INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Készítette: Dr. Kühn János igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Szeged, 2007. március 26. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Szeged, 2007. március 30. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2006/2007. tanév vége Fenntartói jóváhagyás dátuma:
1. Az intézmény bemutatása 1.1. Az iskola rövid története Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium jogelődjét 1897- ben alapította Szeged városa Állami Leányiskola néven. Az iskola kezdetben ideiglenesen egy bérházban nyert elhelyezést, a Szabadkai sugárút és a Földvári utca sarkán álló Novákházban. 1901-1903 között épült fel a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által megvásárolt Wodlianer-féle telken a ma is az oktatásnak helyet adó épület. Az épületet Baumgarten Sándor, Lechner Ödön közvetlen tanítványa tervezte, aki maga is Lechner hatása alatt állott, munkáinál igyekezett hasonló motívumgazdagságot alkalmazni. A magyaros szecessziós stílusban fogalmazott épületet kezdetben kétszáz leánynövendék számára tervezték, hatvan internátusi hellyel és tizenkét tanteremmel. A társadalmi igények változásának eredményeként 1916-ban iskolánk elsők között vált leánygimnáziummá. 1922-ben az iskola felvette Árpád-házi Szent Erzsébet nevét. Az intézmény népszerűségét jelzi, hogy az eredetileg 200 főre tervezett épületbe az 1930-as években már 500 tanuló járt. Az első és a második világháború idején hadikórházként működött az épület, az oktatás a város más iskoláiban folyt. Ezekben az időkben mind az iskola felszerelésében, mind magában az épületben nagy károk keletkeztek, melyek rendbehozatala nagyon lassan haladt. 1950-ben megszűnt az Árpád-házi Szent Erzsébet megnevezés. 1952-ben vette fel iskolánk Szeged nagy írójának, Tömörkény Istvánnak nevét, s e néven ismert ma is. Még abban az évben intézetünk egy új, zenegimnáziumi tagozattal a zenegimnáziumi tagozattal bővült. 1961-ben indult a képző- és iparművészeti képzés iskolánkban, rajtunk kívül csupán Budapesten és Pécsett volt ilyen iskolatípus. Ekkor kezdték építeni az ún. alkotóházat, mely teljes egészében a művészeti képzést szolgálja. 1965-ben indult az egészségügyi szakiskolai képzés, mely egészen 1980-ig folyt, majd ekkor átkerült a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolába. 1975-ben színpadi táncos képzés indult iskolánkban, melyet négyévente egy osztályban indítunk. 1990-ben a Konzervatórium megalakulásával a zenei szakmai képzés átkerült ebbe az intézménybe, a zeneművész szakos tanulókat kizárólag közismereti tárgyakra oktattuk 2004- ig. A gimnáziumi oktatás átszervezése 1989-ben kezdődött. Az addig egységes gimnáziumi osztályokat a társadalmi igényeknek megfelelően speciális képzéssel tettük vonzóvá. 1989- ben humán fakultációs osztályt, 1990-ben speciális angol-speciális német nyelvi osztályt, 1993-ban pedig magyar-német két tanítási nyelvű osztályt, valamint környezetvédelmi képzést indítottunk. Ezt egészítette ki a 2005-2006. tanévtől indult magyar-spanyol két tanítási nyelvű osztály. 1996-ban az iskolával összevonták a Szilágyi Erzsébet Kollégiumot. 2007-ben a kollégium ismét elkerült az iskolától, ugyanis integrálták a Szegedi Kollégiumok Igazgatóságába. 1997-ben az iskola egyhetes rendezvénysorozattal emlékezett 100 éves jubileumára. Az intézménynek jelenleg közel 800 tanulója van. Az eredetileg 200 gimnazistára és 60 kollégistára tervezett épület túlzsúfolt, megérett egy alapos felújításra, bővítésre, mely 2007 januárjában megkezdődött. Tanítványaink szeretik megmérettetni magukat a különböző tanulmányi versenyeken, ezért szívesen vesznek részt azok különböző városi, megyei illetve országos válfajain. Az országos rajz-, illetve mintázó versenyen mindig van diákunk az első három helyezett között. Ugyanígy szerepelnek diákjaink az országos latin vagy olasz nyelvi verseny döntőjében. Igen kedveltek a történelmi és az irodalmi vetélkedők, melyeken szép sikerekkel szerepelnek tanulóink. A 2
környezetvédelmi képzés bevezetése óta e versenyekről sem hiányoznak a tömörkényes diákok. Mintegy félévszázados, eseményekben és eredményekben gazdag múltra tekint vissza a gimnázium leánykara. Ez az időszak a kórus megalakulásától a helyi, majd országos sikerektől a nemzetközi elismerésekig ível, s hagyományait a mai napig is ápolja, gyarapítja. Legszebb eredmény azonban, hogy tanítványaink sikeres emberek lesznek, akik nem felejtik el, hogy ezt az iskolának is köszönhetik. 1.1. Küldetésnyilatkozat Az ember azonban nemcsak utas és önmaga szobrásza, de embertárs is, aki míg magát teremti, akármilyen kis körön, de az egész emberi életet valami magasabb lehetőség felé igyekszik terelni. (Németh László) Iskolánk az úgynevezett vegyes típusú középfokú oktatási intézmények csoportjába tartozik: gimnázium, művészeti szakközépiskola és kollégium. Elsődleges feladatunknak tekintjük az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgákra, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő oktatás és nevelés biztosítását. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretközvetítés diákközpontú, magas színvonalú legyen, vegye figyelembe a tanulók egyéni adottságait, képességeit. Iskolánk törekszik az eredményes és hatékony szakmai munkára, mely kellőképpen nyitott az oktatás változásaira. Kiemelt feladatunk az önálló életkezdéshez és munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása, valamint az egész életen át tartó tanulásra való felkészítő tevékenység. Fontosnak tartjuk a közvetlen és közvetett partnereinkkel történő rendszeres és érdemleges kapcsolattartást, a partnerközpontú működés biztosítását. Ennek érdekében a Comenius 2000- I. modell kidolgozását követően minőségfejlesztési rendszert működtetünk. Arra törekszünk, hogy nyitottak legyünk a diákjaink, a szülők, az általános iskolák, a város és a régió középiskolái és kollégiumai, a felsőoktatási intézmények, a szakmai szolgáltató és civil szervezetek felé. Az iskola nevelőtestületének tagjai nyitottak az új módszerek kipróbálására és alkalmazására, vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik pedagógiai és szakmai tudásukat. Különösen fontosnak tartják az alábbi eszmei értékek ápolását és átadását: humanizmus közösségi összetartás hazafiasság egyenlőség demokratizmus a munka megbecsülése és tisztelete szabadság. 3
