III. évfolyam, 3-4. összevont szám 2013. december KÖVETKEZÕ RENDEZVÉNY: Credit Café 2014. január 16. Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon RENDEZVÉNY: BESZÁMOLÓ ESETTANULMÁNY Credit Café Merre tart a világ és Magyarország BvCM Bundeskongress Cerbona Zrt. 5. oldal 6. oldal 12. oldal 18-19. oldal
KÖSZÖNTÕ Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollegák! A napokban részt vettem az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatósága által, a késedelmes fizetésrõl, illetve az Európai Unió új irányelvének (Late Payment Directive) a probléma kezelésére való alkalmazásának témájában Budapesten szervezett szemináriumon. A szeminárium célja az volt, hogy lehetõséget nyújtson a résztvevõknek - különösképpen a kis- és középvállalatoknak - a késedelmes fizetés problémájának, illetve a megoldására foganatosított új intézkedéseknek a megismerésére. A szeminárium, amely egy összeurópai kampány hazai állomása volt (minden tagországban sor került vagy sor fog kerülni hasonló rendezvényre) valóban érdekes volt, elõadásokat hallottunk többek között az Európai Bizottság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Külügyminisztérium Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség illetve a HITA képviselõitõl, az elhangzottak fontosak lehetnek minden vállalkozás számára. A szervezõk információs csomaggal, komoly kiadványokkal készültek, ezzel is elõsegítve az új szabályok lehetõ legjobb megismerését. Egyetlen észrevételem volt csupán: az eseményen összesen kb. 50 résztvevõt számoltam össze, ráadásul a résztvevõk egy szelete - velem együtt - valamely szakmai szervezetet képviselte, esetleg valamely szakmai szolgáltató küldötte volt. A hazánkban bejegyzett nagyságrendileg 5-600 ezer vállalkozás fennmaradó része nagy eséllyel azonban nem hallott még sem az új szabályozásról, sem errõl a rendezvényrõl. Nem gondolom, hogy az új irányelv önmagában jelentõs változást hozna a késedelmes fizetések területén, ám az új szabályok/lehetõségek ismerete mindenkinek fontos lehet. Biztos vagyok benne, hogy a tagországokon végigvonuló kampányrendezvényre jelentõs összeget áldoz a Bizottság, illetve az EU, de úgy látom, hogy így, ebben a formában nem fogja elérni célját és nem tudja az információt eljuttatni a célcsoportjához. Ezért is hárul ránk, Magyar Credit Management Szövetségre (és kedves Tagjaira) a feladat, hogy a lehetõ legszélesebb körben átadjuk az információkat. Ezért foglakoztunk a témával a Magazinunk korábbi számaiban, illetve egyéb nyomtatott és elektronikus sajtóban is. FECMA Council meeting, London A FECMA (Federation of European Credit Management Associations) november 8-án Londonban tartotta szokásos õszi tanácsülését, amelyen a tagországok szövetségeinek vezetõi vettek részt. A tanácsokozás kiemelt témája volt az európai közös szakmai érdekképviselet erõsítése. A résztvevõk értékelték a késedelmes fizetések elleni fellépésrõl szóló új uniós irányelv helyi implementációjának folyamatát és a direktíva elsõ tapasztalatait. Általános, országtól független megítélés szerint az irányelv önmagában nem fog lényeges változást hozni a késedelmes fizetések kezelésében, mivel a beszállítók, kkv-k üzleti szempontjaik alapján, illetve gyenge érdekérvényesítõ képességük miatt túlnyomó részt nem fogják tudni érvényesíteni jogaikat. A FECMA a tagországok ernyõ-szervezeteként erõsíteni kívánja az együttmûködését más hasonló jellegû kontinentális szervezetekkel (pl.: Federation of European National Collection Associations, FENCA) és összehangolt, aktív szerepet kíván vállalni az új irányelvek elõkészítésében. Jelen pillanatban az új adatvédelmi irányelv (EU General Data Protection Regulation) áll a figyelem középpontjában, amely jelenlegi formájában jelentõsen megnehezítené a credit management munkát, elsõsorban a B2C szegmensben. Az új adatvédelmi direktíva várhatóan 2014 közepére kerül elfogadásra és az ezt követõ 2 évben kerül majd implementálásra a tagországokban. A résztvevõk értékelték az elsõ FECMA páneurópai kongresszusának tapasztalatait is. A konferenciát követõen közel 70 résztvevõ töltötte ki az értékelést, amely alapján elmondható, hogy mind szakmai tartalom, mind pedig a helyszín / szervezés tekintetében jó értékelések születtek. A kétévente megrendezésre kerülõ kongresszus következõ állomása Brüsszel lesz, idõpontja várhatóan 2015. május 20-21. FECMA Kedves Kollegák, a Credit Management Magazin legfrissebb számához tartalmas idõtöltést kívánok. Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség 2 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 3
CMI Csökken a kockázat a magyar gazdaságban? Credit Café a Magyar Credit Management Szövetség évnyitó rendezvénye MEGHÍVÓ Javult a szállítói hitelezéssel kapcsolatos kockázat, valamint a vitatott követelések megítélése, és a vevõállomány forgási ideje és a fizetésképtelenségi eljárások is javuló trendet mutatnak a Credit Manager Index (CMI) 2013. második negyedévének eredményei alapján. A magyar credit managerek a kockázati szint csökkenését jelzik elõre a magyar gazdaságban. A szakemberek véleménye pozitív konjunkturális és kockázati változásokat tükröz. Az index értéke (53,3) legutóbb egy évvel korábban mutatott ilyen magas értéket, míg a megelõzõ három negyedévben 42,3-50,5- ös sávban mozgott, mindez csökkenõ kockázati szintrõl árulkodik. Az 50 feletti érték gazdasági növekedést jelez elõre. A szállítói hitelezéssel kapcsolatos kockázat megítélésében (49,5) szintén pozitív változás állt be, az utolsó negyedév az elmúlt két év legkedvezõbb végeredménye, de még így is a kockázatok emelkedését vetíti elõre. A negatív faktorok közül a vitatott követelések megítélése mutatja a legnagyobb javulást (59,3), de a vevõállomány forgásideje (53,7) és a fizetésképtelenségi eljárások (53,7) is javuló trendrõl árulkodnak. Minden más faktor végeredménye 50 alatti, tehát a kockázatok emelkedését vetíti elõre. Az üzleti volumenre adott értékítéletek jellemzõen