S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2 KÉSZÜLT SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL, A VÁROSREHABILITÁCIÓ 2007-2013-BAN, KÉZIKÖNYV A VÁROSOK SZÁMA CÍMŐ, ÖTM ÁLTAL KIADOTT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÁS ALAPJÁN KÉSZÍTETTE: 9027 Gyır, Gesztenyefa u. 4. Tel./fax: +36-96-314-222 www.hhp.co.hu Közremőködık Hegedüsné Mészáros Nóra Hermann Judit Csizmadia Zoltán

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3 Tartalomjegyzék 3 ELİZMÉNYEK... 5 1. SÁRVÁR SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 7 1.1. Sárvár szerepe országos viszonylatban... 7 1.2. Sárvár szerepe regionális összehasonlításban... 8 1. 3. Sárvár szerepe megyei összehasonlításban... 9 1.4. A sárvári kistérség... 10 2. SÁRVÁR VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS... 13 2.1 Gazdasági helyzetelemzés... 13 2.1.1 A gazdasági szervezetek jellemzıi... 13 2.1.2 Kereskedelem... 17 2.1.3 Idegenforgalom... 18 2.2. Társadalmi helyzetelemzés... 21 2.2.1 Demográfiai jellemzık... 21 2.2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség... 24 2.2.3 Iskolai végzettség és foglalkozási szerkezet... 25 2.2.4 A lakosság jövedelmi helyzete... 27 2.3 Sárvár városának lakókörnyezeti jellemzıi... 28 2.3.1. Természeti környezet... 28 2.3.2. A település története,, kialakulása... 37 2.3.3. Jelentıs mőemlékek, helyi építészeti emlékek... 38 2.3.4. Települési infrastruktúra... 40 2.4. Sárvár város kommunális jellemzıi ellátottsága... 45 2.4.1. Vezetékes ivóvíz ellátás... 45 2.4.2. Szennyvízcsatorna ellátottság, szennyvíztisztítás... 46 2.4.3 Közmőolló alakulása... 47 2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés... 47 2.4.5. Villamos energia ellátás... 47 2.4.6. Földgázellátás... 48 2.4.7. Távhıellátás... 49 2.4.8. Távközlés... 50 2.4.9. Kábel TV... 50 2.5 A közszolgáltatások helyzete a városban... 51 2.5.1. Oktatás-nevelés... 51 2.5.2. Szociális ellátás... 57 2.5.3. Egészségügyi ellátás... 59 2.5.4. Települési hulladék közszolgáltatás... 60 2.5.5. Települési folyékony hulladék... 63 2.5.6. Tömegközlekedés... 64 2.5.7. Egyéb elérhetı közszolgáltatások... 64 2.6. Szegregációs helyzetelemzés... 64 2.7. Közlekedési helyzet... 69 3. VÁROSRÉSZ SZINTŐ ELEMZÉSEK... 71 4. SWOT ANALÍZIS... 74

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4 5. STRATÉGIA... 75 5.1. A város hosszú távú jövıképe... 75 5.2. A jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása... 75 5.3. A város egészére vonatkozó stratégia beavatkozási logikája... 77 5.4. A stratégia koherenciája, konzisztenciája... 80 5.5. Illeszkedés a rendezési tervhez... 80 5.6. Agglomerációs együttmőködések... 81 5.7. Anti-szegregációs terv... 82 5.7.1. Általános kötelezettségvállalás:... 82 5.7.2. Integrációs pillérek... 83 5.7.3. Intézkedési terv... 88 5.8. Környezeti hatások kompenzálása... 88 6. 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT INDIKATÍV AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE... 90 7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA... 112 7.1. Az önkormányzat ingatlangazdálkodási tevékenysége... 112 7.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem ingatlanfejlesztési jellegő tevékenységei... 113 7.3. Partnerség... 114 7.4. Az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 114 7.5. A stratégia megvalósulásának monitoringja... 115 8. MELLÉKLETEK... 117

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5 Elızmények Sárvár Város Önkormányzata 2006-ben készíttette el településfejlesztési koncepcióját és stratégiai programját, melyben kiemelt figyelmet fordít a turizmusra, mint a város gazdaságának meghatározó elemére, a gyógyhelyi fejlesztésekre, a nemzetközi gyógyhellyé alakításra. A város önkormányzata 2007-ben úgy határozott, hogy indulni kíván Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében meghirdetett Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban címő, NYDOP 2007-3.1.1/A kódszámú pályázati felhíváson. Ennek érdekében azzal a megbízással élt a HHP Contact Tanácsadó Kft. felé, hogy készítse el a város számára a pályázathoz szükséges Integrált Városfejlesztési Stratégiát és Elızetes Akcióterületi Tervet. A 2006-ben készített településfejlesztési koncepció és stratégiai program készítésének módszertana között azonban alapvetı különbségek vannak. A 2006. évi L. törvény által módosított, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a településfejlesztési koncepciót az alábbiak szerint határozza meg: A fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedı önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövıbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsısorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-mővi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntı szerepe. A településfejlesztési koncepciót az önkormányzat képviselı-testülete határozattal állapítja meg, részletes tartalmi követelményeire vonatkozóan a törvény 62. (3) bekezdése alapján a belügyminiszter rendeletet alkothat. A részletes tartalmi követelményekre vonatkozó rendelet azonban 2007. februárjáig nem készült, így a településfejlesztési koncepció tartalmára vonatkozóan a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl szóló 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet területfejlesztési koncepcióra vonatkozó útmutatásai kerültek figyelembe vételre. A város településfejlesztési koncepciója és stratégiai programja túlmutat a koncepció törvény által meghatározott fogalmi körén azáltal, hogy tartalmazza a stratégiai programokra (prioritások) és operatív programokra (intézkedések), valamint ezeken belül az egyes tevékenységekre vonatkozó elképzeléseket is, valamint alkalmazkodva az Európai Unió jelen tervezési környezetéhez, vizsgálja ezek illeszkedését egyéb területfejlesztési dokumentumok fejlesztési irányaihoz. Ugyanakkor a pályázathoz szükséges Integrált Városfejlesztési Stratégia készítéséhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban szakértık közremőködésével külön módszertan készült Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára címmel. A Kézikönyv szerint, amennyiben a város 3 éven belül készített városfejlesztési stratégiát és a ROP keretében városrehabilitációs akciót tervez, akkor elegendı a leírt módszertan alapján a meglevı stratégia kiegészítése. A kiegészítésnek minden olyan szempontot tartalmaznia kell, mely a fenti módszertanban szerepel, de a város 3 éven belül elfogadott városfejlesztési stratégiája nem tartalmazza. Ez esetben a város fejlesztési stratégiáját és a kiegészítı dokumentumot együttesen nyújtja be, és ez képezi az elsı forduló értékelésének alapját. Ez esetben természetesen a város döntése, hogy a meglevı stratégiáját kívánja kiegészíteni, vagy az abban foglalt információk felhasználásával új dokumentumot készít.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6 A város döntése új dokumentum készítése volt. A dokumentum készítéséhez a város a kiadott módszertan alapján megkérte a Központi Statisztikai Hivataltól szükséges adatokat s összegyőjtötte az önkormányzati adatokat. A Kézikönyv javaslata szerint jelen dokumentum egyes tematikus pontjai rövid szöveges indoklásokat tartalmaznak az adatokról, tendenciákról, fı logikai kapcsolatokról. Az egyes témák részletes kifejtését a település fejlesztési koncepciója és stratégiai programja tartalmazza. A módszertan szerint az alacsony társadalmi státuszú lakosság azonosítására és problémáik kezelésére szegregátumok lehatárolása szükséges, valamint helyzetelemzés alapján un. antiszegregációs terv készítése válik kötelezıvé az IVS részeként. A környezettanulmány készítését un. anti-szegregációs szakértı segíti. A kézikönyvi módszertan és a korábbi településfejlesztési koncepció alapján szükségesség vált az intézkedésrendszer továbbgondolása, hiszen a gyógyhelyi karakter erısítésén túl a fokozott figyelmet kell fordítani azon elemekre, mely a tágabb környezeti hatásokon keresztül befolyásolhatják a város megítélést mind településképi, mind életminıségi, szemléleti megközelítésbıl. Ennek érdekében javasolták a tervezık, hogy a 2006. évben készített stratégiai célrendszer jelen IVS keretein belül továbbgondolt rendszerét a város vezetıi fogadják el, melyet a testület május eleji ülésén meg is tett. A korábbi, kissé egyoldalú stratégiai megközelítés feloldását tovább támogatta a négyéves gazdasági programban foglaltak célrendszere, továbbá a társadalmi-gazdasági problémák meglétének feltérképezésére, illetve az un. szegregátumok kialakulásának megakadályozására készült antiszegregációs program. A KSH hivatalos közleménye szerint nincs a városban területi alapú szegregáció, ennek ellenére ezen témakör a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által biztosított mentor kérésére kiemelt figyelmet kapott. Sárvár városa a városrehabilitációt célzó fejlesztésekben eddig is törekedett arra, hogy valamennyi közilletve magánberuházás a lakosság és az idelátogató vendégek maximális kényelmét, jólétét szolgálja úgy, hogy a városképi megjelenés és a városi hírnév szervesen összekapcsolódva pozitív marketinget jelentsen a számára.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7 1. Sárvár szerepe a településhálózatban 1.1. Sárvár szerepe országos viszonylatban Az Országos Területfejlesztési Koncepció az OFK területi vetülete, az Országgyőlés által a 97/2005 (XII.25.) OGY határozattal elfogadott nemzeti fejlesztési dokumentum. Meghatározza az ország területi jövıképet, a jövıkép eléréséhez vezetı átfogó, hosszú távú területfejlesztési politikai célkitőzéseket középtávú területi célokat, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. A dokumentum megalapozását több átfogó elemzés szolgálta, köztük az Országgyőlés által elfogadott, elsı és második "Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérıl" (elfogadva: 2001 és 2005), valamint "Az OTK felülvizsgálata" címő értékelés (elfogadva: 2005). Az OTK jövıképében megfogalmazott harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlıdés biztosításához 2020-ig öt átfogó célkitőzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európában 5. Decentralizáció és regionalizmus Középtávon, 2013-ig a következı országos területi célok kerültek megfogalmazásra: 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése 2. A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerısítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Elmaradott térségek, külsı és belsı perifériák felzárkóztatása 4. Országos jelentıségő, integrált fejlesztési térségek és tématerületek 5. Határ menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttmőködésük erısítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai 7. A különbözı szakmapolitikák területi prioritásai Az OTK-ban szereplı különbözı területi besorolások alapján a kistérségi központként funkcionáló Sárvár városa a rurális térségek közé tartozik, ahol speciális adottságának, a termálvízkincsnek, mint integrált térségi hasznosítása lehet az elsıdleges prioritás mind a turisztikát, mind a megújuló energiaforrásként figyelembe véve, valamint földrajzi elhelyezkedésének köszönhetıen a tranzitturizmus megállítása a következı célkitőzés, a termálvagyonra alapozott fenntartható városfejlesztés. A rurális térségek között az urbanizált területekkel rendelkezı vidékies területek ismérvei azok, melyek Sárvár számára a fejlesztési pontokat megjelölik: helyi széleskörő partnerségen alapuló kezdeményezések helyben koordinált területfejlesztési menedzsment központ kialakítása jelen kell lennie az innovációs transzfer, vállalkozásfejlesztés támogatására képes humán és infrastruktúra bázisnak fontos a foglalkoztatottság növelése egyedi fejlesztések, helyi adottságokra épített stratégiát kell véghezvinni.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8 Az ország hét tervezési-statisztikai régiójának fıbb fejlesztési irányait is tartalmazza az OTK, mely közül a Nyugat-dunántúli régióé a következı: Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttmőködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló zöld jövırégiójává válik. 1.2. Sárvár szerepe regionális összehasonlításban 1 A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók. A régióban 29 városi rangú település van. Nagyságrendjüket tekintve a régióban egyedül Gyırnek van 100 000 fıt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és 100 000 fı közé esik. Az öt megyei jogú város környékén a településekre elmondható, hogy az agglomerálódás valamely állapotában vannak, a nagyvárosok vonzáskörzete az országhatáron túl terjed. A régió városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el nyolc, 10-30 ezer fı közötti lakosságú város, és meghatározó kistérségi funkciókat 15 (10 ezer fı alatti lakosságú) város. 12 város tartozik 5000 fı alatti kategóriába (a városok 40%-a), ami szintén tükrözi az elaprózódott településhálózatot. 1. táblázat Urbanizáltsági adatok a régióban, 2006 Területegység Gyır-Moson-Sopron megye Városok száma Urbanizáltság foka (%) 100 000 felett Városok népességszám szerint 50 000-99999 10 000-49 999 5000-9999 9 57,6 1 1 3 1 3 Vas megye 11 56,9-1 4 1 4 Zala megye 9 55-2 1 2 4 Nyugat-dunántúli régió Forrás: KSH 29 56,3 1 4 8 4 11 A régió városainak leromlott hagyományos beépítéső területei, illetve a leromlással fenyegetett lakótelepei képezik a szociális városrehabilitáció célterületeit. A lakótelepekrıl általánosságban elmondható, hogy országos szinten a jobbak közé tartoznak, azonban ez nem jelenti azt, hogy esetenként ne lennének komoly helyi különbségek és szociális szempontból elégtelen státuszú lakótelepek. A leromlott státuszt elsısorban a munkanélküliségi adatok, és a foglalkoztatási státusz adatok igazolják. A nem lakótelepi szociális városrehabilitációs területek tipikusan rossz infrastrukturális ellátottságú területek, ahol magas a csupán általános iskolával rendelkezık aránya, a munkanélküliség szintje relatíve magas, és ezzel összefüggésben azon aktív korúak aránya is magas, akik jövedelemforrása 2001-ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A települések funkcionális (szolgáltató, igazgatási és speciális funkciók) jellemzıinek kategorizálása során meghatározásra kerültek a régió funkcionális központjai és azok erısségei; kirajzolódtak a potenciális nem városi rangú térségi alközpontok, valamint azon térségek, amelyek központhiányosnak tekinthetık. 5000 alatt 1 Forrás: Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9 2. táblázat A régió településeinek komplex funkcionális fejlettsége és speciális funkciói, 2006 Területegység VÁROSOK FALVAK 1 2 3 4 5 6 7 Gyır-Moson- Sopron megye Gyır, Sopron Kapuvár, Mosonmagyaró vár Csorna, Tét Fertıd, Pannonhalma Jánossomorja 33 83 57 Vas megye Szombathely Körmend, Sárvár, Celldömölk Kıszeg, Csepreg, Szentgotthárd Vasvár, İriszentpéter Répcelak 9 93 104 Zala megye Zalaegerszeg, Nagykanizsa Keszthely Hévíz, Lenti, Letenye, Zalaszentgrót Zalalövı, Zalakaros 23 71 154 Nyugat-dunántúli régió (db település) 5 6 9 8 65 247 314 Kódok 4 Erısen hiányos szolgáltató és igazgatási funkció 1 Megyei jogú város 5 Funkciógazdag falu 2 Teljes körő városi igazgatási és szolgáltató funkció 6 Hiányos szolgáltató funkciójú falu igazgatási központ 3 Hiányos igazgatási vagy szolgáltató funkció 7 Gyenge szolgáltató, igazgatási funkció nélküli falu Forrás: Nyugat-dunántúli régió Területfejlesztési Program 2007-2013. A 2007. évben Vas megyében városi rangot kapott Bük települése is, így a megyei urbanizáltsági mutatók javultak. 1. 3. Sárvár szerepe megyei összehasonlításban 2 Vas megye az ország harmadik, a Nyugat-dunántúli régiónak pedig legkisebb kiterjedéső megyéje. 216 település található itt, amely az ország helységeinek 6,9%-át, a régióban lévık pontosan egyharmadát teszi ki. A megyében 11 település rendelkezik városi ranggal, Szombathely megyei jogú város. A megyében kilenc területfejlesztési-statisztikai kistérség kialakítására került sor. A településhálózat fı jellemzıje az 500 fı alatti települések dominanciája. A sajátos településstruktúrát jellemzi, hogy a 216 település közül 130 lakossága nem haladja meg az 500 fıt (települések hattizede sorolódik ebbe a kategóriába) 3. Kistérségenként eltérı az aprófalvak aránya. A megyei átlaghoz viszonyítva részesedésük magasabb az İriszentpéteri (77%), a Körmendi (76%), a Csepregi (66%) kistérségekben, míg jóval átlag alattit a Sárvári (38%) és a Szombathelyi település-együttesben (42%). A különösen veszélyeztetett, 200 fı alatti települések (törpefalvak) hányada valamivel kedvezıbb, mint a hasonló településszerkezettel rendelkezı Zalában. Vasban a települések 16%-a sorolódik ebbe a csoportba, míg a szomszédos déli megyében már 28%-uk. Az elaprózódott településhálózati struktúra következtében magas a településőrőség. Minden 100 km 2 -re 6,6 település jut, ami közel kétszerese az országos értéknek, sıt a mutató nagysága meghaladja a 2 Forrás: Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja, helyzetelemzés 2007. május 3 Hasonló településszerkezető megyéket a Dunántúl nyugati területein találunk. Zalában szintén 60%-t, Baranyában 68%-t képviselnek ezek a települések.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 10 régiósat is (5,8 település/100 km 2 ). A községek átlagos lakónépessége 551 fı, ami a megyék között a harmadik legalacsonyabb, régión belül pedig a második, ugyanis Zala megyében még ennél is kisebb (526 fı) a mutató nagysága. A városok átlagos népessége (15 237 fı) alacsonyabb az országos átlagnál. Egyik város lakosságszáma sem éri el a százezret. Egyedül Szombathely lélekszáma 80 ezer fı, Sárváré éppen meghaladja a 15 ezer fıt, három városé (Körmend, Celldömölk, Kıszeg) 10 és 15 ezer közötti, míg Szentgotthárdé valamivel tízezer alatt marad. Bük, Vasvár, Csepreg és Répcelak lakossága az ötezer fıt sem éri el. A megye legkisebb városa, İriszentpéter lakónépessége az 1 300 fıhöz közelít. A megyében jellemzı, hogy a kistérségek centrumtelepülései városok. Egy városra átlag 26 falu jut, ami hasonló a régiós átlaghoz, ugyanakkor 2,3-szerese az országosnak. A megye térszerkezete egészséges, megfelelıek a térkapcsolatok, a városok vonzása nagyjából lefedi a megyét. Lényegében csaknem egész Vas megye a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozik, sıt Szombathely kisugárzása kiterjed Burgenland középsı részére és kismértékben Zala megye északi területére is. Városhiányos terület a megyében csak a megye délkeleti részén található. A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálatai szerint agglomerálódási folyamat Szombathely vonzáskörzetében mutatható ki. A Szombathelyi agglomerálódó térséget 31 település alkotja és a régióban egyedülálló módon a központ mellett társközpont (Kıszeg) létezik. A településcsoportban az agglomerálódás elırehaladott, de még nem érte el a nagyvárosi agglomeráció kifejlett állapotát, amely már Gyır körzetében kimutatható. A települések fejlıdési dinamikájának vizsgálata során a településen zajló társadalmi gazdasági folyamtok tendenciáit kifejezı tényezıkre épül. A négy tényezı közül három (állandó népesség, lakásszám, személyi jövedelemadó alap) 2004-es értékeit az 1990-es, illetve a harmadik esetben 1996- os értékekhez viszonyítottuk. A régiós városi és falusi átlagok megállapítása után a települések növekedés értékei alapján az átlag érték feletti értékek 1-es kódot kaptak. A vizsgálat eredményeként dinamikusan növekvı, növekvı és stagnáló-hanyatló kategóriák kerültek meghatározásra meg. Amennyiben a településen 3 vagy 4 tényezı átlagon felüli volt, dinamikusan növekvı kategóriába került besorolásra, 1 és 2 elem átlag feletti volta esetén növekvı kategóriába került, amennyiben egyik elem sem volt átlag felett a település a stagnáló-hanyatló kategóriába sorolódott. Vas megyében a 11 város közül egy (Szentgotthárd) mutatott dinamikus növekedést, míg a többi város Sárváré is némileg növekedése elmaradt ettıl. Elemzésünk szerint a megyében nincs stagnáló - lemaradó városi település. A megyében a megyei jogú város (Szombathely) természetszerőleg, mindkét fı funkciótípust tekintve teljes körő ellátottságot mutat. A városnak van felsıfokú képzési intézménye, soproni intézményi központtal. 1.4. A sárvári kistérség Vas megye második legnagyobb kistérsége a sárvári kistérség, amely területe 590 km2. A kistérséghez 31 település tartozik, huszonkilenc község és két város. Sárvár 1968-ban, Répcelak pedig 2001-ben nyerte el a városi rangot. 2005. évi adatok alapján 37 352 fı lakossága van a kistérségnek.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 11 A sárvári kistérség elhelyezkedése Vas megyében A harmincegy érintett település a kilencvenes évek közepétıl lát el különbözı szervezeti keretek között területfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. Az együttmőködés kezdete 1996, amikor létrejött az elsı szervezet Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás néven, ebben a társulásban még a jelenlegi kistérségi határvonalon belüli településeken kívül hét másik község is részt vett. 2000. novemberében erre a társulásra alapozva Sárvár város intézményeként jött létre azonos néven a Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás, amely fı feladatának a térség gazdaságfejlesztését, turizmusfejlesztését tekintette. Még ebben a társulásban is 34 település vett részt. A társulás 2005. december 30-ig mőködött, azt követıen feladatait a jogutód Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás vette át. Mőködése során elkészítette a kistérség Területfejlesztési Koncepcióját, közremőködött az egyes települések területfejlesztési feladataiban. A Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás döntıen területfejlesztéssel foglalkozó szervezet volt, azonban a kistérség településeinek részvételével létrehoztak egy olyan szervezetet is, amely a Társulással együttmőködve a települések számára pályázati tanácsadást, az önkormányzatok számára pályázatfigyelést, amennyiben az adott település igényli a pályázat elkészítését is vállalja. Ez a szervezet 2004. május 10-tıl mőködik Sárvár Kistérségi Területfejlesztési Kht. néven. 2004-ben törvényi elıírásra létre kellett hozni a kistérségi fejlesztési tanácsot, amely szintén a kistérség településeinek fejlesztés miatt alakult. A Sárvár-Répcelak Kistérségi Fejlesztési Tanács 2004. december 1-jén alakult, és 2005. december 30-ig mőködött. Ebben a szervezetben nem csak a települések polgármesterei vettek részt, hanem tanácskozási joggal a gazdasági szervezetek, területfejlesztési szereplık delegáltjai is, köztük a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselıje. Az említett szervezetek mőködése mellett 2005 elejétıl az volt a legfontosabb feladat, hogy a sárvári kistérségben is létrejöjjön a többcélú kistérségi társulás. Korábbi kezdeményezések és hosszú elıkészítı munka után a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás 2005. május 9-én alakult

