pályázat kiírása Ismét új környezetben 2010-től Az EÉTK ismét költözött, immáron jelenlegi helyére, a Honvéd tér 6. szám alá. Itt helyet kapott több tevékenységterület is, például a SANSZ terem, amely egy multifunkciós, hallgatóbarát kompetenciaterem, egyszerre tanuló, relaxációs, rekreációs helyiség is. 11
Megtalálhatók a látássérülteket segítő eszközök (lapolvasó, nagyító gép), gyógytornához szükséges felszerelés, ugyanakkor tréningek, tárgyalások és relaxációk helyszíneként is funkcionál. Egy másik, barátságosan berendezett teremben zajlanak az egyéni pszichológiai tanácsadások. Egy további irodában került berendezésre az adminisztratív feladatok ellátását segítő eszközpark, innen irányítjuk, szervezzük az összes szolgáltatásunkat, programjainkat, illetve hallgatók első lépésben itt kereshetnek fel bennünket. A szakmai vezető külön irodában vezeti tanácsadásait, szervezi szakmai munkáját. Az épületben akadálymentes bejáratot és mosdót alakítottunk ki, amely igen fontos azon hallgatóink számára, akik itt érik el a speciális információkat, támogatási lehetőségeket. Újabb szakmai mérföldkőnek számított, amikor a 2010-es év végén az EÉTK elindította az online pszichológiai tanácsadást. A leveleket szakemberek válaszolják meg, akik rendszeres stábmunkát folytatnak és szupervízióban részesülnek. A szolgáltatás ingyenes és anonim. Az online szolgáltatás hídszerepet tölt be a személyes tanácsadás és a hallgató között, sok esetben feloldva a segítségkérés, a szakemberhez fordulás gátjait, feszültségét. Később, 2012-ben az online pszichológiai tanácsadás üzemeltetése a www.leleknavigator.hu oldalra került. Bővült a szakmai stáb is, és felkészítésük már tematikus képzés keretében történt. A honlapra az online tanácsadás mellett, pszichológiai témájú cikkek is felkerültek, így pszichoedukációs szerepet is kapott az oldal. Részletesebben tanulmányunk későbbi részében ejtünk szót a tevékenységről. Ugyancsak erre az időszakra (2010. 09. 23) esik az első Ability street, avagy a Képességek napja érzékenyítő program megrendezése. Így legutóbb, 2014-ben már ötödik alkalommal rendeztük meg a jelenleg már SANSZ nap néven ismert rendezvényt. Az érdeklődők ezen programok keretében megismerhetik a mozgás- és látássérült társaik közlekedési és életvezetési nehézségeit és információt kaphatnak a segítés lehetséges formáiról is. 2013-ban pedig egy átfogó kutatás kezdődött több egyetemi kollégiumban, amely a vezetőket és a lakókat megkérdezve a közösségi mentálhigiénét, lelki egészséget vizsgálta. Az eredményekről konferenciákon bemutatott prezentációs anyag készült. Az EÉTK tevékenységrendszere Történeti áttekintésünk végén érdemes táblázatos formában látni a 2014-re kialakult tevékenységrendszert, amelyet a tanulmány további részében részletesen elemzünk. (ld.: 1. ábra) 12
Egyéni és csoportos tanácsadások Képzések, tréningek Hallgatói életvezetési tanácsadás személyes és online csatornán Tanulásmódszertani tanácsadás (egyéni és csoportos) Pályaorientáció és karrierfejlesztés tanácsadás és képzés Külföldről érkező és külföldön tanuló hallgatók tanácsadása Tehetséggondozás (egyéni és csoportos) Kortárssegítői és személyi segítői képzés és tevékenység facilitálás Képzések, tréningek szervezése, oktatás hallgatók és dolgozók számára Káros szenvedélyek prevenciója, képzés szervezése Közösségi mentálhigiéné Egyetemi nyílt napok, Sportnapok, Állásbörzék Öntevékeny hallgatói csoportok létrehívása Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód Fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű, roma hallgatók számára komplex programok SZTE oktatási épületeinek akadálymentesítésének támogatása Ismeretek disszeminálása- Kapcsolatépítés Szakmai gyakorlati hely biztosítása segítő foglalkozásúak számára Intézményen belüli és intézmények közötti kapcsolatok építése, PR tevékenység 1. ábra: Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ Tevékenységrendszere, 2014. Kitekintve a hazánkban működő más egyetemi mentálhigiénés tanácsadó központokra elmondhatjuk, hogy Központunk megfelelő differenciáltsággal jó minőségben fedi le azokat a területeket, mely elvárható egy ilyen szervezettől (Takács, 2007). Szervezeti struktúra Kapcsolati háló A Szegei Tudományegyetem jelenleg 12 karból áll, hallgatói létszámát tekintve mintegy harmincezer fős hallgatói létszámmal bír. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ önálló szervezeti egységként van jelen az intézményben, tehát karközi szervezet, vagyis egyike a központi hallgatói szolgáltatásoknak. Az intézményi hierarchiában pedig az Általános Rektorhelyettes hatásköre alá tartozik. A 2.sz.ábra bemutatja az EÉTK kapcsolatrendszerét: 13
