11. évfolyam 12. szám 2010. december Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A tolna megyei kereskedelmi és iparkamara gazdasági havi lapja
tartalom Megújuló számlák vagy megújuló energiaforrások, mindenki maga dönt! Heiszler István 2003 májusában kezdte el egyéni vállalkozói karrierjének építését. A vállalkozó központi fűtés és csőhálózat szereléssel foglalkozik. Nem véletlenül választotta ezt a szakmát, ugyanis már édesapja is a fűtés szerelés szakmájában dolgozott, így Heiszler István kiskorától kezdve ismerkedett ennek a területnek a sajátosságaival. Családi vállalkozásként indult, s jellege családias is maradt A németkéri Kicsi-Bizi2 Vegyeskereskedés egy tipikus kisbolt, olyan üzlet, amilyennel az ember csakis kistelepülésen találkozhat Közvetlen és barátságos kiszolgálás, segítőkész, vásárlóközpontú hozzáállás. Többek között ez az, amely a nagy árukészlettel és kínálattal rendelkező szuper- és hipermarketek fölé emeli a kisboltot! Megújult, s újra nyitotta kapuit a bonyhádi Holstein Söröző és Étterem Csaknem kilenc hónap után sokak nagy örömére újranyitotta kapuit a bonyhádi Holstein Söröző és Étterem. Megújult és kibővült belső terek, korszerű konyha és előkészítők, szociális blokkok ezekkel találkozhat a régi-új vendégkör, ha belép az étterembe. Papp Zoltán tulajdonos és üzletvezető méltán büszke az eredményre! Közhely, de tényleg rögös út vezetett a sikerhez Kihirdették az Európai Vállalkozási Díj magyar nyerteseit Öt díjkategóriában 17 sikeres, innovatív és példamutató vállalkozásfejlesztési kezdeményezés számokban kifejezve ez a 2010-2011. évi Európai Vállalkozási Díj (European Enterprise Awards) nemzeti fordulójának eredménye. A díjazottak elismerő okleveleit Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára adta át 2010. december 9-én. A két legmagasabb pontszámot elérő hazai pályázó képviselheti Magyarországot az Európai Vállalkozási Díj nemzetközi fordulójában, melynek ünnepélyes díjkiosztó gálájára 2011. május 24-én, soros uniós elnökségünk idején kerül sor Budapesten. Rendeletet alkothat a jövőben a PSZÁF vállalkozói hírek Jövőre megszűnik az adótitok védelme... 3 Beindul az APEH az év végén............................................... 3 Munkanap helyett naptári napokban számítják a közigazgatási határidőket... 3 Az utolsó pillanatban írják át válságadót... 3 Rendeletet alkothat a jövőben a PSZÁF...................................... 4 Harmadára csökkentek a friss tőkebefektetések... 4 Jövőre felértékelődhet a cafeteriarendszer szerepe... 4 ismerjük meg közelebbről Közvetlen, barátságos kiszolgálás vállalkozni így is lehet!... 5 Családi vállalkozásként indult, s jellege családias is maradt... 6 Megújuló számlák vagy megújuló energiaforrások, mindenki maga dönt!..... 7 kamarai hírek Szakképzési elszámolási határidő!... 8 Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 2011................................ 8 Info nap és állásbörze...................................................... 8 gazdasági percek Átment a nyugdíjtörvény, a pénztárak a végsőkig küzdenek... 9 Megszűnik a Költségvetési Tanács.......................................... 9 Tovább késik a devizahiteleseket segítő eszközkezelő felállítása... 9 Házi hitelintézetté válik az MFB.............................................. 9 A Kopint-Tárki 3 százalékos GDP-növekedésre számít jövőre... 9 hatósági hírek Megállapodtak a minimálbér összegéről................................... 10 Több a munka maradhat?... 10 Adó- és járuléktörvény-változások 2011. (összefoglaló)... 11 Tájékoztató a készpénzátutalási megbízások felhasználásáról a 2011. január 1-jén történő szervezeti változás kapcsán... 11 Az egyszerűsített foglalkoztatás és háztartási munka keretében létesített munkavégzés bejelentésének módosulása... 11 Tájékoztató a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség 2010. adóévi teljesítéséről................................................. 11 vállalkozásfejlesztés Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése - GOP-2009-1.3.2............ 12 2010. december 31-ig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig folyamatosan pályázható a Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése / GOP-2010-2.1.1/A pályázat.............................................. 12 A 2010. év végi kifizetések rendje... 13 Az Európai Bizottság pozitívan értékelte az operatív programok előrehaladásának eredményeit............................................ 13 Kihirdették az Európai Vállalkozási Díj magyar nyerteseit.................... 13 közérdekű Átadták az Erzsébet Nagy Szállodát........................................ 14 Jogpontok a Dél-Dunántúlon /Zárórendezvény/... 14 közelmúltban történt Megújult, s újra nyitotta kapuit a bonyhádi Holstein Söröző és Étterem........ 15 A tolna megyei kereskedelmi és iparkamara gazdasági havi lapja Levélcím: 7100 Szekszárd, Pf.: 358. Telefon: +36 74-411-661 E-mail: kamara@tmkik.hu Internet: www.tmkik.hu Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke Főszerkesztő: Gubien-Dubai Erika, Eppel Anikó, Hornok Jenő Nyomdai előkészítés: Mezőföldi Agrofórum Kft. nyomdája Eller János tördelőszerkesztő, Szekszárd Nyomás: Veszprémi Nyomda Zrt. ISSN 1586-8672 A lap tagoknak ingyenes. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: +36 1 303-4738, Fax: +36 1 303-4744 Átadták az Erzsébet Nagy Szállodát Paks legjelentősebb műemléképületét a Paksi Atomerőmű Zrt. újíttatta fel és bővíttette ki. A lasszicista stílusú főépületet magas színvonalon újították fel és egy modern épületszárnynyal, mélygarázzsal bőví- A törvény értelmében a felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert E-mail: marketing@observer.hu Web: www.observer.hu érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. tették. 2 december
