INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Készítette: Dr. Kühn János igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Szeged, 2007. március 26. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Szeged, 2007. március 30. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2006/2007. tanév vége Fenntartói jóváhagyás dátuma:

1. Az intézmény bemutatása 1.1. Az iskola rövid története Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium jogelődjét 1897- ben alapította Szeged városa Állami Leányiskola néven. Az iskola kezdetben ideiglenesen egy bérházban nyert elhelyezést, a Szabadkai sugárút és a Földvári utca sarkán álló Novákházban. 1901-1903 között épült fel a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által megvásárolt Wodlianer-féle telken a ma is az oktatásnak helyet adó épület. Az épületet Baumgarten Sándor, Lechner Ödön közvetlen tanítványa tervezte, aki maga is Lechner hatása alatt állott, munkáinál igyekezett hasonló motívumgazdagságot alkalmazni. A magyaros szecessziós stílusban fogalmazott épületet kezdetben kétszáz leánynövendék számára tervezték, hatvan internátusi hellyel és tizenkét tanteremmel. A társadalmi igények változásának eredményeként 1916-ban iskolánk elsők között vált leánygimnáziummá. 1922-ben az iskola felvette Árpád-házi Szent Erzsébet nevét. Az intézmény népszerűségét jelzi, hogy az eredetileg 200 főre tervezett épületbe az 1930-as években már 500 tanuló járt. Az első és a második világháború idején hadikórházként működött az épület, az oktatás a város más iskoláiban folyt. Ezekben az időkben mind az iskola felszerelésében, mind magában az épületben nagy károk keletkeztek, melyek rendbehozatala nagyon lassan haladt. 1950-ben megszűnt az Árpád-házi Szent Erzsébet megnevezés. 1952-ben vette fel iskolánk Szeged nagy írójának, Tömörkény Istvánnak nevét, s e néven ismert ma is. Még abban az évben intézetünk egy új, zenegimnáziumi tagozattal a zenegimnáziumi tagozattal bővült. 1961-ben indult a képző- és iparművészeti képzés iskolánkban, rajtunk kívül csupán Budapesten és Pécsett volt ilyen iskolatípus. Ekkor kezdték építeni az ún. alkotóházat, mely teljes egészében a művészeti képzést szolgálja. 1965-ben indult az egészségügyi szakiskolai képzés, mely egészen 1980-ig folyt, majd ekkor átkerült a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolába. 1975-ben színpadi táncos képzés indult iskolánkban, melyet négyévente egy osztályban indítunk. 1990-ben a Konzervatórium megalakulásával a zenei szakmai képzés átkerült ebbe az intézménybe, a zeneművész szakos tanulókat kizárólag közismereti tárgyakra oktattuk 2004- ig. A gimnáziumi oktatás átszervezése 1989-ben kezdődött. Az addig egységes gimnáziumi osztályokat a társadalmi igényeknek megfelelően speciális képzéssel tettük vonzóvá. 1989- ben humán fakultációs osztályt, 1990-ben speciális angol-speciális német nyelvi osztályt, 1993-ban pedig magyar-német két tanítási nyelvű osztályt, valamint környezetvédelmi képzést indítottunk. Ezt egészítette ki a 2005-2006. tanévtől indult magyar-spanyol két tanítási nyelvű osztály. 1996-ban az iskolával összevonták a Szilágyi Erzsébet Kollégiumot. 2007-ben a kollégium ismét elkerült az iskolától, ugyanis integrálták a Szegedi Kollégiumok Igazgatóságába. 1997-ben az iskola egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett 100 éves jubileumára. Az intézménynek jelenleg közel 800 tanulója van. Az eredetileg 200 gimnazistára és 60 kollégistára tervezett épület túlzsúfolt, megérett egy alapos felújításra, bővítésre, mely 2007 januárjában megkezdődött. Tanítványaink szeretik megmérettetni magukat a különböző tanulmányi versenyeken, ezért szívesen vesznek részt azok különböző városi, megyei illetve országos válfajain. Az országos rajz-, illetve mintázó versenyen mindig van diákunk az első három helyezett között. Ugyanígy szerepelnek diákjaink az országos latin vagy olasz nyelvi verseny döntőjében. Igen kedveltek a történelmi és az irodalmi vetélkedők, melyeken szép sikerekkel szerepelnek tanulóink. A 2

környezetvédelmi képzés bevezetése óta e versenyekről sem hiányoznak a tömörkényes diákok. Mintegy félévszázados, eseményekben és eredményekben gazdag múltra tekint vissza a gimnázium leánykara. Ez az időszak a kórus megalakulásától a helyi, majd országos sikerektől a nemzetközi elismerésekig ível, s hagyományait a mai napig is ápolja, gyarapítja. Legszebb eredmény azonban, hogy tanítványaink sikeres emberek lesznek, akik nem felejtik el, hogy ezt az iskolának is köszönhetik. 1.1. Küldetésnyilatkozat Az ember azonban nemcsak utas és önmaga szobrásza, de embertárs is, aki míg magát teremti, akármilyen kis körön, de az egész emberi életet valami magasabb lehetőség felé igyekszik terelni. (Németh László) Iskolánk az úgynevezett vegyes típusú középfokú oktatási intézmények csoportjába tartozik: gimnázium, művészeti szakközépiskola és kollégium. Elsődleges feladatunknak tekintjük az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgákra, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő oktatás és nevelés biztosítását. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretközvetítés diákközpontú, magas színvonalú legyen, vegye figyelembe a tanulók egyéni adottságait, képességeit. Iskolánk törekszik az eredményes és hatékony szakmai munkára, mely kellőképpen nyitott az oktatás változásaira. Kiemelt feladatunk az önálló életkezdéshez és munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása, valamint az egész életen át tartó tanulásra való felkészítő tevékenység. Fontosnak tartjuk a közvetlen és közvetett partnereinkkel történő rendszeres és érdemleges kapcsolattartást, a partnerközpontú működés biztosítását. Ennek érdekében a Comenius 2000- I. modell kidolgozását követően minőségfejlesztési rendszert működtetünk. Arra törekszünk, hogy nyitottak legyünk a diákjaink, a szülők, az általános iskolák, a város és a régió középiskolái és kollégiumai, a felsőoktatási intézmények, a szakmai szolgáltató és civil szervezetek felé. Az iskola nevelőtestületének tagjai nyitottak az új módszerek kipróbálására és alkalmazására, vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik pedagógiai és szakmai tudásukat. Különösen fontosnak tartják az alábbi eszmei értékek ápolását és átadását: humanizmus közösségi összetartás hazafiasság egyenlőség demokratizmus a munka megbecsülése és tisztelete szabadság. 3

Fontos számunkra, hogy az intézményi nevelő-oktató munka középpontjában az emberközpontú nevelés álljon, melynek eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket beszélő, a környezetért felelősséget érző és vállaló, művelt állampolgárokat képezünk. Szándékaink szerint az intézmény toleráns, erkölcsös, az emberi értékeket tiszteletben tartó, a folyamatos önművelés igényével rendelkező, a megteremtett értékekhez ragaszkodó, ugyanakkor a világot kritikusan szemlélő, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező embereket bocsát ki. (A 2007-ig az intézmény részét képező kollégium a város különböző középiskoláiból érkező diákok számára nyújt folyamatos biztonságos ellátást, valamint biztosítja a tanulás feltételeit, az egyéni igények szerinti minőségi tanulásvezetést, a szaktantárgyi továbbfejlődést és a korrepetálást. Az intézmény garantálja a tanulók biztonságát, a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartást. A kollégium korszerű életvezetésre nevel, hangsúlyt helyezve a személyes autonómiára. Fontosnak vallja, hogy diákjai az itt eltöltött évek során elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait.) Az intézmény vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőség iránt. 4

2. Fenntartói minőségpolitika Szeged Megyei Jogú város Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézmények feladatait az alábbiakban határozta meg. 2.1. Valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladata: 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az intézmények céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és működtessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgáskorlátozott gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket. 2.2. Valamennyi iskola faladata: 1. Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatására. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kiemelten kezeljék az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának technikáját. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás eszközeit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. 5

2.3. Valamennyi gimnázium feladata: 1. Valamennyi gimnázium a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Mindegyik gimnázium biztosítsa a tanulók számára az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. 3. A gimnáziumok nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi gimnáziummal. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. Az általános követelményeket kiegészítve a Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium biztosítsa a magyar-német két tanítási nyelvű oktatást. 2.4. Valamennyi szakközépiskola feladata: 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Mindegyik szakközépiskola biztosítsa a tanulók számára az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. 3. A szakközépiskolák nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi gimnáziummal. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 4. A szakközépiskolák adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerőpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű piacképes szakemberképzés folyjék. 5. Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. Az általános követelményeket kiegészítve a Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium biztosítsa a művészeti oktatást. (2.5. Valamennyi kollégium feladata: 1. Minden kollégium a jóváhagyott programja szerint végezze a tanulók nevelését. 2. A kollégiumok biztosítsák a feltételeket a tanulók számára az iskolai nevelő-oktató munka minél sikeresebb támogatásához. 3. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. A szabadidő hasznos eltöltését szolgálják a speciális ismereteket adó, készség- és képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök. 4. A gyermekek fejlődése és segítése érdekében működjenek együtt a kollégiumi nevelő tanárok az intézmények pedagógusaival.) 6

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozóan középtávú célokat fogalmazott meg: 2.6. Kiemelt célok 1. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, a sokszínűség megtartása mellett erősödik a kultúraközvetítő szerepe és a nevelőmunka eredményessége. 2. A közoktatási szolgáltatásra a minőségelvű, partnerközpontú működés a jellemző, melynek az alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere. 3. A nevelő-oktató munka ergonómiai és esztétikai feltételeinek megteremtéséhez meghatározza az intézményi épületállomány minimális standardját, és biztosítja ennek folyamatos fejlesztését. 2.7. További célok 1. Fontos, hogy az intézmények előtérbe helyezzék a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését. 2. A NAT-ban meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során megteremti a tanulók harmonikus személyiségfejlődésének feltételeit. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek szakmai ellátásához a szükséges emberi és egyéb feltételeket biztosítja. 4. A hatékony információáramlás érdekében a fenntartó és az intézmények, valamint az intézmények közötti elektronikus kapcsolatot hoz létre és működtet. 5. Javítja az együttműködést az oktatási ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 2.8. Minőségcélok 1. Városi szinten koordinálja a középiskolák közötti együttműködést az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés érdekében. 2. Támogatja a városi szintű tehetséggondozó szakkörök létrehozását és működtetését. 3. Az eurokonform szakmák oktatását szorgalmazza a középfokú iskolarendszerben. 4. A fenntartó elérhetővé teszi az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében a szaktanácsadói szolgáltatást. 5. Cél, hogy az iskolákban megtörténjen az akadálymentesítés. 6. Biztosítja az információs és kommunikációs technika feltételeit annak érdekében, hogy az informatikát ne csak tantárgyként tanítsák az iskolák, hanem eszközként szolgáljon információszerzésre. 7. A pályázati lehetőségeket kihasználja az intézményépületek állagának javítása érdekében. 8. Négyévente eredményesség, illetve hatékonyságvizsgálatot végez az intézményeinél. 7

3. Intézményi minőségpolitika A Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának mint fenntartónak a közoktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási programját (ÖMIP) vette figyelembe az intézményi minőségpolitika meghatározásakor. A fenntartó igényeivel és elvárásaival összhangban készítettük el az intézmény minőségirányítási (IMIP) programját. 1. Az intézményi minőségpolitikánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Célunk, hogy a tanulók művelt, testileg és mentálisan is egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 4. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor gyermekközpontú és humánus. 5. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 6. Az iskola nevelőtestülete elkötelezett a folyamatos szakmai és pedagógiai ismereteinek bővítése iránt. 7. Iskolánk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. 3. 1. Az intézmény képzési területei Érettségi vizsgára való felkészítés: (a) gimnáziumban általános tantervű osztály ének-zenei osztály humán osztály környezetvédelmi osztály magyar-német két tanítási nyelvű osztály magyar-spanyol két tanítási nyelvű osztály speciális nyelvi osztály (b) szakközépiskolában képző és iparművészeti osztály alkalmazott grafikus szak 52 1811 02 díszítőszobrász (gipsz, kő) szak 52 1811 03 keramikus szak 52 1811 08 textilműves szak 52 1811 12 táncművészeti osztály (négyévente indul) 52 1833 02 Mindkét iskolatípus tanulóinak lehetőséget biztosítunk arra, hogy sikeresen felkészülhessenek a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgára. A képző- és iparművészeti, valamint a táncművészeti szakközépiskolai tanulóink a sikeres közismereti érettségi vizsga után 13. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A 13. évfolyam sikeres elvégzése után szakmai képesítő vizsgát tehetnek. 8

A képzés a helyi tantervben meghatározottak szerint történik. Az iskola helyi tanterve (PP 81. o.); Az iskola szakmai programja (PP 124. o.) Iskolánk tanárai a felsőoktatási intézmények felkérésére szakvezetői feladatokat látnak el, a tanár szakos hallgatók szakmai gyakorlatát irányítják. Intézményünk ad helyet a Goethe Intézet kihelyezett könyvtárának. 3. 2. Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevelőmunka ember- és értékközpontú. Ennek célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, és az intézményi tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. Ennek figyelembevételével határozta meg az intézmény a nevelőmunka alapelveit, amit az iskola pedagógiai programja rögzít. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei (PP 8.o.) 1. Az iskola az oktatás mellett kiemelt feladatának tekinti a tanulók nevelését, személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztését. A személyiségfejlődés terén irányt adó alapelv, hogy a tanulóink ismerjék meg a személyes méltóság megtartásának, az önállóságnak, az önismeretnek és önkontrollnak, a felelősségnek, az önnevelésnek és önfejlesztésnek a módjait és lehetőségeit. 2. Kiemelt feladatunk tanulóink testi-lelki-szellemi harmóniájának kialakítása. Nevelőmunkánk szerves része a nemzeti identitás tudatosítása, kulturális örökségünk megismertetése és ápolása, a kulturális és művészeti értékek tiszteletének kialakítása, valamint a kultúra iráni érzékenység és nyitottság megtartása. 3. Feladatunknak tekintjük a környezet és egészség megóvását, ezek iránt a felelős magatartás kialakítását. 4. Az iskola alapvető feladatának tartja a város tudományos, kulturális és közösségi életében való részvételt. 3.3. Az intézmény nevelési céljai 3. 3. 1. Az iskola nevelési céljai Az iskola célrendszerét a NAT alapelvei határozzák meg. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll. Megvalósítása során a legfontosabb a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai (PP 10.o.) A tanulókat fel kell készítenünk az ésszerű változások kezdeményezésére, a világot kritikusan szemlélő álláspontra, a környezetért felelősséget érző és vállaló polgári létre, a változó világ problémái iránti nyitottságra, a döntésképességre és a reális pályaorientációra, az önállóságra, az öntevékenységre, az önművelés igényére, a reális önértékelésre, az együttműködési készségre és a becsületes emberi kreativitásra. Célként határoztuk meg az eszmei értékek - humanizmus, közösségi összetartás, hazafiasság, egyenlőség, demokratizmus, a munka megbecsülése és tisztelete, szabadság - ápolását és átadását. 9