kedvezõek, míg a kockázatok megítélése kedvezõtlen irányban módosította az indexet az összes vizsgált idõszakban. A CMI összességében javuló trendet mutat és egy nagyobb visszaesés után az egy évvel korábbi szintet is elérte, ami csökkenõ kockázatokat és javuló kilátást jelent. Az összeurópai mutató, a FECMA CMI-Europe 2013. második negyedévi végeredménye (53,9) a legmagasabb érték az elmúlt egy évben, amely az európai credit managerek javuló értékítéletét tükrözte. Az olasz és holland szakemberek pesszimistábbak a közeljövõ gazdasági teljesítményének megítélésében, míg Málta, Magyarország, Svédország, Anglia és Németország viszonylag optimista a gazdasági trendek tekintetében 50 feletti értékkel. A kedvezõ faktorok indexe (63,9) javuló kilátásokat jelez, a korábbi negyedévekhez hasonlóan továbbra is a hitelre történõ értékesítés ad okot az optimizmusra 2013. második negyedévben 67,4-ra emelkedõ értékkel. Az értékesítés a CMI-Europe felmérésben részt vevõ minden országban emelkedést mutat 2013. második negyedévében az elõzõ negyedévhez viszonyítva. A válaszok alapján továbbra is a legáltalánosabb problémát az elutasított, vagy csökkentett limitek arányának emelkedése jelenti, amely Málta és Svédország kivételével a vevõk megnövekedett kockázati szintjére utal. A CMI, mint gazdasági teljesítmény elõrejelzési eszköz alapját az adja, hogy a szállítók által a vevõknek nyújtott hitelek nagyságrendje és azok feltételei nagymértékben befolyásolják a gazdasági kilátásokat - legalább annyira, mint a banki hitelezés szintjének változása. A credit managerek fõként a jövõ eseményeire fókuszálva hozzák meg döntéseiket, mindig szeretnék tudni mi történik, amikor 30, 60, vagy 90 nap múlva esedékessé válik a kibocsátott számlájuk. Jelentõségét kiválóan mutatja, hogy a CMI alakulásából elõzetesen lehetett látni 2008-as gazdasági visszaesés elõjeleit. További információ: A kérdõív és az eredmények a CMI-Europe hivatalos weboldalán érhetõek el, és folyamatosan frissülnek a www.cmieurope.eu címen. A Magyar Credit Management Szövetség szeretettel várja Önt a "Credit Café" címû évnyitó rendezvényére. A World Café módszerrõl röviden: http://www.hegyinora.hu/the-world-cafe?lang=hu Építve az eddigi rendezvényeikkel kapcsolatos elismerõ visszajelzésekre és javaslatokra, ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a rendezvény során a Miben rejlett a régi kávéházak hangulata, miért jártak vissza ezekre, a szakmai inspiráció forrását jelentõ helyekre résztvevõknek lehetõsége legyen minél több új mûvészek, tudósok, üzletemberek, mecénások? Ismerje ismeretséget kötni és szakmai beszélgetést folytatni. Ezért túllépünk a hagyományos konferenciák forgatókönyvén és következõ rendezvényünket World Café konferenciabeszélgetés formájában tartjuk meg. A rendezvény célja, hogy együtt gondolkozzunk és beszélgessünk arról, hogy: meg a beszélgetés új lehetõségeit, kacsintson ki a hagyományos brunch és üzleti ebéd forgatókönyvekbõl, tapasztalj meg a szabadon fejlõdõ, kreatív társalgások élõ hálózatát. A rendezvény moderátora Hegyi Nóra coach, aki a World Café módszer egyik hazai szakértõje. - Hogyan lehet a lehetõ legjobb információkat beszerezni a vevõkrõl? Idõpont: 2014. január 16. 14-17 óra - Milyen módszerekkel lehet az információkat értékelni? Hogyan minõsítsünk? Helyszín: Rubin Wellness & Conference Hotel, 1118. Budapest, Dayka Gábor u. 3. - Milyen egy jól felépített credit policy? - Hogyan segít a hitelbiztosítás? A részvétel díjmentes, de elõzetes regisztrációhoz - Hajtsam be magam, vagy bízzam másra? Mitõl lesz sikeres a követelésbehajtás? - Kibõl lesz a jó credit manager? Hogyan fejlesszük kötött. Részvételi szándékát kérjük legkésõbb 2014. január 10-ig jelezze az info@creditmanagementszovetseg.hu email címen. munkatársainkat? Jöjjön el és beszélgessünk! 4 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 5
Világ GDP: Fordul a trend A világ GDP-növekedésének prognózisa 2014-re: az euro zóna végre kikerül a recesszióból, míg az Egyesült Államok nagyobb növekedésre kapcsol A világ GDP-je három éven át tartó folyamatos lassulás után 2014-ben vélhetõen ismét növekedésnek indul: várhatóan 3,1%-kal bõvül, szemben a 2013. évi 2,5%-kal. A kedvezõ irányú elmozdulást leginkább az eurózóna talpra állása, illetve az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság fokozódó gazdasági növekedése vezérli. Az Egyesült Államokban az állami szerepvállalás mellett a belsõ fogyasztás lehet a gazdasági növekedés élénkülésének a motorja, s így az USA GDP-je az idei 1,5%- kal szemben jövõre akár 2,2%-kal is emelkedhet. Ezt támogatja az csökkenõ munkanélküliség, a csökkenõ megtakarítási ráta, és a háztartások egyre alacsonyabb adósságszolgálata, ami rég nem látott mélységbe csökkent és lehetõséget adott a bankok hitelkihelyezésének növelésére a magán szektor irányába. Továbbá nem szabad elfelejteni az építõipar kedvezõ kilátásait sem a szárnyaló ingatlan árakkal és beruházási kedvvel! Az Egyesült Királyságban az üzleti- és a fogyasztói bizalom 2013 végére, de fõként 2014-re a korábbinál jelentõsebb növekedést mutat. Az alacsony munkanélküliségi ráta pedig biztosítja a lakossági fogyasztás szinten maradását, amiben a Bank of England által bevezetett, a háztartások hitelfelvételét könnyítõ különbözõ megoldások is szerepet játszanak. Ezek alapján a brit gazdaság teljesítménye 1,5%-kal nõhet 2014-ben. Japánban idén a gazdasági aktivitás jelentõs gyorsulást mutat (a növekedés 1,9%-ra tehetõ) a Bank of Japan által 2012 vége felé elindított monetáris enyhítést célzó lépéseknek köszönhetõen, ugyanakkor az ösztönzõ intézkedések hatásai nagy valószínûséggel fokozatosan kikopnak majd 2014 folyamán. Annál is inkább, mivel olyan költségvetési megszorítások lépnek érvénybe, mint például az ÁFAemelés. A várakozások szerint ennek köszönhetõen a növekedés jövõre mérsékelt szinten marad (+1,4%). A fejlettebb gazdaságok erõteljesebb növekedési kilátásaiból bizonyos mértékben