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12 meg. A harmincegy érintett település többségének több kötelezı feladatot kellett vállalni, e feladatok közül ki kell emelni a Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálat kistérségi szintő megszervezését, a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását az Ikervári Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül az oktatási intézményi feladaton belül a kistérségi oktatási intézmények számára eszközök beszerzését (a 2005. évi kistérségi ösztönzı támogatásból) az önállóan fenntartott oktatási intézmények átszervezését társulási formába, (a tavalyi átszervezéseket követıen az idei évben újra át kellett gondolni az oktatási intézmények szervezeti formáit, s további együttmőködési formák kialakítása várható) a területfejlesztési feladatok további ellátását. A fenti feladatok mellett a kistérségi társulás 2006. január 1-jétıl biztosítja az önálló könyvtárakkal nem rendelkezı településeken a mozgókönyvtári ellátáshoz kapcsolódó feladatokat. Az oktatás területén a kistérségi közoktatási intézkedési terv elkészítését, az egyes települések közötti oktatási együttmőködés erısítését, a pedagógia szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás olyan módon történı megvalósítását, hogy a kistérségben a társulás által megbízott logopédusok látnák el ezeket a feladatokat. A szociális feladatok közül eddig nem vállat fel egyet sem. A sárvári kistérség fı területfejlesztési céljai között a többcélú kistérségi társulás elnöksége 2006. áprilisában a következı beruházásokat nevesítette: 86-os fıút elkerülı útjának megépítése A kistérség szennyvíztisztítóinak fejlesztése, megépítése A Rába és a Répce folyó vízi turizmusának fejlesztése 84-es fıút Sárvárt elkerülı szakaszának megépítése, befejezése A kistérség kerékpárút-hálózatának kialakítása Sárvár városa egyértelmő centruma ennek a kistérségnek, mind funkcionálisan, mind földrajzilag, mely szerepvállalását a gazdasági-társadalmi és politikai erıviszonyok is jól jellemeznek.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 13 2. Sárvár város egészére vonatkozó helyzetelemzés Jelen helyzetelemzést a Kézikönyvben meghatározott mutatórendszer alapján készítettük el, lehetıség szerint felhasználva mindazon adatokat, korábbi elemzéseket, alátámasztó munkarészeket, melyek valamely városi szintő dokumentumban, szakértıi munkarészben már megjelentek. 2.1 Gazdasági helyzetelemzés A gazdasági élet, különösen az ipar a rendszerváltást követıen jelentısen átalakult. Az 1990 elıtt jelentıs üzemek egy része megszőnt (ÁTEV, Cukorgyár, Óvár Tej Rt. gyáregysége, Pepsi-Cola üzem, téglagyár), vagy dolgozóinak száma jelentısen csökkent (vagongyár). A gazdaság fejlıdésében a fordulópont 1995-ben következett be, amikor az önkormányzat a fejlesztések mellett döntött. A gazdasági beruházások alapvetıen a könnyőiparban (pl.: H-DUCK, Lafuma), az élelmiszeriparban (pl.: Sága Foods Rt., Taravis Kft.) és az elektronikai iparban (Ipari Park üzemei) történtek. A kedvezı földrajzi helyzet, a beruházásokat segítı kedvezmények, korszerő infrastruktúra, a munkabérek mellett Sárvár iskolarendszere is vonzónak bizonyult a befektetık számára, mert jól felkészült és magas munkakultúrájú dolgozókat bocsátott ki falai közül. E gazdasági fejlıdésnek köszönhetıen napjainkban Sárvár Vas megye második legtöbb munkahelyet kínáló települése. A föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételő 40-44 o C, illetve 86 o C os alkálihidrogénkarbonátos gyógyvizet rejt. E mozgásszervi és krónikus nıgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas hévíz, és az erre épülı idegenforgalom a város fejlıdésének kiemelkedı gazdasági alappillére. 4 2.1.1 A gazdasági szervezetek jellemzıi A helyi gazdasági mezı, mint vállalkozói környezet dinamikus növekedési pályára állt az elmúlt egy évtizedben. Ez nem csak a regisztrált vállalkozások számának abszolút értelembe vett növekedése alapján állítható, de a fajlagos mutató régiós és országos adathoz viszonyított viselkedése alapján is (1. ábra). Nagyságrendileg közel négyszázzal volt magasabb a regisztrált vállalkozások száma 2006-ban, mint a kilencvenes évek elején: 1997-ben 1303, 2006-ban pedig már 1758 regisztrált vállalkozás mőködött a településen. 4 Forrás: A Sárvár Bögöt Porpác Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás és Sárvár Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja, 2007.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 14 A regisztrált vállalkozások számának alakulása, 1995-2006 Vállalkozások száma - Sárvár Vállalkozások 1000 lakosra jutó száma Forrás: KSH TSTAR A nyers adatoknál érdekesebb trendet ír le a fajlagos mutató. Sárváron a vállalkozások számának növekedése intenzívebb volt a régió és az ország átlagánál. A kilencvenes évek második felében még jelentıs különbség figyelhetı meg a három adat trendvonalában. A vállalkozások számának intenzívebb növekedése révén napjainkra lényegében szinte azonos az 1000 lakosra jutó vállalkozásszám mindhárom adatszinten (összeérı trendvonalak). Így, ha a vállalkozások számával mérjük egy település gazdasági fejlıdését, akkor ebben az esetben Sárvár gazdaságának egy évtizedes növekedése egyszerre kiugrónak és egyben felzárkózó jellegőnek is minısíthetı egy fejlett gazdasági térségben. A regisztrált vállalkozások között átlagosan 70-80% volt mőködı vállalkozás (2. ábra). Az arányok idıbeli változása viszonylag egyenletes és szinte pontosan követi a régiós átlagértékeket 10 év távlatában. A térségben az országos átlagnál minden évben 4-5 százalékponttal magasabb volt a mőködı vállalkozások aránya, de az elmúlt években csökkent a különbség. A mőködı vállalkozások arányának alakulása, 1996-2004 Forrás: KSH TSTAR Számszerőleg 990 és 1305 között ingadozott a mőködı vállalkozások száma, és a kilencvenes évek végén volt a legmagasabb az összes vállalkozáson belüli arányuk. Ez nem települési sajátosság, a régiós és az országos átlagértékek is hasonlóan viselkedtek. A vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása alapján felrajzolható gazdasági szerkezeti jellemzıket két lépésben tekintjük át. Elıször a mőködı vállalkozások 2004-ig számított strukturális jellemzıit elemezzük, majd a legfrissebb adatok alapján a regisztrált vállalkozások korábbinál

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 15 részletesebb nemzetgazdasági ágankénti megoszlását közöljük. A két eljárást a mérési módszertan változása indokolja. 1999 és 2004 között csak kisebb ingadozások voltak megfigyelhetık a mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlásában (3. ábra). Két ágazatban tevékenykedett a vállalkozások közel 60% nagyjából egyenlı arányban: a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatások, illetve az ingatlanügyletek területen. Három ágazat aránya szintén azonos nagyságrendő 10%-s részesedéssel. Ide tartozik az ipar, építıipar és az idegenforgalom. A vállalkozások 6-7%-a tevékenykedik a mezıgazdaságban és további 5%-a a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban. Kisebb arányeltolódás fıként a két legnagyobb ágazatban figyelhetı meg. A kereskedelem visszaszorulóban van (31-rıl 27%-ra csökkent), a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek aránya viszont növekszik (25-rıl 28%-ra). Csökkenés figyelhetı meg a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia összevont nemzetgazdasági ágban is. A mőködı vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 1999 és 2004 Forrás: KSH TSTAR Pontosabb képet kaphatunk a helyi gazdaság szerkezetének aktuális mintázatáról, ha az új ágazati szisztéma alapján mért megoszlási struktúrát is áttekintjük, amelyben már részletesebb ágazati bontásban szerepelnek adatok. 2006-ban 1758 regisztrált vállalkozás mőködött Sárváron. Ebbıl 251 volt jogi személyiségő (14%). Az egyéni és társas vállalkozási forma egymáshoz viszonyított aránya 2,5-ös értékő, ami a számszerősítve 1253 egyéni és 505 társas regisztrált vállalkozást jelent. Az egyéni vállalkozók 45% fıállású, 42% mellékállású és 13%-a nyugdíjas egyéni vállalkozás. Sárvár vállalkozói környezete struktúrájában alapvetıen hasonlít az országos szerkezetre a 2006-os adatok szerint (3. táblázat). A mőködı vállalkozások korábbi évekre mért statisztikáiból megismert tendencia ismétlıdik: a gazdasági szolgáltatások és a kereskedelmi, javítási funkciókat ellátó szervezetek aránya a legmagasabb. Egyedüli várható eltérés a település profiljából következıen (gyógy és wellness fürdı) természetesen a turizmus területén jelentkezik: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban mőködik a regisztrált vállalkozások 12,6%-a, amely a duplája az