vállalkozói hírek Jövőre megszűnik az adótitok védelme Jövőre - legyen szó cégről vagy magánszemélyről - nem kell az ügyész jóváhagyása ahhoz, hogy kiadják az adózással kapcsolatos adatokat, ha ezt a rendőrség vagy a vám- és pénzügyőrség kéri. Pedig a jogalkotó ezt annak idején még garanciális szabályként hozta az adótitok védelmében. Bár önmagában az adó- és a vámhatóság összevonása nem indokolná a fenti jogszabálymódosítást, a gyakorlatban mégiscsak eltörölték az ügyészi jóváhagyás intézményét - mondta a hvg.hu-nak Marosi Andrea ügyvéd, adószakértő, az Adóiroda vezetője. Hozzátette: az ügyészi kontroll jelenlegi legfontosabb szerepe az adótitok védelme. Erről az adóigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezik, amely a gyakorlatban ma az APEH-re vonatkozik. A nyomozóhatóság - mint amilyen a VPOP is - csak olyan esetben juthat hozzá az állampolgárok, illetve társaságok egyéb szervezetek adóadataihoz, ha az ügyész ezt előzetesen ténylegesen indokoltnak látta, illetve látja. A nyomozóhatóságra jelenleg nem vonatkozik az adóigazgatási eljárásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény viszont igen. Az ügyészi kontroll, amely 2011-től megszűnik, az adatkikérés törvényességi garanciája. Megszüntetésével az is könnyen előfordulhat, hogy az eljárás során a hatóság előtt ügyfél helyett gyanúsítottként jelenünk meg. Pedig a kettő közti különbség nem szorul különösebb magyarázatra - hangsúlyozza Marosi Andrea. Forrás: www.hvg.hu Beindul az APEH az év végén Az állami adóhatóság központi ellenőrzési akciókat tart decemberben a karácsonyi és szilveszteri ünnepek környékén, a korábbi évekhez hasonlóan - tájékoztatta az APEH az MTI-t. Az ellenőrök elsősorban a piacokon, az állandó és szezonális vásárokon, közterületeken fenyőfát forgalmazóknál, a budapesti bevásárlóközpontokban, továbbá a vidéki üzletközpontokban vizsgálják az adókötelezettségek és az adózási jogszabályok betartását. A hatóságok munkatársai ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítanak az árusítók és a foglalkoztatottak jogviszonyának szabályszerűségére, a nyugta- és számlaadási kötelezettség betartására, valamint a nyilvántartások vezetésére. Az akcióban a vendéglátó egységeket is vizsgálják az ellenőrök. Az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság fővárosi és megyei igazgatóságainak adóellenőrei a társhatóságokkal együtt végzik az ellenőrzéseket az év végén. Az akcióban az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség, a Vám- és Pénzügyőrség és a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Pest megyei, valamint a kerületi rendőrkapitányságok vesznek részt. Korábbi tájékoztatás szerint tavaly ebben az időszakban, a 2009. december 1-31. közötti Csillagszóró III. hadműveletben több mint 2600 esetben mintegy 415 millió forint összegű bírságot szabtak ki a hatóságok, kevesebbet, mint a megelőző évben, amikor még 5400 esetben bírságolták a jogsértő vállalkozásokat, összesen mintegy 1 milliárd forint értékben. Forrás: www.napi.hu Munkanap helyett naptári napokban számítják a közigazgatási határidőket Az eldogadott törvény indoklása szerint a közigazgatási hatósági eljárási határidők naptári napban való megállapítása elsősorban az ügyfelek jogainak és érdekeinek védelmét hivatott segíteni. Az Országgyűlés 2010. december 13-i ülésén 310 igen és 53 nem szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében januártól az eddigi munkanapok helyett naptári napokban állapítják meg a határidőket a közigazgatási hatósági eljárások esetében. A módosítás eredményeként az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. Emellett a hatvannapos határidők helyett például két hónap, a kilencvennapos határidők helyett pedig három hónap lesz ezentúl a maximális ügyintézési idő. A törvény indoklása szerint a közigazgatási hatósági eljárási határidők naptári napban való megállapítása elsősorban az ügyfelek jogainak és érdekeinek védelmét hivatott segíteni. A határidők naptári napban való megállapítása alapvetően azért kedvező, mert így az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik. Az eddig hatályos szabályozás ugyanis az eljárási határidők munkanapokban való meghatározásával alapvetően a hatóságoknak kedvezett. Forrás: www.hvg.hu Az utolsó pillanatban írják át válságadót Módosítana egy bizottsági javaslat a cégek különadó-számításán úgy, hogy a távközlési tevékenységet végző cégek adómentességét 100 milliós adóalapról 500 millióra emelné, az energiaellátóknál pedig sávosan progresszív táblát alkalmazna. Az erről szóló javaslatot az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága nyújtotta be zárószavazás előtt a jövő évi törvényjavaslathoz. Az indoklásban a mikro- és kisvállalkozások kisebb teherviselő képességével indokolják a változtatást. Hozzáteszik azonban, hogy a módosítás valamennyi távközlési tevékenységet végző vállalkozót kedvezően érint. A módosító indítvány az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát javasol a jelenlegi lineáris adókulcs helyett, annak érdekében, hogy az adó jobban igazodjék az adóalanyok teherviselő képességéhez. Az indítvány szerint az új rendelkezéseket már a 2010-es adóévben is alkalmazni kell. A Napi Gazdaság Online számításai szerint a javaslat - amennyiben elfogadja a parlament - érdemben nem befolyásolja a jövő évi adóbevételeket, néhány tízlegfeljebb 100 millió forint eltérést okozhat az eredeti tervekhez képest. A módosítást csak azt a célt szolgálja, hogy a kis cégeknek ne kelljen fizetniük válságadót. A távközlési cégeknél a javaslat szerint a különadó mértéke az adóalap - a távközlési szolgáltatásból származó bevétel - 500 millió forintos adóalapig 0 százalék, az adóalap 500 millió és 30 milliárd forint közötti része után 0,1 százalék, 30 és 100 milliárd közötti után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 2,5 százalék. A hatályos törvény szerint az energiaellátó vállalkozási tevékenységet végzők számára az adó mértéke a tevékenységből származó árbevétel 1,05 százaléka, ez csökkenne 5 milliárdos bevételi határig 0,3 százalékra. A bankok nem szerepelnek az indítványban - a szektor a szaktárca hétfői bejelentése szerint az idén már közel 182 milliárd forintot fizetett be különadó címén. Forrás: www.napi.hu december 3