A közösségi értékek - társadalmi elkötelezettség, szolidaritás, együttműködés, az anyagi és szellemi javak gyarapítása, más kultúrák, szokások értékelése, más népek megértése, tolerancia közvetítésére és megbecsülésére nagy gondot fordítunk. Az embertársainkhoz való viszony tekintetében védjük a személyes méltóságot, az életet, az egészséget és a személyes tulajdont. Arra neveljük diákjainkat, hogy álljanak ki személyes meggyőződésük mellett, ugyanakkor tartsák tiszteletben mások véleményét. Az együttérzés, a tolerancia és mások segítése váljon a mindennapjaik részévé. (3. 3. 2. A kollégium nevelési céljai A kollégium pedagógiai programja (PP 129.o.) sajátos eszközeivel készítse fel a tanulókat az eredményes tanulásra és a sikeres életpályára segítse a választott középiskola eredményes elvégzését, az első szakképesítés megszerzését, illetve a felsőfokú tanulmányokra való felkészülést segítse elő a diákok személyiségének harmonikus és egészséges fejlődését, erősítse a pozitív emberi tulajdonságokat támogassa adottságaik, képességeik kibontakoztatását, az önművelés, egészséges és kulturált életmód igényének kialakítását segítse a beilleszkedést, a kulturált együttélés elemi szabályainak megismerését fejlessze a szociális kompetenciákat és a társadalmi szerepekre való felkészítést segítse elő, hogy a diákok a diákönkormányzat munkájába bekapcsolódva gyakorolják a demokrácia alapvető szabályait: az érdekképviseletet, az érdekérvényesítést, a érdekütköztetés kulturált módjait és technikáit ösztönözze a diákokat, hogy vállalt feladataikat, munkájukat megfelelő önállósággal végezzék neveljen empatikus és toleráns viselkedésre) 3. 4. Az intézmény jellemző oktatási-nevelési módszerei A nevelő-oktatói munka elsődleges színtere a hagyományosan szervezett tanítási óra, ahol a NAT követelményeinek megfelelően korszerű módszerekkel korszerű ismereteket közvetítünk. A nem hagyományosan szervezett tanítási óra hatékonyan egészíti ki a hagyományos tanórai oktatást, nevelést: terepgyakorlatok hangversenyek látogatása múzeumok látogatása A tanórán kívüli tevékenységek is segítenek az iskola közvetítette értékrend átadásában: tanulmányi kirándulások szakmai jellegű kirándulások külföldi diákcsere-kapcsolatokban való részvétel tanulmányi versenyekre való felkészítés diákpályázatok vetélkedők projektek kidolgozása és megvalósítása táborok (gólyatábor, alkotótábor) önismereti, önfejlesztő tréningek szakkörök 10

sportrendezvények, sportnap ismeretterjesztő előadások pályaválasztással kapcsolatos előadások kézműves foglalkozások "egészségnap" jeles napok ("Föld napja", Víz napja stb.) gólyapróba szalagtűző ünnepség, szalagavató bál kiállítások szervezése közös színház- és mozilátogatás az egyes osztályok által szervezett délutáni kulturális programok a tanulók közreműködése az iskolai alapítvány rendezvényein ünnepségek, megemlékezések Ezek a programok lehetőséget teremtenek a közösség formálására, valamint együttműködésre, a kulturális értékek tiszteletére és önfejlesztésre ösztönöznek, nyitottságra, elfogadásra, megértésre nevelnek. A beilleszkedési, magatartásbeli és tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára a törvény adta lehetőségeket figyelembe véve egyénre szabott nevelési-oktatási módszert keresünk. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések keretében gondot fordítunk a nemzeti és iskolai hagyományok ápolására, ennek részleteit az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Az iskolai hagyományok ápolása (PP 7.o.) Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink nyitottak legyenek a körülöttünk lévő világ dolgaira. Ezért is szorgalmazzuk, hogy a diákok vegyenek részt minél több városi rendezvényen, pályázaton, kulturális és sporteseményen. (A kollégium nevelési és oktatási módszerei A kollégium pedagógiai programja (PP 129.o.) tanulószobai foglalkozás (szilencium) csoportfoglalkozás felzárkóztató foglalkozás, szakmai korrepetálás tehetségfejlesztő foglalkozások szabadidős tevékenységek egyéni beszélgetés napos-rendszer egyéni sporttevékenység ösztönzése) A fenti nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében az intézmény minőségirányítási rendszert dolgozott ki és működtet. 11

4. Intézményi minőségirányítási rendszer A minőségirányítási programmal kapcsolatos szabályozásokat a 1993. évi közoktatási törvény 40. (10) és (11), valamint a 129. (6) pontja, és ennek 2006. évi módosítása tartalmazza. 4.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A minőség elérésére minden szervezetnek törekednie kell, és ebben a szervezet vezetésének nagyon fontos szerepe van. A minőségért elsősorban a vezetőt a felelős, mert a minőség a vezető döntéseitől függ. Így a minőségirányítási rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az igazgató mert az ő elhatározása, elkötelezettsége nélkülözhetetlen az iskolai minőségirányítási rendszer kiépítésében és működtetésében: az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső szabályokat, előírásokat elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai programját melyet meghatározott időnként felülvizsgál -, éves munkatervét, meghatározta minőségpolitikáját és minőségpolitikai céljait kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket biztosítja a szükséges erőforrásokat. 4.1.1. Jogszerű működés Az intézmény vezetése fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó dokumentumokat (törvények, rendeletek, belső szabályzók) mindenki ismerje, és ezek a munkatársak számára hozzáférhető helyen legyenek. 4.1.1.1. Számítógépen hozzáférhető dokumentumok (iskolai hálózat /Tantárgy server) Minden dolgozó számára hozzáférhető helyen találhatók a következő dokumentumok: Pedagógiai program SZMSZ Kollektív szerződés IMIP A dokumentumot minőségirányítási vezetőnek van joga módosítani, a dolgozók csak olvashatják, beírási joguk nincs. A korábbi dokumentumokat változtatásuk után is megőrizzük, amiről a rendszergazda és a minőségügyi vezető gondoskodik. 4.1.1.2. Dokumentumok kiadása, kezelése 1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot, illetve iskolából küldött iratot, jegyzőkönyvet iktatni kell. 3. A beérkezett, illetve elküldött küldemények iktatása időrendben történik. 4. Minden évben új iktatókönyvet kell nyitni. 5. Az iktatókönyv rovatait pontosan kell vezetni; az ügyirat tárgyát úgy kell tömören meghatározni, hogy következtetni lehessen annak tartalmára. 6. Bizalmas iratokat külön iktatjuk, irattárosa az igazgató. 12

7. Az ügyiratok csoportosítása az iratkezelési szabályzat alapján történik Iratkezelési szabályzat (SZMSZ melléklet). 8. Az iratok kezelése, továbbítása: (a) az igazgató felbontja és láttamozza az iratot (b) az igazgatóhelyettes iktatja és kiadja a felelős személyeknek (c) az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. 4.1.1.3. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Az intézménybe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny felelős: gazdasági vezető Oktatási Közlöny felelős: igazgató A közlönyökben megjelent változásokról az érintettek értesítése: ha lehetséges, még aznap értesíteni kell az érintetteket (fénymásolat) a tájékoztatás egy héten belül mindenképpen történjen meg mindenkit érintő változásokról a pénteki nagyszünetben történik tájékoztatás technikai dolgozók esetében rendkívüli értekezleten. A közlönyökbe a gazdasági, illetve az igazgatóhelyettesi irodában személyesen is bele lehet nézni, azokat elvinni nem szabad. Az iskola életét meghatározó jogszabályokat az alábbi helyeken lehet megtekinteni: Iskolai könyvtárban Alkotmány Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Kollektív szerződés Házirend Igazgatóhelyettesi irodában Közoktatási törvény Szakképzési törvény Felsőoktatási törvény Felnőttképzési törvény Szervezeti és működési szabályzat Kollektív szerződés Pedagógiai program Házirend Intézményi minőségirányítási program Tanári szobában Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Kollektív szerződés Házirend Intézményi minőségirányítási program 13

Gazdasági irodában Munka törvénykönyve Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény CD jogtár 4.1.2. Tervezés Az intézményt struktúrája, céljai, alapfeladatai a középiskolák között egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik. Az iskola fontos céljai a következők: a Pedagógiai programban meghatározott értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül gyermekközpontú, magas színvonalú, hatékony szakmai munka az iskolai munka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket beszélő, a művészeteket értékelő és művelt tanulók kibocsátása az iskola toleráns, erkölcsös, érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat neveljen az iskola biztosítja az intézményben tanítók számára a továbbképzést az iskola biztosítja az elméleti és gyakorlati ismereteket az önálló, egészséges életvezetéshez az iskola lehetőséget biztosít a magas színvonalú informatikai ismeretek elsajátításához az iskola a környezet fokozott védelmére neveli tanulóit az iskola erejéhez és lehetőségeihez mérten törekszik az esélyegyenlőség folyamatos biztosítására az iskola által megfogalmazott minőséget folyamatosan biztosítja a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával az iskola eszközállományát folyamatosan javítja, korszerűsíti, bővíti. Az intézményi célokból eredő nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatokat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: 4.1.2.1. Rövid távú feladatok differenciált képességfejlesztés folyamatos biztosítása iskolai rendezvények, megemlékezések folyamatos szervezése, lebonyolítása versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása tanulmányi kirándulások, színház-, mozi- és múzeumlátogatások szervezése drog- és bűnmegelőzési programok szervezése (PP/Egészségnevelési program 28.o.) pályázatok figyelése, elkészítése (Com-I. 4. szakasz; 9.6. melléklet szakmai továbbképzéseken való részvétel biztosítása Az iskola továbbképzési szabályzata (SZMSZ 35.o.) iskolai sportversenyek szervezése úszásoktatás tanmenet szerinti megszervezése ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében (PP/Egészségnevelési program 28.o.) iskolai támogatások nyújtása mulasztások következetes számonkérése az iskola épületének, a művészeti tanműhelyek felújítása 14

4.1.2.2. Középtávú feladatok pályaorientáció a 10., 12. és 13. évfolyamokon nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a nevelést, oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, pótlása (a kollégium épületének átalakítása) 4.1.2.3. Hosszú távú feladatok közép- és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés szakmai érettségi vizsgára való felkészítés munkába állásra való felkészítés a tanulók felkészítése az egész életen át tartó tanulásra A pedagógiai feladatok megvalósításának színterei: a hagyományosan szervezett tanítási órák, a nem hagyományosan szervezett tanítási órák, a tanítási órákon kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képességfejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák-önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. 4.1.3. A vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere (PP 21. o.); (COM-I. 6. szakasz; 9.1.; 9.2. melléklet) 4.1.3.1. Ellenőrzés és értékelés Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: az értékelés középpontjában az eredményesség, a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak fejlesztése az értékelés nem a szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul az értékelés általában - egy-két kivételtől eltekintve nyilvános. 4.1.3.2. Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése. A minőségirányítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. A szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján értékelünk. 4.1.3.3. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének legfontosabb eszköze a mérés. A tantárgyi mérések mellett lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. 4.1.3.4. Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak való megfelelést vizsgálja. 4.1.3.5. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése. 4.1.3.6. Az értékelés színterei (a) A tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek közép- és emelt szintű érettségi és szakmai vizsgák tanulmányi versenyek 15

(b) A tanulók magatartása, szorgalma, szakmai szorgalma (PP 99.o.) (c) Pedagógusok munkája (d) Technikai dolgozók munkája 4.1.3.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (SZMSZ 22. o.) A pedagógus munkájának értékelési alapelvei, szempontjai (PP 24.o.) 4.1.3.8. A tájékozódás lehetőségei a minőségi munkáról (SZMSZ 22. o.) A tájékozódás lehetőségei a minőségi munkáról vezetői ellenőrzés, értékelés: - tervezett - eseti önértékelés külső szakmai vizsgálat fenntartói és egyéb vizsgálatok: - szakmai - gazdasági vizsgák irányított önértékelés 4.1.4. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk célja 4.1.4.1. Rövid távú célok a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre való visszajelzésekkel és annak megbeszélésével az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása 4.1.4.2. Közép és hosszú távú célok az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználása segíti pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez 4.1.4.3. Egyéb célok felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelmű megfogalmazását segíti megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményről, a meglévő problémákról javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség, és mindezekkel együtt az egyéni és intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. 4.1.5. A minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül Az intézmény a Comenius 2000-I. intézményi modell kiépítése után minőségirányítási rendszert működtet, amely vizsgálja, méri, értékeli a partnerek igényeit, elégedettségételégedetlenségét. A PDCA elvet figyelembe véve a folyamatos minőségfejlesztő munka mellett köteleztük el magunkat. 16