SZTE Alma Mater SZTE Karrier Iroda Diákcentrum Universitas Alapítvány FETA Felsőokt. Tanácsadás Egyesület SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ Tündérhegy Pszicho-szom. és Pszichoter. Rehabil. Osztály SZITI Kulturális és Mentálh. Egyesület KIÚT Alapítvány SZTE Tehetségpont SZTE Pszichiátriai Klinika SZTE Pszichológiai Intézet 2. ábra: Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ belső és külső kapcsolati hálója Belső szervezeti tagozódása Több szervezetfejlesztő szakember álláspontja megegyezik abban, hogy egy olyan szervezet életében, amely alulról jövő kezdeményezésként indul, az első lépés vezető, s vele együtt vízió megfogalmazása ezt a mondatot nem értem. Ezt követi tagok vagy a közösség toborzása, akik a vízió vagy másként idea megvalósítására szövetkeznek. Ezután egy olyan életciklus következik, amikor a program kerül megalkotásra. Majd végezetül kialakul a működéshez elengedhetetlen adminisztráció. A 3. ábra illetve a 4. ábra bemutatásával a Központunk vonatkozásában a munkahelyi közösségről, vagyis szervezetről és az adminisztráció szervezéséről kívántunk egy esszenciális képet rajzolni. 14
Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ Szakmai vezető-irodavezető Hallgató Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság Tanácsadás Tréningek Kortárssegítők Esélyegyenlőségi Koordinátor, Esélyegyenlőségi refens Online pszichológiai tanácsadás (8 fő) Személyes pszichológiai tanácsadás Angol nyelven Magyar nyelven Személyi segítők TIK ügyelet (2 fő) Pszichológusok (2 fő) Pszichológusok (4 fő) Pszichiáterek (3 fő) Mentálhigiénikusok (2 fő) 3. ábra: Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ belső szervezeti tagozódása Az elmúlt évek gyakorlata a szolgáltatások szervezése terén kiérlelt egy ahogyan a fenti szervezeti ábrából is látható jól áttekinthető szervezeti struktúrát. Az egyes alterületek rendszeres és alaposan dokumentált kapcsolatban vannak egymással. A hétfő reggelenként összeülő stáb minden olyan tevékenységet áttekint, ami az elmúlt héten teljesült, illetve előkészíti a következő hét főbb feladatait szerepkörökre bontva. Munkatársak, önkéntesek, feladatkörök Végzettség-feladatkör Létszám Foglalkoztatási mód Szakmai vezető (pedagógiai szakpszichológus, 1 fő vezetői megbízás mentálhigiénikus) Fő állású irodavezető (tanári diploma, ifjúság 1 fő főállás segítő) Esélyegyenlőségi referens (szociális munkás) 1 fő főállás 15
Tanácsadó (pszichiáter) 4 fő megbízás heti 3 óra Tanácsadó (klinikai szakpszichológus) 3 fő megbízás heti 3 óra Tanácsadó (Tanácsadó szakpszichológus) 2 fő megbízás heti 3 óra mentálhigiénikus 2 fő megbízás heti 3 óra Online tanácsadók 8 fő megbízás heti 4 óra Kortárssegítők többségi hallgatók támogatása 7 fő heti átlag 4 óra Személyi segítők fogyatékossággal élő hallgatók támogatása 8 fő heti átlag 6 óra 4. ábra: A szakemberek professzió szerinti megoszlása Amint az összefoglaló táblázatunkból leolvasható, Központunkban összesen két főállású közalkalmazott tevékenykedik. Mindenki más részidőben dolgozik vagy végez önkéntes munkát. Ez a struktúra igen összehangolt logisztikai tevékenységet igényel az irodavezető részéről, s kiváló kooperációs készséget vár a munkacsoport tagjaitól. A szervezőtevékenységnek össze kell hangolnia a tanácsadó szakemberek rendelkezésre állásának idejét, a hozzánk forduló hallgatók szabadidejét és a termek kihasználtságát. Intézményen belüli kapcsolatrendszer Egy intézményi szintű komplex tanácsadási rendszer működésének alapja, hogy az intézményben lévő szervezeti egységek elkötelezettek legyenek a mentálhigiénés tanácsadás irányában. Az intézményen belüli továbbküldés fontos részét képezi a hallgatói ellátásnak. A hallgató különböző szinteken megjelenő teljesítményéhez, legyen az tanulás, tehetséggondozás, mindennapi életvezetés, karriertervezés, szorosan kapcsolódik a lelki egészség. A központ kommunikációs kultúrája az intézményen belül működő más hallgató szervezetekkel fontos tényező a hallgatók ellátása terén és a megfelelő tanácsadásforma megtalálásában. A Karrier Irodával szoros kapcsolatot ápolunk, s mindennapi együttműködésünket könnyíti, hogy fizikai elhelyezkedésben a két iroda egymás mellett van. A legfőbb kooperáció az egyéni tanácsadás terén valósul meg, nem ritka, hogy egy segítséget kérő hallgató mindkét szolgáltató oldaláról kap támogatást. Továbbá a különféle tréningek szervezésében is együtt 16
