A bioenergia hasznosítás ösztönzése, támogatása Magyarországon Alföldy-Boruss Márk Bioenergia a jövő energiaforrása Budapest, Német-Magyar Gazdaság Háza 2012. október 16.
Energiafogyasztás (Exajoule/év) A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év 2
A világgazdaság fejlődésénél nagyobb mértékben nő az energiafelhasználás Fosszilis energiahordozók túlzott használata CO 2 kibocsátás ugrásszerű növekedése globális klímaváltozás Fosszilis energiaforrások véges készlet A kitermelés nem tud lépés tartani a növekvő igényekkel dráguló energia (90-120 USD/barrel kőolajár) Ellátásbiztonsági problémák Gazdasági-környezetvédelmi kockázatok 3
Energetikai importfüggőség az EU-27-ben Magyarország 2009-ben EU-27: 54% Málta: 100% (egyedüli teljes) Dánia: -20% (egyedüli exportőr) Forrás: EU-Commission: Key Figures. 2011. június (Eurostat May 2011) 47 4
Földgázimport-függőség az EU-27-ben Magyarország Forrás: EU-Commission: Key Figures. 2011. június (Eurostat May 2011) 2009-ben Finnország, Szlovénia, Csehország, Franciaország, Szlovákia, Luxemburg és Litvánia, Észtország, Görögország, Lettország és Portugália:100% Dánia: -90% Hollandia: -60% (exportőrök) 48 5
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 6
Forrás: http://www.regenwald.org/themen/agrarenergie-biodiesel 7
Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk > 62% Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk 82 %-a import Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Épületeink energiafelhasználása pazarló Kiváló adottságok (biomassza, geotermia) Megújuló energiahasznosításunk 8,79 % 8
Európa 2020 stratégia Európai Uniós energia- és klímapolitikai célok: 20%, 20%, 20% Magyarország vállalásai: Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése 10 %-os teljes energiamegtakarítás Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése Nemzeti Energiastratégia 2030 Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása Megújuló energiafelhasználás a lehető legmagasabb arányban Biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció Kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához A hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása 9
Energiahatékonysági célkitűzések, intézkedések 10
Primer energia felhasználás, PJ Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia A 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket; A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál. 1 600 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 17% megtakarítás 23% megtakarítás Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv 800 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 11
Primerenergia megtakarítás, PJ Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Épületenergetikai program 111 PJ Alacsony hatásfokú szénerőművek kiváltása 24 PJ Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú megújulók kiváltása 5 PJ Összes energia megtakarítás 189 PJ Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása Villamos energia hálózati veszteség csökkentése 12
Következő lépések az épületenergetika terén Az épületenergetikai stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalja a lakóépületeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést. Minősítő rendszer bevezetése, melynek segítségével meghatározható a legjobb és egyben megfizethető technológia. Lerövidítheti az engedélyezési, hitelintézeti minősítési eljárások menetét. Kivitelezők minősítési rendszerének bevezetése az ÉMI közreműködésével. TNM rendelet szigorítása két 2015 és 2019 lépcsőben. 13
Megújuló energiaforrások célkitűzések, intézkedések 14
Megújuló energiaforrások: nem kötelezettség, hanem lehetőség! 1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában 80-90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport-függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambíciózusabb megújuló hányad 4. Klímaváltozás: mitigáció és adaptáció A klímaváltozásból és a környezet terheléséből adódó nemzetgazdasági károk mérséklése Stratégia/szerkezetváltás az iparban és a mezőgazdaságban az elmaradt haszon csökkentése Tiszta technológiák általi szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 5. A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése Kkv-k abszorpciós és pályázati képességének fejlesztése Értékteremtés Hatékonyság/versenyképesség növelés 6. A hazai ipar és agrárium helyzetbe hozása Hőszivattyúk, kazánok, napkollektorok, napelemek hazai összeszerelése és gyártása Hazai innovációs tevékenység és K+F munka támogatása A mezőgazdaság a biomassza és a bio-üzemanyag előállítás legnagyobb beszállítója 15