5. Partnerkapcsolatok irányítása 5. 1. A partnerek azonosítása Comenius 2000-I. intézményi modell kidolgozása során megtörtént a közvetlen (belső) és közvetett (külső) partnereink azonosítása. Közvetlen partnereink: iskolánk tanulói Közvetett partnereink: tanulóink szülei felsőoktatási intézmények kollégiumok általános iskolák fenntartó egyéb partnerek (civil szervezetek, szakmai és gazdasági társaságok) 5. 2. A partnerlista felülvizsgálata, aktualizálása A közvetett partnereinkről kommunikációs adatbázis készült. Ennek aktualizálása minden év szeptember 31-ig megtörténik. Kommunikációs adatbázis (Com-I. 3. szakasz) A dokumentum felülvizsgálatának felelőse: minőségirányítási felelős 5. 3. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése A partnerek igényeinek és elégedettségének mérésére szabályzatot dolgoztunk ki. Az elégedettség és az elvárások mérése partnereink körében (Com-I. 5. szakasz; 9.4. melléklet) Felelősét minden tanévben az igazgató jelöli ki. 5.4. A partnerekkel folytatott kommunikáció rendje 5. 4. 1. Kommunikáció a közvetlen partnerekkel 5.4.1.1. Tanulókkal A tanulókat érintő ügyekről az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat. Felelősök az osztályfőnökök. A kiemelten fontos eseményekről körözvényben, illetve iskolarádión keresztül tájékoztatjuk a diákokat. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes. Az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be a szülői értekezlet, fogadóóra időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Az aktuális információkat a nevelési igazgatóhelyettes juttatja el az osztályfőnökökhöz. A diákönkormányzattal és a diákképviselettel folytatott kommunikáció rendje szabályozott. A diákönkormányzat, a diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás (SZMSZ 27. o.) Felelős: nevelési igazgatóhelyettes 5.4.1.2. Tanárokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Indokolt esetben pénteken a nagyszünetben az igazgató tájékoztatást tart a tanárok számára. Indokolt esemény miatt az igazgató nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató. Az intézményen belüli hatékony kommunikáció/párbeszéd kialakítása és fenntartása (Com-I. 4. szakasz; 9.8. melléklet) 17

A dolgozókat a döntéshozás folyamatában a Közalkalmazotti Tanács (KAT) képviseli. Közalkalmazotti szabályzat (SZMSZ melléklet) 5.4.1.3. Nem pedagógus munkatársakkal A gazdasági vezető a gondnok bevonásával havonta egyszer munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató. 5.4.2. Kommunikáció a közvetett partnerekkel Kommunikációs adatbázis (COM-I. zárószakasz) 5.4.2.1. Szülőkkel, szülői közösséggel Az iskola és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje (SZMSZ 22.o.) Aktívan működő szülői közösség létrehozása (Com-I.a.szakasz; 9.5. melléklet) A szülő, a tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei (PP 26.o.) 5.4.2.2. Iskolaszékkel Az iskolaszék szervezeti felépítése és működése, jogai és kötelezettsége (SZMSZ melléklet) 5.4.2.3. Fenntartóval A külső kapcsolatok rendszere, formája (SZMSZ 23. o.) (5.4.3. Kommunikáció a kollégium partnereivel A kollégium kapcsolattartása (SZMSZ 24. o.) 18

6. Mérés, ellenőrzés, értékelés Az iskolában folyó nevelő oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszere négy fő területre koncentrálódik: 1. a partneri elégedettség mérése 2. a tanulók munkájának mérése, ellenőrzése 3. a tanári munka értékelése 4. a vezetői munka értékelése 6.1. A partneri elégedettség mérése A Comenius 2000-I. intézményi modell kidolgozása során megtörtént az irányított önértékelés módszertani leírása és szabályozása Irányított önértékelés módszertani leírása és szabályozása (Com-I. zárószakasz). Az elégedettség és az elvárások mérése partnereink körében táblázat tartalmazza a mérések gyakoriságát, módszereit, a felhasznált eszközöket (9.4. melléket) Az intézményben rendszeresen, tervezett módon belső értékelés folyik annak érdekében, hogy kiderüljön az intézményi működés mennyiben felel meg a szabályozásnak az alkalmazott folyamatok és ezek szabályozásai mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyiben segítik az intézményi célok megvalósulását. A belső értékeléseket úgy kell megszervezni, hogy ötévente legalább egyszer minden folyamatra sor kerüljön. A mérések lebonyolításában közreműködő kollégákat az aktuális tanév elején az igazgató bízza meg. Az igazgató a tantestülettel egyetértésben meghatározza, hogy a feladattal megbízott kollégák kinek, mikor és milyen formában tartoznak beszámolási kötelezettséggel milyen képzésére van szükség feladatuk elvégzéséhez milyen díjazást kapnak a munkájukért. 6.2. A tanulók munkájának ellenőrzése-mérése Feladatunk, hogy tanulóink tudásához szilárd alapokat teremtsünk, nyitottá, fogékonnyá tegyük őket az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Ezeket a tevékenységeket a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság jellemezze. Kiemelkedően fontos, hogy tanítványaink sikerélményhez jussanak, mert ez fogja őket további tevékenységre késztetni, melynek eredménye a teljesítményképes tudás. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere (PP 21.o.), Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (PP 98.o), A vezetői ellenőrzés rendszere (9.1. melléklet), A vezetői értékelés rendszere (9.2. melléklet), 6.3. A tanári munka értékelése, a tanári munka értékelésének szabályzata A pedagógus munkájának értékelési alapelveit, szempontjait a Pedagógiai program tartalmazza (PP 24.o.). 19

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (SZMSZ 22.o.). A pedagógusok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai, az oktató-nevelő munkával kapcsolatos megbízások elvei (SZMSZ 13.o.) A 2206-2007. tanévben kidolgoztuk a tanári munka értékelésének részleteit. 6.3.1. A tanári teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetése 1993. évi Oktatási Törvény 1999-es kiegészítése kötelezően előírja, hogy a 2002/2003-as tanévtől kezdve az iskoláknak rendelkeznie kell Intézményi minőségirányítási programmal (IMIP). A 2006. évi LXXI. Törvény 9. -ával megállapított Kt. 40. -ának (11) bekezdése alapján az IMIP-nek tartalmaznia kell a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A szabályzatot a 2008-2009. tanévtől kezdve minden közalkalmazotti jogviszonyban lévő pedagógusra alkalmazni kell. 6.3.2. Az értékelési rendszer céljai 1. alkalmas a kiemelkedően sikeres vagy éppen a kiemelkedően gyenge teljesítmények azonosítására egy tanár munkájának különböző területeit tekintve, 2. alapul szolgál a tantestületen belül az egyes tanárok teljesítményének összehasonlítására, 3. alkalmas a tanárok teljesítményének összevetésére egy országos normarendszerben. 6.3.3. A tanári teljesítmények értékelésének intézményi alapelvei A tanári munka értékelésének szabályzata kizárólag egy-egy igazgatói ciklus kezdetekor változtatható. A pedagógusok munkájának értékelése alapvetően két nagy területre osztható: egyik a fejlesztő értékelés; a másik a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélése érdekében történő értékelés.. 6.3.3.1. Fejlesztő értékelés alapelvei A pedagógusok munkája értékelésének alapvető célja a fejlesztés A sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatása Problematikus területek azonosítása és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése Egyéni teljesítmény változásának kimutatása A tanárok és az iskolavezetés közötti információcsere segítése A különböző szaktárgyak specifikumainak figyelembe vétele Az értékelési folyamatba az érintettek maximális bevonása Ez a szabályzat nem tartalmazza az Iskolavezetés vezetői munkájának értékelését, de szaktanárokként azonban természetesen az igazgatóság tagjai is részt vesznek benne. A felvett adatok bizalmasak, kizárólag az érintett és az igazgató számára hozzáférhetők. A létrejött dokumentum a tantestület megegyezésen alapuló véleménye alapján készült. 6.3.3.2. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélésének kritériumai (SZMSZ VII. 1.) Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítása is a pedagógusok értékelésén alapul. Egyrészt a munkaközösség-vezetők készítenek a munkaközösség tagjairól értékelést 20

megadott szempontok alapján, másrészt minden pedagógus készít magáról egy önbevallást ugyancsak egységes és elfogadott szempontrendszer alapján: Tanórán kívüli tevékenységek Versenyeredmények Nyelvvizsga eredmények Sikeres pályázatok Továbbképzésen való részvétel Érettségi és felvételi eredmények Osztályfőnökség Munkaközösség-vezetés Részvétel a minőségfejlesztő munkában Iskolán kívüli kapcsolatok ápolása Az iskola hírének öregbítése Munkafegyelem Konstruktív hozzáállás a tanításon kívüli iskolai feladatokhoz 6.3.4. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának célja az, hogy hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. Ez alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. 6.3.4.1 Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok: A tanárok szembesítése teljesítményük külső megítélésével egy egységes szempontrendszer alapján Az egyéni teljesítmények és a fejlődés elismerése Az egyéni problémák feltárása, egyéni célok kitűzése, szakmai fejlődés elősegítése 6.3.4.2. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok: Tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítása, megoldása Iskolai feladatok egyenletesebb elosztása Adatok szolgáltatása az iskolai Pedagógiai program aktualizálásához A tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikáció javítása Információt, adatokat szolgáltatni a személyi döntésekhez (beosztás, bérezés, jutalmazás stb.) Ez az egyetlen minősítő és nem fejlesztő szándékú elem! 6.3.5. Az értékelés tárgya, módszerei és menete 6.3.5.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: az iskola Szervezeti és működési szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi és személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; a munkaköri leíráson túl a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület) alapuló norma- vagy kritériumrendszeren; az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendőeket. 6.3.5.2. A vizsgálandó területek a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése 21

a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése 6.3.5.3. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be az információkat: Óralátogatási lap Tanulói kérdőív Önértékelő lap Véleménykérő lap Értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Jegyzőkönyv) 6.3.5.4 Az értékelés résztvevői Az értékelt tanár Az értékelt tanár munkaközösség-vezetője/vezetői Az igazgató, vagy az általa megbízott igazgatósági tag Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével az érintett tanár által tanított tanulók is részt vesznek. 6.3.5.5. Az értékelés lebonyolítói az értékelt tanár munkaközösség-vezetője (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetői); a munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi az igazgatóság egy tagja az érintett tanár az adott tanár által tanított tanulók 6.3.5.6. Az értékelési ciklus A tanári munka értékelésének ütemezése és az ütemterv közzététele az igazgató feladata. Egy igazgatói ciklus alatt minden tanár munkáját legalább egyszer értékelni kell. Az értékesési ciklus időtartama egy tanév. Az óralátogatások egy hónapon belül történnek. A tanár által tanított valamennyi tárgy legalább 2 óráját látogatja a munkaközösségvezető; az igazgatósági tag legalább egy órát. A munkaközösség-vezető az óralátogatás előtti napon jelenti be a pedagógusnak, hogy melyik óráját szeretné meglátogatni, akkor, amikor a tanárnak már nincs több órája a meglátogatandó osztállyal/csoporttal. Az óralátogatásokat (a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik. Az értékelés évében (április végén) a tanár által tanított összes tanuló kérdőívek segítségével értékeli a tanár munkáját. Az értékelési ciklus végén az érintett tanár kitölt egy Önértékelő és egy Véleménykérő lapot. 22

Az értékelési ciklus lezárásaként kerül sor az értékelő beszélgetésre, amelyen a tanár és az igazgató vesz részt. Ennek során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat, és kijelölik a következő értékelési ciklusig a célokat. A ciklus legvégén - minden érintett által aláírt - Jegyzőkönyv készül. Az igazgató az elkészült dokumentumokat személyenként külön-külön dossziéban tárolja; ez az anyag lesz a kiindulási pont a következő értékelési ciklusnál. Minden év szeptemberében az igazgató tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről, és nyilvánosságra hozza azoknak a kollégáknak a névsorát, akiknek munkája az adott tanévben értékelésre kerül. 6.3.6. Az értékelés részletes leírása és menete 6.3.6.1.Óralátogatás Óralátogatási lapok használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni. A látogatás időpontját a munkaközösség-vezető az óralátogatás előtti napon jelenti be. A látogatók csak az íven szereplő szempontok és az azon megadott skála szerint értékelhetnek. Minden esetben rendelkezésre áll egy itt most nem állapítható meg, nem tudom megítélni (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális tantárgyi szempontokat igazgatósági tag nem értékeli, akkor sem, ha szakos tanár, mert ez a munkaközösség-vezető(k) kompetenciakörébe tartozik. Minden kritériumhoz fűzhető szöveges megjegyzés a lapon. Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) kerüljön sor óramegbeszélésre. A látogatás utáni három munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött Óralátogatási lap másolatát ahol szükséges, konkrét indoklásokkal.. Az Értékelési beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és a Jegyzőkönyvben rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. 6.3.6.2. Tanulói értékelés A Tanulói értékelő lapok használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. A kérdőíveket minden, a tanár által tanított diák kitölti. A kérdőívek előkészítése a minőségirányítási felelős feladata, aki április utolsó hetében minden tanulócsoport részére egy felcímkézett borítékba teszi a megfelelő számú kérdőívet, ill. elkészíti a beosztást a számítógépes adatrögzítéshez. A kérdőívet megírató tanárt az igazgató jelöli ki (az értékelt nem lehet). A kérdőívet megírató tanár beviszi a kérdőíveket a meghatározott (lehetőleg osztályfőnöki) óra vége előtt tíz perccel, átadja a kérdőíveket a tanulóknak, majd a kitöltés után összeszedi azokat, beleteszi a borítékba, és a diákok jelenlétében lezárja azt, majd ezt követően leadja az igazgatóhelyettesi irodában. A kérdőívet megírató 23

tanár a kérdőívek kitöltésére szánt tíz percet a tanteremben tölti, ill. felügyeli a számítógépes rögzítést. A kérdőívek kiértékelése az igazgató feladata, amelyet számítógépes program segítségével végez el. A tanár visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekről (Visszajelző lap), az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményekről. Maguk a kérdőívek azonban nem kerülnek a tanár kezébe. A tanulságokat - az eredmények ismeretében - elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az Értékelő beszélgetésen is szóba kerül. Az Értékelő beszélgetésen készült Jegyzőkönyvbe a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása kerül, a Visszajelző lapok pedig a Jegyzőkönyv mellékletét képezik. 6.3.6.3. Önértékelő lap Az Önértékelő lap célja: 1. rögzíteni, hogy a tantestület tagjai a tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskola életével kapcsolatos tevékenységet végeznek, 2. feltárni, hogy a tanárok milyen munkavállalói hozzáállást tartanak fontosnak és értékesnek, 3. dokumentálni az előzőekben felsorolt területeken elért eredményeket. Az Önértékelő lap használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. Az Önértékelő lapot értékelési ciklusonként egyszer, a tanév második felében, de legkésőbb egy héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési beszélgetésen történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat. Megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest: kiemelkedően sikeres az átlagnak megfelelő elmarad az átlagtól, tehát javításra szorul. Ezután közösen levonják a megfelelő következtetéseket, és rögzítik a Jegyzőkönyvben a kiemelkedően sikeres, valamint a fejlesztésre szoruló területeket. A tanári munka értékelése során alkalmazott kérdőíveket a (9.10. melléklet) tartalmazza. 6.3.6.4. Véleménykérő lap A Véleménykérő lap célja: 1. lehetőséget adni az értékelt tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és a munka feltételeivel kapcsolatban, 2. segíteni az iskolavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetőségeinek kidolgozásában, 3. segíteni a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében. A Véleménykérő lap használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. 24

