Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.

2 I. FEJEZET Bevezetés I/I. Jogszabályi háttér - A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen, élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. (3) bekezdés.) A koncepció az adott területen élı lakosság demográfiai mutatóit, helyzetét elemzi ez alapján felméri a szociális szolgáltatások iránti igényeket és a speciális ellátások szükségességét. Feltárja, hogy az önkormányzat miként tesz eleget ellátási kötelezettségének, és az egyes szolgáltatások miként biztosíthatóak magas színvonalon és költséghatékonyan. Ennek értelmében a koncepció tartalmazza: - a lakosságszám alakulását, korösszetételét, a szolgáltatások iránti igényeket. - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, - a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, a szükséges együttmőködés kereteit, - az egyes ellátotti csoportok sajátos élethelyzetéhez kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. I/II. A koncepció elvi alapjai Megtartva a 2007. évi koncepcióban megfogalmazott alapelveket, a szociális szolgáltatások mőködtetésével és fejlesztésével összefüggésben az alábbiakat kívánjuk kiemelten hangsúlyozni és megtartani: - Jog az emberhez méltó életre a szociális minimum biztosítása mindenki számára - Mindennemő hátrányos megkülönböztetés és elıítélet elutasítása az esélyegyenlıség feltételeinek megteremtése - Az egyén, a családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése - A támogató szerep hangsúlyozása.

3 A szolgáltatástervezési koncepció céljai: - Egy olyan alapdokumentum létrehozása a döntéshozók részére, mely átfogó képet nyújt a kerületi szociális ellátások helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a fejlesztési irányokról. - Azon alapelvek, irányok és célok meghatározása, melyek mentén a szociális fejlesztések és a szociális szolgáltatások biztosítása megvalósulhat. - Az önkormányzat a jogszabályokban meghatározott feladatait a lakosság igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és a humánerıforrások legoptimálisabb felhasználásával lássa el a lehetı legmagasabb színvonalon. - A kerületben jelenleg a szociális ellátás területén mutatkozó hiányosságok feltárása, javaslatok a megszüntetésükre. - A közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottságának, kihasználtságának és finanszírozásának javítása. A szociális koncepció célterületei: - Információkezelés, információáramlás, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, ágazatok közötti együttmőködés; - Humán- és pénzügyi erıforrás fejlesztés a szociális szolgáltatásokban; - Szakmai és intézményi feltételrendszer fejlesztése; - Szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minıségi szolgáltatások - A hátrányos helyzető személyek szociális biztonságának megteremtése, életvitelének segítése. I/III. A 2007-2009. évekre meghatározott szociális koncepció végrehajtása A 2007. évi Szociális Koncepcióban megfogalmazott célok döntı többségét az Önkormányzat szükség szerint korrekcióval - megvalósította, az alább ismertetett feladatjegyzék szerint: 1.) A célkitőzések között szerepelt a Foglalkoztatási Csoport szervezeti státuszának átalakítása. A csoport gazdasági társasággá történı átalakítása, a szükséges forrás hiányában, valamint a bizonytalan gazdasági helyzet következtében nem történt meg. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2009. január 1-jén hatályba lépett módosítása nagymértékben befolyásolta a csoport korábbi mőködését. A módosítás következtében a közcélú foglalkoztatásra helyezıdött a hangsúly és e kérdéskörben az önkormányzatok elsıdleges feladata a Foglalkoztatási Tervben megfogalmazott célkitőzések megvalósítása volt. 2. ) A szociális foglalkoztató munkaszervezetének átalakítása forráshiány miatt nem valósult meg.

4 3. ) A SZEI irányítása alatt lévı egészségügyi és szociális intézmények struktúrájának átalakítása. Egészségügyi alapellátási feladatok biztosításának változásai: o A védınıi szolgálat területi ellátásában 2008. szeptember 1.-tıl huszonnyolc területi védını dolgozik. 2009. szeptember 01.-tıl a gyermeklétszám változása miatt Önkormányzati határozat alapján 30 területi védınıi körzet mőködik. o A 440/2009.(X. 23.) önkormányzati határozat alapján az eddig helyettesítéssel megoldott négy fogorvosi praxis megszüntetésre került. o Jelenleg a SZEI és a gyermekfogászat számára is gondot jelent a Jókai utcai telephely helyzete. A Károlyi Sándor Kórház 2009. március 8-ával a hatáskörébe tartozó szakrendeléseket elköltöztette az épületbıl, és abban kizárólag a gyermekfogászat maradt. Az önkormányzattal megindult az egyeztetés egy új három munkahelyes rendelı kialakításáról. o A felnıtt ügyeleti ellátásban az elmúlt években 18-ról 12-re csökkent az ügyeleten, közvetlen betegellátással foglalkozó orvosok száma. Az alacsony bérezés, nyugdíj melletti megnövekedett adóteher következtében, utánpótlás hiányában, több részmunkaidıs ápolóval tudtuk csak biztosítani az ellátást. Szociális intézmények struktúrájának átalakítása. 2008. április 1.-tıl a két Gondozási Központ összevonásra került, ezért a szervezeti felépítés a következık szerint alakul: Az İszirózsa Idısek klubja 2008. szeptember 1.-vel megszőnt feladatkörei és ellátotti csoportja beleolvadt a Bársonyszív Idısek klubjába. A Tungsram utcai gondozási központban 2008. október elseje óta üzemel az idıskorúak gondozóháza 50 férıhellyel. Az 50 férıhely kialakítását a tetıtér beépítésével oldották meg. Jelenleg 90%-os kihasználtsággal mőködik A profil tisztítása csak a véglegesen megüresedı Nyugdíjasházi lakások átalakítása után lehetséges. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás kiépítésének célja az egészségügyi- és szociális ellátásra rászorulók folyamatos, és biztonságos ellátása, az ellátott otthonában történı gondozása ápolása, folyamatos figyelemmel kísérése, illetve azonnali, közvetlen kapcsolatba lépési lehetıség a krízishelyzetbe kerülı ellátottakkal. 2008. októberében realizálódott a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszer 40 készülékkel maximális kihasználtsággal mőködik. Mindkét szolgáltatás segítésére létrehoztuk Diszpécserközpontot a Tungsram utcai telephelyen, így megvalósult a recepciós szolgálat is, ami biztonságosabbá tette az intézményben élık életét is.

