A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL

WJLF KUTATÁS 5. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL MUNKÁLTATÓK WJLF 2012. WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL (TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011) 1 WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA BUDAPEST 2012. MÁJUS

PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL MUNKÁLTATÓK WJLF 2012. WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KABAI IMRE ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA BUDAPEST 2012. MÁJUS WESLEY KUTATÁSI EREDMÉNYEK 5. 2

TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK BEVEZETŐ 4 1. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 7 2. A KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI 18 MELLÉKLET: A MUNKÁLTATÓI VIZSGÁLAT KÉRDŐÍVE 33 3

BEVEZETŐ A felsőoktatás olyan termelőüzem, amelynek a gyártás során rendkívül sok alkalma van a termékek tesztelésére, minőségének megítélésére, a végtermékre vonatkozóan azonban mégsem vállal teljes körű garanciát: az értékesítést tegyük hozzá: némileg felelőtlenül a végzett hallgatóira bízza. A Wesley János Lelkészképző Király Főiskola rendkívül fontosnak gondolja, hogy ezen változtasson. Szorosan együttműködve a Zsigmond Király Főiskolával, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával és az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemmel létrehoztuk azokat a vizsgálati eszközöket és visszacsatolási módszereket, amelyek a diplomás pályakövetés tekintetében az élvonalba emelték (az EUA által kiválasztott egyik best practice Európában). A párbeszéd a kompetenciák nyelvén modellje és az online kutatások reprezentativitását biztosító mintatervező modell alkalmazása révén pontos és jól használható ismeretekre tesz szert a végzett hallgatói és alkalmazóik révén a munka világából. Ezeket az információkat a képzés minőségének javítása érdekében az oktatói és hallgatói valamint a munkáltatók részére visszacsatolja. Kísérleteivel a felsőoktatás egyfajta paradigmaváltásának irányát jelöli ki: a munkaerő-piachoz alkalmazkodó azzal párbeszédet folytató nyitott oktatás rendszerét. Az alábbiakban a pályakövető vizsgálatunk talán egyik legfontosabb kutatási eredményét mutatjuk be: a munkáltatók válaszait az eddig elért eredményeink egyfajta visszacsatolását részükről. Megmutattuk nekik az aktív és végzett hallgatóink, valamint a munkáltatók körében végrehajtott kompetencia-vizsgálatok eredményeit, majd megkérdeztük őket ezekről, illetve a WJLF-fel való együttműködés lehetőségeiről (a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). Adatfelvételeinket és 2012 tavaszán folytattuk le (online-telefonos kombinált kérdezési technikával) azon munkáltatók körében, akiket a korábbi munkáltatói vizsgálataink során kiválasztottunk 1. Az alábbi táblázatban mutatjuk be azokat Az intézményeket (szám szerint 51-et), amelyek munkatársai nyilatkoztak végzett hallgatóinkról, a modellünkről és a WJLF-fel való együttműködés lehetőségeiről. 1 Lásd erről bővebben: Havasi Éva (szerk.) (2011): Kompetencián innen és túl. A ZSKF diplomás pályakövetésének eredményeiből. L Harmattan ZSKF, Budapest (123-133. oldalak) 4

A VÁLASZADÓ INTÉZMÉNYEK: Aga Gyermekotthon Alemany Erzsébet Segítőház Anyaoltalmazó Alapítvány BÁRKA Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1211 Budapest XXI. Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolg. Pilisborosjenő EGYENLŐ ESÉLYEKÉRT Egymást Segítő Egyesület 2119 Pécel Pihenő u. 2 Életfa rehab int. ESZI - 1153. Budapest, Széchenyi Tér 10. ESZI Belvárosi családsegítő Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Fióka Gyermek- és Ifjúsági Jóléti Szolgálat FKDMTKT KESZI Kunszentmiklós Felső-szenttamás 8 Főv. Önk. Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona Fővárosi Önkormányzat Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona Fűtött Utca Gondozási Központ 4327 Pócspetri Pócsi u. 13 Gondozószolgálat Gyermekjóléti szolgáltatás Idősek Otthona IRMÁK Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Juhász Zsófia református szeretetotthon Kapocs Alapítvány Kék Duna Idősek Otthona Kék pont Kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona Liget Gondozási Központ Liget Gondozási Központ XVII. Kerület MET Idősek Otthona MMSZ Mo-i Ref. Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Iroda Napfényt az Életnek Alapítvány Napraforgó Idősek Klubja 8. kerület Napsugár Idősek Otthona Dunakeszi Nyírő Gyula Kórház Drogambulancia Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény 1036 Bp. Kiskorona u. 3. Pesterzsébeti Szociális és gyermekvédelmi Központ Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány Szebben Szeretnék Járni Alapítvány 5

Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Szentlászlóvölgye Többcélú Kistérségi Társulás Martonvásár Budai u. 13 Szociális Gondozó Központ Érd.Budai u.14 Talpon Maradni Családgondozó Kft. Talpon Maradni Családgondozó Kft. Terézvárosi Gondozó Szolgálat Újpalotai Családsegítő Vágóhíd u. Szociális Szolgáltató Központ Vakok Állami Intézete 6

1. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A válaszolók nagy többsége szerint a pókháló-ábra, mint ábrázolásmód teljesen (31,4%), illetve jól (21,6%) érthető. Bő negyedük szerint részben érthető, részben nem, ötödük (19.6%) mondta, hogy alig érthetőnek találta. Nem volt olyan megkérdezett, aki azt mondta volna, hogy érthetetlen az előtte megjelenő ábra, így a hozzátartozó szöveges vélemények általában azoktól származhatnak, akik erre a kérdésre a többi választ adták (lásd az 1. ábrát). 1. ábra: Mennyire érthetőek ezek az adatok ebben ("pókhálóábra") az ábrázolásmódban? nincs válasz; 2 teljes mértékben érthetőek; 31,4 alig érthetőek; 19,6 jól érthetőek; 21,6 közepesen érthetőek; 25,5 Forrás:WJLF Munkáltatói vizsgálatok 2012. március-május (N=51) A kérdéshez tartozó szöveges vélemények általában arra utaltak, hogy az ábrázolásmód nem teszi lehetővé a rápillantok és már világos is megközelítést, el kell(ene) benne merülni, időt és energiát kell(ene) rá szánni annak érdekében, hogy a mondanivalója egyértelművé váljon. Ugyanakkor a válaszadók zöme a segítő magyarázattal megértette és ezután már érdekesnek és informatívnak találta az ábrát és a mögöttes tartalmat. A zárt fenti kérdéshez kapcsolódóan megkértük a válaszadókat, hogy fejtsék ki véleményüket. Válaszaikat az alábbiakban szerkesztve, összegzés nélkül közöljük: 7