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 16 országos átlagértéknek, így a kilencvenes évek végéhez képest fokozatosan bıvülı ágazatnak tekinthetı. Relatíve az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen Sárvár gazdaságában a közösségi és személyi szolgáltatásban és a mezıgazdaságban, erdıgazdálkodásban, vadgazdálkodásban érdekelt vállalkozások is. 3. táblázat A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2005 Összevont nemzetgazdasági ágak Sárvár Ország Eltérés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (K) 32.0 37.4-14,5% kereskedelem, javítás (G) 16.2 17.9-9,5% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H) 12.6 6.0 +110% építıipar (F) 7.8 8.0-2,5% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O) 7.8 6.7 +16,4% bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás (C+D+E) 6.8 6.9-1,5% mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás (A+B) 5.5 4.5 +22,2% pénzügyi közvetítés (J) 3.6 3.0 +20% oktatás (M) 3.1 3.2-3,1% szállítás, raktározás, posta, távközlés (I) 2.9 3.8-23,7% egészségügyi, szociális ellátás (N) 2.2 2.4-8,4% Forrás: KSH TSTAR A helyi gazdaság vállalkozási miliıjérıl sokat elárul a cégek mérete. A legutolsó év, amelyben ilyen jellegő hivatalos statisztikát közölt a KSH 2005 volt. Az 1999-es és a 2005-ös elemszámok és arányok alapján jól körvonalazható egy 15000 fıs kisváros gazdasági szerkezetének méretstruktúrája, illetve az abban bekövetkezı elmozdulás lehetısége és változási iránya (4. táblázat). Az elmúlt 7-8 évben letisztult a vállalkozói környezet a településen. A 0 és ismeretlen számú embert alkalmazó vállalkozások roppant magas aránya jelentısen lecsökkent, és a helyi gazdaság alapbázisát a 70%-nyi mikro-vállalkozás adja. A KKV-k és a nagyvállalatok száma és aránya stabil: a mőködı vállalkozások 3,5% kisvállalkozás (45 db), kevesebb mint 1%-a középvállalat (10db), és összesen 4 nagyvállalat volt az adatfelvétel idıpontjában. 4. táblázat A mőködı vállalkozások mérete a foglalkoztatottak száma alapján, 1999 és 2005 Létszám kategória 1999 2005 0 és ismeretlen fı 765 67,9% 328 25,1% 1-9 fı 312 27,7% 917 70,3% 10-19 fı 24 2,1% 35 2,7% 20-49 fı 13 1,2% 10 0,8% 50-249 fı 8 0,7% 11 0,8% 250-x fı 5 0,4% 4 0,3% Forrás: KSH TSTAR Alapvetıen elmondható a létszám kategóriák alapján, hogy Sárvár gazdaságában méretét tekintve 20-25 komolyabb cég játszott kulcsszerepet akkor, és arányaiban az országos struktúrát követi a kisváros gazdasági szereplıinek mérethierarchiája. Az APEH személyi jövedelemadó adatbázisa alapján közelítıleg megadható a város egyéni és társas vállalkozásainak jövedelmezısége (4. ábra). Az egyéni és társas vállalkozásból származó összes

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 17 jövedelmet egy vállalkozásra vetítve összehasonlíthatók Sárvár adatai az országos átlagértékekkel és kimutatható a jövedelmezıség idıbeli változása is. Az egyéni és társas vállalkozásokból származó jövedelem egy egyéni vagy társas vállalkozásra jutó összege 1995-ben, 2000-ben és 2006-ban (Ft) Forrás: APEH SZJA 2006-ban Sárváron egy egyéni vállalkozásra 1,1 millió forint jövedelem jutott, amely 40 ezer forinttal magasabb az országos átlagértéknél. A társas vállalkozások esetében közelebb van egymáshoz a két érték, de ebben az esetben is szintén egy millió forint feletti átlagjövedelem realizálódott a településen vállalkozásonként. Lényegében mindegyik vizsgált évben az országos átlagértékeket enyhén meghaladó jövedelmekkel számolhatunk. A fıállású jövedelmekrıl a társadalmi helyzetelemzésben közlünk részleteket. 2.1.2 Kereskedelem A város kereskedelmének alakulását a kiskereskedelmi üzletek száma, az élelmiszer- és ruházati jellegő üzletek aránya és a vendéglátóhelyek száma alapján vizsgálva az elmúlt 7-8 év alapvetı jellemzıje az adatok változatlanságával összegezhetı egy mondatban. 1990-ben 320 kiskereskedelmi üzlet volt Sárváron, 2006-ban 343 db. Valójában 2000-tıl 340 körül ingadozik az üzletek száma. Átlagosan a kiskereskedelmi üzletek 19%-a élelmiszer jellegő üzlet. 1999 óta számuk folyamatosan csökken (73-ról 55-re), ami összefüggésbe hozható a bevásárlóközpontok térnyerésével. A ruházati jellegő üzletek aránya 17%-os, ez az elmúlt évek átlagában nagyjából 61 üzletet jelent. A vendéglátóhelyek száma 1999 és 2003 között dinamikusan nıtt (81-rıl 109-re), azóta e körül ingadozik a számadat. A kereskedelem és vendéglátás szempontjából érdemes a lakosságszám arányos ellátottsági mutatókat is bevonni az elemzésbe az összehasonlíthatóság érdekében, hiszen a puszta darabszámok mellett többet elmond a település üzlethálózatáról az 1000 fıre számolt fajlagos mutató (5. ábra). Sárvár üzlethálózata sőrőbb az országos és a régiós átlagnál. 1000 lakosra átlagosan 17 üzlet jut az országban és 18 a régióban, míg sárváron 23db. A vendéglátóhelyek sőrősége is átlagon felüli, illetve a

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 18 ruházati és élelmiszer jellegő üzletek egymáshoz viszonyított aránya pont fordított. Az országban és a régióban általában 1000 lakosra több élelmiszer jellegő üzlet jut, mint ruházati (3,3 és 2,2), de Sárváron mindkét mutató kicsivel az átlag felett van és a ruházati üzletek lakosságarányos száma magasabb. Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma /1000fı Forrás: KSH TSTAR A kiemelt üzletformák mellett az üzlethálózat fontosabb szegmensei a következık: 32db vas, festék vagy üveg szaküzlet; 16db könyv, újság, papíráru szaküzlet; 15db használtcikk szaküzlet. A kiskereskedelmi üzlethálózat 55%-át ez az öt üzletfajta teszi ki a városban. 2.1.3 Idegenforgalom Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következtében a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdık kiépítését tették lehetıvé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdık kiemelt szerepet töltenek be, Bük és Sárvár fürdıje országos jelentıségő, és a külföldrıl hazánkba irányuló, gyógy-idegenforgalom elsıdleges célpontjai közé tartoznak. A megyében Bük, Sárvár, Szombathely, Borgáta, Mesteri és Vasvár rendelkezik gyógy- vagy termálfürdıvel. Gyógyfürdıvé Bük és Sárvár fürdıjét nyilvánították és a szombathelyi fürdı vize is gyógyvíz minısítéső. 5 Az idézett rövid jellemzés, és a gazdasági szervezetek elemzése során megismert ágazati szerkezet alapján egyértelmő, hogy kiemelt szerepe van Sárvár életében az idegenforgalomnak. Az idegenforgalom elmúlt nyolc évre számolt három alapmutatója (6. ábra) dinamikus növekedésre, bıvülésre, kapacitásnövelésre utal ebben a szektorban. Az adatok a kereskedelmi és a magánszállásadás statisztikáinak összegeként értelmezendık. A szállásférıhelyek száma megduplázódott 1999-hez képest. A vendégek számának alakulásában jól kitapintható a Sárvári Gyógy-és Wellnessfürdı megnyitása 2002-ben. A vendégéjszakák számában azonban ez a bıvülés nem jelentkezik egyértelmően. A 2003-as kiugró év kivételével 150 és 180 ezer fı között mozgott a vendégéjszakák száma 2000 után. A 2006. év statisztikái szerint 1728 szállásférıhely volt Sárváron, mely mára elérte a kétezret.. Éves szinten közel negyvenezer vendéget fogad a település, és összesen 180 000 vendégéjszakát regisztráltak. A szállásférıhelyek kihasználtsága magas és stabilnak mondható: egy szállásférıhelyre 5 Forrás: http://www.vasmegye.hu/cgi-bin/redaction/page.cgi?session=&db=vasmegye&page=vasmegye/jellemzes ( Gazdasági helyzetkép a megye jellemzése)

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 19 100-140 vendégéjszaka jutott az elmúlt nyolc évben. Egy vendég átlagosan 4-5 napot tölt Sárváron, ami szintén kedvezı idıintervallumnak tekinthetı. Az idegenforgalom alakulásának alapadatai, 1999-2006 6 Összes szállásférıhely száma Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma összesen Forrás: KSH TSTAR Összehasonlítva a regionális és az országos adatokkal az idegenforgalom lakosságszám arányos fajlagos mutatóit számos érdekes tendenciára bukkanhatunk (7. és 8. ábra). 1999 óta elkülöníthetı egymástól a magánszállásadás és a kereskedelmi szállásadás több paramétere is. Sárváron a férıhelyek között a kilencvenes évek végén az átlagosnál alacsonyabb volt a magánszállásadási férıhely (kevesebb mint 25%), ami napjainkra lényegében utolérte a régió és az ország átlagos arányszámát (40-45%-os részarány). A növekedési tendencia csak Sárváron volt megfigyelhetı, az országos és regionális átlagadatok stabilan a 40-45%-os sávban mozogtak 1999-2006 között. 6 Sárvári Gyógy-és Wellnessfürdı 2002-ben nyílt meg.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 20 A magánszállásadás szállásférıhelyeinek aránya az összes szállásférıhelybıl, 1999-2006 Forrás: KSH TSTAR Ha az abszolút adatokban megfigyelhetı dinamizálódás mértékét minısíteni akarjuk, akkor az alábbi négy területen elvégzett összehasonlítás talán megbízhatóbb támpontokat nyújt (8. ábra). Sárvár fajlagos idegenforgalmi adatainak alakulása az ország és a régióéhoz viszonyítottan (kereskedelmi és magán együtt), 1999-2006 Az összes szálláshely férıhelyeinek 1000 lakosra jutó száma 1000 lakosra jutó összes vendég száma Egy szállásférıhelyre jutó vendégéjszakák száma Egy vendégre jutó vendégéjszakák átlagos száma Forrás: KSH TSTAR A szállásférıhelyek kapcsán a régióhoz való felzárkózás figyelhetı meg. Az országos átlagnál már a vizsgálat kezdı évében is jobb volt Sárvár mutatója, és a kapacitásnövekedés hatására 2005-re elérte

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 21 és 2006-ban meg is haladta a régiós átlagértéket az 1000 fıre számolt férıhelyszám. A Sárvárra látogató vendégek száma jóval magasabb és egyre jobban eltávolodik a régiós és országos átlagértéktıl. Az elmúlt nyolc évben a régióban az ezer fıre számított vendégszám átlagértéke 1000-rıl 1200 fıre nıtt, míg Sárvár esetében 1500-ról 2500 fıre történı bıvülés volt megfigyelhetı az adott idıszakban. A szállásférıhelyek kihasználtsága messze jobb az országos és régiós átlagnál, bár enyhén csökkenı tendenciát mutat. Az országos átlagnál nagyjából két nappal, míg a régiósnál nagyjából 1,5 nappal maradnak hosszabb ideig a vendégek Sárváron. 2003-óta ez a mutató is elkezdett csökkeni követve az országos és régiós trendet. Összességében a megállapítható, hogy Sárvár idegenforgalmi ágazata komoly dinamizálódáson, kapacitásbıvülésen ment át az elmúlt idıszakban. Mindegyik relatív fejlettséget mérı idegenforgalmi mutatója kedvezıbb az országos és régiós átlagértéknél. A település jelentıs forrásokhoz jut az iparőzési adónak köszönhetıen, de a jövıben egyre nagyobb jelentıséggel fog várhatóan bírni a helyi idegenforgalmi adó (IFA), melynek minden egyes beszedett forintjához 2 forint támogatást nyújt az állam, ami idegenforgalmi fejlesztési célokra, turizmushoz köthetı infrastrukturális beruházásokra fordítható (5. táblázat). Az IFA mértéke Sárváron 2006-ban 300 Ft/fı/éj, melynek megfizetése alól a 18 év alattiak és a 65 év felettiek mentesülnek. 5. táblázat Adóbevételek, 2003-2006 2003 2004 2005 2006. I. félév Iparőzési adó (e Ft) 1 158 694 1 062 938 883 611 490 112 IFA (ezer Ft) 37 253 29 981 29 588 20 015 IFA + támogatás (e Ft) 111 759 89 943 88 764 60 045 Forrás: önkormányzati adatbázis 2.2. Társadalmi helyzetelemzés Jelen rövid elemzésben a kézikönyv által elvárt mutatók kerültek megjelenítésre, továbbá a kötelezıen elvárt szegregációs helyzetelemzés is része ezen fejezetnek. 2.2.1 Demográfiai jellemzık Sárvár lakónépessége 2006-ban 15144 fı volt. A rendszerváltás óta kisebb hullámzással ugyan, de folyamatosan csökken a város lakossága. 1990-ben 15848 embert élt a településen, így összesen 704 fıvel alacsonyabb a lélekszáma 16 év távlatában. Ez az akkori lakosság 4,4%-a. Lakosságszámát tekintve tehát az országos folyamtokkal azonos ütemő és irányú népesedési folyamatok zajlódtak le a településen (9. ábra).

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 22 A lakónépesség száma, 1990-2006 Forrás: KSH TSTAR Az állandó odavándorlások és elvándorlások alapján a negatív természetes szaporulat mellett a csökkenési tendencia mögötti vándorlásból fakadó többletet vagy éppen hiányt is ki lehet mutatni (10. ábra). Az elmúlt öt évben az állandó oda- és elvándorlás adatai alapján folyamatos negatív vándorlási különbözete volt Sárvárnak. Ez 40-50, vagy akár 100 fıs veszteséget is jelentett éves szinten az elmúlt öt évben. Állandó oda- és elvándorlás és az odavándorlási ráta, 2002-2006 Forrás: KSH TSTAR 2004-ben volt a legrosszabb a vándorlási egyenleg: 198 fı költözött a településre, de ezzel párhuzamosan 330 pedig elköltözött. A 0,6-os odavándorlási ráta ezt számszerősíti: az adott évben odaköltözök az elköltözıknek csak a 60%-át jelentették 2004-ben. A mutató 0,6 és 0,86 között ingadozott, így sárvár népessége nem csak az alacsony születésszám miatt, de az elvándorlás okán is csökken évrıl-évre. A népszámlálási adatok alapján a lakónépességre számolt korszerkezet enyhén eltér és optimálisabb az országos megoszlásnál (11. ábra). A 15 év alatti fiatalok aránya nagyjából azonos (16%), az idısek (60 év fölöttiek) aránya átlag alatti (17%-os), és az aktív korú lakosság aránya 3 százalékponttal magasabb az országos rátánál (67%). Különösen elınyös, hogy a részletesebb korcsoport adatok alapján a 30-39 és a 40-49 év közötti legaktívabb korosztály aránya átlag feletti (1-2 százalékponttal) Sárváron.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 23 Sárvár korstruktúrája és a három összevont korcsoport aránya, 2001 Sárvár Ország 60-x évesek 17,1% 60-x évesek 20,3% 15-59 évesek 66,7% 15-59 évesek 63,1% 0-14 évesek 16,2% 0-14 évesek 16,6% Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás A korszerkezet idıbeli alakulását a három összevont korcsoport állandó népességen belüli arányának elmozdulásával lehet mérni, vagy egyszerőbben fogalmazva az öregségi indexel. A fiatalok és idısek egymáshoz viszonyított arányát mérı mutató jól szemlélteti, hogy elöregedı vagy fiatalodó helyi társadalommal van-e dolgunk. A fiatal és idıs népesség aránya alapján egy fokozatosan elöregedı társadalom képe rajzolódik ki elıttünk. Az öregségi index azt mutatja, hogy 1998 elıtt még egy 60 év feletti lakosra legalább egy 15 év alatti jutott, sıt a kilencvenes évek elején 30%-al magasabb volt a fiatal korosztály aránya az idısnél. 1998-tól lényegében egyre nagyobb az arányeltolódás az idısek javára és napjainkra Sárvár ebben a formában mért öregségi indexe pontosan megegyezik az országos átlaggal, de a régiós átlagnál azért még mindig kisebb léptékő az elöregedés (12. ábra Magyarázat: 0-14 évesek aránya / 60-x évesek aránya. 1-nél kisebb érték utal az elöregedésre). Az öregségi index alakulása 1990-2006 között (állandó népességre számolt adat) Forrás: KSH TSTAR