a feltörekvõ piacok is profitálhatnak a külkereskedelem révén. Legtöbbjük azonban - különösen a legnagyobbak (Kína, India, Oroszország, Brazília) - még a válság elõtti szinteket sem éri majd el. Eurózóna: biztos, de gyenge növekedés 2014-ben A második negyedéves GDP-bõvülési adatok az eurózóna fellendülésére utalnak, így egymást követõ hat negyedév recessziója után visszatért a növekedés. Németország és Franciaország kedvezõ képet mutat, hiszen esetükben negyedéves összevetésben 0,7%-os, illetve 0,5%-os emelkedés tapasztalható. Olaszország és Spanyolország gazdasága még mindig a negatív tartományban maradt, azonban a recesszió mértéke mindkét országban jelentõsen csökkent. Szemben a 2013-ra várható 0,4%-os visszaeséssel az eurózóna növekedése elõreláthatóan 1% lesz 2014-ben, ami egyértelmû, ám még mindig meglehetõsen erõtlen bõvülést jelez. Erre utal a monetáris unión belüli üzleti bizalom és az ipari termelés mutatóiban közelmúltban történt javulás is, hiszen egyes vállalatok - elsõsorban az exportáló feldolgozóipari ágazatokból - a helyrebillent marzsoknak köszönhetõen, újból beruházásokba kezdtek. Ugyanakkor - habár az Európai Bizottság visszafogta a kiigazítás ütemét és elhalasztotta egyes költségvetési célok teljesítésének határidejét - a költségvetési konszolidáció továbbra is lassítja az euróövezet növekedését. Ezen felül az eurózóna gyorsulását továbbra is fékezik a szigorú banki hitelfeltételek, fõként Spanyolországban és Olaszországban. A monetáris politika csatornái e két országban továbbra is jórészt átjárhatatlanok maradnak: az EKB által meghatározott alacsony alapkamat nem tükrözõdik vissza a vállalatok és háztartások számára kínált banki hitelkamatokban. Az egységes európai alapkamat ellenére a német és francia vállalati és lakossági ügyfelek közel féláron jutnak hitelhez spanyol és olasz társaikhoz képest. Ez utóbbi két országban az 1-5 éves futamidejû hitelek átlagos kamatlába közel 6 százalék. Az eltérés a spanyol és az olasz államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmakkal magyarázható. A költségvetési konszolidáción kívül tehát a hitelkamatok nagy szóródása az egyik fõ tényezõje annak, hogy miért alakult ki jelentõs növekedésbeli eltérés az euróövezet egyes országai között. Németország 1,8%-os jövõ évi bõvülésével várhatóan ismét a gazdasági növekedés éllovasa lesz. Mind a magánberuházások, mind pedig a lakossági fogyasztás mérsékelt növekedése valószínûsíthetõ az alacsony munkanélküliségi ráta, a viszonylag magas bérnövekedés és a lakossági megtakarítások visszaesése következtében. Mindez az építõipar pozitív kilátásaiban is visszatükrözõdik. Franciaországban, ahol 2014-ben 0,6%-os GDP-növekedést várunk, a lakossági fogyasztást továbbra is adóemelések (például a januári ÁFA-emelés), valamint a nagymértékû munkanélküliség és a tartósan magas megtakarítási ráta mérsékli. Ennek fényében a lakásárak túlértékeltségét is figyelembe véve az építõipar továbbra is ballasztként húzza majd vissza a gazdasági növekedést. Olaszországban a háztartások szabadon felhasználható jövedelme a még mindig magas munkanélküliségi ráta ellenére valamelyest konszolidálódott: a 2012. év végén tapasztalt 2,9%-os éves visszaeséshez képest 2013 második negyedévében már 0,3%-os éves növekedés volt tapasztalható. A költségvetési hiány ledolgozásának felgyorsítására a közelmúltban tett intézkedések nyomán némiképp bõvülhet a magánberuházások mértéke annak ellenére is, hogy a korábbi idõszakhoz képest a hitelezési feltételek szigorúbbak maradhatnak. Spanyolországban a fejlettebb piacok gazdasági kilátásainak erõsödése és a versenyképesebb árakból származó elõny nyomán az export erõteljes növekedése várható. Ugyanakkor a belsõ keresletet továbbra is korlátozza a rendkívül magas (még mindig 26% fölött álló) munkanélküliségi ráta, a magánszektor nagyfokú eladósodottsága, valamint az ingatlanszektor elhúzódó korrekciója: az eladatlan lakások száma még mindig nagyon magas (kb. 780 ezer). Olaszországhoz hasonlóan a spanyol vállalkozások is szenvednek a magánberuházásokat szinte ellehetetlenítõ szigorú hitelfelvételi lehetõségektõl. Kelet-Közép-Európa profitálhat az euróövezet talpraállásából Az elmúlt években a kelet-közép-európai régió gazdaságai különösen megszenvedték az euróövezet recesszióját, ugyanakkor Nyugat-Európa talpra állása kedvezõ hatást gyakorol Kelet-Közép-Európára is. Fõként az olyan nyitott gazdaságokra, mint például Csehország vagy Magyarország. Csehország exportjának kétharmada az EMU-országokba irányul, aminek köszönhetõen az ország gazdasága jövõre ismét növekedésnek indulhat a két éven át tartó folyamatos recesszió után. A jelentõs export mellett azonban a belsõ kereslet továbbra is nagyon gyenge, ami egyébként a régióban általános jelenség. A 6 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 7
vergõdõ belsõ fogyasztás több tényezõre vezethetõ vissza. Elõször is a rendkívül szigorú hitelfeltételek komoly mértékben visszafogják a vállalati beruházásokat. A hitelszûke olyannyira jellemzõ, hogy a magánszektor hitelállományának növekedése egyes országokban (pl. Magyarországon) még mindig negatív tartományban mozog. A többi állam zömében (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában) ugyan pozitív ez a mutató, ám alacsony értéket mutat. Például a 2012 novembere és 2013 júliusa közötti, 225 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkentés ellenére Lengyelországban a hitelállomány továbbra is lassú ütemben növekszik, ugyanis a bankok tartalékként halmozzák fel az extra likviditást, vagy arra használják, hogy pénzügyi instrumentumokat (például lengyel államkötvényt) vásároljanak ahelyett, hogy új hiteleket bocsátanának a magánszektor rendelkezésére. A lakossági fogyasztást a térségben tapasztalható magas munkanélküliség is erõteljesen visszafogja, amit tovább súlyosbít, hogy a munkanélküliek egyre nagyobb aránya egy évnél régebben veszítette el a munkáját (ez az arány Lengyelországban