A Véleménykérő lapot értékelési ciklusonként egyszer, néhány nappal az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot az igazgató kapja meg, és felhasználja az Értékelési beszélgetésre való felkészüléshez. A felmerült kérdéseket az Értékelési beszélgetésen vitatják meg, levonják és rögzítik a megfelelő következtetéseket. 6.3.6.5. Értékelési beszélgetés és annak Jegyzőkönyve A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre a ciklus lezárásaként kerül sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a Véleménykérő lapot is. Az Értékelési beszélgetésen az érintett pedagógus és az igazgató vesz részt. A beszélgetés során áttekintik a sikeres területeket, és kijelölik a fejlesztendőket. Az igazgató reflektál az Önértékelő, ill. a Véleménykérő lapokon szereplő felvetésekre. Az érintett legkésőbb egy héttel a beszélgetés után megkapja a véglegesített az érintett és az igazgató által is aláírt - Jegyzőkönyvet, melynek egy példánya a dolgozó személyi anyagába kerül. 6.4. A vezetői munka értékelése és szabályzata Az iskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az intézmény vezetési szerkezetét (SZMSZ 6.o.), a vezetők munkaköri leírását (SZMSZ 7.o.). 6.4.1. A vezetői teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetése 1993. évi Oktatási Törvény 1999-es kiegészítése kötelezően előírja, hogy a 2002/2003-as tanévtől kezdve az iskoláknak rendelkeznie kell Intézményi minőségirányítási programmal (IMIP). A 2006. évi LXXI. Törvény 9. -ával megállapított Kt. 40. -ának (11) bekezdése alapján az IMIP-nek tartalmaznia kell a vezetői munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A szabályzatot a 2008-2009. tanévtől kezdve minden közalkalmazotti jogviszonyban lévő vezetői munkakörben foglalkoztatottra alkalmazni kell. A mai, korszerű irányítási elveket valló fenntartónak érdeke, hogy közoktatási intézményeiben a vezetői munka hatékonyságáról, eredményességéről reális képet alkosson, ennek kidolgozása a fenntartó feladata. 6.4.2. A vezetői munka intézményi értékelési rendszerének céljai A jelen dokumentum az iskolavezetés munkájának belső értékelésére készült, amely 4. alkalmas a kiemelkedően sikeres vagy éppen a kiemelkedően gyenge teljesítmények azonosítására egy vezető munkájának különböző területeit tekintve, 5. alapul szolgál az egyes vezetők teljesítményének összehasonlítására. A kölcsönösség alapján fontosnak tartjuk, hogy a munkatársaknak is legyen fóruma a vezetés tevékenységének értékelésére, hiszen minden minőségértékelési modellben alapelvárás a munkatársak véleménynyilvánítási lehetősége. 25

6.4.3. A vezetői teljesítmények értékelésének intézményi alapelvei A sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatása Problematikus területek azonosítása és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése A tanárok és az iskolavezetés közötti információcsere segítése A különböző vezetői munkakörök specifikumainak figyelembe vétele Az értékelési folyamatba az érintettek maximális bevonása A felvett adatok bizalmasak, kizárólag az érintett és az igazgató számára hozzáférhetők. A létrejött dokumentum a tantestület megegyezésen alapuló véleménye alapján készült. A vezetői munka értékelésének szabályzata kizárólag egy-egy igazgatói ciklus kezdetekor változtatható meg. 6.4.4. Az iskola vezetése A jelen vezetői értékelésben érintettek: az iskola igazgatója, általános igazgatóhelyettese, nevelési igazgatóhelyettese, művészeti tagozat vezetője, (kollégiumvezető), munkaközösség-vezetők. 6.4.5. Az értékelés tárgya, módszerei és menete 6.4.5.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: az iskola Szervezeti és működési szabályzatában rögzített, a vezetői munkakör általános, helyi és személyre szóló elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; a munkaköri leíráson túl a vezetői munka különböző szerepszintjeit átfogó normavagy kritériumrendszeren; a vezetői munkában a nevelőtestület által fontosnak tartott személyes és vezetői tulajdonságokon. 6.4.5.2. A vizsgálandó területek A vezetőértékelés során az értékelést a következő szempontok, területek alapján végezzük: személyes tulajdonságok a vezető mint megújulásra ösztönző intézményi kollektíva közösséggé alakítása, működtetése az intézményi értékrend kialakítása és képviselete kommunikáció, konfliktuskezelés munkatársakkal való kapcsolat ellenőrzés, mérés, értékelés, ösztönzés feltételek megteremtése. 6.4.5.3.Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer három különböző eszköz segítségével gyűjti be az információkat: Vezetői munka értékelésének kérdőíve: igazgató, általános és nevelési igazgatóhelyettesek, művészeti tagozatvezető és munkaközösség-vezetők 26

Önértékelő lap Véleménykérő lap (megegyezik a tanári munka értékelésében használt dokumentummal) Értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Jegyzőkönyv) 6.4.5.4. Az értékelés résztvevői, lebonyolítói Az értékelt vezető Az igazgató A tantestület tagjai 6.4.5.5. Az értékelési ciklus A vezetői munka értékelésének ütemezése és az ütemterv közzététele az igazgató feladata. Egy igazgatói ciklus alatt minden vezető munkáját legalább egyszer értékelni kell, az igazgatói ciklus 3. évében. Az értékelés során az érintett vezető kitölt egy Önértékelő és egy Véleménykérő lapot. Az értékelési ciklus lezárásaként kerül sor az értékelő beszélgetésre, amelyen az értékelt vezető és az igazgató vesz részt. Ennek során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat, és kijelölik a következő értékelési ciklusig a célokat. A ciklus legvégén - minden érintett által aláírt - Jegyzőkönyv készül. Az igazgató az elkészült dokumentumokat személyenként külön-külön dossziéban tárolja; ez az anyag lesz a kiindulási pont a következő értékelési ciklusnál. 6.4.6. Az értékelés részletes leírása és menete 6.4.6.1. A vezetői munka értékelésének kérdőíve Az igazgatói és az igazgatóhelyettesi kérdőívet minden tanár kitölti; a művészeti tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők értékelésében az érintett munkaközösség tagjai vesznek részt. A vezetői munka értékelése kérdőív használatát a tantestület jelen szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. A vezetői munkát értékelők csak a kérdőíven szereplő szempontok és az azon megadott skála szerint értékelhetnek. Minden esetben rendelkezésre áll egy nem tudom megítélni (X) választás is. A kérdőívek előkészítése, ill. a számítógépes adatrögzítés megszervezése a minőségirányítási felelős feladata. A kérdőívek kiértékelése az igazgató feladata, amelyet számítógépes program segítségével végez el. Az értékelt vezető visszajelzést kap az átlageredményekről (Visszajelző lap). Maguk a kérdőívek azonban nem kerülnek a kezébe. A tanulságokat - az eredmények ismeretében - elsősorban magának az értékelt vezetőnek kell levonnia, de az Értékelő beszélgetésen is szóba kerül. Az Értékelő beszélgetésen készült Jegyzőkönyvbe a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása kerül, a Visszajelző lapok pedig a Jegyzőkönyv mellékletét képezik. 27

6.4.6.2. Önértékelő lap Az Önértékelő lap célja: dokumentálni, hogy a vezető a munkaköri leírásán túl milyen egyéb tevékenységeket végzett. Az Önértékelő lap használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. Az Önértékelő lapot igazgatói ciklusonként egyszer, legkésőbb egy héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési beszélgetésen történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat. Megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye: kiemelkedően sikeres, átlagos, javításra szorul. Ezután közösen levonják a megfelelő következtetéseket, és rögzítik a Jegyzőkönyvben a kiemelkedően sikeres, valamint a fejlesztésre szoruló területeket. 6.4.6.3. Véleménykérő lap A Véleménykérő lap célja: 1. lehetőséget adni az értékelt vezetőnek arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és a munka feltételeivel kapcsolatban, 2. segíteni az igazgatónak a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetőségeinek kidolgozásában, A Véleménykérő lap használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. A Véleménykérő lapot igazgatói ciklusonként egyszer, néhány nappal az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot az igazgató kapja meg, és felhasználja az Értékelési beszélgetésre való felkészüléshez. A felmerült kérdéseket az Értékelési beszélgetésen vitatják meg, levonják és rögzítik a megfelelő következtetéseket. A vezetői munka értékelése során alkalmazott kérdőíveket a (9.10. melléklet) tartalmazza. 28

7. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Az intézményi önértékelés, a vezetői ellenőrzés, értékelés és a partneri igény- és elégedettségmérés alapján kerültek felszínre problémák, fejlesztendő területek. 7. 1. A minőségirányítási rendszer kidolgozott szabályzatai A Comenius 2000-I. modell kiépítése során 4 problématerületet részesítettünk előnyben, ezekre intézkedési tervet dolgoztunk ki: aktívan működő szülői közösség létrehozása pályázati rendszer kialakítása problémás gyerekek megtalálása és kiszűrése az iskolai értekezletek és a belső tájékoztatás rendjének továbbfejlesztése, az ezzel kapcsolatos egyeztetések, a lebonyolítás, szabályozás elvégzése (Com-I. 4. szakasz; 9. 5.; 9.6.; 9.7.; 9.8; 9.9. melléklet) 7. 2. Az intézmény partnerközpontú működésének már megvalósult eredményei 7. 2.1. A közvetlen partnerek felé: 7.2.1.1. Iskolánk tanulói minden évben meghirdetjük iskolánk névadójának emlékére a Tömörkény irodalmi pályázatot a képző- és iparművészeti tagozat diákjai számára minden tanévben meghirdetjük a Zoltánfy- és T. Nagy Irén alkotói pályázatokat a művészeti szakközépiskola diákjai lengyelországi és erdélyi tanulmányutakon vesznek részt iskolánk tanulói külföldi diákcserékben vesznek részt a művészeti oktatásban lehetőséget biztosítunk arra, hogy diákjaink akár eltérő haladási tempóban sajátítsák el a tananyagot, oldják meg feladataikat támogatjuk a diákok által szervezett iskolai programokat (gólyapróba, Mikulás ünnepség, Valentin nap, farsang) ösztönözzük diákjainkat a sportrendezvényeken, diákolimpiákon való részvételre az első idegen nyelvet a tanulóink emelt óraszámban tanulják pályaválasztási nehézségekkel küzdő, a segítségünket kérő tanulóknak tanácsokat adunk, segítve ezzel továbbtanulásukat a diákok a délutáni időszakban használhatják az iskola számítógépeit és számítógépes hálózatát. A számítógépek és a számítógépes hálózat használati szabályzata (SZMSZ melléklet) délelőtti és délutáni időszakban is igénybe vehetik a tanulók az iskolai könyvtár szolgáltatásait Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ 31.o.) (7.2.1.2. Kollégiumi diákjaink minden évben meghirdetjük iskolánk névadójának emlékére a kollégiumi irodalmi pályázatot a képző- és iparművészeti tagozat diákjai számára minden tanévben kollégiumi képzőművészeti pályázatot hirdetünk 29

a tanulóknak egész nap lehetőségük van az internetes teremben a számítógépek és az Internet használatára támogatjuk a diákok által szervezett kollégiumi programokat (kilencedikesek avatása, Mikulás ünnepség, karácsonyi ünnepség, farsang) 7.2.1.3. Tanárok, kollégák rendszeresen részt veszünk különböző szakirányú továbbképzéseken Az iskola továbbképzési szabályzata (SZMSZ 35. o.) felkészítjük diákjainkat a tanulmányi versenyekre tanáraink aktív szervezői az iskolai diákcseréknek tanáraink aktív szervezői az iskolai rendezvényeknek, jeles napoknak 7. 2.2. A közvetett partnerek felé: 7.2.2.1. Általános iskolák középiskolára előkészítő foglalkozásokat szervezünk általános iskolásoknak magyarból, történelemből, biológiából, rajzból, angol és német nyelvből, valamint matematikából rendszeresen tartunk pályaorientációs szülői értekezleteket az általános iskolákban a szülőknek nyílt napok szervezésével ismertetjük meg intézményünket az általános iskolás diákokkal és szüleikkel segítjük az általános iskolák minőségfejlesztő munkáját azzal is, hogy volt diákjaik 9. osztályos félévi előmeneteléről értesítést küldünk intézményi kiadványt állítottunk össze az általános iskolások tájékozódásának megkönnyítésére 7.2.2.2. Szülők hagyományos kapcsolattartáson (szülői értekezletek) túl működtetjük intézményünkben a Szülői Közösséget (SZK) és az Iskolaszéket; lényeges és fontos kérdésekben mindig számíthatunk támogató segítségükre a rendszeres kapcsolattartás biztosítására a tanárok heti egy órában fogadóórát tartanak (Com-I. 4. szakasz) a minőségfejlesztő munka során sikerült egy aktívan működő szülői közösséget létrehozni (Com-I. 4. szakasz) rendszeresen sort kerítünk a Szülők akadémiája elnevezésű programra, melynek keretében a szülők szakemberek előadásait hallgathatják meg a legkülönbözőbb pedagógiai és pszichológiai témákban (Com-I. 4. szakasz) (kollégista diákjaink szüleivel szükség esetén telefonos kapcsolatban állunk; ugyancsak a kapcsolattartást biztosítja az üzenőfüzet is) 7.2.2.3. A város és a régió középiskolái és kollégiumai számos szakmai és szabadidős tevékenység köti össze iskolánk diákjait a város és a régió más középiskoláival és kollégiumaival (Com-I. 3. szakasz) 7.2.2.4. Felsőoktatási intézmények intézményünk tanulói rendszeresen részt vesznek az egyetemek, főiskolák nyílt napjain és pályaválasztási programjain 30