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 24 2.2.2 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség Sárvár lakosságának nagyjából kétharmada munkaképes korú. Az álláskeresık száma és aránya alacsony a településen. Az elmúlt nyolc évben 300 és 420 fı között ingadozott, 2004-2005-ben volt a legmagasabb és 2007-ben ismét megugrott az érték. A 365 napon túl munkát keresık, tehát a tartósan munkanélküliek száma 30-60 fı között mozgott, arányát tekintve ez az összes állást keresı lakosnak a 10-17%-a csupán 8 éves idısintervallumot figyelembe véve. Az alacsony munkanélküliségi ráta az elmúlt nyolc évben 2,7 és 4,0% között ingadozott. Az országos adattal összevetve kimondottan kedvezı munkaerı-piaci kiindulópontot jelent Sárvár munkanélküliségi rátája. 2000 óta az országoshoz viszonyított ráta nem lépte túl a 65%-os szintet, és a legkedvezıbb idıszakban kevesebb, mint a fele volt a helyi munkanélküliség az országos szintnek (13. ábra). A munkanélküliség alakulása 2000-2007 között Nyilvántartott álláskeresık száma 365 napon túl állást keresık száma és aránya Munkanélküliségi ráta (%) Munkanélküliségi ráta az országoshoz viszonyítottan Forrás: AFSZ A település foglalkoztatottsági arányáról, az aktívak és az inaktívak, illetve az eltartottak megoszlásáról csak a népszámlálás alapján alkothatunk pontosabb képet (helyi munkaerı-piaci felmérés hiányában), figyelembe véve az adatok idıbeli távolságát (14. ábra). Az eltartottak aránya nagyjából mindhárom mérési szinten azonos volt: minden negyedik lakos volt eltartott 2001-ben. A helyi társadalom és gazdaság szempontjából kedvezı tendencia volt, hogy az inaktív keresık csoportja messze elmaradt az országos és még az amúgy is kedvezı régiós átlagértéktıl is. Leegyszerősítve ez a csoport is nagyjából a lakosság egynegyedét tette ki, szemben azzal, hogy az országban minden harmadik lakos volt inaktív.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 25 Gazdasági aktivitás, 2001 Ország Régió Sárvár Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás A munkanélküliségi adatok ismeretében pedig nyilvánvaló, hogy az aktívaknak csak a 3%-a volt munkanélküli. Sárváron a teljes népesség 47,5%-ának volt állása 2001-ben, míg a régióban átlagosan csak 41,5%-ának és az országban pedig a népesség mindösszesen 36,2%-ának. A munkaerı korösszetétele és munkaerı-piaci beágyazottsága szempontjából Sárvár adatai egy kedvezı gazdasági miliıre utalnak. A következı lépésben érdemes áttekinteni a lakosság iskolázottságnak, képzettségének és a foglalkoztatottak ágazati elhelyezkedésének a jellegzetességeit a pontosabb helyzetfeltárás és értékelés érdekében, mivel ezek a tényezık befolyásolják alapvetıen a lakosság életesélyeit és sikeres társadalmi cselekvéseit. 2.2.3 Iskolai végzettség és foglalkozási szerkezet A népszámláláskor Sárváron a 15 év fölötti lakosság 93%-a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte. A 18 év fölöttiek 39%-nak legalább középiskolai (érettségivel) végzettsége volt. A 25 évesnél idısebb lakosok 12%-ának egyetemi vagy fıiskolai (oklevéllel) végzettsége volt. 2001-ben a 7370 foglalkoztatott személy a három fı ágazati csoport közül a legnagyobb arányban az iparban koncentrálódott (53%) Sárváron (6. táblázat). Ezt követte a szolgáltató szektor (43%) és a mezıgazdaság (4,2%). Ez a struktúra alapvetıen eltér az országos és régiós megoszlástól: majdnem 20 százalékponttal alacsonyabb a szolgáltató szektorban dolgozók aránya a városban. A dolgozók 35%-a szellemi és 65%-a fizikai foglalkozású. Az országos átlagnál többen végeznek fizikai munkát, ami az ipari profil következtében nem meglepı. A két csoport aránya a három szektorban nagyjából úgy írható le a népszámlálási adatok alapján, hogy a szolgáltató szektorban van a legtöbb szellemi foglalkozású (75%), a mezıgazdaságban közel 50%-os a szellemiek aránya, és értelem szerően az iparban a legalacsonyabb (5%). Sárváron a szolgáltató szektorban magasabb, míg az iparban és a mezıgazdaságban alacsonyabb a fizikai foglalkozásúak aránya. Az ipari túlsúly mellett a másik jellegzetessége a foglalkozási struktúrának, hogy a vezetı és rutin szellemi munkakörben dolgozók aránya alacsonyabb az országos átlagnál néhány százalékponttal és nagyjából a régiós átlagokkal egyezik meg. Összefoglalva az eredményeket a helyi munkaerı-piac foglalkozási szerkezete a kisvárosi jellegbıl fakadóan nem követheti az országos tendenciát (kevesebb foglalkoztatott a szolgáltató szektorban, több fizikai és kevesebb vezetı értelmiségi foglalkozású), de szinte pontosan megegyezik a régió foglalkozási struktúrájával.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 26 6. táblázat Fizikai és szellemi foglalkozásúak fıcsoportonként, 2001 Sárvár % Régió Ország Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás 311 4,2% 5,6% 5,5% Ipar, építıipar 3892 52,8% 40,1% 32,9% Szolgáltatási jellegő 3167 43,0% 54,3% 61,6% Összes foglalkoztatott 7370 Ebbıl szellemi 2569 34,9% 34,3% 40,1% Vezetı értelmiségi 1237 16,8% 16,4% 20,5% Egyéb szellemi 1332 18,1% 17,9% 20,3% Fizikai mezıgazdasági 137 1,9% 3,0% 3,1% Fizikai ipari 3127 42,4% 38,1% 31,5% Fizikai szolgáltatási 1012 13,73% 15,8% 15,8% Fizikai egyéb 525 7,1% 8,8% 8,8% Fizikaiak aránya a szolgáltató szektorban 31,9% 29,5% 25,6% Fizikaiak aránya az iparban, építıiparban 80,3% 93,1% 95,6% Fizikai foglalkozásúak aránya a mezıgazdaságban 44,1% 53,3% 56,9% Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Sárvár jelentıs munkaerı-piaci vonzerıvel rendelkezik a kistérsége és tágabb vonzáskörzete számára (7. táblázat). Az összes foglalkoztatottnak kevesebb, mint 16%-a (1143 fı) jár el más településre dolgozni. A többség helyben lakó és dolgozó személy. Az ingázók több mint kétharmada (784 fı) a megyén belül dolgozik, és csak 359 ember jár el más megyébe munkavégzés céljából napi rendszerességgel. A naponta ingázók legnépesebb csoportja az érettséginél alacsonyabb végzettségő alkalmazottakból áll (48%). 7. táblázat Sárvár munkaerı-piaci vonzereje, 2001 Foglalkozási profil 2001 A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak száma 2001 (db) 6227 A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma 2001 (db) 1143 A naponta bejáró foglalkoztatottak száma 2001 (db) 5526 A helyben foglalkoztatottak száma összesen 2001 (db) 11753 A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak száma 2001 (db) 784 A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak száma 2001 (db) 359 A naponta ingázó (eljáró) érettséginél alacsonyabb végzettségő foglalkoztatottak száma 2001 (db) 544 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás Sárvár, mint lokális munkaerı-piaci központ jóval több embert foglalkoztat helyben, mint ahány helyben lakó és dolgozó foglalkoztatottja van a településnek. 2001-ben összesen 11753 fıt foglalkoztattak a városon belül, és ennek csak 53%-a volt helyi lakos. Lényegében minden második foglalkoztatott naponta jár be a környezı településekrıl dolgozni Sárvárra. Összegezve a munkaerı térbeli mozgására vonatkozó számadatokat ki kell emelni, hogy Sárváron alapvetıen csak kevesen nem tudnak helyben munkát találni. A lakosság nagyobbik hányada helyben dolgozik, kevés az ingázó. Ezzel párhuzamosan a helyi munkaerıvel nagyjából megegyezı nagyságú

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 27 bejáró munkaerıt is fel tud szívni sikeresen a gazdaság. Természetesen az eltelt évek alatt bekövetkezett demográfiai és fıként idegenforgalmi átstrukturálódás változtathatott a konkrét értékeken, de talán az irányokon és a szervezıdési logikán nem annyira. Az biztos, hogy az elköltözık száma egyre jelentısebb, a népesség egyre inkább elöregedik, de ezzel párhuzamosan szemtanúi lehettünk az idegenforgalom fellendülésének is, amely új munkahelyeket megteremtıdését is jelentette az elmúlt években. 2.2.4 A lakosság jövedelmi helyzete A gazdasági helyzetelemzésben kitértünk a vállalkozások jövedelemtermelı képességére az APEH személyi jövedelemadó adatbázisának adatait felhasználva. A lakosság jövedelmi, anyagi helyzetének megítélése még nehezebb feladat primer kutatások hiányába. Az adóbevalláshoz kapcsolódó összes települési jövedelem adatai bontottan is rendelkezésre állnak, így a fıállásúak összes jövedelmébıl kiindulva nagyjából megbecsülhetı, hogy a legális bevételek szintjén mennyire különböznek a helyi jövedelmek az országosoktól (15. ábra). Fıállásból származó összes jövedelem egy fıállásúra számított összege,és az országostól való eltérés mértéke 1995, 2000 és 2006 Egy fıállásúra jutó átlagos fıállásból származó jövedelem Egy fıállásúra jutó átlagos fıállásból származó jövedelem eltérése az országostól Forrás: APEH SZJA Mint látható a jövedelmek mindkét ciklusban megduplázódtak. Az ezredfordulóig nagyjából az országos átlagjövedelmet követte Sárvár adata, de az elmúlt években lemaradás következett be ezen a területen. 2006-ban egy fıállásúra átlagosan több mint 1,5 millió forint jövedelem jutott. A relatív mutató érzékelteti az ingadozás mértékét. Egyik vizsgált évben sem haladta meg a település adata az országost, de 2006-ban már komolyabb mértékő lett a lemaradás (8%).