és a Baltikumban már az 50 (!) százalékot is meghaladja). Végül, mivel az államadósság folyamatosan nõtt 2008 óta, és jelenleg is magas szinten áll a régió több országában (különösen Magyarországon, Szlovéniában, Szerbiában és kisebb mértékben Lengyelországban), ezért nagy valószínûséggel további költségvetési megszorítások válnak szükségessé a GDP-hez viszonyított államadósság mértékének stabilizálása érdekében. Ez pedig továbbra is visszahúzó erõt jelent majd a szóban forgó országok gazdasági tevékenységére nézve. Magyarország: a gazdaság törékenysége ellenére néhány ágazat megõrizte az erejét Az Euler Hermes Csoport külföldi gazdasági szakértõi által összeállított elemzés A gazdaság éppen csak visszatér idén a növekedési pályára Magyarország komoly recessziót élt át 2012-ben. A reál GDP 1,7%-os visszaesést szenvedett el nagyrészt a gyenge belsõ kereslet következtében. Ez az import stagnálását is magával hozta, mialatt az export egy visszafogott, 2%-os növekedést produkált, köszönhetõen az autóipari termelés bõvülésének, így a nettó export továbbra is pozitív mértékben járult hozzá a növekedéshez. A 2013 elsõ félévére vonatkozó adatok fokozatos növekedést jeleznek. Negyedév/negyedév összehasonlításban a szezonálisan kiigazított reál GDP növekmény 0,6% az év elsõ három hónapjában, míg 0,1% a második negyedévben. Év/év bázison a GDP -0,9%-kal tolódott el az elsõ negyedévben, de a második negyedéves idõszakra vetítve +0,5%-kra változott. Sõt, a GDP összes keresletoldali összetevõje bõvült a második negyedévben: a fogyasztás 0,3%-kal év/év alapon, a kormányzati kiadások 0,6, a beruházások 4,9%-kal, ami 2008 utolsó negyedévéhez képest elõször jelez növekedést. Az export 3%-kal emelkedett a második negyedévben év/év alapon, az import pedig 4,7%-kal nõtt. Az idei év egészére az Euler Hermes 0,2% körüli GDP növekedésre számít, amit 2014- ben további 1%-os emelkedés követhet. A fizetésképtelenségi eljárások száma 2012-ben elérte minden idõk legmagasabb értékét a maga 22 389 megkezdett felszámolásával. Jóllehet, a 2013-ra vonatkozó elõrejelzéseink szerint ez tovább csúcsosodik, azonban a jogszabályi változások trendtörést okoztak már az idei évben. Ennek hátterében a kényszertörlések bevezetése áll. Az új eljárás alkalmazása óta számos cég - az idei évre hozzávetõlegesen 12-13 ezerre becsüljünk ezek számát - már nem a fizetésképtelenséget jelentõ felszámolás alatt levõ vállalkozások számát fogja gyarapítani. Ezáltal egy látszólagos javulás hozna közel 40%-os csökkenést a felszámolások számában az elõzõ évhez viszonyítva, valós javulásról azonban szó sincs még idén, inkább csak a fizetésképtelenségi eljárások helyzetét jobban tükrözõ számot láthatunk. Mindezeket is figyelembe véve elõrejelzéseink 2014-re már valós javulást is mutatnak, becsléseink szerint jövõre 4%-kal fog csökkenni a fizetésképtelenségi eljárások száma. Globálisan jobb állapotban az exportorientált ágazatok, az ipari értékesítésben a szállítóeszközök, az ICT és élelmiszeripar dominálnak; elõretörésben a vegyipar. Az export termékszerkezete a mezõgazdasági fókusztól a magasabb hozzáadott értéket elõállító ipari ágazatok felé tolódott el. A kivitel (és a behozatal) legnagyobb részét az elektronikus és elektromos eszközök teszik ki, ezeket pedig a szállítóeszközök és gépek követik. A leggyorsabban növekvõ exportcikkek piacát az autók jelentik, ahol - ellentétben az ország egészének gazdaságával - a termelés virágzik, köszönhetõen az új, külföldi tulajdonú üzemeknek, amelyeket az elmúlt években indítottak be az országban. A reál GDP csak fokozatosan mozdul el a recesszióból, az aktivitás üteme továbbra is gyenge lábakon áll számos 8 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 9
ágazatban annak ellenére, hogy 2012-ben egyes ágazatokban, mint például a szállítóeszközök, az élelmiszer és a vegyi anyagok már meglehetõsen pozitív teljesítményt mutattak (lásd 1. ábra). Az üzleti szektor általános kilátásai alig javultak, 2012 elsõ negyedévéhez képest (lásd 2. ábra) csak néhány ágazat mutat pozitív képet negyedévrõl negyedévre. A legtöbb szektorra jellemzõ a "gyengeség jeleit mutatja" megállapítás. Ez 1. ábra: Az ipari értékesítések szerkezete és alakulása (2012) különösen igaz a kiskereskedelem, a textilipar, a papíripar, a vegyipar, az elektronika, az informatika/távközlés, az ITszolgáltatások és a gépgyártás területén. Az építõipar az egyetlen ágazat, amelyre a "fenyegetõ vagy tényleges válság" a jellemzõ kifejezés, de a légi közlekedés, a gyógyszeripar, a fémgyártás és a háztartási gépek piaca továbbra is a "strukturális gyengeségek" képével ábrázolható. Mindent egybevetve az élelmiszer- és az autóipar (autógyártók és autóipari beszállítók) vannak a leginkább "kedvezõ"helyzetben. Ágazat Euler Hermes 2012-es Az értékesítés rating* értékesítés változása 2012-ben Jármûgyártás 1 16,4 % 9,1 % Számítógépek és elektronika 2 12,0 % -17,0 % Élelmiszerek, italok és dohányáruk 1 9,3 % 10,7 % Koksz és finomított kõolaj n.a. 6,8 % 3,6 % Gépek, gépi berendezések 2 6,5 % 4,8 % Fémipari termékek 3 5,9 % 2,9 % Mûanyag- és gumitermékek n.a. 5,9 % 5,3 % Vegyi anyag 2 4,6 % 10,6 % Villamos berendezések 3 3,3 % 3,1 % Egyéb - 29,4 % 2,2 % Összesen - 100,0 % 2,0 % *Rating: az Euler Hermes szektorminõsítése 1-tõl (legjobb) 4-ig (legrosszabb) terjedõ skálán 2. ábra: Ágazati kitekintés (az ágazatok száma az összes %-ában) Autóipar - egyre fontosabb Magyarország számára Az autóipar növekedési potenciálját továbbra is jelentõsnek tekinthetjük a 2013-2015 közötti idõszakban, amit magyaráz többek között az Audi beruházása, melynek során a termelést 33 ezerrõl 125 ezerre kívánják növelni (Audi TT és A3), valamint annak, hogy a Mercedes a termelés megduplázását irányozta elõ évente, 2015-ig, 100-ról 200 ezer darabra (A- és B-osztály). A hazai autópiac azonban továbbra is igen alacsony szinten teljesít a 2008-2009-es gazdasági válság óta. Vegyipari fellendülés 2013-ban A 2012-es évben a