vállalkozói hírek Rendeletet alkothat a jövőben a PSZÁF A hazai kis- és középvállalkozásokba 2009-ben érkezett 22 milliárd forintnyi friss tőkebefektetés kis része, 1,6 milliárd forint származott új tulajdonosoktól, ez csupán a harmada a megelőző évinek derült ki a Start Tőkegarancia Zrt. legújabb évértékeléséből. A darabszámok és az érték tekintetében is viszszaesett a kkv-knál az új tulajdonosoktól érkező, tízmillió forintot meghaladó tőkebevonás. Kiderült: a 2009-ben 360 céget érintő tőkeemelésből 43 társaság részesült új tulajdonostól származó forrásban. Ez az összeg jelentősen elmarad a 2008-ban regisztrált 4,4 és a 2007-es 4,9 milliárd forinttól. A megcélzott vállalkozások köre is beszűkült: tavaly 52, tavalyelőtt hatvan ilyen társaságot jegyeztek fel. A befektetések átlagos értéke is csökkent, a 2008- as év 84,9 millió forintos értéke után 2009-ben csupán 37 millió volt. Tavaly a befektetések 90 százaléka 100 millió forint alatt maradt, kevés volt a nagyobb értékű tranzakció, ezért az átlagos befektetés értéke közel a felére csökkent. A legtöbb tőkeemelés mikro-vállalkozásokban valósult meg, míg a középvállalkozások közül kevesen vontak be tőkét. A befektetések 28 százaléka a feldolgozóipart A törvény értelmében a felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. Az Országgyűlés 2010. december 13-i döntése értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jövőben rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekében közérdekű pert indíthat, illetve békéltető testületet is működtethet. A képviselők 300 igen, 48 nem szavazattal, illetve egy tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslat minősített többséget igénylő paragrafusait, míg a fennmaradó rendelkezéseket 294 igen és 56 nem szavazattal léptették hatályba. A törvény értelmében a felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. A parlament rögzítette továbbá, hogy a PSZÁF feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal, vagy az általa felügyelt szervezetek, vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal. Forrás: www.hvg.hu Harmadára csökkentek a friss tőkebefektetések érintette, 23 százalék a kereskedelembe, 12 százalék a mezőgazdaságba irányult. A legnagyobb befektetést egy nyugatdunántúli bortermelő cég realizálta 153 millió forint értékben. A befektetések alacsony száma több tényezőre vezethető vissza: a vállalkozások döntő többsége nem kíván tőkét bevonni, nyereségből vagy éppen hitelből fejleszt. Emellett hozzáférhetők az olcsóbb hitelforrások, valamint kedvezőtlen a tőkekínálat struktúrája is. Nagy probléma a kkv-k kockázati szintje és pénzügyi helyzetének átláthatatlansága is. A tapasztalatok szerint nagy a hiányosság a társaságok alkalmassága és felkészültsége tekintetében. Forrás: vg.hu A szekszárdi székhelyű LUGMAIR Szekszárd Ipari és Kereskedelmi Kft. 2009. decemberében sikeresen pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Mikro-, és kisvállalkozások technológiai korszerűsítése elnevezésű pályázatán. A program azonosító száma: GOP-2.1.1.-09/A/2-2009-0577, az elnyert vissza nem térítendő támogatás összege: 4.987.500 Ft. A projekt 2010. január 20-án indult, befejezésének dátuma 2010. november 10., melynek keretein belül eszközfejlesztést célzó vállalkozásfejlesztést hajtott végre a kedvezményezett. A projektnek köszönhetően 1 db FASTMIG KM300 komplett hegesztőgép, 1 db WELDI MÍG 420W vízhűtéses co2 hegesztőgép, valamint 1 db PW XYZ típusú 3D-s koordinátapálya (plazmavágó CNC vezérléssel történő mozgatására alkalmas) került beszerzése, illetve telepítésre. A végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően a pályázati felhívásban rögzített célkitűzéseknek megfelelően a vállalkozás növelni tudja működési hatékonyságát, ezáltal versenyképességét, jövedelemtermelő képességét. Jövőre felértékelődhet a cafeteriarendszer szerepe A cafeteriarendszert érintően is lesz adóalap-korrekció, így a munkáltatónak az adóalapot 19 százalékkal meg kell növelnie és ezután kell a 16 százalékos szja-t megfizetni. Nem mindegyik cafetériaelem adózik kedvezményesen, de az étkezési utalvány és az üdülési csekk a kedvezményes kategóriába fog tartozni. Az étkezés kapja a legnagyobb hangsúlyt, mert a hideg- és a melegétel-utalvány egybeolvad. Ez havi 18 ezer forintig adható a kedvezményes adóteherrel. Az üdülési csekk továbbra is jár a családtagoknak. Forrás: MTI 4 december
ismerjük meg közelebről... Közvetlen, barátságos kiszolgálás vállalkozni így is lehet! Talán nincs is olyan ember Pakson, aki ne hallotta volna már Wahl János nevét, a szószerkezet pozitív értelmében! A tulajdonos/cégvezető 1995. április 19.-én indította egyéni vállalkozását, víz- és csőhálózat szereléssel, valamint fakitermeléssel. Aztán a fakitermelésből faértékesítés lett, amit anno még a saját házánál kialakított telepen kezdett végezni. Idővel aztán bővítette az értékesítést különböző szénfajtákkal, egyéb tüzelőanyagokkal. A tulajdonos, Wahl János nyereséges kis családi vállalkozást hozott létre. Az évek alatt az anyagi forrásokhoz lehetőségekhez igazodva folyamatosan fejlesztve, bővítve azt. A tüzelőanyagokon túl, mivel arra később igény mutatkozott, belevágott az építőanyagok forgalmazásába is, s e két tevékenységi irány azóta is jelen van. Az építőanyag azonban nem annyira meghatározó részt képvisel az éves forgalomból/árbevételből tekintettel arra, hogy a városban két nagy konkurens cég is működött/működik, akik nagy árukészlettel rendelkeztek. Sőt az elmúlt 1-1,5 évben tovább bővült a kínálati oldal egy új vállalkozás megjelenésével, így jellemezően erős piaci verseny alakult ki, még akkor is ha esetenként egyfajta együttműködés is létrejött/létrejön a szereplők között. Egy dolgot azonban le lehet szögezni, az elmúlt időszak nem az építőiparé volt... Jellemzően erős pangás tapasztalható Pakson is, ez kihatott kisvállalkozásunk működésére is. értékelte röviden a gazdasági receszszió hatásait a tulajdonos. Fordulópont volt a vállalkozás életében a 2001. év. Ekkorra a kereskedés kinőtte az otthoni udvart. A paksi volt konzervgyár területén sikerült telephelyet vásárolni. A váltás nem volt zökkenőmentes, némi nehézségekkel kellett a vállalkozásnak szembesülnie, ugyanis hídmérlegre, irodára és csarnok-átalakításra is szükség volt ahhoz, hogy működni, szolgáltatni tudjanak. Az akadályokat azonban sikeresen vette a vállalkozás. Saját