A stressz fogalma A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS megterhelés igénybevétel. (stress) (strain) Megterhelés (stress): minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja. Igénybevételnek (strain) nevezzük a megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkció-változások összességét. A stressz fogalma stresszor stressz stresszreakció (stressor) (stress) (stress reaction) Stressz (stress): pszichológiai feszültség állapota, amelyet az emberre ható stresszorok (stressor) idéznek elő A stressz fogalma Selye János: általános adaptációs szindróma (General Adaptation Syndrome = GAS) A GAS három szakasza: Alarm reakció Rezisztencia Kimerülés A stressz és a munkavégzés hatékonysága A stresszkeltő események jellemzői 1. Traumatikus események: háború, földrengés, balesetek, az egyéni élet nagyobb fordulatai (házastárs halála, válás, börtön, próbatételek, belső konfliktusok, stb.). A befolyásolhatatlanság és bejósolhatatlanság növelik a stressz súlyosságát (mentők, tűzoltók, baleseti sebészek). A "tanult tehetetlenség" elmélete: a kellemetlen és befolyásolhatatlan események fásultsághoz és depresszióhoz vezetnek. 1
A stresszkeltő események jellemzői 2. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön 63 Közeli családtag halála 63 Baleset vagy betegség 53 Házasságkötés 50 Állás elvesztése 47 Nyugdíjazás 45 A stresszkeltő események jellemzői 3. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása 39 Üzleti problémák 39 Anyagi helyzet változása 38 Közeli barát halála 37 Új munkaterület 36 Új beosztás a munkahelyen 29 Gyermek elköltözése otthonról 29 A stresszkeltő események jellemzői 4. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Probléma anyóssal, apóssal 29 Kitűnő személyes teljesítmény 28 Feleség munkába állása vagy munka abbahagyása 26 Iskola kezdete vagy vége 26 Életkörülmények változása 25 Személyes szokások megváltozása 24 Vita a főnökkel 23 Költözés 20 A stresszkeltő események jellemzői 5. ÉLETESEMÉNY STRESS-ÉRTÉK Iskolaváltoztatás 20 Hobbiváltoztatás 19 Templombajárási szokások megváltozása 19 Társasági szokások megváltozása 18 Alvási szokások megváltozása 16 Étkezési szokások megváltozása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértések 11 Válasz a stresszre Evolúciós eredetű ún. fight or flight reakció Fiziológiai reakciók Kognitív kiértékelés: Megküzdés: emócióközpontú problémaközpontú Pszichológiai reakciók a stresszre Szorongás: "aggódás", "félelem", "feszültség", "rossz előérzet", stb. kellemetlen érzelmek. "Poszttraumás stresszbetegség" alakulhat ki, ha az ember olyan eseményeken megy keresztül, amelyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét. Ennek tünetei: (a) süketség a világra, érdektelenség, (b) a trauma állandóan visszatérő újraéledése, valamint (c) alvászavar, koncentrációs nehézségek és túlizgatottság. Harag és agresszió, frusztráció és agresszió. "A" és "B" típusú személyiség. 2
Környezeti tényezők Otthoni/munkahelyi egyéni élet Fizikai állapot/kondíció Határidők Stressz folyamat A fenyegetés megítélése Egyéni tényezők Személyiség jellemzők Attitűdök Demográfiai jellemzők Munkafeltételek Várhatóan stresszteli munka jellemzői A MUNKA Változások a munkában Túl sok utazás A hibák büntetése Munka túlterhelés/ alulterhelés Sikeres Megoldott problémák STRESSZÁLLAPOT Coping Sikertelen pl.: túlzott dohányzás Hosszútávú hatás pl.: szívpanaszok (Cooper, Cooper, Ecker, 1988) Kellemetlen feltételek Túlzott és alkalmatlan időbeosztás Időnyomás és határidők Fizikailag megterhelő feladatok Mennyiségi /minőségi Zavart/kínos helyzet Munka elégedetlenség Fenyegetés Dohányzás/Ívás Alacsony önbecsülés Munka feszültség Magas koleszterin Szívkoszorúér megbetegedés Egyéni tényezők szerepe a stressz kialakulásában A kontroll helye: a közreműködő és a fatalista, aki hisz saját erejében, képességeiben és személyiségében (belső kontrollos) vagy a szerencsében, a véletlenben, a sorsban, a végzetben, mások hatalmában (külső kontrollos) Az A típusú magatartás: a versengő, őrült menedzser Egyéni