1. táblázat: Mi a véleménye a pókháló-ábráról? Fejtse ki véleményét! A 3. ábra nehezen érthető volt, sok mindent nem tud egy főiskola megadni. A magyarázat jól jött A magyarázat szükséges volt A színek között erőseb kontraszt látványosabb lenne Átláthatatlannak tűnik rövid idő alatt. Az tűnt fel első ránézésre, hogy a legtöbb kompetenciánál negatív szám van, tehát hiányként jelenik meg (bevallom, teljes egészében nem tudom magam elé idézni az ábrát, de mindenképpen megfogott újszerűsége). Vajon tényleg ennyi mindennél hiány van? És ezeket mind tényleg az iskola hivatott megtanítani, avagy pótolni? Csak most néztem át őket, de amúgy biztos érdekesek Első olvasatra, mivel ismeretlen az ábra, nem érthető, de miután a kérdező megmagyarázta, már megértettem, de elsőre nem jutott volna eszébe, hogy körös körül mennek az értékek. Ennél vannak világosabb ábrázolásmódok is. Első ránézésre egy laikusnak nem egyértelműen értelmezhető. Jobbnak tartom a diagramos ábrázolásmódot. Első ránézésre elég kaotikusnak tűnt a sok adat és ábra/vonal alapján, majd a tüzetesebb áttekintést követően már teljes mértékben érthetővé vált. Én még nem próbáltam ilyet és szerintem túl sok idő kell hozzá Én az a típusú ember vagyok, aki ha megérti a diagram mondanivalóját, akkor mindenki más is megérti. Számomra ez nem átlátható. Érdekesek az ábrák, én is hasonlóval próbáltam a szakdolgozatban Érthetőnek találtam az ábrát. Hát így elsőre eléggé bonyolult Hűha, nem könnyű, rosszul átlátható Ilyet rajzolt a férjem a szakdolgozatában Kicsit bonyolult, ilyen formával még nem találkoztam, majd legközelebb könnyebben megy. Kicsit hirtelen jöttek az adatok, sok idő kell rá Kicsit sokat kell vele küszködni, de megéri Kicsit zűrös, de aztán csinos! Korábban nem találkoztam velük, tehát újdonság volt, de a végén összejött Már találkoztam vele, érdekes, és egy kicsit zűrös Még nem találkoztam ilyennel, tovább kellene tanulmányozni Még nem találkoztam vele, Nekem tetszenek. Nem azonnal olvasható le az összehasonlítás, egyesével nézve megmutatja ugyan a kiugró értéket amire a figyelem terelődik. Számomra egy vízszintes táblázat gyorsabban értelmezhető lenne. Nem érek rá elmerülni benne Nem látszik egyértelműen az adatok összehasonlítása. Nem megszokott a pókhálóábra, a grafikonokhoz jobban hozzászoktunk. Nem tudok benne elmélyedni Sokszor kell elmagyaráztatni, de sokadszorra már értem. Sűrűnek látta, túl sok információt tartalmazott. Teljesen érthető, jól fejezi ki. Több idő és magyarázat kellene hozzá! Így egy kicsit zűrös Túl sok adat van az ábrán Újszerű és érdekes. Váratlanul ért, nem készültem fel belőle. 8

2. ábra: Mennyire tartja hasznosnak ezeket a kutatási eredményeket a saját munkája, cége szempontjából? nincs válasz; 3,9 teljes mértékben hasznos; 17,6 nem tudja megítélni; 3,9 csak kissé hasznos; 5,9 közepesen hasznos; 21,6 eléggé hasznos; 47,1 A válaszadók közel kétharmada a bemutatott kutatási eredményeket saját munkája szempontjából hasznosnak, további 21,6%-a részben hasznosnak ítéli. A dolog kevéssé-hasznos voltáról kevesebb, mint 6% van meggyőződve, és senki sem mondja, hogy egyáltalán nem lenne hasznos, de közel 8%-nyian nem vállalkoztak a válaszadásra, illetve a kérdés megítélésére (lásd a 2. ábrát). A fenti kérdéshez kapcsolódóan is megkértük a válaszadókat, hogy fejtsék ki véleményüket. Válaszaikat az alábbiakban szerkesztve, összegzés nélkül közöljük: 2. táblázat: Mennyire hasznosíthatóak a kutatási eredmények? Fejtse ki véleményét! A kutatás eredménye szerintem hasznos információkat tartalmaz. A munkaerő kiválasztása, mert ez tájékoztat, kik kerülnek ki. A munkáltatók teljes képet kaphatnának szakemberek felkészültségével kapcsolatban. Tervezhetnek a humánerőforrás kínálatával. A pályázatok elbírálásánál az eredmények segíthetnek a döntésekben. A végzettek a munka világában is értesülhetnek a jelenlegi képzési irányokról, a munkájukban tudnak változtatni, felzárkózni egy adott probléma ismeretében. A Wesley az iskolám, szeretném, ha jól mennének benne a dolgok Alapvetően egy átfogó képet mutat a kutatási eredmény, annak ismertetése, segítséget nyújt abban, hogy mely területeken figyeljünk jobban saját és cégünk szempontjából, viszont ahhoz meg túl általános, hogy abból messzemenő következtetéseket lehessen levonni a cégünk vonatkozásában. 9