Fontos számunkra, hogy az intézményi nevelő-oktató munka középpontjában az emberközpontú nevelés álljon, melynek eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket beszélő, a környezetért felelősséget érző és vállaló, művelt állampolgárokat képezünk. Szándékaink szerint az intézmény toleráns, erkölcsös, az emberi értékeket tiszteletben tartó, a folyamatos önművelés igényével rendelkező, a megteremtett értékekhez ragaszkodó, ugyanakkor a világot kritikusan szemlélő, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező embereket bocsát ki. (A 2007-ig az intézmény részét képező kollégium a város különböző középiskoláiból érkező diákok számára nyújt folyamatos biztonságos ellátást, valamint biztosítja a tanulás feltételeit, az egyéni igények szerinti minőségi tanulásvezetést, a szaktantárgyi továbbfejlődést és a korrepetálást. Az intézmény garantálja a tanulók biztonságát, a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartást. A kollégium korszerű életvezetésre nevel, hangsúlyt helyezve a személyes autonómiára. Fontosnak vallja, hogy diákjai az itt eltöltött évek során elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait.) Az intézmény vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőség iránt. 4
2. Fenntartói minőségpolitika Szeged Megyei Jogú város Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézmények feladatait az alábbiakban határozta meg. 2.1. Valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladata: 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az intézmények céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és működtessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgáskorlátozott gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket. 2.2. Valamennyi iskola faladata: 1. Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatására. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kiemelten kezeljék az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának technikáját. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás eszközeit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. 5
2.3. Valamennyi gimnázium feladata: 1. Valamennyi gimnázium a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Mindegyik gimnázium biztosítsa a tanulók számára az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. 3. A gimnáziumok nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi gimnáziummal. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. Az általános követelményeket kiegészítve a Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium biztosítsa a magyar-német két tanítási nyelvű oktatást. 2.4. Valamennyi szakközépiskola feladata: 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Mindegyik szakközépiskola biztosítsa a tanulók számára az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra való felkészítést. 3. A szakközépiskolák nevelőtestületei készüljenek fel a kétszintű érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelő felkészítés és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi gimnáziummal. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 4. A szakközépiskolák adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerőpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű piacképes szakemberképzés folyjék. 5. Valamennyi intézmény fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. Az általános követelményeket kiegészítve a Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium biztosítsa a művészeti oktatást. (2.5. Valamennyi kollégium feladata: 1. Minden kollégium a jóváhagyott programja szerint végezze a tanulók nevelését. 2. A kollégiumok biztosítsák a feltételeket a tanulók számára az iskolai nevelő-oktató munka minél sikeresebb támogatásához. 3. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. A szabadidő hasznos eltöltését szolgálják a speciális ismereteket adó, készség- és képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök. 4. A gyermekek fejlődése és segítése érdekében működjenek együtt a kollégiumi nevelő tanárok az intézmények pedagógusaival.) 6
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozóan középtávú célokat fogalmazott meg: 2.6. Kiemelt célok 1. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, a sokszínűség megtartása mellett erősödik a kultúraközvetítő szerepe és a nevelőmunka eredményessége. 2. A közoktatási szolgáltatásra a minőségelvű, partnerközpontú működés a jellemző, melynek az alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere. 3. A nevelő-oktató munka ergonómiai és esztétikai feltételeinek megteremtéséhez meghatározza az intézményi épületállomány minimális standardját, és biztosítja ennek folyamatos fejlesztését. 2.7. További célok 1. Fontos, hogy az intézmények előtérbe helyezzék a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését. 2. A NAT-ban meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során megteremti a tanulók harmonikus személyiségfejlődésének feltételeit. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek szakmai ellátásához a szükséges emberi és egyéb feltételeket biztosítja. 