kell működnünk a megfelelő tematikus lefedettség, illetve elegendő számú csoport meghirdetése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tartunk fent Állásbörzék, Nyílt napok szervezésében, valamint szakmai kiadványok közös szerkesztése is jellemzi kooperációs tevékenységünket Az Alumni Irodával is szerveznek közös rendezvényeket, valamint felmeréseket bonyolítanak le a végzett hallgatókra vonatkozóan. Az almamáter tagjait komplex szolgáltatásokkal keresi meg mindkét szervezeti egység. Például egyik közös kezdeményezésünk a fiatal szülőknek kiközvetített baby-sitterek az intézmény hallgatói közül. Az Esélyegyenlőségi Iroda tekintetében is szoros az együttműködés, hiszen egy irodából intézik az egészséges és fogyatékossággal élő hallgatók ellátását. Továbbá számtalan mentálhigiénés szolgáltatás (például készségfejlesztő tréningek) a fogyatékossággal élő és ép hallgatók számára együtt zajlik. Az Erasmus Irodával való együttműködés keretében tréninget szervezünk külföldről érkező, valamint kiutazó hallgatók számára. Egyes rendezvények kapcsán a két szervezet rendszeresen meghívja egymást, részvételt biztosít fontos programjaikon. A nem oly régen szerveződő angol nyelvű pszichológiai szolgáltatás erősíti a két szervezet közötti jó viszonyt. A Hallgatói Önkormányzat kollégái számára az EÉTK csapatépítő tréningeket szervez, valamint jellemző a folyamatosan tájékoztatás, információcsere. A Kollégiumokkal is szerves kapcsolatot ápol a központ. Két kollégiumban is szerveztünk kortárs képzést, valamint mentálhigiénés előadásokat. Napi gyakorlat, hogy a felmerülő krízishelyzetekben a kollégium vezetősége felkeresi Központunk munkatársait, gyakran a kollégák a helyszínen krízisintervenciót alkalmaznak. 2013-ban az Életvezetési Tanácsadó Központ 5 kollégiumban mentálhigiénés állapotfelmérést végzett, amelynek eredményei alapján újabb szolgáltatásokat kívánunk bevezetni. Az Oktatási Igazgatósággal kreditegyeztetések zajlanak egyes tárgyakat, kurzusokat illetően, amelyeket a Központ indít a pszichológiai ismeretek bővítése céljából. A Marketing Iroda a szolgáltatások népszerűsítésében működik együtt, valamint a kortárssegítők Nyílt napokon, Állásbörzén vesznek részt segítve az egyetem PR tevékenységét. Az SZTE BTK Pszichológiai Intézetével komplex módon működünk együtt, amelynek része különböző kiadványok szerkesztése, Pszichológiai Napok szervezése, a kollégák szupervíziójának biztosítása és terepgyakorlatok szervezése. Az Intézet négy oktatója tanácsadó munkát végez a központban. 17
Intézményen kívüli kapcsolatrendszer Az intézményen kívüli kapcsolatrendszer elengedhetetlen része a mentálhigiénés tevékenységnek. Számos alkalommal a tanácsadásban részt vevő hallgatók számára pszichiátriai segítség kell, tovább kell őket küldeni más ellátó rendszerekbe. Fontos továbbá a civil szervezetekkel való együttműködés, mivel a közös szakmai tevékenységek, pályázatok beadása is szélesíti a lehetőségeket, rugalmasabbá teszi a működést. A végzős hallgatók jövőtervezése kapcsán kapcsolat épült a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal. Az EÉTK kapcsolatban van a Szegedi Drogambulanciával és az ambuláns pszichiátriai rendelővel. A központ ezáltal teljes körű egészségügyi hátteret biztosít a hallgatók számára. Folyamatos szakmai kapcsolatban vagyunk az önkormányzattal, valamint más mentálhigiénés szolgáltatást biztosító szervezetekkel, intézményekkel, amelyekkel fontos a tapasztalatok cseréje. A központ együttműködik a SZITI Ifjúsági Tanácsadó Irodával, akikkel rendezvényeket bonyolítunk le, pályázatokat adunk be közösen. Az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ együttműködik a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel (FETA), akiknek munkájába már a szervezet létrejöttekor bekapcsolódott. A FETA számos fórumot szervezett, szervez az országban diáktanácsadással foglalkozó szervezetek számára, az ebben való részvételünk jó példával járhat elől más tanácsadó központok számára. Kapcsolattartás, hallgatók elérése A munkánk során fontosnak tartjuk, hogy minél több csatornán érjük el az egyetemi polgárokat. A következőkben bemutatjuk, hogy az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ milyen kommunikációs eszközt használ szolgáltatásai megjelenítésére. A PR tevékenységnek rendkívül nagy preventív szerepe van, hiszen súlyos mentális problémák előzhetők meg, ha a diákok időben keresnek megfelelő segítséget, fordulnak hozzánk. Az online és az offline médiában egyaránt jelen vagyunk. A nyomtatott sajtót tekintve, elsősorban az egyetemi és kollégiumi lapokban közlünk cikkeket, egyre több figyelmet fordítunk azonban arra, hogy Szeged városa és a Dél-Alföldi régió is értesülhessen programjainkról, amelyek a többségi, a fogyatékossággal élő, illetve hátrányos helyzetű hallgatókat érinti. Éppen ezért a legolvasottabb megyei napilapban, a Délmagyarországban is jelennek meg tudósítások a központban folyó munkáról. Továbbá a helyi, illetve országos 18
tévé csatornák számára is adunk kisebb interjúkat, rendszeresen készítenek tudósítást olyan rendezvényeinkről, amelyek a város lakói számára is nyitottak. Rendszeresen teszünk közzé plakátokat, szórólapokat, leporellókat, továbbá az SZTE Karrier Irodával közös óriás molinót is. Ezen anyagokkal ott vagyunk az SZTE Nyílt Napjain, Állásbörzéin, Beiratkozási Napokon. Kiemelt szereplői vagyunk középiskolai roadshow kampányoknak is, amelyek keretében Szeged környéki iskolákat járunk végig, bemutatva az SZTE számtalan tanulmányi lehetőségét, illetve a hallgatói szolgáltatások rendszerét. Évrőlévre jelen vagyunk az országos Educatio rendezvényen is, itt pályaorientációs tanácsadással és képzési orientációs teszttel segítetjük a diákokat továbbtanulási kérdésekben eligazodni. Az online térben is aktívan, több fórumon megjelenünk, bízva abban, hogy egyre több hallgató időben megtalálja a neki szükséges segítséget. Legfőbb honlapunk az alábbi címen érhető el: http://www.eletv.u-szeged.hu/. Itt magyar és angol nyelven megtalálható rólunk minden lényeges információ. 5. ábra SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ - kezdőlap 19
Jelen vagyunk az SZTE hivatalos oldalán (www.u-szeged.hu) a Segítség menüpontban és az egyetemi hírportálon is. Gyakran tudósít rólunk Csongrád megye és Szeged egyik legnagyobb véleményformáló erővel bíró online médiuma a Szegedma. Központunk rendelkezik hivatalos oldallal a legnépszerűbb közösségi portálon, illetve a kortárssegítőink csoportja és a fogyatékossággal élő hallgatók számára létrehívott Sansz Klub is jelen van itt. Említést kell tennünk a www.sansz.hu honlapról, amely elsősorban az évente megrendezésre kerülő Sansz nap kommunikációs felülete. Folyamatosan dolgozunk azonban azon, hogy egyre több hasznos és adekvát tartalom felkerüljön a fogyatékossággal élők számára. 6. ábra: A sansz.hu kezdőlapja Központunk az online pszichológiai tanácsadás szolgáltatását külön honlapon a www.leleknavigator. hu oldalon üzemelteti, ugyanakkor ebben az esetben is többfunkciós honlapról beszélhetünk. Célunk, hogy minőségi, közérthető tájékoztatást és segítséget nyújtsunk az egyetemi hallgatók számára életvezetési, pszichológiai kérdésekben, illetve naprakész információt kínáljunk az elérhető mentálhigiénés, pszichológiai szolgáltatások teljes palettájáról. Szolgáltatásaink a segítség első lépcsőjét kívánják megteremteni: információk, cikkek, tesztek, interaktív modulok és online tanácsadás formájában. 20