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 28 2.3 Sárvár városának lakókörnyezeti jellemzıi A város kialakulásában, életében a természeti környezetnek meghatározó szerepe volt: a Rába és Gyöngyös torkolata kedvezı környezetet biztosított a letelepülı népeknek. A település ókori fejlıdésében domináns szerepet játszott a folyóparti fekvésének. Sárvár jelentıségét az ókorban a rábai átkelıhelyen át a Dunához vezetı utaknak köszönhette. A Savaria-Arrabona ill. a Savaria-Aquincum út a stratégiai-kereskedelmi szempontból vitális fontosságú, Itáliából a Balti-tengerhez vezetı Borostyán út kelet felé történı meghosszabbításának tekinthetı. A középkorban a Rába és a Gyöngyös torkolatának közelében állhatott az elsı két folyó által is védett erıdített földvár. Sárvár település nevének eredete is erre a földvárra utal. A jelenleg is meglévı sárvári vár védelmét korábban biztosító vizesárkot szintén a Gyöngyös-patak vize táplálta. A kiterjedt ártéri erdıségek vetették meg a késıbbi erdıgazdaság alapjait. A kedvezı termékenységő öntés és réti talajok biztosították a szántóföldi növénytermelés eredményességét, míg az ártéri legelık az állattenyésztés számára biztosították a tömegtakarmányt. 2.3.1. Természeti környezet Sárvár város közigazgatási területe összesen 6464,5 ha. A Földhivatal nyilvántartása szerint ebbıl 862 ha belterület, 5494,3 ha külterület, 108,2 ha pedig zárkert. Sárvár közigazgatási területének mővelési ág szerinti megoszlása Kivett 21,4 % Erdı 20,5 % Szántó 50,5 % Kert 0,4 % Gyümölcs 1,6 % Forrás: KSH Szılı 0,4 % gyep 5,2 % A kimutatásból látható, hogy Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi mővelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdık, rétek) helyén keletkeztek. A szántóföld ma a mezıgazdasági termelés alapvetı termelıeszköze.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 29 A természetes élıhelyeket Sárvár környékén már csak elvétve találunk. Ezeket erdıfoltok, gyepterületek, vízfolyások ill. part menti sávjaik valamint néhány holtág képviselik. Az erdıterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévı, értékesebb erdık a Rába jobb és bal parti zónájában lévı hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben főz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Az erdıterületek jelenleg teljes mértékben erdészeti mővelés alatt állnak. Tájidegen fafajokból álló ( fekete dió, akác, erdei fenyı, kultur nyár stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdık aránya jelentıs és az erdık korosztályeloszlása is rendkívül kedvezıtlen, természetellenes. Sárvár legfıbb természeti értékeit az ártéri erdık ırzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdıállományok megırzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - fıként az ártéri - gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élıhelyek voltak változatos kifejlıdéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltőnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelık gyorsan beerdısülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdısülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdısültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyészı. Természetvédelmi szempontból kiemelkedı feladat a Sárvár környéki természetes élıhelyek megırzése. Ezek védelme hosszútávon csak természetvédelmi védettséggel biztosítható. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentıségő és helyi jelentıségi védett területek biztosítják. Ezek a következık: Országos jelentıségő természetvédelmi terület: Sárvári Arborétum Kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési terület - a NATURA 2000-es hálózat része: a Rába és Csörnöc völgye (HUON2008). 8. táblázat Helyi jelentıségő természetvédelmi területek és értékek: Megnevezés Hrsz. Terület Bajti erdırészlet 0417 115 ha Rába holtág a Szatmár erdıben 021/3 6,1 ha Várpark 2/1 6,3 ha Hatvany-Deutsch kastély parkja 1101/7 4,7 ha Csónakázó-tó melletti parkerdı részlet 1182/4 14,2 ha Álló-kút 0171 - Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek 195/10 - Vadkerti kocsányos tölgy 1176/8 - Vadkerti elszáradt kocsányos tölgy 1176/6 - Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 30 Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe Talajtípusok A talaj korlátozottan megújuló természeti erıforrásunk. Alapvetı tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember az élelmiszer termelés során. Egészséges élelmiszert azonban csak szennyezetlen talajon lehet termelni, ezért a termıföldön történı minden beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy az ne eredményezze a termıföld minıségének romlását. Sárvár változatos felépítéső és átmeneti jellegekkel színezett környezete talajtani adottságaiban is tükrözıdik. A talajképzı tényezık (alapkızet, éghajlat, növénytakaró) változatossága következtében területünkön is több talajtípus elıfordulásával találkozhatunk. A terület talajainak képzıdésében a vízfolyások meghatározó szerepet játszottak (hidromorf talajképzıdési sor). A vízhatástól mentes területeken pedig elsısorban a közép- és délkelet-európai barna erdıtalajok fıtípusába tartozó talajok képzıdtek.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 31 Sárvár közigazgatási területét borító fıbb talajtípusok Vízrajz A város területén évi átlagban 6-700 mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékő, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kızettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a 10-20 m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedı homokos üledékben elraktározódnak. Ezek mellett területünkön több vízfolyás is keresztül halad, melyek szintén kedvezıen befolyásolják az altalaj pozitív mérlegét. A talajvíztükör átlagos mélysége 1-3 m, melynek ingadozása az említett kedvezı feltételek miatt csekély. Más a helyzet a hegyháti területen. Itt a talajvízszint 20-50 m mélységben helyezkedik el, mely gyakran a rétegvízzel is keveredve a völgyek felé áramlik, ahol források képében lép ki a felszínre. Ilyen forrásokkal a Hegyhát meredek nyugati oldalában az un. Omlás -ban találkozhatunk. A mélyebb szintek neogén üledékei több szintben gazdag rétegvíz készlettel rendelkeznek. Ezek mélyfúrásokkal történı megnyitása a területre érvényes 22 m/ o C geotermikus grádiens értékébıl eredıen rendszerint 35 o C-nál magasabb hıfokú hévizet eredményez.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 32 Források, vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vízkészletek Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdıben és a Bajti felé esı területen a vasúti töltés oldalában is találkozhatunk. A Rába bal parti területén azonban csak egyetlen természetes forrást ismerünk. A város külterületén a Szombathely felé vezetı 88-as számú közúttól nem messze a szántóföldi táblák között egy természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, de a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek Álló-kút néven ismerik. A kút történetérıl írásos forrásokkal nem rendelkezünk, de bizonyos, hogy az ember letelepedésekor már ismert volt, mivel a korai települések mindenkor ivóvíz (forrás) közelében létesültek. Ezt támasztják alá a közeli régészeti feltárás során talált leletek is. A forrás közvetlen közelébıl az elmúlt évek ásatásai során egy római ırtorony, egy útállomás, egy temetı maradványai és a római út egy szakasza kerültek elı (Nagy M. szóbeli közlése). Az Álló-kút a késıbbi idık során is fontos ivóvízforrásnak számított a sári nép számára, mert a mezıkön dolgozó emberek innét hordák a vizet, s nem a messzebb fekvı településrıl. A visszaemlékezések szerint az 1930-as években készült el a téglából rakott kútház. A forrás vizét pedig betonozott nyílt csatornával vezették el. A forrás környéke jelenleg nagyon elhanyagolt, gondozatlan. Kaszálás hiányában elburjánzott a nád, az aranyvesszı és a csalán. 9. táblázat Az Álló-kút vizének vizsgálati eredményei Komponens Vizsgálati eredmény Ivóvízre megállapított határérték* ph 7,6 6,5-9,5 között KOIps 0,93 mg/l 5 mg/l Ammónium < 0,03 0,5 mg/l Kálium 1,4 mg/l Nátrium 21 mg/l 200 mg/l Kalcium 130 mg/l Magnézium 35,1 mg/l Nitrát 105 mg/l 50 mg/l Nitrit < 0,01 mg/l 0,5 mg/l Klorid 46 mg/l 250 mg/l Szulfát 83 mg/l 250 mg/l Vas < 0,02 mg/l 200 µg/l Mangán < 0,03 mg/l 50 µg/l * A 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet alapján Az eredmények alapján megállapítható, hogy a forrás vízminısége a nitrát kivételével jónak mondható. A nitrát koncentrációja azonban meghaladja az ivóvízre meghatározott határértéket, ezért emberi fogyasztásra jelenleg nem alkalmas. Az Álló-kút forrás 2007 óta helyi jelentıségő természetvédelmi terület. A város és közvetlen környéke meglehetısen gazdag vízfolyásokban. A település és egyben a táj fı folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyı, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi győjti össze a város területén csörgedezı többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 33 Rába-folyó A település és egyben a táj fı folyója a Rába. A város körzetében vízhozama kisvíz idején 6 m 3 /s, középvíznél 37 m 3 /s, nagyvíznél 516 m 3 /s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m 3 /s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlıdik. A Rába energiájával tetemes mennyiségő hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92 160 m 3 /év, a görgetett hordaléka pedig 1862 m 3 /év. Legnagyobb hordalékhozama az elızı értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség 1968 óta rendszeresen ellenırzi a Rába vízminıségét. Vas megyében 4 helyen (Szentgotthárd, Csörötnek, Rum, Ostffyasszonyfa) hetente győjtenek vízmintákat. Az 1998 és 2000 évek átlagában Ostffyasszonyfánál az oxigénháztartás mutatói alapján (KOI, BOI) a Rába vize III. (tőrhetı) kategóriába, a tápanyagháztartás mutatói alapján III. (tőrhetı) kategóriába sorolható. Mikrobiológiai mutatók alapján IV. (szennyezett) kategóriába tartozik. Szervetlen mikroszennyezık tekintetében a Rába vize kiváló minıségő (I. osztály), kivételt képez ez alól a higany tartalom (IV. osztály). Ez a szennyezés valószínőleg nem Sárvár területérıl származik, mivel már a Rumnál vett mintákban is megjelenik. Szerves mikroszennyezık (kıolaj és termékei) tekintetében III. kategóriába sorolható. Gyöngyös-patak A város második legjelentısebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város elıtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m 3 /s átbocsátóképességő mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m 3 /s, középvíznél 2 m 3 /s, nagyvíznél 15 m 3 /s. Vízével táplálja Téglagyári-, a Csónakázóés az Arborétum területén kialakított mesterséges tavakat. A Gyöngyös vízminısége a Nyugat- Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján általában a III. (tőrhetı) kategóriába esik. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2001. októberében a város alsó szakaszán a Gyöngyösön mederkotrást végeztetett. Ennek során nagy mennyiségő iszapot és kommunális hulladékot távolítottak el. Szaput-árok Feltehetıen a Gyöngyös egyik torkolati ágának lefőzıdésével keletkezett. A város belterületén, a Tizenháromváros közelében ered. Ugyanitt balról felveszi a Kertaljai árok, majd északabbra a Trombitás-malom közelében a Vágóhídi-árok vizét, végül Rábapatytól keletre torkollik a Rábába. A város belterületén lévı szakasza fedett csatorna, amely a város csapadékvíz elvezetését szolgálja. Hossza kb. 6 km, vízgyőjtı területe mintegy 30 km 2. Vízminıségét nagymértékben befolyásolja a medrébe kerülı különbözı eredető és mennyiségő szennyvíz. Vágóhídi-árok A város É-i részén ered. Egy ideig a Gyöngyössel közel párhuzamosan halad, majd a Trombitás-malom közelében nyugatnak fordulva torkollik a Szaput-árokba. Hossza 1,5 km, vízgyőjtı területe 0,5 km 2. Eredetileg csapadékvíz elvezetésére létesítették. A legutóbbi idıkig a vágóhíd szennyvizének fogadója volt. Kertaljai-árok Bögöttıl keletre két ágból ered. Sárvár alatt felveszi a Vasútmenti-árok vizét, majd Sárvár (Tizenháromváros) területén egyesül a Szaput-árokkal. Hossza 6 km, vízgyőjtı területe kb. 11 km 2. Vasútmenti-árok A város északi szélén, a Szombathelyi országút közelében ered. A vasútvonalat követi, majd kb. 1 km megtétele után a Kertaljai-árokba torkollik.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 34 Aranyos-ér A Bagoly-rét és a Vadkert pangó vizeit összegyőjtve halad a Csónakázó-tó irányába. Idıközben felveszi a Horgász-tó túlfolyó vizét. A Csónakázó-tóból kilépve ÉK-i irányba halad tovább és Péntekfalu alatt torkollik a Rábába. A Rákóczi útnál felveszi az Aranyosér-árok vizét. A város területén áthaladó szakasza fedett. Aranyosér-árok Mesterséges csatorna, melyet Ferenc bajor herceg készíttetett a vár körüli pangó vizek elvezetésére. A Rákóczi út alatt elhaladó fedett csatornán át az Aranyos-érbe torkollik. A város körzetében természetes állóvizeket csak a Berekben találunk, melyek a Rába és a Herpenyı lefőzıdött morotvái. Szigetszerő, erısen fragmentált elıfordulásúak. Természetvédelmi szempontból különösen értékes táplálkozóhelyet jelentenek a madarak számára ha sekély, nyílt vízi részek is vannak bennük. Ehhez járul hozzá gazdag kétéltő faunájuk. Legnagyobb közülük a cukorgyártól keletre, a Rába jobb oldalán kiágazó meder, melynek mintegy 1,5 km-es, kanyargós ága a vasúti töltést is keresztezve a gát közelében vakon végzıdik. A vízutánpótlás hiányában azonban ez és a többi kisebb ág legtöbbször idıszakosan kiszáradnak. Rába-holtág a Szatmár-erdıben A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak nagyon különbözı állapotúak, és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük különösen a nyílt vízzel rendelkezı holtágak esetében nemcsak természetvédelmi, hanem mezıgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A Szatmár-erdı területén egy több száz méter hosszú, élıvíző holtág húzódik. A nyílt vízfelszínen, úszó és legyökerezı hínárfajok tenyésznek (pl. keresztes és bojtos békalencse, viziboglárka, sárga vizitök, békatutaj) a szárazulatra került iszapfelszínen partmenti vízi növények telepedtek meg (békabuzogány, torzsika boglárka, vízi hídır, nyílfő). A korábbi évekhez képest jelentıs mértékben terjed a holtág két oldalát kísérı harmatkásás. A holtág déli oldalán lévı idıs gyertyános-tölgyest a meder vonalában végig letermelték. Ma a keleti oldalon keskeny puhafaliget jellegő sáv után telepített fekete dió (Juglans nigra) található. Közötte keskeny sávban spontán terjed az akác (Robinia pseudoacacia), és a bálványfa (Ailanthus altissima). A holtág északi csücskének déli partján lévı keményfa ligetben egy idıs magyar tölgy (Quercus frainetto) található. A Rába szabályozása miatt a holtág vízutánpótlása jelenleg a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. Az utóbbi évek csapadékszegény idıjárása felgyorsította a holtág feltöltıdési folyamatait. A nyílt vízfelület csökkenése és a part menti növényzet (nád, harmatkása, gyékény) egyre nagyobb térhódítása figyelhetı meg. Hasonló folyamat játszódott le a vasúti híd közelében lévı holtág feltöltıdése esetében is, ahol a nyílt vízfelület mára már csak néhány négyzetméternyi területre csökkent. A holtág megırzése hosszútávon csak egy komplex élıhely rekonstrukciós program keretében az illetékes vízügyi szervek közremőködésével valósítható meg. Ellenkezı esetben a holtág a természetes szukcessziós folyamatok következtében feltöltıdik.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 35 A város területén lévı mesterséges tavak a következık: Az Arborétum tava Létesítési idejét nem ismerjük, de feltételezhetıen az Arborétum telepítésének kezdeti idıszakában, a múlt század elsı felében keletkezhetett. Vizét a park területén áthaladó Gyöngyös-patakból nyeri. A tó K-felıl félkörívben öleli körül a parkot. Mintegy 0,7 ha-os vízfelületével nagyban hozzájárul a híres arborétum kedvezı mikroklímájának és esztétikai hatásának kialakításához. A tó partján az egykori mocsárvilág emlékeként több száz éves kocsányos tölgyek (Quercus robur) díszlenek. Csónakázó-tó Sárvár DK-i szélén a Rába és a Gyöngyös közötti területen elhelyezkedı, egymással összeköttetésben álló mesterséges tavak rendszere. Mintegy 9 ha-os vízfelületét mesterséges szigetek tagolják. A tavat az 1972-73-as években alakították ki az 1969-ig mőködı téglagyári gödrök helyén. Vizét a Horgász-tó felıl érkezı Aranyos-ér szolgáltatja. Felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Rábába. Horgász-tó A Csónakázó-tótól 500 m-re Ny-i irányban, a Gyöngyös és az Aranyos-ér között foglal helyet. Egy téglagyári gödör helyén 1972-ben alakították ki. Vizét a Gyöngyös szolgáltatja, felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Csónakázó-tóba. Halakkal történı betelepítést követıen a sporthorgászat céljait szolgálja. Felülete 4,4 ha. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csıkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztı képességénél fogva ki van téve a felszínrıl történı szennyezıdésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtıl záróréteggel jól elkülöníthetı artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárvárott ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felsıpannoniai rétegsor 20-30 m-tıl mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmő fúrt kútjai. A beszőrızött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidıben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmő-teleprıl is vezetnek 1400 m 3 vizet a sárvári vízmő-telepre. Az egészséges ivóvíz megırzése szempontjából meg kell valósítani az üzemelı vízbázisok hidrogeológiai védelmét. A mélyebb szintekben elhelyezkedı rétegek a területen jellemzı geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 o C-nál magasabb hımérséklető termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. Az idegenforgalom legjelentısebb szereplıi Sárvári Gyógy-és Wellnessfüdı, Danubius Thermal Hotel (****), Park Inn Hotel (****), Spirit Spa Hotel (*****)

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 36 Térkép- közig

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 37 2.3.2. A település története 7,, kialakulása A Gyöngyös-patak és Rába-folyó torkolatának vidéke ısidık óta emberlakta hely. A régészeti leletek tanúsága szerint Kr. E. 4000-2800 óta emberlakta terület volt. A régmúlt feltárásába az 1983-1999 közötti Vég-malmi ásatások jelentıs eredményeket hoztak, mivel több kultúra került itt felszínre. Sárvár, azaz az ókori Bassiana, a Rábába folyó Sibaris (Gyöngyös) torkolatánál, a Rába két oldalán helyezkedett el a mai Sárvártól északra kerülı Borostyánút mellett. Az 1. és 3. század között az út jelentısége megnıtt, több útállomást építettek ki. A kis településnek, váltóállomásnak az út révén sokrétő kapcsolata volt Pannóniával, sıt a mediterrán világ nagy részével. Itália északi részérıl szállították a bort és az olajat, melyet a megtalált amfora-leletek is bizonyítanak. Az államalapítást követıen Sárvár az Egervár, Gyırvár, Vasvár, Kapuvár, Óvár várláncolat tagja lett. Királyi birtok és a vasvári fıesperesség egyik települése. A település elsı írásos említése 1192-bıl származik. További okleveles adatok a 13. századból ismertek, melyek Sár és Sársziget néven említik, mint királyi birtokot. Sárvár 1328-tól rendelkezett városi kiváltságokkal, melyet Károly Róberttól kapta. Noha nem volt szabad királyi város, de kiváltságlevele a civitasokéhoz hasonló jogokat biztosított számára. Az 1400-as években több tulajdonosi váltás után a Kanizsaiak birtoka lett, majd házasság révén került Nádasdy Tamás tulajdonába. A történészek szerint ekkor kezdıdött el Sárvár máig legfényesebb idıszaka a Nádasdyak európai mércével mérhetı udvartartás építettek ki. Közben a királyi kiváltságokkal megerısített mezıváros fontos kereskedelmi-piaci központ lett, több országos vásárral évente. Nádasdyak híresek voltak kultúra pártolásukról, így iskola, nyomda alapítása is a nevükhöz főzıdik. Sárvár a magyarországi reformáció központja volt, számos kiemelkedı egyéniség megfordult a településen. III. Nádasdy Ferenc 1671-es Wesselényi-összeesküvés miatti halálbüntetését követıen a császári kincstár kezébe került a sárvári vár és uradalom, a korábban felhalmozott fıúri győjteménybıl csupán néhány darab került vissza. 1677-tıl többször gazdát cserél, még a genovai kereskedıház, a Genovai Köztársaság tulajdonában is volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt a város szinte teljesen elpusztult, 1720-as összeírás csupán hat családot említ. A századfordulóra újbóli fellendülés következett, a XVIII. század végére már iskola mőködött három településrészen is. A modenai Este-család renoválta a várkastélyt, létrehozták az arborétumot és építkeztek a városban is. A 17-18. század fordulóján sorozatos tőzvészek után a XIX. Században sorra renoválták az épületeket, a mőemlékek nagy része ebbıl az idıszakból származik. Az 1867-es kiegyezés jelentıs változásokat hozott a város életében. 1850-tıl járási székhely, 1872-ben fıszolgabírói székhely, járásbírósággal, közjegyzıi és telekkönyvi hivatallal. 1871-ben a Gyır-Graz vasútvonal állomásaként Sárvár is bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe. Megalakultak a pénzintézetek, bevezették az elektromos áramot, létrejöttek az elsı jelenetıs gyárak (cukorgyár, mőselyemgyár), épültek iskolák, fejlıdött a kulturális élet. Az 1875-ben a vár és az uradalom házasság révén a bajor hercegi család, a Wittelsbachok tulajdonába került, akik magas színvonalú mezıgazdasági és erdészeti gazdálkodást folytattak. A világháborúk nem kímélték a várost, gyárak zártak be, valamint emberek százai haltak meg a kialakított barakkokban. A XX. század második felében fıként az ipart fejlesztették, majd 1961-ben a mai gyógy-idegenforgalmat megalapozó termálvízre bukkantak a város területén. 1968-ban Sárvár újra városi rangot kapott, majd elkészült a Nádasdy-vár rekonstrukciója, majd 1982-ben a város Híd-érmet kapott. A ma Sárvár néven ismert város több korábban lakott, majd összeépült vagy közigazgatásilag összevont településcsoport egységes elnevezése. Fényes Elek 1836-ban megjelent írásában Sárvár néven a mezıvárosok között említi a települést, melynek a településrészeit is egyenként 7 Forrás: Bük, Csepreg, Sárvár és környékük Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2000.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 38 felsorolja. Ezek a következık: Péntekfalu, Sár, Tizenháromváros és Vármellék. 1850-es években újabb városrésszel gyarapodott a település. 1856. évi tagosításkor Sörös külsıváros és a belváros között 43 házhelye mértek ki, és az árokháton is telkek kialakítására került sor. A Nagyatádi-féle földreform után a birtokviszonyok kis változása következtében kiosztott házhelyeken 1925-ig további 100 lakás épült, ami a mai Kertváros településrész létrejöttét eredményezte. Az 1968-as városi ranggal a szomszédos lakott településeket is (Rábasömjén, Lánkapuszta, Újmajor) közigazgatásilag Sárvárhoz csatolták. 2.3.3. Jelentıs mőemlékek, helyi építészeti emlékek Sárvár jelentıs turisztikai vonzerıvel rendelkezı nevezetessége a város központjában elhelyezkedı szabálytalan ötszög alakú Nádasdy vár. A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik kiemelkedı mőemléke, a város szimbóluma. A mai palota együttes délnyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlıdött ki. E vár elsı említése 1288-ból való. A következı nagy építkezések a XV. század második felében, a gótika jegyében folytak. A Kanizsai család idején a mai déli szárny helyén háromszintes reprezentatív termekkel ékesített fıúri lakóépület készült el. A XV. század végén készült el a mai kaputorony alsó szintje. A XVI. század elejére nagy kiterjedéső zárt udvar alakult ki, a védelmet a természeti adottságok mellett, a rótt palánkos földsáncok biztosították. A Nádasdy család 1534-1671 között birtokolta a várat. A reneszánsz stílusban folyó építkezések eredményeképpen kialakult a várpalota azon formája, amilyennek napjainkban ismerjük. A vár jelenleg a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ad helyet, mely kiállítási területe a legnagyobbak közé tartozik a Dunántúlon. A vártól keletre fekszik az Arborétum, amelyet 1812-ben az Este-Modenai család alapított. A 10 hektáros természetvédelmi területen 200-300 éves kocsányos tölgy, 190 éves japán akác, platánok, tiszafák, számtalan örökzöld, a május és június fordulóján virágzó rhododendronok csodálatos pompájukkal lepik meg a parklátogatót. A félhektáros tó által kedvezıen befolyásolt mikroklímában igen jól érzik magukat a ritka növényféleségek. A dús lombú fák, az ágak közt fészkelı madarak igazi felüdülést kínálnak. Szent Márk templom (Rábasömjén) A templomról már 1288-ból van tudomás. A latinkereszt alaprajzú egyhajós templomnak nyugati tornya a homlokzatból emelkedik ki. Román kori a torony és annak északi, nyugati és déli középoszloppal elválasztott ikerablaka. A kereszthajót 1775-ben építették. 1933-ban jelentıs változtatásokra került sor, az eredetileg félköríves szentélyt ötszögővé alakították és délrıl sekrestyét építettek. Mai formában neoromán stílusú.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 39 Szent László római katolikus plébániatemplom A Sárvár mezıváros piacterén álló középkori eredető Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelezı Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A templomtérben látható Sárvár elsı köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás. Szent Miklós római katolikus templom (Sársziget u. 52.) A templom elsı írásos említése 1454-bıl való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létezı régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Kultúrtörténeti jelentıségét az adja, hogy a templomot körülvevı régi temetıben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén. Evangélikus templom (Sylvester u. 3.) A Türelmi Rendeletet követıen 1782-1787 között épült evangélikus templom 1829 május 3-án tőzvész áldozata lett. Az új templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építıje Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fı sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétıl. Kálvária-kápolna (Hegyközség) Az Úr-hegyen álló templom helyén már 1758-ban kápolna állt, amelyet a város polgárai 1800-ban újjáépítettek. A kéttornyú templom akkor nyerte el mai alakját. Széchenyi úti iskola (Széchenyi u. 7.) A hagyomány szerint ez a klasszicista stílusban újjáépített eredetileg földszintes épület adott helyet a Sylvester János vezette iskolának és nyomdának. Ebben az épületben tanított Gárdonyi Géza az 1884-es tanévben. Polgármesteri Hivatal Geschrey Lajos, sárvári építımester tervezte és építette 1878-1882 között. Az L alakú, egyemeletes eklektikus épület a mester legjobb mővei közé tartozik. Egykori Korona szálló és vendéglı (Várkerület 29.) Sárvár legnagyobb klasszicista épülete 1818-ban épült. A szimmetrikus épület fıhomlokzatához hátrafelé U alakban két földszintes melléképület csatlakozik. Régente szalma fedelérıl Szalmakocsmának hívták. írta róla Szeibert János Sárvár monográfiájában. Nepomuki Szent János szobor A várpark délkeleti oldalán egy neogótikus kápolnában áll. Valamikor a várárok hídjának elején állt egy gloriettben, késıbb ugyanitt egy kis klasszicizáló kápolnában. A neogótikus kápolna a 19. sz. elsı felében készült. A kápolnát 1980-as években helyezték át mai helyére (tervezetten a NYDOP városrehabilitációs projekt része az eredeti helyére visszaállítás).