4. A hatékony információáramlás érdekében a fenntartó és az intézmények, valamint az intézmények közötti elektronikus kapcsolatot hoz létre és működtet. 5. Javítja az együttműködést az oktatási ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 2.8. Minőségcélok 1. Városi szinten koordinálja a középiskolák közötti együttműködést az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés érdekében. 2. Támogatja a városi szintű tehetséggondozó szakkörök létrehozását és működtetését. 3. Az eurokonform szakmák oktatását szorgalmazza a középfokú iskolarendszerben. 4. A fenntartó elérhetővé teszi az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében a szaktanácsadói szolgáltatást. 5. Cél, hogy az iskolákban megtörténjen az akadálymentesítés. 6. Biztosítja az információs és kommunikációs technika feltételeit annak érdekében, hogy az informatikát ne csak tantárgyként tanítsák az iskolák, hanem eszközként szolgáljon információszerzésre. 7. A pályázati lehetőségeket kihasználja az intézményépületek állagának javítása érdekében. 8. Négyévente eredményesség, illetve hatékonyságvizsgálatot végez az intézményeinél. 7
3. Intézményi minőségpolitika A Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának mint fenntartónak a közoktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási programját (ÖMIP) vette figyelembe az intézményi minőségpolitika meghatározásakor. A fenntartó igényeivel és elvárásaival összhangban készítettük el az intézmény minőségirányítási (IMIP) programját. 1. Az intézményi minőségpolitikánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Célunk, hogy a tanulók művelt, testileg és mentálisan is egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 4. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor gyermekközpontú és humánus. 5. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 6. Az iskola nevelőtestülete elkötelezett a folyamatos szakmai és pedagógiai ismereteinek bővítése iránt. 7. Iskolánk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. 3. 1. Az intézmény képzési területei Érettségi vizsgára való felkészítés: (a) gimnáziumban általános tantervű osztály ének-zenei osztály humán osztály környezetvédelmi osztály magyar-német két tanítási nyelvű osztály magyar-spanyol két tanítási nyelvű osztály speciális nyelvi osztály (b) szakközépiskolában képző és iparművészeti osztály alkalmazott grafikus szak 52 1811 02 díszítőszobrász (gipsz, kő) szak 52 1811 03 keramikus szak 52 1811 08 textilműves szak 52 1811 12 táncművészeti osztály (négyévente indul) 52 1833 02 Mindkét iskolatípus tanulóinak lehetőséget biztosítunk arra, hogy sikeresen felkészülhessenek a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgára. A képző- és iparművészeti, valamint a táncművészeti szakközépiskolai tanulóink a sikeres közismereti érettségi vizsga után 13. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A 13. évfolyam sikeres elvégzése után szakmai képesítő vizsgát tehetnek. 8
A képzés a helyi tantervben meghatározottak szerint történik. Az iskola helyi tanterve (PP 81. o.); Az iskola szakmai programja (PP 124. o.) Iskolánk tanárai a felsőoktatási intézmények felkérésére szakvezetői feladatokat látnak el, a tanár szakos hallgatók szakmai gyakorlatát irányítják. Intézményünk ad helyet a Goethe Intézet kihelyezett könyvtárának. 3. 2. Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevelőmunka ember- és értékközpontú. Ennek célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, és az intézményi tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. Ennek figyelembevételével határozta meg az intézmény a nevelőmunka alapelveit, amit az iskola pedagógiai programja rögzít. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei (PP 8.o.) 1. Az iskola az oktatás mellett kiemelt feladatának tekinti a tanulók nevelését, személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztését. A személyiségfejlődés terén irányt adó alapelv, hogy a tanulóink ismerjék meg a személyes méltóság megtartásának, az önállóságnak, az önismeretnek és önkontrollnak, a felelősségnek, az önnevelésnek és önfejlesztésnek a módjait és lehetőségeit. 2. Kiemelt feladatunk tanulóink testi-lelki-szellemi harmóniájának kialakítása. Nevelőmunkánk szerves része a nemzeti identitás tudatosítása, kulturális örökségünk megismertetése és ápolása, a kulturális és művészeti értékek tiszteletének kialakítása, valamint a kultúra iráni érzékenység és nyitottság megtartása. 3. Feladatunknak tekintjük a környezet és egészség megóvását, ezek iránt a felelős magatartás kialakítását. 4. Az iskola alapvető feladatának tartja a város tudományos, kulturális és közösségi életében való részvételt. 3.3. Az intézmény nevelési céljai 3. 3. 1. Az iskola nevelési céljai Az iskola célrendszerét a NAT alapelvei határozzák meg. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll. Megvalósítása során a legfontosabb a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai (PP 10.o.) A tanulókat fel kell készítenünk az ésszerű változások kezdeményezésére, a világot kritikusan szemlélő álláspontra, a környezetért felelősséget érző és vállaló polgári létre, a változó világ problémái iránti nyitottságra, a döntésképességre és a reális pályaorientációra, az önállóságra, az öntevékenységre, az önművelés igényére, a reális önértékelésre, az együttműködési készségre és a becsületes emberi kreativitásra. Célként határoztuk meg az eszmei értékek - humanizmus, közösségi összetartás, hazafiasság, egyenlőség, demokratizmus, a munka megbecsülése és tisztelete, szabadság - ápolását és átadását. 9