forrásból, illetve banki hitel felhasználásával, eddig vissza nem térítendő állami támogatás felhasználása nélkül! Ezen azonban változtatni szeretnénk, ebben is kérjük a megyei kamara segítségét - húzza alá Wahl János. Később tovább bővült a kereskedés tevékenysége bér gatterolással és fuvarozással, de a fő irányvonalat továbbra is a tüzelőanyag- és építőanyag értékesítése adja. A jelenlegi építőipari állóhelyzet ellenére széles termékkínálat érhető el a tüzépen keresztül. Igaz, jelentős készlettel a vállalkozás nem rendelkezik, de ez nem feltétlenül okoz problémát, hiszen megfelelő beszállítói kapcsolatokkal határidőre tudnak szállítani, közvetlenül a gyártótól, vagy nagykereskedelmi hálózaton keresztül. Gipszkartonok, OSB lapok, falazó-termékek, egyéb szigetelőanyagok, mind-mind elérhetők a vállalkozáson keresztül A vevőkör nagyobb mértékben továbbra is a lakossági vonal biztosítja, továbbá három helyi vállalkozásnak gyártanak rendszeresen faárut, e mellett igény szerint gyerek fajátszótereket készítenek rönkfából, ill. telített fenyőből, amikhez TÜV minősítéssel ellátott kiegészítők is kaphatók. A vállalkozásban a mai napig 4 főt foglalkoztatnak, de a tulajdonos is aktívan dolgozik, részt vesz a napi munkában. Talán ebből is adódik az a közvetlen, emberközpontú kiszolgálás, melynek következtében kialakult ügyfélkörrel rendelkezik a cég. A vállalkozás elsősorban tehát tüzelő és építőanyag kereskedelemmel foglalkozik, bár az utóbbi időszakban újabb tevékenységgel bővítette működési területeit. Abból adódóan, hogy az építőipari ágazat helyzete kedvezőtlenül alakult a meglévő telephelyen ingatlan bérbeadással kezdett el foglalkozni a cég, otthont adva egy vasudvarnak, egy gumiszerelő műhelynek, illetve egy markoló gépek kanalainak gyártásával és javításával foglakozó vállalkozásnak. E két utóbbi a tüzép tulajdonát képező csarnokban kapott helyet, biztosítva a megfelelő működési körülményeket. A tervek szerint a csarnok újabb belső átalakításával egy autóvillamossági műhely lenne kialakítható, egy új vállalkozás kezdhetné itt meg működését, a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. ismerteti a jelenlegi ingatlanhasznosítással kapcsolatos elképzeléseit Wahl János. A bevételek jelentős része, mint arról a korábbiakban már szó esett a tüzelőanyagok értékesítéséből, forgalmazásából adódik, de meghatározó a fafeldolgozás is: gyalulás, előtetők gyártása, egyéb fa tetőanyagok készre gyártása. Jövőbeli céljaink egyértelműen a hosszú távú működés és működtetés irányába mutatnak. Tervezzük a telephelyen a széndepók kiépítését, a meglévő épületek korszerűsítését, felújítását, a tevékenységhez szükséges eszközök, berendezések további fejlesztését is. Ez irányú törekvéseinkben komoly szerepet szánunk a kamarának. Azt látom és tapasztalom, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozások meglehetősen erősen megkötik a mikro- és kisvállalkozások kezét. Erős kamarai fellépésre lenne szükség, amelynek eredményeként talán a kisvállalkozások is eredményesek lehetnek többek között a vissza nem térítendő támogatások területén Most úgy látom elveszünk a bürokrácia papírhegyei mögött, s a TV-ben sajtóban látható, hallható lehetőségek ténylegesen csak lehetőségek maradnak Eddigi működésünk során is a partneri kapcsolatokra építettünk, a korrekt és megbízható, ügyfélközpontú kiszolgálásra. Ezt kaptam vissza is, amit ezúton is köszönök minden kedves ismerősömnek, hogy lehetőségeihez képest hozzájárult azokhoz az apró sikerekhez amelyek a vállalkozás útját kísérték. zárta a beszélgetést Wahl János. hornok december 5
ismerjük meg közelebről... Családi vállalkozásként indult, s jellege családias is maradt németkéri Kicsi-Bizi2 Vegyeskereskedés egy tipikus kisbolt, olyan üzlet, A amilyennel az ember csakis kistelepülésen találkozhat Közvetlen és barátságos kiszolgálás, segítőkész, vásárlóközpontú hozzáállás. Többek között ez az, amely a nagy árukészlettel és kínálattal rendelkező szuper- és hipermarketek fölé emeli a kisboltot! A személyes kapcsolatok, az egyedi igények ismerete jelenthet előnyt a napjainkra jellemző meglehetősen ár-érzékeny piacra. Ez különösképp igaz az élelmiszerekre S valóban, a kisboltok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Árban igazán nem tudnak versenyre kelni a multikkal, egyedüli esélyként a rugalmas és igény szerinti nyitva tartás, illetve kereskedelmi lánchoz való csatlakozás jelentkezhet. Ezt erősítette meg Rodenbücher Ferencné a helyi lakosság körében ismert és elismert kis élelmiszerüzlet tulajdonosa és üzemeltetője. A csaknem 1800 főt számláló község meglehetősen közel fekszik Pakshoz, amely a térség legjelentősebb foglalkoztatójaként felszippantja a munkaerőt. Ez azonban azzal is jár, hogy az emberek bevásárlásaikat a munkából hazafele intézik el. A Németkéren működő négy élelmiszerbolt így jobbára csak az alapvető élelmiszerekre fókuszál, mivel igazán nagy kereslet nem mutatkozik az egyéb termékek iránt. ismerteti a helyi viszonyokat a tulajdonos. A négy üzlet területileg jól elhatárolt, így azt gondolom, hogy egymásra túlzott hatással nem vagyunk A lakosság valóban csak az alapvető élelmiszereket keresi, de ez nem jelenti azt, hogy mást nem is tartunk. Hiszen bármikor elfogyhat otthon a mosópor, egyéb tisztítószer, vagy épp vendégségbe vagyunk hivatalosak és valamilyen apróságot, vagy édességet kell vásárolni Próbálunk megfelelni, vásárlóink igényeihez igazodna, ez néha nehezebb, mint gondolnánk, de azt vallom, hogy első a vevő, s az elégedett vevő visszatérő vásárlóvá válik! 1989-ben kezdtünk egy kis használt ruha üzlettel, itt a Széchenyi utcában, majd váltottunk divatárura. Később, 91-től pedig élelmiszer kezdtünk foglalkozni. Ekkora már megerősödött annyira a vállalkozás, hogy egy alkalmazottat tudtunk már foglalkoztatni. 