5 A Szociális törvény 2007. januári módosítása a Szociális Információs Szolgáltatást kivette a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok körébıl. A Családsegítı Szolgálat helyzetét vizsgálva: egyrészt a kis létszámú (7 fı) családgondozást végzı munkatárs jelentıs leterheltsége volt tapasztalható, másrészt egy olyan 2 fıs szolgáltatás jelenlétét, amely kevésbé tud több információt nyújtani az ügyfeleknek, mint amennyivel a családgondozóknak feladatkörükbıl adódóan alapvetıen rendelkezniük kell. A pályázatban vállalt 3 éves mőködtetést teljesítettük. A szervezet Képviselı-testület határozatával jóváhagyott átstrukturálásával, a Szociális Információs Szolgáltatás megszüntetésével annak 2 dolgozója azóta a családsegítés általános és speciális feladatainak elvégzésében vesz részt. Ezzel az intézkedéssel - amelynek semmilyen költség vonzata nincs egyensúlyt teremtettünk az elvégzendı feladatok, és azokat végzı munkatársak száma, leterheltsége között, célzottabban és hatékonyabban végezve a kliensekkel folyó segítı tevékenységet. 4. ) Az Újpest SZEI Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Központtá alakítása 2007. augusztusában megtörtént, azóta az egység munkájába beépült új feladatokkal utcai szociális munka, kórházi szociális munka, készenléti ügyelet, kapcsolattartási ügyelet kiegészülve folyik a szakmai tevékenység. 5. ) A bölcsıdei férıhelyek számának növelésére jelentıs erıfeszítések történtek, ennek következtében 2008. évre, 540 fıre bıvült, s a további tervezés még 40 férıhelyet irányoz elı pályázati támogatás igénybevételével. 6. ) SZEI kötelezı feladatai a) Támogató szolgáltatás A Szociális és Egészségügyi Intézmény a 2009. évben támogató szolgálattal kötött szerzıdéssel nem rendelkezik, támogató szolgálattal kapcsolatban nem áll. A 2008. évben az Intézmény Gyermekszállításra vonatkozó ellátási szerzıdést kötött a. SZEÜ Szociális és Egészségügyi Közhasznú Társasággal (székhely: 1042 Budapest, Munkásotthon u. 66-68.). A szerzıdés értelmében a SZEÜ Kht. vállalta, hogy az óvodás, valamint az iskoláskorú gyermekeket az adott oktatási intézmény és a SZEI irányítása alá tartozó Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona (1042 Budapest, Hajnal u. 15.), mint bentlakásos intézmény között szállítja. A szerzıdés a 2008. január 01.-tıl 2008. december 31.-ig terjedı idıszakra volt érvényes. A SZEÜ Kht.-val a támogató szolgáltatást 2009-re nem hosszabbították meg és más támogató szolgálattal sem kötöttek szerzıdést. Az Intézménynek a SZEÜ Kht.-val kapcsolatosan kizárólag csak gépkocsik bérbeadására vonatkozó érvényes szerzıdése van. Ezen gépkocsikat nem a fenti feladatok ellátásra bérli a SZEI. A SZEI keretein belül nem mőködik ilyen szolgáltatás. b.) Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2008. októberérıl a Tungsram utca 9. alatti Gondozási Központban mőködik. c.) Szociális információs szolgáltatás A Szociális törvény 2007. januári módosítása a Szociális Információs Szolgáltatást kivette a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok körébıl.

6 2009. januárjában önkormányzati határozattal megszőnt a Szociális Információs Szolgáltatás. Az ügyfelek ellátása ez által nem sérült, mivel a szociális, egészségügyi és ifjúsági információk nyújtása jogszabály elıírta és a napi munkavégzés során nélkülözhetetlen feladata a Szolgálatnak. Az Információs Szolgáltatás 2 munkatársa továbbra is alkalmazásban áll a családsegítés szakfeladatnál. 7./ A Képviselı-testület 2008-ban elfogadta Újpest Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely a 18 akcióterület egyikeként kiemelten kezeli Újpest Városkapu térséget (benne, a feladatjegyzékben meghatározott Berda J. u.- Temesvári u. Bocskai U. Aradi u. által határolt területet). Elkészült a területre vonatkozó Kerületi Szabályozási terv is. A megjelölt dokumentumok hosszú távú célként nagyvárosias kaputérség és intermodális csomópont kialakítását, a közterületek rendszerének radikális átrendezését tőzik ki. Ugyanakkor a tulajdonviszonyok rendezetlensége és a fıvárosi beruházások késlekedése akadályozza a fejlesztést. 8. ) A lakás mobilizáció elısegítésére tett javaslat kidolgozása. Ugyan politikai konszenzus hiányában, és a rendelkezésre álló rendkívül szőkös lakásállomány miatt nem született egy a lakás mobilizációval külön foglalkozó önkormányzati norma, a Képviselı-testület Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága számos elvi és egyedi döntéssel igyekezett elısegíteni azt, hogy a bérlakásban élık a teherbírásuknak és a család létszámának megfelelı nagyságú és minıségő lakásokba költözhessenek át. Ehhez az Önkormányzat a lakásfelújítások révén anyagi forrásokat is biztosított. A Családsegítı Szolgálat által nyújtott lakás mobilizációs program legfontosabb eleme lett volna, hogy a biztonságot garantáló cserék, adásvételek lebonyolításának teljes folyamatában az intézmény jogásza mőködjön közre, megakadályozandó, hogy a kényszerhelyzetbe került, saját érdekeiket képviselni nem tudó ügyfelek a lakásmaffia áldozatai legyenek. Az adás-vételek, lakáscserék lebonyolításának segítése céljából folyamatosan mintegy 60 70 db, az ügyfelek és a Szolgálat közötti szerzıdést tartottunk nyilván. A szolgáltatás idıtartama (7 év) alatt kizárólag 2001-ben (12 db) és 2002-ben (1 db) köttettek az intézmény ügyvédje közremőködésével szerzıdések, így összesen 13 db. Az induláskori elképzelés mindenképp pozitívnak és adekvátnak tekinthetı, azonban az évek során a lakhatással kapcsolatos költségek drasztikus emelkedése, és anyagi helyzetük általános romlása miatt az ügyfelek eladósodása olyan hatalmas (gyakran több millió Ftos) méreteket öltött, amelyet ezzel a módszerrel segíteni már nem lehetett a felhalmozott tartozások rendezése érdekében. Hozzájárult ehhez az ingatlanpiaci kereslet-kínálat arányának mértéktelen eltolódása, és figyelembe veendı tény, hogy ezek a nagy összegő adóssággal terhelt lakások elhanyagolt állapotuk, lelakottságuk miatt kiszorultak a piacképes ingatlanok körébıl. Mindezek mellett érthetı és méltányolható törekvés a lakáshoz, a megszokott lakhatáshoz, környezethez való érzelmi ragaszkodás is, ami nehezíti az attól való megválást, fıleg az idısebbek esetében. A fenti körülményekbıl adódó eredménytelensége miatt a szolgáltatás Képviselı-testületi határozat alapján 2008 májusától megszőnt. 9. ) A Foglalkoztatási Csoport a vizsgált idıszakban pályázaton nem vett részt.