Amennyiben a kutatás azt eredményezi, hogy az oktatásban változás következik be az irányba, miszerint jobban a jelenlegi munkaadókhoz viszonyulna a képzés, ezáltal a végzettek is könnyebben tudnának elhelyezkedni, valamint jobban tisztában lennének a munkahely elvárásait illetően, akkor mindenképpen hasznosíthatóak az eredmények. Tehát egyfajta gyakorlati alkalmazás tekintetében adtam a 4-es értéket. Amennyiben munkatársat veszünk fel, akkor ahhoz majd jó lehet. Át fogja nézni, ha új dolgozót vesz fel Biztosan hasznosak, de én még nem látom Biztosan hasznosak, de nekünk ez nem mindig látszik Családok vizsgálatához is ki lehetne alakítani valami hasonlót El kellene benne mélyedni Fontosnak tartom, hogy lássuk, milyen felkészültséggel érkeznek hozzánk tanulók. Én főleg a vezetőkkel érintkezem, akik már túl vannak élettapasztalatokon, szóval azt nem tudom megítélni, hogy amikor egy frissen végzett hallgató idekerül, milyen értékekkel rendelkeznek. A gyakorlatunk szervezése során tapasztalom, hogy mit kapnak az iskolában, mi előzi meg a gyakorlatokat, milyen oktatási módokat sajátítanak el. Ha nem lennének egyéb szempontok, biztosan hasznos lenne Hasznos és tanulságos. Hasznosítható, de a hallgatóknak és a képzőknek lehet fontos. Nekem egyfajta visszajelzés Jó, ha az ember tanul valami újat Kisebb helyen nem ugyanez lenne az eredmény. Konkrét tevékenység körökre kellene lefordítani. Lehetnének hasznosak, de nem én veszek fel új munkaerőt Mindenkinek érdeke, hogy egy intézmény előre haladjon, ezért hasznosnak tartom. Nem az én szakterületem, tehát ez akkor lehet hasznos, ha munkát keresek Nem dolgozunk mi olyan nagyban, mindenki mindenkivel személyes kontaktusban van Nem érinti a szakmai munkát a kutatás. Nem is tudom, talán a munkatársak értékelésekor jó lehet Nem tudom Nem tudom, milyen mértékben használják a válaszokat a képzésben (beépítik-e a következtetéseket a szakmai képzésbe). Nem tudom, szerintem az öreggondozásban ez kevésbé érdekes Saját tudományos munkájához kell, ahhoz jól jön, csak nem tudja, hogy kell szerkeszteni Sajnos a napi operatív feladatok miatt kevés idő jut a kutatási eredményekre Sokat számít a tapasztalat. Az elmélet nagyon messze áll a gyakorlattól. Szebbek, mint jók, legalábbis én úgy látom, mert tetszenek, de nem biztos, hogy értem is! Szervezetfejlesztéshez nagyon hasznos lehet. Az intézménynek fontos lehet. Tetten érhetőek a folyamatváltozások Véleményem szerint ezek az eredmények elsősorban nem az intézmény számára fontos, mert amennyiben szükséges a munkavállalót alkalmazni, akkor az adott körből tud csak választani, ezzel tudomásul is veszi, hogy mik a lehetőségei. Elsősorban az oktatás szervezőinek és a tananyag összeállításában fontos, hogy milyen eredmények születnek. Arra kérdésre, hogy milyen módon tudja hasznosítani a kutatási eredményeket a megkérdezett munkahelyi vezető, többször kaptuk olyan választ, amely a személyes kapcsolatok, benyomások fontosságáról szólt, arról, hogy inkább a szubjektív, emberi szempontokat venné figyelembe, mint valamilyen objektív mérőeszközt. 10

3. ábra: Ön szerint mennyire reálisak a MUNKAVÁLLALÓI (végzett hallgatói) eredmények? teljes mértékben reálisak; 7,6 nincs válasz; 7,8 nem tudja megítélni; 16,7 kismértékben reálisak; 3,9 eléggé reálisak; 48,1 közepes mértékben reálisak; 21,6 A munkavállalói válaszok eredményeit a megkérdezettek közel fele eléggé reálisnak értékeli, míg egy kisebb részük teljes mértékben reálisnak. Minden ötödik válaszadó ennél kisebb mértékben tartja azt reálisnak, van két olyan felelet is, amely szerint csak kismértékben az. Aki teljesen irreálisnak találta volna a munkavállalói eredményeket, olyan válaszadó nem akadt, de minden negyedik, ötödik megkérdezett nem vállalkozott a kérdés megválaszolására, illetve megítélésére (lásd a 3. ábrát). A fenti kérdéshez kapcsolódóan is megkértük a válaszadókat, hogy fejtsék ki véleményüket. Válaszaikat az alábbiakban szerkesztve, összegzés nélkül közöljük: 3. táblázat: Mennyire reálisak a munkavállalói vélemények? Fejtse ki véleményét! A fiatalok még nem tudják, hogy mit tudnak, az idősek meg azt, hogy mire elég a levelezős diploma A mi szakmai munkánkban más szakmai dolgokat is nézünk, mások a szempontok. A munkáltató le akarja húzni a bőrt is a munkavállalóról, aki ezzel szemben nem akar dolgozni. Ilyen egyszerű A pályakezdőkben ott a lelkesedés, megváltanák a világot A tapasztalatom szerint a végzett hallgatók sokkal könnyebben megkapják a jó jegyeket, mint amennyire azt a hétköznapokban használni tudják, tehát egyáltalán nem fedi a valóságot a képzés jegyeiben szerzett tudás, mint a hasznossága. A vezetőség mekkora teret ad a kollegáknak, hogy saját ötleteiket megvalósítsák. Vezetőségen múlik, ezért ennél a cégnél irreális, mert van lehetőség. Az a baj, hogy nincs mindenki megkérdezve. Mit mondanának a teszkós pénztárosok? Biztos az, ha ezt válaszolták Biztosan, ha ők mondják Egy kicsit nagy a szájuk eleinte, aztán belerázódnak. 11

