Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Akültéri mobil és telepítet építőipari gépek vilamos biztonságtechnikai állapota 2003. március 17. május 30. Az OMMF 2003. évi munkatervében meghatározot, kültéri mobil és telepítet építőipari gépek vilamos biztonságtechnikai elenőrzésére 2003. március 17. és május 30. között került sor. A vizsgálat elrendelésének oka azvolt, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján az építőiparban jelentős számban fordult elő munkabiztonsági hiányosság a mobil és telepítet vilamos építőipari gépek területén, és kimagaslóan magas volt az ebbe a körbe sorolt halálos kimenetelű balesetek száma. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A vizsgálat során 1500 munkaterületen, 1759 munkáltató elenőrzésére került sor. A vizsgálat 13183 fő munkavállalói létszámra, valamint 7901 db munkaeszközre terjedt ki. Az építés kivitelezési munkaterületekre jelemző az álandó mozgás, változás, amely a felvonulási villamos elosztóhálózatokat, a villamos hajtású munkaeszközöket, gépeket és azok tápvezetékeit fokozotan igénybe veszi, ezért gyorsabb azok elhasználódása. Továbbá jelentősen növeli a kockázatot a munkavégzési helyszínen egymás mellett tevékenységet folytató több munkáltató is, amelyeknek a munkavégzését össze kell hangolni. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi építés-kivitelezési vállalkozások nincsenek felkészülve a kültéri munkaterületen alkalmazot, megfelelő védetséget biztosító vilamos szekrények, áthelyezhető felvonulási tápvezetékek biztosítására. Több munkáltató szakképzet vilanyszerelőfoglalkoztatásának hiányában kontár módon, nem szakemberrel végezteti el a kisebb villamos szereléseket, javításokat. Eredménye sodrot kötések, védővezető kiépítésének hiánya stb. A kisebb építkezéseken jelemzően csak egyetlen, az áramszolgáltató által telepítet mérő-elosztó szekrényből vagy meglévő hálózatból biztosítják a vilamos energiát. Ezeknek a szekrényeknek belső kialakítása megfelel az előírásoknak. A saját készítésű szekrények belső szerelése sokszor áttekinthetetlen és szabálytalan (összesodort vezetékek, patkolt biztosítékok, soroló idomról leesett kismegszakítók). Gyakori a vilamos kábelek mechanikai védelem nélküli földön történő vezetése. A sérült szigetelésű vezetékeket szinte minden esetben szigetelőszalaggal javítoták. Előrelépést jelent azonban az építőipari vilamos gépek területén a ketős szigetelésű betonkeverő gépek elterjedése. Az áram-védőkapcsoló havonkénti elenőrzésének tényét szinte csak bemondás alapján lehetet elenőrizni a munkáltatónál, mivel ezeket szinte senki nem dokumentálta. A villamos berendezések szabványossági felülvizsgálatát a munkáltatóknak 3 évenként kell elvégeztetniük. Mivel az építési kivitelezési munkák 3 éven belül befejeződnek, ezért a vizsgálatok elsősorban a munkáltatók telephelyeire voltak vonatkoztathatóak és nem az építés kivitelezési munkahelyekre. Az építés kivitelezési munkahelyeken csak létesítéskor történik meg az érintésvédelem hatékonyságának felülvizsgálata. A vizsgálattal kapcsolatos általános adatok: Elenőrzöt munkáltatók száma 1 759 db Elenőrzöt munkaterületek száma 1 500 db Elenőrzöt munkaválalói létszám 13183 fő Elenőrzöt munkaeszközök száma 7 901 db
2 A vizsgálat során hozot felügyelői intézkedések: Hiányosságokat megszüntető határozat 893 db (2949 intézkedés) Gép használatát felfüggesztő határozat 972 db (1596 intézkedés) Munkavégzéstől eltiltó határozat 221 db (700 főt érintően) Figyelemfelhívás 191 db Munkavédelmi bírság határozat 230 db (36 620 000 Ft) Helyszíni bírság 591 db (4 714 500 Ft) Szabálysértési bírság 55 db (1 715 000 Ft) A munkáltatóknál feltárt hiányosságok volumenére jelemző, hogy az elenőrzést végző felügyelők átlagosan 3-4 intézkedést tettek munkáltatónként. A vizsgálat során 700 fő munkaválalót kelet eltiltani a további munkavégzéstől. Ez az elenőrzöt munkáltatói létszám 5,3%-a. Az elenőrzöt munkáltatók 13%-ánál került sor a feltárt, a munkaválalókat érintő súlyos veszélyeztetés miatt munkavédelmi bírság kiszabására. A kiszabott munkavédelmi bírságok átlagos nagysága 159 000 Ft. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Karbantartó vilanyszerelőt az elenőrzöt munkáltatók 11%-ánál alkalmaztak állandó jelleggel, ezek azonban kivétel nélkül nagyobb építés kivitelezési beruházások voltak. Felvonulási villamos berendezések létesítési tervével az elenőrzöt munkáltatóknak csak az 55%- a rendelkezett. Ennek oka az, hogy a nagy számú családi házas kivitelezési munkaterületen tevékenységet folytató válalkozók nem is ismerték a terv készítését előíró szabályt. A felvonulási területek villamos-energiával történő elátásának leggyakoribb módjait és azok egymás közötti százalékos megoszlását az alábbi ábra mutatja: Felvonulási területek villamos energiával történő elátása 4% 2% Felvon. transzf.állomásról Saját vill.en.- fejl.berendezésről Kisfesz.közcélú elosztóhál.ról 94% A felvonulási terület villamos-energiával történő elátása általában kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatról történik. A felvonulási mérő-, vagy elosztószekrény, törpefeszültségű tápszekrény (továbbá: szekrény) kialakításaáltalában megfelelő. A vizsgált szekrények 85%-ánál a főkapcsoló megfelelő kialakítású, 78%-ánál a csatlakoztatás és a védetségi fok megfelelő. A szekrények 82%-ánál a belső kialakítás is megfelel az előírásoknak.