évről évre fogadjuk a felsőoktatási intézmények hallgatóit, akik pedagógiai gyakorlaton vesznek részt, ill. különböző szaktárgyi órákon hospitálnak és tanítási gyakorlataikat teljesítik intézményünkben biztosítjuk, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók tudományos dolgozataikhoz iskolánkban anyagot gyűjtsenek, vagy méréseket végezzenek a felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói rendszeres előadói az iskola különböző szakmai rendezvényeinek érdeklődő, tehetséges diákjaink szaktanáraik vezetésével rendszeresen rész vesznek a felsőoktatási intézmények nyitott szakmai programjain kollégáink minden évben részt vesznek az emelt szintű érettségi vizsgák tantárgyi bizottságainak munkájában 7.2.2.5. Szakmai, szolgáltató és civil szervezetek folyamatosan és rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a város szakmai, szolgáltató és civil szervezeteivel Kommunikációs adatbázis (Com-I. 3. szakasz) aktívan részt veszünk a rendezvényeiken az iskolai rendezvényeken gyakran vesszük igénybe e szervezetek segítségét az iskolai alapítvány mint civil szervezet a rendelkezésre álló sajátos eszközeivel támogatja az iskola céljainak megvalósulását részt veszünk a Rotary Klub diákcsere programjában 7.3. További fejlesztési céljaink partnereink szerint csoportosítva Az elkövetkezendő évek legfontosabb feladata, hogy az IMIP-ben meghatározott tevékenységeket kidolgozzuk, szabályozzuk és működtessük. 7.3.1. Tanulók továbbra is legyen túljelentkezés a 9. évfolyamra tanulmányi versenyeken a tanulók legalább 25 %-a vegyen részt megteremtjük a tehetséggondozás intézményes feltételeit az országos mérés és értékelés elvárásainak minél jobban megfelelni bővítsük a tanulók nyelvismeretét megteremtjük a felzárkóztatás intézményes feltételeit, felzárkóztató programot dolgozunk ki és működtetünk. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok (PP 20.o.) fontosnak tartjuk az iskolaújság hagyományainak újbóli felélesztését szorgalmazzuk az iskolai évkönyv kiadását a diákok aktív szervező, szerkesztő tevékenységével (az idei évkönyv szerkesztése folyamatban) célunk a sportélet fellendítése törekszünk a tanulói mulasztások visszaszorítására fontosnak tartjuk a tanulók környezeti szemléletének tudatos alakítását (PP/ Környezeti nevelési program 58.o.) célunk a környezeti nevelési vonatkozások beépítése a tanmenetekbe (PP/ Környezeti nevelési program 58.o.) határozott célunk iskolánk tisztaságának növelése újraszervezzük a szelektív hulladékgyűjtést (fejlesztjük a nevelő-oktató munkát a kollégiumban Fejlesztési feladatok (PP/A kollégium pedagógiai programja 129. o.) 31

7. 3.2. Tanárok és munkatársak célunk, hogy a szakmai továbbképzések mellett módszertani és a neveléssel és/vagy egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken vegyünk részt Az iskola továbbképzési szabályzata (SZMSZ melléklete; PP/ Egészségnevelési program 28.o.) szakmai-módszertani továbbképzéseken való rendszeres részvétel (több tárgyat tanítók minden tanított szakját érintse a továbbképzés) a kétszintű érettségi követelményeit figyelembe véve mindenkinek át kell alakítani a tanítási órák struktúráját, egyre nagyobb hangsúlyt fektetve az ismeretszerzés korszerű módszereinek elsajátíttatására, a gyakorlati tevékenységre, az egy életen át tartó tanulásra való felkészítésre a pályázati rendszerünket még több kolléga bevonásával hatékonyabban működtetjük több tanórán kívüli foglalkozást szervezünk a diákok számára A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái (SZMSZ 27. o.; PP 66.o.) részt veszünk az oktatás változásaival kapcsolatos szakmai konferenciákon minden kolléga rendelkezzen számítógépes alapismeretekkel, és azt a mindennapi munkája során alkalmazza is újabb külföldi művészeti továbbtanulási lehetőségeket kutatunk fel diákjaink számára az internet segítségével a testnevelésórák keretében megismertetjük a diákokat a testtartásjavító, a vázizomzat megerősítését szolgáló, gerinckímélő, -nyújtó speciális gyakorlatokkal; fontos, hogy a diákok ismerjenek és önállóan képesek legyenek végrehajtani relaxációs gyakorlatokat a művészeti menedzseri munka megszervezése a nem nyelvszakos kollégák nyelvtudásának fejlesztése lehetőséget és anyagi forrást keresünk munkahelyi környezetünk esztétikusabbá tételére célunk, hogy közzé tegyük a nevelő-oktató munka terén elért eredményeinket a médiában továbbfejlesztjük, aktualizáljuk és hatékonyan működtetjük az iskola honlapját növeljük az iskolán belüli adminisztrációs fegyelmet célunk az intézményen belüli információáramlás hatékonyabbá tétele: a megfelelő időben kerüljön sor a tantestület egészét érintő aktuális kérdések megbeszélésére az iskola felújítását követően az alagsori termekben iskolai művészeti galériát szeretnénk kialakítani 7.3.3. Szülők a nevelő-oktató munka érdekében célunk még szorosabbra fűzni a kapcsolatot a művészeti oktatásban résztvevő tanulók szüleivel a hagyományos kapcsolattartáson túl több olyan programot szervezünk, ahol diák, szülő, szaktanár együtt vesz részt (pl. közös múzeumlátogatás, kirándulás stb.) 7.3.4. A város középiskolái együttműködünk a város középiskoláival az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés érdekében 7. 3.5. Fenntartó célunk megfelelni a fenntartói elvárásoknak, ennek érdekében kidolgoztuk az intézmény minőségirányítási programját 32

fontosnak tartjuk a fenntartó és az intézményünk közötti hatékony információáramlást az alagsori helyiségekben lévő tantermek szellőzése megoldatlan; szellőztető berendezések felszerelésére van szükség az iskola átalakításával megoldható lesz, hogy a művészeti oktatást szolgáló szaktantermek az alagsorból átkerülhessenek olyan tantermekbe, amelyekben természetes világítás is van fontos feladat, különösen az alagsor falainak rendbetétele, legalább tisztasági festése a művészeti oktatásban résztvevő diákok számára öltözőhelyiség kialakítására, öltözőszekrények biztosítására van szükség megoldásra vár a művészeti szakok felszereléseinek bővítése, folyamatos fejlesztése, beleértve az elhasználódott bútorzat cseréjét a rajztantermek felszereltsége korszerűsítésre, kiegészítésre szorul (világítás, sötétítő függönyök, paravánok, dobogók stb.) fontos lenne a szobrász szakon szakoktatói státusz biztosítása (a kollégiumi zsúfoltságot meg kell szüntetnünk, a kollégiumi szárny is felújítást igényel, valamint a lelakott, elhasználódott berendezési és használati tárgyakat is ki kell cserélni, ami csak a fenntartó anyagi támogatásával lehetséges) korszerű szaktantermek kialakításához is szükség van a fenntartó anyagi erőforrásaira 33

8. Az intézményi minőségirányítási program elfogadása, egyeztetések, felülvizsgálat Az IMIP-ről az Iskolaszéknek, az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatnak véleményezési joga van. A közoktatási törvény értelmében az intézmény minőségirányítási programját az alkalmazotti közösség fogadja el. Az IMIP a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe. 8.1. Az IMIP felülvizsgálatának menete Az IMIP felülvizsgálatára ötévente kerül sor, legközelebb az intézmény struktúrájának változása miatt a 2006-07-es tanév végén. A felülvizsgálat elvégzésének felelőse az intézmény igazgatója. A felülvizsgálat évében a tanévnyitó értekezleten az igazgató kijelöli a felülvizsgálatot lebonyolító teamet. Meghatározza a felülvizsgálat ütemét a szükséges egyeztetések időpontját a beszámolási kötelezettséget a felülvizsgálatban résztvevő kollégák munkájáért járó díjazást. A felülvizsgálat rendjének meghatározása táblázatos formában történik. Az IMIP felülvizsgálata a közoktatási törvényben előírt módon, az ÖMIP elvárásai alapján történik. 34

9. Mellékletek 9.1. A vezetői ellenőrzés rendszere Tanulmányi munka Mérési pont tanmenet belső ellenőrzés Módszer Gyakoriság Dokumentáció dokumentumelemzés havonta napló ellenőrző Felelős osztályfőnök ált. igh. igazgató Érettségi és szakmai vizsgák Versenyeredmények Magatartás Szorgalom év vége írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgák évente anyakönyvek jegyzőkönyv év vége elemzés évente jegyzőkönyv kimutatások folyamatos osztályozó értekezlet óralátogatás elemzés folyamatos félévente, ill. évente napló, anyakönyv, bizonyítvány igazgató ált. igh. és műv. tagozatvez. igazgató nev. igh. munkaköz.vez. igazgató nev. igh. Fegyelmi ügyek esetenként megbeszélés esetenként jegyzőkönyv igazgató Külső mérések esetenként írásbeli esetenként jegyzőkönyv ált. igh. Tanmenet szept. 15. dokumentumelemzés Tankönyv febr. 15. megbeszélés elemzés Pedagógusok munkaterv óralátogatás, munkája szerint óramegbeszélés, véleménykérő lap, önértékelő lap, Munkaközösségi munka Házirend munkaterv szerint diákkérdőív, óralátogatás, beszélgetés folyamatos iskolabejárás óralátogatás dokumentumelemzés évente tanmenet igazgató évente rendelések tankönyvfelelős igazgatói jegyzőkönyv igazgató ciklusonként ált. igh. egyszer munkaterv szerint feljegyzés igazgató ált. igh. munkaközösségvezetők folyamatos feljegyzés igazgató nev. igh. Ügyeleti rendszer folyamatos beszámoltatás folyamatos feljegyzés igazgató ált. igh. SZMSZ, Pedagógiai program végrehajtása igazgatói utasítás szerint dokumentumok és jogszabályok elemzése előírás szerint feljegyzés igazgató 35

9.2. A vezetői értékelés rendszere Tanulmányi munka Mérési pont Módszer Gyakoriság Dokumentáció Felelős félév szóbeli szaktanár év vége írásbeli tanmenet szerint félévente ellenőrző napló bizonyítvány Vizsgák vizsga írásbeli évente anyakönyvek vizsgáztató tanár szóbeli jegyzőkönyv Versenyeredmények versenyek írásbeli évente jegyzőkönyv szaktanár szóbeli gyakorlati Magatartás félév megbeszélés, félévente napló osztályfőnök Szorgalom év vége önértékelés Fegyelmi ügyek félév megbeszélés félévente jegyzőkönyv igazgató év vége Külső mérések esetenként írásbeli eseti jegyzőkönyv ált. igh. Tanmenet félévente beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató Tankönyv félév beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató év vége Pedagógusok munkája félév beszélgetés félévente feljegyzések igazgató év vége Munkaközösségi munka tanév vége önértékelés évente jegyzőkönyv igazgató Házirend évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató Ügyeleti rendszer évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató SZMSZ, Pedagógiai program, IMIP végrehajtása előírás szerint beszámoló előírás szerint jegyzőkönyv igazgató 36

9.3. Kommunikációs adatbázis A kommunikációs adatbázis évente megújításra kerül az alább felsorolt külső partnerek körében: Közvetett partnerek Általános iskolák Felsőoktatás Kollégiumok 37

9. 4. Az elégedettség és az elvárások mérése partnereink körében A mérések gyakorisága, módszerek, eszközök: Partner- Csoport Partneri értékelés területei A partnercsoportot képviselő személy Tantestület Nem pedagógus dolgozók Diákok Szülők Általános iskolák Kollégiumok Egyéb partnerek Felsőoktatási intézmények Az iskola általános működése, elégedettség Az iskola általános működése, elégedettség a tanárok munkája és az iskola általános működése az iskola általános működése beiskolázás, felvételi Közalkalmazotti tanács (KAT) elnöke Közalkalmazotti tanács (KAT) elnöke A minta nagysága, összetétele minden tanár minden nem pedagógus dolgozó A felmérés gyakorisága az igazgatói ciklus 4. évében az igazgatói ciklus 4. évében IDB-titkár tanulók 20%-a az igazgatói ciklus 4. évében a szülői közösség elnöke igazgató Információáramlás a kollégiumok igazgatói kölcsönös szolgáltatások továbbtanulás az adott partnerintézmény képviselője (partnerlista) az adott partnerintézmény képviselője (partnerlista) szülők 20%-a a partnerlistán szereplő általános iskolák a partnerlistán szereplő kollégiumok a partnerlistán szereplő egyéb partnerek a partnerlistán szereplő felsőoktatási intézmények A felmérések dokumentálása minden esetben elektronikus formában történik. az igazgatói ciklus 4. évében az igazgatói ciklus 3. évében az igazgatói ciklus 3. évében Módszer, eszköz Aki a felmérést szervezi Aki a felmérést elemzi kérdőív TIM TIM, KAT, iskolavezetés kérdőív TIM TIM, KAT, igazgató, A teljes felmérés időtartama Nyilvánosságra hozás (milyen körben) 4 hét tantestület, szülői közösség, iskolaszék, IDB 4 hét az iskola dolgozói, szülői közösség, iskolaszék gazdasági vezető kérdőív TIM TIM, IDB 4 hét diákok, tantestület, szülői közösség, iskolaszék kérdőív, interjú a szülői közösségg el TIM TIM, szülői közösség képviselői 4 hét szülői közösség, az iskola dolgozói, diákok, iskolaszék kérdőív iskolavezetés iskolavezetés 4 hét általános iskolák, tantestület kérdőív az iskolai kollégium vezetője, TIM az iskolai kollégium vezetője, TIM 4 hét kollégiumok, tantestület négyévente kérdőív TIM TIM 4 hét egyéb partnerek, az iskola dolgozói négyévente kérdőív TIM TIM 4 hét felsőoktatási intézmények, tantestület 38