Elég nehéz az ilyesmit megítélni! Érdekesnek találtam, hogy a végzett hallgatók (munkavállalók) szerint a "mások szakmai vezetése" körben úgy értékelték, hogy hiány mutatkozik a képzésben, míg a munkáltatók szerint pedig túlképzés van, mégis úgy gondolom, nagyjából reális eredményeket hozott ki a kutatás. Ha a végzéskor se gondolnak sokat magukról, akkor később mi lesz belőlük? Igen, általában felkészültek Igen, talán hasznosak Kicsit nagy a fiatalok arca, de lefaragunk belőle! Más a gyakorlati valóság és nyílván más a tanulmányok alatt kialakult kép és a szakmai gyakorlatokon megszerzett ismeretek. A szociális szféra nagyon változékony, összetett és az aktuális helyzetek döntenek és döntik el melyik képességünk az ami legjobban használható az éppen aktuális helyzetben. Most nincsen wesley-s hallgató. Nagyon ügyes, az a hallgató, aki a Wesley-ről most nálunk van. Nehéz ma állást találni, és majdnem ilyen nehéz jó munkatársat is Nem tudom Nem tudom Nem tudom megítélni. Ezen a munkahelyen egyetlen Weselyn végzett hallgató dolgozik, akivel maximálisan elégedett vagyok, másokat csak felületesen ismerek. Nem tudunk mindenkiről, lehet, hogy csak a sikeresek jelentkeznek Nem tükrözi pontosan a hallgató tudását, mert a vizsgadrukk, a lelki állapot befolyásolhatja az eredményességet. Reális, talán még nagyobb is a hiány. "Én is folyamatosan tanulok, és magam tapasztalatából tudom mondani, hogy mennyire fontos az iskolai oktatás során az innovatív készség." Az oktatók jobban szeretik, ha a tanuló csak tanuló, a tanár pedig csak tanár, ezért ha a tanuló a saját tudását használja fel, háttérbe kerülhet az oktatónál. Nem várnak visszajelzést a diáktól az oktatók, hanem gyakran elvárják, hogy csendben meghallgassák őket. Reálisak, de különbséget kell tenni a pályakezdők és a munka mellett tanulók között. Reálisak, de sajnos elég szomorúak, mert a szakma meg nem becsüléséről szólnak. Részben ismerve a kutatás módszertanát nagy valószínűséggel az adatok reálisak Sokfélék a végzettek, vannak köztük olyanok, akiknek semmi keresni valójuk nincs a pályán és egészen jók. Csak az nem világos, ki válaszol a kérdésekre. Szerintem eléggé reálisak. Teljes mértékben nem merem állítani, ez annak is köszönhető, hogy nem ismerek minden munkavállalót. Tapasztalatok alapján tudok dönteni. Véleményem szerint reálisak, az eltérést minden bizonnyal az okozhatja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók másként ítélik meg helyzeteiket/elvárásaikat. Mindig a legfontosabb kérdés, hogy mit tudunk kezdeni a kutatási eredményekkel, hogyan tudjuk azt felhasználni az oktatás színvonalának emelésére, a hatékonyságának növelésére. Hogyan épülhetnek be a napi oktatási gyakorlatba azok az újdonságok, ötletek, amelyeket a modellünk szereplői, az aktív és végzett hallgatók és a munkáltatóik üzennek az intézménynek és az oktatóknak. A válaszadók elsöprő többsége úgy véli, hogy az oktatás a modellünkkel megújítható, hatékonyabbá tehető. Olyan válaszadó, aki szerint ez a modell egyáltalán nem használható vagy alig használható az oktatás kereteinek új tartalommal való megtöltésére, nem volt, bár minden hetedik megkérdezettől nem érkezett érdemi válasz (lásd a 4. ábrát). A fenti kérdéshez kapcsolódóan is megkértük a válaszadókat, hogy fejtsék ki véleményüket. Válaszaikat az ábra után szerkesztve, de összegzés nélkül közöljük. 12

4. ábra: Mi a véleménye erről a MODELLRŐL? Ön szerint ennek segítségével megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük az oktatásunkat? nincs válasz; 2 nem tudja megítélni; 11,8 biztosan megújítható; 41,2 talán megújítható; 19,6 eléggé megújítható; 25,5 4. táblázat: Mi a véleménye a modellről? Fejtse ki véleményét! Forrás:WJLF Munkáltatói vizsgálatok 2012. március-május (N=51) A folyamatos visszajelzés az oktatási igényekről szerintem nagyon fontos A tanárokat is meg lehet győzni, furcsa A tapasztalatok is fontosak! A világ fejlődik és egyre okosabb emberek kellenének Az nagyon jó, kivált, ha az oktatók is ebbe az irányba lépnek el. Az oktatás mellett a tapasztalat is fontos, a gyakorlat. Azt gondolom, hogy a gyakorlat sok esetben megalapozza az elméletet. A gyakorlatban olyan helyzetekkel lehet találkozni, melyek azonnali megoldást igényelnek, pl. helyzetfelismerés, konfliktuskezelés, innovatív készségek, vezetői kompetenciák, stb., s az sokat számít, ha a gyakorlati tapasztalatokból kiindulva, mintegy azokra reagálva kerül elsajátításra az adott elméleti szakismeret. Azzal van gond, hogy kik kerülnek be a képzésre, ők mennyire alkalmasak arra, hogy bármi újat befogadjanak. Nem a képzéssel, hanem a bekerültekkel van a baj. Kár, hogy már nincs alkalmassági. Biztosan, de még nem látom át. Az, hogy valamit csinálnak, az jó a Wesley-nek Egy képzés sikere azon múlik, hogy a szakemberek megtudnak-e felelni az adott probléma helyzetnek. Egy próbát megér! Eléggé emberközeli, de nem biztos, hogy minden helyzetre megoldás Elméletben jó és hasznos, de nem vagyok biztos abban, hogy a képzésre jelentkezők nagyobb arányban fogják választani ez alapján a képzést, és nem egyéb más gyakorlati szempontok fognak dönteni. Emberanyag kérdése Éppen ezt írtam egyik előző válaszomban, hogy feltételezem, ez egy hatékony modell, mely segíti a munkaerőpiac helyzetét ezen a területen. Ez a modell nagyon hasznos, hogy megkérdezzük a munkavállalókat és formáljuk az oktatást. Ha egy szociális munkás nem tud megfelelni bizonyos készségeknek, akkor a kliensekkel sem tud mit kezdeni. Ha mindenki követné, akkor jó lenne, de más érdekek mentén működik a szakma. Hasznosnak látja. 13