7 I/IV. A jövıkép megfogalmazása 1) Demográfiai prognózisok Az elmúlt néhány évben jelentıs mennyiségő új lakás épült Újpesten, melyekbe döntıen fiatal generáció költözött, s ennek következtében emelkedett a bölcsıdés korú gyermekek száma. Ez az ellátások, szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél a jövıre nézve szükségessé teszi a gyermekek, fiatalok helyzetének fokozott figyelemmel kísérését. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemzı. Míg a demográfiai öregedés, a korstruktúra romlása a maga átütı társadalmi hatásaival kedvezıtlen folyamatot jelenthet, az életkor meghosszabbodása nagyon is pozitív jelenség. Amennyire örvendetes jelenség az életkor meghosszabbodása, annyira válik egyre felelısségteljesebb társadalmi kötelezettséggé az élet megfelelı minıségének, (egészségi állapot, mindennapi aktivitás, életmód, közérzet) az egészségnek és aktív életnek minél hosszabb ideig való fenntartása, biztosítása. Cél: az esélyegyenlıség alapján az eddigi ellátási formák típusait magas színvonalon tartani gondozóházi férıhelyek bıvítése 2) Munkaerıpiaci tendenciák A 2008. ıszén kezdıdı gazdasági világválság negatív hatására a foglalkoztatottak számának visszaesése Magyarországon egyértelmően 2008. IV. negyedévét követıen gyorsult fel A foglalkoztatás szempontjából továbbra is hátrányosabb helyzetben vannak az idısebbek (már 40 év felett), az alacsony- vagy nem piacképes végzettséggel rendelkezık, a gyermekesek, mindezeken belül is különösen a nık és a roma lakosság. A munkanélküliség a pályakezdıket fenyegeti a legsúlyosabb pszichés és szociális sérülésekkel, ugyanakkor a fiatal korban van a legnagyobb esély a munkanélküliségre predesztináló paraméterek javítására is. A szociológiai vizsgálatok egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a munkanélküliségi arányok szoros összefüggésben vannak az iskolai végzettséggel. A középkorúak kerültek a legreménytelenebb helyzetbe, hiszen koruknál fogva nehezen tudnak igazodni a változó követelményekhez, szakképzettségük - ha van - egyoldalú, továbbképzésre, átképzésre már nehezen szánják rá magukat. Többségük évtizedes munkaviszonyt tudhat maga mögött, s nincs stratégiája arra, hogy miként kerülhetne ki ebbıl a helyzetbıl. Szakemberek szerint a munka nélkül eltöltött egy év után rohamosan csökken az elhelyezkedési esély. Mentálisan is megviseli az eddig biztosnak hitt, (még ha oly alacsony is) egzisztencia megrendülése és ebben a korban már gyakran jelentkeznek egészségügyi problémák, amik a fizikai munkavégzést lehetetlenné teszik. Nehéz a hajléktalanok álláshoz juttatása is, valamint igen szerény lehetıségeik vannak a megváltozott munkaképességőeknek.

8 A részfoglalkoztatásúak, a gyermekes anyák is veszélyeztetettek, könnyen kikerülhetnek a munkahelyükrıl. A marginalizálódás elkerülése érdekében nem elég a munkanélküliek passzív ellátásának biztosítása, hanem aktív eszközökkel kell elısegíteni visszakerülésüket a foglalkoztatottságba. Ennek alapvetı formája a munkaközvetítés, amely területen a kerületi kirendeltségnek vannak szinte egyedüli lehetıségei. A munkaügyi központokon kívül nem jött létre más intézményrendszer, a központok viszont csak a probléma egy szeletével foglalkoznak. A munkanélküliek érdekérvényesítési, jogi, szociális, mentálhigiénés támogatását komplex egységben csak a családsegítık képesek biztosítani, hozzásegítve ıket a végleges lecsúszás, a deviancia felé sodródás, a családi széthullás elkerüléséhez, így fenntartani a munkaerıpiacokon való újramegjelenés esélyét számukra. Aktív eszközként igen hatékonynak bizonyul a továbbképzés és az átképzés. A munkahelyteremtés támogatására irányuló közhasznú munkavégzés célja, hogy átmeneti foglalkoztatást nyújtsanak azoknak, akik hosszabb ideje nem képesek munkahelyet találni. Ennek keretében egyrészt a helyi közösség számára hasznos munkát végeznek, fıleg kommunális jellegő, vagy infrastruktúrát megújító tevékenységükkel, (óvodákat takarítanak, parkot gondoznak, kisebb felújításokat végeznek), másrészt a munkába állás megtartja a tartósan munkanélkülieket a munkaerıpiacon. Ez azonban csak ideiglenes munkalehetıség, a közhasznú munkában résztvevık többsége rendszerint ismét munkanélküli lesz, egyes esetekben pedig el is veszíti kapcsolatát a munkaügyi központtal. Ennek egyik oka, hogy általában szakképzetlen munkaköröket kínálnak, ami nem javítja a résztvevık szakképzettségét, és ennek megfelelıen nem növeli rendes állás megszerzésének esélyét. Továbbá a program keretében kínált munkahelyek gyakran szezonális vagy ideiglenes jellegőek, így a munkáltató nem képes vagy nem hajlandó a résztvevıket átvenni állandó állományába. A megoldás az lehetne, ha a közmunkát szakképzéssel és a munkahelykereséshez nyújtott támogatással kombinálnák. A munkahely-teremtési programok között nagyobb figyelmet érdemelnének az önfoglalkozást megteremtı kezdeményezések. Sok függ attól, hogy az új vállalkozást megindítani kívánó munkanélküliek számára rendelkezésre állnak-e a megfelelı pénzügyi és egyéb üzleti szolgáltatások. Igen nehéz a csökkent munkaképességőek foglalkoztatásának megoldása. İk azok, akik egészen biztosan a leépítettek között vannak, még akkor is, ha teljes értékő munkát tudnak végezni. S ha egyszer munkanélkülivé váltak, szinte bizonyosra vehetı, hogy egyéb hátrányaik mellett ez állandó státuszuk lesz. A rehabilitációs foglalkoztatás keretében jelenleg csak a Szociális Foglalkoztatónak van lehetısége munkát adni a valamilyen fogyatékossággal élıknek. Munkaerı van, csak a megrendelések alacsony volumene szab határt a termelésnek. Hosszútávon megnyugtató megoldást nyújthatna a jövıben, különösen ennek a rétegnek a távmunka feltételeinek bevezetése. 3) A lakhatással kapcsolatos középtávú várakozások és célkitőzések A korábbi koncepció várakozásaihoz képest az eltelt két esztendı alatt nem történt lényeges változás, a fı prioritások továbbra is a kereslet és a kínálat összhangjának megteremtése, a lakóterületi rehabilitáció, valamint a bérlakások arányának növelése. Hangsúlybeli eltolódás annyiban észlelhetı, hogy a gazdasági világválság következtében az elsı szempont már nem csak az önkormányzati lakások, hanem a magán és önkormányzati lakások relációjában is