Összefoglaló ábra az EU tagországok által leadott NCST-ékről Svédország Finnország Portugália Szlovénia Megújuló energia hasznosítás 2030 EU 2020: 3 x 20 százalékos célkitűzés 2020-ra 20 % energiatakarékosság, 20 % CO2 csökkentés, 20 % megújuló energiaforrás. Litvánia Franciaország Görögország Bulgária Írország Lengyelország MAGYARORSZÁG Csehország Belgium Az EU által kijelölt, jogilag kötelező részarány 2009/28/EK irányelv minden tagországra kötelező célkitűzés Magyarország kötelező célszáma: 13 % Magyarország által vállalt részarány 2020-ig (NCST). 14,65 % 2030-as célkitűzés (Energiastratégia) 20 % (hőellátás területén 30-35 %) Luxemburg 0,00% 0,0% 20,00% 20,0% 40,00% 40,0% 60,00% 60,0% 16
Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv Megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett növekedése 2020-ra Megújuló energiamennyiség (PJ) 60,00 PJ 50,00 PJ 40,00 PJ 30,00 PJ 2010 2020 20,00 PJ 10,00 PJ 0,00 PJ Vízenergia Geotermikus Hőszivattyú Napenergia Szélenergia Biomassza Biogáz 17
Különböző energiatermelő technológiák becsült fajlagos munkahelyteremtő hatása Forrás: UNEP, Green jobs: Towards decent work in a sustainable, low-carbon world 18
Jövedelem Energia Energia fogyasztó Megújuló energia helyben történő előállításának, fogyasztásának ösztönzése Termelő (erőmű) Energia termelését segítő intézkedések Tüzelőanyag termelő (mg. termelő) Mg., vidékfejlesztési támogatások Intézkedésekkel, támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb követelmények 1. Célhoz kötöttség, a kitűzött célok megvalósítását szolgálja 2. Költséghatékonyság 3. Egyenletes jövedelemeloszlás 4. Nemzetgazdasági szempontok érvényesítése 5. Társadalmi hasznosság, fenntarthatóság 6. Decentralizált, kistérségi rendszerek preferálása 7. EU konform 19
Megújuló energiaforrások helyben történő előállítása, fogyasztása Lakossági és egyéb közvetlen épületenergetikai fejlesztések ösztönzése: - beruházási támogatások (ZBR, ÚSzT-KEOP, zöld finanszírozás egyéb eszközei) - épületenergetikai szabályozás Megújuló energiaforrások termelése, előállítása Megújuló bázisú villamos energia termelés, közösségi (táv)fűtés - beruházási támogatások (ÚSzT-KEOP, közvetlen EU források, Norvég, Svájci alap, zöld fin.) Tüzelőanyag termelés, mezőgazdaság Alapanyag versenyképes előállítása, elsődleges feldolgozása és mg. célú felhasználás - alapanyag versenyképes megtermelése (ÚMVP I. tengely) - helyben történő elsődleges feldolgozás (ÚMVP I. és III. tengely, ÚSzT-KEOP) Horizontális intézkedések - szemléletformálás; - képzés; - szaktanácsadói hálózat; - kutatás-fejlesztés; - egyéb szabályozási eszközök, integrált programok (pl. engedélyezési eljárások egyszerűsítése) 20
Alternatívája-e a távhőellátás jelenleg a gáz központi fűtésnek? Földgáz Kommunális hulladék Éghető megújuló Geotermikus energia Nukleáris Egyéb 1,3% 1,1% 0,8% 0,6% 3,0% 93,2% Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI ENERGETIKA MOSTOHAGYERMEKE Földgázkiváltási alternatívák a hőtermelésben: megújuló hőenergia tisztított biogáz közvetlen betáplálás forróvíz előállítás éjszakai árammal hőenergia előállítás anyagában nem hasznosítható hulladék égetésével (támogatjuk, hogy a hulladéktüzeléssel termelt energia 50 %-a megújulóból termeltnek számítson) hosszabb távon a hazai szén-, lignit környezetbarát hasznosítása 21
A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon. 22
Az Erőműfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere A hosszú távú gondolkodás részeként fel kívánja rajzolni azokat az alternatív kapacitásfejlesztési pályákat, amellyel megvalósítható lesz a Nemzeti Energiastratégia által preferált atom-szén-zöld forgatókönyv. Ugyanakkor nem célunk, hogy megszabjuk a piaci befektetők számára a fejlesztési irányokat. A kapacitásfejlesztési tendenciák monitoringjának kidolgozása a legfontosabb feladat. Az alternatív változatokat az alábbi peremfeltételek alkalmazásával választottuk ki: Dekarbonizációs feltétel: radikális kibocsátás csökkentés (1990-es bázis évhez képest 85%-ot meghaladó) a villamosenergia-termelésben. Legkisebb költség feltétel: a gazdaság és társadalom számára a legkisebb költséget jelentő változat megvalósítása, figyelembe véve a járulékos hasznokat és externáliákat is. Késleltetett CCS feltétel: mit fog jelenteni a szén megtartása és a földgáz domináns szerepének érintetlenül hagyása az energiamixben, amennyiben a CCS technológia alkalmazásának műszaki és gazdasági feltételei nem állnak rendelkezésre. 23
Pályázati rendszerek Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer CO2 kvótabevételekből Új Széchenyi Terv KEOP európai és hazai források társfinanszírozásával, most 40 + 30 + 4 Mrd Ft a megújulókra Norvég Alap Norvégia pénzügyi és technikai segítségnyújtásával Közvetlen EU támogatási források NER300, CEP 24
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 25