LAVECO LTD. The Company Maker since 1991. NEWSLETTER tartalom From the Managing Director s desk: De mire jó az offshore cég, ha minden pénz fehér lesz? Vezércikkünk a Svájci Bankszövetség által is ajánlott White Money Strategy következményeit elemzi. Jurisdiction spotlight: Málta Az EU egyik legkedvezőbb adóklímájú helyszíne Málta, amely számos előnyt kínál az itt céget működtető üzletembereknek. Topic: Új cégtörvény Hongkongban 2014. március 15-én életbe lépett az új cégtörvény (Companies Ordinance) Hongkongban. Offshore Banking: Tilos az ügyféllel való együttműködés A jövőben tilos lesz az osztrák bankoknak tájékoztatni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárásokról. Interesting Az oligarcha válása A világtörténelem talán legjelentősebb összegű válásáról mondta ki az ítéletet a svájci bíróság. Laveco Life: LAVECO iroda nyílt Hongkongban Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év februárjában megnyitottuk irodánkat Hongkongban. Bolgár gazdasági fórum 2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésében került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a Le Méridien Hotelben. From the Managing Director s desk De mire jó az offshore cég, ha minden pénz fehér lesz? Aki nem szembesült még az elmúlt években azzal, hogy rendkívül megnehezült a külföldi és itt nem kifejezetten csak offshore-ról beszélhetünk - cégek részére történő bankszámla nyitása és használata, az vagy Csipkerózsikaálmát aludta vagy nem volt szüksége bankra. Aki bármilyen formában is kapcsolatba került a korábbiakban akár még jól is működő bankjával azt tapasztalhatta, hogy minden megváltozott. Értelmetlenebbnél értelmetlenebb kérdéseket tesznek fel, az üzleti világ logikája szempontjából teljesen irreleváns dolgokkal foglalkoznak, belemenve akár egy cég haszonélvezőjének magánéletébe, annak legapróbb részleteibe. Mert a fókuszba a haszonélvező került: lehetetlen bankszámlát nyitni anélkül, hogy egy magáncég fel ne fedné a mögötte álló természetes személyeket függetlenül az esetleges jogi személy tulajdonosoktól. Van esélyünk ellenszegülni és nem betartani a bankok által diktált feltételeket? A válasz röviden: nincs. Ha nem vetjük magunkat alá a banki diktatúra szabályainak, akkor fel is út, le is út, nézegethetjük kívülről a cégtáblát a bankfiók falán. De honnan jön mind ez és miért ilyen drasztikus a változás? Már többször írtunk róla a LAVECO Newsletter hasábjain, így a teljes történeti felvezetést talán mellőzném. A magas adókulcsot alkalmazó országok úgy 2000 környékén kezdtek észbe kapni, hogy adórendszerük versenyképtelen azokkal az offshore miniállamokkal szemben, amelyek a kedvező feltételeik folytán elszívják a tőke és a jövedelmek egy jelentős részét. Ezért aztán elindult egy harc ellenük, megpróbálva feje tetejére állítani a világ pénzügyi rendszerét. S kin keresztül lehet leginkább hatalmat gyakorolni az emberiség felett globálisan? A médiának valóban nagy szerepe van napjainkban, ha viszont nem férünk hozzá a pénzünkhöz a bankkártyánkon keresztül akár csak egy napig is, azt mindenki azonnal megérzi a saját bőrén, hiszen a Facebook mégsem tudja fizetni 1
a villanyszámlánkat vagy a cég alkalmazottait. A káros adóverseny elleni küzdelmet megspékelték még a terrorizmus finanszírozása elleni harccal, amely a 2001-es New York-i terrortámadás után óriási lendületet vett. S bár túl sok eredményt nem tudnak felmutatni a terroristák finanszírozásának megakadályozása terén, de a harc folyik. S ennek a harcnak a színtere a banki, pénzügyi világ. Ez egy világszintű láncolat. A sor elején áll az OECD, amely rendszeresen megalkotja a világ pénzügyi rendszere számára azokat az ajánlásokat, amelyeket aztán egészen szolgai módon mindenki követ. Elsőnek a régiós központi bankok, mint például az Európai Központi