9 felmerül. Szintén a világválság hozadéka a magánerıs lakásépítések visszaesése, és ehhez képest a bérlakások felértékelıdése. a) Kereslet-kínálat összehangolása A tárgyidıszakban Újpesten folytatódott a magánerıs lakásépítési folyamat. Ugyanakkor továbbra is igazak az elızı koncepció azon megállapodásai, hogy Budapest és ezen belül Újpest lakáspiacát is jellemzıen a kismérető lakások uralják, ugyanakkor várható, hogy elsısorban a fecskeházakból kiköltözı, és a gyermekvállalás révén bıvülı családok részérıl fokozott igény mutatkozik majd a nagyobb alapterülető lakások iránt. Ezt az igényt a jelenlegi kínálat nem tudja kielégíteni, ezért ösztönözni kell a nagyobb alapterülető lakások építését. A XXI. században elvárható, normális létfeltételek megteremtése érdekében, elı kell segíteni a lakásállomány minıségi javulását a még mindig jelentıs számú szükség-, illetve komfort nélküli lakások felszámolásával. A megfelelıen koordinált lakásmobilizáció eszközével fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a családok a család létszámához igazodó, ugyanakkor általuk fenntartható nagyságú lakásokban éljenek. Azzal, hogy 2008 októberétıl a gazdasági világválság Magyarországra is begyőrőzött, leginkább az ingatlanpiac került válságba, a hitelfeltételek szigorodása miatt számos új lakás eladhatatlanná vált, építıipari vállalkozások csıdhelyzetbe kerültek, és jelentıs visszaesés tapasztalható az új beruházások terén. Példa erre a Károlyi Városközpont, amely a jelentıs számú lakásállomány bıvülés mellett kulturális célokat is szolgált volna. A válság következtében a projekt nem folytatódhatott, a kulturális célok kiestek a programból, s üres, eladatlan lakások jelzik, hogy a lakosság nem tudja megfinanszírozni a számára szükséges lakhatási lehetıségeket. Ezen probléma kezelése meghaladja egy fıvárosi kerület lehetıségeit, ugyanakkor a kormányzati intézkedések egyelıre nem bizonyultak hatékonynak. b) Lakóterület-rehabilitáció Újpest lakásállományának jelentıs részét teszik ki a gazdaságosan fel nem újítható, bontásra érett, régi építéső lakóházak, illetve a szintén korszerőtlen panellakások. Ott, ahol a lakóépületek állaga további társadalmi problémákat (szubkultúrálódást, szlömösödést) is generál, célszerő minél elıbb a Fıvárosi Önkormányzattal is együttmőködve és Európai Uniós forrásokat is felhasználva városrész-rehabilitációs programot kidolgozni. c) Szektor-semleges lakásbérlés A gazdasági világválság következtében jelentkezı lakáshitel-törlesztési problémák (amelyek számos család esetében a tulajdon elvesztését és kilakoltatást vontak maguk után), újra ráirányították a figyelmet a bérlakás állomány szőkösségére. Ehhez képest 2009. január 1-jén Újpesten a lakások mindössze 5,7%-a volt önkormányzati tulajdonban. Az önkormányzati bérlakásoktól való idegenkedés, bizalmatlanság a válság következtében enyhült, a társadalom jelentıs része rádöbbent arra, hogy a hitelbıl szerzett lakástulajdon nem jelent nagyobb garanciát a lakhatás tartósságára, mint az önkormányzattól való lakásbérlés. Ugyanakkor a megnövekedett keresletet amely most már valóban változatos anyagi teherbírású rétegek részérıl jelentkezik a jelzett szőkös kínálat nem képes kielégíteni. Ugyan törvényben illetve kormányrendeletben az állam lehetıséget biztosít az Önkormányzatoknak kedvezményes hitel felvételére lakásépítéshez illetve vásárláshoz, az önkormányzatok jelentıs része, köztük Újpest is, a várható költségvetési megszorítások miatt tartózkodik a hitelfelvételektıl.

10 4) Az egészségügyi és szociális kapacitásokról a) Az Önkormányzat egészségügyi alapellátására vonatkozó jogszabályai: 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyrıl 2000. évi II. tv. az önálló orvosi tevékenységrıl Alapellátási feladatok: háziorvosi ellátás ügyeleti szolgálat, védınıi szolgálat, ifjúság-egészségügyi szolgálat, fogorvosi szolgálat A 2007. évi szolgáltatástervezési koncepció szerint Újpest egészségügyi kapacitása elegendı a biztonságos ellátás nyújtásához, bıvítése nem indokolt. o Akkor is és most is a háziorvosi praxisok kritikus pontja, hogy jelentıs részük nem tudja/akarja biztosítani az uniós normákat. Az ellátás kiszerzıdésre került, kötelezettségük az Önkormányzat felé, ill. az ÁNTSZ felé van, az ellátás szakmai tartalmáról a SZEI felé nincs visszajelzés. Évek óta jelentıs terhet jelent, hogy a Gazdasági Bizottság 150/1999. (XII. 7.) határozata alapján az Újpest SZEI által használt ingatlanok kezelési jogát is megkapta, amelyek jelentıs részében a háziorvosi rendelık találhatóak, ennek ellenére ebben az évben is csak részben hagyták jóvá az intézményünk által az ingatlanokra betervezett karbantartási, üzemeltetési kiadás költségeit, emiatt az épületek állaga így a háziorvosi rendelıké is - folyamatosan romlik. A SZEI gazdálkodását az is nehezíti, hogy a jelenleg üresen álló orvosi rendelık helységeinek közüzemi költségeit is Intézmény fedezi. o A védınıi szolgálatnál 2005. június 1.-tıl jogszabályváltozás következtében kettévált az ellátás iskola-egészségügyi, és területi ellátásra. Ez utóbbiban 2008. szeptember 1.-tıl huszonnyolc területi védını dolgozik. 2009. szeptember 01.-tıl a gyermeklétszám változása miatt Önkormányzati határozat alapján 30 területi védınıi körzet mőködik. o Az iskola-egészségügy alulfinanszírozott. A két évvel ezelıtti ellátási forma az általános iskolákban, 12 évfolyamos iskolákban és az egyházi általános iskolákban házi gyermekorvos, a középfokú oktatási intézményekben, valamint az alapítványi általános iskolában ifjúsági orvos látja el az iskolaorvosi feladatokat nem változott, kiváltásuk fıállású orvosok foglalkoztatásával nem valósult meg. Ennek oka valószínőleg a közalkalmazotti bérekben keresendı. o Budapest Fıváros Önkormányzata, valamint a Budapest Fıváros IV. kerület Újpest Önkormányzata megállapodása alapján, 2006. október 1-jétıl IV. ker. Önkormányzata átvette a kerületi felnıtt,- valamint gyermekfogászati ellátást a Károlyi Sándor Kórház és Rendelıintézettıl. A feladat ellátásával az Önkormányzat a SZEI-t bízta meg. Az ellátás átvételével a Kórház térítésmentesen átadta a SZEI részére a fogászat tárgyi eszközeit. Az eszközök mőszaki állapotáról általánosan elmondható, hogy elavult,