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 40 Cukorgyári kastély Báró Hatvany Béla építette 1898-1899-ben. A kastély sarkain csonkakúp tetıvel fedett enyhe toronyszerő kiugrások vannak. Az egész épület tömeghatásában a négy sarokpavilonos francia barokk kastélyokra emlékeztetı építmény. Mára jelentısen leromlott, korábban park is tartozott hozzá. A város területén számos építészeti örökség található meg, melyrıl a képviselıtestület helyi önkormányzati rendeletek rendelkezik. 2.3.4. Települési infrastruktúra Sárvár lakásállománya az elmúlt 7 év idıszakát figyelembe véve folyamatosan növekedett. 2000 óta 210 új lakás épült a településen és csak 86 szőnt meg. Évente átlagosan 44 új lakást építettek, de ez jelentıs ingadozásokkal történt: 2002-ben volt a legnagyobb arányú a lakásépítés (93db) és 2004-ben a legalacsonyabb (22db). A megszőnı lakások száma jóval alacsonyabb (az elmúlt hét év átlaga 12 db), és 3 28 között ingadozott a számuk. Egy megszőnt lakásra átlagosan 8 újonnan épült jut, de ez egy kiugró év miatt inkább átlagosan 3 4 darabot jelentett a vizsgált idıszakban. Összességében a lakáspiac növekedik, háromszor-négyszer annyi lakás épül évente, mint ahány megszőnik. Lakásállomány alakulása Sárváron 2000-2006 között 6140 6120 6124 db 6100 6080 6060 6040 6020 6045 6047 6050 6079 6091 6089 6000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 41 Épített lakások száma (üdülık nélkül) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH Egy megszőnt lakásra jutó épített lakás száma 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 64 kilométer. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya az ezredfordulón még nem érte el a 100%-os szintet (az arány 97 98% volt), de 2004-óta a település összes lakása be van kapcsolva az ivóvízvezeték-hálózatba.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 42 A vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások száma (2000-2006) 6200 6100 6000 6091 6089 6124 db 5900 5800 5700 5775 5786 5839 5839 5600 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza az elmúlt hét év alatt 71%-al növekedett 31 km-rıl 53 km-re. Ennek köszönhetıen jelentısen javult a csatornahálózatba bekötött lakások aránya is (51%-al). 2000-ben még csak három lakásból kettı volt bekapcsolva Sárváron, míg 2006-ban már 96%-uk, és alapvetıen 2004-tıl kezdıdıen indult meg a látványos arányjavulás. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások száma (2000-2006) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH A lakások komfortfokozat szerinti struktúrája kedvezı. 59%-uk összkomfortos, további 31%-uk komfortos, és csak 10%-uk alacsony komfort fokozatú. Ez 591 lakást jelent az 5938-ból, amelyek közül a többség vagy félkomfortos (200 lakás), vagy komfort nélküli (260). A szükséglakások aránya alacsony, nem haladja meg a 2,2%-os rátát.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 43 Lakások komfortfokozata - 2001 58,80% 31,20% 3,40% 4,40% 2,20% Összkomfortos lakások száma/aránya Komfortos lakások száma/aránya Félkomfortos lakások száma/aránya Komfort nélküli lakások száma/aránya Szükség- és egyéb lakások száma/aránya Forrás: KSH Az anti-szegregációs terv kapcsán felmerülı alapvetı kérdéshez, mely szerint mekkora az alacsony státusú lakosok aránya a településen és megfigyelhetı-e a térbeli koncentrációjuk, támpontot szolgáltathatnak a lakhatási körülmények adatai is, mivel szoros összefüggés van az alacsony iskolázottság, a munkajövedelem hiánya, a kedvezıtlen munkaerı-piaci pozíció és a lakáskörülmények között. A lakáskörülmények adatai alapján jól látható, hogy a leromlott állagú lakókörnyezet aránya alacsony a településen, és inkább a félkomfortos állag a domináns.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 44 10. táblázat Lakáskörülmények adatai, 2000-2006 Lakókörnyezet minısége 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Lakásállomány 5914 5960 6050 6079 6091 6089 6124 Épített lakások száma (üdülık nélkül) 28 50 93 39 22 26 50 Megszőnt lakások száma 16 4 3 10 10 28 15 Egy megszőnt lakásra jutó épített lakás száma 1,8 12,5 31,0 3,9 2,2 0,9 3,3 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 5775 5786 5839 5839 6091 6089 6124 97,6 97,1 96,5 96,1 100,0 100,0 100,0 Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) 66 66 67 67 67 67 67 Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) Összkomfortos lakások száma 2001 [db] Komfortos lakások száma 2001 [db] 3782 3781 3849 4142 5110 5359 5896 63,9 63,4 63,6 68,1 83,9 88,0 96,3 31 30 36 45 45 53 53 9,9% 3493 (58,8%) 1854 (31,2%) Félkomfortos lakások száma 2001 [db] 200 Komfort nélküli lakások száma 2001 [db] 260 Szükség- és egyéb lakások száma 2001 [db] 131 Lakások száma 2001 (db) 5938 Zöldfelületek nagysága (m2) Forrás: KSH TSTAR, KSH 2001. évi népszámlálás

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 45 2.4. Sárvár város kommunális jellemzıi ellátottsága Sárvár rendelkezik mindazon közmővekkel, amely a lakosság és a gazdasági szereplık ellátásához nélkülözhetetlen. 2.4.1. Vezetékes ivóvíz ellátás Sárvár város vízellátását 1997. január 1-tıl a Sárvár, Jákfa, Rábapaty, Csénye települések által alapított SÁRVÁR-VÍZ KFT. végzi. A vízellátáson kívül a társaság biztosítja a város szennyvízelvezetését és tisztítását is. A város részét képzı Rábasömjén vízellátása Jákfa vízbázisról történik. A városban a vezetékes vízellátás teljesnek mondható. Sárvár város vízellátását a sárvári vízmő-telepen lévı 5 db, valamint az újmajori vízmő-telepen lévı 2 db mélyfúrású kút biztosítja. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában mőködnek. A szükséges többletvíz-mennyiséget a sárvári vízmőgépház biztosítja igény szerint. 11. táblázat A terület víztermelı kapacitása Kút Q (l/p) Q (m³/22h) Vas (mg/l) Mangán (mg/l) I. számú 650 858 0,27 0,05 III. számú 120 158 0,54 0,06 IV. számú 300 396 0,59 0,09 V. számú 300 396 0,53 0,04 VII. számú 650 858 0,34 0,08 Újmajori I. sz. 510 673 0,56 0,16 Újmajori II. sz. 430 568 0,62 0,13 Összesen 2960 3907 - - Forrás: KSH Az ivóvíz szolgáltatás fıbb adatai : A gerincvezeték hossza : 64,0 km. Mértékadó kapacitás : 4.400 m³/24h Vízellátás módja : hálózat Vízigény : Forrás: KSH Település Átlag m³/nap Csúcs m³/nap Évi összes m³/év Sárvár 2.590 3.613 945.404

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 46 A lakosság részére szolgáltatott víz mennyisége (2000-2006) 650 600 587 565 608 569 1000 m3 550 500 450 461 505 517 400 350 300 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH 2.4.2. Szennyvízcsatorna ellátottság, szennyvíztisztítás A szennyvíz csatornahálózat létesítésének ütemezése idıben elmaradt ugyan az ivóvíz vezeték kiépítésétıl, de mára elmondató, hogy az elmúlt 10 év csatorna beruházásainak köszönhetıen a hagyományos értelemben vett város területén befejezıdött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, 100%-os lett a csatornázottság. Az önkormányzat közigazgatási területén már csak Rábasömjén, Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-Újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. Ezeken a területeken a szennyvízelvezetés megoldása az elkövetkezendı évek feladata lesz. A város csatorna hálózata elválasztott rendszerő a szennyvízcsatornába csapadék- és talajvizet bevezetni nem szabad. A csatorna-hálózat hossza 30.416 fm, ebbıl nyomóvezeték 5.240 fm. A városban a terepviszonyok miatt 6 db szennyvízátemelıt kellett építeni. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitás bıvítı fejlesztése. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7000 m 3 /nap értékre növekedett. A tisztítókapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekbıl származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekbıl adódó többlet szennyvizek elıírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja. A biológiai fokozat fejlesztése mellett ezért a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelıen meg kellett oldani a tápanyag eltávolítást és ezzel egyidejőleg az iszapkezelést is. A féléves próbaüzem kedvezı tapasztatai alapján megállapítható, hogy a telep az elıírt tisztítási hatásfokkal mőködik, határérték feletti szennyezıanyag kibocsátás nem terheli a Rábát. 12. táblázat A sárvári szennyvíztisztítóban keletkezett szennyvíziszap mennyisége Forrás: KSH Évek Tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) Keletkezett szennyvíziszap (t/év) 2003 1.561.584 8.260 2004 1.683.683 10.740 2005 1.795.821 12.650 2006 1.723.293 13.929

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 47 A tisztított szennyvíz éves mennyiségébıl: - lakossági : 509.321 m 3 A tisztított szennyvíz a befogadója a Rába folyó. - Ipari 1.213.972 m 3 Az elısőrített iszap a szennyvíztisztító telepen lévı 2 db 1.200 m 3 kapacitású, valamint a Rábasömjéntıl 1.000 m-re lévı 2 db 1.200 m 3 kapacitású átmeneti tárolóba kerül, majd injektálással mezıgazdasági elhelyezésre kerül. 2.4.3 Közmőolló alakulása Egy település kommunális infrastrukturális ellátottságát jellemzı mutató az ivóvízzel ellátott és a szennyvízcsatornával ellátott lakások egymáshoz viszonyított aránya. Az utóbbi évek szennyvízcsatorna beruházásainak eredményeképpen a közmőolló Sárváron jelentıs mértékben záródott. Jelenleg a közmőolló 96,3 %-os. Közmőolló alakulása 2000-2006 között db 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közmőves szennyvízcsatornára kötött lakás Forrás: KSH 2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés A város területén a csapadékvíz elvezetésére egyrészt zárt szelvényő csapadékcsatornák (összes hosszuk 19,7 km), másrészt nyílt vízelvezetı árkok szolgálnak. A csapadékvíz befogadói a városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyösmőcsatorna), melyek a Rába vízgyőjtıjéhez tartoznak. 2.4.5. Villamos energia ellátás Sárvár villamos energia ellátását az E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató ZRt végzi. A város és környékének villamos energiaellátása biztonságosan megfelelı. A városba betápláló vezetékek több irányból érkeznek az egyes városrészekbe, és táplálják a helyi transzformátor-állomásokat. Az érintett területen 20 kv-os villamos elosztóhálózatok üzemelnek, amelyeket az ikervári 120/20 kv-os transzformátor állomás lát el. Ikerváron az üzemi transzformátor 40 MVA-es, a tartalék transzformátor pedig 25 MVA-es. A lakossági energiaigényeket a városban a kisfeszültségő 0,4 kv-os hálózatról