2003 mérföldkő a boltunk életében, mivel az addigi üzlethelyiség már kicsinek bizonyult, ezért úgy döntöttünk, hogy az épp kiadó ÁFÉSZ üzletet kibéreljük. emlékszik az indulás, majd a kezdeti évekre a tulajdonos. Az új bolt alapterülete lényegesen nagyobb volt, nagyobb árukészlettel tudtunk megjelenni, s további 3 főt kellett már alkalmazni. Persze ez a családias jelleg, a közvetlen hozzáállás ugyanúgy megmaradt, talán ezért járnak még most is szívesen hozzánk Annak idején az egész család részese volt a napi munkának, besegített az áru beszerzésben, a kirakodásban, árazásban stb. Bekapcsolódtunk a Falunapok és Pünkösdi fesztivál szervezésébe és lebonyolításába is, mely aztán helyi felkérés alapján évenként rendszeres feladatunkká vált. De igazán ez már nem is volt munka számunkra/számomra, mivel a vendéglátáshoz valahogy közelebb állok, ide húz a szívem, még akkor is, ha a kereskedelemben kötöttem ki és most is itt dolgozom A vállalkozás 2003-tól egészen 2010-ig aktívan bekapcsolódott az utánpótlás nevelésbe is. A tanulók gyakorlati képzőhelyeként több, mint 10 diák szerzett szakmai tapasztalatot az üzletben, melynek technikai fejlesztését saját erőből, illetve a szakképzési pályázatnak köszönhetően kétszer is vissza nem térítendő állami támogatásból oldották meg. A pályázatoknak köszönhetően melyet a megyei kamara készített sikerült szeletelőgépeket, hűtőpultokat, illetve mérlegeket, pénztárgépet vásárolnunk, így a tanulók korszerű eszközökkel dolgozhattak, sajátíthatták el a szakma gyakorlati fortélyait. Az elméleti oktatást végző iskolától mindvégig pozitív visszajelzéseket kaptunk, tanulóink szakmai versenyeken is értek el sikereket és tanulmányaik során is eredményesek voltak. hangsúlyozta Rodenbücher Ferencné 2003-2004-ben bővítették a tevékenységeiket, beindították mozgó boltukat, illetve virágüzletüket, melyek egyaránt hasznos döntésnek bizonyultak, s egészen 2010-ig folyamatosan működtették is. Még az M6-os autópálya építkezés pozitívan befolyásolta a forgalmi adatokat, de már akkor is erősen érzékelhető volt a multik hatása, amely jellemzően kedvezőtlen hatást gyakorolt a kisboltra. Ez a forgalmi/bevételi adatokból a vásárolt termékek jellegéből egyértelműen tükröződik. Ezért is döntöttek az mellett, hogy az üzlet visszaköltözzön a családi ház utcafrontján kialakított helyiségbe. Sikerült egy, a település, a helyi lakosság igényeihez igazodó, de azért széles választékkal rendelkező boltot kialakítani. A szakma iránti elkötelezettség és szeretet nélkül nem megy, ezt tanulni nem lehet, érzésem szerint erre születni kell. Persze a szakmai részeket elsajátíthatja az iskolában az ember, de az emberekkel való bánásmód, a kapcsolatteremtés képessége, az empátia olyan plusz dolgok, amelyek csakis a mindennapokban kamatoztathatók! Egy biztos, a kedvezőtlen piaci körülmények ellenére az emberséges, segítőkész és közvetlen hozzáállás mind a mai napig megmaradt ezt érezheti az, aki belép az kisboltba! hornok 6 december
Megújuló számlák vagy megújuló energiaforrások, mindenki maga dönt! ismerjük meg közelebről... Heiszler István 2003 májusában kezdte el egyéni vállalkozói karrierjének építését. A vállalkozó központi fűtés és csőhálózat szereléssel foglalkozik. Nem véletlenül választotta ezt a szakmát, ugyanis már édesapja is a fűtés szerelés szakmájában dolgozott, így Heiszler István kiskorától kezdve ismerkedett ennek a területnek a sajátosságaival. Tanulmányainak befejeztével Németországban kezdett el dolgozni és egészen 7 évig kint is vállalt munkákat, ahol lehetősége adódott az ottani fejlettebb fűtéstechnológiákkal, alternatív energiákkal megismerkedni. A németországi tapasztalatszerzéséhez édesapja is nagyban hozzájárult, aki akkor egy magyar-német kft-nek volt a tulajdonosa. A külföldről hazatérő Heiszler István ekkor alapította meg vállalkozását. Kezdetben még csak egyszerű fűtésszereléssel foglalkozott, azonban pár évvel később a kint megtanult, de az itthon még kevésbé ismert megújuló energiával is el kezdett dolgozni. Ez azonban nem volt egy egyszerű mutatvány, ugyanis az újdonságokat mindig egyfajta bizalmatlanság övezi meséli a vállalkozó. 2005- ben kezdett el a modern technológiával foglalkozni, de kezdetekben meglehetősen kevés megrendelés érkezett erre a területre, melynek okai közé sorolható a rendszer kiépítésének magas anyagi vonzata is. Ennek ellenére ma már egyre többen választják a megújuló energiákkal történő fűtésrendszer kialakítását, melyben bizonyára az is meghatározó szerepet játszik, hogy a lakosság részére egyre több olyan pályázati lehetőségeket írnak ki, melyek az új, alternatív fűtésrendszerek létrehozását, kialakítását támogatják. Ezt a lehetőséget kihasználva, Heiszler István magára vállalta a pályázatoknak a megírását, és a pozitív pályázati elbírálásokat követően annak megvalósítását. Így fűződik a nevéhez Budapesten, valamint Pécsen több társasház fűtéstechnológiájának a kialakítása, illetve számtalan középületnek, Mezőfalván egy iskolának a felújítása. Kezdeti munkái közé tartozik az első felületfűtés létrehozása Budapesten. Heiszler István, egyéni vállalkozó mestervizsgával rendelkezik és tanulók oktatásával is foglalkozik, ezért csatlakozott kamaránkhoz is. Alkalmazotti létszáma hat főből áll, és mind a hat fő az ő kezei alatt tanulta meg a szakma sajátosságait. Jelenleg két tanulója van, de ennél nagyobb tanulói létszáma nem is volt és a jövőben sem tervezi ennek megemelését, ugyanis az oktatás 100%-os odafigyelést igényel, amit több tanuló esetén nem tudna biztosítani a tanulói részére véli a vállalkozó. Az elmúlt években egyre inkább gyarapodni kezdett az alternatív fűtésrendszerek iránti igény, rengeteg hőszivattyús megrendelés érkezett a vállalkozóhoz, melynek működtetéséhez a téli hónapokban is elegendő hőmennyiség áll a rendelkezésre, így biztonsági, kiegészítő fűtésrendszer kialakítása szükségtelen meséli Heiszler István. Mindemellett az év minden egyes napján meleg víz is előállítható vele. A hőszivattyú működtetéséhez szükség van hagyományos energiaforrásra is, úgymint villamos energia, vagy földgáz, azonban mindenképpen jelentős energia-megtakarítást eredményez, még ha hagyományos energiaforrásokat is használunk. A hőszivattyús megrendelések mellett gyakori a fal- és padlófűtés iránti érdeklődés is, azonban ehhez elengedhetetlen a ház megfelelő szigetelése, ugyanis ha megfelelő a ház szigetelése, modernek a nyílászárók, akkor a hőveszteség is minimális lesz, így alacsony