Bank. Az OECD ajánlások alapján elkészítik a saját ajánlásaikat, többnyire lemásolva az OECD-t, majd ezt követően átadják azokat az egyes tagországok nemzeti bankjainak, felügyeleti szerveinek. Az országok nemzeti bankjai továbbítják a kereskedelmi bankoknak. A bankon belül a jogi osztály, valamint az úgynevezett compliance osztály kidolgozzák az ügyfelekre vonatkozó szabályokat és elküldik azokat vagy nem az egyes bankfiókoknak. A vagy nem azért került ide, mert számos esetben a bankfiók dolgozóinak fogalma sincs arról, mit hogyan bírál el a compliance. Ez egy olyan misztifikált, túlmisztifikált szervezet a bankokon belül, amellyel földi halandónak nem lehet dolga. Velük nem szabad beszélni, telefonszámuk szupertitkos a bankon belül. Bevallom őszintén, nekem egyszer konspiratív módon sikerült hozzájutni az elérhetőségükhöz és telefonon beszélni banki compliance főnökkel. Hatalmas élmény volt: fél óra után ordított velem, hogy miként is merem én azt állítani, hogy nem létező személyeknek tartanak fenn bankszámlákat, akár százával, mert rossz az általuk megalkotott rendszer. Köszönetet nem kaptam a praktikus észrevételeimért, ő inkább úgy döntött, tovább kergetteti Bin Ladent a bank több ezer alkalmazottjával. Nem véletlenül vagyok ennyire ironikus az általam nagyra becsült compliance osztályok munkájával kapcsolatosan. Valójában nem őket hibáztatom. A hal itt is a fejétől bűzlik. A bankok felső vezetése kontrollálatlanul nagy hatalmat adott ezeknek az embereknek a kezébe, és a legtöbb esetben fogalma nincs arról, milyen károkat okoznak a merev és értelmetlen szabályokkal a banknak. De mit zavarja ez őket, amikor a fizetések és opciók megvannak, a vezérigazgatói bársonyszék pedig nagyon kényelmes. S most egy újabb etaphoz érkeztünk a pénzügyi világ átláthatósága felé vezető úton. Az OECD miniszterei 2014. május 7-én Párizsban üléseztek és megfogalmazták az automatikus információ cserére vonatkozó irányelvüket, felszólították a világ pénzügyi központjait, hogy késlekedés nélkül hajtsák végre ezt az irányelvet. A késlekedés nélkül nyilván éveket jelent majd, de a folyamat elindult, a vezényszavak elhangzottak. (Amennyiben teljes terjedelmében el szeretné olvasni a nyilatkozatot, úgy azt az alábbi link alatt találja: http:// laveco.com/uploads/files//oecd.pdf. Mondhatnánk, meglepő egy ilyen világszintű összefogás az információ áramlás nemzetközivé tétele kapcsán. Valójában azonban nem az. Ha az EU kamatadó szabályokra vagy az USA által diktált FATCA-ra gondolunk, akkor ez csupán egy további lépcsőfok, mint azt előre sejteni is lehetett. Napjainkban nem csak a Facebook alkalmas az információk azonnali megosztására, hanem a pénzügyi világ szoftverei is többékevésbé úgy vannak szabványosítva, hogy bizonyos típusú információk könnyen kicserélhetőek legyenek akár a nemzeti hatóságokkal, akár nemzetközileg is. A svájciak, akikre vélhetően a legnagyobb nyomás nehezedett az elmúlt években az amerikaiak támadásai folytán, elébe mentek ennek az egésznek. 3-4 évvel ezelőtt megalkották a White Money Strategy -t, amelynek lényege, hogy csak adózott pénzeket szeretnének beengedni a svájci bankokba és 2
a jövőben is szigorúan ellenőrizni kívánják a pénzáramlást. Ha magánszemélyről van szó, akkor általában a saját országából ahol adórezidens az illető személy kérnek egy igazolást arról, hogy a beáramló pénzeket leadózta. Ha cégről, nos, akkor kicsit bonyolultabb a helyzet. Eleve nem szívesen nyitnak ma már külföldi cégnek számlát, különösen látványosan offshore cégek számára. Azt is vizsgálják, hogy mennyire átlátható a cég struktúrája és üzleti tevékenysége. Egyre több bank követeli az auditált pénzügyi beszámoló letétbe helyezését a banknál. Azok a cégalapítási helyszínek, amelyek ezt nem tudják produkálni, bajban lesznek. Az elmúlt