Jó lenne, ha jól képzettek kerülnének ki az iskolából Kétoldalú ez a dolog, fontos, hogy milyen közösségben alkalmazzák. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem Lehetséges, de nem tudom, hogy lesznek-e még hallgatók Meddig lesz még Wesley? Meg kell újítani? Még nem találkoztam ilyesmivel. Mennyire hallgatnak ránk Mi lesz a megújítás iránya? Nagyon jó, a az életre, a tényleges valóra oktatjuk a tanulókat, és nyilván azért nem ötös hiszen a világ változik és mindig produkál újat olyant, ami még nem volt. Nagyon fontosnak tartom, hogy a képzés annak figyelembe vételével történjen, hogy a munkáltatók milyen igényeket támasztanak egy friss diplomás munkavállalóval, így könnyebben fel tudnak készülni a "valós" életre. Nagyszerű, mert az eredmény ismeretében az oktatók úgy oktatják a fiatalokat, hogy ne legyen szembe az elmélet a gyakorlattal Nem a modellel van baj, hanem az oktatással. Teljes a bizonytalanság ezen a területen. Nem biztos, hogy mindig valós képet kapunk a modellből. Pozitívnak tartom, a párbeszéd minden téren nagyon fontos a társadalomban, így az oktatás és a munkáltatói oldal között is. Remélem, hogy megújítható vele Sikeresnek ítélem meg, törekszik arra, hogy a hallgatók olyan képzésben részesüljenek, ami a munkaerő piacon értékesíthető Sokat segíthet, de fel kell dolgozni. Időnként meg kell állni. Sokszor nem ismerik a hallgatók a gyakorlati munkát. A gyakornokok egyre inkább muszájból vesznek részt a gyakorlaton, és az elmélet ehhez nem elég. Biztosan ötöst adok, mert tudniuk kell, mik az elvárások. Szkeptikus vagyok az oktatási kérdéseket illetően Valami különlegesség! Nekem bejön. Változik a társadalompolitika, a gazdaság, és ehhez kell az újítás. Ez a modell fejleszti a felsőoktatást. 5. ábra: Az Ön számára mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? nincs válasz; 3,9 nem tudja megítélni; 9,8 nagyon vonzó; 45,1 egyáltalán nem vonzó; 2 vonzó is, meg nem is; 5,9 eléggé vonzó; 33,3 14

A modellünk alkalmazásával egy felsőoktatási intézmény teljes mértékben elnyeri a megkérdezett munkáltatók szimpátiáját, legalábbis az erre a kérdésre adott válaszaik alapján. A megkérdezettek közel fele (45,1%) mondta, hogy teljes mértékben, további 33,3%-uk pedig, hogy eléggé vonzó ennek a modellnek az alkalmazása. Minden hetedik megkérdezett nem biztos abban, hogy ez a modell számára megfelelő lenne, de csak mindössze egyetlen megkérdezett utasítja azt el (lásd az 5 ábrát). 6. ábra: El tud képzelni mint munkáltató bármilyen együttműködést olyan felsőoktatási intézménnyel, ahol alkalmazzák ezt a MODELL-t? nincs válasz; 21,6 egyáltalán nem; 9,8 igen; 68,6 A válaszok arról tanúskodnak, hogy szinte nincs is olyan intézmény, amely elzárkózna a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködéstől. Kétharmaduk igennel válaszolt, ötödük nem tudott ebben a kérdésben állást foglalni és csak minden 11. megkérdezett gondolta úgy, hogy az együttműködés feltételei nem adottak (lásd a 6. ábrát). 15

5. táblázat: El tud képzelni együttműködést? Fejtse ki véleményét! A fenntartó jogköre A munkavállaló kiválasztása, illetve gyakorlati hely biztosítása A Wesley nekem vonzó, de nem a modell miatt Amúgy is együttműködünk Az intézmény továbbra is fogadja a hallgatókat és nem csak írásos értékeléssel zárható a gyakorlat, hanem szorosabb kapcsolatot is ki lehet alakítani az iskola és a fogadó hely között. Bármilyet! Hazai pálya! De mi kicsik vagyunk Eddig is szívesen adtam gyakorlati terepet a hallgatóknak. Ugyan már ekkor is beleláttak egy intézmény működésébe, de lehet, hogy érdemes arra hangsúlyt helyezni, "milyen is egy munkahely", átbeszélni a kompetenciák gyakorlati hasznosítását nem csak a kliensek szempontjából, hanem kollegiális viszony és team munka megalapozása szempontjából. Én is a Wesleyn végeztem Ettől függetlenül is együttműködnünk a Wesley-vel Gyakorlati hely biztosítása a hallgatók részére. Gyakorlaton vehetnek részt az intézménybe, kutatásokba. Véleményünket kérdezik, bevonják őket. Ajánlani az iskolát leendő hallgatóknak. Jelenleg is vannak gyakorlaton hallgatók a képzésről. Jó kis főiskola az Kedveljük a Wesley-t Mi együttműködünk folyamatosan Nem a modell miatt vonzó! Nem vagyok döntési helyzetben Nem vagyok főnök Nem vagyok munkáltató, de hasznosnak tartanám az ilyen együttműködést, csak egy a probléma, hogy ma a munkáltatói oldal nagyon bizonytalan. Pl. létszámleépítés a közigazgatásban. Nyílt napok pl. Szoktak jönni gyakorlatra hallgatók, ez ennek abszolút megfelel. Tanítás. Tereptanári, és gyakorlati terep biztosításával. A megkérdezett munkáltatók 47,0 %-a számolt be arról, hogy a WJLF-fel szoros, együttműködésre alapuló kapcsolatot tart fenn, míg további közel 40%-uk csak kapcsolatról számol be. Erre a kérdésre sem érkezett válasz a megkérdezettek 13,8%-ától, de egyetlen olyan válaszadó sem akadt, aki teljes mértékben elzárkózott volna az együttműködéstől (lásd a 7. ábrát). 16