költséggel fog működni a rendszer. A vállalkozó fontosnak tartja, hogy minél több emberhez eljuttassa, minél több emberrel megismertesse a megújuló energiaforrások adta lehetőségeket, ezzel szerepet vállalva a környezettudatos életre való nevelésben. Mindenkinek érdemes lenne átgondolnia az energiakorszerűsítési lehetőségeket, ugyanis nem kell új házat építeni ahhoz, hogy a megújuló energiákból adódó lehetőségeket élvezzük, elegendő csak az új megoldások felé nyitni. A médiában, újságokban gyakran hallja az ember, hogy a megújuló energia drága. Ezzel vitatkozni nem is lehet, azonban a megújuló energia egy befektetés, méghozzá egy értékes befektetés. Ezeknek a berendezéseknek köszönhetően nem az energia fogyasztóivá válunk, hanem annak termelőjévé. Az ezúton előállított energia fedezi a házunk fenntartásához szükséges energia mennyiséget, a keletkező többlet energiát pedig akár tárolhatjuk, vagy el is adhatjuk. Tény, hogy a jövőt a megújuló energiaforrások jelentik, mindenki maga dönti el, hogy mikor kíván csatlakozni. Eppel Anikó december 7
kamarai hírek Szakképzési elszámolási határidő! Ezúton felhívjuk figyelmüket, hogy közeleg a Szakképzési Alap befizetési kötelezettség ezen belül a tanulóképzés 2010. évi költségeinek elszámolási határideje, mely 2011. február 25-e. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2010- es évben is jelentős az az összeg, mely a vállalkozások részére tanulóképzési költségként elszámolható, illetve az elszámolás alapján visszaigényel hető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől. Az elszámolás feltételei: A vállalkozás SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRA kötelezett (van bejelentett alkalmazottja nem átalányadózó és nem EVA-s), rendelkezik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet regisztrációs számával, továbbá a tanulóképzés admi nisztrációs kötelezettségének eleget tett. Az elszámolás és bevallás elkészítéséhez ez évben is felajánljuk a Tolna Megyei Kereske delmi és Iparkamara segítségét. Vállaljuk: XXaz elszámolási nyomtatványok beszerzését XXadat-táblák összeállítását, kitöltését XXelszámolás, bevallás elkészítését XXNSZFI Támogatási és Bevalláskezelési Igazgatóság Szakképzési Hozzájárulási Osztá lyára továbbítását 3 eredeti példányban Kérjük, hogy elszámolási igényét mielőbb jelezze, hogy a szükséges adatgyűjtést és beszerzé seket mielőbb meg tudjuk kezdeni. Szükség esetén telefonon Önt, vagy könyvelőjét felkeressük. Visszajelzését várjuk 2011. január 15-ig az alábbi telefonszámok egyikén: Tóth László szakképzési osztályvezető: 74/529-251 vagy 30/566-9540 Gubien-Dubai Erika szakképzési tanácsadó: 74/529-254 vagy 30/416-6065 A fax-on, e-mail-ben elküldött anyagot is feldolgozzuk. Fax: 74/411-456, E-mail címek: toth@tmkik.hu, dera@tmkik.hu Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 2011 Elkészült az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 2011 című tanulmánya. A felmérés eredményeit sajtótájékoztatón elemezte Parragh László, az MKIK elnöke, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója A tanulmány összegző megállapításai az alábbiakban olvasható: A gazdasági válság tovagyűrűző hatása erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra. 2009 folyamán a drámai mértékben romló GDP-t a foglalkoztatottság jelentős visszaesése követte. A gazdasági növekedés pozitív fordulópontját azonban csak késéssel követi a munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma 2009 második felében tovább csökkent, és az adatok csak 2010 második negyedévében mutatnak kismértékű emelkedést. A válság kitörése óta eltelt közel két év alatt 140 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A GVI konjunktúramutatójának 2010. októberi értékei azt jelzi, hogy a magyar üzleti szektor 2009 végén túljutott a válság fordulópontján. A vállalatok üzleti helyzetét és várakozásait mutató indexek 2009 második felében és 2010 folyamán töretlen javulást mutattak, így immár elérték a válság előtti szintet. A rövid távú várakozások romlása azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a pozitív tendenciák még törékenynek tekinthetők, és a válságból való kilábalás várhatóan sokkal hosszabb időt fog igénybe venni, mint amilyen gyorsan a recesszió elérte a magyar gazdaságot. Az idei munkaerő-piaci prognózis felvétel (szeptember-október) eredményei szerint a versenyszféra kilábalni látszik a gazdasági válságból, a vállalatok idén kedvezőbben ítélik meg üzleti helyzetértéküket, mint a tavaly - lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A 2011-re vonatkozó üzleti várakozások szinte már a válság előtti képet mutatják közel akkora optimizmussal tekintenek a következő évre, mint ahogyan azt 2007-ben tették. A döntően exportra termelő, szolgáltató, tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok a leginkább optimisták. A vállalat méretnek viszont nincsen hatása az üzleti várakozásokra, azaz a mikro-vállalkozások éppannyira optimistán tekintenek 2011 első félévére, mint a legnagyobb foglalkoztatók. Gazdasági tevékenység szerint az egyéb gazdasági szolgáltatással és pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalati körökben a leginkább bizakodóak a versenyszféra szereplői. A 2009-ben a következő évre megfogalmazott várakozások némileg visszafogottabbak voltak, mint a 2010-ben ténylegesen lejátszódó folyamatok, hiszen a tavalyi várakozások szerint csak 5 százalékpontos, ténylegesen viszont 14 százalékpontos többségbe kerültek a létszámukat növelő vállalatok. 2011-re vonatkozó tervezek szerint közel 15 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi létszámcsökkentést. Az optimizmus ezen foka utoljára 2006-ban volt jellemző. A szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt az elmúlt évhez képest, és 2011-re is további növekedés várható. 2010-ben. A szakképzett fizikaiak és a diplomások esetében 12%-kal haladta meg a létszámot csökkentő cégek arányát a létszámot bővítőké. 