A közösségi értékek - társadalmi elkötelezettség, szolidaritás, együttműködés, az anyagi és szellemi javak gyarapítása, más kultúrák, szokások értékelése, más népek megértése, tolerancia közvetítésére és megbecsülésére nagy gondot fordítunk. Az embertársainkhoz való viszony tekintetében védjük a személyes méltóságot, az életet, az egészséget és a személyes tulajdont. Arra neveljük diákjainkat, hogy álljanak ki személyes meggyőződésük mellett, ugyanakkor tartsák tiszteletben mások véleményét. Az együttérzés, a tolerancia és mások segítése váljon a mindennapjaik részévé. (3. 3. 2. A kollégium nevelési céljai A kollégium pedagógiai programja (PP 129.o.) sajátos eszközeivel készítse fel a tanulókat az eredményes tanulásra és a sikeres életpályára segítse a választott középiskola eredményes elvégzését, az első szakképesítés megszerzését, illetve a felsőfokú tanulmányokra való felkészülést segítse elő a diákok személyiségének harmonikus és egészséges fejlődését, erősítse a pozitív emberi tulajdonságokat támogassa adottságaik, képességeik kibontakoztatását, az önművelés, egészséges és kulturált életmód igényének kialakítását segítse a beilleszkedést, a kulturált együttélés elemi szabályainak megismerését fejlessze a szociális kompetenciákat és a társadalmi szerepekre való felkészítést segítse elő, hogy a diákok a diákönkormányzat munkájába bekapcsolódva gyakorolják a demokrácia alapvető szabályait: az érdekképviseletet, az érdekérvényesítést, a érdekütköztetés kulturált módjait és technikáit ösztönözze a diákokat, hogy vállalt feladataikat, munkájukat megfelelő önállósággal végezzék neveljen empatikus és toleráns viselkedésre) 3. 4. Az intézmény jellemző oktatási-nevelési módszerei A nevelő-oktatói munka elsődleges színtere a hagyományosan szervezett tanítási óra, ahol a NAT követelményeinek megfelelően korszerű módszerekkel korszerű ismereteket közvetítünk. A nem hagyományosan szervezett tanítási óra hatékonyan egészíti ki a hagyományos tanórai oktatást, nevelést: terepgyakorlatok hangversenyek látogatása múzeumok látogatása A tanórán kívüli tevékenységek is segítenek az iskola közvetítette értékrend átadásában: tanulmányi kirándulások szakmai jellegű kirándulások külföldi diákcsere-kapcsolatokban való részvétel tanulmányi versenyekre való felkészítés diákpályázatok vetélkedők projektek kidolgozása és megvalósítása táborok (gólyatábor, alkotótábor) önismereti, önfejlesztő tréningek szakkörök 10
sportrendezvények, sportnap ismeretterjesztő előadások pályaválasztással kapcsolatos előadások kézműves foglalkozások "egészségnap" jeles napok ("Föld napja", Víz napja stb.) gólyapróba szalagtűző ünnepség, szalagavató bál kiállítások szervezése közös színház- és mozilátogatás az egyes osztályok által szervezett délutáni kulturális programok a tanulók közreműködése az iskolai alapítvány rendezvényein ünnepségek, megemlékezések Ezek a programok lehetőséget teremtenek a közösség formálására, valamint együttműködésre, a kulturális értékek tiszteletére és önfejlesztésre ösztönöznek, nyitottságra, elfogadásra, megértésre nevelnek. A beilleszkedési, magatartásbeli és tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára a törvény adta lehetőségeket figyelembe véve egyénre szabott nevelési-oktatási módszert keresünk. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések keretében gondot fordítunk a nemzeti és iskolai hagyományok ápolására, ennek részleteit az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Az iskolai hagyományok ápolása (PP 7.o.) Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink nyitottak legyenek a körülöttünk lévő világ dolgaira. Ezért is szorgalmazzuk, hogy a diákok vegyenek részt minél több városi rendezvényen, pályázaton, kulturális és sporteseményen. (A kollégium nevelési és oktatási módszerei A kollégium pedagógiai programja (PP 129.o.) tanulószobai foglalkozás (szilencium) csoportfoglalkozás felzárkóztató foglalkozás, szakmai korrepetálás tehetségfejlesztő foglalkozások szabadidős tevékenységek egyéni beszélgetés napos-rendszer egyéni sporttevékenység ösztönzése) A fenti nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében az intézmény minőségirányítási rendszert dolgozott ki és működtet. 11
4. Intézményi minőségirányítási rendszer A minőségirányítási programmal kapcsolatos szabályozásokat a 1993. évi közoktatási törvény 40. (10) és (11), valamint a 129. (6) pontja, és ennek 2006. évi módosítása tartalmazza. 4.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A minőség elérésére minden szervezetnek törekednie kell, és ebben a szervezet vezetésének nagyon fontos szerepe van. A minőségért elsősorban a vezetőt a felelős, mert a minőség a vezető döntéseitől függ. Így a minőségirányítási rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az igazgató mert az ő elhatározása, elkötelezettsége nélkülözhetetlen az iskolai minőségirányítási rendszer kiépítésében és működtetésében: az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső szabályokat, előírásokat elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai programját melyet meghatározott időnként felülvizsgál -, éves munkatervét, meghatározta minőségpolitikáját és minőségpolitikai céljait kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket biztosítja a szükséges erőforrásokat. 4.1.1. Jogszerű működés Az intézmény vezetése fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó dokumentumokat (törvények, rendeletek, belső szabályzók) mindenki ismerje, és ezek a munkatársak számára hozzáférhető helyen legyenek. 4.1.1.1. Számítógépen hozzáférhető dokumentumok (iskolai hálózat /Tantárgy server) Minden dolgozó számára hozzáférhető helyen találhatók a következő dokumentumok: Pedagógiai program SZMSZ Kollektív szerződés IMIP A dokumentumot minőségirányítási vezetőnek van joga módosítani, a dolgozók csak olvashatják, beírási joguk nincs. A korábbi dokumentumokat változtatásuk után is megőrizzük, amiről a rendszergazda és a minőségügyi vezető gondoskodik. 4.1.1.2. Dokumentumok kiadása, kezelése 1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot, illetve iskolából küldött iratot, jegyzőkönyvet iktatni kell. 3. A beérkezett, illetve elküldött küldemények iktatása időrendben történik. 4. Minden évben új iktatókönyvet kell nyitni. 5. Az iktatókönyv rovatait pontosan kell vezetni; az ügyirat tárgyát úgy kell tömören meghatározni, hogy következtetni lehessen annak tartalmára. 6. Bizalmas iratokat külön iktatjuk, irattárosa az igazgató. 12