évtizedekben méltán népszerű BVI esetében sem a tulajdonosok, sem az igazgatók adatai nem publikusak a cégregiszterben. Az éves pénzügyi beszámoló, valamint azok közhiteles nyilvántartásban való elhelyezése nem kötelező. Ebből következően Brit Virgin-szigetek az OECD szabványainak egyáltalán nem felel meg, szemben például Hongkonggal, Ciprussal, Máltával vagy az Egyesült Királysággal. A svájciak tehát láttak valamit, ami bekövetkezni látszik: a rendszerben csak adózott jövedelmek lehetnek, mert minden átláthatóvá válik. Ez így nagyszerűen hangzik, de felvetődik a kérdés: akkor miért kell tovább alacsony adózású cég? S itt szándékosan nem használok offshore-t, mert ez a fogalom a jövőre nézve sokkal tágabb értelmet kap: minden cég offshore lesz, amely nem a haszonélvező országában van bejegyezve. Játsszunk el egy kicsit a következő gondolattal: holnap kiiktatják a rendszerből BVI-t, mert nem felel meg az OECD szabványainak. Minden bank bezárja a régi számlákat és nem nyit újakat BVI-os cég számára. Vajon ezzel megszűnik-e a vágy az üzletemberek egy részében, hogy olyan struktúrákat hozzanak létre, amelyek adó- és költséghatékonyak? A válasz: aligha. Még akkor sem, ha ez több költséggel jár majd és bonyolultabb cégeket kell bejegyezni, az üzletemberek egy részének mindig is meg fogja érni anyagilag offshore megoldások alkalmazása. Tartok tőle, nem fognak bejönni az OECD számításai. Amíg 2 ország adórendszere között eltérések lesznek valamelyik javára, a tőke a kedvezőbb irányba fog mozogni. Ez magából a kapitalista rendszer logikájából következik: ha a versenyt nem lehet kiiktatni az árumozgások terén sem, miért lehetne megszüntetni az adózás területén? Valójában még élesebbé válik majd az adóverseny. Amíg az EU egyes tagállamai között 25 %-os különbség is lehet a vállalati nyereségadó terén, addig a tőke az alacsonyabb kulcsú ország felé áramlik. Látványos az, ahogyan az olasz vállalkozók megtalálták Bulgáriát, ahol a társasági adókulcs csupán 10%. Adóverseny tehát mindig lesz, legfeljebb hiányozni fognak a versenyből a 0% adókulcsú országok, a zero tax haven-ek, mint például BVI. A másik lényeges momentuma a jövőbeni rendszernek a költekezés. Megkeresni a jövedelmeket nagyszerű dolog, de mit ér a pénz, ha nem használjuk semmire. Az offshore banki megoldásoknak itt a jövőben az eddigieknél is nagyobb szerepe lesz. A tehetősebb emberek nem véletlenül igénylik a diszkrét pénzügyi megoldásokat. Számos esetben családon vagy szűk baráti körön belül vagy éppen itt sem célszerű megmutatni, hogy mit, mikor, kivel, mire vagy éppen kire költöttünk el. Akkor sem, ha mindez teljesen leadózott pénzből történt, hiszen további kérdéseket vagy igényeket ébreszthet az illető környezetében élőkben. Az az érzésem, a szupergazdagok jachtjait és jet-jeit sem fogják még egy darabig magánszámlákról származó pénzekből tankolni, és a barátnők 3
finanszírozása sem magán társkártyáról fog zajlani. Nehéz feladatba kezdett az OECD, amikor feje tetejére kezdte állítani a világ globalizált pénzügyi rendszerét. A törekvésük tervszerű és látszik a fókusz: a céges struktúrák mögött lévő tényleges haszonélvezők azonosítása és az esetlegesen adózatlanul keletkező pénzek megadóztatása azáltal, hogy a fel nem osztott jövedelmek után is adózni kell abban az országban, ahol a haszonélvező adórezidens. Lényegében ez következik az Ellenőrzött Külföldi Társaság, EKT (Controlled Foreign Company, CFC) szintén az OECD által favorizált modelljéből. Ha haszonélvező vagyok egy alacsony adózású cégben, akkor a fel nem osztott jövedelmek után is nekem kell adóznom abban az országban, amelybe adórezidensként tartozom. Természetesen az egyes nemzeti törvények ennél sokkal szofisztikáltabban határozzák meg az EKT-t. De a lényeg körülbelül ennyi. Nem egy új dologról van