7. ábra: A www.leleknavigator.hu kezdőlapja Mindezeken túl fontos kiemelni, hogy az egyre jobb eredmények eléréséhez szükség van az egymást építő kapcsolatrendszerre, amely mind az egyetemen belül, mind pedig országos szinten megvalósul. A konferenciák, tapasztalatcserék elengedhetetlenek ahhoz, hogy fejlődhessünk, a hallgatók elérésében pedig nagy szerepet játszik a szájhagyomány, azaz, hogy a szolgáltatással elégedett hallgatók ajánlanak minket hallgató társaiknak. Továbbá a folyamatos köztudatban lét eleven fenntartója a kortárs segítők aktív tevékenysége, akik hiteles programjaikkal érdemben tudják megszólítani hallgatótársaikat. A legfrekventáltabb szolgáltatásokról Központunk legjelentősebb és legkihasználtabb szolgáltatása a személyes és online pszichológiai tanácsadás, ezért tanulmányunkban ennek a két területnek a bemutatására kiemelt hangsúlyt helyezünk. Nem elhanyagolhatók azonban az általunk szervezett tréningek sem, röviden ezekről is lesz szó. A személyes pszichológiai tanácsadás Egy hallgató egy félévben öt alkalommal vehet részt alanyi jogon pszichológiai tanácsadáson. Ez a találkozás-szám minimálisan elengedhetetlen az érdemi munkához. Az estek közel egyharmad részében több találkozás volna indokolt, ezt azonban nem engedik meg a rendelkezésünkre álló financiális keretek. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a 21
hallgatóink ötnél több alkalmat vennének igénybe, olyan várólista alakulna ki, ami nem szolgálná az alapfeladatunk ellátását. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többsíkú tanácsadásra van szüksége a hallgatóknak. Ez egyszerre jelenti a tanácsadás tartalma iránti igény változását is, valamint a megközelítés mélységének, módszertanának megújulását is. Ezért nagyon fontos, hogy Központunkban pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés pedagógus, karrier-tanácsadó egyaránt megtalálható. Az igények differenciálódása több okkal is magyarázható. Részben lényegesen heterogénebb az a hallgatói réteg, aki ma a felsőoktatásba jelentkezik, mint évekkel ezelőtt. Igen eltérő igényekkel, a személyiség különböző érettségi szintjével lépik át hallgatóink az egyetem küszöbét. Az önérvényesítés, reális önismeret, hatékony kommunikáció, megküzdési stratégiák mind fontos részei a sikeres egyetemi tanulmányoknak, ám ezzel a hallgatók kicsiny többsége rendelkezik csupán. A Bolognai folyamattal járó szerkezeti átalakulás szintén átformálta a korábbi pályatervezés ívét, s ez a hallgatók jelentős részére újratervezési feladatot ró, amely tapasztalataink szerint teljes joggal igényli szakember segítségét. Megnövekedett a lemorzsolódó hallgatók száma, továbbá egyre több hallgató szorong, bizonytalan az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban, amely a pszichés és szomatikus tüneteket egyaránt felerősíti (Kiss, 2010). A hozzánk forduló hallgatók 20%-ának esetében indokolt más pszichoterápiás intézménybe történő továbbküldés, vagy hosszabb pszichoterápiás feltáró munka, a továbbküldés körülményeit, feltételeit minden esetben előkészítjük és kísérjük. Az arány emelkedett a Központ kezdeti működési adataival összevetve. A tendencia több tényezővel is magyarázható, például, hogy Központunk jobban ismert, PR tevékenységünk hatékonyabb. További ok lehet, hogy a felnőtt pszichiátriai ellátás bár döntő részt térítésmentes, csak gyógyszeres terápiát tesz lehetővé, amit a hallgatók nem preferálnak. Az okok között szerepelhet még az egyre individualizáltabb, versenyorientáltabb életstílus is, ahol az egyén jobban terhelődik, s kevesebb társas támogatásra számíthat környezetétől. Illetve, hogy gyakran a már korábbi pszichiátriai ellátásban részesült hallgató problémája újra megjelenik, vagy más tünetben ölt testet. Miután az EÉTK tevékenységében kezdetektől a mentálhigiénés segítés állt központi helyen, elengedhetetlen, hogy napi kapcsolatban legyünk Szeged város pszichiátriai intézményeivel, mind ambuláns ellátás vonatkozásában, mind pedig a klinikai háttér irányában. Ennek az intézményi háttérnek a folyamatos potenciális megléte elementáris része a biztonságos működésnek. Ez annyit jelent, hogy a tanácsadás keretein túl szükség esetén mód nyílik a továbbküldésre, illetve hosszabb időtartamú terápiás kezelésre ambuláns, illetve 22