vegyipari, mûanyagipari és gumitermékek értékesítése 11,4 milliárd dollárra becsülhetõ, ami a teljes magyar gazdaság ipari értékesítésének 4,1%-át teszi ki. Magyarország vegyipari termelési volumene kiegyensúlyozott növekedési pályán maradt 2010-ben és 2011-ben. Ugyanakkor ez a pálya lassulni kezdett az elmúlt évben, mivel az ágazat több vásárlója, nevezetesen az építõipar és az autógyártás magával húzta a szektort az EU-n belül, ami a termelésének 12%-át elnyelte, különösen Dél-Európában. Az európai vegyipar hasonlóképpen szenvedett a petrolkémiai válság által okozott magas energiaárak miatt. A palagáz elõremenetelése lehetõséget ad az Egyesült Államoknak, hogy kihasználják az alacsonyabb nyersanyagárak adta elõnyöket, míg a közelkeleti olajtermelõk elmozdultak az ázsiai vevõk számára értékesített, ömlesztett vegyi anyagok értékesítése felé. Ennek következtében 2012 során a magyar vegyipar az európai partnereivel együtt arra kényszerült, hogy összhangba hozza árait a versenytársak kedvezõbb vegyipari értékesítési árszintjével azért, hogy meg tudják tartani a termelésüket a történelmi szinteken. Ellenkezõ esetben a gyárak nem lettek volna képesek a szükséges mennyiséget a fedezeti pont felett elõállítani. A magyar vegyipar elkezdett magára találni az idei évben, részben azért, mert az európai petrolkémiai szektorban jelentõs átstrukturálások zajlottak, másrészt az árcsökkenés okozta keresletnövekedés következtében. Magyarország alapvetõen a régióban fekvõ, közeli nagy országoknak, mint például Oroszországnak és Németországnak köszönheti a vegyipari bevételei jelentõs részét, amely országok világszerte vezetõk az ágazatban. Erõs ICT szektor Az elektronikai ipar az egyik legfontosabb klaszter a hazai iparágakon belül. Magyarország az elektronika legnagyobb gyártója a közép-kelet-európai régióban. A szektor erõsségét igazolja a magyar külkereskedelemben elfoglalt helye, a maga 26%-os exportrészesedésével, amely fõként a szórakoztatóelektronikai cikkek és a hardver értékesítését jelenti. Az ICT, vagyis az infokommunikációs szektor - amely magába foglalja a távközlési berendezések, a szoftverek, számítástechnikai és telekommunikációs szolgáltatások, televíziós szolgáltatások és a szórakoztatóelektronikai cikkeket - fejlõdése valamelyest lelassult Magyarországon az elmúlt három évben, de továbbra is jelen vannak a piaci réseket betöltõ, valódi alternatívát kínáló szegmensei. A számítógépek piacán a jövõ az informatikai szolgáltatásokban rejlik, amelyek piaci részesedése 2012- ben 30% körüli. A 2012. év közepétõl a 2013-mas év derekáig ez az iparág 11%-kal nõtt. Mindezek mellett a szoftverfejlesztésben szignifikáns növekedés tapasztalható az ERP (vállalatirányítási) és CRM (ügyfélkapcsolati) rendszerek tekintetében. Ez a növekedés elsõsorban az szektorra fordított európai alapoknak köszönhetõ. A kereslet folyamatosan nõ a szoftveres azonosító, az adattárolási és az archiváló rendszerek iránt. A szórakoztatóelektronikai cikkek esetében Magyarország a MyAudio márka révén képviselteti magát, amely az egyik vezetõje a táblagép, PC, okostelefon és MP3-lejátszók szegmenseinek. Az egyéni internethasználat penetrációja visszaigazolja az új technológiák terjedését: 72% 2012- ben (szemben a 2000-es 7%-kal). Ezt az arányt összehasonlítva egy másik európai országgal, Németországban például 84%-os penetrációt látunk. 10 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 11
BESZÁMOLÓ A credit management szerepe a working capital managementben 1. ábra: tradicionális WCM mutatók, forrás: ConSource AG BESZÁMOLÓ BvCM Bundeskongress 2013, Koblenz A Német Credit Management Szövetség (Bundesverband Credit Management E.V., BvCM) 2013 október 9-10-én, Koblenz gyönyörû városában rendezte meg ez évi kongresszusát, amely a szakmai csúcsesemény Németországban. A kongresszus fõ témája a working capital management (WCM) volt. Amennyiben a legfrissebb tanulmányoknak hinni lehet, közel 130 milliárd Euró szunnyad a német vállalatoknál, amellyel javíthatnák nettó forgótõke arányukat - hangzott el Jan Schneider-Maessen, a német szövetség elnökének köszöntõjében. Nem kis összegrõl van szó, amellyel javítani lehet a saját tõke arányt, bankhiteleket lehet visszafizetni, vagy a jövõbeli célkitûzéseket lehet megalapozni. A WCM lényege, hogy a nettó forgótõké értékének csökkentésével javítani lehet a likviditási pozíciókat, mérsékelni a vállalatok idegen tõkétõl való függését, és a felszabaduló forrásokat a mûködés finanszírozására, beruházásokra, vagy egyéb stratégiai célok megvalósítására lehet fordítani. (Egy másik konferencián, egy globális nagyvállalat vezetõje mutatta be elõadásában saját WCM projektjüket, amely a "Hunting for cash" nevet kapta, képszerûen érzékeltetve a még kiaknázható cash tartalékokra való "vadászatot".) A working capital management alapvetõen három területet, a készletek, kötelezettségek és követelések menedzsmentjét öleli fel, ebbõl adódik a kérdés, amely a kongresszus fõ témája volt: hogyan járul hozzá a credit management a sikeres working capital managementhez. A téma egyik legérdekesebb elõadása a ConSource AG képviseletében Oliver Kuscheltõl hangzott el. Elõadásában kiemelte, hogy feszes WCM nem csak likviditást szabadít fel és a külsõ forrásoktól való függést csökkenti, de ezzel együtt ellenállóbbá teszi a vállalatot a válságokkal szemben, növeli a cégértéket, javítja a cég minõsítését (ratingjét), csökkenti a belsõ folyamatköltségeket és javítja a megtérülési mutatókat (pl. ROCE - Return On Capital Employed). Véleménye szerint a tradicionális working capital mutatószámok ("makro mutatók", 1. ábra), úgymint a DIO (Days Inventory Outstanding), DSO (Days Sales Outstanding) és DPO (Days Payable Outstanding), valamint az ezekbõl adódó CCC (Cash Conversion Cycle = DIO + DSO - DPO) túl statikusak, egydimenziósak. Azt javasolja, hogy ezen mutatószámok helyett vagy inkább mellett érdemes a hozzájuk kapcsolódó folyamatok (Supply Chain Process, Purchase to Pay Process és Order to Cash Process, 2. ábra) egyes lépéseihez, részfolyamataihoz kell megfelelõ mutatószámokat és ellenõrzési/mérési pontokat kialakítani. 2. ábra: WCM, mint a folyamatok összessége, forrás: ConSource AG 12 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 13