2011-re a munkaerő-kereslet élénkülése várható: a szakképzettek esetében a létszámfelvételt tervező cégek aránya 16%-kal, míg a diplomások esetében 12%-kal haladja meg a létszámcsökkentést tervezőkét. A nem diplomás szellemi és szakképzetlen fizikai munkakörök esetében inkább visszafogottak a létszámbővítési tervek. Az utóbbi két esetben csak egy százalékpontos többségben vannak a létszámcsökkentést tervezőkkel szemben a létszámbővítésben gondolkodó vállalatok. Info nap és állásbörze A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. decemberében sikeresen pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretein belül a TÁMOP-5.3.1 az Első lépés Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt segítő programjai (TÁMOP-5.3.1-08/2-2009-0003) elnevezésű pályázati felhívására. A program az Együtt a társadalmi és munkaerő-piaci integrációért nevet kapta, melynek elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a bonyhádi kistérségben élő, alacsony iskolai végzettségű, aktív korú, adott esetben kevés munkatapasztalattal rendelkező, illetve legalább 5 éve nem foglalkoztatott inaktív csoport fejlesztéséhez, motiválásához, munkaképessé tételéhez. Ennek keretén belül 18 hónapon keresztül havonta egy órás egyéni tanácsadáson, 4 nap tanulástechnika-fejlesztő képzésen, illetve 2 napos motiváció, kommunikáció, csapatszellem és egyéb kulcskompetenciákat fejlesztő képzéseken, speciális tréningeken vesznek részt az érintettek, illetve értesülnek az aktuális állásajánlatokról, támogatási és képzési lehetőségekről. A program a záró szakaszához érkezett, mely kapcsán információs napot, majd azt követően a kistérségre kiterjedő (Bonyhád hangsúlyos szerepe mellett) állásbörzét tartunk. A szakmai előkészületi munkálatok megkezdődtek, az előzetes tervek alapján az információs nap 2011. január utolsó hetén, majd azt követően az állásbörze február hónapban kerül megrendezésre. A rendezvények időpontjairól, szakmai programjairól a kamara honlapjáról később tájékozódhat! 8 december
gazdasági percek Átment a nyugdíjtörvény, a pénztárak a végsőkig küzdenek Az Országgyűlés december 13-án este megszavazta a kormány nyugdíjrendszerrel kapcsolatos salátatörvényét. A javaslat részeként a magán nyugdíjpénztári tagoknak január 31-éig kell nyilatkozniuk, hogy magánkassza-tagok kívánnak-e maradni, ellenkező esetben megtakarításuk automatikusan átkerül az állami nyugdíjalapba, míg a megtakarítás hozamait készpénzben felvehetik. Aki a magánkasszáknál marad, az viszont nem részesülhet az állami nyugdíjalapból, ám munkáltatója továbbra is fizeti utána a 24 százalékos, hozzájárulásnak átkeresztelt járulékot. A törvény részeként a Költségvetési Tanács megszűntetését is megszavazták a képviselők. A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk. Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek. Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást. Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható. A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható. Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie. Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. Ha kimerül egy pénztár működési és likviditási tartaléka, a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban a tagok egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkentheti, és azt a működési tartalék javára írhatja jóvá. Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben, vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyonrész napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát. Megszűnik a Költségvetési Tanács Megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal; nő az MNB felügyelő bizottsága díjazása; módosul távközlési cégek különadó számítása, az energiaellátókra is sávosan progresszív adótáblát alkalmaznak. Az Országgyűlés a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvény kétharmados részét 255 igen, és 90 nem szavazattal, a feles részét 254 igen és 91 nem vokssal fogadta el. A jogszabály - a salátatörvény hatályba lépésével - jogutód nélkül megszünteti a Költségvetési Tanács (KT) titkárságát, az új, háromtagú testületnek új jogosítványokat ad. Tovább késik a devizahiteleseket segítő eszközkezelő felállítása Idén valószínűleg nem kerül a parlament elé a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról szóló törvényjavaslat. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság sokadik határidőre sem áll fel, és az idén valószínűleg már el sem jut a parlamentig a tervezet a Népszabadság információi szerint. A kormány úgy számol, hogy 50 ezer lakáshiteles szorulhat majd rá az állami beavatkozásra. A PSZÁF június végi adatai szerint 296 ezer jelzáloghitel törlesztésével késnek az ügyfelek, ám ennél többen vannak azok, akikre nehéz idők várnak, ha áprilisban lejár a kilakoltatási moratórium Közgazdászok szerint az egyik fő kockázat Magyarország számára, hogy az összes jelzáloghitel 55 százaléka svájci frankban van denominálva, és a forint 28 százalékot gyengült 2008 augusztusa óta az alpesi devizával szemben. Házi hitelintézetté válik az MFB Fejlesztési és beruházási hitelek nyújtásán túl cégek működését vagy kormányhatározatban szereplő célok megvalósítását is finanszírozza a jövőben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) azután, hogy a T. Ház december 13-án késő este rábólintott a hitelintézettel kapcsolatos törvények módosítására. Változás az is, hogy az MFB alkalmazottja a jövőben vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag lehet annál a gazdálkodó szervezetnél, amelynek a bank hitelt biztosít, vagy amely önkormányzati, állami tulajdonban van. A Kopint-Tárki 3 százalékos GDP-növekedésre számít jövőre A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2010-ben változatlanul 1,2 százalékos GDP növekedésre számít, és 3,0 százalékos gyorsulásra jövőre - hangzott el az intézet budapesti tájékoztatóján, ahol bemutatták az új konjunktúra jelentést. Az infláció a korábban várt 5,0 százalék helyett 4,9 százalék lesz 2010-ben, jövőre 3,9 százalékra süllyed. A Kopint-Tárki szerint a kormány által várt GDP arányosan 3,8 százalékos államháztartási hiány megvalósítható az idén, és a 2,9 százalékos deficit jövőre. Egy eurót átlagosan 275 forinton jegyeznek 2010. átlagában, ami megegyezik az intézet októberi prognózisával, és 2011-ben is 275 forintos euró árfolyam várható. december 9