szó, hiszen számos ország adójogába évtizedekkel ezelőtt beépült az EKT. Mi változik a jövőre nézve? Azok az alacsony adózású országok, ahol fix adózású cégek működtek és nem kellett éves pénzügyi beszámolót készíteni bár EKT-nak minősültek, jó lehetőséget nyújtottak a fel nem osztott jövedelmek utáni adók meg nem fizetésére. Nem volt közhiteles forrás a jövedelmekre vonatkozóan, így az önbevallásos rendszerben szinte bármit be lehetett írni az adóbevallásba. Mostantól ez elviekben jelentősen megváltozhat. Ha és amennyiben jól működik majd az automatikus banki információcsere, az adóhatóságok hiteles és közvetlen forrásból, a bankoktól kaphatnak majd információkat a keletkezett jövedelmekre vonatkozóan. Még akkor is, ha nem ad lehetőséget a rendszer a teljes körű információgyűjtésre, lényeges adatokhoz jutnak az adóhivatalok a keletkező jövedelmekről régiós és világszinten egyaránt. Teljesen nyilvánvalóan ezen a ponton számos olvasónknál jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor meg mi értelme van a jövőre nézve az offshore megoldásoknak? A választ itt lehetetlen megadni, mert a jövőbeni rendszer számos eleme egyelőre nem ismert. Amire biztonsággal lehet válaszolni és ami a legfontosabb: ezek a megoldások a jövőben sem tiltottak, csak jobban szabályozottak. Ami nem tilos, azt lehet. Tehát olyan kreatív megoldásokat kell keresni, amelyek mindenki számára elfogadhatóak és legálisak, valamint pénzügyileg is megéri azokat működtetni. Az egészen biztos, hogy a korábbi konstrukciók egy része nem életképes a jövőre nézve és vagy átalakításra szorul, vagy teljesen újakat kell létrehozni helyettük. Az is biztos, hogy nem hajtható végre azonnal a bankok gyakorlatában mindaz, amit az OECD diktál. Ennek az egésznek a felállításához és működtetéséhez legalább 2-5 év kell a gyakorlatban. Ez idő alatt a világgazdaság ki fogja termelni azokat a megoldásokat, amelyek helyettesítik majd a korábbi offshore technikákat. Mi a LAVECO Ltd.-nél számos újdonságon törjük a fejünket nap mint nap. Kollégáim kreatívabbnál kreatívabb dolgokkal jönnek elő, szállítva a megoldásokat a felmerülő igényekre. Magam is meglepődöm mennyi mindenre nem gondoltak a törvényalkotók és mennyi mindenre igen az ügyfelek. De talán ez így természetes. A bürokrata az bürokrata, az üzletember pedig üzletember, mindenki a saját helyén van, s csak ritkán cserélnek helyet. Kellemes olvasást, jó elmélkedést kívánok! Váradi László LAVECO Ltd. 4
LAVECO since 1991. Jurisdiction spotlight Málta 5 Elhelyezkedése: A Földközi-tengerben, Európa déli részén Államforma: Köztársaság Népesség: 412,655 Terület: 316 km2 Főváros: Valletta Pénznem: Euro Hivatalos nyelv: Máltai, angol Időzóna: GMT +1 1. Társasági forma: Zártkörűen működő részvénytársaság 2. Bejegyzés módja: Az Alapító okiratot és az Alapszabályt a cég részvényeseinek kell aláírniuk. A részvényesek száma min. 1, de általában 2. 3. Cégnév végződése: Ltd., Limited 4. Bejegyzéshez szükséges idő: 3-4 hét 5. Igazgatók száma: Minimum 1, bármilyen nemzetiségű 6. Részvényesek száma: Minimum 1 7. Minimális tőke: Nincs min. követelmény, általában 1200 EUR, amelynek 20% be kell fizetni 8. Könyvelési/beszámolási kötelezettség: Auditált mérleg készítése évente törvényi követelmény 9. Részvények típusa: Névreszóló részvények 10. Éves adó és illeték: 35% nyereségadó, progresszív adókulcs 0/5/10%, valamint 100-1400 EUR, amennyiben a cég aktív volt az adott pénzügyi évben 11. Haszonélvezők megnevezése a bejegyző hivatal részére: Nem követelmény 12. Bejegyzett iroda: A helyi bejegyzett iroda törvényi követelmény. 13. Bejegyzett titkár/ügynök: A helyi bejegyzett ügynök törvényi követelmény. 14. Kettős adóztatást elkerülő egyezmények: Málta számos európai és észak-amerikai országgal kötött egyezményt a kettős adózás elkerüléséről.