7. Az ügyiratok csoportosítása az iratkezelési szabályzat alapján történik Iratkezelési szabályzat (SZMSZ melléklet). 8. Az iratok kezelése, továbbítása: (a) az igazgató felbontja és láttamozza az iratot (b) az igazgatóhelyettes iktatja és kiadja a felelős személyeknek (c) az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. 4.1.1.3. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Az intézménybe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny felelős: gazdasági vezető Oktatási Közlöny felelős: igazgató A közlönyökben megjelent változásokról az érintettek értesítése: ha lehetséges, még aznap értesíteni kell az érintetteket (fénymásolat) a tájékoztatás egy héten belül mindenképpen történjen meg mindenkit érintő változásokról a pénteki nagyszünetben történik tájékoztatás technikai dolgozók esetében rendkívüli értekezleten. A közlönyökbe a gazdasági, illetve az igazgatóhelyettesi irodában személyesen is bele lehet nézni, azokat elvinni nem szabad. Az iskola életét meghatározó jogszabályokat az alábbi helyeken lehet megtekinteni: Iskolai könyvtárban Alkotmány Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Kollektív szerződés Házirend Igazgatóhelyettesi irodában Közoktatási törvény Szakképzési törvény Felsőoktatási törvény Felnőttképzési törvény Szervezeti és működési szabályzat Kollektív szerződés Pedagógiai program Házirend Intézményi minőségirányítási program Tanári szobában Szervezeti és működési szabályzat Pedagógiai program Kollektív szerződés Házirend Intézményi minőségirányítási program 13
Gazdasági irodában Munka törvénykönyve Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény CD jogtár 4.1.2. Tervezés Az intézményt struktúrája, céljai, alapfeladatai a középiskolák között egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik. Az iskola fontos céljai a következők: a Pedagógiai programban meghatározott értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül gyermekközpontú, magas színvonalú, hatékony szakmai munka az iskolai munka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket beszélő, a művészeteket értékelő és művelt tanulók kibocsátása az iskola toleráns, erkölcsös, érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat neveljen az iskola biztosítja az intézményben tanítók számára a továbbképzést az iskola biztosítja az elméleti és gyakorlati ismereteket az önálló, egészséges életvezetéshez az iskola lehetőséget biztosít a magas színvonalú informatikai ismeretek elsajátításához az iskola a környezet fokozott védelmére neveli tanulóit az iskola erejéhez és lehetőségeihez mérten törekszik az esélyegyenlőség folyamatos biztosítására az iskola által megfogalmazott minőséget folyamatosan biztosítja a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával az iskola eszközállományát folyamatosan javítja, korszerűsíti, bővíti. Az intézményi célokból eredő nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatokat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: 4.1.2.1. Rövid távú feladatok differenciált képességfejlesztés folyamatos biztosítása iskolai rendezvények, megemlékezések folyamatos szervezése, lebonyolítása versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása tanulmányi kirándulások, színház-, mozi- és múzeumlátogatások szervezése drog- és bűnmegelőzési programok szervezése (PP/Egészségnevelési program 28.o.) pályázatok figyelése, elkészítése (Com-I. 4. szakasz; 9.6. melléklet szakmai továbbképzéseken való részvétel biztosítása Az iskola továbbképzési szabályzata (SZMSZ 35.o.) iskolai sportversenyek szervezése úszásoktatás tanmenet szerinti megszervezése ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében (PP/Egészségnevelési program 28.o.) iskolai támogatások nyújtása mulasztások következetes számonkérése az iskola épületének, a művészeti tanműhelyek felújítása 14
4.1.2.2. Középtávú feladatok pályaorientáció a 10., 12. és 13. évfolyamokon nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a nevelést, oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, pótlása (a kollégium épületének átalakítása) 4.1.2.3. Hosszú távú feladatok közép- és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés szakmai érettségi vizsgára való felkészítés munkába állásra való felkészítés a tanulók felkészítése az egész életen át tartó tanulásra A pedagógiai feladatok megvalósításának színterei: a hagyományosan szervezett tanítási órák, a nem hagyományosan szervezett tanítási órák, a tanítási órákon kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képességfejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák-önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. 4.1.3. A vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere (PP 21. o.); (COM-I. 6. szakasz; 9.1.; 9.2. melléklet) 4.1.3.1. Ellenőrzés és értékelés Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: az értékelés középpontjában az eredményesség, a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak fejlesztése az értékelés nem a szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul az értékelés általában - egy-két kivételtől eltekintve nyilvános. 4.1.3.2. Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése. A minőségirányítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. A szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján értékelünk. 4.1.3.3. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének legfontosabb eszköze a mérés. A tantárgyi mérések mellett lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. 4.1.3.4. Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak való megfelelést vizsgálja. 4.1.3.5. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése. 4.1.3.6. Az értékelés színterei (a) A tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek közép- és emelt szintű érettségi és szakmai vizsgák tanulmányi versenyek 15