11 folyamatosan pótlásra szorul. Legnagyobb problémát a korszerőtlen fogászati és kezelıegységek jelentik, amelyek mőködıképessége jelenleg biztosított, azonban cseréjük a közeljövıben már nem kerülhetı el. A felnıtt fogászati ellátás a Galopp utcai rendelıben, a gyermekfogászat a Bp. IV. Jókai u. 1. gyermek szakrendelıben, valamint a Bp. IV. Galopp u. 6 sz. alatti a rendelı komplexumban üzemel. Eddig a gyermekfogászati ellátás 2 telephelyen 5 fogorvos és 9 asszisztens közremőködésével valósult meg. 10 OEP szerzıdéssel rendelkezı gyermekorvosi praxisból, öt praxist helyettesítéssel láttak el a fogorvosok. A felnıtt fogászati ellátásban 3 OEP szerzıdéssel rendelkezı fogorvosi praxisból, egy praxist helyettesítéssel láttak el a fogorvosok. A 440/2009.(X. 23.) sz. önkormányzati rendelet alapján a helyettesítéssel megoldott praxisok megszüntetésre kerültek. A hat fogorvos a kerület gyereklétszámához önmagában kevés lehet, de a jelenleg érvényben lévı törvények /degresszió/ és a gazdaságosság szempontjait átgondolva célszerő döntést volt hozni a meglévı praxisok rendezését illetıen. Jelenleg a SZEI és a gyermekfogászat számára is gondot jelent a Jókai utcai telephely helyzete. A Károlyi Sándor Kórház 2009. március 8-ával a hatáskörébe tartozó szakrendeléseket elköltöztette az épületbıl, és abban kizárólag a gyermekfogászat maradt. Így az épület teljes fenntartási, üzemeltetési költsége a SZEI-t terheli, amely összeg az OEP finanszírozásból nem fedezhetı. Ezen kívül az ingatlan elavult állapota szükségessé tett és tesz olyan karbantartási feladatokat, amelyek szintén extra költségként jelentkeznek. A Károlyi Sándor Kórház az idei főtési szezonban már nem tudja a kazán karbantartását vállalni. Az önkormányzattal megindult az egyeztetés egy új három munkahelyes rendelı kialakításáról. o A felnıtt ügyeleti ellátás nehézségek árán ugyan, de biztonságosan fenntartható. Az új szabályok, valamint az uniós munkaidı és a bérek miatt kezd elégtelenné válni a személyi feltételek biztosíthatósága. Emelkedik a kiszolgáltatottság olyan hatásoknak, amelyek az orvosi tevékenységtıl, annak mikéntjétıl függetlenek. Ilyen okokból is szaporodik a szakdolgozók, orvosok vonatkozásában keletkezett hiány. Az elmúlt években 18-ról 12-re csökkent az ügyeleten, közvetlen betegellátással foglalkozó orvosok száma. Az alacsony bérezés, nyugdíj melletti megnövekedett adóteher következtében, utánpótlás hiányában, több részmunkaidıs ápolóval tudtuk csak biztosítani az ellátást. Összefoglalva az egészségügy területén nem a kapacitás, hanem a források bıvítésére lenne szükség az ellátás szakszerő, zavartalan biztosításához.

12 b) Az Újpesten meglévı szociális szolgáltatások kapacitása İszi Fény Integrált Gondozási Központ 2008. április 1.-tıl a két Gondozási Központ összevonásra került, ezért a szervezeti felépítés a következık szerint alakul: Az İszirózsa Idısek klubja 2008. szeptember 1.-vel megszőnt feladatkörei és ellátotti csoportja beleolvadt a Bársonyszív Idısek klubjába. A Tungsram utcai Gondozási Központ esetében célszerő lenne a profiltisztítás. A Nyugdíjasház bérlakásai iránt egyre kisebb az érdeklıdés, azok gondozási tevékenység céljára történı kihasználásával kialakítható egy komplex, szakellátást is biztosító intézmény-egység, amely egymásra épülı alapellátásokat, ápolási-gondozási feladatokat, átmeneti elhelyezést valósíthatna meg. A Tungsram utcai gondozási központban 2008. október elseje óta üzemel az idıskorúak gondozóháza 50 férıhellyel. Az 50 férıhely kialakítását a tetıtér beépítésével oldották meg. Jelenleg 90%-os kihasználtsággal mőködik A profil tisztítása csak a véglegesen megüresedı Nyugdíjasházi lakások átalakítása után lehetséges. 2008. októberében realizálódott a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A jelzırendszer 40 készülékkel maximális kihasználtsággal mőködik. 2008. október és 2009. július között, 79 riasztás történt, ebbıl 18-szor kellett intézkedni.(orvos, mentı) Mindkét szolgáltatás segítésére létrehoztuk Diszpécserközpontot a Tungsram utcai telephelyen, így megvalósult a recepciós szolgálat is, ami biztonságosabbá tette az intézményben élık életét is. A Király utcában megüresedett nyugdíjasházi lakások jelenleg üresen állnak. Tekintettel arra, hogy több kerület is érdeklıdik az átmeneti otthoni férıhelyei iránt, ellátási szerzıdést az elırejelzések alapján kb. 20 férıhelyre lehetne kötni, ezért kezdeményeztük és a Képviselı Testülettıl engedélyt kaptunk egy gondozási központ létrehozására. Ez további biztos bevételt jelentene a SZEI számára. Az étkeztetés, és a házi segítségnyújtás jelenlegi formája nem elégíti ki a jelentkezı igényeket, mivel a 8-16 óráig tartó idıszakon túlmenıen, és a hétvégi napokon felmerülı gondozási szükséglet ilyen formán nem kielégíthetı. Nagy igény mutatkozik a házi szociális gondozás keretén belül a hétvégi, illetve folyamatos gondozásra. Ezt azonban csak két mőszakos munkarenddel lehetne megoldani. Az ehhez szükség személyi és tárgyi feltételekre a SZEI-nek nincs anyagi forrása, ez csak az önkormányzat további anyagi támogatásával oldható meg. A koncepcióban megfogalmazott Rózsa utcai Idısek Klubjának - a csökkenı tendenciát mutató szolgáltatások miatti - megszüntetése esetén felszabaduló kapacitást más, hiányzó ellátási forma, így elsısorban a pszichiátriai betegek nappali, és közösségi ellátásának biztosítására célszerő fordítani, nem valósult meg sem a SZEI által, sem kiszerzıdéssel. Ennek valószínőleg a legfıbb oka, hogy a feladat szakmai terve nem került kidolgozásra, illetve a feladat megvalósításának kb. 300 m 2 helyigénye és kialakításának komoly anyagi vonzata van.