9.5. Mit értünk aktív szülői közösségen? Gyakorlati tapasztalataink azok, hogy az iskolákat a fönntartó magára hagyja sok látszólag nem jelentős kérdésben. Ezek a közvetlen működést nem veszélyeztetik, de a mindennapi munkához szüksége van az intézményeknek külső támogatásra. Egyes intézményi szinten jelentkező problémák megoldásában számít az intézmény a szülők aktív segítségére. Aktív szülői közösségeket szervezhetünk osztályközösségen belül, illetve iskolai szinten, akik segítenének elképzeléseinkben. Ilyen lehetne a tanulóink szabadidős tevékenységének szervezése, ötleteikkel, aktív segítségükkel a megvalósításban. Konkrét tevékenységre szerveződő szülői közösségek kialakítására is lehetőség nyílik. Így a szülők bekapcsolódhatnak az iskola környezetének, állapotának javításába, szépítésébe. Szabályzat az aktívan működő szülői közösség létrehozására és működtetésére A szabályozás első fázisában áttekintettük, hogy melyek azok a feladat lépések, amelyek illeszkednek a tanév rendjéhez, és a munkaterv által meghatározott probléma területen biztosítja a folyamatos fejlesztést, illetve intézményi tevékenységet. 1. Az igazgató tájékoztatója az aktívan működő szülői közösségek létrehozásáról, aktuális feladatok meghatározása 2. Az előző tanév tapasztalatainak összegzése 3. Az osztályfőnökök felkészítése a osztályfőnöki nyitóértekezleten 4. A tanév első szülői értekezletén a szülők tájékoztatása 5. Félévente az aktuális feladatok egyeztetése, eredmények, tervek összegzése 6. A tanév során felmerült problémák rögzítése, szülői munkacsoportok tevékenységének adminisztrálása egy naplóban 7. A tapasztalatok és eredmények megbeszélése a tanévzáró értekezleten 39

9.6. Táblázat a pályázatok figyelési rendszeréről heti 1 havi 1 Pályázati lehetőségek napi alk. alk. figyelő személy Oktatási közlöny x Dr. Kühn János Sansz x Dr. Kovács Józsefné Pályázatfigyelő x Dr. Kovács Józsefné Nemzeti Kulturális Alapprogram x Dr. Kovács Józsefné (Nemzeti Kollégiumi Pályázatok x Földesné Martus Éva) OM pályázatok (interneten) x Orlikné Gáspár Karolina Mobilitás x Dr. Kovács Józsefné Országos napilapok x Dr. Kühn János Megyei napilapok x Dr. Kühn János Szeged Megyei Jogú Város pályázatai x Dr. Kühn János Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács x Dr. Kovács Józsefné Csongrád Megyei Közoktatási Alapítvány x Dr. Kovács Józsefné www.magyarorszag.hu x Hevesiné Hódi Judit NCA x Dr. Kovács Józsefné Pályázati szabályzat 1. Az információforrások meghatározása - Internet (www.pafi.hu, www.om.hu ) - újságok (Délmagyarország, Sansz, Köznevelés, Pedagógusok Lapja stb.) 2. A figyelő személyek felkérése, megbízása Internet: Orlikné Gáspár Karolina, Hevesiné Hódi Judit 3. A figyelés ütemezése 4. Pályázati mappa rendszeresítése - a figyelő által készített néhány soros ismertető kerül bele - minden érdeklődő számára hozzáférhető 5. A figyelő átadja a pályázatokat a munkaközösség-vezetőknek további terjesztésre és vélemények kialakítására. 6. Ismeretei alapján a munkaközösség-vezető ismerteti a munkaközösséggel a pályázatokat. 7. A munkaközösség dönt, hogy pályázik-e (Támogatja-e a pályázatot.). 8. Önkéntes vállalás alapján döntenek arról, hogy ki írja meg a pályázatot (A pályázat szempontjából érintett munkaközösség tagjai.) 9. A döntésről értesítik a pályázati team vezetőjét, Dr. Kovács Józsefnét. 10. A pályázati team vezetője egyeztet az iskola igazgatójával a munkaközösségi támogató döntés megszületését követően arról, hogy az intézmény vezetése támogatja-e a pályázat beadását. 11. Pozitív döntés esetén az igazgató írásban megbízást ad a pályázat megírójának és vele együtt dolgozó személyeknek. 12. A pályázati team vezetője beszerzi az űrlapokat és a csatolandó dokumentumokat. 13. A pályázatíró a gazdasági vezető által kijelölt személlyel együttműködve összeállítja a pályázat részletes költségvetését, szakszerűen lebonyolítja a pályázat pénzügyi részét. Az elkészült pályázatot személyesen adják át a pályázati team vezetőjének felhívva figyelmét a pályázat súlyponti kérdéseire és a pályázat beadásával kapcsolatos információkra. 40

14. A pályázati team vezetője tájékoztatja az igazgatót az elkészült pályázatról, és aláírásra, jóváhagyásra átadja a szükséges dokumentumokat, majd gondoskodik a pályázat beadásáról. 15. Az elkészült pályázatból egy-egy példány kerül: a pályázat kiíróihoz, az irattárba, a gazdasági hivatalba, a pályázó személyhez. 16. A pályázat elküldését, a végrehajtási, az elszámolási és beszámolási határidőket rögzítjük egy pályázati naptárban felelős pályázati team vezetője. 17. Az iskola igazgatója az érdekeltséget a pályázatokban feltüntethető személyi költségek betervezésével és a minőségi munkára adható összeg felhasználásával teremti meg. A pályázati témáktól függően az igazgató külső szakértőket igyekszik bevonni a sikeres pályázatok megírásának folyamatába. A pályázati feladatokkal megbízott személyek 1. Dr. Kovács Józsefné igazgatóhelyettes a pályázati team vezetője. 2. A gazdaságvezető által kijelölt személy, Márkusné Tóth Erika végzi a pályázatok pénzügyi részének szakszerű lebonyolítását a pályázat megíróinak és végrehajtóinak segédletével. 41

9.7. Problémás gyerekek megtalálása és kiszűrése A problematikus gyerek kifejezés tág fogalmat takar. Ide soroljuk elsősorban azokat, akiket a köznyelv is nehezen nevelhetőnek nevez. A szakirodalom szerint problematikus vagy nehezen nevelhető gyerekek azok: akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól. Az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni, ugyanakkor gyógypedagógiai vagy javító nevelést még nem igényelnek olyan tanulók, akiknél különböző okok összeesése miatt a nevelés folyamata nem járt sikerrel, a szocializálódás erősen hiányos, eltér a hasonló életkorú gyerekekétől a társas érintkezés akadozik, sem a gyerekek, sem a felnőttek nem tudják őket közvetlenül megérteni az érzelmi tekintetben hátrányos helyzetű vagy a környezet károsította gyerekek a rendellenes magatartású (bohóckodó, hazudozó, lógós stb.) gyerekek a tantestület beszélgetései során kikristályosodott az, hogy mi kit és milyen kritériumok alapján tekintünk problémásnak Problémás gyerek ( nehezen nevelhető, veszélyeztetett ) szervi okok: mozgásszervi betegség egyéb krónikus betegség lelki okok (érzelmi, akarati élet zavarai) hiperaktivitás (túlzott középpontba kerülés) szorongás, depresszió (túlzott félénkség, gátlásosság) túlzott érzékenység agresszió túlzott ellenállás összeférhetetlenség (kiközösített gyerek) bátortalanság különböző félelemérzések heves érzelmi megnyilvánulások problémák elől menekülés családi háttérből adódó lelki ok értelmi élet, tanulási képesség zavarai (elmaradás különböző funkciók terén) beszéd (dadogás, átmeneti némaság) figyelem, összpontosítás tartósságának hiánya beszűkült érdeklődés diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb érzékszervi hiányosságok szociális helyzet, anyagi okok rossz anyagi körülmények szülői durvaság szülők fogyatékossága 42

elkényeztetett gyerek csak túlzott anyagi ellátást nyújtó szülő A legfontosabb célunk, hogy a problémás gyerek ne váljon veszélyeztetetté! Módszerek a problémás gyerek megtalálására (kiszűrésére) A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára, okcsoportokra vezethető vissza. Hasonlóképpen komplexek, összefüggőek a tünetek is. Meg kell ismerni a problematikusságot kiváltó okokat, és lehetőleg meg kell szüntetni azokat. Fontos: a gyerek környezetének pontos ismerete a károsító pszicho-szociális tényezők ismerete az esetleges biológiai tényezők feltárása az okok feltárása sok esetben meghaladja a pedagógus lehetőségeit; ilyenkor orvos és pszichológus segítségét is igénybe kell venni lényeges, hogy a gyerek folyamatosan érezze a pozitív érzelmi kontaktust, a szeretetet Javasolt módszerek a problematikusságot kiváltó tényezők meghatározására A kollégák, de különösképpen az osztályfőnökök szemléletének alakítása: legyenek fogékonyak erre a megoldandó feladatra nevelési értekezletek (pszichológus), érdeklődő kollégák továbbképzése, ötletbörzék. Az osztályfőnök egyéniségének megfelelően válasszon a különböző módszerek közül. Beiratkozáskor bemutatkozó levelet kérünk a diákoktól: írja le önmagáról mindazt, amit fontosnak tart. Az első osztályfőnöki órák egyikén írjanak magukról őszinteség, diszkréció fontossága Cél: jól tudjunk a továbbiakban együttműködni. Irányított beszélgetések, filmek osztályfőnöki órán, speciális tematikus játékok, drámapedagógiai módszerek osztályfőnök. Beszélgetés egyénileg, kis csoporttal osztályfőnök, szaktanár. Egyéni és csoportos beszélgetések az ifjúságvédelmi felelőssel. Osztályfőnöki feljegyzések készítése a diákokról rendszeresség. A diákok megfigyelése szokatlan megnyilvánulások, dekoncentráltság, anyagi nehézségek stb. Legalább kéthavonta az azonos osztályban tanító tanárok megbeszélése felelős: osztályfőnök. Szülői értekezleteken megismertetni a szülőkkel a tantestület által kialakított véleményt, hogy kit és miért tekintünk problémás diáknak. Beszélni a szülőknek a serdülőkor speciális gondjairól, az életkori sajátosságokról, az átalakulóban levő szülő-gyerek kapcsolatról, a gyerekek optimális terheléséről (túlterheltség csellengés elkényeztetés stb.). Tudatosítani kell a szülőkben, hogy a megelőzés mindennél fontosabb azért, hogy a problémás gyerek ne váljon veszélyeztetetté. Szülői értekezleteken és fogadó órákon időt hagyni és teret engedni a személyes beszélgetéseknek. 43

Szabályzat A problémás gyerekek megtalálása 1. Az osztályfőnökök tájékoztatása a problémás gyerekek megtalálása programról minden tanév elején, az osztályfőnöki munkaközösség első összejövetelén 2. Az osztályfőnökök felkészítése nevelési értekezlet, pszichológus előadása felelős: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője 3. A tanév első szülői értekezletén a szülők tájékoztatása, együttműködésüket kérve felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az osztályfőnökök 4. A tanév során a felsorolt módszerekkel a problémás gyerekek felkutatása osztályfőnökök és a tantestület tagjai 5. Legalább kéthavonta az azonos osztályban tanító tanárok megbeszélése felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az osztályfőnökök 6. A tanév során az alkalmazott újfajta módszerekről a kollégák folyamatos tájékoztatása, az új és kipróbált módszerek írásbeli rögzítése dosszié rendszeresítése, felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetője 7. A tapasztalatok és az eredmények megbeszélése tanév végén, osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten az érdeklődő nem osztályfőnök kollégák bevonásával - felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetője Szűrési stratégia Osztály szinten bemutatkozó levelek a diákok írásai önmagukról kérdőív tematikus beszélgetés az osztállyal a beszélgetést motiváló speciális játékok alkalmazása tematikus videóanyag motiválta beszélgetések szituációs játékok Kiscsoportos szinten igény szerint egy adott probléma megoldására kiscsoportot szervezni teret engedve a diákok ilyen irányú kezdeményezéseinek ifjúságvédelmi felelős segítségével Kortárs segítő csoport működtetése vagy Kamaszpanasz önismereti és személyiségfejlesztő foglalkozások érdeklődő diákok számára lehetővé tenni a kortárssegítő csoporthoz való csatlakozást Beszélgetések egyéni szinten osztályfőnökkel szaktanárral védőnővel könyvtárossal kollégiumi nevelőkkel szakemberrel A problémás gyerekek megtalálása után el kell dönteni, hogy kinek a kompetenciája az adott probléma megoldása. Ha ez meghaladja az iskola hatáskörét, megfelelő szakemberhez kell 44

irányítani a tanulókat. Az intézményen belül a problémákkal a következők segítségére számíthatunk: szaktanárok osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős védőnő iskolaorvos igazgatóhelyettesek igazgató 45

9.8. Az intézményen belüli hatékony kommunikáció/párbeszéd kialakítása és fenntartása Az intézmény szabályzatban rögzítette az információáramlás rendjét. A belső kommunikáció legfontosabb területei az értekezletek, a rendszeres heti tájékoztatók. A kommunikáció másik része az írásbeli tájékoztató, melynek egy részét tájékoztató jelleggel, hirdető táblán hozunk a kollégák tudomására, másik részét kötelező jelleggel körözvény útján. Feladatok és tevékenységek 1. Az információátadás fórumainak meghatározása. 2. A pénteki 20 perces szünetben az igazgató tájékoztatja a nevelőtestület tagjait. Szükség esetén hosszabb megbeszélés tartunk csütörtök délutánonként. 3. Az iskola munkatervében előre rögzítjük a tantestületi értekezletek időpontját. (félévi, év végi stb.) 4. A munkaközösség-vezetői értekezlet időpontjainak meghatározása (hétfő 3. óra). 5. A munkaközösség-vezetők tájékoztassák a munkaközösségük tagjait az értekezleten elhangzottakról. 6. Az egy osztályban tanító tanárok összehívása évente legalább kétszer, illetve felmerülő konkrét probléma esetén. Az információáramlás dokumentálása Az információk egy részének a célszemélyhez való eljutását kontrollálni kell, mivel ezek az információk az érintettek kötelezettségével összefüggnek, ezért meg kell győződni arról, hogy birtokában vannak-e az információknak azok, akiknek az intézményvezetés az információkat eljuttatni szándékozott. A célzott és fontos információk átadására írásban kerül sor, mely lehet értesítés, utasítás, körözvény. Az információt átvevő kollega minden esetben aláírásával erősíti meg, hogy annak tartalmáról tudomása van. Szóbeli információ átadásánál csak a tantestületi értekezleten elhangzottakat dokumentáljuk jegyzőkönyv formájában. A tudomásul vétel bizonyítéka az értekezlet jelenléti ív. 46

9.9. Az intézményen belüli információáramlás AZ INFORMÁCIÓT ADÓ SZERVEZETEK Iskolavezetés IGAZGATÓ Munkak. vez. Szaksz. KAT Gazd. vez. Nev.igh. Ált. igh. Műv.tag.vez. Tantestület Műv. tanárok Techn. dolg. Tanulók Szülők 47