(b) A tanulók magatartása, szorgalma, szakmai szorgalma (PP 99.o.) (c) Pedagógusok munkája (d) Technikai dolgozók munkája 4.1.3.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (SZMSZ 22. o.) A pedagógus munkájának értékelési alapelvei, szempontjai (PP 24.o.) 4.1.3.8. A tájékozódás lehetőségei a minőségi munkáról (SZMSZ 22. o.) A tájékozódás lehetőségei a minőségi munkáról vezetői ellenőrzés, értékelés: - tervezett - eseti önértékelés külső szakmai vizsgálat fenntartói és egyéb vizsgálatok: - szakmai - gazdasági vizsgák irányított önértékelés 4.1.4. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk célja 4.1.4.1. Rövid távú célok a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre való visszajelzésekkel és annak megbeszélésével az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása 4.1.4.2. Közép és hosszú távú célok az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználása segíti pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez 4.1.4.3. Egyéb célok felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelmű megfogalmazását segíti megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményről, a meglévő problémákról javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség, és mindezekkel együtt az egyéni és intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. 4.1.5. A minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül Az intézmény a Comenius 2000-I. intézményi modell kiépítése után minőségirányítási rendszert működtet, amely vizsgálja, méri, értékeli a partnerek igényeit, elégedettségételégedetlenségét. A PDCA elvet figyelembe véve a folyamatos minőségfejlesztő munka mellett köteleztük el magunkat. 16
5. Partnerkapcsolatok irányítása 5. 1. A partnerek azonosítása Comenius 2000-I. intézményi modell kidolgozása során megtörtént a közvetlen (belső) és közvetett (külső) partnereink azonosítása. Közvetlen partnereink: iskolánk tanulói Közvetett partnereink: tanulóink szülei felsőoktatási intézmények kollégiumok általános iskolák fenntartó egyéb partnerek (civil szervezetek, szakmai és gazdasági társaságok) 5. 2. A partnerlista felülvizsgálata, aktualizálása A közvetett partnereinkről kommunikációs adatbázis készült. Ennek aktualizálása minden év szeptember 31-ig megtörténik. Kommunikációs adatbázis (Com-I. 3. szakasz) A dokumentum felülvizsgálatának felelőse: minőségirányítási felelős 5. 3. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése A partnerek igényeinek és elégedettségének mérésére szabályzatot dolgoztunk ki. Az elégedettség és az elvárások mérése partnereink körében (Com-I. 5. szakasz; 9.4. melléklet) Felelősét minden tanévben az igazgató jelöli ki. 5.4. A partnerekkel folytatott kommunikáció rendje 5. 4. 1. Kommunikáció a közvetlen partnerekkel 5.4.1.1. Tanulókkal A tanulókat érintő ügyekről az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat. Felelősök az osztályfőnökök. A kiemelten fontos eseményekről körözvényben, illetve iskolarádión keresztül tájékoztatjuk a diákokat. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes. Az ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be a szülői értekezlet, fogadóóra időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Az aktuális információkat a nevelési igazgatóhelyettes juttatja el az osztályfőnökökhöz. A diákönkormányzattal és a diákképviselettel folytatott kommunikáció rendje szabályozott. A diákönkormányzat, a diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás (SZMSZ 27. o.) Felelős: nevelési igazgatóhelyettes 5.4.1.2. Tanárokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Indokolt esetben pénteken a nagyszünetben az igazgató tájékoztatást tart a tanárok számára. Indokolt esemény miatt az igazgató nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató. Az intézményen belüli hatékony kommunikáció/párbeszéd kialakítása és fenntartása (Com-I. 4. szakasz; 9.8. melléklet) 17
A dolgozókat a döntéshozás folyamatában a Közalkalmazotti Tanács (KAT) képviseli. Közalkalmazotti szabályzat (SZMSZ melléklet) 5.4.1.3. Nem pedagógus munkatársakkal A gazdasági vezető a gondnok bevonásával havonta egyszer munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató. 5.4.2. Kommunikáció a közvetett partnerekkel Kommunikációs adatbázis (COM-I. zárószakasz) 5.4.2.1. Szülőkkel, szülői közösséggel Az iskola és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje (SZMSZ 22.o.) Aktívan működő szülői közösség létrehozása (Com-I.a.szakasz; 9.5. melléklet) A szülő, a tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei (PP 26.o.) 5.4.2.2. Iskolaszékkel Az iskolaszék szervezeti felépítése és működése, jogai és kötelezettsége (SZMSZ melléklet) 5.4.2.3. Fenntartóval A külső kapcsolatok rendszere, formája (SZMSZ 23. o.) (5.4.3. Kommunikáció a kollégium partnereivel A kollégium kapcsolattartása (SZMSZ 24. o.) 18