13 Gyermekjóléti Központ A Gyermekjóléti Szolgálat 1997 óta mőködik a SZEI keretein belül. 2007 augusztusában Gyermekjóléti Központtá alakult át. Ezzel a 2007-es Szolgáltatástervezési koncepcióban leírt a gyermekvédelmi intézmények fejlesztésére vonatkozó elıírása teljesült. A Központtá alakítás négy új szolgáltatásának (utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat) bevezetése az egész intézmény mőködését megváltoztatta, kiterjesztette. A szolgáltatások összerendezése, a szakemberek team munkája, az új kapcsolatok megszervezése hatékony együttmőködést igényeltek, a Szolgálaton belül, az intézmény egységeivel, a hivatali szervezettel, a jelzırendszer tagjaival, valamint a szakterületen tevékenységet végzı civil és egyházi szervezıdésekkel. A jogszabályi feltételek szerinti mőködés biztosítása nagyobb arányú humán fejlesztést kívánt, hiszen az esetszámok növekedése, a prevenció szükségessége, és a professzionális szakmai munka ezt megköveteli. A SZEI az elıírt létszámot biztosította, azaz az önkormányzattól engedélyt kért és kapott létszámbıvítésre. Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona 2000. november hónapban kezdte meg mőködését. Az akkori elképzeléseknek megfelelıen családok és gyermekek átmeneti otthonaként kívánta mőködtetni Újpest Önkormányzata. A felújított épület is ennek megfelelıen került kialakításra. Mivel a korábbi irodaépület alapadottságait megváltoztatni nem tudták, így az elsı emelet és a második szint (a tetıtérben) egy légtérben, egy folyóson közelíthetı meg, ezért a kialakítás után az önkormányzat úgy döntött, hogy a családok átmeneti otthonát nem kívánja itt mőködtetni. Ezért ebben az épületben, 2000-ben a Gyermekek Átmeneti Otthona kezdte meg a mőködését. Az elsı mőködési engedélyt 36 fıs gyermeklétszámra és ennek a törvényi elıírásoknak megfelelı felnıtt létszámra kérték meg. Mivel a beindulás utáni két évben a létszám nem érte el és nem is közelítette meg a 36 fıs gyermeklétszámot, ezért Újpest Önkormányzata takarékossági okok miatt 12 fıs gyermekcsoportra módosítatta a mőködési engedélyt. A továbbiakban és jelenleg is eszerint mőködik az otthon. Az épület, amelyben az átmeneti otthon elhelyezésre került, háromszintes. A földszinten elhelyezett irodák és étkezési funkciókkal ellátott helységek több gyermek elhelyezését is ellátná, az elsı szint 12 férıhelyre maximálisan kihasznált. A tetıtéri szint mivel családok átmeneti otthonának készült teakonyhával, nappalival ellátott. Ezt a szintet csak akkor használják, ha létszámunk 12 fınél nagyobbra emelkedik. Ez évente kétszer fordul elı. A tetıtérben, egy helységben raktározási, ruhaszárítási feladatokat látnak el. A tetıtéri szint így folyamatosan nincs kihasználva.

14 A Gyermekek Átmeneti Otthonában 2003. évtıl ellátási szerzıdés alapján elhelyezésre kerülnek a IV. kerületi gyerekek mellett a XV. és a XVI. kerület rászoruló gyermekei is. A három kerület együttesen adja az átlag 12 fıs gyermekcsoportot. A koncepció szerint a Gyermekek Átmeneti Otthonának további mőködtetése átgondolásra szorul, és az akkori és jelenleg is fennálló, kedvezıtlen helyzetre az alább lehetıségek átgondolását javasolták: az épület kihasználtságát alapul véve a Gyermekek Átmeneti Otthona mellett az emeleten a Családok Átmeneti Otthonának létrehozása (ez az ellátási forma a IV. kerületben nem biztosított), Ez sajnos nem valósult meg, hiszen már 2000-ben (az átadáskor) is elvették ezt a lehetıséget. Jelenleg ez a feladat külsı szolgáltatóval ellátási szerzıdés kötésével megoldott. Ennek ellenére szakmailag indokolt lenne ezt újra átgondolni. Sok esetben a gyermeket elszakítják a családtól, mivel a családok számára nincs lehetıségünk ellátást biztosítani, pedig a családok együtt maradása esetenként hamarabb rendezné gondjaikat. a Gyermekek Átmeneti Otthonának elhelyezése egy kisebb épületben, csak a IV. kerületi gyermekek részére, Az ezt megvalósítandó kezdeményezésnek nincs nyoma a SZEI irattárában. Az önkormányzati tulajdonban lévı helyiségek áttekintése után a feladat nem kivitelezhetetlen, azonban jelentıs anyagi ráfordítást igényel. a IV. a XV. és a XVI. kerület gyermekeinek nagyobb létszámban (36 férıhely) való elhelyezése a jelenlegi helyszínen, közös mőködtetésben, akár önálló intézményként. Befogadott gyermekek száma kerületenként Kerület 2007. 2008. 2009. I. félév IV. 19 22 17 XV. 6 14 5 XVI. 14 6 4 Az átmeneti otthonban eltöltött idı: Idıszak 2007. (%) 2008. (%) 2009. I. félév (%) 3 napnál több, de 1 hónapnál 2 1 2 kevesebb 1 hónapnál több, de félévnél 30 29 21 kevesebb félév 55 félévnél több, de egy évnél 3 6 22 kevesebb 1 évnél több 4 1 0

15 A fenti adatok az elmúlt három évrıl szemléltetik, hogy a 36 férıhely még a három kerület közös önálló intézményként való mőködtetésében sem lenne kihasználva. További kerületek bevonása és/vagy az épület emeletének egyéb kihasználására szükséges egy újabb több verziós koncepció kidolgozása. Családsegítı Szolgálat Az Újpest SZEI Családsegítı Szolgálata jelentıs létszámhiánya ellenére biztosítja a számára törvényileg szabott feladatok ellátását. A szervezeti struktúra átalakításával a 2005. szeptemberében indult, 3 éves mőködést felmutató Szociális Információs Szolgáltatás (melyet a Szociális törvény 2007. januári módosítása törölt a kötelezıen ellátandó önkormányzati feladatok sorából) Képviselı-testületi döntéssel kikerült a szolgáltatások körébıl, s ezen a feladaton dolgozó 2 munkatárs az óta a családsegítés általános és speciális feladatainak elvégzésében vesz részt. Az ellátás ez által nem szőkült, mivel az itt dolgozók számára alapvetı munkaeszköz a sokrétő információk birtoklása és közvetítése a kliensek felé. A lakás mobilizációs program 7 évig mőködött, amelynek létrejöttekor eltervezett célja volt azok segítése, akiknek tartozásai oly nagymértékőek, hogy az adósságkezelési támogatások, és/vagy a saját jövedelmeik nem elegendıek a rendezéshez, s csak a lakás eladása, és/vagy kisebbre cseréje, az ebbıl keletkezı értékkülönbözet fordítható adósságrendezésre. A program legfontosabb eleme lett volna, hogy a biztonságot garantáló cserék, adásvételek lebonyolításának teljes folyamatában az intézmény jogásza mőködjön közre, megakadályozandó, hogy a kényszerhelyzetbe került, saját érdekeiket képviselni nem tudó ügyfelek a lakásmaffia áldozatai legyenek. A szolgáltatás idıtartama (7 év) alatt kizárólag 2001-ben (12 db) és 2002-ben (1 db) köttettek az intézmény ügyvédje közremőködésével szerzıdések, így összesen 13 db. Így az induláskori mindenképp pozitívnak és adekvátnak tekinthetı elképzelés nem hozott felmutatható eredményt, és a szolgáltatás Képviselı-testületi határozat alapján 2008 májusától megszőnt. 2009. április 1-jétıl jelentısen változott az aktív korúak ellátása - koruktól, munkaképességüktıl függıen kettévált az addig rendszeres szociális segélyezettek köre - rendszeres szociális segélyben, és a rendelkezésre állási támogatásban részesülıkre. Ennek megfelelıen az Út a munkához program keretében átalakult a Szolgálat kliensköre, amelyet ez idı után döntıen a rendszeres szociális segélyben részesülı személyek alkotnak Az aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülı személyek folyósításának feltétele, hogy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel a kerületben a Családsegítı Szolgálattal együttmőködni kötelesek. Az RSZS ügyfelek foglalkoztatást vállalni nem kötelezettek (bár az önkormányzattal kötött szerzıdésük esetén erre lehetıségük van), így a számukra nyújtandó segítı folyamat tartalmi elemei az egyéni képességfejlesztéshez, egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, illetve igénye szerint munkavégzésre való felkészüléshez szükséges tanácsadás. A rendelkezésre állási támogatásban részesülı személyek a Munkaügyi Központ Kirendeltségével kötelesek együttmőködni.