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 48 légvezeték ill. földkábel bekötéssel elégítik ki. A városban minden lakás részére biztosított a villamos energia ellátás. A lakosság villamos energia felhasználásának alakulása (2000-2006) MWh 20000 19000 18000 17000 16000 15000 14000 13000 12000 11000 10000 19104 18735 18880 17054 17215 15866 16172 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH 2.4.6. Földgázellátás A városban a közüzemő földgázszolgáltatást az ÉGÁZ-DÉGÁZ RT. végzi. Sárvár város a földgázt az országos nagynyomású gázszállító vezetékrıl kapja, a város északnyugati határán telepített BKG-2000 típusú gázátadó állomáson keresztül. A gázhálózatba bekapcsolt fogyasztók száma folyamatosan növekszik, jelenleg: 3681. A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások számának alakulása 2000-2006 között 3800 3700 3681 db 3600 3500 3400 3336 3406 3457 3486 3521 3565 3300 3200 3100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 49 A lakosság részére szolgáltatott földgáz mennyiségének alakulása (2000-20006) 6500 6000 5500 5211 5102 6026 5712 5433 5495 1000 m3 5000 4500 4769 4000 3500 3000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH 2.4.7. Távhıellátás A városban a távfőtési rendszert az önkormányzati tulajdonban lévı SÁRVÁRI TÁVHİ Kft. üzemelteti. A földgáztüzeléső főtımővek felıl a forró víz elosztása a fogyasztók felé védıcsatornába fektetett hıszigetelt acélcsövekkel, vagy közvetlenül a földbe fektetett, elıre szigetelt acélcsövekkel történik. A távfőtésbe bekapcsolt lakások száma az elmúlt években stagnált. Több társasház az egyedi főtési technológiák bevezetésével a Távhırıl való leválást kezdeményezte. Így a jövıben várhatóan a lakossági fogyasztók száma csökkeni fog. A Távhı energiaellátásának racionalizálása érdekében a geotermikus energia felhasználásának elıkészítése folyamatban van. A távfőtésbe és a melegvíz szolgáltatásba bekapcsolt lakások számának alakulása (2001-2006) db 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1457 1461 1494 1494 1494 1494 714 744 753 745 745 745 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Távfőtésbe bekapcsolt lakások száma Melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 50 2.4.8. Távközlés A város telefonhálózatának üzemeltetıje az Invitel Rt. A távbeszélı fıvonalak száma jelenleg 5080. Ebbıl az egyéni lakásfıvonalak száma: 3690. Az ISDN vonalak száma: 780. Az egyéni távbeszélı fıvonalak száma fokozatosan csökken. A 2001. évihez viszonyítva 25 %-kal csökkent az egyéni fıvonalak száma. A csökkenés hátterében minden bizonnyal a mobil telefonok elıtérbe kerülése áll. Az egyéni távbeszélı fıvonalak számának alakulása (2001-2006) 6000 5000 4000 4929 4610 4357 4588 3991 3690 db 3000 2000 1000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH 2.4.9. Kábel TV Kábel TV szolgáltatást a lakosság részére a városban a Nádasdy Lakásszövetkezet és a VárSat Kft. végez. a következı ábra szemlélteti. A kábel Tv hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása, 2000-2006 között db 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 4301 4143 4251 3200 3326 3322 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 51 2.5 A közszolgáltatások helyzete a városban 2.5.1. Oktatás-nevelés A közoktatási feladatellátás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai és a kollégiumi nevelést, oktatást, valamint az ezzel összefüggı szolgáltató és igazgatási tevékenységet. Sárvár Város Önkormányzata kötelezı feladata teljesítése során teljes körő közoktatás-szolgáltatást nyújt: - az óvodai nevelés, - az általános iskolai nevelés oktatás területén Az önkormányzat nem kötelezı feladatként gondoskodik: a) saját fenntartásban: - a szakiskolai nevelés-oktatásról, - a szakközépiskolai nevelés-oktatásról, - a gimnáziumi nevelés-oktatásról, - sajátos nevelési igényő gyermekek nevelés-oktatásáról, - az alapfokú mővészeti nevelés-oktatásról, - a kollégiumi nevelés-oktatásról, - a nevelési tanácsadásról, a Vas Megyei Önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás keretében, - felnıttoktatásról, felnıttképzésrıl; b) a Sárvár Bögöt Porpác Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében - sajátos nevelési igényő gyermekek nevelés-oktatásáról, - gyógytestnevelés oktatásáról és a - logopédiai ellátásról. Sárvár városban a közoktatás rendszerét: - a nevelési- oktatási intézmények fenntartói, - a feladatellátást végzı intézmények, azok résztvevıi, - a tanügyigazgatás önkormányzati és társadalmi szereplıi, - a közoktatási feladatellátás egyéb segítıi alkotják. A közoktatási feladatellátást teljesítı önkormányzati beleértve fenntartott intézményeket - intézményrendszer kiépültnek tekinthetı.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 52 Feladat ellátási helyek A Sárvár Bögöt Porpác Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében fenntartott intézmények: A./ Óvodák: Petıfi úti Óvoda (1 székhely intézmény, 1 telephely, logopédiai ellátás), Vármelléki Óvoda (1 székhely intézmény, 1 telephely, 1 sitkei tagóvoda, logopédiai ellátás). B./ Általános iskolák: a./ Nádasdy Tamás Általános Iskola: - általános mőveltséget megalapozó alapfokú nevelés oktatás; - 1-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban testnevelés, 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy osztályban idegen nyelvi tantárgy emelt szintő oktatása; - logopédiai ellátás; - napközi otthon, tanulószoba biztosítása. b./ Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola: - általános mőveltséget megalapozó alapfokú nevelés oktatás; - 5-8. évfolyamon évfolyamonként egy-egy osztályban idegen nyelv és informatika területén emelt szintő oktatás nevelés; - sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése oktatása és felzárkóztatása fejlesztı foglalkozás keretében; - iskolaotthonos osztályok mőködése 1-3. évfolyamokon, a 2005/2006. tanévtıl indított elsı osztályok esetén 1-2. évfolyamon; - napközi otthoni és tanulószobai ellátás; - gyógytestnevelés oktatása, szervezése városi szinten; - logopédiai ellátás. Tagozatként mőködik: - a nem tanköteles fiatalok és felnıttek általános iskolai tanulmányainak végzését, befejezését szolgáló esti rendszerő nevelése oktatása; - a sajátos nevelési igényő, tanulásban akadályozott tanulók eltérı tantervő nevelése oktatása. C./ Középiskolák: a./ Barabás György Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola: - szakiskolai oktatás; - szakközépiskolai oktatás; - szakképzési évfolyamok; - iskolarendszeren kívüli felnıtt-képzés. Tagozatként mőködik a 2 éves felnıttoktatási szakközépiskolai nevelés- oktatás.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 53 b./ Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola: - négy, illetve ötévfolyamos (nyelvi elıkészítı évfolyammal rendelkezı) gimnáziumi képzés, - idegenforgalmi, vendéglátói szakközépiskolai képzés; - emelt óraszámú német, illetve angol nyelv és matematika oktatása; - szakképzési évfolyamok. Tagozatként mőködik a felnıttoktatás formái közül a gimnáziumi és profilnak megfelelı szakközépiskolai esti rendszerő nevelés oktatás. D./ Alapfokú mővészeti oktatás Koncz János Zene- és Mővészeti Iskola zenemővészeti, vokális és egyéb (kamarazene), táncmővészeti, képzımővészeti, iparmővészeti, színmővészeti ágban mőködtet tanszakokat. A város közoktatási feladat-ellátásában részt vesz az 1996/1997. tanévtıl mőködı Szent László Katolikus Általános Iskola. Sárvár város Önkormányzata elismeri és támogatja az iskola értékelvő pedagógiai és szakmai tevékenységét. Az elmúlt évtized tapasztalata alapján az intézményben folyó nevelı-oktató tevékenység speciális értéke közoktatási rendszerünknek. A város közoktatási intézményei közé tartozik a Nevelési Tanácsadó, amelyet Sárvár város Önkormányzata 2001. december 31-én átadott a megyei önkormányzat fenntartásába.. Közoktatás jellemzıi Sárváron A négy óvodába összesen 447 diák járt 2006-ban. A kilencvenes évek végétıl folyamatosan csökken a gyermeklétszám (hét év alatt 134 fıvel). Átlagosan a település egy óvodájára nagyjából 100-120 gyermek jut. Az óvodai férıhelyek nincsenek teljesen kihasználva. Az elmúlt években 80-90% körüli kihasználtság jellemezte a rendszert. Óvodások száma (fı) 650 600 550 500 450 400 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 54 Óvodai férıhelyek kihasználtsága % 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH Az általános iskolai oktatás három intézményi szereplıje összesen közel 1500 gyermekkel foglalkozik. 1990 óta itt is jelentıs létszámcsökkenés volt megfigyelhetı, összesen 214 diákkal kevesebb járt általános iskolába 2006-ban, mint 1999-ben. Az egy általános iskolára jutó átlagos tanulólétszámok is ennek következtében csökkentek: 400 fırıl 350 fıre. 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 1300 1250 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 55 Egy általános iskolára jutó átlagos tanulószám 410 400 390 380 370 360 350 340 330 320 310 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH Sárváron két középiskola mőködik, amelyekben több mint 700 diák tanul. Az óvodai és általános iskolai létszámadatokban megfigyelhetı egyenletes csökkenési trend nem érvényesül a középfokú oktatásban. Itt a létszámadatok stabilak és az elmúlt néhány évben bıvülés volt megfigyelhetı. 1999-ben még csak 635 diák tanult a három intézményben, míg 2005-ben 809, 2006-ban pedig 729 fı. Az adatok mindenképpen enyhe bıvülésre utalnak, amely egybevág a középfokú funkciókat ellátó kistérségi szerepkör kibontakozásával és megerısítésével. Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fı) 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 56 Egy középiskolára jutó átlagos tanulószám 350 300 250 200 150 100 50 0 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH Középiskolai tanulók számának alakulása, 2001-2006 fı 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma Gimnáziumi tanulók száma Szakközépiskolai tanulók száma Forrás: KSH Nappali tagozatos egyetemi és fıiskolai szintő képzésben nincs a településen, és az önkormányzati kezelésben lévı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtságára vonatkozóan sem tudunk adatot közölni, mivel nem mőködik ilyen intézmény.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 57 2.5.2. Szociális ellátás Sárváron egy bölcsıde mőködik, mely évente átlagosan 70 gyermeket fogad, bár a létszámadatok 52 és 82 fı között szóródnak. A településen Gondozási és Családsegítı Központ is mőködik. Bölcsıdések száma 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH A következı ábra a szociális segítségnyújtásban részesülık számát mutatja az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra vonatkozóan. A segítségben részesülık száma eleinte csökkent, majd stagnáló tendencia után növekedett a számuk. 2000 és 2006 között 55 %-kal csökkent azoknak a száma, akik mindkét ellátási formában részesültek. Szociális segítségnyújtásban - étkeztetés és házi segítségnyújtás részesülık száma Sárváron, 2001-2006 fı 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Szociális ellátásban: étkeztetésben részesült Szociális ellátásban: házi segítségnyújtásban részesült Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 58 Az önkormányzat által támogatásban részesülık számát mutatja a következı ábra. A legnagyobb számban azok vannak, akik átmeneti segélyben részesülnek, bár számuk 2004 óta lecsökkent. A lakásfenntartási támogatásban részesülık száma 2000 óta folyamatosan csökken. A rendszeres szociális segélyben részesültek száma viszont kismértékben ugyan, de fokozatosan emelkedik. Az önkormányzat által szociális támogatásban részesülık száma Sárváron, 2001-2006 fı 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Átmeneti segélyezésben részesültek száma Forrás: KSH Az idısek nappali ellátását biztosító intézmény 1 db mőködik 100 férıhellyel a városban. A z ellátottak száma évenként változó. Az utóbbi két évben az ellátottak száma jelentıs mértékben nem változott. Idısek nappali intézményében ellátottak száma 2001-2006 fı 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH Az idısek nappali intézményeinek kapacitáskihasználtsága a korábbi évekhez képest javult. Átlagosan a 100 férıhelyre 73 ellátott jut 7 év adatai alapján. 2000-2001-ben kimondottan alacsony volt (50%-os),

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 59 2003-2004-ben nagyon kedvezı szintet ért el (90%), és az elmúlt két évben mérsékeltebb, 75-78%- körüli rátán mozgott az intézmény kapacitás kihasználtsága. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Idısek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férıhelyek aránya) 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH 2.5.3. Egészségügyi ellátás Sárváron a felnıtt háziorvosi körzetek és a gyermek háziorvosi körzetek száma a 90-es évektıl nem változott. A felnıtt háziorvosok száma 6 db, a gyermek háziorvosok száma 3 db. A felnıtt háziorvosi ellátásban részesülık száma az elmúlt években folyamatosan nıtt, 2006-ban az ellátásban részesültek száma 82 997 fı. A gyermek háziorvosi körzetekben ellátottak száma is növekedett, de sokkal kisebb mértékben. 2006-ban 16946 gyermek vett igénybe háziorvosi szolgáltatást. A háziorvosi ellátásban részesültek száma 2000-2006 fı 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Felnıtt háziorvosi ellátásban részesültek száma Gyermek háziorvosi ellátásban részesültek száma Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 60 2007. áprilisától a Sárvári Önkormányzati Kórházban az aktív ágyakat az Egészségügyi Minisztérium megszüntette. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretei között jelenleg zajlik a városban egy Térségi Rehabilitációs Központ és a járóbeteg szakellátás intézményrendszerének kialakítása. Sárváron jelenleg mőködı gyógyszertárak száma: 3 db. 2.5.4. Települési hulladék közszolgáltatás Kommunális szilárd hulladék Sárvár város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatói tevékenységet 2003. április 01.-tıl a Sárvári HUKE Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u. 23.). látja el. A lakossági szilárd hulladék szállítását a lakossági igények alapján heti egy illetve két alkalommal történik. A háztartásokban képzıdı hulladék mennyiségének függvényében a győjtıedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék begyőjtése. A begyőjtött lakossági hulladékot a közszolgáltató elsısorban a Rekultiv Kft. regionális hulladéklerakóira illetve a Müllex Kft. körmendi hulladéklerakójára szállítja ártalmatlanításra. 2004-ben és 2005-ben a Sárváron begyőjtött települési hulladékok (EWC 200301) mennyiségét a következı diagram szemlélteti. A begyőjtött települési szilárd hulladék (EWC 200301) mennyiségének alakulása 5000 4609,4 4000 3486,1 3000 t 2000 1000 0 2004 2005 Szelektíven győjtött csomagolási hulladékok Az országos illetve a sárvári helyi hulladékgazdálkodási célok között a begyőjtött települési szilárd hulladékok lerakási arányainak csökkentése és a hulladékok újrahasznosítási arányának növelése szerepelt. Ezt a célt törvényi kötelezettség is elıírja. A jogszabály szerint a hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 01-ig el kellett érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25 %-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. Ezt a célt elsısorban a szelektíven győjtött hulladékok újrahasznosításával lehet megvalósítani. Sárváron szeletív hulladékgyőjtésnek három formája került bevezetésre.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 61 2003. júliusától a város 10 különbözı pontján hulladékgyőjtı szigetek mőködnek, ahol szelektív hulladékgyőjtı konténerekben 5 hulladékfrakció elkülönített győjtésére van lehetıség. Ezek a következık: fehér üveg, színes üveg, papír, fém, mőanyag. 2004. szeptemberétıl a HUKE Kft. Ikervári úti telephelyén hulladéklerakó udvar létesült. A hulladéklerakó udvarban a lakosság térítésmentesen helyezhet el szelektíven győjtött csomagolási hulladékokat, biológiailag lebomló hulladékot (pl. kerti hulladék, nyesedék). De beszállítható ide olyan háztartási hulladék is, amely a hagyományos hulladékgyőjtı edényben nem helyezhetı el. (pl. rossz háztartási gépek, fémhulladékok, fa hulladék stb ). 2005-ben tovább bıvült a lakossági szelektív hulladékgyőjtés lehetısége. 2005 áprilisában került bevezetésre a háztartásoknál a zsákos szeletív hulladékgyőjtés győjtés rendszere. Ezt a szolgáltatást a HUKE Kft. ügyfélszolgálati irodájában lehet kérni, melyhez a szolgáltató ingyen biztosítja a 80 literes emblémázott, sárga mőanyagzsákokat Ezek a zsákok az alábbi csomagolási hulladékok győjtésére szolgálnak: - Fémhulladékok: alumínium italos dobozok, alumínium tálcák, alufóliák, konzervdobozok, az üvegek fém záró elemei és egyéb fém csomagoló anyagok - Papírhulladékok - Mőanyag csomagolási hulladékok: üdítıs, ásványvizes PET palackok, zsugorfóliák, mőanyag zacskók, reklámtáskák, kozmetikai és egyéb tisztítószeres flakonok - Többrétegő tejes vagy gyümölcsleves dobozok (TETRA-PACK) A felsorolt hulladékok a zsákba vegyesen tehetık, mivel az így begyőjtött hulladékot a HUKE telephelyén válogató soron elkülönítik. A zsákok begyőjtése havonta egy alkalommal történik. A szelektív hulladékgyőjtés minél szélesebb körben történı terjedése csökkenti a lerakásra kerülı vegyes települési hulladékok mennyiségét. Ez a tendencia Sárváron már a bevezetést kötetı elmúlt két év alatt is érvényesült. Míg a vegyes települési szilád hulladék mennyisége 2004 és 2005 több 1000 t- val csökkent, addig a szelektíven begyőjtött hulladékok mennyisége közel ugyanakkora mértékben növekedett. 13. táblázat Szelektíven győjtött hulladékok mennyisége (t) Hulladék megnevezése 2004 2005 2006 Papír, karton 2067 2812 2740 Mőanyag 209 1426 1356 Fém 69 62 52 Üveg 3 394 186 Fa 420 316 1167 Összesen: 4772 7015 7507 Forrás: ÖKO-Pannon Kht. A Sárvári HUKE Kft 2004-ben csatlakozott a szelektív hulladékgyőjtést országosan koordináló ÖKO- PANNON Kht. szervezetéhez, melynek keretében a szelektíven begyőjtött hulladék 100%-ban újrahasznosításra kerül.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 62 Biológiailag lebomló hulladékok További hulladékgazdálkodási kötelezettséget jelent az önkormányzatok számára a hulladékgazdálkodási törvény 56. -a, mely szerint a települési szilárd hulladékban a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2004. július 1. napjáig 75%-ra - 2007. július 1. napjáig 50%-ra - 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Ez a kötelezettség is csak elkülönített győjtéssel valósítható meg. Ennek érdekében Sárváron a következı intézkedések történtek. A kertvárosi lakóövezetben lévı háztartások részére a közszolgáltató térítésmentesen komposztáló rácsot biztosít, amelynek segítségével a biohulladékok ártalmatlanítása helyben megtörténik. A másik lehetıség a hulladékudvarba történı beszállítás, ahol a HUKE a hét minden napján (vasárnap is) térítésmentesen átveszi a beszállított biohulladékot. A lakosság körében komposztálással ártalmatlanított biohulladék mennyiségérıl nem rendelkezünk mennyiségi adatokkal. A hulladék udvarban átvett mennyiségek azonban a szolgáltatás egyre nagyobb arányú igénybevételérıl tanúskodnak. A biohulladékok beszállításában évente két csúcsidıszak jellemzı. Az egyik tél végén (a metszések idején) a másik ısszel (a lombhullás idején) jelentkezik. A begyőjtött biológiailag lebomló hulladék (EWC 200201) mennyiségének alakulása 100 80 82,8 t 60 40 20 0 46,1 2004 2005 Forrás: ÖKO-PANNON Kht. Lomtalanításból származó hulladék Sárváron évente két alkalommal történik lomtalanítás. Az elmúlt két évben begyőjtött mennyiségeket tekintve megállapítható a lakosságnál keletkezı lom mennyisége növekszik.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 63 A lomtalanítás során begyőjtött hulladékok (EWC 200307) mennyisége 250 222,3 200 150 t 100 159,5 50 0 2004 2005 2.5.5. Települési folyékony hulladék Sárvár város területén a közmőves szennyvízcsatorna kiépítése 2005. év végére befejezıdött. Ennek eredményeképpen a hagyományos értelemben vett város területén gyakorlatilag 100%-os lett a csatornázottság. Az önkormányzat közigazgatási területén már csak a Katalin u. és Alsógyep utcák, Rábasömjén, Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-Újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A csatornázottság mértékével várhatóan a lakosságnál derítıkben győjtött szennyvíz és így a szippantott szennyvíz mennyisége csökkenni fog. A közszolgáltatótól kapott tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a csökkenés már az elmúlt két évben is jelentkezett. A szippantott lakossági szennyvíz mennyiségének alakulása Forrás: KSH 1000 800 600 t 400 200 0 865 577 2003 2005 A szippantott szennyvíz ártalmatlanítása Sitke 0222/3 hrsz-on található folyékony hulladék leürítı telepen történik.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 64 2.5.6. Tömegközlekedés A helyi tömegközlekedési közszolgáltatást közszolgáltatási szerzıdés alapján a Vasi Volán Rt látja el. A Vasi Volán Zrt. forgalmi üzletágának, sárvári autóbuszüzeme helyközi viszonylatban 25 autóbuszvonalon szállítja az évi 2 millió 600 ezer utasát, 2 millió 100 ezer kilométer megtételével, átlagosan 25 db autóbusszal. Továbbá 7 db helyközi vonalon helyi viszonylatban is igénybe vehetı a szolgáltatás, a meghatározott belterületi szakaszokon, az Önkormányzatnak a 2004. évi XXXIII. Tv. szerint a GKM miniszterrel kötött megállapodása, valamint a Vasi Volán Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerzıdése alapján. A helyi közlekedést igénybevevık száma évi 160 000 ezer fı, ami megközelítıleg 6-8%-a a összes utasszámnak. 2.5.7. Egyéb elérhetı közszolgáltatások Sárvár Város Önkormányzati Hivatásos Tőzoltósága Nádasdy-vár Mővelıdési Központ és Könyvtár Sárvár Város Polgármesteri Hivatala A sárvári polgármesteri hivatal gyámhivatali, építésügyi és okmányirodai feladatok kistérségi szintő (körzetközponti illetékesség) ellátását is biztosítja. 2.6. Szegregációs helyzetelemzés Az IVS gazdasági-társadalmi, közszolgáltatási és lakókörnyezeti helyzetelemzései során megismert kedvezı településkép, adottságrendszer és a pozitív irányú idıbeli változási tendenciák alapján is láthatóvá vált, hogy a településen az alacsony státusú lakosok aránya minimális, és nem figyelhetı meg ezen réteg térbeli sőrősödése, elkülönülése sem. A szegregációs mutatók szintén erre utalnak (12. táblázat). Mutató megnevezése 14. táblázat Sárvár alapadatai és szegregációs mutatói, 2001 Sárvár összesen I. akcióterület II. akcióterület III. akcióterület IV. akcióterület Lakónépesség száma 15 519 4 086 5 554 1 219 4 399 261 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,2 17,4 15,9 20,4 14,5 13,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 66,2 69,2 66,4 65,7 64,2 53,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,6 13,5 17,7 13,9 21,4 32,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában 22,8 21,4 20,2 30,2 24,0 55,7 11,9 13,9 14,0 8,7 8,9 2,4 Lakásállomány (db) 5 938 1 663 2 140 395 1 620 120 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 10,0 6,6 7,7 13,4 11,7 62,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Külterület 28,9 26,7 28,7 35,0 29,5 32,1