klinikai körülmények között. Amennyiben arra szükség van, a tanácsadó szakembere közvetlenül képes felvenni a kapcsolatot a fogadó intézménnyel. Külön kiemelnénk az SZTE Pszichiátriai Klinikájával tartott kiváló szakmai kapcsolatot és napi együttműködést. Kapcsolatfelvételtől a tanácsadásig A Központba számos módon be lehet jelentkezni pszichológiai tanácsadásra. Tapasztalatunk alapján elsősorban e-mail útján történik az első lépés, ugyanakkor gyakran személyesen fordulnak segítségért a hallgatók, bízva abban, hogy azonnal meghallgatásra találnak. Általánosságban elmondható, hogy a személyes segítségkérők között nagyobb arányban fordul elő krízishelyzet, mint akik más módon jelentkeznek. Megkülönböztethetünk egy szűk csoportot, akik igen óvatosak, igyekeznek minden információt előzetesen összegyűjteni, és csak ezt követően fordulnak a Tanácsadóhoz. Ők gyakran először betelefonálnak, majd e-mailt írnak, és ezt követően határoz egy részük úgy, hogy személyesen is eljön. A Központba bejelentkező hallgató további sorsáról az irodavezető dönt annak vonatkozásában, hogy a segítségkérő kivel dolgozhat. A kiválasztás érdekében rövid első interjút készít, ám a helyes döntéshez nem elegendő a hallgatót megismernie, tudnia kell azt is, hogy milyen az egyes szakemberek aktuális profilja, kapacitása, leterheltsége. Az irodavezető legfontosabb feladata tehát, hogy a segítségkérő hallgató és a szakember között hidat teremtsen. A megfelelő tanácsadó kiválasztása után további feladata gondoskodni a két fél mihamarabbi találkozásáról, ezzel is elősegítve, hogy minél gyorsabban elkezdődhessen a közös munka. Az irodavezető komplexebb, kritikus helyzetben a Központ vezetőjétől vagy más tanácsadóktól kérhet szupervíziót, de akár konzíliumot is szervezhet több szakember bevonásával. A már bejelentkezett hallgatóknál a visszalépés és a lemorzsolódás alacsonynak mondható. Visszalépés alatt azt értjük, mikor a hallgató végigcsinálja a bejelentkező folyamatot, azonban nem jön el az első szakemberrel történő találkozásra és a későbbiekben sem keres bennünket. Erre ritkán van példa, ami valószínűleg a világosan rögzített szabályrendszernek és az első interjúnak köszönhető. Lemorzsolódásról akkor beszélünk, amikor a szakemberrel való munka elkezdődik ugyan, de valamiért megreked, és a hallgató a folyamat közben kiszáll, ennek aránya az összes jelentkező 5%-a. Sokféle oka lehet ennek a a jelenségnek, például a hallgató élethelyzete olyan irányba változik, ami miatt nem tudja/akarja vállalni a tanácsadást. További ok lehet, hogy a személyes pszichológiai 23
tanácsadás egy olyan munka, ami elköteleződést kíván meg a hallgatótól. Ez valakit elbizonytalaníthat abban, hogy valóban szeretne-e változni, továbbá kockázatot is rejt magában. Precízen vezetetett statisztikánk szerint tanácsadóinkhoz évről-évre egyre több hallgató fordul, még mindig magas azonban azok aránya, akik meglehetősen későn keresik fel a Központot. Ez azt jelenti, hogy a jelzett probléma már a középiskolában, vagy annál korábban is fennállt. A túl késői jelentkezés magában hordozza annak esélyét, hogy a hallgatót tovább kell irányítanunk valamilyen hosszabb pszichoterápiás ellátás felé. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy olyan hiteles és széles körű kapcsolatunk legyen a hallgatókkal, hogy időben képesek legyenek nyitni felénk. Készítettünk egy Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) fejezetet is honlapunk személyes tanácsadásáról szóló menüpontjában, ezzel is próbálva a lehetőségekhez mérten tisztázni a felmerülő kérdéseket az érdeklődők, bizonytalanok felé. Problématípusok A következőkben nézzük meg számok tükrében, milyen problémákkal jelentkeznek a hallgatók a tanácsadásra: pszichoszoma tikus problémák 12% Problématípusok megoszlása az Életvezetési Tanácsadó Központban káros szenvedélyek 5% párkapcsolati konfliktus 23% pályaválasztá s, karrier 12% identitáskere sés 13% tanulmányi sikertelenség ek 15% családi problémák 20% 8. ábra Problématípusok megoszlása az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban 24