3 Azoknál a szekrényeknél, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, jelemző hiányosságként jelentkezet a szekrény nem megfelelő védetségének biztosítása és a zárhatóság elmulasztása. A házilagosan készítet szekrények belső kialakítása átekinthetetlen és nem az előírásoknak megfelelő. Néhány esetben a feszültségmentesítést a kismegszakító lekapcsolásával oldoták meg. A szekrények belső kialakításával kapcsolatos jelemző hiányosságokat és azok egymás közöti megoszlására látható a következő ábrán: A szekrények belső kialakításának hiányosságai 50% 7% 43% Zárlat-és túlterh.védelem hiánya Áram-védőkapcsoló hiánya Egyéb hiányosságok Látható, hogy a szekrények belső kialakításánál az áram-védőkapcsoló hiánya a jelemző hiányosság. Általános tapasztalatunk volt, hogy a kivitelezők az építési munkaterületen található vilamos csatlakozóhelyeket az általuk használt berendezések üzemeltetésére kritika nélkül felhasználják. Az elhelyezett tápvezetékek 59%-ánál tapasztaltunk hiányosságot, ami arra utal, hogy a munkáltatók az áthelyezhető felvonulási tápvezetékek elhelyezése során nem fordítanak kelő figyelmet a mechanikai sérülés elleni védelemre. Kisebb válalkozók esetében gyakran előfordult, hogy olyan hosszabbítót használtak, aminek névleges feszültsége alapján csak háztartási célra használható. A telepített villanymotoros berendezések tápellátása 94%-ban megfelelt az előírásoknak. A villanymotoros berendezések villamos motorjainál csak 1,7%-ban fordult elő, hogy nem gyári kapocstesttel és kapocsfedéllel voltak ellátva. A vilamos hegesztő berendezésektáplálása 7%-ban nem felelt meg az előírásoknak, és 16%-ban nem volt kialakítva a környezetével való egyenpotenciálra hozás. A vilamos hegesztő berendezések táplálásával kapcsolatos hiányosságra jelemző, hogy a családi házas építkezéseknél az üzemeltetés áram-védőkapcsoló nélküli hálózatról történik. További hiányosság, hogy a villamos hegesztőberendezést nem áram-védőkapcsolóval elátot külön felvonulási tápvezetékről táplálják, hanem felfűzöt rendszerben történik a táplálás. A vilamos betonkeverők 16%-ánál a táplálás nem áram-védőkapcsolóval elátot áramkörön keresztül történt. Az áram-védőkapcsolóval elátot vilamos betonkeverők 4%-ánál nem volt megfelelő érzékenységű az áram-védőkapcsoló. Jelemző az, hogy a családi ház építési munkaterületén a vilamos betonkeverőt az épület meglévő, áram-védőkapcsoló nélküli, villamos hálózatára csatlakoztatják. A beépített áram-védőkapcsolók érzékenységére jelemző az, hogy több esetben az előírt értéknél kisebb érzékenységű (30 ma). A vilamos betonkeverők közöt azonban kezdenek elterjedni a ketős szigetelésűek. Az elenőrzöt vilamos kéziszerszámok96%-a a II. érintésvédelmi osztályba tartozott. A villamos kéziszerszámok tápvezetékeinek 5%-a nem felelt meg az előírásoknak. A legjelemzőbb hiányosság a tápvezeték sérülése, iletve szigetelőszalaggal történő javítása. A vilamos kéziszerszámok szerelői elenőrzésének elvégzését a munkáltatók 20%-a nem tudta megfelelően igazolni. A vilamos kéziszerszámok elenőrzése során megálapítotuk, hogy a kisebb válalkozók a munkavégzéshez
4 barkács gépeket használnak, amelyek a nagy igénybevétel miat rövid időn belül elhasználódnak, ezért azok szerelői elenőrzésére sem kerül sor. A felvonulási épületek megvilágításának elenőrzése során azt álapítotuk meg, hogy a helyhez kötött lámpatestek elhelyezésének magassága 8%-ban, a beépített vezetékek típusa és állapota 6%- ban nem felel meg az előírásoknak. A felvonulási épület nedves helyiségeiben (zuhanyzók, mosdók) felszerelt lámpatestek 28%-a nem felelt meg az előírásoknak. A felvonulási épületek csak a nagyobb beruházásokon találhatók. A modern áthelyezhető