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 65 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 10,1 8,2 8,7 16,0 11,3 21,4 66,8 69,8 67,1 61,9 65,6 57,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 28,3 24,5 27,6 26,1 32,4 46,3 Állandó népesség száma 15 846 4 155 5 680 1 248 4 497 266 Forrás: KSH A város leromlott részeinek, szegregátumainak lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik meg. Azon területek minısülnek szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korú népességen belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Erısen leromlott, de még nem szegregált területnek pedig az minısül, ahol a mutató a 40%-ot meghaladja. A 2001. évi népszámlálás alapján a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai fıosztályának állásfoglalása az alábbi volt: Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Sárvár szegregációs térképe I. Forrás: KSH

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 66 Sárvár szegregációs térképe II. Forrás: KSH Az Önkormányzat tájékoztatása alapján, a térképen megjelölt egyetlen terület vonatkozásában az alábbi változások történtek 2001 óta: figyelemmel arra, hogy a KSH szegregációs térképén pink színnel jelölt területen lévı 1 db lakóingatlan lebontásra került, a jelölt területen jelenleg lakónépesség nem található. Sárvár Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetıje álláspontja szerint a területi szegregáción túlmenıen etnikai alapú szegregáció sem figyelhetı meg a városban, nincsenek területileg egy tömbben élı roma családok, a városban elszórtan, integrált környezetben élnek. A településen a 2001. évi népszámlálás alapján az alacsony státusú lakosok aránya 10% az aktív korú népességen belül, ami megközelítıleg összesen 1038 fıt jelent az aktív korú lakosságon belül. A szegregációs mutató értéke a 261 fıt számláló Külterületen a legmagasabb, de még ott is messze elmarad a 40%-os és 50%-os küszöbértékektıl a 21,4%-os rátával. A mutató két elemének adatai szintén kedvezı társadalmi összetételrıl és magas gazdasági aktivitásról tanúskodnak. A 15-59 éves korosztályon belül 22,8%-os a legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya, és 29%-os a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya. Természetesen ezek a mutatók is a külterületen a legmagasabbak, de semmi esetre sem érik el a szegregálódáshoz szükséges kritikus tömeget. Fontos megállapításnak minısül, hogy a négy akcióterület esetében sem emelkedik meg az alacsony státusú lakosság arányát mérı mutató: 8,2% és 16,0% között ingadozik az érték. A város egészében és a négy akcióterületen is magas a foglalkoztatottak aránya, átlagosan 60-70% közötti ingadozás figyelhetı meg a 2001. évi adatokban. A külterületek esetében ugyan kiugróan magas az alacsony végzettségő lakosok száma, de a demográfiai szerkezetbıl látható, hogy itt a legmagasabb az idıs korú személyek aránya (33%), amely komoly háttérfaktora a végzettségi paramétereknek, és ehhez nem párosul kedvezıtlennek tekinthetı munkajövedelem hiányra vagy alacsony foglalkoztatottságra utaló adottság. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a település egészében és a négy akcióterületen is alacsonynak tekinthetı, kivételt jelent ez alól a külterület, ahol minden második lakás ide sorolható. Az önkormányzati szociális ellátórendszer erıforrás oldali kiadási tételei jól szemléltetik a szociális háló kiépítettségét és éves szinten mért ráfordításait, illetve a támogatási esetekre vagy támogatottakra számított fajlagos mutatóit jelentı legfrissebb (2006-os) hivatalos települési szintő statisztikák.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 67 15. táblázat Az önkormányzati szociális ellátás mutatói, 2006 Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma Fı vagy esetszám Összege (Ft) Egy fıre vagy esetre jutó átlagos összeg 39 4 388 000 125 512 Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezés esetei 858 6 060 000 7 062 Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezésben részesültek száma 436 6 060 000 13 899 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 2006.07.01-tıl 38 5 365 000 141 184 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma 174 1 745 000 10 028 Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásban részesítettek évi átlagos száma 0 Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma 15 681 000 45 400 Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatás esetei 120 5 660 000 47 167 Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzben és természetben) Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei 1468 8 290 000 5 467 Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzben és természetben) A rendszeres szociális segélyben részesítettek foglalkoztatásban részt vettek száma Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma 0 120 774 8 290 000 10 710 Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma 45 99 130 000 2 202 889 Forrás: KSH TEIR 0 Az IVS számára a település munkaerı-piaci, vállalkozási és foglalkoztatási jellemzıinek részletes elemzése elkészült és rávilágított a kedvezı adottságokra, a hosszú távú stabil fejlıdési trendekre. Az anti-szegregációs folyamatok jövıbeli megakadályozásának szempontjából a munkanélküliség kérdése kulcsfontosságú. 2001-ben a gazdaságilag aktív lakosság aránya 22,5%-al volt magasabb az országos rátánál (49%). 2007-ben a lakosság 70% volt munkavállaló korú és ebbıl összesen csak 399 fı volt nyilvántartott álláskeresı. Az álláskeresıknek mindössze 15% volt tartósan (365 napon túli) munkanélküli.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 68 16. táblázat A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása, 2000-2007 Év Munkavállaló korú népesség Nyilvántartott álláskeresık száma 365 napon túl állást keresık száma 2000 10 351 296 97 2001 10 704 303 28 2002 10 704 286 35 2003 10 769 314 40 2004 10 776 429 50 2005 10 646 392 68 2006 10 612 307 61 2007 10 708 399 63 Forrás: AFSZ Ráadásul nem csak 2007-ben maradt el messze az országos átlagtól a munkanélküliségi ráta, hanem 2000 óta folyamatosan 2,8-3,7% között ingadozott az értéke, amely az országos ráta 45-65%-a volt csupán. A város szociális bérlakás hálózata jelenleg 187 lakásból áll, amely összesen 24 utcában található meg a város különbözı pontjain integrált lakókörnyezetben. 17. táblázat A város szociális bérlakásállománya, 2007 Utca Bérlakás (db) Utca Bérlakás (db) Ady u. 10 Alkotmány u. 47 Árpád u. Batthyány u. 21 7 Deák F.u. 1 Dévai B.M. u. 9 Dózsa u. 4 Gárdonyi u. 8 Hunyadi u. 1 Katona J.u.. 1 Kossuth tér 2 Laktanya u. 8 Magyari u. 9 Malom u. 8 Móricz Zs.u. 1 Nádasdy u. 14 Petıfi u. 6 Rábasömjéni u. 5 Rákóczi u. 4 Selyemgyár u. 3 Széchenyi u. 7 Újsziget u. 2 Várkerület 6 Vásártér 3 Forrás: önkormányzati nyilvántartás Sárváron jelenleg 93 díjhátralékost tartanak nyílván és a jogcím nélküli lakáshasználók száma 18. Probléma oka: Az esetek 80% -ban munkahely elvesztése, családi probléma (válás), valamint betegség és az ezekkel összefüggı jövedelem kiesés okozza. A maradék 20% hanyag életvitel következtében nem tudja fizetni a bérleti díjat. A jogcím nélküliek esetében a bérleti szerzıdés lejárta után képtelenek más megoldást találni lakáshelyzetük megoldására a fent vázolt okok végett.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 69 Helyzet kezelése: A probléma kezelésének megkezdésekor fizetési felszólítás indul, ezzel egy idıben személyes meghallgatása történik a Bérlınek megtudakozva a fizetés elmaradásának okát. Utána fizetési meghagyás a következı lépés. Ezt bírói letiltó végzés követi. Amennyiben ez sem vezet megfelelı eredményre bírói kiürítı ítélet követi, de kiürítést nem kezdeményez az Önkormányzat (a Képviselı-testületi határozatnak megfelelıen). 2.7. Közlekedési helyzet A település jelenleg is elfogadható közlekedési kapcsolatokkal bír mind a közúti, mind a vasúti közlekedést illetıen, s az országos közlekedési hálózatfejlesztés új gyorsforgalmi út-korszerősítés megvalósításával is számol. A meglévı közúti kapcsolatokat illetıen kedvezı, hogy a 88. számú fıút nyugatról, a 84. sz. fıút keletrıl érinti a település közigazgatási területét. A 84. számú fıút megépült városi elkerülı szakaszának üzemelése a lakott területeket megfelelıen mentesíti az észak-déli irányú átmenı forgalomtól. A 88. számú fıút város elkerülı szakaszának kiépítése a közeljövıben fog megvalósulni az északi körgyőrőbe való csatlakozása révén. Az országos úthálózathoz való kapcsolatokat a fıutakon kívül több összekötıút biztosítja: 8439. számú Kám Sárvár-i összekötı út (Sótonyi út), 8446. számú Sárvár Szeleste-i összekötı út (Soproni utca Ipartelep utca Rábasömjéni út Ölbıi út), 8451. számú Sárvár Kenyeri összekötı út (Ostffyasszonyfai út), 8701. számú Rábahidvég Sárvár-i összekötı út (Ikervári út), 84326. számú vasútállomási hozzájáró út (Selyemgyár út). Az igazgatási területet érintı további összekötı és bekötı utak a következık: 8404. számú Pápa Sárvár-i összekötı út, - 8458. számú Csénye Bögöt-i összekötı út, - 84151. számú Rábasömjéni bekötıút, - 84325. számú Lankapusztai bekötıút. A település szomszédjai az említett úthálózaton keresztül közvetlenül elérhetık. A település a nagy átmenı forgalmú utakhoz is közel fekszik, s így a településrıl a nagy közlekedési irányok is könnyen elérhetık. A vasúti közlekedés tekintetében: a település lakott területeinek északi részén halad keresztül a Celldömölk Szombathely villamosított vasútvonal. A vasútvonalnak állomása található Sárváron, továbbá Ostffyasszonyfa közelében megállóhely is üzemel. A vasútvonal a 84. számú fıutat külön szintben keresztezi, azonban a további érintett állami fıút-, és győjtı utakkal szintbeni keresztezés van kiépítve: Az említett vasútvonal a településtıl keletre Celldömölkön keresztül, míg nyugaton Szombathelyen keresztül további vasútvonalakat tesz elérhetıvé, s így az országos vasúti fıvonalak is elérhetıek. A belterületen önkormányzati tulajdonban - lévı úthálózat szerkezeti szempontból megfelelı, a szabályozási szélességekkel a közterületet csak néhány útcsatlakozásnál kellene bıvíteni a csomóponti elemek elhelyezhetıségét biztosítva. A gyalogos forgalom számára a belterületi utaknak csak egy részén található kiépített járda. A járdával nem rendelkezı szakaszokon a jelenlegi telekhatárok figyelembe vételével a hiányzó járdák elhelyezhetık.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 70 A kerékpáros közlekedés számára jelenleg összefüggı kerékpáros létesítmény-hálózat nincs kiépítve. Ettıl eltekintve a közlekedésben a kerékpárosok részaránya rendkívül magas. Komoly parkolási nehézségek nincsenek a városban. Idıszakosan sok személygépkocsi parkol a termálfürdınél és a piacnál. A legtelítettebbek a belvárosi parkolóhelyek, melyek idıszakosan a Batthyány utca belsı szakaszán, illetve az Alkotmány körút északi végén okoznak torlódásokat. Ezeket a kisebb fennakadásokat elsısorban az áruszállító jármővek okozzák, mivel néhány helyen nincs kijelölt rakodóhely, így az árufeltöltés az útburkolatról történik.

Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 71 3. Városrész szintő elemzések A városrehabilitációs kézikönyv elıírásai szerint a városrészenkénti szintő elemzés azon városok esetében releváns, melyek több vegyes funkciójú központi vagy alközponti résszel rendelkeznek. Miután Sárvár városában a korábban ismertetett történeti fejlıdés során egy városi egység alakult ki és nem különböztetnek meg más alközpontokat sem, ellenére a korábbi több településrészbıl álló hozzácsatolásoktól így esetünkben nem releváns a városrész szintő elemzések megtétele. Jelen esetben az alábbi térképszelvénnyel mutatjuk be a rendezési terv szerinti területhasználatokat. Sárvár területhasználati funkciói II/1. Ki Ki Ki Kb Kh Ki 5. Ki 18. Ki Kkö 5. 1. 18. Ki 38. 31. Kkö Kkö Ki II./2,3 Ki Ki Ki 16. Kkö Ki Ki Ki 10. Ki 7. Ki 28. Ki Ki 8. 34. 10. 12. 45. 19. Ki 6. Ki Ki Kh Kkö Ki Kkö 13. Ki Ki Ki Kke 17. 37.,43. Ki Kkö Ki Ki Ki Ki 20. 45. Ki Ki Ki 47. 15. 47.