9.10. A tanári munka értékelése 9.10.1. Óramegfigyelési lap szakmai tárgyakhoz 4 = kiváló, átlagon felüli Tanár neve: 3 = jó, de nem rendkívüli Osztály: 2 = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan Tantágy: 1 = nagyon gyenge, elfogadhatatlan Dátum: x = itt most nem megállapítható, nem tudom megítélni Értékelő: Személyes tulajdonságok Indoklás, megjegyzés Pont 1. a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. a tanulók életkori sajátosságaihoz való alkalmazkodás 5. a tanulói teljesítmények egyénre szabott, objektív értékelésének képessége Az óratervezés minősége 6. a tanulók tevékenységének szervezése 7. az óra tartalmának, szerkezetének és időbeosztásának arányossága 8. kreatív feladat adása A tanítás minősége 9. a feladat érdeklődést felkeltő bevezetése 10. az óra céljának világos, egyértelmű meghatározása 11. művészettörténeti analógiákra utalás 12. a lelkesedés, a munkavágy fenntartása rendszeres korrigálás 13. az óra anyagához szükséges eszközök használata 14. az utasítások világossága, a magyarázatok érthetősége 15. kérdezési technikák, kommunikáció a tanulókkal 16. a tanulók hibáinak kezelése 17. a tanulók munkájának értékelése Speciális tantárgyi szempontok 18. a tantárgy sajátos módszertani elvei 48

9.10.2. Óramegfigyelési lap a közismereti tárgyakhoz 4 = kiváló, átlagon felüli Tanár neve: 3 = jó, de nem rendkívüli Osztály: 2 = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan Tantágy: 1 = nagyon gyenge, elfogadhatatlan Dátum: x = itt most nem megállapítható, nem tudom megítélni Értékelő: Személyes tulajdonságok Indoklás, megjegyzés Pont 1. a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. a tanári figyelem terjedelme 5. A tanulók életkori sajátosságaihoz való alkalmazkodás 6. a tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége Az óratervezés minősége 7. a tanulók tevékenységének szervezettsége 8. az óra tartalmának, szerkezetének és időbeosztásának arányossága A tanítás minősége 9. az óra dinamikája 10. az egyes óraelemek, feladatok megvalósítása 11. az óra anyagához szükséges eszközök használata 12. az utasítások világossága, a magyarázatok érthetősége 13. kérdezési technikák, kommunikáció a tanulókkal 14. a tanulók bevonása a munkába 15. a tanulók hibáinak kezelése 16. a tanulók munkájának értékelése Speciális tantárgyi szempontok 17. a tantárgy sajátos módszertani elvei 49

9.10.3. Óramegfigyelési lap készségtárgyakhoz 4 = kiváló, átlagon felüli Tanár neve: 3 = jó, de nem rendkívüli Osztály: 2 = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan Tantágy: 1 = nagyon gyenge, elfogadhatatlan Dátum: x = itt most nem megállapítható, nem tudom megítélni Értékelő: Személyes tulajdonságok Indoklás, megjegyzés Pont 1. a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 3. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 4. a tanulók életkori sajátosságaihoz való alkalmazkodás 5. a tanulói teljesítmények egyénre szabott, objektív értékelésének képessége Az óratervezés minősége 6. a tanulók tevékenységének szervezése 7. az óra tartalmának, szerkezetének és időbeosztásának arányossága 8. kreatív/játékos/érdekes feladat adása A tanítás minősége 9. a feladat érdeklődést felkeltő bevezetése 11. a lelkesedés, a munkavágy fenntartása 12. az óra anyagához szükséges eszközök használata 13. az utasítások világossága, a magyarázatok érthetősége 14. kérdezési technikák, kommunikáció a tanulókkal 15. a tanulók hibáinak kezelése 16. a tanulók munkájának értékelése Speciális tantárgyi szempontok 17. a tantárgy sajátos módszertani elvei 50

9.10.4. Önértékelő lap 1. Milyen külön bérezéssel ill. kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? Iskolai rendezvények szervezése Iskolai ünnepélyek szervezése Iskolai dokumentumok készítése Érdekképviseleti tevékenység Versenyfelkészítés Iskolai statisztika készítése Érettségire való felkészítés Tanulói kíséret versenyekre, hétvégi sportrendezvényekre Pályázatírás 2. Milyen külön bérezéssel ill. kedvezménnyel járó, nem órarendi, iskolai szintű feladatokat látott el az elmúlt két év során? Osztályfőnökség Munkaközösség-vezetés Iskolai rendezvények szervezése Iskolai ünnepélyek szervezése Iskolai dokumentumok készítése Érdekképviseleti tevékenység Versenyfelkészítés Korrepetálás Érettségire való felkészítés Tanulói kíséret versenyekre, hétvégi sportrendezvényekre Az iskolai honlap fejlesztése Középszintű érettségi vizsgán jegyző 3. Milyen külön bérezéssel ill. kedvezménnyel nem járó, nem órarendi, osztályszintű tevékenységet végzett az elmúlt két év során? Ünnepélyek szervezése Hétvégi kirándulások Színházlátogatás Mozilátogatás Múzeumlátogatás Korrepetálás Tanulói kíséret versenyekre, hétvégi sportrendezvényekre 51

4. Van(nak)-e olyan tanuló(k), aki(k)nek tanulmányi eredményében és/vagy szakmai fejlődésében és/vagy szemléletében, magatartásában és/vagy életvitelében oktató-nevelő munkája hatására pozitív változást segített elő az elmúlt két évben? Tehetséggondozás Hátrányos helyzetű diák segítése Tanulási nehézséggel küzdő diák segítése Beilleszkedési nehézséggel küzdő diák segítése Év Osztály Hány fő? 5. Bejutott-e olyan tanuló szakmai, ill. tanulmányi versenyek helyezettjei közé, akit Ön ebben az iskolában az elmúlt két évben versenyre fölkészített? Iskolai tanulmányi verseny Városi tanulmányi verseny Megyei/regionális tanulmányi verseny Országos szakmai verseny Iskolai szakmai verseny Megyei szakmai verseny Országos szakmai verseny Év Osztály Név 6. Bejutott-e olyan tanuló az elmúlt két évben iskolai, városi, megyei vagy országos szakmai / tanulmányi verseny helyezettjei közé, akit Ön ebben az iskolában az adott tárgyból valaha is tanított? Városi tanulmányi verseny Megyei tanulmányi verseny Regionális tanulmányi verseny Megyei szakmai verseny Országos szakmai verseny Év Osztály Név 52

7. Részt vett-e az elmúlt öt évben az alább felsoroltak közül valamilyen tevékenységben? Posztgraduális képesítés Elmúlt két évben felsőfokú képzés Akkreditált továbbképzés Tananyagírás Emelt szintű érettségin írásbeli dolgozatok javítása Emelt szintű érettségin szóbeli vizsgáztatás Érettségi elnöki tevékenység Vezetőtanári munka Továbbképzés tartása Előadás tartása konferencián Publikáció Igen Nem 8. Kapott-e szóbeli, ill. írásbeli (díj, oklevél) elismerést, dicséretet az elmúlt öt évben? Az elismerés tárgya Év 9. Kapott-e valamilyen szóbeli, ill. írásbeli elmarasztalást az elmúlt öt évben? Igen. Nem. Megjegyzések: 53

9.10.5. Véleménykérő lap Név: Tanév: Ennek az egyéni Véleménykérő lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az iskolavezetésnek a fejlesztendő területekről az egyes tanár szemszögéből. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének emeléséhez? Ezek közül mit tart a legfontosabbnak iskolai munkájában és mire a legbüszkébb?......... 2. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlődött legtöbbet az utóbbi években?......... 3. Milyen segítségre lenne szüksége, hogy munkája hatékonyabb és eredményesebb legyen?......... 4. Milyen tényezők akadályozzák a munkáját?......... 5. Van-e olyan szakismerete, képesítése, amelyről úgy érzi, hogy nem kellően hasznosul az iskolában?......... 6. Véleménye szerint az iskola működésében mely területeken lenne leginkább szükség javulásra?......... 11. Egyéb észrevételek: 54

9.10.6. Tanulói kérdőív Olvasd el figyelmesen az állításokat, és írd az értékelésedet a jobb szélső oszlopba! 4 = az állítással maradéktalanul egyetértek 3 = az állítással jórészt/többnyire egyetértek 2 = az állítással részben egyetértek 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet Ez a tanár véleményem szerint 1. nyilvánvalóan felkészülten jön be az órákra. 2. jól tud fegyelmet tartani. 3. láthatóan élvezettel, lelkesen tanít. 4. meg tudja szerettetni a tantárgyár a tanulókkal. 5. az órákra pontosan érkezi, és pontosan fejezi be őket. 6. a rendelkezésre álló időt változatos feladatokkal tölti ki. 7. reális követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 8. jó légkört tud teremteni az órákon. 9. a számonkérésben igazságos és következetes. 10. érthetően, követhetően magyaráz. 11. aktivitásra tudja sarkallni az osztályt az órákon. 12. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket kikéri/meghallgatja. 13. egyenlően kezeli a diákokat. 14. a diákokra mint egyénekre is tud figyelni. 15. a tanórákon kívüli (plusz) munkára is ösztönzi a diákokat. 16. olyan ember, akinek a véleménye nem tanulmányi ügyekben is mérvadó számomra. A felsorolt lehetőségek közül válaszd ki a legjellemzőbbet, és karikázd be a be a betűjelét! 17. Hogyan folyik a munka a tanítási órán? a) az órán csak a tanár dolgozik, beszél b) a tanár csak diktál, mi írjuk a vázlatot c) a tanár irányításával a tanulók dolgoznak d) a tanár többnyire csak kiadja a feladatot, és a végén ellenőrzi a megoldást e) a tanár és a diákok közösen dolgozzák fel a tananyagot f) a tanár igényli a diákok együttműködését, a közös gondolkodást g) a tanár figyelmen kívül hagyja, ha a diákok nem értenek valamit, és folytatja az órát a tervezett menete szerint h) többször előfordul, hogy a tanár be se jön az órára 18. Az érdemjegyeken kívül kapsz-e más értékelést is a tanártól? a) nem, vagy nagyon ritkán b) igen, többnyire kritizál c) igen, sokszor sértő a kritikája d) igen, többnyire biztat, ösztönöz e) igen, többnyire reális az értékelés: ha kell, kritizál, ha kell, dicsér 55

9.10.7. Vezetői munka értékelése Kérdőív Olvassa el figyelmesen az állításokat, és írja az értékelését a jobb szélső oszlopba! 4 = az állítással maradéktalanul egyetértek 3 = az állítással jórészt/többnyire egyetértek 2 = az állítással részben egyetértek 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet x = nem tudom megítélni Az iskola igazgatója véleményem szerint 1. magabiztos személyiség. 2. lendületes és nyitott személyiség. 3. céltudatos és elkötelezett. 4. tevékenységközpontú és eredményorientált. 5. kész a kiállásra, még ha a dolog népszerűtlen is. 6. képes önkritikára, tévedéseit felvállalja. 7. célkitűzései világosak, határozott elképzelései vannak az iskola jövőjéről. 8. a célok megfogalmazásában is számít kollégái véleményére. 9. innovatív: felismeri a már nem működő dolgokat, új felvetéseket ad helyettük. 10. inspirálja kollégáit a közös célok megvalósítására. 11. képes egy-egy folyamatot az ötlettől a megvalósításig irányítani. 12. kollégáit folytonos megújulásra ösztönzi. 13. a változások szükségszerűségét meggyőzően el tudja fogadtatni. 14. igényli a munkatársaitól a konstruktív kritikát. 15. az elvégzendő feladatokhoz megfelelő kulcsembereket talál. 16. egyenlő arányban osztja ki a munkát. 17. törekszik a csapatszellem és a jó légkör kialakítására. 18. szorgalmazza és elvárja a nyílt visszajelzést a beosztottjai köréből. 19. a fontos döntések előtt kikéri a tantestület véleményét. 20. bevonja a kollégákat a közösen elvégzett munka értékelésébe. 21. konfliktusok kezelésében hatékony. 22. olyan ember, akinek véleménye nem iskolai ügyekben is mérvadó számomra. 23. külső partnereink felé képviseli és közvetíti az iskolában elfogadott értékeket. 24. tettei és szavai a kialakított értékekkel összhangban állnak. 25. tisztában van a tantestület mint közösség erősségeivel és korlátaival. 26. képes a befogadó nyelvén kommunikálni. 27. hatékony és eredményes értekezleteket tart. 28. döntéseit és a mindenkit érintő információkat nyilvánosságra hozza. 29. méltósággal és megbecsüléssel viszonyul a kollégáihoz. 30. a munkatársaira mint egyénekre is figyel. 31. megbecsüli a minőségi munkát, dicséreteivel további eredményekre ösztönöz. 32. munkatársaira időt szentel. 33. a kiadott feladat elvégzését következetesen számonkéri. 34. egyenes és őszinte visszajelzést ad a kellő időben. 35. a teljesítményértékelést fejlesztő eszközként használja. 36. keresi a módját, hogy az iskola eredményeit és arculatát a nyilvánosság előtt megjelenítse. 37. törekszik a támogatói kapcsolatrendszer kialakítására és működtetésére. 56