tényezők szerepe a stressz kialakulásában Megküzdési stratégiák: gyenge megküzdő (Folkman & Lazarus, 1980) Optimizmus: a stressz ellen Probléma fókuszú megküzdés Társas támogatás igénylése Vs. pesszimizmus: a küzdelem feladása Egyéni tényezők szerepe a stressz kialakulásában Keménység/ szívósság: a stressz, mint kihívás (Kobasa, 1989) A szívós emberek jellemzői: Magas elkötelezettség ( munkához és egyéb tevékenységekhez) Kontroll: a fontos eseményeket befolyásolni képes Kihívás: a változásokat kihívásként értelmezi A munkahelyi stressz forrásai (Cooper - Marshall, 1980) 1. A munkából eredő faktorok: munkafeltételek túlterhelés a munkában 2. Szervezeti szerep szerep kétértelműség szerep konfliktus felelősség más szerepstresszorok 3
A munkahelyi stressz forrásai II. 3. Munkahelyi kapcsolatok kapcsolat a felettessel a beosztottal a kollégákkal 4. Karrier (fejlődés) a stabilitás hiánya a státusz inkogruitás 5. A szervezeti struktúra és légkör 6. A szervezeten kívüli stressz 7. A szervezet mint stressz A szerep stressz forrásai a munkában Szerep kétértelműség: Tisztázatlan felelősség és munkaterület A világos célok hiánya a szerepben A munkával kapcsolatos fenyegetések a fizikai és a mentális egészségre Inadekvát információk a munkaszerepről Alacsony munka elégedettség, önbizalom, munkamotiváció Magas munkával kapcsolatos feszültség A munka elhagyásának szándéka Elégedetlenség az élettel A szerep stressz forrásai a munkában Vezetők Stresszteli kapcsolatok a munkában Kollégák Beosztottak Szerep konfliktus Konfliktusos munkakövetelmények A feladatok követelményeinek megoldását a személy nem szereti vagy nem illeszkedik a munkafeltételekhez Fiziológiai megterhelés (Cooper, 1988. in: Furnham, 2001) A figyelembevétel hiánya A munka nyomás Elszigetelés Rivalizálás Politikai nyomás Nehéz helyzetekben a támogatás hiánya Követelmény a részvételre Nem illeszkedik az aktuális hatalomhoz A részvétel konfliktusa, szemben a magas teljesítménnyel A státusz elvesztésétől való félelem Az együttműködés visszautasítása ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK A KIÉGÉS (BURNOUT) JELENSÉGE MASLACH (1982) 1. ÉRZELMI KIMERÜLÉS 2. ELSZEMÉLYTELENEDÉS 3. AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY CSÖKKENÉSE 4
ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK PINES, ARONSON, KAFRY (1981) 1. ÉRZELMI, FIZIKAI ÉS MENTÁLIS ELFÁRADÁS 2. AZ ELHAGYATOTTSÁG, SEGÍTSÉG NÉLKÜLISÉG, REMÉNYTELENSÉG ÉRZÉSE 3. A MUNKÁVAL ÉS AZ ÉLETTEL KAPCSOLATBAN A LELKESEDÉS TELJES HIÁNYA 4. ALACSONY ÖNBECSÜLÉS VAGY AZ ÉLET TAGADÁSA CHERNISS FEJLŐDÉSI MODELLJE (1980) 3 ELVÁLASZTHATÓ SZINT 1. szint: a stressz észlelése 2. szint: a stressz később fizikai elfáradáshoz, emocionális kimerüléshez vezet, vagy akár szorongást okoz. 3. szint: védekező megküzdés,amelyben attitűdés tulajdonságváltozásokat azonosítanak, amely magában foglalja a cinizmust a kliensekkel szemben, a visszahúzódást, az érzelmi elkülönülést. A kiégés összefüggései munkahelyi tényezőkkel A kiégés összefüggései munkahelyi tényezőkkel Korreláció van a KIÉGÉS a távolmaradás a munkahelyről a munkahely elhagyásának szándéka a munka teljesítmény csökkenése között Befolyásoló tényezők: Környezeti / szervezeti Egyéni Demográfiai (Brewer & Clippard, 2002) Környezeti / szervezeti tényezők Munka túlterhelés (legszignifikánsabb előjelző) Szerep konfliktus ( a vezetői felismerés fontossága) szerep kétértelműség maga a munkakörnyezet a vezetői támogatás módja / hiánya A munka környezete: Fizikai diszkomfort A döntésekben való részvétel hiánya (Brewer & Shapard, 2004) Az egyéni tényezők szerepe a kiégés kialakulásában MAGAS KOCKÁZAT introvertált (Layman & Guyden, 97) szenzitív idealista nagyon lelkes empatikus szorongó megszállott személyeknél ( Burke & Richardsen, 96) 5
Demográfiai tényezők A házasságban élő személyek és a nők kevésbé veszélyeztettek, mint az egyedülállóak és a férfiak. Negatív korreláció a kor és a kiégés között. A személyek valószínűleg fejlesztik coping készségeiket a korral és a munkában eltöltött idővel (?) 6