7. ábra: Van-e valamilyen kapcsolatuk a Wesley János Lelkészképző Főiskolával, esetleg valamilyen formában együttműködnek? nincs válasz; 13,8 van kapcsolat, de nincs együttműködés; 39,2 van kapcsolat és együttműködés is; 47 Forrás:WJLF Munkáltatói vizsgálatok 2012. március-május (N=51) 17

2. A KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI Az együttműködés lehetséges területeire is rákérdeztünk, felsorolva tizenkét opciót. A válaszadók ötfokú skálán értékelhették azt, mennyire látják lehetségesnek az adott területen való együttműködést, és a válaszokból 3,47 és 4,55 közötti átlagértékeket kaptunk. A kivételezett terület, ahol az átlagos osztályzat éppen egy egésszel jobb lett, a gyakornoki program, szakmai gyakorlati hely biztosítása (4,55). Itt a biztosan igent mondó, tehát ötös osztályzatot adók aránya 66,0%, a biztosan nemet mondóké pedig mindössze 3,9%. A többi tizenegy választ az alábbiak szerint csoportosíthatjuk, van egy erősen szakmai rész, amelybe a szakdolgozattal kapcsolatos feladatokban való részvétel lehetőségét vetjük fel, a szakdolgozati témaadást, a szakmai konzultációt, illetve a témavezetést. Témaadásban elzárkózó a megkérdezettek 7,8%-a, teljes mértékben elképzelhetőnek tartja 33,3%-a, a szakdolgozathoz segítséget nyújtó szakmai konzultáció 2%-uk számára elképzelhetetlen és 35,3% szerint viszont természetes lenne. Szakdolgozati témavezetésben az elutasítók aránya még egy kicsit erősödik, 3,9%, az arra lehetőséget látóké szintén 41,2%. A következő csoportba olyan tevékenységeket soroltunk, amelyek az oktatási tevékenységen túli feladatai a felsőoktatási intézményeknek, elsősorban a munkaerő-piaci lehetőségek feltárása és a hallgatók felkészítése terén. A megkérdezettek 4,02-es osztályzatot adtak átlagban arra, hogy részt vennének-e az intézmény nyílt napján, akik biztosan nem, azok aránya 3,9 %, akik viszont biztosan igen, 35,3%. Ennél valamivel kevesebben érdeklődnek egy karrier-nap után, átlagban erre 3,81-et adtak, a biztos résztvevők a megkérdezettek pontosan egyharmadát adják és a biztos elutasítók pedig mindössze 2%-ot, ami egyetlen megkérdezettet jelent. Intenzíven érdeklődnek a munkáltatók a személyiségfejlesztő és egyéb tréningek után, 3,89-es átlagosztályzatuk mögött 2%-os elutasítás és 33,3%-os támogatás van. Az oktatási folyamatba való bekapcsolódás elvi lehetőségére két utat kínált a kérdőív: az egyik a tanítás, az oktatási folyamatban való közvetlen részvétel, óraadás: erre 3,88-os átlagosztályzat mellett a megkérdezettek 5,9%-a biztosan nem, 31,4%-a viszont biztosan igen vállalkozna. A másik lehetőség az együttműködés a tananyag-fejlesztésben: erre 3,73-as átlagosztályzat mellett a megkérdezettek 3,9%- ának biztosan nem, de 23,5%-ának van biztosan igénye. A legelutasítóbbak a munkáltatók képviselői abban, hogy a cégüknél előadódó feladatok megoldásában mennyire akarnának együttműködni a felsőoktatással, illetve konkrétan a Wesley János Lelkészképző Főiskolával. A cég problémáinak szakmai megoldásában 3,36-as átlagpont mellett mindössze a megkérdezettek 21,6%-a látna partnert a WJLF-ben, ezt leginkább elutasítók aránya 11,8%. A helyzet alig jobb a cégen belüli oktatásban sem: itt 3,67-es átlagpont született, két százaléknyi 18

eltéréssel ami az elutasítást illeti ennyivel vannak kevesebben, de 29,4%-nyian támogatják azt. A cégen belüli kutatásban 11,8,% egyáltalán nem lát esélyt az együttműködésre, 25,5%-nyi megkérdezett pedig igen, 3,47-os átlagpont mellett. Megállapítható tehát összességében leginkább a gyakornoki hely, a szakmai gyakorlat feltételeinek biztosításában mutatkoznak együttműködőknek az intézmények, illetve az őket képviselő válaszadók. Az oktatás, ezen belül a felsőoktatás nem jelenik meg számukra olyan szellemi kapacitásként, amellyel együttműködve többletérték keletkezne. 8.1. ábra: Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? - szakdolgozati témaadás egyáltalán nem; 3,9 kismértékben; 2 nincs válasz; 17,6 közepes mértékben; 19,6 teljes mértékben; 41,2 nagymértékben; 15,7 Átlag az ötfokú skálán 4,07 19

8.2. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést egyáltalán nem; 2 kismértékben; 3,9 nincs válasz; 19,6 közepes mértékben; 15,7 teljes mértékben; 35,3 nagymértékben; 23,5 Átlag az ötfokú skálán: 4,07 20

8.3. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? - szakdolgozati témavezetés nincs válasz; 19,6 egyáltalán nem; 7,8 kismértékben; 7,8 közepes mértékben; 17,6 teljes mértékben; 33,3 nagymértékben; 13,7 Átlag az ötfokú skálán: 3,71 21

8.4. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? szakmai gyakorlati hely biztosítása nincs válasz; 19,6 kismértékben; 3,9 közepes mértékben; 7,8 nagymértékbennag y; 13,7 teljes mértékben; 66,7 Átlag az ötfokú skálán 4,55 22