LAVECO since 1991. Topic Új cégtörvény Hongkongban 2014. március 15-én életbe lépett az új cégtörvény rugalmas változtathatóságára. A cég igazgatói (Companies Ordinance) Hongkongban. Hongkong, a jövőben lehetnek természetes és jogi személyek amely a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi és egyaránt, de amennyiben egy igazgató van, az pénzügyi központja, 1997-ben került a brit koronától csak természetes személy lehet, valamint egy ma- Kínához, mint annak különleges gazdasági övezete gánszemély igazgatót mindenképpen ki kell nevezni (Special Administrative Region, SAR). A kínai veze- valamennyi cégben. Az igazgatók a világ bármely tés vállalta, hogy 50 évig, azaz 2047-ig nem változ- országában tarthatnak gyűlést, amelyre lehetőség tatja meg Hongkong gazdasági berendezkedését. van telefonon vagy elektronikus úton (pl. Skype) is. A gyűlés helyszínének az igazgatók belátásuk szerint Az új cégtörvény is ezt tükrözi vissza. Megmaradtak megjelölhetik bármelyikük tartózkodási helyét. a régi angol cégjog alapjai, amelyek kiegészültek a világ pénzügyi és gazdasági gyakorlatát tükröző Hongkong ma is a világ egyik legkedveltebb cég- legmodernebb szabályokkal. Így például egysze- alapítási központja. Nemcsak Kína közelsége és az rűbb lett a cégalapítás, az új cégek bejegyzésé- ottani piac hatalmas mérete alapozza meg jelentő- hez nem szükséges bár lehetséges az Articles of ségét, hanem az a számos külföldi vállalkozó is, aki Association alkalmazása. Az új cégjogi szabályok Hongkongot választotta, választja cége székhelyé- szerint részvények csak névre szólóan és névérték nek. Az új cégtörvény bevezetésével még stabilabb nélkül bocsáthatók ki. Ez megfelel az OECD átlátha- és kedvezőbb lehetőséget kínál a helyi kormányzat tósági követelményeinek és a modern tőkepiac kí- azok számára, akik hosszú távon és komolyan sze- vánalmait is magában hordozza, hiszen a névérték retnének vállalkozást működtetni a régióban és a nélküli részvények lehetőséget adnak az alaptőke világban. 6
Offshore Banking Interesting Tilos az ügyféllel való együttműködés Az oligarcha válása A jövőben tilos lesz az osztrák bankoknak tájékoztatni az ügyfeleket az ellenük folyó hatósági eljárásokról. Keményen bírálta az OECD az osztrák bankok gyakorlatát. A szervezet irányelvei, ajánlásai alapján a pénzügyi szolgáltató, bank, brókercég, befektetés-kezelő vállalkozás, nem informálhatja ügyfeleit egy esetlegesen ellenük folyó hatósági eljárásról. A bank illetve annak dolgozói nem jogosultak tájékoztatni az ügyfeleket sem hivatalos sem informális úton az ellenük folyó kutakodásról. Ausztria elég lazán hajtotta végre az ezzel kapcsolatos szabályokat, ezért az osztrák gyakorlat nem felelt meg a szervezet elvárásainak. Az ezzel kapcsolatos szigorúbb szabályokat a kormány megalkotta és vélhetően május végén terjeszti be a parlamenthez jóváhagyásra. A kormány céljai szerint meg kívánják akadályozni, hogy amennyiben külföldi jogsegélyegyezmény alapján kérés érkezik az osztrák hatóságokhoz, arról az érintettek értesüljenek és a bonyolult, bürokratikus eljárás lezajlása alatt kimentsék a pénzt Ausztriából. A genfi bíróság döntése értelmében Dmitrij Ribolovljev 4 020 555 988 CHF-et kell fizessen volt feleségének a válásuk következtében. A házaspár élete egy jelentős részét az alpesi országban töltötte, ezért a válás kérdésében is a helyi bíróságnak volt joghatósága. A svájci törvények értelmében a feleség a házasság alatt szerzett vagyon 50%-ára tarthatna igényt, de az ügyvédje a fenti összeget is teljes győzelemnek minősítette. Bírói ítélettel feleség még ekkora összeget vélhetően nem szerzett volt házastársától a világban. Ez azonban még nem végleges. Egyrészt a férj várhatóan fellebbezni fog az ítélet ellen. A svájci bíróság döntése értelmében a férj vagyonának Svájcban lévő részét már zárolták, a külföldi vagyonelemek tekintetében azonban nehéz lesz az ítélet végrehajtása. Ribolovljev még 2005-ben létrehozott egy Nemzetközi Trust-ot Cipruson, ahova elhelyezte a megkeresett pénz egy jelentős részét. Svájc és Ciprus között azonban nincs egyezmény a kölcsönös jogsegélyről, így a svájciak dolga nehéznek tűnik a ciprusiakkal szemben, akik köztudottan nem szeretnek együttműködni az ilyen ügyekben. 7