Ebben a fejezetben nincs módunk az adatok mélyebb elemzésére, ám az egyértelműen látható, hogy a problémakataszter hűen tükrözi a fiatal felnőttkor, illetve egyetemista réteg főbb életfeladatai körül sűrűsödő problémákat. Természetesen a legtöbb esetben nem egyetlen tematika van a középpontban, hanem több fontos életvezetési kompetencia is sérült. Ilyenkor mindig fel kell állítani egy fontossági sorrendet: melyek azok a területek, amelyek körüljárhatók öt találkozás alkalmával, s melyek azok, amelyeket későbbre lehet halasztani. Az utóbbi évek további jellemző tapasztalatai Központunk tapasztalatai számtalan ponton egyezést mutatnak az országban tapasztalható mintázattal, amelyről például Lisznyai tanulmányában olvashatunk (Lisznyai, 2010). Megnövekedett azon esetek száma, amikor krízishelyzetben vagy azt közvetlen megelőző állapottal keresnek fel hallgatóink. Az állapotról tudnunk kell, hogy ha megfelelő szakértelemmel zajlik a krízisprevenció, akkor az jelentős mértékben csökkenti a krízissel járó kockázatot. Lényeges az is, hogy ha már zajlik a krízis, akkor a szakember hatékony krízisintervenciót tudjon alkalmazni, tehát a krízis ne húzódjon el indokolatlanul hosszú ideig, de ne is tokozódjon be, azaz maradjon kibontatlanul. Mindkét kimenet magában hordozhatja ugyanis a pszichopatológiai irányba való elmozdulás veszélyét, ezért nagy felelőssége van tanácsadóinknak a krízisállapot felmérésében és terápiájában egyaránt. Folyamatosan növekszik az Általános Orvostudományi Kar hallgatóinak segítségkérésének száma. Ez egyrészt a szakukból fakadó nagy teljesítménynyomás miatt lehet, amelyre tapasztalatunk szerint a szülői háttér is gyakran ráerősít. Az emelkedő számok mögött rejlik továbbá, hogy az orvosi karon tanuló külföldi hallgatók sok esetben küzdenek beilleszkedési zavarral, identitás problémákkal, nekik ettől a félévtől angol nyelven tudunk tanácsadást biztosítani. További fontos fókusz a kollégiumokban lakók mentális állapota. Az utóbbi évek során több esetben személyesen kellett kitelepülnünk a kollégiumba, és segíteni különböző tragédiák feldolgozását. Az egyetem oktatói, a kollégiumok vezetői bizalommal hívnak bennünket és igénylik a jelenlétünket. Az öngyilkossági kísérletek, legyenek azok sikeresek vagy sikertelenek, nem kizárólag a közvetlen érintett szempontjából igénylik a szakember általi ellátást, de a környezettel is törődnünk kell. Természetesen a szélsőséges eseteken túl számtalan olyan egyéni megkeresés történik, amely a kollégiumi életvezetés nehézségeihez 25
kapcsolódik. A közelmúltban a problémák orvosolására kortárs segítőket képeztünk az SZTE Móra kollégium közössége számára. A tanácsadásra jelentkezők karok közti megoszlása A következő két kördiagram a közelmúlt adatait tartalmazza annak vonatkozásában, hogy az SZTE milyen karairól jelentkeztek tanácsadásra a hallgatók. A különbséget részben az egyes karokon tanuló hallgatók alaplétszámbeli eltérése okozza. További magyarázata az eltérő jelentkezési számnak az, hogy az egyes karokon, illetve szakokon más-más kultúrája van a segítségkérésnek. A segítő pályák egy részénél (pszichológus, pedagógus, szociális munkás) a segítségkérés normatív, normális. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az orvosi karon vagy jogi pályán tanuló hallgatók lényegesen nehezebben kérnek segítséget, ami a személyes tanácsadást illeti. Ők nagyobb valószínűséggel választják a támaszkeresés online módját, amelyről tanulmányunk későbbi részében lesz szó. Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n (2013/14. tanév I. TTIK 22% félév) Összesen:104 fő ZMK ÁJTK 2% 4% ÁOK 6% MK 2% MGK 0% GYTK 2% GTK 5% JGYPK 10% FOK 2% ETSZK 7% BTK 38% 9.ábra: Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n 2013/14 tanév első félévében. 26
Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n (2013/14. tanév II. MK 1% MGK 0% félév) Összesen: 106 fő ZMK ÁJTK 4% 3% TTIK 18% JGYPK 15% ÁOK 17% GTK 5% GYTK 3% FOK 2% ETSZK 3% BTK 29% 10. ábra: Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n 2013/14 tanév második félévében. A két félév statisztikáját összevetve számtalan megállapítás tehető, ebből csak kettőt emelnénk ki. Jelentősen, összesen 10%-kal emelkedett az Általános Orvosi Karról tanácsadásra jelentkezők száma. A jelenség mögött a hatékonyabb PR tevékenység húzódik, amelyben az ÁOK oktatói is részt vettek. Továbbá annak a ténynek köszönhető, hogy elindítottuk az angol nyelvű tanácsadást külföldi hallgatók részére, akik között nagyobb számban találunk orvostanhallgatót. A bölcsészkarra vonatkozó csökkenés oka több komponensű lehet, ezért ezzel kapcsolatban pusztán egy összefüggést említhetünk. Az említett félév során kortárssegítő hallgatóink számtalan olyan közösségi mentálhigiénés programot indítottak, amelyeken bölcsészhallgatók jelentek meg, s ott megosztották hétköznapi problémájukat, ezzel is csökkentve a professzionális tanácsadásra jelentkezők számát. Online pszichológiai tanácsadás A SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ szolgáltatási portfóliója 2010-ben egészült ki az online pszichológiai tanácsadással a TÁMOP 4.1.1 pályázatnak köszönhetően. Az online tanácsadási forma e-mailen, valamint korábban skype-on volt elérhető a hallgatók számára. A 27