8.5. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? részvétel az intézmény nyílt napján nincs válasz; 15,7 kismértékben; 3,9 teljes mértékben; 35,3 közepes mértékben; 25,5 nagymértékben; 13,7 Átlag az ötfokú skálán: 4,02 23

8.6. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? részvétel az intézmény karrier-napján teljes mértékben; 27,5 nincs válasz; 17,6 egyáltalán nem; 2 kismértékben; 5,9 nagymértékben; 26,2 közepes mértékben; 25,5 Átlag az ötfokú skálán 3,81 24

8.7. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? részvétel készségfejlesztő és egyéb tréningeken nincs válasz; 9,8 teljes mértékben; 33,3 egyáltalán nem; 2 kismértékben; 7,8 közepes mértékben; 21,6 nagymértékben;25,5 Átlag az ötfokú skálán 3,89 25

8.8. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? részvétel óraadóként az oktatásunkban nincs válasz; 21,6 egyáltalán nem; 5,9 kismértékben; 2 közepes mértékben; 19,6 teljes mértékben; 31,4 nagymértékben;19,6 Átlag az ötfokú skálán 4,07 26

8.9. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? együttműködés a tananyag-fejlesztésben nincs válasz; 19,6 egyáltalán nem; 3,9 kismértékben; 3,9 teljes mértékben; 23,5 közepes mértékben; 25,5 nagymértékben;23,5 Átlag az ötfokú skálán 3,73 27

8.10. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? együttműködés a cég problémáinak szakmai megoldásában nincs válasz; 23,5 egyáltalán nem; 11,8 kismértékben; 7,8 teljes mértékben; 21,6 közepes mértékben; 19,6 nagymértékben; 15,7 Átlag az ötfokú skálán 3,36 28

8.11. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? együttműködés a cégen belüli oktatásban nincs válasz; 23,5 egyáltalán nem; 9,8 kismértékben; 3,9 teljes mértékben; 29,4 nagymértékben; 15,7 közepes mértékben; 17,6 Átlag az ötfokú skálán 3,67 29

8.12. ábra Az alábbiak közül milyen formában tudná elképzelni a jövőben a Wesley János Lelkészképző Főiskolával való együttműködést? együttműködés a cégen belüli kutatásban nincs válasz; 29,4 egyáltalán nem; 11,8 kismértékben; 5,9 közepes mértékben; 15,7 teljes mértékben; 25,5 nagymértékben; 15,7 Átlag az ötfokú skálán 3,47 30

8.13. ábra: Mennyire elképzelhető az együttműködés a ZSKF-fel az alábbi területeken? (%; zárójelekben: átlagok az ötfokú skálán) Szakdolgozati témaadás (témajavaslat) (2,77) 22,0 14,5 36,0 9,5 13,5 4,5 Szakdolgozati szakmai konzultáció (2,60) 23,0 28,5 21,5 8,5 14,0 4,5 Szakdolgozati témavezetés (2,45) 23,5 32,5 16,5 6,5 11,5 9,5 Gyakornok fogadása (szakmai gyakorlati hely biztosítása) (3,59) 13,0 8,5 20,5 21,0 36,0 1,0 Részvétel az intézmény nyílt napjain (2,60) 27,0 20,0 23,0 13,0 11,5 5,5 Részvétel az intézmény karrier-napján (2,86) 25,0 21,0 7,5 15,5 21,5 9,5 Részvétel készségfejlesztő és egyéb tréningeken (2,52) 31,5 20,0 16,5 16,5 10,5 5,0 Részvétel óraadóként az oktatásunkban (2,76) 26,0 22,5 14,0 16,0 17,5 4,0 Együttműködés a tananyagfejlesztésében (2,54) 26,5 23,5 21,5 15,0 9,0 4,5 Együttműködés a cég problémáinak szakmai megoldásában (2,28) 33,0 20,0 26,0 6,5 6,5 8,0 Együttműködés a cégen belüli oktatásban (2,32) 32,0 26,0 16,0 11,5 7,5 7,0 Együttműködés a cégen belüli kutatásban (2,36) 31,0 20,5 20,5 12,5 6,0 9,5 0% 25% 50% 75% 100% 1 - egyáltalán nem elképzelhető 2 3 4 5 - teljes mértékben elképzelhető NT/NV Forrás: ZSKF TKK DPR Munkáltatói online vizsgálatok 2011. Ősz 2012. Tavasz (N=200) 31

Amennyiben a WJLF megkérdezett munkáltatói válaszait összevetjük a ZSKF-en mértekkel, ebben a kérdéskörben azt tapasztaljuk, hogy szinte minden kérdésben egy-egy jeggyel jobbat mérünk a Wesley-s munkáltatók körében, ez intenzívebb és színesebb együttműködési hajlandóságot jelent (lásd a 8.1-13. ábrákat). Tehát a WJLF az a felsőoktatási intézmény, amellyel munkaadói, partnerei szívesen és mélyen képesek és hajlandóak együttműködni. Az utolsó kérdésre, nevezetesen, hogy el tud-e képzelni egyéb együttműködési formát a megkérdezett a WJLF-fel, mindössze hét érdemi válasz érkezett. Ezek közül többen az óhajukat fejezik ki, hogy maradjon meg az iskola, és további lehetőségeket, például szakvizsgát biztosítson, mások pedig szerződéses viszonyt feltételeznek. 32

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE PEGAZUS PROJEKT TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 AZONOSÍTÓ: MUNKÁLTATÓI KÉRDŐÍV WJLF DPR VIZSGÁLATOK 2011. ŐSZ-2012. TAVASZ MUNKÁLTATÓK ONLINE KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATA A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Kérdező neve: Sorszáma: A) A cég neve, címe: ALAPADATOK B) A válaszadó beosztása: Kérdezés időpontja: Kérdezés időtartama (perc) 2012. hónap nap 33