BESZÁMOLÓ 3. ábra: Felszabaduló likviditás alakulása (Y tengely) különbözõ üzleti volumen nagyságrendeknél (X tengely) a WCM mutatószámokban elért 5-10-15 napos csökkenés esetén. Forrás: ConSource AG Atradius: Lengyelország továbbra is optimális exportpiac Nagyon szemléletesen mutatja be a likviditás "teremtés" lehetõségeit: 100 millió Euró forgalom esetében kb. 274 ezer Euróval javul a likviditás a klasszikus WCM mutatószámoknál (DIO, DSO, DPO) elért minden egyes napos javításával (a készlet és vevõforgás, tehát a DIO és DSO esetében ez csökkenést, míg a szállítóforgás, tehát a DPO esetében növekedést jelent). Ezt mutatja be a 3. ábra, ahol 5, 10, és 15 napos javulás esetén elért likviditásbõvülést mutatnak az oszlopdiagram értékei. A témához kapcsolódó másik elõadásban a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég a különbözõ projektjein szerzett tapasztalatai alapján azt mutatta be, hogy mekkora likviditásteremtési potenciál van a WCM által felügyelet területeken. Ezt mutatja be a 4. ábra. 4. ábra: Likviditás bõvítési potenciál az egyes terülteken (sorrendben: készletek, követelések és szállítói kötelezettségek). forrás: ConSource AG Lakossági fogyasztásbõvülés, növekvõ kiskereskedelmi értékesítési volumen és idén várhatóan 2%-kal növekvõ GDP - három erõs érv a Lengyelország felé tekintõ hazai vállalkozások számára. Az Atradius szerint dinamikus fejlõdési pályára álló lengyel piac továbbra is jelentõs értékesítési potenciállal kecsegteti a hazai gépipari, vegyipari és mûanyagipari illetve élelmiszeripari vállalatokat. A 2007-es pénzügyi válságot követõ globális gazdasági lassulás kevésbé érintette Lengyelországot, mint a régió többi piacát. A lengyel bruttó hazai össztermék már 2009- ben 1,6%-kal bõvült, az utána következõ két év pedig kimondottan jól sikerült: 2010-ben 3,9, 2011-ben 4,3, 2012-ben pedig 2,3%-kal növekedett az ország GDP-je, miközben az EU egészének gazdasága több mint 4%-kal zsugorodott. Az Atradius elõrejelzése szerint idén Lengyelország újabb 2% körüli növekedést produkál majd, amellyel a régió egyik legdinamikusabban fejlõdõ piaca marad. Jól tükrözi, milyen haladást ért el Lengyelország piacainak a nemzetközi kereskedelem elõtt történõ megnyitásában, ahogyan a Világbank "Ease of Doing Business" felmérésében felfelé ugrott, és most a 185 értékelt piac közül az 55. helyen áll. Lengyelország nem csak versenyképes, de jelentõsen fejlõdött infrastruktúrája is. Bárki, aki a korábbi évtizedekben közúton vagy vasúton utazta át Lengyelországot, igazolni tudja, hogy annak infrastruktúrájára ráfért a fejlesztés. A változás már évekkel ezelõtt megindult: Lengyelország Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor az Európai Kohéziós Alapok keretében hatalmas Uniós támogatást kapott, elsõsorban az infrastruktúra javítására, amely támogatásnak ma az összes tagállam közül a legnagyobb élvezõje. Mindez jól tükrözi az EU-nak Lengyelország gazdasági potenciáljába vetett bizalmát. Az EU támogatás nagy részét új utak, repülõterek és vidéki térségek modernizálására fordították, a jövõbeli befektetések iránya a tudományos kutatás, autóutak, vasúti és tömegközlekedés, valamint a szélessávú internet lesz. A lengyelországi infrastrukturális befektetések nyertesei lehetnek még a megújuló energiával foglalkozó cégek - különösen a szélerõmû-projektek, palagáz-kitermelés, a hulladékgazdálkodás és az energiatermelés. Ezen felül a Lengyelország infrastruktúrájába áramoltatott támogatások új lehetõségeket kínálnak az olyan kapcsolódó iparágak számára is, mint például a repülõtéri felszerelések és szolgáltatások és az információtechnológia. A GDP bõvülése mellett Lengyelországban a vizsgált idõszakban a reálértéken számolt lakossági fogyasztás is folyamatosan emelkedett; a 2012-es 1,6%-os növekedést 2013-ban pedig újabb 1,9%-os emelkedés követi. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy 2010-tõl kezdõdõen a kiskereskedelmi értékesítés összesített értéke is évrõl-évre nõtt; 2011-ben 6,7, 2012-ben 2,6, míg 2013-ban várhatóan 1,2%-kal. "Az adatokat vizsgálva azt kell látnunk, hogy az évek óta tartó gazdasági növekedés és az erõs belsõ fogyasztás miatt Lengyelország ideális célország lehet a magyar exportõröknek a régióban. Ugyancsak pozitív a magyar vállalkozások szempontjából, hogy mind politikai, mind gazdasági szempontból Lengyelország igen alacsony kockázati szinten helyezkedik el" - mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A Lengyelország és Magyarország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jól mûködnek, a két ország közötti árucsere-forgalom 2%-kal növekedett, és 3056,9 millió eurót tett ki 2013 elsõ félévében. A fejlõdés mértéke 14 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 15
azonban eltérõ mértékû és irányú volt. A Magyarországra irányuló lengyel export 2013 elsõ hat hónapja alatt 1816,6 millió eurónyi értéket ért el, ami 7%-kal több az elõzõ év azonos idõszakához képest. Ugyanakkor a Magyarországról Lengyelországba áramló áruk értéke 1240,3 millió euró volt, és ez 4%-kal kevesebb a 2012-es év elsõ hat hónapjának adatához képest. A számok alapján a kereskedelmi mérleg egyenlege pozitív volt Lengyelország számára 576,2 millió euróval. Az elmúlt években Magyarország leginkább elektromos és mechanikus eszközöket vásárolt Lengyelországtól, annak ellenére, hogy 2013 elsõ félévében a gépek exportja 15%- kal csökkent. Ugyanakkor idén a jármûszektor részesedése nõtt, ez azonban fõleg a Budapestre szánt metrószerelvényeknek köszönhetõ. Emellett az élelmiszerek, valamint a vegyipari és mûanyagipari termékek behozatala produkált növekedést. Szintén jól szerepeltek a magyar piacon