LAVECO Life LAVECO iroda nyílt Hongkongban Bolgár gazdasági fórum Újabbal bővült a LAVECO-irodák sora; ez év februárjában megnyitottuk irodánkat Hongkongban. A LAVECO Ltd. vezetése régóta figyelemmel kísérte azt az üzleti pezsgést, amely Hongkongot jellemezte. Hongkong évek, évtizedek óta az egyik legjelentősebb pénzügyi, üzleti központ nemcsak Ázsiában, hanem a világon is. A gazdaság stabilitása töretlen, világválságokon átívelő. A jogrendszer az angolszász hagyományokra épül, s ezt a kínai kommunista vezetés sem kívánja érinteni még vélhetően évtizedekig. Hongkong számukra is a biztonság szigetét jelenti, ahol kelet és nyugat ötvöződik. Új irodánkban James Wong és munkatársai várják ügyfeleinket, illetve nyújtanak szolgáltatásokat a többi LAVECO-iroda részére a világban. Ha Hongkongban jár személyesen, látogasson el hozzánk! (A LAVECO Newsletter következő számában részletesen írunk majd a Hongkong kínálta üzleti előnyökről, lehetőségekről.) 2014. június 11-én a Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara szervezésében, magyar és bolgár üzletemberek részvételével került megrendezésre a Bolgár Gazdasági Fórum Budapesten, a Le Méridien Hotelben. A rendezvény egyik meghívott előadója volt Váradi László, a LAVECO Kft. ügyvezető igazgatója, aki a Nemzetközi adóoptimalizálás az Európai Unióban címmel tartott előadást. Váradi László a prezentációjában rámutatott, hogy a jövőben az adóoptimalizálás lehetősége gyökeresen meg fog változni, és aki továbbra is sikeres akar maradni, annak új utakat, új technikákat kell majd alkalmaznia. Az OECD transzparencia követelményének az offshore országok nagy része nem tud majd megfelelni, számos ország ki fog esni a versenyből, és a régiós adóverseny fokozódni fog pl. az Európai Unión belül is. Ezekre a változásokra már most fel kell készülniük az üzletembereknek. Az előadásokat követően a résztvevőknek minőségi bolgár borok kóstolása közben volt lehetőségük arra, hogy kötetlen fórum keretében megvitassák az elhangzottakat. United Kingdom LAVECO Ltd. 3rd Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: +44-207-556-0900 Fax: +44-207-556-0910 london@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Apartment 101, 8 Inomenon Ethnon, Drosia 6042 Larnaca, Cyprus Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920 E-mail: cyprus@laveco.com Hong Kong LAVECO LIMITED Office Unit No.6, 26th F., Kin Sang Commercial Centre No. 49 King Yip Street Kwun Tong, Hong Kong Tel.: + 852-2388-8051 Fax: +852-2388-2960 hongkong@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest, Hungary Tel.: +36-1-456-72-00 Fax: +36-1-456-72-01 hungary@laveco.com Romania LAVECO CEE. S.R.L. 59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 1st District, Bucharest, Romania Tel.: ++ 40-747-621-308 Mob: +40-747-595-132 Fax: +40-21-311-61-82 romania@laveco.com Bulgaria LAVECO eood Adriana Budevska No.2, Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: +359-2-953-2989 Mob: +359-888-126-013 Fax: +359-2-953-3502 bulgaria@laveco.com SEYCHELLEs LAVECO Ltd. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan Street,Victoria Mahé, Seychelles Tel.: +248-4-322-261 Fax: +248-4-324-932 seychelles@laveco.com A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk. 8