Jó napot kívánok, vagyok, a Wesley János Lelkészképző Főiskola hallgatója. A Főiskola megbízásából a WJLF-en végzett hallgatóink MUNKÁLTATÓI körében készítünk TÖBBLÉPCSŐS Diplomás Pályakövető kutatást. Először is szeretném megköszönni Önnek, hogy a kutatásunk első fázisában rendelkezésünkre állt és válaszolt kérdéseinkre! Adatfelvételünk folytatásához, a második fázisához kérem most az Ön segítségét! Emlékeztetőül elmondom, hogy a kutatást a Wesley János Lelkészképző Főiskola végzi a Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontjával (ZSKF TKK) közösen az Európai Unió által támogatott Társadalmi Megújulási Operatív Program keretein belül. A válaszadás természetesen önkéntes. Az adatszolgáltatás kizárólag a Diplomás Pályakövető Rendszerünkhöz kapcsolódó tudományos kutatási célra történik. A kapott információkat a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó 1992. évi LXIII. Törvény értelmében bizalmasan kezeljük. I. A korábbi megkeresésünkkor Ön két szempontból osztályozta ötfokú skálákon az adott szak (szakok) frissen végzett diplomásait 30 kompetencia mentén: (A) milyen mértékben RENDELKEZNEK VELÜK A BELÉPÉSÜKKOR az Önökhöz felvételt nyert pályakezdő (ITT AZ ADOTT SZAKOT EMLÍTETTÜK), (Az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon nagymértékben rendelkezett, az 1- es azt, hogy egyáltalán nem rendelkezett. A közbülső értékekkel árnyalhatta véleményét.) (B) mennyire SZÜKSÉGESEK AZOK EGY (ITT AZ ADOTT SZAKHOZ (SZAKOKHOZ) KAPCSOLÓDÓ SZAKMÁT EMLÍTETTÜNK) MUNKÁJÁHOZ. (Az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon nagy mértékben szükséges, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges. A közbülső értékekkel árnyalhatta véleményét.) Hasonló módon osztályozták a kompetenciákat a végzett hallgatóink (az Önök munkavállalói), valamit az aktív hallgatóink is. A vizsgálatunk eredményei a következők voltak (most csak három kompetenciát emelünk ki): 2. A Mások szakmai vezetése (a 17-es kompetencia) esetében a munkáltatók szerint túlképzés folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,36 ez esetben a többlet. A végzett hallgatók -0,27 hiányt észleltek (e kettő között a különbség +0,63 pont). 1. Ugyanakkor az Innovatív készség, újító szellem (a 03-as kompetencia) esetében: a munkáltatók szerint -1,44 pontnyi a hiány az ötfokú skálán, míg a végzett hallgatók (munkavállalók) szerint csak -0,21 pont (a különbség -1,23 pont az ötfokú skálán). 3. Hasonló a helyzet a Tolerancia, más nézetek tisztelete (a 28-as kompetencia) esetében: a munkáltatók -0,79 pont hiányt jelöltek, míg a végzett hallgatók (munkavállalók) csak -0,29 pontnyit (a véleménykülönbség itt -0,50 pont). A következő ábrákon e három kompetencia megítélésének számszerű eredményeit mutatjuk be vizuálisan is: az 1. ábrán azt láthatjuk,, hogy a három kompetencia mennyire szükséges a sikeres munkavégzéshez az adott szakmában (az aktív, a végzett hallgatóink és a munkáltatóik szerint); a 2. ábrán azt, hogy mennyivel rendelkeztek a volt hallgatóink a végzésükkor (az aktív hallgatóknál: jelenleg ); míg a 3. ábra e két átlagérték különbségeit mutatja ( rendelkezett mínusz szükséges átlagértékek különbségei az ötfokú skálán). 34

1. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák? 17 Mások szakmai vezetése 2,52 3,42 3,93 03 Innovatív készség, újító szellemesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 3,62 4,22 4,54 4,82 4,62 4,79 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 2. ábra: Mennyire rendelkeznek az egyes kompetenciákkal? 17 Mások szakmai vezetése 2,88 3,15 3,25 03 Innovatív készség, újító szellemesség 3,10 3,41 3,57 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,00 4,22 4,33 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 3. ábra: A rendelkezik és a szükséges különbsége 17 Mások szakmai vezetése -0,68-0,27 0,36 03 Innovatív készség, újító szellemesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -1,44-0,79-0,65-0,60-0,21-0,29-2,00-1,50-1,00-0,50 0,00 0,50 Aktív hallgatók (N=219) Végzett hallgatók (N=50) Munkáltatók (N=52) 35

A legfontosabb eredményeket a következő ábrán foglaltuk össze: 4. ábra: Mennyire RENDELKEZTEK az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink, illetve mennyire SZÜKSÉGESEK a munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán (a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai). A munkáltatói és a végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy mekkora a kompetencia-hiány/többlet : + a munkáltató szerin többlet van; illetve :a munkáltatók szerint hiány van.) 29 Fegyelem, szabályok követése (-0,43) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-0,50) 18 Mások irányítása, utasítása (+0,65) 17 Mások szakmai vezetése (+0,63) 03 Innovatív készség, újító szellem (-1,23) 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00-1,25-1,50-1,75 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-0,85) 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-0,81) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,64) 06 Beszédkészség (-0,62) 11 Emberi konfliktusok kezelése (-0,52) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,61) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-0,54) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,60) 20 Tanulási képesség 30 Általános tájékozottság, (-0,57) műveltség (-0,59) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-0,58) Munkáltatók (N=52) Végzettek (N=50) Aktív hallgatók (N=219) Forrás: Diplomás Pályakövetés WJLF 2011. Tavasz. Végzett hallgatók (N=50); 2010. Ősz. Munkáltatók (N=52), 2010. Tavasz. Aktív hallgatók (N=219) I.1. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy mennyire érthetőek ezek az adatok ebben az ábrázolásmódban? Kérem, osztályozza 1-től 5-ig, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem érthetőek, míg az 5-ös azt, hogy teljes mértékben érthetőek. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. OSZTÁLYZAT az ábrára: 1 2 3 4 5 0 Nem tudja megítélni I.1a. Kifejtené a fentiekkel kapcsolatos véleményét, javaslatait néhány szóban? 36