16 Az álláskeresési megállapodásban az állami foglalkoztatási szerv a személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodóan elıírhatja a családsegítı szolgálattal való együttmőködést, amely kiterjedhet az egyéni képességeket fejlesztı vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetıleg a munkavégzésre történı felkészülési programban való részvételre is. E célból szükséges a Kirendeltség és a Családsegítı Szolgálat közötti írásos együttmőködési megállapodás sajnos ez a mai napig nem jött létre. Az elmúlt évben igen jelentısen nıtt a Szolgálatot felkeresı, döntıen súlyos anyagi nehézségeket problémaként hordozó - így az adósságok rendezését és a munkanélküliséget megoldó lehetıségekben érdekelt - ügyfelek száma. Humánerıforrás tekintetében a Szolgálat jelenlegi létszámával (12 fı alkalmazott és 2 fı vállalkozó részmunkaidıben) csak az alapfeladatok szakszerő ellátására képes, további munkaerı szükséges a megnövekedett feladatok elvégzéséhez. 2008 novemberében, a törvényességi ellenırzés keretében a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ Családsegítı Módszertani Csoportja végzett ellenırzését. Megállapításai szerint a Szolgálat szakmai tevékenysége megfelel a jogszabályi követelményeknek, viszont kifogást emelt a jelentıs létszámhiányt (14 fı) tekintetében, melynek következménye akár a mőködési engedély megvonása is lehet. Népességváltozási adatok II. FEJEZET Helyzetértékelés II/I. Demográfiai helyzetkép 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Születés 728 674 882 988 974 1041 1057 1062 1078 Házasságkötés 611 607 684 655 629 646 617 552 578 Halálozás 1633 1614 1524 1557 1516 1509 1470 1814 1419 A lakónépesség megoszlása 2006. Lakónépesség Férfi Nı Együtt 46457 54463 100920

17 A lakónépesség megoszlása 2008. Lakónépesség Férfi Nı Együtt 47920 56350 104270 Fentiekbıl látható, hogy Újpest lakónépességének alakulásban az elmúlt idıszakban jelentıs változás nem történt, a népesség változásai és megoszlása állandósulni látszanak, melyben közel azonos számban szerepelnek a 18 év alattiak és a 60 évesek, illetve annál idısebbek. II/II. Lakáshelyzet, lakhatás A lakásállomány alakulása és tulajdon szerinti összetétele 2003 2004 2005 2006 2007 2008 magántulajdon 40983 41516 43028 43425 44072 44337 önkormányzati 2927 2860 2824 2754 2678 2682 összesen 43910 44376 45852 46179 46750 47019 Lakásállomány alakulása Lakásszám 48000 47000 46000 45000 44000 43000 42000 41000 40000 39000 38000 37000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év önkormányzati magántulajdon Újpesten az elmúlt tíz esztendıben mind a magánerıs, mind az önkormányzati beruházással épített lakások száma meghaladta a fıvárosi átlagot. A Széchenyi Terv keretében 2002-ben épített, illetve átadott 238 db költségalapon meghatározott lakbérő bérlakás, továbbá egy egykori munkásszállóban kialakított 50 db fiatal házasok (élettársak) számára bérbe adott ún.

18 fecskeházi lakáson túl az Önkormányzat az elmúlt években nem épített újabb lakásokat. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a teljes lakásállomány viszonylatában a fentiek miatt csökkenı tendenciát mutat. 1. Az ingatlanárak alakulása (ezer Ft/m2-ben) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Használt lakások 181 183 189 210 220 180 Új építéső lakások 237 255 310 286 360 330 Lakásárak alakulása 400 Ár (ezer Ft/m2) 300 200 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Év Használt lakások Új építéső lakások 2. Magánszemélyek lakáshitel-törlesztésének támogatása Az Önkormányzat 2009 tavaszán szembesült azzal a problémával, hogy a gazdasági világválság során nagyszámú újpesti család nem tudta fizetni a jelzáloggal terhelt magáncélú kölcsönének a devizaárfolyam megváltozása miatt megemelkedett törlesztı részleteit, és emiatt sokan elveszítették a lakástulajdonukat. Tekintettel arra, hogy azt észleltük, hogy a probléma megoldásául kínált kormányzati intézkedések alkalmatlanok, az érintetteknek nem jelentenek valódi segítséget, Újpest Képviselı-testülete megalkotta az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok lakáshitel-törlesztéseinek támogatásáról szóló 25/2009. (X. 01.) számú rendelet, ezzel a Fıvárosban elıször kínálva pénzügyi segítséget a lakáshitelek törlesztéséhez. A jogszabály alapján kiírt elsı pályázat lebonyolítása folyamatban van. Ugyanezen ügyfélkör számára az Önkormányzat ingyenes jogi és pénzügyi tanácsadást is biztosít. 3. Az Önkormányzat és az ÚVZRT ingatlanállománya a.) 2008. december 31-én az Önkormányzati lakásállományból az Újpesti Vagyonkezelı Zrt. tulajdonában 1495 db apportált lakás, az Önkormányzat közvetlen tulajdonában pedig 1187 db lakás volt.