6. Mérés, ellenőrzés, értékelés Az iskolában folyó nevelő oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési rendszere négy fő területre koncentrálódik: 1. a partneri elégedettség mérése 2. a tanulók munkájának mérése, ellenőrzése 3. a tanári munka értékelése 4. a vezetői munka értékelése 6.1. A partneri elégedettség mérése A Comenius 2000-I. intézményi modell kidolgozása során megtörtént az irányított önértékelés módszertani leírása és szabályozása Irányított önértékelés módszertani leírása és szabályozása (Com-I. zárószakasz). Az elégedettség és az elvárások mérése partnereink körében táblázat tartalmazza a mérések gyakoriságát, módszereit, a felhasznált eszközöket (9.4. melléket) Az intézményben rendszeresen, tervezett módon belső értékelés folyik annak érdekében, hogy kiderüljön az intézményi működés mennyiben felel meg a szabályozásnak az alkalmazott folyamatok és ezek szabályozásai mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyiben segítik az intézményi célok megvalósulását. A belső értékeléseket úgy kell megszervezni, hogy ötévente legalább egyszer minden folyamatra sor kerüljön. A mérések lebonyolításában közreműködő kollégákat az aktuális tanév elején az igazgató bízza meg. Az igazgató a tantestülettel egyetértésben meghatározza, hogy a feladattal megbízott kollégák kinek, mikor és milyen formában tartoznak beszámolási kötelezettséggel milyen képzésére van szükség feladatuk elvégzéséhez milyen díjazást kapnak a munkájukért. 6.2. A tanulók munkájának ellenőrzése-mérése Feladatunk, hogy tanulóink tudásához szilárd alapokat teremtsünk, nyitottá, fogékonnyá tegyük őket az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Ezeket a tevékenységeket a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság jellemezze. Kiemelkedően fontos, hogy tanítványaink sikerélményhez jussanak, mert ez fogja őket további tevékenységre késztetni, melynek eredménye a teljesítményképes tudás. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere (PP 21.o.), Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (PP 98.o), A vezetői ellenőrzés rendszere (9.1. melléklet), A vezetői értékelés rendszere (9.2. melléklet), 6.3. A tanári munka értékelése, a tanári munka értékelésének szabályzata A pedagógus munkájának értékelési alapelveit, szempontjait a Pedagógiai program tartalmazza (PP 24.o.). 19
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (SZMSZ 22.o.). A pedagógusok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai, az oktató-nevelő munkával kapcsolatos megbízások elvei (SZMSZ 13.o.) A 2206-2007. tanévben kidolgoztuk a tanári munka értékelésének részleteit. 6.3.1. A tanári teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetése 1993. évi Oktatási Törvény 1999-es kiegészítése kötelezően előírja, hogy a 2002/2003-as tanévtől kezdve az iskoláknak rendelkeznie kell Intézményi minőségirányítási programmal (IMIP). A 2006. évi LXXI. Törvény 9. -ával megállapított Kt. 40. -ának (11) bekezdése alapján az IMIP-nek tartalmaznia kell a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A szabályzatot a 2008-2009. tanévtől kezdve minden közalkalmazotti jogviszonyban lévő pedagógusra alkalmazni kell. 6.3.2. Az értékelési rendszer céljai 1. alkalmas a kiemelkedően sikeres vagy éppen a kiemelkedően gyenge teljesítmények azonosítására egy tanár munkájának különböző területeit tekintve, 2. alapul szolgál a tantestületen belül az egyes tanárok teljesítményének összehasonlítására, 3. alkalmas a tanárok teljesítményének összevetésére egy országos normarendszerben. 6.3.3. A tanári teljesítmények értékelésének intézményi alapelvei A tanári munka értékelésének szabályzata kizárólag egy-egy igazgatói ciklus kezdetekor változtatható. A pedagógusok munkájának értékelése alapvetően két nagy területre osztható: egyik a fejlesztő értékelés; a másik a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélése érdekében történő értékelés.. 6.3.3.1. Fejlesztő értékelés alapelvei A pedagógusok munkája értékelésének alapvető célja a fejlesztés A sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatása Problematikus területek azonosítása és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése Egyéni teljesítmény változásának kimutatása A tanárok és az iskolavezetés közötti információcsere segítése A különböző szaktárgyak specifikumainak figyelembe vétele Az értékelési folyamatba az érintettek maximális bevonása Ez a szabályzat nem tartalmazza az Iskolavezetés vezetői munkájának értékelését, de szaktanárokként azonban természetesen az igazgatóság tagjai is részt vesznek benne. A felvett adatok bizalmasak, kizárólag az érintett és az igazgató számára hozzáférhetők. A létrejött dokumentum a tantestület megegyezésen alapuló véleménye alapján készült. 6.3.3.2. Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélésének kritériumai (SZMSZ VII. 1.) Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítása is a pedagógusok értékelésén alapul. Egyrészt a munkaközösség-vezetők készítenek a munkaközösség tagjairól értékelést 20