a könnyûipari termékek, fõként a textilek és ruházati cikkek, valamint a cipõk; utóbbi a magyar piacra belépõ számos lengyel cipõgyártó vállalatnak köszönhetõ. Bár a lengyel GDP 63%-a szolgáltató szektorban keletkezik, az ipar 33%-os részesedése ugyancsak jelentõsnek mondható, így nem meglepõ, hogy a magyar cégeknek elsõsorban az utóbbi területen van keresnivalójuk. Ezt támasztják alá a kereskedelmi adatok is: hazánk elsõsorban gépeket és berendezéseket küldött a lengyel vevõknek, ezek aránya körülbelül 33%-os. Körülbelül hasonló a részesedése vegyipari és mûanyagipari termékeknek, valamint a Magyarországról vásárolt termékek között magas a fémek, jármûvek illetve kész élelmiszerek aránya. "A lengyel-magyar árucsere-forgalmi adatok jól mutatják, hogy a magyar cégeknek további, eddig ki nem használt lehetõségeik vannak a régió legnagyobb gazdaságával rendelkezõ országban. Bár az ország egyáltalán nem számít kockázatosnak, azonban ismeretlen üzleti partnerrel szemben mindenképpen érdemes megtenni az elõvigyázatossági lépéseket, azaz üzleti információt vásárolni, hitelminõsítést kérni, vagy tájékozódni az adott cég fizetési szokásairól" - fûzte hozzá Vanek Balázs. A Lengyelországgal üzleti kapcsolatban álló külföldi vállalatoknak érdemes kihasználni a Speciális Gazdasági Zónák elõnyeit is. A zónákkal - jelenleg 14 ilyen van, amelyek a tervek szerint 2026-ig maradnak fenn - kétségtelenül sokat nyert az ország, hiszen a speciális gazdasági zónákban mûködõ vállalatok komoly adókedvezményt kapnak, ami jelentõs tõkebefektetéseket vonz, és sok külföldi vállalatot ösztönöz helyi képviseletek létrehozására. Ennek a Lengyelország gazdaságára gyakorolt pozitív hatása jelentõs volt: nem utolsó sorban a munkanélküliség csökkenése és az egy fõre esõ GDP értékének növekedése révén. Lengyelország valójában a kiszervezés egyik fõ célpontja lett, amiben csak Kína és India elõzi meg: a mintegy 100 000 kiszervezett munkahely évi 20%-os ütemben növekszik, ebben nem kis szerepet játszik bizonyított immunitása a sok európai piacot sújtó válsággal szemben. Lengyelország stabil gazdasága és jól feltõkésített bankrendszere ellenére a cégek B2B tranzakcióknál gyakran ütköznek banki finanszírozási nehézségekbe, ezért elterjedt gyakorlat a beszerzések saját finanszírozása. Ez azt is jelenti, hogy az ár döntõ tényezõ, gyakran a szállító által vállalt hitelezési idõtartammal együtt: az áruk és szolgáltatások halasztott fizetéssel történõ szállításakor a tranzakció gyakorlatilag finanszírozási feladat is, nem csak értékesítés. A háztartások felé történõ értékesítések esetében az, hogy a fogyasztók hogyan értékelik az értékesíteni kívánt terméket - és fizetõképességük - természetesen az adózás után elkölthetõ jövedelmük függvénye. Lengyelországban a háztartások nettó elkölthetõ jövedelme 11 500 euró körül mozog, szemben a Nyugat-Európában szokásos 21 000 euró körüli átlaggal, ugyanakkor, mint mindenhol, itt is jelentõs különbségek mutatkoznak a nettó elkölthetõ jövedelem lakosságon belüli megoszlásában: a lengyel háztartások felsõ 20%-ra a 22 000 euró feletti, míg az alsó 20%-ra a 4 610 eurós érték jellemzõ. A külföldi termékek iránti legnagyobb keresletet jelenleg az elektronikai és fehér termékek, használt autók és textíliák jelentik, míg középtávon a gazdaság további virágzásával a luxuscikkek piaca is növekedni fog. Sikeres kereskedelem Lengyelországgal: 10 fontos alapelv 1. Vesse meg lábát a piacon 2. Részesüljön a Lengyelország Speciális Gazdasági Zónái nyújtotta elõnyökbõl 3. Vegyen részt a lengyelországi infrastrukturális fejlesztési projektekben 4. Az ár legyen megfelelõ 5. Online értékesítés 6. Ne feledje - a vevõnek mindig igaza van 7. Nem minden importálható szabadon 8. Ismerje meg az üzleti kultúrát 9. Válasszon megfelelõ fizetési biztosítékot 10. Elsõ a biztonság - védje meg értékesítési bevételét 16 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 17
ESETTANULMÁNY Cerbona Zrt. Esettanulmányunkhoz egy olyan céget választottunk, melynek a csõdeljárásról, majd felszámolási eljárásáról szóló híre sokakat meglepetésként ért a piacon. Számos beszállító ragadt be kisebb nagyobb összeggel a cégben hitelezõként. A tartozások a felszámolás indulásának évében összességében meghaladták a 6 Mrd Ft-ot (ebbõl nagyságrendileg 1,5 Mrd Ft-ot jelentettek a szállítók), ami tetemes összegnek mondható. A Cerbona Zrt. rövid bemutatása A társaság 1993. június 30-án jött létre a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat jogutódjaként. Fõtevékenysége malomipari termék gyártása, a müzli és müzliszelet kategóriákban piacvezetõ is volt Magyarországon. Direkt és indirekt tulajdonosai között magánszemélyeket is találhattunk a mûködés éveiben. Az elmúlt idõszakban több leányvállalattal rendelkezett, melybõl az esettanulmányunk során egy leányvállalatnak lesz nagy jelentõsége: A Zrt. 2008. december 1.-jén hozta létre az A.R.M. Alba Regia Mercator Kft.-t., melynek fõtevékenysége immateriális javak kölcsönzése. Mûködési problémák 2008-ban: nyereség, vagy veszteség? A Cerbona Zrt. 2008-ban jelentõs (1,7 Mrd Ft-os) forgalomcsökkenést szenvedett el. A csökkenés oka gabonakereskedelmi tevékenység visszaesése volt, melyet jól mutatott a költségszerkezet átalakulása is (ELÁBÉ jelentõsen csökkent). A költségszerkezet ezzel párhuzamosan romlott: 1,5-1,5% bevételarányos romlás a bruttó fedezetben és az élõmunka-hatékonyságban, valamint több mint 6%-os A fizetésképtelenséget megelõzõ fõbb mérföldkövek: 2008-as beszámoló: csökkenõ forgalom, romló jövedelmezõség, üzemi veszteség, átadott apport befolyása az eredményre, feszített likviditás, romló hatékonyság 2009-es beszámoló: : tovább csökkenõ forgalom, javuló jövedelmezõség, gyengülõ likviditás, kötelezettségek és követelések átrendezõdése 2009 2010 2011 2010.04.06: vezetõváltás 2010. október: GVH bíróság; sajtóinformációk szerint több bank felmondja a szerzõdést 2010.11.19: a csõdeljárás kezdete romlás az egyéb veszteségben (egyéb bevételek-egyéb ráfordítások; ennek tartalmát a cég nem fejtette ki beszámolójában) már üzemi szinten közel 1 Mrd Ft-nyi veszteséget eredményeztek. Az üzemi eredményt jelentõsen rontotta a jelentõs banki terhek miatt több mint 500 Mio Ft fizetendõ kamatnak köszönhetõ pénzügyi veszteség. A cég adózott eredménye egy könyvelési tételnek köszönhetõen mégis pozitív adózott eredménybe fordult át: rendkívüli bevételként került elszámolásra a decemberben alapított A.R.M. Alba Regia Mercator Kft.