19 b.) Az önkormányzati lakásállomány funkció szerinti megoszlása: - az önkormányzat a régi építéső, illetve panelos technológiával készült lakásait szociális alapú bérleti díj elıírása mellett hasznosítja. Az ebbe a kategóriába tartozó megüresedett lakásokat pályázati alapon vagy a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság méltányossági döntése alapján a kötelezı feladatok ellátására használja fel, vagy rászoruló családok részére adja bérbe. - a Széchenyi Terv keretében épült 238 új lakás részben költségalapon meghatározott, részben piaci alapú lakbér elıírásával kerül bérbeadásra, pályázati alapon, illetve a városrendezési feladatok végrehajtása érdekében. - az Önkormányzat tulajdonában lévı 65 db nyugdíjasházi lakás iránt egyre kisebb érdeklıdés mutatkozik, a Képviselı-testület döntése nyomán a megüresedı férıhelyek átalakításra kerülnek gondozóházi férıhelyekké. - az Önkormányzat nagy érdeklıdés és a bérlık elégedettsége mellett üzemelteti az ún. fecskeházat. A 2002-ben egy korábbi munkásszállóból kialakított fiatalok garzonháza 50 db alacsony bérleti díj mellett bérbe adott lakást foglal magába, ahol a beköltözı fiatal házasok (élettársak) 5 éves bérleti szerzıdést kötnek, egyidejőleg pedig részt vesznek egy lakás-élıtakarékossági programban. A lakások bérbe adása pályázat keretében történik, amelyre rendszerint sokszoros a túljelentkezés. 4. Bérlakások elidegenítése Újpest Önkormányzatának Képviselı-testület 2005. december 5-én módosította az önkormányzat tulajdonában lévı bérlakások elidegenítésérıl szóló rendeletét. Egyes eljárási-döntéshozatali módosításokon túl, a rendeletmódosítást következményeként lényegesen megemelkedett a bérlık által fizetendı vételár. A jogszabály 2009. évi újabb módosítása az összkomfortos és komfortos lakások vonatkozásában tovább növelte a bérlı által fizetendı vételárat, továbbá a Városfejlesztési Koncepció által meghatározott akcióterületeken lévı lakások elidegenítésérıl szóló döntést kizárólag a Gazdasági Bizottság hatáskörébe utalta. A hatályos szabályozás értelmében amennyiben a bérlı egy összegben kívánja megvásárolni az általa addig bérelt lakást, úgy összkomfortos és komfortos lakások esetében a lakás forgalmi értékének 80%-át, egyéb komfortfokozatú lakások esetében pedig 50%-át köteles megfizetni. Részletfizetés választásakor a vevı csak akkor jogosult 10%-os vételárkedvezményre, ha a rendelet szerinti leghosszabb (25 éves) törlesztési futamidınél legalább 5 évvel rövidebbet választ. A rendelet 2005-ös megváltozását követıen megnövekedett az Önkormányzathoz benyújtott lakásvásárlási kérelmek száma, ugyanakkor a legtöbb esetben pozitív önkormányzati válasz ellenére statisztikailag jelentıs eltérés a ténylegesen megkötött adásvételi szerzıdések esetében nem érzékelhetı. 2008-ban a tendencia is megváltozott, lényegesen csökkent a lakásvásárlások száma, ami az újabb rendeletmódosítás, valamint a gazdasági válság hatására várhatóan tartósan alacsony is marad. (2005-ben 27 db, 2006-ban 33 db, 2007-ben 37, 2008-ban 10 lakás értékesítésére került sor.) 5. Fiatal házasok támogatása a) Az Önkormányzat 2002-ben 50 db fecskeházi lakást adott bérbe fiatal házasok, vagy élettársi kapcsolatban élık számára 5 éves idıtartamra, alacsony lakbér fizetése mellett azzal, hogy a beköltözı fiataloknak egyidejőleg lakás-

20 élıtakarékossági szerzıdést kellett kötniük valamely pénzintézettel. A program sikerét jelzi, hogy annak ellenére, hogy az elsı szerzıdések csak 2007 októberében jártak le, a bérlık túlnyomó többsége már jóval a szerzıdés lejártát megelızıen saját lakást tudott vásárolni és költözött ki a fecskeházból. A megüresedett lakásokat az Önkormányzat pályázatok keretében ismételten bérbe adta. A pályázatok során meghirdetett lakásokra rendszerint tízszeres túljelentkezés volt. 2009-ben ugyanakkor a fecskeház történetében elıször megjelentek a fizetési nehézségekkel küzdı és/vagy antiszociális magatartásukkal szerzıdést szegı bérlık, és több esetben sor került a bérleti jogviszony felmondására is. b) Éveken át, növekvı igény mutatkozott az Önkormányzat által a fiatal házasok elsı lakásvásárlásához nyújtott támogatás iránt is, amelynek a költségvetés adta lehetıségek mentén igyekszik eleget tenni. 2006-ban a támogatásra való jogosultság életkori határát az Önkormányzat a korábbi 35 évrıl 40-re emelte, míg az adható, vissza nem térítendı támogatás összegét 2001-ben 200. 000,-Ftról 500. 000,-Ft-ra, 2006-ban pedig 700. 000,-Ft-ra emelte. 2008-tól (különösen az év második felében) ugyanakkor összefüggésben a lakáshitelezési feltételek szigorodásával jelentısen visszaesett a kérelmezık és ennek következtében a támogatásban részesítettek száma. db 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 "Fiatal házas" kérelmek száma 9 9 9 22 2002 21 27 45 44 2004 4 27 13 9 8 6 49 57 58 40 2006 2008 Elutasított kérelmek Megítélt támogatások 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Támogatás mértéke (ezer Ftban) 180 11000 22500 22000 13500 24000 35900 40600 28000

21 ezer Ft 50000 40000 30000 20000 10000 0 "Fiatal házas" támogatás értéke 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 6. Lakbér és közüzemi díj tartozások kezelése Az Önkormányzat és az Újpesti Vagyonkezelı Zrt. 2003 óta fokozott figyelmet szentel az önkormányzati lakásban élık lakbérhátralékának kezelésére. Az Önkormányzat a segélyezési formákon túl elsısorban a lakásmobilizáció eszközével igyekszik elérni, hogy a bérlık a család nagyságának és anyagi teljesítıképességüknek megfelelı mérető és komfortfokozatú lakásokban éljenek. A Szociális és Egészségügyi Intézménnyel valamint a Szociális Osztállyal és a Hálózat a Budapesti Díjfizetıkért és Díjhátralékosokért Alapítvánnyal együttmőködve segítséget nyújtunk a tartozás megfizetéséhez, illetve lehetséges cserepartnerek felkutatásához. 2005-ben az Önkormányzat illetékes bizottságai (a Népjóléti és Lakásügyi, illetve a Gazdasági) olyan elvi határozatot fogadtak el, amelynek során lehetıvé vált, hogy az Önkormányzat azon személyekkel, akik a lakásbérleti jogviszony felmondását követıen, de még a lakás-kiürítési eljárás befejezését megelızıen rendezik a korábban felhalmozott lakbérés különszolgáltatási díj hátralékukat új lakáshasználati szerzıdést kössön. Akik olyan cserepartnert találnak, aki tartozásukat átvállalja, szintén elkerülhetik a kilakoltatást. A lakbér és különszolgáltatási díj tıkeösszegének kiegyenlítése esetén az Önkormányzat elengedi a lakbérhátralékot terhelı késedelmi kamatot. Ezen határozatok valamint az NLB egyedi jogviszony-rendezı határozatai nyomán sikerült megállítani a lakbérhátralékok növekedésének ütemét, sıt a 2006-os esztendıben már csökkent a kintlévıségek állománya, amely kedvezı tendencia ha csekély mértékben is, de 2007-ben is tovább folytatódott, majd 2008-ban kis mértékben sajnos ismét nıtt a kintlévıség. Reményeink szerint a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság 2009. február 16-i határozata, melyben megnyitotta a lehetıségét annak, hogy nagyobb és a bérlık által fenntarthatatlan költségő lakásokból úgy helyezzünk ki bérlıket, hogy a cserelakás felújítását az Önkormányzat vállalja, újabb esélyt teremt a stagnáló lakbérkintlévıség csökkentésére. Nıtt az önkormányzati szerepvállalás az adósságkezelési szolgáltatás révén is, amelynek során azon ügyfeleinknek tudunk segítséget nyújtani, akiknek a lakbér és közüzemi díj hátraléka nem éri el a 300. 000,-Ft-ot. A fentieken túl az Önkormányzat a lakás-kiürítési eljárás teljes idıtartama alatt nyitott arra, hogy a hátralékos ügyfelekkel részletfizetési megállapodást kössön. Mindezen intézkedések ellenére is a tárgyidıszakban növekedett a kilakoltatások száma.