hatósági hírek Megállapodtak a minimálbér összegéről A jövő évi minimálbér 78 000, a garantált bérminimum 94 000 forint lesz, az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik, ebben állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. A munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy az adó és járulék szabályok változása miatt a nettó minimálbér a 4500 forintos bruttó emelés ellenére is csak nettó 154 forinttal emelkedik. Pataky Péter a munkavállalói oldal elnöke a munkaadók által tett végső ajánlat elfogadásakor közölte, hogy ahhoz az MSZOSZ záradékot fűz, amely szerint kevesli az emelést, de nem akadályozza meg az aláírást. Ezt követően Borsik János az Autonóm Szakszervezeti Szövetség nevében ugyanezt jelezte. A munkaadói oldal hangsúlyozta, hogy a 4-6 százalékos béremelésre azt ajánlja, hogy a kisebb keresetűek kapjanak magasabb emelést. Ezt a munkavállalói oldal is elfogadta, sőt javasolta, Több a munka A kereskedelmi egységek ellenőrzése az elmúlt időszakban lényegesen nagyobb arányban indult panaszra, illetve közérdekű bejelentésre, szemben a korábban tapasztalt klasszikusan hivatalból zajlott vizsgálatokkal. A panaszok számának növekedésére és a karácsonyi ünnepeket megelőző munkacsúcsok időszakára való tekintettel adja közre az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jelen összefoglalóját, mellyel a kapkodásból, figyelmetlenségből, esetleges ismerethiányból adódó jogsértések megelőzéséhez szeretnének segítséget nyújtani elsősorban a kiskereskedelmi egységek vezetőinek, dolgozóinak. hogy a kis- és közepes keresetűek 6 százalék emelést kapjanak, és ezt vegyék be a megállapodásba. Ez utóbbit viszont a munkaadói oldal nem fogadta el, mivel az végrehajtási rendelet lenne a megállapodáshoz. A megállapodás végső formába öntésekor újra vitába kezdtek a munkavállalók és a munkaadók. A munkavállalók végül is egységesen egy kétmondatos záradékot javasoltak. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulék változások negatív változása miatt fenntartja a reál pozíció megtartásának az igényét. A második mondat pedig úgy szólt, hogy ezt irányadónak tartják a köz-szférában is. A munkaadói oldal a második mondatot nem fogadta el, és ehhez csatlakozott a kormány nevében Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Ezzel ugyan is az OÉT túlterjeszkedne a hatáskörén. Az államtitkár Az OMMF munkaügyi felügyelői 2010. első háromnegyed évében a kereskedelmi ágazatban 3869 foglalkoztatót ellenőriztek (ez az összes szektor ellenőrzött munkáltatóinak 19%-a). Valamenynyi iparágat vizsgálva a munkaügyi jogsértések aránya meghaladta az 56%-ot, amely arány a kereskedelmi ágazatban ennél csekély mértékben ugyan, de magasabb volt. A feltárt szabálytalanságok az ellenőrzésbe vont munkavállalók 52%-át érintették, amely megegyezik a kereskedelem területén régebben is tapasztalt arányokkal. Az összesen 2 430 intézkedés közel 65%-a (1 599 db) vonta maga után munkaügyi bírság kiszabását, összesen 253 765 000 Ft összegben. A kisebb létszámot foglalkoztató, kereskedelmi ágazathoz tartozó vállalkozásoknál jellemzően a bejelentés nélküli foglalkoztatás a leggyakrabban tapasztalt jogsértés, mely az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 2010. április 1-jei hatályba lépéséig a szabálytalan alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés formájában öltött testet az első negyedévben. A tapasztalatok alapján elmondható az ágazathoz tartozó kisvállalkozásokról, hogy jellemzően minimális számú bejelentett munkavállalót alkalmaznak, majd a további munkaerőigényüket egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársakkal igyekeztek pótolni. A közepes vállalkozások, illetve a multinacionális cégek esetében nagyon ritkán fordul elő a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, akkor is általában adminisztrációs hiba folytán. Jól érzékelhető, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, augusztus elejétől érvénybe lépő új törvény jelentősen növelte a szabályszerűen foglalkoztatók körét a kereskedelem területén is. A nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében az első mondattal sem értett egyet, de a megállapodás érdekében elfogadta. Kompromisszumként a kiegészített első mondat maradt, így a munkavállalók valamennyi munkavállalóra fenntartják a reál pozíció megtartásának az igényét. A felek ezzel a záradékkal írták alá a megállapodást. Napirend előtt a munkavállalói oldal a korkedvezményes nyugdíj jövőjéről kérdezte a kormányoldalt. A válasz: jövőre már csak előrehozott nyugdíj lesz, amely 60 éves kortól 8,4 százalékkal kisebb a teljes nyugdíjnál. Az még nem dőlt el, hogy aki a 62 éves korhatár elérése előtt 5 évvel kéri az előrehozott nyugdíjazást, annak mennyi lesz a nyugdíja. Vagyis neki is csak 8,4 százalékkal, vagy 22,8 százalékkal csökken a nyugdíja. Forrás: www.hvg.hu jellemző jogsértés a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok, valamint a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések és a rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése. Valamennyi fenti szabálytalanság vonatkozásában a legtöbb intézkedést a munkaügyi hatóság a kereskedelmi ágazatban tevékenykedő foglalkoztatókkal szemben hozta, megelőzve ezzel az építőipari, vagyonvédelmi és feldolgozóipari ágazatokat. Emellett a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbér), illetve a munkabér védelmére vonatkozó előírások megszegése kapcsán hozott munkaügyi intézkedések száma is a kereskedelmi ágazatban volt a legmagasabb. A kereskedelem területén továbbra is gyakori jelenségként figyelhető meg a munkaidő túllépése, a pihenőidő biztosításának elmaradása, a szabadságra vonatkozó szabályok megszegése, valamint jelentős mértékű túlmunka elrendelése, illetve a rendkívüli munkavégzés ellentételezésének elmulasztása. Az ágazatra jellemző összefoglaló (A legfontosabb munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre és a szabadságra vonatkozó rendelkezések, valamint a nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapján tekinthető meg, a www.ommf.gov.hu címen. Forrás: OMMF 10 december