- nek átadott apport (1,44 Mrd Ft). Ez a leányvállalat hasznosította ettõl az idõponttól a márkanevet és a védjegyeket, mint a vagyoni értékû jogokat. A tétel nélkül több mint 1,4 Mrd Ft-os mérleg szerinti veszteséget számoltak volna el! A leányvállalati üzletrészen keresztül ugyanakkor bekerült a mérlegbe egy 1,5 Mrd Ft értékû részesedés. A tulajdonosok 500 Mio Ft-tal emelték a cég alaptõjékét. A társaság pénzügyi helyzete az elõzõ évekhez hasonlóan feszített volt. Likviditása 100% alatt volt úgy, hogy a követelések között 1 Mrd Ft-nyi kapcsolt követelés volt. Mûködését alapvetõen hitelekbõl finanszírozta, azonban 2011.01.03: sikertelen csõdegyezségi tárgyalás 2011. márciusától: APEH és közjegyzõi végrehajtások indulnak 2011.05.19: a csõdeljárás befejezése, a felszámolási eljárás kezdete míg ezek állománya 2008-ban némiképp csökkent, addig a szállítóké emelkedett. Szállítói forgási ideje romlott ugyan, de (22 napról 33 napra), de a mérték még elfogadható volt. Vevõköveteléseihez szintén lassabban (46 nap helyett 58 nap alatt) jutott hozzá. Folytatódó gazdálkodási problémák 2009-ben A társaság árbevétele 2009-ben 7,8%-kal 10,3 Mrd Ft-ra csökkent tovább, jövedelmezõségi helyzete és élõmunkahatékonysága azonban kedvezõbben alakult, így az eredményesség javult. Üzemi szinten ismét nyereséget (477 Mio Ft) mutattak ki, melybõl a kamatfizetés csökkenésének köszönhetõen közel 100 Mio eredmény maradt adózás után. A pénzügyi és hatékonysági helyzete azonban tovább romlott: a likviditás egyre feszítettebbé vált, ráadásul a forgóeszközökben egyre nagyobb arányt képviseltek a kapcsolt követelések (amely fõként a többségi tulajdonos Cerinvest Kft.-nek folyósított kölcsönbõl és kamatból - 732 Mio Ft -, és a Cerbona Trade Kft.-vel szembeni vevõkövetelésbõl - 399 Mio Ft - állt), míg a készletszint és a vevõállomány is tovább csökkent. A finanszírozási szerkezetében további - jelentõs - változások voltak megfigyelhetõek: a hitelállomány ebben az évben 4,6 Mrd Ft-ra mérséklõdött (közel 1,5 Mrd Ft-os csökkenés!), míg a szállítói finanszírozás jelentõsége tovább emelkedett (a szállítók átlagos fizetési ideje 73 napra emelkedett)! A bankok láthatóan kifelé haladtak a finanszírozásból, az ehhez szükséges casht a cég - eredmény híján - egyértelmûen a szállítók kifizetésinek csúsztatásával tudta elõteremteni, ami nagyon rossz jel. 2010 - a csõdeljáráshoz vezetõ út Március végén sajtóinformáció jelent meg a vezetõségváltásról: április 6-tól új vezérigazgató vette át az irányítást, míg elõdje az igazgatótanácsban folytatta tevékenységét. A következõ táblázatok a Cerbona Zrt. beszámolóinak fõbb adatait tartalmazza a 2007-2011-es idõszakra vonatkozóan: (adatok e Ft, ill. %) 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.05.18 Árbevétel 12 837 033 11 131 244 10 267 406 8 734 440 549 750 Üzemi eredmény 523 827-947 033 476 818-1 137 013-355 584 Adózott eredmény 34 856 33 675 98 752-1 727 744-372 617 Befektetett eszközök 6 189 833 6 939 383 6 895 562 4 998 849 4 860 698 Forgóeszközök 5 044 927 4 611 798 4 401 860 2 756 395 1 699 279 Eszközök összesen 11 304 781 11 560 973 11 329 235 7 801 918 6 559 977 Saját tõke 3 827 695 4 182 659 4 335 984 926 980 554 363 Kötelezettség-állomány 7 200 113 7 248 372 6 853 812 6 744 760 6 002 943 Források összesen 11 304 781 11 560 973 11 329 235 7 801 918 6 559 977 ROS% 0,27% 0,30% 0,96% -19,78% -67,78% Likviditás % 94,22% 93,67% 90,19% 47,81% 34,32% Saját tõke arány % 33,86% 36,18% 38,27% 11,88% 8,45% Információforrás: cégtörténet, sajtó ESETTANULMÁNY 2010 októberében a GVH 16 malomipari vállalkozásra, köztük a Cerbona Zrt.-re vetett ki bírságot kartellezés miatt. A kiszabott bírság összesen 2,3 Mrd Ft volt, melybõl a Cerbona bírsága 145 Mio Ft volt. 2010. november 12-én ideiglenes csõdeljárás, november 19-én pedig csõdeljárás indult a társaság ellen, miután sajtóhírek szerint több pénzintézet is felmondta hiteleit. A vezérigazgató közlése értelmében friss tõke bevonásával és a mûködési költségek további csökkentésével próbálták helyrehozni a vállalat mûködését, leépítést nem terveztek. Az ebben a hónapban megtartott rendkívüli közgyûlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy szükség esetén tõkeemelést hajtson végre, maximum 3 Mrd Ft értékben, amely azonban nem vezetett sikerre. Összességében véve megállapítható, hogy az utolsó 2 évében a Cerbona Zrt. egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került. A veszteséges mûködés, valamint a súlyos eladósodottság nagy sebességgel sodorta a céget a fizetésképtelenség irányába. A elemzett beszámolók mindegyikében komoly jelek mutatkoztak a fenyegetõ helyzet közeledésére: a rendkívüli eredményként elszámolt apport, valamint a következõ évben látható banki exitstratégiával párhuzamosan romló fizetõképesség voltak azok a jelek, melyek alapján már a csõdeljárás elõtt jóval figyelemfelhívóként álltak az éves beszámolóban. 18 Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu Magyar Credit Management Szövetség www.creditmanagementszovetseg.hu info@creditmanagementszovetseg.hu 19
Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkbõl pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bõvebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: www.creditmanagementszovetseg.hu. MAGYAR CREDIT MANAGEMENT SZÖVETSÉG Cím: 1118 Budapest, Rétköz u. 5. Telefon: +36 (1) 248 0067 E-mail: info@creditmanagementszovetseg.hu Web: www.creditmanagementszovetseg.hu