szolgáltatás ingyenes és anonim. Az új csatorna bevezetésével olyan hallgatók is elérhetik a központot, akik eddig valamilyen ok miatt (fogyatékosság, szexuális másság, származásbeli, halmozottan hátrányos helyzet) nem merték felvállalni problémáikat, esetlegesen írásban könnyebben kommunikálnak. Az online szolgáltatás azon túl, hogy önállóan is megállja a helyét, híd szerepet tölt be, orientálva a hallgatókat személyes tanácsadás felé, sok esetben feloldja a segítségkérés, a szakemberhez fordulás gátjait, feszültségét. (Szenes & Sebő, 2011) Az online tanácsadásban megjelenő problémák sokrétűségüket illetően megegyeznek a személyes tanácsadás keretében felvonultatott problématípusokkal. A szolgáltatás elindulása óta közel 600 levélíró vette igénybe a szolgáltatást a www.eletvezetesonline.hu valamint a www.leleknavigator.hu oldalakon. Központunk tapasztalatai alapján a levelezés népszerűbb, mint a skype-on való kommunikáció. Ennek okai között szerepel, hogy a hallgatók nem tudnak mindig nyugodt körülményeket teremteni maguk körül (lásd kollégium), továbbá a probléma megbeszélése, felvetése időkorlátok közé szorul, valamint maga a skype szolgáltatás sem mindig érhető el gördülékenyen. A Léleknavigátor felületének szerkesztésekor az volt a célunk, hogy a fiatal felnőtt korosztály számára tartalmazza a leglényegesebb lelki egészséget szolgáló ismereteket. A honlap könnyen kezelhető, jól áttekinthető. Legnépszerűbb menüpont az online levelezés, ám más, pszichoedukációt szolgáló témákat is gyakran keresnek a felhasználók, erről az alábbiakban részletesen beszámolunk. A Léleknavigátor honlap látogatottsága A Léleknavigátor honlappal kapcsolatban két tanévet, a 2012/2013-asat és a 2013/2014-eset elemeztünk a Google Analytics és a Visitpath információi alapján, ezek a honlapok működését rögzítik a számok tükrében. Ez az idői felosztás azért indokolt, mert a levélírók többsége tanulmányokat folytat. A vizsgálatban leginkább a felhasználókra fókuszáltunk: mikor jön a honlapra, milyen céllal és milyen aktivitást folytat. Ezek segítik megérteni a látogatói igényeket, ami alapján lehetőségünk nyílik a honlap további fejlesztésére, annak érdekében az online tanácsadás szolgáltatás egyre szélesebb körhöz eljusson el. Mindkét tanévben megfigyelhető, hogy a legtöbb látogató január hónap közepén és április végén érkezett az oldalunkra. Tehát az első félév vizsgaidőszakának inkább a második felében fordulnak segítségért a hallgatók, míg tavasszal sokkal hamarabb, még a 28
látogatók száma (fő) vizsgaidőszak kezdete előtt. Ugyanakkor jól mutatják az adatok azt is, hogy decemberben kérnek legkevesebben segítséget, ami egyrészt a vizsgaidőszakkal magyarázható, másrészt az adventi időszak, a karácsony, a találkozások sokak számára jelentenek eleve támaszt. 3000 Léleknavigátor honlap látogatottsága 2500 2000 1500 1000 2012-2013. tanév 2013-2014. tanév 500 0 11. ábra: A Léleknavigátor honlap látogatottsága Megfigyelhető az is, hogy a visszatérő látogatóink aránya 18-ról, 21%-ra nőtt a 2013/2014-es tanévben. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy főleg új látogatók vannak, csupán a látogatók 1/5-e tér vissza rendszeresen az oldalra. A legnépszerűbb menüpontunk az online tanácsadás, a legtöbben azért látogatnak az oldalra, hogy online levelezés formájában kérjenek segítséget. Ennél a menüpontnál átlagosan kétszer több időt töltenek, mint bárhol máshol. A két tanévet összevetve megháromszorozódott azok száma, akik mobiltelefonról követik az oldalt, továbbá négyszeresére nőtt azok száma, akik táblagépen keresik fel a léleknavigátort. Mindezek mellett még mindig 85% azok aránya, akik laptopról vagy asztali számítógépről böngésznek. A következő grafikon számok segítségével mutatja be a honlap legfőbb funkcióját, az online segítségnyújtás levelezés formáját. 29