barakkok vilamos berendezései megfelelnek a vonatkozó előírásoknak. A régi felvonulási épületeknél gyakran előfordul a töröt, búra nélküli világítótest. A munkáltatóknál használt hordozható kézilámpák 85%-ba felel meg az előírásoknak. A munkáltatók abelsőtéri építési munkahelyek67%-ában a világítást kisfeszültségről biztosítják. A kisfeszültségű világító berendezések kialakítása 21%-ban nem felelt meg az előírásoknak. Jelemző hiányosság, hogy a világító testek nem voltak rögzítetten szerelve, hiányoztak a tömszelencék, illetve sok esetben hiányzik a védőüveg. A szabadtéri építkezési munkahelyeken kialakított világításoknál a lámpatestek elhelyezése 96%- ban, a lámpák kapcsolhatósága 98%-ban, a változó munkahelyen alkalmazott állványos lámpatestek táplálása 81%-ban felelt meg az előírásoknak. Az érintésvédelemmel, azaz az építés kivitelezési munkaterület, valamint a kültéri mobil és telepített építőipari gépek érintésvédelmével kapcsolatban a vizsgálateredménye azt mutatja, hogy - a szekrények áram-védőkapcsolójának érzékenysége 94%-ban a fogyasztóberendezéshez volt méretezve. Azokban az esetekben, ahol az érzékenység nem a fogyasztóberendezéshez volt méretezve, ot sok esetben előfordult a túlméretezésen kívül az alulméretezés is, amely ebben az esetben biztonságnövelő tényezőnek tekinthető, - a felvonulási elosztóhálózatok 99%-ában nullázást (TN rendszert) alkalmaznak a munkáltatók, - a kézzel vezetett gépek esetében kis számban találtak I. érintésvédelmi osztályba tartozót összesen 29 darabot de ezek 17%-ánál nem használták a védőelválasztót, - a védővezetők 7%-át nem kötötték össze kiindulási pontjánál a rendelkezésre álló földeléssel, - a felvonulási területek 7%-ánál a nagykiterjedésű fémhálózatokat, fémszerkezeteket nem kötöték össze egymással és az EPH rendszerel. Jelemzően a fémkeretes álványok EPH rendszerbe történő bekötése maradt el, - a munkáltatók 27%-a nem végezte el az áram-védőkapcsolók rendszeres elenőrzését. Az áram-védőkapcsolók rendszeres elenőrzése tényének a dokumentálása az esetek többségében nem történt meg, - a villamos berendezések 3 évenkénti szabványossági felülvizsgálatát a munkáltatók 81%-a végeztete el. A munkáltatók közül számotevő azoknak az aránya, amelyek az összes villamos berendezések jelentős részének 3 évenkénti szabványossági felülvizsgálatát azért nem végezte el, mert a berendezések üzembehelyezése óta nem telt el a 3 év. Ennek oka az a tény, hogy az építés kivitelezési munkaterületen használt villamos berendezések a nagy igénybevétel miatt a 3 év letelte előt elhasználódnak és így selejtezésre kerülnek. A fentiekben leírt, érintésvédelemmel kapcsolatos jelemző hiányosságok és azok egymás közöti megoszlása látható a következő ábrán:
5 Érintésvédelemmel kapcsolatos hiányosságok megoszlása 28% 11% 2% 1% 9% Nem méretezet áram-védő kapcs. Felvonul. hálózaton nullázás hiány. Védőelválasztás hiánya 45% 4% Védővezető nincs ö.kötve a föld.-sel Fémszerkezett nincs EPHban Áramvéd. kapcs. elenőrz.hiánya Szabványossági felülvizsg.hiánya A fenti grafikonból látható, hogy az építés kivitelezési munkaterület, valamint a kültéri mobil és telepítet építőipari gépek érintésvédelmével kapcsolatban jelentkező hiányosságok közül az áramvédőkapcsoló hiánya volt a jelemző. A villámvédelem tekintetében a munkáltatók jól alakították ki a közös villámvédelmi felfogórendszert, mivel azok 94%-ban megfeleltek az előírásoknak. Továbbá a vilámvédelmi berendezések előírás szerinti elenőrzése is 95%-ban megtörtént. Néhány jelemző példa a feltárt szabálytalanságok közül: 1. Egy egyéni vállalkozó az építkezésnél a villamos energiát olyan A4-es alumínium szekrényből vételezte, melynek fedele le volt véve. A feszültség alati részek közvetlenül érinthetőek voltak. A kapcsoló nem volt lezárható. A szekrényre szerelt dugaszoló aljzatokról egyszerre több villamos kéziszerszámot üzemeltettek villamosenergiával. 