megadott szempontok alapján, másrészt minden pedagógus készít magáról egy önbevallást ugyancsak egységes és elfogadott szempontrendszer alapján: Tanórán kívüli tevékenységek Versenyeredmények Nyelvvizsga eredmények Sikeres pályázatok Továbbképzésen való részvétel Érettségi és felvételi eredmények Osztályfőnökség Munkaközösség-vezetés Részvétel a minőségfejlesztő munkában Iskolán kívüli kapcsolatok ápolása Az iskola hírének öregbítése Munkafegyelem Konstruktív hozzáállás a tanításon kívüli iskolai feladatokhoz 6.3.4. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának célja az, hogy hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. Ez alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. 6.3.4.1 Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok: A tanárok szembesítése teljesítményük külső megítélésével egy egységes szempontrendszer alapján Az egyéni teljesítmények és a fejlődés elismerése Az egyéni problémák feltárása, egyéni célok kitűzése, szakmai fejlődés elősegítése 6.3.4.2. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok: Tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítása, megoldása Iskolai feladatok egyenletesebb elosztása Adatok szolgáltatása az iskolai Pedagógiai program aktualizálásához A tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikáció javítása Információt, adatokat szolgáltatni a személyi döntésekhez (beosztás, bérezés, jutalmazás stb.) Ez az egyetlen minősítő és nem fejlesztő szándékú elem! 6.3.5. Az értékelés tárgya, módszerei és menete 6.3.5.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: az iskola Szervezeti és működési szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi és személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán; a munkaköri leíráson túl a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, a tantestület) alapuló norma- vagy kritériumrendszeren; az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendőeket. 6.3.5.2. A vizsgálandó területek a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése 21
a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése 6.3.5.3. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be az információkat: Óralátogatási lap Tanulói kérdőív Önértékelő lap Véleménykérő lap Értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Jegyzőkönyv) 6.3.5.4 Az értékelés résztvevői Az értékelt tanár Az értékelt tanár munkaközösség-vezetője/vezetői Az igazgató, vagy az általa megbízott igazgatósági tag Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével az érintett tanár által tanított tanulók is részt vesznek. 6.3.5.5. Az értékelés lebonyolítói az értékelt tanár munkaközösség-vezetője (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetői); a munkaközösség-vezetők értékelését annak helyettese vagy a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi az igazgatóság egy tagja az érintett tanár az adott tanár által tanított tanulók 6.3.5.6. Az értékelési ciklus A tanári munka értékelésének ütemezése és az ütemterv közzététele az igazgató feladata. Egy igazgatói ciklus alatt minden tanár munkáját legalább egyszer értékelni kell. Az értékesési ciklus időtartama egy tanév. Az óralátogatások egy hónapon belül történnek. A tanár által tanított valamennyi tárgy legalább 2 óráját látogatja a munkaközösségvezető; az igazgatósági tag legalább egy órát. A munkaközösség-vezető az óralátogatás előtti napon jelenti be a pedagógusnak, hogy melyik óráját szeretné meglátogatni, akkor, amikor a tanárnak már nincs több órája a meglátogatandó osztállyal/csoporttal. Az óralátogatásokat (a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik. Az értékelés évében (április végén) a tanár által tanított összes tanuló kérdőívek segítségével értékeli a tanár munkáját. Az értékelési ciklus végén az érintett tanár kitölt egy Önértékelő és egy Véleménykérő lapot. 22
Az értékelési ciklus lezárásaként kerül sor az értékelő beszélgetésre, amelyen a tanár és az igazgató vesz részt. Ennek során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat, és kijelölik a következő értékelési ciklusig a célokat. A ciklus legvégén - minden érintett által aláírt - Jegyzőkönyv készül. Az igazgató az elkészült dokumentumokat személyenként külön-külön dossziéban tárolja; ez az anyag lesz a kiindulási pont a következő értékelési ciklusnál. Minden év szeptemberében az igazgató tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről, és nyilvánosságra hozza azoknak a kollégáknak a névsorát, akiknek munkája az adott tanévben értékelésre kerül. 6.3.6. Az értékelés részletes leírása és menete 6.3.6.1.Óralátogatás Óralátogatási lapok használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni. A látogatás időpontját a munkaközösség-vezető az óralátogatás előtti napon jelenti be. A látogatók csak az íven szereplő szempontok és az azon megadott skála szerint értékelhetnek. Minden esetben rendelkezésre áll egy itt most nem állapítható meg, nem tudom megítélni (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális tantárgyi szempontokat igazgatósági tag nem értékeli, akkor sem, ha szakos tanár, mert ez a munkaközösség-vezető(k) kompetenciakörébe tartozik. Minden kritériumhoz fűzhető szöveges megjegyzés a lapon. Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) kerüljön sor óramegbeszélésre. A látogatás utáni három munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött Óralátogatási lap másolatát ahol szükséges, konkrét indoklásokkal.. Az Értékelési beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és a Jegyzőkönyvben rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. 6.3.6.2. Tanulói értékelés A Tanulói értékelő lapok használatát a tantestület az Értékelési szabályzat elfogadásával, többségi szavazással engedélyezi. A kérdőíveket minden, a tanár által tanított diák kitölti. A kérdőívek előkészítése a minőségirányítási felelős feladata, aki április utolsó hetében minden tanulócsoport részére egy felcímkézett borítékba teszi a megfelelő számú kérdőívet, ill. elkészíti a beosztást a számítógépes adatrögzítéshez. A kérdőívet megírató tanárt az igazgató jelöli ki (az értékelt nem lehet). A kérdőívet megírató tanár beviszi a kérdőíveket a meghatározott (lehetőleg osztályfőnöki) óra vége előtt tíz perccel, átadja a kérdőíveket a tanulóknak, majd a kitöltés után összeszedi azokat, beleteszi a borítékba, és a diákok jelenlétében lezárja azt, majd ezt követően leadja az igazgatóhelyettesi irodában. A kérdőívet megírató 23