9.10.8. Az általános igazgatóhelyettes munkájának értékelése Kérdőív Olvassa el figyelmesen az állításokat, és írja az értékelését a jobb szélső oszlopba! 4 = az állítással maradéktalanul egyetértek 3 = az állítással jórészt/többnyire egyetértek 2 = az állítással részben egyetértek 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet x = nem tudom megítélni Az iskola általános igazgatóhelyettese véleményem szerint 1. magabiztos személyiség. 2. lendületes és nyitott személyiség. 3. céltudatos és elkötelezett. 4. tevékenységközpontú és eredményorientált. 5. kész a kiállásra, még ha a dolog népszerűtlen is. 6. képes önkritikára, tévedéseit felvállalja. 7. innovatív: felismeri a már nem működő dolgokat, új felvetéseket ad helyettük. 8. inspirálja kollégáit a közös feladatok megvalósítására. 9. képes egy-egy folyamatot az ötlettől a megvalósításig irányítani. 10. kollégáit folytonos megújulásra ösztönzi. 11. a változások szükségszerűségét meggyőzően el tudja fogadtatni. 12. igényli a munkatársaitól a konstruktív kritikát. 13. az elvégzendő feladatokhoz megfelelő kulcsembereket talál. 14. egyenlő arányban osztja ki a munkát. 15. törekszik a csapatszellem és a jó légkör kialakítására. 16. szorgalmazza és elvárja a nyílt visszajelzést a beosztottjai köréből. 17. bevonja a kollégákat a közösen elvégzett munka értékelésébe. 18. konfliktusok kezelésében hatékony. 19. olyan ember, akinek véleménye nem iskolai ügyekben is mérvadó számomra. 20. külső partnereink felé képviseli és közvetíti az iskolában elfogadott értékeket. 21. tettei és szavai a kialakított értékekkel összhangban állnak. 22. tisztában van a tantestület mint közösség erősségeivel és korlátaival. 23. képes a befogadó nyelvén kommunikálni. 24. hatékony és eredményes értekezleteket tart. 25. a mindenkit érintő információkat nyilvánosságra hozza. 26. méltósággal és megbecsüléssel viszonyul a kollégáihoz. 27. a munkatársaira mint egyénekre is figyel. 28. elismeri a minőségi munkát, dicséreteivel további eredményekre ösztönöz. 29. munkatársaira időt szentel. 30. a kiadott feladat elvégzését következetesen számonkéri. 31. egyenes és őszinte visszajelzést ad a kellő időben. 32. a teljesítményértékelést fejlesztő eszközként használja. 33. keresi a módját, hogy az iskola eredményeit és arculatát a nyilvánosság előtt megjelenítse. 34. törekszik a támogatói kapcsolatrendszer kialakítására és működtetésére. 57

9.10.9. A nevelési igazgatóhelyettes munkájának értékelése Kérdőív Olvassa el figyelmesen az állításokat, és írja az értékelését a jobb szélső oszlopba! 4 = az állítással maradéktalanul egyetértek 3 = az állítással jórészt/többnyire egyetértek 2 = az állítással részben egyetértek 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet x = nem tudom megítélni Az iskola nevelési igazgatóhelyettese véleményem szerint 1. magabiztos személyiség. 2. lendületes és nyitott személyiség. 3. céltudatos és elkötelezett. 4. tevékenységközpontú és eredményorientált. 5. kész a kiállásra, még ha a dolog népszerűtlen is. 6. képes önkritikára, tévedéseit felvállalja. 7. innovatív: felismeri a már nem működő dolgokat, új felvetéseket ad helyettük. 8. inspirálja kollégáit a közös feladatok megvalósítására. 9. képes egy-egy folyamatot az ötlettől a megvalósításig irányítani. 10. kollégáit folytonos megújulásra ösztönzi. 11. a változások szükségszerűségét meggyőzően el tudja fogadtatni. 12. igényli a munkatársaitól a konstruktív kritikát. 13. az elvégzendő feladatokhoz megfelelő kulcsembereket talál. 14. egyenlő arányban osztja ki a munkát. 15. törekszik a csapatszellem és a jó légkör kialakítására. 16. szorgalmazza és elvárja a nyílt visszajelzést a beosztottjai köréből. 17. bevonja a kollégákat a közösen elvégzett munka értékelésébe. 18. konfliktusok kezelésében hatékony. 19. olyan ember, akinek véleménye nem iskolai ügyekben is mérvadó számomra. 20. külső partnereink felé képviseli és közvetíti az iskolában elfogadott értékeket. 21. tettei és szavai a kialakított értékekkel összhangban állnak. 22. tisztában van a tantestület mint közösség erősségeivel és korlátaival. 23. képes a befogadó nyelvén kommunikálni. 24. hatékony és eredményes értekezleteket tart. 25. a mindenkit érintő információkat nyilvánosságra hozza. 26. méltósággal és megbecsüléssel viszonyul a kollégáihoz. 27. a munkatársaira mint egyénekre is figyel. 28. elismeri a minőségi munkát, dicséreteivel további eredményekre ösztönöz. 29. munkatársaira időt szentel. 30. a kiadott feladat elvégzését következetesen számonkéri. 31. egyenes és őszinte visszajelzést ad a kellő időben. 32. a teljesítményértékelést fejlesztő eszközként használja. 33. keresi a módját, hogy az iskola eredményeit és arculatát a nyilvánosság előtt megjelenítse. 34. törekszik a támogatói kapcsolatrendszer kialakítására és működtetésére. 58

9.10.10. A művészeti tagozatvezető munkájának értékelése Kérdőív Olvassa el figyelmesen az állításokat, és írja az értékelését a jobb szélső oszlopba! 4 = az állítással maradéktalanul egyetértek 3 = az állítással jórészt/többnyire egyetértek 2 = az állítással részben egyetértek 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet x = nem tudom megítélni A művészeti tagozat vezetője véleményem szerint 1. magabiztos személyiség. 2. lendületes és nyitott személyiség. 3. céltudatos és elkötelezett. 4. tevékenységközpontú és eredményorientált. 5. kész a kiállásra, még ha a dolog népszerűtlen is. 6. képes önkritikára, tévedéseit felvállalja. 7. innovatív: felismeri a már nem működő dolgokat, új felvetéseket ad helyettük. 8. inspirálja kollégáit a közös feladatok megvalósítására. 9. képes egy-egy folyamatot az ötlettől a megvalósításig irányítani. 10. kollégáit folytonos megújulásra ösztönzi. 11. a változások szükségszerűségét meggyőzően el tudja fogadtatni. 12. igényli a munkatársaitól a konstruktív kritikát. 13. az elvégzendő feladatokhoz megfelelő kulcsembereket talál. 14. egyenlő arányban osztja ki a munkát. 15. törekszik a csapatszellem és a jó légkör kialakítására. 16. szorgalmazza és elvárja a nyílt visszajelzést a beosztottjai köréből. 17. bevonja a kollégákat a közösen elvégzett munka értékelésébe. 18. konfliktusok kezelésében hatékony. 19. olyan ember, akinek véleménye nem iskolai ügyekben is mérvadó számomra. 20. külső partnereink felé képviseli és közvetíti az iskolában elfogadott értékeket. 21. tettei és szavai a kialakított értékekkel összhangban állnak. 22. tisztában van a tantestület mint közösség erősségeivel és korlátaival. 23. képes a befogadó nyelvén kommunikálni. 24. hatékony és eredményes értekezleteket tart. 25. a mindenkit érintő információkat nyilvánosságra hozza. 26. méltósággal és megbecsüléssel viszonyul a kollégáihoz. 27. a munkatársaira mint egyénekre is figyel. 28. elismeri a minőségi munkát, dicséreteivel további eredményekre ösztönöz. 29. munkatársaira időt szentel. 30. a kiadott feladat elvégzését következetesen számonkéri. 31. egyenes és őszinte visszajelzést ad a kellő időben. 32. a teljesítményértékelést fejlesztő eszközként használja. 33. keresi a módját, hogy az iskola eredményeit és arculatát a nyilvánosság előtt megjelenítse. 34. törekszik a támogatói kapcsolatrendszer kialakítására és működtetésére. 59

9.10.11. A munkaközösség-vezetői munka értékelése Kérdőív Olvassa el figyelmesen az állításokat, és írja az értékelését a jobb szélső oszlopba! 4 = az állítással maradéktalanul egyetértek 3 = az állítással jórészt/többnyire egyetértek 2 = az állítással részben egyetértek 1 = az állítással egyáltalán nem értek egyet x = nem tudom megítélni Értékelje a magyar/történelem/mat.-fiz.-számtech./természettud./angol/idegen nyelv/kéttannyelvű/készségtárgyak/o.fő. munkaközösség vezetőjét az alábbi szempontok alapján! (Jelölje meg egyértelműen, ki az az egy személy, akit értékel!) 1. magabiztos személyiség 2. lendületes és nyitott személyiség 3. céltudatos és elkötelezett 4. tevékenységközpontú és eredményorientált 5. kész a kiállásra, még ha a dolog népszerűtlen is 6. képes önkritikára, tévedéseit felvállalja 7. célkitűzései világosak, határozott elképzelései vannak a munkaközösség munkájáról 8. a feladatok megfogalmazásában számít kollégái véleményére 9. innovatív: felismeri a már nem működő dolgokat, új felvetéseket ad helyettük 10. inspirálja kollégáit a közös feladatok megvalósítására 11. képes egy-egy folyamatot az ötlettől a megvalósításig irányítani 12. kollégáit folytonos megújulásra ösztönzi 13. a változtatások szükségszerűségét meggyőzően el tudja fogadtatni 14. igényli a munkatársaitól a konstruktív kritikát 15. az elvégzendő feladatokhoz megfelelő kulcsembereket talál 16. egyenlő arányban osztja ki a munkát 17. törekszik a csapatszellem és a jó légkör kialakítására 18. szorgalmazza és elvárja a nyílt visszajelzést a munkaközössége tagjaitól 19. rendszeresen tájékoztatja a munkaközösség tagjait a vezetői döntésekről 20. bevonja a munkaközösség tagjait a közösen elvégzett munka értékelésébe 21. konfliktusok kezelésében hatékony 22. olyan ember, akinek véleménye nem iskolai ügyekben is mérvadó számomra 23. tettei és szavai a közösen kialakított értékekkel összhangban állnak 24. tisztában van a munkaközösség mint közösség erősségeivel és korlátaival 25. képes a befogadó nyelvén kommunikálni 26. hatékony és eredményes munkaközösségi értekezleteket tart 27. méltósággal és megbecsüléssel viszonyul a kollégáihoz 28. a munkaközösség tagjaira mint egyénekre is figyel 29. elismeri a minőségi munkát, dicséreteivel további eredményekre ösztönöz 30. a kiadott feladat elvégzését következetesen számonkéri 31. egyenes és őszinte visszajelzést ad a kellő időben 32. a teljesítményértékelést fejlesztő eszközként használja 60

9.10.12. Önértékelő lap Vezetői munka értékelése 1. Milyen külön bérezéssel ill. kedvezménnyel járó iskolai feladatokat látott el a jelen igazgatói ciklusban? 2. Milyen külön bérezéssel ill. kedvezménnyel nem járó iskolai feladatokat látott el a jelen igazgatói ciklusban 61

10. A meglévő szabályzatok listája, amelyre hivatkozás történik Közoktatási törvény 40. (10) és (11), valamint a 129. (6) pontja 3/2002-es OM rendelet Szeged Megyei Jogú város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja (ÖMIP) A Comenius 2000-I. intézményi modell dokumentumai (Com-I.) A Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai programja (PP) A Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) 62

Tartalom 1. Az intézmény bemutatása...2 1.1. Az iskola rövid története..2 1.2. Küldetésnyilatkozat..3 2. Fenntartói minőségpolitika....5 2.1. Valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladata....5 2.2. Valamennyi iskola faladata..5 2.3. Valamennyi gimnázium feladata.6 2.4. Valamennyi szakközépiskola feladata.6 2.5. Valamennyi kollégium feladata...6 2.6. Kiemelt célok...7 2.7. További célok..7 2.8. Minőségcélok..7 3. Intézményi minőségpolitika.8 3.1. Az intézmény képzési területei...8 3.2. Az intézmény nevelési elvei 9 3.3. Az intézmény nevelési céljai...9 3.3.1. Az iskola nevelési céljai...9 3.3.2. A kollégium nevelési céljai....10 3.4. Az intézmény jellemző oktatási-nevelési módszerei. 10 4. Intézményi minőségirányítási rendszer..12 4.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége..12 4.1.1. Jogszerű működés.12 4.1.2. Tervezés...14 4.1.3. Vezetői ellenőrzés és értékelés.15 4.1.4. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk célja...16 4.1.5. A minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül 16 5. Partnerkapcsolatok irányítása.17 5.1. A partnerek azonosítása.17 5.2. A partnerlista felülvizsgálata, aktualizálása...17 5.3. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése.17 5.4. A partnerekkel folytatott kommunikáció rendje 17 5.4.1. Kommunikáció a közvetlen partnerekkel.17 5.4.2. Kommunikáció a közvetett partnerekkel..18 5.4.3. Kommunikáció a kollégium partnereivel...18 6. Mérés, ellenőrzés, értékelés.19 6.1. A partneri elégedettség mérése..19 6.2. A tanulók munkájának ellenőrzése-mérése 19 6.3. A tanári munka értékelése, a tanári munka értékelésének szabályzata..19 6.3.1. A tanári teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetése. 20 6.3.2. Az értékelési rendszer céljai.20 6.3.3. A tanári teljesítmények értékelésének intézményi alapelvei 20 6.3.4. A teljesítményvizsgálat célja és jellege 21 6.3.5. Az értékelés tárgya, módszerei és menete 21 63

6.3.6. Az értékelés részletes leírása és menete 23 6.4. A vezetői munka értékelése és szabályzata 25 6.4.1. A vezetői teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetése...25 6.4.2. A vezetői munka intézményi értékelési rendszerének céljai 25 6.4.3. A vezetői teljesítmények értékelésének intézményi alapelvei..26 6.4.4. Az iskola vezetése.26 6.4.5. Az értékelés tárgya, módszerei és menete 26 6.4.6. Az értékelés részletes leírása és menete 27 7. Minőségfejlesztési rendszer működtetése...29 7.1. A minőségirányítási rendszer kidolgozott szabályzatai.29 7.2. Az intézmény partnerközpontú működésének már megvalósult eredményei 29 7.2.1. A közvetlen partnerek felé 29 7.2.2. A közvetett partnerek felé.30 7.3. További fejlesztési céljaink partnereink szerint csoportosítva..31 7.3.1. Tanulók.31 7.3.2. Tanárok és munkatársak 32 7.3.3. Szülők 32 7.3.4. A város középiskolái.32 7.3.5. Fenntartó...32 8. Az intézményi minőségirányítási program elfogadása, egyeztetések, felülvizsgálat...34 8. 1. Az IMIP felülvizsgálatának menete.. 34 9. Mellékletek. 35 9.1. A vezetői ellenőrzés rendszere...35 9.2. A vezetői értékelés rendszere.36 9.3. Kommunikációs adatbázis...37 9.4. Az elégedettség és az elvárások mérése partnereink körében 38 9.5. Mit értünk aktív szülői közösségen?...39 9.6. Táblázat a pályázatok figyelési rendszeréről.40 9.7. Problémás gyerekek megtalálása és kiszűrése...42 9.8. Az intézményen belüli hatékony kommunikáció/párbeszéd kialakítása és fenntartása..46 9.9. Az intézményen belüli információáramlás...47 9.10. A tanári munka értékelése 48 10. A meglévő szabályzatok listája, amelyre hivatkozás történik.62 11. Tartalom 63 64