2. A munkáltató telephelyén két daru esetében a daru vezérlő vilamos szekrényének ajtaja nyitva volt. Az egyik daru esetében a kulcs a zárbetétbe bele volt törve, zárhatósága így nem volt megoldott. A feszültség alati részek közvetlenül érinthetők voltak. 3. A munkáltató építkezési területén betonkeverő gépet és vilamos kisgépeket üzemeltetet vilamos felvonulási szekrény nélkül, így a gépi berendezések nem áram-védőkapcsolón keresztül folyó tápvezetékről kapták a vilamosenergia elátást. 4. Az építési munkahelyen használt beton-keverőgép motorjának kapocsfedelét megbontoták, és ara szerelték fel a gép indítókapcsolóját és az indító segédfázis nyomógombját. A kapcsolót és a nyomógombot a környezeti hatásokkal szembeni védelemre műanyag fóliával fedték, a fóliát szigetelőszalaggal erősíteték a kapocsfedélhez. 5. A munkáltató a rekonstrukciós munkáinál Attika típusú betonkeverő gépetüzemeltetett. A betonkeverő kapcsolóját az ékszíjhajtás melet helyezték el és csak akkor lehetet hozzáférni, működtetni, ha a védőburkolatot felnyitoták. 6. A munkáltató egy hotel építési kivitelezési munkaterületen térburkolati munkát végzett, ehhez egy az út szélén felállított egyfázisú, kézi ürítésű betonkeverő gépet használtak. A betonkeverő gépet hosszabbító csatlakozón keresztül az étermi ablaknyíláson átvezetve, az étermi tálalóasztal alat lévő 2s+f aljzathoz csatlakoztatták. Az épületvillamossági hálózat áram-védőkapcsolót nem tartalmazot.
6 7. A munkáltató telephelyén üzemcsarnokot épített. A felvonulási villamos berendezések létesítésére terv nem készült, a villamos kábeleket földön, mechanikai sérülés elleni védelem nélkül vezették, a fémszerkezetű üzemcsarnoknál a nagy kiterjedésű fémszerkezet EPH-rendszerbe való bekötését elmulasztották. Az építési munkaterületen használt felvonulási elosztószekrény nyitott állapotban volt. 8. A Kft. az építési munkaterületen nyitot felvonulási elosztószekrényt használt. Az elosztószekrényről a biztonsági lakatot leverték. A munkáltató a munkaterületen védőérintkező nélküli, két oldalán megfaragott T-elosztót és 230 V-os hármas dugaszolóaljzatú, védőérintkező nélkülivillamos hosszabbítót használt. 9. A 230 V-os betonkeverő vilamos vezetékében lévő toldás, sodrással készítet és sebtapasszal javítot volt. 10. Egy Bt. a habarcs keverésére betonkeverőt használt. Az építkezéshez elkészíteték az áramszolgáltató által előírt kivitelű elosztószekrényt, azonban az áramszolgáltató több hetes megrendelés elenére nem kapcsolt rá a közcélú hálózatra. Emiat a kivitelező a szomszédos családi ház nyári konyhájának 2+f dugaszoló aljából egy T elágazón keresztül egy 3x2+fdugaszolóaljzatos kábelhosszabbítót csatlakoztatot, mely a betonkeverő, a HILTI kardfűrész áramelátását láta el. Áram-védőkapcsolót nem alkalmaztak. 11. Észak-Magyarországon az ABC üzlet- és kocsmaépület complexum bővítésénél a mestervizsgával rendelkező építési válalkozó a vezetékes érintésvédelemmel kötelezően elátandó betonkeverő gépet kéteres vezetékkel üzemeltete, így az érintésvédelem teljes hiánya ált fenn. 12. Nyugat-Magyarországi megyeszékhelyen egy kb. 50 m hosszú villamos hosszabbító vezetéket mechanikai sérülés elleni védelem nélkül, a közforgalmi úttestre fektetve vezették. 13. Egy építési munkaterületen két darab betonkeverő gépet úgy használtak, hogy a gépüzemet biztosító munkakábeleket a közlekedési útvonalba a csapadékvíz tócsákon átvezették. A megkevert falazó anyagot, így a lefektetett kábeleken keresztül szállították a munkaterületre.